Dunántúli Napló, 1964. október (21. évfolyam, 230-256. szám)

1964-10-22 / 248. szám

OKT0BÜR ZS. 3 Fogatos gépekkel is vessék a búzát! Fontos határozatokat hozott a megyei operatív bizottság Október 8-tól tíz esős nap volt Baranyában és összesen 130 milliméter eső esett. Mint B a r a c s József elvtárs, a megyei tanács főagronómusa az operatív bizottság tegnapi ülésén elmondotta, lényegé­ben csak szombat délután és vasárnap tudtak dolgozni a földeken. Kedden már-már úgy látszott, hogy a szélben megszikkad a talaj, azonban j a szerdára virradó éjszaka újabb 10 milliméter csapadék hullott a megyére. Ez tovább hátráltatja a vetőszántást és az őszi búza vetését. Jelen­leg a tervezett 86 777 holdból 40 785 holdon vetettük el me­gyénkben az őszi búzát, ami 47 százaléknak felel meg, a lemaradás tehát nagy. Az idő sürget, hiszen október végéig be kellene fejezni a kenyér- gabona vetését. fasársau a legtöbb tsz-bee öolgoztafc Az őszi vetőszántást eddig 81.7 százalékban elvégeztük, és legjobban áll Mohács vá­ros (90,4) százalék, valamint a siklósi, a pécsváradí, a mo­hácsi és a sásdi járás. Baracs elvtárs hangsúlyozta az ope­ratív bizottsági ülésen, hogy addig is. amíg az idő hátrál­tatja a kenyérgabona vetését, hozzák helyre a gépeket, hogy a legkisebb időjavulásnál is azonnal teljes kapacitással munkába állíthassák. Jelenleg a legjobb segítség a lófogat. Munkába kell állítani a ló­vontatta vetőgépeket. hogy minél előbb végezzünk a ke­nyérgabona vetésével. Az operatív bizottság ülé­sén Földvári János elv- hír,s. a megyei tanács végre­hajtó bizottságának elnökhe­lyettese elmondotta, hogy va­sárnap teljes üzemben dol­goztak a legtöbb termel őszö- ■'■efkezedben. A mohácsi járás­ban például 720 holdon tették földbe a kenyérgabonát egy nan alatt. A kedvező taoasz- •tai-*nv mellett számos hibára is felfigyeltek az elmúlt, na­pokban a. személves ellenőr­zések során. Például Csertőn a kedvező időt sem használ­ták ki a vetésre. Szederkény­ben délig vetettek délután nedig borfe’tésre mentek a traktorosok. Szajkón éppen a ve+ésre alkalmas időben indul­tak a Bólvi Állami Gazdaság kölesön-vetőgéoéért. Lothár- don akkor szaladtak alkatrész után az elromlott vetőgéphez, amikor már vetni lehetett volna, lónyesőkon a néev ve­tőgépből csak három dolgo­zott az ír három különböző helyen. Mindezek látszólag apró „helyi” hibák, azonban ha elkerülték volna ezeket, több tfe holddal gyarapodha­tott volna az őszi búza vetés- terO’ete. Javasolta még, hogy vetőszán­tás után azonnal kövesse a szántótraktorokat a vetőgép. mert ezekben a napokban könnyen közbejöhet az eső. Több termelőszövetkezetben kombájnra várnak a szárvá­gással, pedig ebben az idő­járásban éppen kombájnnal lehet legkésőbb rámenni a földre. Ezért javasolják, hogy ne halogassák a kukorica szár­vágását, hanem letakarítása után hordják a föld szélére, hogy azonnal megkezdhessék a vetőszántást és a kenyér- gabona vetését. Arról is szó volt, hogy a vetőgépeknél dol­gozó farosokat lássák el meg­felelő eszközökkel, gondoskod­janak a vetőgépek folyamatos üzemeltetéséről, és a széle­sebb gépekhez a nedves, sá­ros talajviszonyok mellett biz­tosítsanak két farost. A jó minőségre hívta fel a figyelmet C z é g é n y József elvtárs, a megyei pártbizott­ság mezőgazdasági osztályve­zetője. Igaz, hogy elmarad­tunk az őszibúza-vetéssel, igaz, hogy sürgetni kell a kenyérgabona földbehelyezé­sét, de ez nem mehet a minő­ség rovására, mert nekünk nemcsak az elvetett hold­terület a fontos, hanem első­sorban a jövő évben megter­mett kenyérgabona. Éppen ezért különösen fontos ebben az időben a felelősségérzetre hivatkozni a minőségi, de a mennyiségi munkánál is. Nem szabad megengedni, hogy az őszi mezőgazdasági munkák elhúzódása miatt egyes helye­ken ne használják fel a szük­séges, a tervezett műtrágyát. Az operatív bizottság teg­napi ülésén ismertették az el­ső távirati jelentést, amely a megyei tanács mezőgazdasági osztályára futott be: ,,A nagyhajmási Béke Ter­melőszövetkezet jelenti, hogy az őszi kalászosok vetését ok­tóber 16-án délután 16 órakor 100 százalékban elvégezte. — Galub János agronómus”. Jó lenne, ha a következő napokban minél sűrűbben ér­keznének hasonló tartalmú táviratok a megyei tanácsra. Vessenek élje! is! Az operatív bizottság hatá­rozatokba foglalta az elkövet­kező napok legfontosabb fel­adatait. Elsőnek döntöttek ar­ról, hogy a vetőszántás után azonnal induljanak a táblák­ra a vetőgépek. Ha módosí­tani kell a vetéstervet, akkor lehetőleg úgy jelöljék ki az új táblákat, hogy búza után ne kelljen ismét búzát vetni. > Szervezzék meg az éjjeli ve- tést és jelöljék ti az erre al- kalmas gépeket. Szereljék fel < a vetőgépeket is megfelelő vi- \ lágító eszközökkel. A gazda- < ságok vegyék elő a legates; vetőgépeket és mihelyt lehet- £ séges, induljanak meg újra a < vetéssel. Fordítsanak kellői gondot a vetés m’nósé&ére.) Ha az őszi vetőszántóst az > időjárás akadályozza akkor a 1 gépek azonnal folytassák a ! mélyszántást. S végül határo- > zottan felhívta az operatív bi- > zottság a gazdaságok agronő- > musainak figyelmét arra. hogy ! Az úi tejüzem naavc^amoVa A most épülő Tejipari Vállalat új telephelyén, a Tüzér nt- > fában már javában folynak a technológiai szerelések. A be- > építésre kerülő gépek egy része már megérkezett, és (olya- < matosan érkeznek az új berendezések. A tervek szerint kő- ? vetkező év első negyedében teljesen befejezik a szerelést. í Képen: az épülő új tejüzem nagycsarnoka. Sietír, te m a minőség rovására! Rövidek már a nappalok, gyorsan sötétedik, ezért meg kell szervezni az éjszakai ve­tést is. Hogy pedig gyorsan vethessünk, azokról a terüle­tekről kell nagyüzemi módon megszervezni a kukorica tö­rését és azonnali elszállítását ahová kenyérgabona kerül. A szaUitoes-aközök. gazdasa- gosabb kihassanálásárol zajlott le élénk vita tegnap délelőtt a Megyei Szállítási Bizottság szokásos havi értekezletén. Az ésszerű szállítás — azontúl, hogy kedvezően befolyásolja a népgazdasági mutatókat — feltétlenül érinti a lakosságot is, amennyiben a cél az, hogy minél gyorsabban jusson el a tüzelő, ipari áru és mezőgaz­dasági termék a fogyasztóhoz. Az elmúlt havi adatok alap­ján a bizottság megállapítot­ta. hogy nagy javulás tapasz­talható a kocsikihasználás, illetve az állásidő-csökenés te­kintetében különösen az Álla­mi Pincegazdaságnál, a Beton útépítő Vállalatnál és az ÉP- FU-nál is. Az év utolsó ne­gyedében fontos teendőként jelölte meg a bizottság az elő­szállítások lebonyolítását. Még a hideg téli időszak előtt biz­tosítani kell például az épí­tőipar számára a szükséges kavics-, tégla- és kőmennyi­séget. hogy az 1965. esztendő beindulásakor a termelést anyaghiány ne gátolja, leg­alább is azokon a munkahe- yeken. ahol a téliesítés egvéb vént megoldható. Az építő­ipar vasúti kocsi igénye most is jogos, hiszen — például a Baranya megyei Építőipari Vállalat ez évű mintegy 600 amire egyébként ők hajlan­dók is. j A bizottsági ülésen több péi > dát felhoztak arra, hogy — ! bár jelentős javulás tpasztal-í ható — mégis akad egy-két ! szerv, ahol a kocsikihasználás < nem éri el a szükséges szintet.; Az AKÖV mohácsi telepéin ! például szombat, vasárnap áll- < tak a teherkocsik, pedig a! szállítóeszközöket erősen igény > li a mezőgazdaság is, mivel itt? van a cukorrépaszállítás sze-s zonja. Visszás jelenség emel-! lett az, hogy — ugyancsak > Mohácson — a lakosság részé- > re eladásra váró tüzelő-! anyag elszállítása nehézségek-! be ütközik. A magánfu varo-; zóik tevékenysége konjunktu- í turális, nem is nagyon haj lan->’ dók tüzelőszállításra, amíg i más, jobban fizetett fuvar! akad, márpedig akad, A TEFU < nem vállal tüzelőszállítást, így ! Mohács lakosságának ellátása j most gondot okoz. Ezért a) Baranya megyei Tanács Vég-1 rehajtó Bizottsága néhány na-, oon belül tárgj-al erről a prob-! Lémáról és kedvező intézkedés! várható. ! A bizottság ülésén elhang-! sott a továbbiakban az is, \ logy a meglévő rendszabály! értelmében a különböző válla-) átok gépkocsijainak gazdasá-! gosabb üzemeltetését a jövő- ! ben szigorúan megkövetelik. 5 á jövőben csak az a vállalat,! izem. vagy kereskedelmi szerv > gényel'het az AKÖV-től teher! rocsit. amely biztosítani tud-! iá a rendeletben meghatáro-! sott kihasználtsági fokot. > A Megyei Szállítási Bizott-! :ág több hatékony határozatot! lozott. Ezek közül a legfon-! osabb: felmérik a vállalatok! ilőszáiflítási igényét és a kö-! zetkező havi ülésen döntik el,! nilyen mértékben támogathat- > iák az ipart a szükséges szál $ 1 /voc ’y IzÖTívl - IzúI U Ha*»!©« üzemi szerencsétlenség a Hidasi Briket (gyárban Halálos kimenetelű üzemi szerencsétlen­ség történt kedden délben l óra tájban a Hidasi Brikettgvár széntároló bunkeré­ben. Horváth Janó* 19 éves hidasi lakos, a gvár bunkerese. a körülbelül 200—220 fonna szén befogadá­sára alkalmas bun­kerben dolgozott, amelynek egyharma- dában volt csak szén. Horváth János pilla­natok alatt a szén alá került. Segítségére sietett Forrai József 24 éves cikói lakos, a gyár dolgozója. Mentés közben azonban ő is a széntömeg alá ke­rült. Riasztották az üzem dolgozóit, akik a szerencsétlenség színhelyére siettek és megkísérelték a men­tést. Egy és egy ne­gyedórái megfeszí­tett munka után az üzem dolgozóinak Forrai Józsefet sike­rült a szén alól élve Egy vádirat margójára Még ma is élénken él em- kezetiinkben az a tragikus szerencsétlenség. amely augusztus 4-én a Mecseki Szénbányászati Tröszt Zo- oák-aknájában történt: súj­tólégrobbanás következté­ben hét bányász életét vesz­tette. tizennégyen égési se­beket szenvedtek. A Baranya megyei Fő­ügyészség vádirata azóta könyvek tanúsága szerint s mégiscsak a vigyázatlanság. ! a virtuskocás a munkasza- 5 : ályok. a technológiai utasí- ! "ások .naJb>é«e idézi elő. > Magyarán a munkafegye- > 'emmel is komoly bajok ! vannak S a bajokat mér ! ♦ovább növeli az a naayor > sokszor csak formális feir- s lőssé'Tevonás. látszólagos \ fegyelmezés amiről színtér ) árulkodnak a jeg'-zőkör'- > vek c armkor szántónkét- ! tűk ezt a vált al e t vez“tőH ől ! iegtöht'ször így érvelnek: — Fegyelmezés? Hová É iu.tnánk vele?* Elmennének 7 ■tthaeynának bennünket a > munkások Igv is kevés a f munkaerő. ! Elfogadhatjuk ezt szem- ] nontnak? Nyilvánvaló, hősi * nem. Persze, közhelyes ie- > vasiét lenne az. ba arra » buzdítanánk a vállalatveze- ! tőket, hogy éljenek, a ne- í velő. a felviláeosító munka ! fegyverével, noha nem utó1- > só szemoont ez sem. Az új v munkavédelmi törvény vilá- f gosan e'őíria. hogy a válla- \ lat fe'eiőssége ne csupán az \ oktató felvilágosító rminká- | ra szorítkozzon, hanem min- 5 den^kelő+t arra. hogy a do1- | gőzök a legszükségesebb A munkavédelmi ismereteket i a szó szoros értelmében el- s sajátítsák. Természetesen ! szigorú ellenőrzés, sőt. fele- ? tósségrp yonás ellenében sa- ! iátítsák el. mert itt kéz- S dődík valahol a sokat ban- 5 goztatot1 munkafegyelem j megszilárdítása is. * ! A munkavédelemről szó- > ló úi törvénV. a vállalati S szervek önállóságának nőve- i lésével lehetőséget, adott ar- i ra is. anyagi ösztönzőkkel >! — prémiummal, jutalmaz#- l sokkal mindinkább érdekelt- j té tegye a vezetőket, a do1- ? gozókat a balesetek szarná- í net- fevábbi csökkentésében. > Mégis mit tapasztalunk’ $ Egves vezetőink kicsit a í maguk nyelvére fordították < le az úi munkavéd°lmi tör- $ yénv cikkelyeit. Nem as S emberibb, a biztonságosabb | munkakörülmények me<na_ | vitását cétzó iefZ--tredéseket > olvasták ki belőle, banem a > rende'et nánzügvi kihatásait * vizsgáloattáv árgus szem­mel. M!nd°nekelőtt azt. j hogy mibői fizetik maid ki a balesetek okozta kárieó- nveket. ami arra insniráttp őket. bogv a feiptőssógpy miiven |-'ton-módon hárítsál- it a dolgozóra vagv anno'- közvetlen felettesére, a míí- ! r-egetőne. a munkavezetőre i ife is ólra annak, hozz emres j ráiietatoi-tát menekülnek a > f-yn i FnT-i^k ?» \ nem is egyetlen, de feltét- ! lenül hatásos ellenszere az J iizemi szakszervezetek és a ! •zakszervezefi vezető sz.er- ' rek eddiginél is következe- ; iesebb síkraszállása. a ren- > J leletek, határozatok, ellenőr- > íött betartása. Ezt joggal el ! is várják tőlük az üzem dől- , ;ozói. Ellenkező esetben a , rteggyőző, tömegmozgósító > tevékenységük látja kárát. ) Ve tűrjék el sehol, egyetlen \ izemben sem a kimagya- < •ázkodás légkörét. Szakszer. \ tezeti bizottságaink csak ak- y tor képviselik megfelelően > ) dolgozók érdekeit, ha sok- > éle feladataik mellett kü- ! önös gondot fordítanak a í yaleseteket előidéző műsza- , . :i. munka- és üzemsze.rvey > őssel kapcsolatos hlánvos. > ágok erélyes felszámolása ’ a Ennek érdekében az eddi- j íieknéi is jobban igényeljék ! lz üzemi munkavédelmi őr- ! ) ég. az üzemi társadéin-’ »íróságok segítségét, é- n«r itolsó sorban a vezetők < nűszakiak olyan irányú tá > nógatását, ami előbbre vi- j zi a kollektiv felelősség- rzet gyakorlatban is meg. ■ > nu tatkozó eredményeit az izemekben. P. Gy. $ megállapította, hogy a bal­esetet a bányabiztonsági szabályzat sorozatos megsér­tése idézte elő. A súlyos ha­nyagság. a mulasztások lán­colata ismeretes. Minden csupán azon múlott, hogy kényelemből, hanyagságból elmaradtak a legelemibb in­tézkedések. A megelőző biz­tonsági óvintézkedések, a legtermészetesebb tenniva­lók, amelyek a legdrágáb­bat, a pótolhatatlant, az em­ber testi épségét, életét óv­ják. Nem térhetünk napirendre a tragédia felett. Annál in­kább sem, mert kevés olyan esztendőre emlékezünk, amelyben hasonlóan szomo­rú statisztikát vezettünk volna, mint az idei első fél­évünkben. Statisztikát, amely mögött szerencsétle­nül járt emberek családjai sínylik a megbocsáthatatlan hanyagság, következményeit. Megyénk ipari üzemeiben 2653 baleset történt az év első felében és ebből 33 ha­lálos. Pedig kormányunk; szakszervezeteink jelentős erőfeszítései, s a szintén je­lentős anyagi befektetések gyümölcsözően hozzájárul­tak a munka technikai ellá­tottságához. az elavult ter­melőberendezések cseréjé­hez, felújításához, a kor­szerű termelési eljárások bevezetéséhez, régi üze­meink rekonstrukciójához, másszóval mindahhoz, ami a munkakörülmények meg­javítását, a munka bizton­ságát jelenti üzemeinkben. Ezért nem lehet szó nél­kül elmenni a munkavédel­münk terén mutatkozó és figyelmeztető jelenségek mellett. Néhány példát a sok közül. Építőipari válla­latainknál csak a július ha­vi baleseti jegyzőkönyvek tanúsága szerint 29. a ME- DOSZ területén pedig 33 baleset történt. És ami a legsainálatosabb az építők­nél 7. a MEDOSZ-nál 9 olyan balesetet tartanak nyilván, amelyben senkit sem tesznek felelőssé. Én- pen ilyen kirívó az is, hogy az esetek többségében a sé­rültet teszik felelőssé a bal­esetért. Például a MEDOSZ- nál nyilvántartott jegyző­könyvekben mindössze két olyan baleset van feltüntet­ve, amelyért a vállalatot hi­báztatják. Akadnak aztán olyan jegyzőkönyvek is az építőknél, amelyben semmi­féle okot nem találnak a balesettel kapcsolatos fele­lősség megállapítására. Az ilyen felületesen kivizsgált balesetek után feltételezhe­tő, hogy az okokkal aláhú­zott jegyzőkönyvek sem le­hetnek nagyon alaposak. A munkavédelmi előírá­sok megszegésének, a bal­esetek aggasztó növekedésé­nek nem kis mértékben okozója az is. hogy egres üzemekben még mindig di­vatban van a „mindenáron való termelés” szemlélete Sajnos, akadnak még ma is vállalatvezetők, akik indu­latosan válaszolnak a mun­kavédelemmel kapcsolatos kérdésekre: ..Vagy ezt. vasv azt oldjuk meg” — felkiál­tással. Pedig a helves válasz az lenne erre: „Ezt is. azt is meg kell valósítani.” Ugyanis a termelési felada­tok végrehajtása, a bizton­sági előírások betartása eev és ugyanazon dolognak a két oldala. Persze, az üzemi balesetek Zömét a baleseti jegyző­r 1 auuuooi Cl UJAJ lA/i száztízzel adós. Az idő sürget, tehát, a száztíz család érthe­tő módon várja azt a pilla­natot, amikor beköltözhet. Az épületek homlokzati kiképzé­séhez azonban Pilisvörösvárról szállítanak kőport, a belső fa­lazáshoz pedig téglát a Mo­hácsi Téglagyárból többek kö­zött. De a vasútikocsi-ellátás akadozik többek között azért, mert egyes fuvaroztatók nem j szorgalmazzák a kocsik kira­kását. A Nagymányoki Brikett j gyár például 25—30 százalé­kos állásidővel bonyolítja le i a kocsifordulót s ezzel elvon- j ja a vasúti kocsikat más vál- j lalatoktól. Nem vall valami: kitűnő szervezésre az sem, ; hogy a Mohácsi Téglagyárhoz j szenet szállító vagonok üresen térnék vissza Pécsre, holott | téglát szállíthatnának a Ba-1 ranya megyei Építőipari Vál- ( lalat részére. A Szállítási Bi-1 zottságon a MÁV képviselője j ugyan indoklásképpen elmon­dotta: a bánya nem termelhet raktározásra, tehát kellő meny nyiségű vagonra szükség van s ezt — ha másképpen nem megy — a jövőben is hasonló módon biztosítják. Ebben ter- j mészetesen sok igazság van, I de kellő kooperációval mégis j csak elérhető lenne, hogy az I üres vagonokat néhány óra i ’ kimenteniök. Horvát Jánosra azonban csak holtan akadtak rá a szén alatt. Értesítették a pécsi mentőket, akik For­ral Józsefet bordatö­réssel és kisebb bel­ső zúzódásokkal be­szállították Pécsre a II. sz. Sebészeti Kli­nikára, Javult a kocsihihassnálá Ülést tartott a Megyei Szállítási Bizottság

Next

/
Thumbnails
Contents