Dunántúli Napló, 1964. október (21. évfolyam, 230-256. szám)
1964-10-18 / 245. szám
4 l\IAPLÖ 1964. OKTOBER 18. Milyen lakásokat építsünk városon és falun? Szállodaház a fiataloknak és nyugdíjasoknak — Meglepően kevés városa'tikban az emeletes épület vető elvi tétele, hogy el kell tűnnie a falu és város közötti különbségnek, s a kettő közö t csak lényegtelen különbségeit maradhatnak fenn. A szerzők ennek az elvnek megfelelően vallják, hogy a városi és falusi házak illetve lakások között nem lehetnek számottevő elérések. Bokros ieleoités falun Mindez még nem a közvetlen holnap feladata, de már az or- szá több községének, közöt .ik Ec'- átalakítására is kész - nek. ilyen terveket. Tekintve, hogy a -falusi ember ragaszkodik a háztájijaihoz, átmenetként valószínűleg az úgynevezett bokros megoldást fogják választani. Ennek az á lényege, hogv egy nagyobb, ez;n kívül több kisebb „ház- bokrot” ékítenek a község'oer, az előbbi elveknek megfelelően, körülötte pedig kertek terülnek el. Magyar László Műszaki hönyvkiállftás a DÉDÁSZ-nál Az országos könyvnapok keretében a Déldunántúli Áramszolgáltató Vállalat október 19-én, hétfőn déli 12 órakor műszaki könyvikállí- tást rendez Pécsett a Rákóczi út Tífb szám alatti új szákházának első emeleti tanácstermében A háromnapos könyvkiállítást újítási propagandával kötik egybe olyan értelemben, hogy bemutatják azokat az újításokat, amelyeket a vállalat dolgozói a DÉDÁSZ műszaki könyvtárának segítségével készítettek el. A kiállítást Németh István, a Déldunántúli Áram- szolgáltató Vállalat igazgatója nyitja meg. A kiállítás október 19-én déli 12 órától délután 6-ig, október 20-án és 21-én pedig reggel 8-tól délután 6-ig tekinthető meg. Felszabadulási pályázat a fiatal egyetemi oktatóknak és orvostanhallgatóknak Újabb lépés az oktatási reform útján A Pécsi Orvostudományi | tűk Egyetem párt-végrehajtó bizottsága intézkedési tervet készített a felszabadulás 20. évfordulójának megünneplésére. A tervnek számos fontos gyakorlati vonatkozása van. a többi között érinti az oktatási reformot is. Elhatározták például. hogy az orvoskéozéshez szükséges klinikai oktatást kiterjesztik a kórházakra is. A pécsi klinikák ágyszáma a hallgatók létszámához viszonyítva ugyanis kevés, s nem biztosíthatta a képzés kellő színvonalát. A Városi Kórház, a Megyei Honvédkórház bevonásával lényegesen javulni fog a helyzet, s tervbevették. I egyes vidéki kórházak, közöt megyei szombathelyi kórház bevonását is. Ugyancsak az oktatási reformnak megfelelően bevezetik a módosított ciklikus oktatást. Ez is ésszerűnek ígérkezik. Az eddigiek során ugyanis az orvostanhallgatók számára naponta általában 4 helyen tartottak elméleti és gyakorlati órákat. Ez sok vándorlásra vezeteU, hiszen a klinikák és intézetek Pécsett távol fekszenek egymástól. A jövőben, a gyakorlati óraszámok összevonásával lehető''& nyílik arra, hogy az orvostanhallgatóknak naponta csak 1—2 helyre kelljen elmenni"k, s 3—4 órát töltsenek e y Dr. Csizmadia Andor Rómába utazik Dr. Csizmadia Andor, a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának dékánja október végén Rómába utazik. Dr. Csizmadia Andor egy hónapon át jogtörténeti kutatásokat foly- j tat az olasz fővárosban. Ugyancsak tudományos kutatások céljából dr. Szotácky Mihály, a jogi kar dékánhe- lyettese Lengyelországban tartózkodik. Vele egyidőben dr. Ádám Antal docens államjogi kutatásokat folytját az NDK- ban. Egy elképzelés a jövő városáról. Képünk olasz mérnökök terveit Illusztrálja, 20—25 emeletes házakkal, azok vegyes beépítésével és újszerű csoportosításával, többszintes lítkeresztezödésekkel és süllyesztett gépkocsi parkokkal. Tillai Ernő, a Pécsi Tervező ■Vállalat Ybl-díjas mérnöke és dr. Makkai László kandidátus, a Történetudományi Intézet munkatársa könyvet ír Falak és otthonok címmel. A mintegy 100 oldalas, színes rajzokkal ellátott műben a szerzők képet adnak a lakáskultúra fejlődéséről, a fontosabb stílusa bútorokról, a falusi, városi település-viszonyok, a mai építőanyagok és építési módszerek J'Tégfőbb problémáiról.-loa alábbiakban Ízelítőt adunk éjről a gondolatgazdag műből, amely lényegében már elkészült és egy év múlva megjelenik a könyvesboltok kirakataiban. Földszintes nagyvárosok A szerzők megállapítják: mindenki szeretne szebb és jobb lakásba költözni. Ezek az igények. Ami az adottságokat illeti, arról meglepő képet festenek. Statisztikai adatokkal bizonyítják, hogy hazánk 62 vidéki varasában a házak 60 százalékának még ma is vályogfala van, s ez a szám az alföldi városokban 90 százalékot ér el. A városi házak mintegy fele még a múlt században épült. Még jobban meglepő, hogy milyen alacsony Magyarországon az emeletes házak aránya. Országos méretekben csak 4, Budapesten pedig csupán 14 százalék. Igaz ugyan, hogy egy-egy nagy pesti vagy éppen pécsi bérházban annyian laknak, mint egy kisebb faluban, a 86:14-es arány tehát nem azt jelenti, hogy a főváros lakosságának 86 százaléka földszintes házban él. A számok mégis elgondolkoztatok. Ha már a meglepetéseknél tartunk: Dunaújvárosban. Sopronban, Komlón és Győrött magasabb az emeletes házak aránya, mint Pesten. Sopron és Győr még a középkorban szerezték meg ezt a „magas” rangot, mert nem kerültek török uralom alá, amely több középkori nagyvárosunk arcáról (Buda, Pest. Székesfehérvár, Esztergom. Pécs) letörölte a városiasságot. Dunaújvárost és Komlót viszont már a felszabadulás után építettük. A földszintes nagyvárosok léts egyébként nemcsak magyar specialitás. Ez azonban al'gha lehet vigasztaló számunkra. Mert nemcsak ebben vagyunk elmaradva, hanem közművesítésben is. Villanyunk ugyan van (még falvakban is), vízvezetékkel azonban a fővárosi lakások eevhar- m da. a vidékieknek pedig mindössze 20 százaléka van kások 35—40, a vidékieknek pedig mindössze 12—13 százaléka rendelkezik. Ezek többsége is a felszabadulás előtt épült. Bouríng House Az egész világon szüntelen vita folyik arról, hogy milyen legyen a városi ember lakása. Sokféle vélemény és elképzelés látott már napvilágot, s ezek közül hazánkra kivetítve az alábbiak látszanak a leg- ésszerű bbekn e k: 1. Mivel a három nemzedékből álló nagycsalád lényegében felbomlott, s miután általában két gyermek él egy családban, kislakásokat kell építenünk. Ez az általános lakástípus. 2. A 6—8 tagú családok számára célszerű lenne kertes házakat építeni. Az átlagos nagyságú családoknál a kertes ház építése ésszerűtlen és drága. 3. Pécsett — mint minden városban — ezerszámra élnek egyedülálló öregek, magányos, nőtlen fiatalemberek és hajadon lányok, vagy olyan javít- korabeli férfiak és nők, akik a házasság felbomlása miatt maradtak magukra. Ezek számára a világ több országában un. Bourding House-ket, vagyis szállodaházakat építenek. A szállodaházakban csak mosdó és teakonyha csatlakozik a lakószobához, mely nappal többnyire üres, mert az élet a étteremben, játékszobái. í, presszóba. , könyvtárban, tanulóban, vagy éppen sportpályán zajlik le. A hírek szerint Dunaújvárosban már Hozzáfogtak egy ilyen szállodaház építéséhez, s terveznek egyet Pécsre is. 4. Mind több azoknak a száma, akik az ún. kollektív-házban látják a jövő ideális otthonát. A kollektív házak elődjének Le Corbusier marseillei épületét kell tartanunk. Mind ismert, a világhírű francia mérnök az említett kikötővárosban olyan ház-monstrumot emelt, amelyben több ezer család él. Az épület középponti részén találhatók az éttermek, üzletek, a tetőn az óvodák, iskolák, mozi, uszoda, teniszpálya és más. A francia építész merész kezdeményezése az egész világon követőkre talált. Egy magyar tervező, Zalotay Elemér 3 kilométer hosszú, 20 emeletes épületet kíván felépíteni a Csillaghegyen. A gigantikus méretű épületben több tízezer; embert lehetne elhelyezni. A j hírek szerint Zalotay Elemér terve már több nyugati cég ér- j TÍZMILLIÓ ellátva. Fürdőszobával illetve j deklődését felkeltette. "~uornázással a budapesti la- i A kommunizmus egyik síapD ibli János vegyész- mérnök másfél. évig kísérletezik, töpreng, számol, méricskél és egyszer csak átad az üzemnek évi két és fél millió forintot. Ta lálmányának ennyi a gazdasági eredménye. 1960 óta közel tízmillió forintot takarított meg a Pécsi Bőrgyár. Meghökkentően nagy összeg. — Szóival tízmillió... — nyugtázom. Bólint. — Igen. Ha a hatvannégyes évet is számítjuk, több lesz tíznél. — Mi ez a gyorsított cserzés? Elmondja. Korábban a cseresműhely napi teljesítménye három-négyezer kiló sertésbőr volt. A cserzés ideje 10—12 nap. Ez sok. Oka: a növényi cserzőanyag nagy molekulájú részecskéket tartalmaz, ezért lassan hatol be a bőr rostszerkezetébe. A találmány kétirányú: vegyi eljárással a rostok közötti üregeket kitágították, ezzel könnyebb és gyorsabb a cserzőanyag behatolása, megfelelő kezeléssel a molekularészecskék nagyságát csökkentették. Ezenkívül növelték a cserzőlé töménységét 1—8 százalékról 30 százalékra. A tannin-veszteség jóformán semmi, mert az új eljárással annyi tannint adagolnak a bőrnek, amennyit fölvesz, többet nem. A fenti gyártási módszer — Ribli találmánya alapján — azt eredményezte, hogy a bőr cserzési ideje 10—12 nap helyett négy óra! A cserzésre fordított munkabér pedig egyharmadára csökkent. így nyert a bőrgyár évi két-két és fél millió forintot, a legminimálisabb beruházás melletti-j- Felkérték önt arra annakidején, hogy próbálkozzon valami jobb megoldással a cserzést illetően? — Nem. Eszembejutott. Persze nem egyik percről a másikra. — Eltűnődik. — Nézze! Tulajdonképpen az a lényeg, magamfajta szakembereknél, hogy mindig figyelemmel kísérjük, mi történik a bőriparban világ- viszonylatban. — Hogy értsem ezt? — Rendszeresen tanulmányozom a külföldi szakirodalmat. A harc elég nagy a műanyag és a bőr között. A legfontosabb az, hogy a bőr ebben a versenyben —megőrizze a jellegét, vagyis a „bőrszerűségét”. Több olyan műanyag van, ami hasonló tulajdonságokkal rendelkezik mint a bőr. Ez a hasonlatosság jó a műanyagiparnak, de nekünk olyan eljárásokon kell gondolkodnunk, hogy a bőr ne maradjon alul. — Kideríthető-e a szak- irodalomból, hogy hol áll a mi bőriparunk? — Jó közepes szinten, szerintem. Az olaszok vezetnek, de megint csak azt mondom, hogy szerintem. A rohamos fejlődés szinte naponta produkál valami újat, jobbat a réginél. — Gondolom, több nyelven bes -él... — Angolul meg németül. Meg spanyolul is elég jól... — Spanyolul?! — Egy évig voltam Kubában, tavaly nyáron jöttem haza. 4 zömök, rokonszenves, kissé túlkorán őszülő mérnök elmeséli, hogy a minisztériumtól levelet kapott egyszer, hajlandó-e szaktanácsadóként Kubába utazni. Persze hogy hajlandó. Egy hódmezővásárhelyi textilmérnökkel utaztak ki Havannába. — És a család? — Négy gyerekem van, a legnagyobbik itt dolgozik az üezemben, fizikai munkás. Kijöhettek volna, de a feleségem meggondolta magát. Félt a nagy úttól meg a hosszú távoliéitól. — ... Meg a gyerekek iskoláztatása is elakadt volna, mert egy teljes esztendő, mégis csak sok... — vetem közbe. — Nem okozott volna problémát, hiszen több más magyar szakember családjával együtt él kint Kubában, és gyermekeik kubai iskolába járnak, spanyolul tanulnak és vizsgáznak. — Az egy esztendő alatt milyen segítséget tudott adni a kubai „bőrösöknek”? — Számos minőséget javító intézkedést vezettek be tanácsaink alapján, ezenkívül több szerve rési módszert vezettünk be náluk. Nagyon megkedveltem a kubaiakat, kitűnő munkatársaim voltak. A találmányhoz vagy újításhoz járul némi díjazás is, erről feltétlenül beszélni kell. Ribli János vegyész- mérnök több részletben 147 500 forintot kapott Még jár részére pontosan 35 275 forint, de ezen az összegen immár hónapok óta vita folyik a gyár és a Bőrioari Vállalat között. A vállalati összevonások előtt a Pécsi Bőrgyár a Könnyűipari Minisztérium Bőr- és Cipőipari Igazgatóságához tartozott. Ez a szerv annakidején — a Találmányi Hivatal után — szintén elfogadta a találmányt. Asöaz- szevonások után megalakult a Bőripari Vállalat, amely Ribli János vegyészmérnök új technológiai eljárását még mindig tanulményozN* za, s közbevetőleg elismeri azt is, hogy Ribli János részére ki kell a hátralévő összeget fizetni, csupán búz- zák-halasszák az ügy anyagi részének teljes rendezését. \e vegye senki illúzió- rontónak az anyagi vonatkozású megjegyzést Ribli János igazán tiszteletreméltó munkásságának méltatásakor, de ha ez az ember legjobb képességével, tehetségével milliókat adott az államnak, akkor a Bőripari Vállalatnak kötelessége ezt minél előbb honorálni. Hozzáteszem ehhez: e fenti kívánság nem Ribli János szájából hangzott el, sokkal szerényebb és elégedettebb ennél. Rab Ferenc I intézményben. Az intézkedés a klinikák megterhelését is enyhíteni fogja. A tervnek megfelelően az egyetemi párt végrehajtó bizottság a napokban pályázatot hirdet a fiatal oktatóknak illetve orvostanhallgatók-ak. A pályázók ilyen témákat dol-r goznak fel: Baranya megye tbc helyzete a felszabadulástól napjainkig; Egy járás csecsemőhalandóságának alakulása stb. A párt vésreh- itó bizottság csupán a fiatal oktatók részéről 30—40 pályázat beküldéséré számít. Mindemellett fotópályázatot is hirdetnek az egyetem oktatói, hangatói és dolgozói körében, melynek szintén a népegészségügy illetve az egyetem fejlődése lesz a témája. Ugyancsak az egyetem fejlődését bemutató ünnepi évkönyvet adnak ki. Amint az intézkedési tervből kitűnik. 1965. márciu iában kétnapos tudományos ülésszakot rendeznek, amelyen tudományos életünk reprezeru tánsai mellett a tehetséges fiatal oktatók is előadást tartanak. Találkozót rendeznek a szocialista brigádok, vagy ahogy itt nevezik: szocialista betegosztályok számára. A s k oldalú intézkedési ten.' a többi között előirányozza az egyetemi sportcsarnok további építését is, zömében társadalmi munkával. RIPORT SZINKRONBAN A Népszava 1934. ókfcóber 16-án több oldalas riportban számolt be a pécsi bányamunkások éhségsztrájkjáról. így ír a 30 évvel ezelőtti eseményekről: „Lent a dombolt körül Somogy, Mecsekszabolcs, Vasas, Pécsbányatelep sivár, kopott bányászházai körül, a kolóniákban rongyos, agyonmosott fehérneműk imbolyoqnak a köteleken és kisírtszemü asszonyok, riadt gyermekek támasztják a léckerítést. Fölfelé néznek, pedig férjük, apjuk alattuk van ötödik napja, vaksötétben, étlenül . . — Nem megyünk, inkább meghalunk l Nem kérünk lehetetlent, vines mire várnunk! Mindegy, hogy fönt döglünk éhen, vagy itt! Mindig becsaptak bennünket! Nem megyünk ki, még kérésünket nem teljesítik!. . Akikor fiatal emberek voltak: BÖZSA JÄNOS nyugdíjas vájár, vasasi lakos, 60 éves. BALÁZS PÁL nyugdíjas vájár, vasasi lakos, 64 éves. HELLER JÓZSEF nyugdíjas vájár, szabolcsi lakos, 57 éves. Akkoriban születtek: PINTÉR JÓZSEF vájár, vasasi lakos, 29 éves. TOKARCSEK JÓZSEF vájár, munkásszálló lakója, 25 éves. RÓZSA GYÖRGY bányatechnikus, szabolcsi lakos. 28 éves. — Nem pénzért dolgoztunk, hanem adósságra. Mindenki teli volt adóssággal. Aki a raktárban vásárolt, az bizony gyakran kapott üres borítékot, benne volt egy cetli, rajta a nulla áthúzva... Én is így voltam. Harminchétben elmentem a belgákkal. Három év múlva fizettem ki az adósságomat. A sztrájk idején az aknáról laktam. Más műszakba voltam beosztva, fent maradtam. Jártuk a pécsi pékeket, m ag a henteseket élelmiszerért. Jött a Sztraka gumiriVi'-'s fiakkere, Szabó Feri bécsi hajtotta. Azt kértem meg, hoey vigye a mi lakásunkhoz °z élelmet. Sokat szenvedtünk, az az igazság... 4 pen gő egynéhány fillért számoltak ... Bózsa János A Parcsing-völgyben lévő soron lakik. Magas, testes ember. Pintér József A vasasi B-utcában lak’k. Meszet kavargat egy teknn- ben. Alacsony, szőke hajú, kék szemű fiatalember. — Nézze meg a lakást, most építettem ezt a toldást, így kétszobás lett belőle, alul meg a kis szuterén ... Az e hómmi kereset kicsit gyenge volt: 2959 forint, de általában hármon felüli a keresetem, persze a feleségem is keres 900 forintot. Az égvilágon mindenünk megvan. — Várjuk a vízumot Görögországba. Ugyanis a feleségem görög szjrmazású. Tava 'y Svájcban volt a kisfiúnkkal néhány hétig. Ott lakik az öccse. Akkor ismerkedtek meg, régebben nem látta A izületi sem ismeri, de ham < rosa n találkozhatnak. Azon bt>á
