Dunántúli Napló, 1964. szeptember (21. évfolyam, 204-229. szám)
1964-09-06 / 209. szám
1964. SZEPTEMBER 6. ItlAPLtf1 Még több és jobb gépi berendezést kell alkalmazni 1ST VÁW- A K MA PflIPilÉi Beszélgetés Pozsgay Károly elvtárssal, a Mecseki Szénbányászati Tröszt főmérnökivel A főmérnök íróasztala mögötti rácsra nagyméretű fényképeket erősítettek. A legnagyobb az új zobáki aknator- t nyokat ábrázolja. A képről nem lehet túlzott következtetést levonni mondjuk a bányaüzem modernségéről, de mégis sejtet valamit, hiszen egészen más benyomást kelt. mint például a nemrégiben leállított Béke-akna fotója. Ez azonban csak a felszín. De mi van lent, a föld alatt, ahol a bányamunkások ezrei dolgoznak? Milyen a technika? A mecseki szénmedence bányaüzemeinek fejlettsége milyen helyet foglal el az ország bányaüzemei között? Erről beszélgettünk Pozsgay Károly elvtárssal, a tröszt főmérnökével. CSÖKKENTEM KEEL A BIZTOSÍTÁSI IDŐT! — A jelenlegi helyzet jónak mondható, ha a magyar- országi bányaállapotokat vesz- szük figyelembe — válaszolt a főmérnök. — Ez a viszonylag jó fejlettségi fok bányaüzemeink minden területén megmutatkozik, de különös. képpen a termelő munkahelyek szervezettségében. Gyűjtőfogalomként ezt koncentráció néven emlegetjük. Csupán a jövesztés gépesítettsége tekintetében nem állunk jól, az országos szintet sem érjük el. Ennek oka a medence geológiai adottsága. A széntelepek ugyanis vékonyak és meredekek. A lapos, vastag széntelepeken alkalmazott technika itt nem honosítható. Bizonyos kísérletezések voltak már, de sem a Rammgerät, sem másfajta gép a jövesztés- ben nem állta ki a próbát. — Várható-e egyáltalán gép a fejtésekbe? Folytatnak-e ilyen irányú kísérleteket? — Sajnos, a jövesztés gépesítése nemcsak ma, de a közeljövőben sem látszik megoldhatónak, Ezért a fejtésekben a fejtési munka 50 százalékát kitevő biztosítási idő csökkentését tűztük ki célul. Ezt szolgálja a cseh rendszerű védőhálós fejtés, a kidol- gazás alatt álló, a meredek engedékeny telepekre vonatkozó védőhálós fejtés, valamint azok a vizsgálatok és mérések, amelyek eredményeképpen szeretnénk, ha a fejtések biztosítását ritkíthatnánk. Végső célunk, hogy lépegető, önjáró biztosítást honosítsunk meg termelő munkahelyeinken. Azonban ez is csak a jövőben válik valóra, mert 1964-ben és 1965-ben elméV'ileg foglalkozunk e feladatta' és megfelelő területeket keresünk hozzá. 150 CENTIMÉTERES FEJTÉSI ELÖREHALADÄS — A gépesítettség hiányát mennyiben ellensúlyozza a munkahelyek szervezettsége? — Az eredmények máris kézzelfoghatóan bizonyítják a koncentrációk előnyét. A fejtési és az elővájási munkák szervezettségét a jövőben is tovább kívánjuk fejleszteni azzal, hogy az optimális telepítés megvalósításával az átlag fejtési előrehaladást napi 150 centiméterre emeljük, amely a jelenlegi fronthomlok hossz, illetve darabszám újabb 15 százalékos csökkenését eredményezi a mostani termelés mennyiségének változása néküL — A biztosítás legújabban korszerű vasszerkezettel történik. A mecseki bányákban is elterjedt a TH-gyűrűk alkalmazása, ugyanakkor sok panasz is elhangzik ezzel kapcsolatban. Várható-e valami javulás? A földalatti fenntartás az összes műszakoknak kereken 12 százalékát veszi igénybe. E nagy felhasználásnak az az oka, hogy a vágatok biztosítására szolgáló TH-gyűrűk anyaga nem megfelelő. Elsősorban nem elégíti ki a minőségi kívánalmakat, majd minden szériának mások a minőségi mutatói. A TH-gyűrűk összekötésére szolgáló szerkezetek „nem dolgoznak együtt” a TH-gyűrűvel, s így nem alkalmasak a gyűrűk teljes teherbírásának a biztosítására. KEVÉS A TARTALÉKALKATRÉSZ — Hogyan lehetne ezen változtatni? — Mi évente körülbelül 120 millió forintot költünk TH- gyűrűkre, s emellett 8—10 millió forintot képviselnek a különféle kötőszerkezetek, csavarhúzó-berendezések. Éppen ezért a kötőszerkezetek megfelelő kivitelben való gyártása feltétlenül indokolt, hiszen ezzel a 100—120 millió forintos alapértéknek mintegy 25—30 százalékos növekedését segítenénk elő. Ugyanakkor ennek egyenes következménye lenne a fenntartási műszakok hasonló mértékű csökkenése is. A jó alkatrész ellátásról pedig kár is beszélni. Majdnem könnyebb ugyanis akár a külföldi piacon, akár belföldön új berendezéseket szerezni, mint a hozzája szükséges tartalék alkatrészeket. Ezt nem csupán a speciális bányagépekre értem, hanem szinte kivétel nélkül valameny nyi gépi berendezésünkre. Ugyanakkor szemlélet Változásra van szükség olyan értelemben is, hogy az új technikai berendezések legyártása az elgondolások megszületése után ne tartson hosszú ideig. Nem egyszer előfordul, hogy az új berendezések a hosszú időhúzás miatt a legyártás után már „erkölcsileg kopottak”, KÖNNYEBB TÄMOKAT KAPUNK — A jelenleg használt fém- tárnok súlya igen magas. Tudomásunk szerint kísérletek folytak már arra vonatkozóan, I hogy könnyebb tárnokát gyártson a magyar ipar. Mikorra várható az ilyen tárnok elterjedése? — A jelenleg használt fém- tárnok 70—80 kilogrammosak, ezeket a meredekebb telepekben nem tudjuk használni. Ezért nagy előrelépés lenne, ha könnyebb, 30—40 kilogrammos tárnokát kapnánk. Kísérleti darabokat már régebben gyártottak, mi is kaptunk belőlük húszat próbára. Úgy. ahogyan akkor készítették. nem feleltek meg a követelményeknek, de a tapasztalatok alánján módosították és reméljük, hogy még ebben az esztendőben kapunk belőle 5—600 darabot. — A szállításban, illetve annak gépesítésében igen jó eredményeket értek el a mecseki bányaüzemekben. Milyen további lehetőségeket lát j még, főmérnök elvtárs? — A földalatti és a külszíni szállításban és anyagmozgatásban megtalálható a legjobb műszaki elképzeléseket képező kanyarszalagoktól kezdve a diesel mozdonyokig a technika széles skálája, sőt, még a kézi erővel történő csillézés is. A feladatunk egyértelmű: először is a modern folyamatos szállítóberendezések és a diesel mozdonnyal vontatott nagyméretű csillék mainál is gazdaságosabb kihasználása, továbbá az emberi erővel mozgatott csillék és egyéb anyagok terén új technológia és gépek beállítása és alkalmazása. Itt tehát a meglevő eredményeket tovább kell szilárdítani és egyre több új, jobb gépi berendezést kell alkalmazni. Gazdagh István Harcban a szilikózissal Nagy szavak, magasztos jelzők ... Igazán, valami ilyesmi illetné meg ezeket az orvosokat, mérnökökket, akik a bányászsors legveszélyesebb ellenségével állnak szüntelen harcban: a szilikózissal. Több milliós beruházásokkal, szakadatlan kutatásokkal, kísérletekkel, tanulmányokkal, gépekkel és örökös, okos töprengésekkel próbálják megmenteni a bányászok ezreit ettől az alattomos betegségtől. 50000 Volt alatt Az István-aknai orvosi rendelőben megiszunk két duplát, aztán dr. Seres Viktor fölve- zet az emeletre, az inhalálóVILÁQREKORD FELÉ... őszinte kíváncsisággal szálltam le hatszáz méterre a föld alá Dobos József országgyűlési képviselővel, Kossuth- bánya üzemvezető-helyettesével, hiszen nem mindennapi fejtésbe invitáltak. Egy munkahely 200 méteres fomt homlokkal, egy brigád 510 emberrel és világrekord felé haladó teljesítménnyel, nem mindennapi élményt ígér. A brigádvezető, Nagy Dezső vájár akár gyárigazgatónak is beillenék, hiszen több mint félezer ember dolgozik csapatában. Mondják, hogy brigádértekezletre hívta össze társait, de a bányaüzem kultúrtermében nem fértek el... Az egész terület Nagy Dezső brigádjából alakult. Nagy Dezsőnek valami varázsereje van, még a gyöngébbeket is magával húzza — mondotta leszállás előtt az üzem vezetője. A régi mag, a 180 ember viszi a többit. A sötét vágatot apró fények pásztázzák. Aztán belépünk a hosszú fejtésbe. Sántáék omlasztanak az elején, arrább László Imre vájár dolgozik Fajcsi Ferenc, Bak László vájárok és Pro- hászka László csilés segítségével. Ók omlasztáshoz készülődnek. A fémtámok egyenletesen sorakoznak, biztosan tartják a felettünk lévő széntömeget. Az oszlopok között kaparószalag surrog, jobbról pedig bontják a tárnokát és szedik a süvegeket. Felzúg a sűrített levegős vitla, a lánc meg feszül és dől a fémtám. — Annyi szén lesz mindjárt, hogy csak győzze a kaparó — kémlel Fajcsi a botfüggöny mögé. Tovább megyünk a végtelennek tűnő fejtésben. Szabó István vájár és Kozma József segédvájár a kaparó má sik felén indult neki a szénfalnak. „Betörést” végeztek oldalról és -most már a ka- paróval egyirányban haladnak. Dobos elvtárs szól nekik, hogy a süvegek között nagy a távolság, de még mielőtt válaszolnánk, elénk toppan Schmidt Vilmos gázmérő és jelent: — A déli fejtés felső kihúzó csapásánál 5 ezrelék monoxid, 6 százalék C02 és 38 fok meleg. Visszafelé az ötös lámpánál 1 ezrelék monoxid a hetes lámpánál szintén 1 ezrelék. — Mit csinálnak? — érdeklődöm. — Sóznak. Trisót szórnák, az hűti a levegőt és nincs tűzveszély. A gázmérő tovább megy a fejtésben. Szabó meg bizonygatja a süvegek helyes távolságát. A fejszéjét helyezi a két süveg közé, amely éppen hatvan centi hosszú, a két süveg között ugyancsak any- nyi az előírt távolság. Nem stimmel egészen ... Néhány méterrel lejjebb Gyurkó Mihály vájár halad szemben Szabóékkal. — Mi a véleménye erről a hálós fejtésről? — kérdem. — Príma. Itt lehet haladná. — A kereset? — Az is. Nem régen jöttem ide, azelőtt az egyes körletben dolgoztam. Itt jobb mi n den féleképpen Dobos elvtára (majdnem min den csoportnál ad egy-két tanácsot, utasítást. Lassan elérjük a fejtés közepét. Itt tar lálkozunk a harmadvezetőkkel, Széli György és Gulyás József csapatvezető vájárokkal. Szakmailag is elmagyarázzák ennek a ..széngyárnak” a fekvését, helyét és technológiáját. Viszonylag lapos dőlésű széntelep, 6—8 fokos, amelynek a vastagsága 10—15 méter. A szénrétegböl a legfelső szelvényt fejtik le először, körülbelül két méteres vastagságban. Amikor fejtenek, akkor dróthálót helyeznek a talpazatra. Ezután kiszedik a biztosító tárnokát és minden beépített szerkezetet. Majd a telep, illetve a szénréteg alját kezdik el fejteni ugyancsak másfél-két méteres vastagságban. Tehát a középső réteg egyszerűen elmarad. De ahogyan az alsó réteggel haladnak előre, s a biztosító szerkezeteket kiszedik, a felettük lévő réteg önmagától omlik le. A fent elhelyezett drótháló pedig meg akadályozza, hogy a meddő is a szén közé keveredjen. Erre mondja Gulyás József csapatvezető vájár: — Annyi szén van, ameny- nyit nem szégyellünk. Csak a szállítás győzze az iramot... A kislétszámú csoportok „támadják” a szénfalat, s hihetetlen mennyiségben omlik a szén. A kaparószalagot alig lehet látni, csak a fekete 'szenet, amely mint valami szabályos folyam hömpölyög a két fémtám sor között. A fejtés két szárnyából érkező szén a keresztvágati kapa- rókra hullik, az egy csúzdá- ba önti az egészet, majd a nyolcadik szinten egy nagyméretű — 1 méter szélességű — gumiszalag szállítja a központi bunkerba. A bunker alatt csilleszerelvény. Gulyás József, a csapatvezető azzal búcsúzott tőlünk: — Világrekordot is elérhetünk ezen a munkahelyen. Világrekordot? — Meglehet. Feljegyeztem az egyik műszak rekorderedtményét: 1572 csille szén. S egy nap négy műszak száll le a mélybe. terembe. A négyzet alaprajzú terem közepén hűtőszekrényhez hasonló fehér, zománcozott készülék áll, tetején fél- öklömnyi fémgömb. A meny- nyezet alatt magasfeszültségű szigetelőkkel felfüggesztve sód ronyháló. A készülék körül székek állnak. Az üvegfalon túl vezérlő-asztal, ötvenezer voltos áramot bocsátanak a készülékre ée... Az eljárás bonyolult, így csak a lényeget írom le: a szilikózist kísérő légúti megbetegedéséket, (hörg hurut, asztma, stb.) itt gyógyítják. Elektromos árammal annyira elporlasztják a készülékbe öntött, úgynevezett wies- badeni gyógyvizet, hogy szinte láthatatlanná válik. A levegő tiszta, köd- és pormentes. Milyen hatást vált ki az élektro-aerosol terápia a betegekből? A Mecseki Szénbányászati Tröszt kutatási osztályának évkönyvében ez áll: .. megszűnt a kínzó és kellemetlen köhögési inger, j fokozódott a köpetürítés, visz- ’ szatért és normalizálódott az I alvási képesség, általános köz- ! érzetük javult, étvágytalansá- j guk megszűnt... Megnőtt kör- i nyezetük iránti érdeklődésük, t általános közönyösségük el- I múlt. Elmondották, hogy a | munkahelyeken is jobban érzik magukat és a munka sem jelent számukra olyan nagy megterhelést, mint inhalálás ; előtt...” — Mennyiben rendszeres ez a kezelés? — Évente egyszer minden bányászra rákerül a sor. Egy hónapon át minden leszállás előtt és után 25—30 percig be-' ülnek a terembe kezelésre. De ! nemcsak bányászok, hanem ; asztmás kisgyerekeket is gyógyítottunk itt. Tavaly télen például a Hősök tere kömyé- ; kén lakó asszony hozta fel öt- h ónapos kisfiát. A gyermek- ! orvos küldte hozzám. A kisfiú állapota súlyos volt. Inhalálás után javult a kisgyerek állapota, megszűntek légzési zavarai, megjött az étvágya, — mondja Seres doktor, aki egyébként egyik tagja a kutatási osztály orvos-csoportjának. Együtt a műszakiakkal A kutatási osztály Fehérhegyen kapott helyet a volt j munkásszálló épületében. Dr. > Pál Tibor orvos és Kovácsy Béla laboratóriumi vezetővel beszélgetek. A szilikózis általában tíz—tizenkét év múlva fejlődik ki, amikor is olyan stádiumban van, hogy veszélyes a szervezetre. Meg lehet-e előzni? Nehéz kérdés. Mérnökök és orvosok közösen végeznek kutatásokat. A megelőzés egyik feltétele lehet: a vizes fúrások bevezetése, szénfal-átnedvesí- (G. I.) tés, készletlocsolás, porálarc használata. Ezek a műszaki lehetőségek. — Mi pedig kísérleteket végzünk. A munkahelyekről, telepekről kapott pormintából bizonyos mennyiséget jutta-' tunk kísérleti, úgynevezett victár-patkányok szervezetébe. Ez altatással történik, tehát fájdalmat nem okozunk az állatoknak. Egy vagy két hónap elmúltával aztán az állatok tüdején szövettani vizsgálatot végzünk. így állapítjuk meg, hogy egy adott munkahely portartalma milyen mértékben idézheti elő a szilikózis megbetegedést. A vizsgálat eredményét természetesen realizálják a műszaki kutatókkal együttműködve. Hogy ez miképpen zajlik le, vissza kell pergetni néhány esztendőt, egészen 1957- ig, amikor a kutatási osztály tulajdonképpen megalakult. Köztudomású, hogy a mecseki bányákban — az ország többi bányáihoz viszonyítva — több, mint 90 százalékos á szilikózisveszély. A kutatók azonos körülmények között élő és dolgozó tatabányai bányászok körében is hosszú vizsgálatot folytattak. Az ösz- szehasonlítás megdöbbentően hátrányos helyzetbe hozta a mecseki bányákat. A statisz tikai jelentés ezután eljutott a legfelsőbb fórumig, ahol megértésre talált, és meg is lett a következménye: a korábbi nyolc órai munkáid t leszállították a bányákban a rokkantsági nyugdíjhoz szükséges szilikózisarány alsó határát 67-ről 50 százalékra csökkentették le. Szigorú rendelkezés Nézzük meg most, mit produkál a kutatási osztály. — Rendszeres szűrővizsgálat alá vesszük a bányászokat. A bánya minden dolgozójának külön kartotékja van. Egészségügyi állapotukat szinte napról napra figyeljük. Ismerjük valamennyiük munkahelyét, illetve a telepek po"- koncentráltságát. Észrevételeink alapján az üzemek vezetői a szilikózisos dolgozónak egészségesebb, illetve veszélytelenebb munkahelyet biztosítanak, sok esetben pedig egyszerűen le sem engedik a munkahelyre. Más beosztást kapnak. — Biztosak önök abban, hogy a kutatási osztály javaslatát megszívlelik az üzemekben? — Hírre szigorú rendelkezés van. A szigorú rendelkezést pedig a tröszt vezetői hozták* akik évente több millió forintot áldoznak a kutatási osztály munkájának támogatására. Ebben az esztendőben ez az összeg: 3.5 millió forint Rab Ferenc
