Dunántúli Napló, 1964. október (21. évfolyam, 230-256. szám)
1964-10-18 / 245. szám
MtL OKTOBER IS. T» IliAPLÖ1 3 HARMINCNÉGY VAGON FÜZVESSZÖ Rohamos fejlődés minden vonatkozásban — Sok hasznos tapasztalattal tértünk haza Lvövból Baranya megyéből négytagú mezőgazdasági pártmunkás •küldöttség utazott Lvovba szeptember 18-tól 25-ig azzal a céllal, hogy a szocialista ir.eao gazdasá g i üzemek termelési, üzemszervezési és a termelés pártirány itasd módszereit tanulmányozzuk. Lvov! tartózkodásunk 8 napja alatt meglátogattunk 'három mezőgazdasági járási pártbizottságot, négy kolhozt, két gyárat (egy cukorgyárat és egy mezőgazdasági növény- védőszergyárat). két mezőgazdasági szakoktatási intézményt (egy egyetemet és egy szakmunkásképző iskolát), két kísérleti intézetet, egy mező- gazdasági technikai állomást (mezőgazdasági gépjavító üzemet) és egy állami mesterséges termékenyítő állomást. Programunk tehát igen gazdag' és meglehetősen zsúfolt voiit. A szovjet élvtársak mindent szerettek volna megmutatni és elmondani a lehető legrészletesebben. Nagyfokú gépesítettség Néhány megjegyzés a Ívovi mezőgazdaságról. A terület mezőgazdasági termőterületének nagysága több mint háromszorosa a mi megyénknek. Mezőgazdaságuk fő profilja állattenyésztés és ennek megfelelő árutermelés. A növénytermesztésük ennek megfelelően — főleg takarmány- termesztés. Emellett jelentős még a kenyérgabona, a burgonya (hármashasznosításban) és az ipari növények súlya (különösért a. cukorrépa és len termesztése). Domborzati viszonyaik hasonlítanak a megyénkéhez (sík, domb és hegyvidék). Éghajlatuk a miénkMindezeknek megfelelően a mezőgazdaság termelése és áru termelése gyorsan növekszik. A terület szovjet elnökhelyettese elmondotta, hogy pár év alatt húsból 19 ezer tonnáról 60 ezerre, tejből 80 ezer tonnáról 220 ezerre, tojásból 18 millióról 91 millióra, burgonyából 45 ezer tonnáról 99 ezer tonnára, cukorrépából hatszorosára nőtt az árutermelésük. Célkitűzésük 1970-ig, hogy a hústermelést — a mostanihoz viszonyítva — négyszeresére, a tejtermelést háromszorosára növelik. A termelés és árutermelés növekedésével egyidősben jelen tősen növekedett a mezőgazdasági dolgozók jövedelme. Néhány év alatt a kolhoztá- gok közösből származó jövedelme 35 millió új rubelről 148 millióra nőtt. Ebben az évben 180 millió rubelra számítanak. A termelés növelése, a gazdálkodás javítása érdekében az anyagi érdekeltséget mesz- szemenően figyelembe veszik. A főbb munkák határidőre és jó minőségben való elvégzésére célprémiumot, jutalmakat tűznek ki, de egyre szélesebb körben terjed a végtermékből való javadalmazás és prémiumrészesedés — részben készpénzben, részben természetben. Komplex gépesített brigádoknál már általában érvényesül a végtermék utáni fizetés, illetve jövedelem. A munka becsülete A munka becsülete magas rangon áll. Ezt mindenütt tapasztalhattuk. Például a város, az üzem, a falu — kolhoz vagy szovhoz — verseny- vállalásait és azok teljesítését mindenhol feltűnő helyen látni lehet, de ugyanott megtaláljuk a legjobb fizikai és szellemi dolgozók arcképét, s aiatta az eredményeket. Ezt egyébként minden járási párt- bizottság és a megyebizottság előtt is meg lehet találni. Az újság rendszeresen közli a legjobb eredményt elért dolgozók névsorát és eredményüket. Az elmúlt évben is Az Erdőlíémiai Vállalat szigetvári üzemegységének csonka mindszenti fűztclepén már vágják a fűzvesszőket. Erről a telepről 34 vagon vesszőt várnak, amelynek nag. ré ze nyersen, illetve feldolgozott száraz, fehér vessző formájában exportra megy. Mi az, hogy bor-kultúra? A kérdés talán önkényesnek és megválaszolhatatlannak lú- _ ! nik, pedig „bor-téren’’ ez napKél hűvösebb és csapadékosabb (750—800 mm az évi átlag"). A mezőgazdasági termelés gépesítettsége rohamosan fejlődött és már ig'en magas- fokúnak mondható. Például az összes talajmunkát, a kalászosok valamint a kapások betakarításának jelentős részét gépesítették. A mezőgazdasági üzemek a szállítás jelentősebb részét saját tehergépkocsi par kárai végzik. A mezőgazdaság kérnizálá-; sa a gépesítés ütemét is meghaladó gyorsasággal növekszik j mind a növénytermesztésben, mind az állattenyésztésiben, (takarmányozásban). Ma má: a megyében egy katasztrálj hold szántóra átlag 4.5 máza vegyes műtrágyát használnak fel. Az ’ állattenyésztésben nagy fokú gépesítettség, nagyméretű masszív nagyüzemi férőhelyek építése a jellemző. A szarvasmarha istállókat például mindenhol négysoros 208 férőhelyes nagy Ságban láttuk megépítve. Itt most már az elöregyártott ly- íon és panel elemekkel való építkezést alkalmazzák. Ezt a kolhozközi építő vállalatok,ki- \ I felezik. Ez évben 87 ilyen t--' énistállót építenek a térti lí. an. Az árutermelés rohamosan nő Több helyen találkoztunk . k, __..erű üzemszervezési, terr . ttén .és jövedelemelosztási ,i ..ícrekkel. Gyorsain terjed i ■ a komplex gépesített bri- í „Out. ez évben már több nrkíí 240 működik a sízovho- it .. kan és kolhozokban. A párt és állami irányítás _an már harmadik éve alkalmazzák az. ágazati rend- <r :-rU A mezőgazdasági termeli igazgá óságok nagy hatáskörrel és önállósággal rendelkeznek. Jóíképzett apparátusukkal gyorsam és operatívan intézkedhetnek. A mezőgazda- sági pártbizottságok a terme- lés pártirányításában nem, merülnek el az apró részlet-! kérdésekben, helyette mindé- j i rkelátt legfontosabb elemzésekkel. eszmei, nevelési munkával. valamint a kádereik ki- ••öh-ssrt-S’-äval és elosztásával foglalkoznak. v külön könyvet jelentettek meg a mezőgazdaság legjobb dolgozóiról. Ezenkívül a kitüntetések, de az anyagi jutalmazások sem maradnak el. A szakályi járás egyik kolhozában láttuk, hogy a kolhoz — amely három községet foglal magában — emeletes 12 tantermes iskolát, 3 üzletházat épített — bekötő köves- utat most épít saját jövedelméből. Tagjainak kö’csönt ad családi házépítéshez. A kivitelezést a kolhozköz' építő vállalat végzi. Sok új szakember Az Agrártudományi Egyetem (Lvovtól kb. 00 kilométerre fekszik) nagyságára jellemző, hogy 1500 bentlakásos és 6000 levelező hallgatója van — most még bővítik, 10,5 millió rubel beruházást kaptak erre. A bentlakásos nappali tagozatos hallgatók 80 százaléka felvétele előtt 2—3 évet már a szakmájában dolgozott. Az egyetemnek egyelőre négy fakultása van: agronómiái, üzemszervezési, gépészeti és földmérnöki. Az egyetem az elméleti és gyakorlati oktatás mellett tudományos kutatással is foglalkozik. A zolocsevi járás mezőgazdasági gépészeti szakmunkás- képző iskolájának megtekintésekor is meggyőződtünk arról, hogy a szakmunkásképzésnek milyen nagy „rangja” van. Itt 600 bentlakásos hallgató 3 évig tanul, s univerzális gépész-szakmunkás lesz. Traktor, kombájn, gépkocsi- vezetést, szerelést, agronómiát stb. tanulnak itt elméletben, gyakorlatban. összegezve a látottakat és hallottakat — sok hasznosat, jót láttunk, gazdag tapasztalatokkal tértünk haza, s az ott szerzett tapasztalatainkat saját viszonyaink és lehetőségeink szerint hasznosítani tudjuk. Czégény József, a megyei pártbizottság mezőgazdasági osztályának vezetője kérdése. Szerepeljen itt csupán egy adat: az elmúlt években lényegesen megnőtt a palackozott borok iránti igény, a hordós és folyó-borok kezdenek háttérbe szorulni. Eboől nyilvánvalóan kiderül, hogy a bor-kultúra nemcsak a szőlőtermesztés és borkezelés magas, korszerű színvonalát jelenti, hanem egyben a fogyasztóval való „kapcsolata;” is — sőt döntő mértékben ezt, mert a fogyasztói igény lénye- gében meghatározza a többi összetevőket. Tájjellegű borok Kurucsai József elviarSsal, az Állami Pincegazdaság ig izgató jával beszélgettünk ezek- ről a kérdésekről s nagyon sok érdekes adatra derült fény. Az Állami Pincegazdasághoz négy megye tartozik: Sorr.o^v Torna, Baranya és Zala. Ez a négy megye hazánk bormennyiségének jelentős részét adja s v. Szocialista brigád vezetők tanácskozása gyük hozzá — minőségben s n a! írmilyea. részét. A négy megye területén nemcsak történelmi borvidékei vannak (mecseki, siklós—villányi, szekszárdi, köröshegyi) hanam jónéhány kitűnő tájjellegű bort adó terület is. Ilyen Zalában Pogányvár és Homokkomárom környéke, de nyilván a többi megyékben is akad ilyen terület. Minden borkedvelő ember azt szeretné, hogy ezeknek a történelmi borvidékeknek és a jó bortermő területeknek a borait, amikor akarja, megvehesse az üzletekben, éttermekben. Ezzel szemben mi a helyzet? A négy megye borai közül az ötféle kommersz és pecsenye minőségű bort nem számítva mindössze hétféle minőségi bort palackoznak. A hét közül kettő márkázott bor — palackozásukat néhány hónappal ezelőtt kezdték — ezeknek meny- nyisége (Villányi medoc noire, Siklósi tramini) minimális, üzletben nem is igen lehet kapni belőle. Marad tehát ötféle bor. A Mecseki rizling, Siklósi rizling, Pécsi cirfandli, Szekszárdi kadarka és a Villányi burgundi. Kérdés, hogy mindössze ennyi bor alkalmas ezen a vidéken palackozásra? Hiszen nemcsak a fogyasztók igényeinek magasabbszintű kielégítését jelentené a több faj ia | bor palackozása, hanem egv- j ben szőlőtermő vidékeink jó hírnevét is öregbítené. Nincs rossz bor Az ügy azonban nem ilyen j egyszerű! A bor-szakemberek | azt kérdezik milyen bort le- j hetne még palackozni erről a vidékről? Mert ehhez nemcsak : minőség — mennyiség is kell! A Villányi hárslevelű — a me- gve égjük legjobb fehér bora — keveset terem, palackozásába nem is érdemes belefogni, a siklós—villányi oportó nagy obbmérvű telepítése még csak most folyik: Köröshegyit azért nem tudnak palackozni, mert a somogyiak kérik, hogy ez a bor maradjon Somogybán a nyári szezonban folyó borként, borkóstolókban mérik ki a Balatonnál. Maradnának a tájjellegű, nem történelmi borvidékről származó borok. Ezek pedig még túlságosan ..labilisak” szétszórtak, nem egységes művelésűéi:, nem alakult még ki ezeken a vidékeken a kor igényeit minden szempontból kielégítő nagyüzem. Ez az egyik „objektív” oldal — a másik a pécsi palackozó üzem kapacitása I és technikai lehetőségei. De maradjunk csak a nagy- j üzemnél! Egyesek azt állítják hogy a bor-előállítás ilyen nagyfokú koncentrálásával „el szürkülnek” a borok, nem elég változatos, nem elég színes a borválaszték. Ugyanis a négy megye borainak jelentős részét az Állami Pincegazdaság kezeli, hozza forgalomba. S így igaz, hogy ! különböző vidékek hasonló ! pf>1tá.iú dt. más-más minősé- ; gű borait összeér—laítiák” s | egy előirt minőségű bort tesz- I nek a fogyasztó asztalára. —< Nem szabad azonban elfelejteni, hogy itt a bor a legkorszerűbb kezelést kapja, a lehetőségekből a legjobb eredményeket váltják valóra — ? egyszerűen nincs rossz bor! Különben is a nagyüzemese- dés, a szőlőtermesztés korszerűsítése megkívánja egy ilyen központi szerv munkáját. Az is igaz, hogy a pincegazdaság nem a legjobb körülmények között dolgozik. Erre nagvon jó példa az idei év. Körülbelül egymillió hektoliteres termést várnak, ez azt jelenti, hogy a pincegazdaságnak a legkülönbözőbb szükség-tároló helyeket kell megszereznie, mert tárolótere kicsiny, ilyen nagymennyiségű bor befogadására képtelen. így adódik, hogy új, még nem használt olajtartályoktól kezdve, víztároló tartályokig mindent bor-, tárolásra használnak. S ha már az idei termésnél tartunk, el kell mondani, hogv az idén mennyiségben Zala megye vezet. A szüret előtt' becslések szerint holdankénti átlagtermése eléri a 25 mázsát. Minőségben a legjobb Siklós és a Mecsek-vidék. 4. minőség azonban elmarad a legjobb 1961-estől. Ez az év leginkább az 1958-asra emlékeztet, bár lehet, hogy minőségben valamivel jobb lesz de a mennyiség megközelítőleg ugyanannyi. Korszerű palackozó Pécset» Tehát bor van, méghozzá ió minőségű, palackozni való bor is van elegendő — s ha néha mégis hiába járjuk az üzleteket valamilyen palackozott borért, akkor az a fenti okok miatt van. S éppen ezért igazi baranyai bor-kultúráról csak akkor beszélhetünk ha a történelmi borvidékek rekonstrukciója befejeződik. j pincegazdaság lehetőségei növekszenek — s nem utolsó sorban akkor, ha a palackozó kapacitása megnő. Pécsett tervbe vették egv kor«ze"i 1 palackozó építését. A még nem tettesen tisztázott terv«eszerint két év múlva kezd'1: - meg az építését. Aránvpb-ó! annyit, hogy míg a jelenlegi Dalackozó teljesítménye óránként 850 nalack. az úié hat- ezer lesz' S ez azt ie'entt. hogy nemcsak mennyisé"''—! tudnak többet naiackozni -’e a Választék is naevobb lesz s bizonvára sok másfajta be- :s_ palackozásra kerül, terme1«:; és fogyasztók együttes örömére. S végeztül még egy dolog — bár igen nagy kár. br>«'* ezt a ..boros” cikket '-«zz ■! kell befeleznem. Arról ''an szó. hogy az Irányi Dániel téri boroalackozó Dincéíében másfélmilliós érték forog kockán. Szűk a hely s ráadásul most a pince néhánv ágába betört a víz. a hordókba "pid lehet bort tölteni, mert siitlyedtek. A víz az Dániel téri Lottó Áruház >s a 205-ös Csemege pincéjéből szivárog. Lázár Ervia Ismerkedés i a szovjet mezőgazdasággal A mafíR, Gi»©iR? bizottságának ipari osztályának vezetője, Bogár József, a Szakszervezetei Baranya megyei Tanácsának vezető titkára, valamint a város élelmi- szeripari vállalatainak igaz- ; gatói és a vállalat szocialista brigádjai vettek részt. A tanácskozókat Vissi Vendel, a pécsi Pannónia Sörgyár igazgatója üdvözölte, majd Varga Pál, a Magyar Országos Söripari Vállalat vezérigazgatója emelkedett szólásra. Utána Bányai Sándor, a vállalat szakszervezeti intézőbizottságának titkára számolt be a szocialista brigádmozgalom eddigi eredményeiről. A tanácskozás szünete után hozzászólások következtek. Tegnap, szombaton a pécsi Pannónia Sörgyárban tartót- ék meg a Magyar Országos Söripari Vállalat szocialista őrigádvezetőinek III. tanácskozását. A tanácskozáson dr. Rugási Endre, az MSZMP Pécs városi bizottságának átkára, dr. Bánki Nán- lor, az MSZMP Pécs városi