Dunántúli Napló, 1964. szeptember (21. évfolyam, 204-229. szám)
1964-09-02 / 205. szám
?M4. SZEPTEMBER 8. niAPLd' 3 v. Rugalmas, ötletes vezetést! A mezőgazdasági termelés rendkívül bonyolult munka. A sokoldalúság és az állandóan dinamikusan változó állapot jellemzi. Abban tér el mindenekelőtt az ipari termeléstől, hogy élő szervezetekkel dolgozik, amelyekre fejlődésük különböző szakaszaiban más más módon kell hatni, hogy a kívánt eredményeket elér j ük. Nehezíti a helyzetet, hogy a mezőgazdasági termelés egy része az időjárás hatá sainak kitéve történik, amely szüntelen változásaival rugalmas, gyors és ötletes intézkedéseket kíván. Eltér a mezőgazdasági termelés az iparitól abban is, hogy míg az iparban a termelés feltételeit mesterségesen teremtjük meg, a mezőgazdaságban csak befolyásolni tudjuk az alapvető feltételeket, a természeti adottságokat, s az üzem megszervezésének ezekhez kell alkalmazkodnia. Mindebből nyilvánvaló, ha az iparban kezdeményezőkészséget, ötletességet és sokoldalúságot követelnek meg a vezetőktől, sokszorosan kell ezt megkívánni az agronó- musoktól, a tsz-elnököktöl. A tapasztalat az, hogy ahol ilyen vezetők vannak, ott aránylag rövid idő alatt a gyenge termelőszövetkezetek is erősek lettek, s ahol lassúak, merevek a vezetők, ott rendszerint sok a meg nem oldott probléma. Vegyünk sorra néhány példát! Felismerni a lehetőségeket I Belvárdgyula aránylag nagyon rövid idő alatt fejlődött a megye legjobb szövetkezetei közé. Annak ellenére, hogy nagyon mostoha viszonyokkal kellett megbírkóz- niok, 37 millió forintra növelték a vagyont. Megalakulásuk óta egyetlen igazán jó esztendő nem volt. Hogy kedvezőtlen időjárás esetén is biztosítani tudják a szükséges takarmányt, létrehozták a megye legnagyobb termelőszövetkezeti öntözőrendszerét. Az olaszi, básságyi völgy elárasztásával 78 kh-as víztükröt létesítettek és 800 holdat tudnak örtözni. A legjelentősebb felismerésük, hogy bevezették a családi tervezést. Ezzel a legfontosabb termelési tényezőt — az embert — nyerték meg terveik megvalósításához. A baltsai termelőszövetkezet vezetőit mindenekelőtt az dicséri, hogy helyesen választották meg a íőüzemágat. A termelési érték 40,1 százalékát á növénytermesztés, 59,9 százalékát az állattenyésztés adja. Az állattenyésztésen belül pedig a hízott sertés 20, a hízott baromfi 39,1, tojástermelés 20 százalékkal szerepel. A fent leírt üzemi arányokból kitűnik, hogy a fő üzemáguk a baromfitenyésztés, a tojásgyár. Ma már olyan korszerű baromfi-üzemük is termel, amelyben az egy dolgozóra eső éves bruttó termelési érték meghaladja az 1 600 000 forintot. Gerdéfi a szarvasmarha tenyésztésben értek el figyelemre méltó eredményeket. Tehenészetük éves termelési értéke 1 500 000 forint. Az egy tehénre eső évi tejhozam 1903-ban 3197 liter volt, ez évben 3750 liter várható. Évről évre 32—36 ezer forintos tenyészbikákat és nagyon szép tenyészüszőket nevelnek. Ezekben a termelőszövetke- y' lekben a vezetők felismertük az üzemi adottságokban rejlő lehetőségeket, számításba vették a párt és az állami támogatást, s nagy szorgalommal hozzáláttak a kiaknázásukhoz. esetéről is. Szabadszentkirályon jó minőségű lucernaszénát hordtak be. A kazalrakók már látták, hogy jön az eső és tudták, hogy esőponyva nincs, de nemhogy lerakták volna a kazal közepét szénával, hanem úgy hagyták. A kazal fenékig ázott és másfél vagon széna elrohadt. Ez az eset is tanulság arra, hogy a mezőgazdasági nagyüzemekben nemcsak a vezetőknek, hanem a dolgozóknak is ötletesen, rugalmasan kell végezniök munkájukat. Olyan jelentős probléma ez a mezőgazdaságban, amelyet nem szabad figyelmen kívül hagyni az év egyetlen évszakában, a termelési folyamat egyetlen szakaszában sem. Kiválasztani a legfontosabbat! Érdemes megfigyelni ezeket a szövetkezeteket, hogyan választják el a fontos munkát a kevésbé fontostól, az időszerűtlent az időszerűtől. Ha például ezek a termelőszövetkezetek megkezdik a silózást, akkor minden rendelkezésre álló eszköz, gép, ember a silózásnál dolgozik. Igazuk van, mert időben, jó minőségű takarmányt nyernek és nem kockáztatnak. így szerveznek minden nagy kampánymunkát és nem forgácsolják szét a munkaerejüket úgy, hogy végül sehol sem megy a munka. Amíg ezzel szemben főképpen a gyenge termelőszövetkezetek mindenbe belefognak és sehol nem tudnak végezni. Szomorú, de az a tény, hogy £—3 százaléka a lehúzandó szalmának a járásban még mindig a tarlón van. Ez a kézzelfogható bizonyítéka annak, hogy azokban a szövetkezetekben a legelemibb dologról feledkeztek meg. Arról, hogy az aratás utáni első mozzanata a munkafolyamatnak a szalmalehúzás, a tarló szabaddá tétele talajművelésre. Szerencsénkre a termelőszövetkezetek döntő többsége már nem ilyen, hanem az olyan nagy terméskieséseknél is, mint a múlt évi — 20 millió vagy ez évi 10 millió — tudják, mit kell csinálni. Aki közelebbről megnézi az ilyen természetű gondjaikat, az ötlet ezernyi változatával találkozhat, miképpen dolgoznak azon, hogy teljesíthessék a szövetkezetük globális tervét. Lipcsik István Pillantás a homlokok mögé Riport a gyermekideggyógyászatról A péntek déli perekedi tűz ügyében befejeződött a vizsgálat. Megállapították, hogy Boros János traktoros a berkesdi Kossuth termelőszövetkezet tagjának gondatlansága okozta a tüzet. Boros János az említett napon friss szalmával rakta meg a tsz perekedi sertés telepe egyik szerfás épületének tetejét. Dolga végeztével el akart onnét jönni az elevátorral, amellyel a szalmát az épület tetejére helyezte. Nem ügyelt eléggé arra, hogy a sertésszállás felett alig több mint ! egy méterre van a villanyvezeték. Az elevátor hozzáért a vezetékhez és rövidzárlatot okozott. Megállapították a pontos kárt is. Eszerint száznegyvennégy különböző korú sertés pusztult el. A kár pénzbeli értéke kevesebb. mint a tűz napján ideiglenesen becsülték. Az épületkár öli ezer, az állatkár 83 ezer forint. Az Állami Biztosító munkatársai megkezdték a vizsgálatot annak megállapítására, hogy a tsz-nek mennyi kártérítés fizethető ki. Ebben a szobában bepillantanak a gyermeki homlokok mögé. Amit nem lát a papa, amit csak sejt az anyuka, azt megmondja a játékkocka, megmagyarázza a piros alma kettévágott rajzolata és a marékszám ott heverő cukorszín, pöttöm pálca is elárul belőle valamit. Csináld utánam! Most éppen Margitkán a sor. Margitka szélfutta falusi kislány, piros szalagot visel a hajában és rengeteg ö-betűt a beszédében. De a tekintetében van valami... — Margitka! Szeretsz rajzolni? — Szeretők! — Rajzoljál nekem ide egy ilyet! De éppen ilyen legyen ám! — és a gyógypedagógus mutatja Margitkának a papírt, rajta a négy fekete vonallal határolt négyszöget. Margitka húz egy fekete vonalat. Egyetlen egyet. — Ez most éppen ilyen? — Ilyen! — feleli a kislány és néz vissza a szemüveges bácsira. Elégedett önmagával. A tekintetében mégis van valami ... A „játékos bácsi” egy papírra piros almát festett és a papírt kettévágta. Margitkának össze kéne rakni, de úgy, ahogy egymásba illik. Nem megy. Két fél alma éppen hátat fordít egymásnak. — Ez most jó így? — kérdi a bácsi. — Jó! — mosolyog vissza. — Három játékkocka hever az asztalon. A gyógypedagógus sorban rájuk koppant egyet-egyet. Margitka csak kettőre koppant, de azt mondja rá a bácsinak: „Ez most úgy van, amit maga csináta!” A pálcikákból háromzsöget raknak ki eléje. — Csináld utánam, Margitkám! — Tessék! — a piros masni elégedetten megremeg, de a háromszög egyik oldala hiányzik. Margitka nem is sejti, hogy őrajta most az úgynevezett Binet-Boberlag értelmesség- vizsgáló módszert alkalmazzák. — Mit jelent ez? Mennyire fejlett a gyermek ? Járási brigád — járási feiadatok Új vonások a közséf;fejlesztési tervek megvalósításában a pécsváiadi járásban Minden évben visszatérő gond, hogyan valósítsák meg azokat a sürgető és fontos feladatokat, amelyeket a községi és járási tanácstagok gyűjtenek össze a választóktól a beszámolók, egyéni beszélgetések alkalmával. Legtöbbször az anyaghiány, majd pedig a kapacitás hiánya akadályozza meg az egyébként szükséges létesítmények megépítését. Már túl vagyunk a járdákon és közvilágítási lámpahelyeken. Ezeket apránként pótoljuk ott, ahol még hiányoznak, de mi lesz az iskolabővítésekkel, tantermek felújításával, művelődési otthonok tatarozásával, egyszóval az olyan aprónak tűnő, de fontos feladatokkal, amiket a nagy építőipari vállalatok, de még a kisipari szövetkezetek sem tudnak elvállalni. Ugyanis a felvonulás, megtervezés, elszámolás többe kerülne sokszor, mint maga a munka értéke. A pécsváradi járásban most új módon állítják össze a jövő évi községfejlesztési terveket Elsősorban olyan feladatokai terveznek, amelyek inkább munkaigényesek és amelyekhez társadalmi munkát szervezhetnek a falvakban. Ilyenek többek között az útfelújítások és a belvízlevezetési munkák. Másik oldala a községfejleszté- ;i tervezésnek a meglévő, nemrégiben épített létesítmények: Fejlesztése, karbantartása, a 'égebbiek teljes vagy részleges felújítása. Ide tartozik még a 3Útorvásárlás, berendezések Fejlesztése is. Így részben csökkentették az myag-gondokat, hiszen tudva- evő, hogy az építési anyagok — éppen a nagyarányú építkezések miatt — egyre inkább liánycikként jelentkeznek. Másrészt az ilyen tervezés meg cöveteli a munkaerő megfelelő :soportosítását, hogy a másik ;ondot — a kapacitás hiányát — leküzdhessék. A gondolat nem új, cswpán a lyozzak az építőipar Karosomk, , mert elvonják a szallmunkáso- j kát tőlük. Azonban nem mind ; egyik falusi kőműves hajlandó ] aaponta, vagy hetenként utaz- < >atni a nagyobb építkezések- \ íez és vállalni a távoliét költ- < ségeit. A falujában, esetleg a szomszéd községekben viszont szívesen és hasznosan dolgozik. így érthető, hogy a pécsváradi járásban örömmel fogadták ezt a kezdeményezést — Ezzel nem ismereteket keresünk, hanem veleszületett értelmességet. A kérdésekre tehát az a kisgyerek is meg tud felelni, aki nem járt iskolába. Vizsgáljuk vele a gyermek értékelését, tehát a látását, hallását, tapintását, sőt, alig észrevehető súlykülönbségű kockákkal a súlyérzékét is. Aztán megfigyeljük a szín- tartományát, mert egy négyéves gyereknek például legalább a négy alapszínt meg kell különböztetnie egymástól. Nézzük a kombináló és megfigyelő, valamint a koncentráló képességet is. Margitkának mi volt a panasza? — Epilepsziás, ágybavizel és gyenge felfogóképességű. Az epilepszia a központi ideg- rendszer megbetegedése, s az ágybavizelés is a gyermek nyugtalanság-érzetét bizonyítja azt, hogy valamiért nem érzi jól magát. Egy német tudós mondta, hogy a kisgyermek néha a hólyagjával sír. Ha más környezetbe helyezik, esetleg abbahagyja ezt. A legsúlyosabb baj a feledékenység és az, hogy Margitka csak nyugtatóval tud pihenni. Most megállapítottuk, hogy értelmi képessége — hat éves és tíz hónapos kora ellenére — egy három év és négy hónapos gyermekével egyenlő. — A Binet-Bobertag módszer gyakorlaton alapuló előírásokat tartalmaz arra, hogy egyes játékokra meghatározott korú gyermekek hogyan reagálnak. Margitka a játékokkal úgy bánt, mint egy három év és hat hónapos gyermek bánna. A valóságos . korral a vizsgálat alapján megállapított értelmességi kort elosztja az úgynevezett értelmességi hányadot kapjuk. Ha ez 0.75 százaléknál kisebb, akkor az illető gyermek általában már oligofren, vagyis szellemileg fogyatékos. De előfordul a másik véglet is, hogy a kivonás eredménye egy egész feletti számot ad, vagyis a gyermek korához képest túlérett. Egyébként az egész országban egységesen ezt a módszert Alkalmazzák, mert így mindegyik pszichológus felhasználhatja kollegájának előző vizsgálatát is. Persze a hányadost nem önmagában értékeljük, hanem valamennyi körülménnyel együttesen. Csúcsforgalom A számok nem hazudnak Gyorsan, rugalmasan Különösen nagyfokú rugal- rya ágra van szükség a munkaszervezésben. Szalántán ösz- szetört a kombájn, kijavítása több napot igényelt. Űk azonban nem engedték a kiszolgáló szállító eszközöket és kisegítő munkásoké addig tétlenül várni, amíg kijavítják a gépel, hanem gyorsan átcsoportosították más munka: széna-, szalmahordásra, apálásra, szántásra stb. Más s övetkezetben sajnos ez nem ígjr van, A múlt évben hallottunk az ötletszegénység és hanyagság igen szélsőséges megoldás módja újszerű. A j pécsváradi községi tanács mellett már működik egy 36 fos J kőműves-brigád, amelyik el- i végzi a kisebb felújítási, építé- ! sí munkákat. A járás termelő- j szövetkezeteiben ugyancsak dolgoznak kőművesek, néhol hat-nyolc is. Azonban munkaerejüket egy-egy tsz nem tudja megfelelően kihasználni, irá- ! nyitásuk is komplikált, van tsz ] ahol a kőművesek nem tudnak : megegyezni: ki legyen közülük, | a brigádvezető? A járási tanács i kezdeményezésére, most ösz-( szevonják a járás kőműveseit a ? pécsváradi községi tanács bri-í gádjába. Öt közös gazdaság? i már beleegyezését adta és így' i nincs akadálya, hogy létrehoz- \ zák a tsz-közi építési társulást. í A pécsváradi, szederkényi, kától yi. véméndi és berkesdi tsz- í kőművesek ezentúl egy brigád- / ban, központi irányítás mellett ', bármelyik községben elvégzik i I a kevés értékű, de a helyiek- í nek nagyonis fontos felújításokat. ! Számítások szerint kezdet- ben mintegy hetven kőműves, dolgozik majd abrigádban és, ötvenezer forintot adnak össze( a termelőszövetkezetek az in- ’ duláshoz. Egy éven belül ezt az összeget visszafizethetik, hi- szén annyi munkát biztosi ta-' nak számukra a pécsváradi já- J rás községei, hogy nyereséggel dolgozhatnak. A tsz-közi társulás igazgatót tanácsát ugyancsak a közös gazdaságok delegálták, így lé- | nyegében az történik, hogy ' amit eddig kis közösségben egy tsz-en belül oldottak meg, azt ; kiszélesítik az egész járásra.; Feladatuk lesz a községifejlesz-! tési tervek megvalósítása és a J termelőszövetkezetek kisebb \ beruházásainak megépítése. Ezí zel tehermentesítik az állami és a szövetkezeti építőipart, gyorsabban. maradéktalanul < megvalósulnak a községi tér-. vek. 5 A tánsuGh tiangrö-j A szamok olyanok, mint a pletykás asszonyok. Mindent kibeszélnek. Ha tetszik, ha nem, csak mondják a magukét. És a számok 'nem hazudnak. Azt nem mondják el, melyik járásban, miért volt alacsony például a sertések súlygyarapodása az elmúlt félévben, de arról árulkodnak: hol, mennyi abrakkal, milyen napi súlygyarapodást érték el. Érdekesek és tanulságosak az összehasonlítások. A mohácsi járásbain például az elmúlt fél évben 8945 sertést hizlaltak meg a termelőszövetkezetek. És milyen eredménnyel? 4,7 kiló abrakot etettek meg a sertésekkel naponta, és a napi súlygyarapodás 48 deka volt. A pécsi járás tex’meiőszövetkezelei 7636 sertést hizlaltak 4,9 kiló napi abrakkal és 43 deka napi súlygyarapodással. A legkirívóbb a pécsváradi járás. Ebben a járásban 4622 sertéssel naponta 5,8 kiló abrakot etettek meg és ennek ellenére a napi súlygyarapodás 44 deka volt. A sásdi járás és Komló együtt szerepel a statisztikai hivatal jelentésében, összesen 5299 hízottsertésük volt az első félévben. Egy-egy sertéssel naponta 4,8 kiló abrakot etettek meg és 46 dekáé napi súlygyarapodást ér-. tek el. Legnagyobb járásunkban, a siklósi járásban 10 538 sertést1 hizlaltak az első félévben a közös gazdaságok. Itt a napi abrakátlag 4.9 kiló volt, a súlygyarapodás napi átlaga viszont 46 deka. Ugyancsak 4,9 kiló napi abrakkal 45 dekás napi átlagsúlygyarapodást értek el a szigetvári járás termelőszövetkezetei, amelyek az első félévben 5711 sertést hizlaltak. A számok nem hazudnak. Nehéz lenne kibogozni, hogy hol, miért volt magas az abrakfelhasználás és ennek ellenére miért alacsony a napi súlygyarapodás. Egy tény. A mohácsi járásban például közel kétszerannyi sertést hizlaltak, mint a pécsváradi járásban kevesebb takarmánynyal, lényegesen magasabb napi súlygyarapodással. A mohácsi járásban 4,7 kiló napi abrakkal 48 dekás napi súlygyarapodást értek el, a pécsváradiban viszont 5,8 kilóval napi 44 dekásat. A kettő között óriási az eltérés. És ezt a különbséget nem a sertésekben kell keresni. Ha nem is Brcndják ki határozottan ezt a számok, de erre céloznak. És a számok nem hazudnak, , " ' <Szalai) Kint, a másik szobában a mamákat faggatják. Nem játékkockával, hanem komoiy kérdésekre kell válaszolni: milyen volt a terhesség? A szülés? A kisfiú, vagy kislány milyen betegségekben szenvedett eddig? Mit figyelt meg a gyermeken? Ez a vizsgálat alapja: megállapítani, milyen körülmények között jött a gyermek a világra? A marnak beszélnek. A magzatuk pedig odabent a játékkockával teli szobában, hat évesen is Szenvedi a terhesség keserveit. A játékkockák sok mindent elárulnak. A riportot összegezni már dr. Farkas Gáborral, a pécsi gyermekideg szakrendelő vezetőjével ültünk össze. Amit elmond, megdöbbentő és megnyugtató egyszerre. Megdöbbentő, mert... — Ezekben a hetekben csúcsforgalom van nálunk. Az általános iskola első osztályába menő kisdiákokat ugyanis az iskolaorvosok vizsgálják meg. Ha úgy látják, hogy értelmi képességük nem éri el a kellő színvonalat, akkor ide küldik. Amennyiben az életkorhoz képest két évnél nagyobb a lemaradás, akkor feltétlenül gyógypedagógiai intézetbe utaljuk, ahol különleges módszerekkel, kis létszámú osztályokban tanítják őket. Kevésbé súlyos esetekben egy évre el kell halasztani az iskola kezdetét. De megnyugtató is. — A betegforgalom mist azért ilyen magas, mert kötelezővé vált a beiskolázás előtti vizsgálat. Az iskolaorvosok így több gyereket kiszűrnek, mint azelőtt. Azonkívül ide tartozik minden diák, aki még nem végezte el a középiskolái, vagy iparitanuló-iskolét és ideggyógyászati betegségben szenved, vagy akárcsak fejfájással, tanulási nehézséggel, idegességgel kínlódik. — Milyen gyakori esetek vannak? — A fejlődéssel járó különböző, főleg szellemi panaszok a beszédhiba, az epilepszia és végül a különböző ideges reakciók gyógyítása. Sokan jönnek tanulási gonddal is, különösen a félévi, az éwégi vizsgák idején, valamint lané\ . kezdéskor. L — Szimulánsok? ! — Inkább a középiskolások ; között vannak. Ilyenkor a pa- ? nászok egyik kórképnek sem felelnek meg, így persze felesleges a fáradozásuk. A kisgyerekek viszont nem járnak ide egyedül, hanem általában szülői kísérettel, (gy a szink1- > lésre nincs alkalom. Inkább ■ az fordul elő, hogy a gy érdinek nincs semmi baja. csak korához képest túl sokat dolgoztatják otthon, s ezért fáradékony, nem pedig idegbetegség miatt. legyünk reálisak Végül a szülőkre panaszkodik: — A legtöbben a valóságnál jóval többre becsülik gyermekük értelmi képességét. Ezért, támadják mindig a tanítót vagy a tanárt, ha rossz osztályzatot ad. Ha nü megmondjuk, hogy a gyerek v, • lóban nem olyan érteim' . mint a szülők gondolják, akkor megsértődnek. Van. ak: ilyenkor kijelenti, hogy ő majd Pestre viszi vizsgálatra a fiát, ott majd megmondják az igazat. Némelyik rnihelyet- tünk akarja megmondani, hogy melyik típusú intézetbe kell küldeni a gyerekét, mondván, hogy ő azt lobban tudja, mert ő ismeri lobban S a fiát. — Mit tesznek ez elten? — Mit tehetünk? Bosszankodunk! Földessy Dénes I Bűnvádi eljárás indul a pereked tűz ügyében
