Dunántúli Napló, 1964. szeptember (21. évfolyam, 204-229. szám)

1964-09-10 / 212. szám

WM. SZEPTEMBER 10. (vapl6 Hogy ne ismétlődjön meg Sárika tragédiája rikát szőlővel, s nem tudni, j tátják, falba verik a fejét, ha hogy ettől-e vagy az imént el- í enni kér. Menjen érte az fülelt néhány szótól, de az ! ..anyi”, mert nem bírja só­idéig nagyon hallgatag Mari- káig. A nyolc év előtti rátfalva— sárostópusztai gyermekgyil­koság bestialitása országszer­te is óriási felháborodást kel­tett. Lapjaink, folyóirataink részletesen beszámoltak a gyilkosság részleteiről, amely­re végül is a bírósági ítélet tett pontot: Fóris Dezsőnét, született Lódon Arankát élet­fogytiglani, vadházastársát E. Ferencet pedig 8 évi börtönre ítélte. Marika életben maradi Azóta a sásdi gyermekgyil­kosság feletti közfelháboro­dás újra felélesztette a sáros­tópusztai tragédia már-már feledett részleteit. Azzal a kü­lönbséggel, hogy a pusztaiak háborgása átköltözött Babarc- szöllősre. A szerkesztőségünkbe kül­dött névtelen levélben ez állt: „Nagyon aggódunk Fó­ris Marika sorsáért. Ó az a kislány, akit nyolc évvel ez­előtt testvérkéjével, Ilikével együtt arzénnal megmérgezett .az anyja. Ilike meghalt, Ma­rika csodával határos módon életben maradt. Sorsa azon­ban úgy alakult, hogyha az élete talán nem is, de a jö­vője nagy veszélyben forog. Mi babarcszöllősiek futottunk már Cűhöz-fához, hogy emel­jék ki Marikát abból a ször­nyű posványból, ahova édes­apja. Fóris Dezső jóvoltából került, de ez idáig haszon­talan volt minden kilincselé­sünk. próbálkozásunk. Na­gyon kérjük, jöjjenek el a fa­lunkba. hogy saját szemük­kel is meggyőződjenek a vele kapcsolatos kétségbeejtő ál­lapotokról. Keressék fel Ber­ta János tanító urat, Hegedűs György segédrendőr parancs­nokot, aztán Vetró Sándort, akit a szőlőjében találnak meg a Csikorgó dűlő végé­ben. És keressék meg Gonda Dezső községi közgyámunkat is. ök nagyon sokat tudnak mondani Marika sorsáról. Legutoljára pedig menjenek el Papp Ferencnéhez. Nála la­kik, ő az „eltartója” Mariká­nak. Itt nézzenek körül a leg­jobban!”. Megfordítottam a sorren­det. Először Papp Ferencné portáját kerestem fel, de csu­pán azért, hogy elkérjem Ma­rikát vizsgálódó utam kalau­zolására. Szívesen adták, s Marika is szívesen vállalko­zott a számára szemlátomást izgalmasnak ígérkező felderí­tő út«L Melyik apukám? ■ Először a „Csikorgó dűlő'* sártengerét másztok meg, hogy a „legrégibb tanú", Vet­ői Sándor mondja el, mit tud Marika rövidke múltjáról, je­lenéről. Sajnos, nem nagyon érte meg a sárdagasztást, Vet­ró Sándor tanúskodása. Ó job­bára csak a nyolc év előtti tragédia egyes részleteire em­lékezett. Mégsem volt egészen ha­szontalan az utunk. Vetró Sándor jól megpakolta a Ma­ka egyszerre beszédes lett: — Én többet tudok ám an­nál, amit Sándor bácsi mon­dott. Az úgy volt, hogy Arany nekem is meg Ilikének is mér­get kevert a mákos tésztánk­ba. Csakhogy én kihánytam és ... — Ki volt az az Arany, Marikám? — Az Arany? Hát, hogy is mondjam csak ..., hát a Ló­don Arany... Szerencsére máig sem ju­tott el a tudatáig, hogy a Lódon Arany az édesanyja. — Na és az apukád? Az legalább törődik veled? — Melyik apukám? — cso­dálkozik rám bizonytalan­kodva. — Hát a Fóris Dezső. Az, aki.. i Nem hagyja befejeznem a magyarázkodást. <— Ja, a Fóris?; Attól na­gyon félek — húzta össze vál­lán a kis lélekmelegítőjét. — Nagyon sokszor megvert és késsel is megkergetett. Nem­csak engem, az anyit is .; s — Melyik anyit? Megint elcsodálkozik egy kicsit az értetlenségemen. — Melyiket? Hát ezt, akinél most vagyok. — Volt már más anyikád is? — Ajaj! Volt bizony .. ä Aztán minden további kér­dezés nélkül visszatér a „Fó- risra”, Nem szoktam reggelizni — Most voltam fönt nála vasárnap a szentmártoni sző­lőjében. Anyi küldött fel hoz­zá, hogy kérjek egy kis pénzt a beiratkozásra, meg a köny­vekre, füzetekre. — És persze kaptál pénzt, ugye? Erre már méregbe gurult. — Maga csak hiszi. Azt mondta, húsz fillért adhat, neki is csak annyi van. Még szőlőt sem adott, pedig azt is kertem tőle. Azt mondta, csak annak jár, aki megdolgozott érte. Pedig olyan éhes vol­tam ..; — Mi volt aznap ebédre nálatok, Marika? — Krumpli. — És vacsorára? — Krumpli. — Ma mit ebédeltél? — Zsíros kenyeret. — És reggelire? — Semmit. Nem szoktam reggelizni. — És anyuka sem kínál? — Neki sincs. Nem ad rá pénzt a Fóris. Azóta is csendben vannak... Marika „anyukájánál” ép­pen szomszédolás volt, ami­kor visszaérkeztünk a szőlő­hegyről. Varga Ferencné és a községi közgyám, Gonda ’ Dezső adta a jótanácsokat Pappnénak: i — Nem jól csinálod, An­nus. Add át a bíróságnak azt a tekergőt! Ha volt szíve ah­hoz, hogy magával vigye a hegyre a hízókat is, legalább azokat foglaltasd le. így éhen pusztultok a kislánnyal együtt. Még tüzelőtök sincs. Mi lesz itt, ha megjön a tél! j Közbeavatkoztam. •— Ha maguk ennyire lát- j jak, tudják a helyzetet, mi­ért nem segítenek bele? Gonda Dezső méltatlanko­dott; — Én már személyesen el­jártam Sellyép is, meg a sik­lósi közgyámigazgatónál is. Több mint két hete megígér­ték, hogy intézkednek, de az­óta is csendben vannak. — Legalább mondtak vala- i m érdemeset? — kérdeztem közbe. Pappné, Marika nevelője válaszolt rá. >— Én meg két hónapja kaptam biztatást a sellyei ta­nácson. — Aztán közbeesőén elmagyarázza, hogy a kislányt „tolj ára Sellyére vitte az édesapja, mert ott is össze­ült a ,jó ég tudja” hányadik ísszonyávab. Marika onnan rta meg neki. hogy nagyon tossz sora van. Ütik. koplal­— Elmentem érte és a ta­nácstól kértem ki. Szívesen adták és azzal biztattak, hogy j vegyem úgy, mintha egyene­sen az állami intézet adta volna ki. Azt mondták, 400 í forintot kapok minden bó- j napban az eltartására, és azon- ! fölül ruhát, cipőt, könyveket i meg mindent, ami csak kell a gyerek iskoláztatására. Azért beíratta Marikát az iskolába. A negyedik osztályt kell újra járnia, mert tavaly háromból is bukott. Baj lesz ebből, kérem... Elmentem a tanítójához is, Berta János igazgató-tanító nagyon nyugtalanítóan nyilat­kozott. — Baj lesz ebből, kérem A nevelőanyja nem dolgozik, az édesapja munkakerülő. Nem tudom, mit akarnak a kislánnyal. Az első három osztályon kegyelemből ment át, a negyediket ismételnie kell. És egyre nehezebb a formálása. Lassan összeáll a kép. Meg­tudom azt is, hogy Marikát régen felkarolta volna már valamelyik állami gyermek- gondozónk. de Fóris Dezső mindig „idejében” közbelé­pett. Ilyenkor ideig-óráig munkába állt és „ragaszko­dott” a gyermekéhez. És kü­lönösmód eddig senki sem i vette észre igazi szándékát. ; Azt. hogy fondorlatosán el­kerülje a kislány állami gon­dozásáért kiszabott anyagi hozzájárulást. Sajnos, ez ideig sikerrel és büntetlenül úszta meg a hatóságok felelősségre- vonását. De meddig mehet ez így? Marika 11 éves. Abba a kor­ba lépett, amikor a tanítója szerint is egyre nehezebb lesz a formálása. És ez csak az egyik baj. A másik már kézzelfoghatóbban, szemmel- láthatóbban fenyeget. Fóris Marika kétségbeejtően rosz- szul táplált, aminek minder nyomát magán viseli. Nerr az a probléma itt, hogy Papp­né már két hónapja vár t 400 forintos segélyre. Inkábt az, hogy nem állt még meg s házuk előtt az a hatóság autó, amelyik kimenti őt eb­ből a fertőből. És erre már nem szabac újabb két hónapot várni. Pálinkás György MŰSOR-SZÍNHÁZ-MOZIí A MAGYAR RÁDIÓ PÉCSI STÚDIÓJÁNAK 1964. szept, 10-i, csütörtöki műsora a 223, R m középhullámon: 17.30: Szerb-horvát nyelvű műsor: Rádió híradó. Szerb népdalok. Érdekes utazás a múltba. Vonós zenekarok műsorából. 18.00: Német nyelvű műsor: Aktuális témák. Kívánsághangverseny. Találkozások: A felvásárló. Az üzemvezető. Népzene. 18.30: Magyar nyelvű műsor: Zenéről zenére. Közben: 1. Pécs déli városrész jövőjéről. — Interjú. 2. Uj sza­kasz a KISZ kongresszusára va­ló készülésben. — Jegyzet. 19.20: Dél-dunántúli híradó. 19.35: Zenélő levelezőlap. 19.58: Műsorismertetés. 20.00: Műsorzárás. SZÍNHÁZ: Nemzeti Színház: Nincs előadás. Tájszínház: Nebáncsvirág (este fél 8 órakor). Bikái. MOZI: Rövidítések: szv. = szélesvásznú. szí. =* színes. Park: Rómeó a szomszédom (fél 5. fél 7, fél 9). Petőfi: Az ifjúság édes madara (szv., szí., 5, 7, 9). Csak 18 éven felülieknek! Kossuth: A pásztorkirály (szi., fél 5, fél 7, fél 9). Kossuth Híradó: Magyar híradó, Bányászok között, 17. világhíradó, Bajkál tó, Ima Sumac dalol. (Elő­adások H órától 3 óráig folytató­lagosan). Építők: Karambol (5, 7). Mecsek - alja: Nyomorultak I., n. (szi., szv., 6. Dupla helyárral). Pécs- szabolcs: Vízkereszt, vagy amit akatok (szi., 5, 7). Vasas II.: Po- gányok ideje (szv., 7). Istenkűt: Karambol (7). Mohács: Majdnem baleset (szv., 6, 8). Szigetvár: Pá­rizsi kaland (szv.. 8). Siklós: Uj Gilgames (szv., fél 9). Harkány: Égetnivaló ember (szv., fél 7, 9). Pardon, mi a hobbyja? 1. Mi a hobby voltaképpen? Korábban beszámoltunk ró- ha, hogy Veres Endre 27 éves, Pécs, Dugonits utca 41. szám alatti lakos, gépkocsivezető a 30-as járaton buszt vezetett. Gondatlan vezetése közben a Kóczián Sándor és az Alkot­mány utca kereszteződésénél összeütközött egy másik autó­busszal. Az összeütközés kö­vetkeztében hét személy meg­sérült, közülük az egyik sú­lyosan. Az autóbuszban kelet­kezett kár 36 ezer forint. Veres Endre hat éve sze­rezte meg a jogosítványt, nem volt már tapasztalatlan gépkocsivezető, figyelmesebb vezetéssel az összeütközést el­kerülhette volna. Az összes körülmények figyelembe vé­telével a bíróság nyolc hóna­pi felfüggesztett szabadság- vesztésre ítélte és kötelezte az autóbuszban keletkezett kár < egy részének megtérítésére, j valamint a 2000 forintot meg- i haladó bűnügyi költség meg- I fizetésére. Fokozódó érdeklődés a színész—újságíró-találkozó iránt Válogató az amazon-futball résztvevői számára - Kik lesznek a csinos lányok? Mától kezdve új riport­sorozathoz kezdünk: „Par­don. mi a hobbyja?” címmel. Minden héten megjelente­tünk egy cikket, amelyben ismert vezeti! személyele, kutatók, és művészek el­mondják. hogy mi a pasz- szjójuk. miért választották, s ami a legtöbb: hogyan teremtik meg ezzel a mun­ka és pihenés egyensúlyát? Sorozatunknak tehát nem az a célja, hogy különcségeket mutassunk be. hanem tekin­télyes emberek példája alap­ján ötleteket adjunk a sza­badidők értékes felhasználá­sához, E lső utam dr. Kelemen László kandidátushoz, a Tanárképző Főiskola pe­dagógiai tanszékének veze­tőjéhez vezetett. Pszicholó­gus, így igazán helyénvaló megkérdezni tőle: — Mi a hobby voltakép­pen? — Erre nem nehéz vála­szolná, hiszen sokan meg­határozták már — mondot­ta. A dolog mégsem egy­szerű, mert ha hobbyról hallunk, eszünkbe jut az egyén érdeklődése, élethi­vatása és munkája is, a hobby tehát egy kérdés­komplexum része. Ezt ki­fejteni csak egy tanulmány­ban lehetne, s nem is vál­lalkoznék rá, mert elfoglal a munkám. Engem a neve­lési kérdések érdekelnek, s nincs időm a lélektan né­hány olyan kuriózumával foglalkozni, mimt a szug- gesztió, spiritizmus. telepá­tia vagy éppen a hobby. Sokszor én is sajnálom, mert ezekre én is kíváncsi lennék, ám hiába, az em­bernek takarékosan kell gazdálkodnia az idejével. — És önnek, mi a hob­byja? — Nekem? Csodálkozni fog: tulajdonképpen semmi. Pedig akartam, hogy legyen. Egy alkalommal szőlőt vet­tem, arra számítva, hogy majd leköt. Tévedtem. Erre azt mondták, hogy vásárol­jak motort. Az sem hasz­nált. Azóta már nem kísér­letezem. Beiátom, hogy ne­kem nincs passaóm. Nem is baj talán, hiszen elfoglalt ember vagyok, A főiskolán ezer a munkám, odahaza várnak a folyóiratok, meg a nyelvek, mert lépést kell tartanom az élettel. Egy csomó folyóirat, négy nyelv, amelyekben állandóan gya­korolnom kell magam, ezen felül öt gyerek — mondja —, marad az embernek ide­je arra, hogy hobbyja le­gyen? — Eszerint úgyszólván teljesen leköti a munka? — Lényegében igen! Kü­lönösen olyankor, ha az em­ber tanulmányt, vagy vala­milyen tudományos munkát ír. Ekkor valamilyen alko­tói láz fogja el az embert, s ez hónapokig eltarthat. Ilyenkor még az éjszakám sem biztos. Többször előfor­dult, hogy lefeküdtem, s aludni akartam, ám elalvás előtt eszembe jutott valami, amelyen mór régóta töp­rengtem. Ellenállhatatlan kényszert éreztem, hogy fel­keljek és lejegyezzem. Utána ismét ágyba bújtam, ám megjnesak nem volt alvás, mert egy új gondolat ismét megkísértett. így ment ez reggelig. — S mi vök ennek a re­akciója? — A reakciója? Törvény- szerű: az egyik időszakban hihetetlenül felfokozódik a teljesítmény, utána pedig hetekig tartó tompaság kö­vetkezek. Természetesen ilyenkor Is fog az agyam, de alkotó jellegű munkára nem vagyok képes. Ilyenkor meg kell elégednem a re­produktív jellegű tevékeny­séggel. — Az emberek nagy szá­zalékára ez a szakaszos élet­ritmus jellemző, nem? — Igen. sokan élnek így. De korántsem minden ki. Csajkovszkij például pontos időbeosztással dolgozott, olyan következetesen, mint­ha hivatalnok lett volna. Azt mondta, csak a lustákat kerüli az ihlet. Hasonlóan vélekedett Jókai és sok más művész is. De térjünk visz- sza, mert nagyon elkanya­rodtunk eredeti témánktól, a hobbytól! — Igen. eddig csak a munkáról volt szó, pedig a hobbyról akartunk beszélni. Véletlen lenne ez? — Értem, értem! Arra gondol, hogy ha más nem, akkor van egy hobbym, mégpedig a munka. És ha összetalálkozom egy olyan emberrel, aki még az üdü­lőben sem tud beszélni más­ról, csak a foglalkozásáról, akkor elmenekülök tőle. Nem szeretem. — Tehát Ön is igényt tart a kikapcsolódásra? — Igen, de nem úgy, hogy csak meccsre járok, csak sakkozom, csak tévét nézek. Nálam nincsen ilyen „csak”, az én kikapcsolódásom nincs valamilyen meghatározott passzióhoz kötve. Felüdüiök ebben is, meg abban is. — Hát ez valóban nem hobby! ügy hallottam ugyanis, hogy a hobby nem képzelhető el valamilyen uralkodó szenvedély nélkül. — Csakugyan: nincs hob­by valamilyen mánia nélkül. (Zán tjeiben mondóm, hogy ezúttal nemesebb dolgot ér­tek a mánia fogalma alatt.). A hobby tehát olyan tevé­kenység. foglalkozás, amely kikapcsolódást jelent a meg­szokott munkából. Sokaknál még ennél is több, a kikap- csalódás mellett kárpótló szerepe is van. Bizonyára ismer szenvedélyes műked­velő színjátszókat vagy olyanokat, akik szinte meg­szállottként fejtegetnek sza­badidejükben. Ezek az em­berek talán színészek, fes­tők akartak lenni fiatalabb korukban, de valamilyen oknál fogva nem lehettek s kárpótolni akarj ák ma­sukat. Magyar László figyelem: Az új KRESZ szerint a kerékpárokat megváltozott méretű névtáblával kell felszerelni. Ujméí'etó névtábla a szaküzie tefcben vásárolható! ............... 1 r;..... i skolája. A két Du­nai-testvér bírásko­dása mellett lép pályára a két ri­vális csapat, Dunai János ígéretet tett i arra, hogy pártat- ; lanul bíráskodik, 1 viszont Dunai An­tallal még nem si­került beszélni. J (Reméljük a színé- ; széknek sem). A jegyeket már < elővételben vásá- j rolják a Pécsi Nem- ; zeti Színház pénz- ] táránál, de pénte- ; ken-szombaton az < üzemi vállalati kö- í zönségszervezők is ' bekapcsolódnak a \ jegyelővételbe. < hogy a pálya pénz- < táránál a rohamot az idén valamelyest" csökkenthessük. Ugyanis az előzetes tájékozódások sze­rint mintegy há­romezren kíván­csiak a II. Színész —Újságíró Sportta­lálkozóra, amelyet ebben az évben az olimpia jegyében, annak erkölcsi és anyagi támogatásá­ra rendezünk meg kodásra felkért Szabó Samu. Teg­nap beszéltünk vele a színház előtt és elárulta, hogy új ötletekkel és kifé­nyesített sípjával készül a találkozó­ra. A vidám egyve­leg sok rövid jele­nettel és humoros számmal csaknem egy órán át szóra­koztatja a közönsé­get. A „hagyomá­nyos” színészeken kívül fellép a mű­sorban Mendelényi Vilmos is, a Pécsi Nemzeti Színház új „szerzeménye”. Pé­ter Gizitől azt hal­lottuk, hogy műso­réban próbára teszi majd a közönség nevetőizmait. A műsort konferáló Galambos György pedig olyan szám­mal lép a közönség elé, ami paródiája lesz a színészetnek, de az újságírásnak is. Na, és a főattrak- ció még csak ez­után következik: a labdarúgás magas Ahogy közeledik szeptember 12, a II. Színész—Újságíró Sporttalálkozó idő­pontja, úgy fokozó­dik az érdeklődés a rendezvény iránt, amelyet este 7 órai kezdettel a Pécsi Bányász újhegyi kézilabda-pályáján rendezünk meg. A rillanyíény szinte nappali világossá­got biztosít a szín­paddá varázsolt ké- dlabda-pályán, ahol gén gazdag prog­ram, jó szórakozás /árja a nézősereget. Kz amazon-futball náris nagy érdek- ődést váltott ki a közönség körében. Sokan feltették a íérdést telefonon is személyesen; ki esz a 14 csinos eóny? Előre annyit lárulhatunk, hogy 3écs atlétatársadal- nának legkiválóbb gyéniségeit láthat­ók majd a labda- úgó-mérkőzésen és i. jó hangulatot a tűzdelem mellé úztosítja a bírás­Elítéiték a karambolozó buszsofőrt Közlemény Az Országon Fflfcarmónia fcöaü, Wógy az .1964—65-06 zenei évadra, a nagy érdeklődésre való tekin­gettél, a régi bérlőink helyét csak «September 15-ig m» nédwAbim fenntartani.

Next

/
Thumbnails
Contents