Dunántúli Napló, 1964. szeptember (21. évfolyam, 204-229. szám)
1964-09-06 / 209. szám
tu. NAPLÓ Í964. SZEPTEMBER & ’ A szakmérnök véleménye: f A nagy hozamú búzáké • «s rr a jövő Hányon termesztik a búzát a Bólyi Ál'ami Gazdaságban1 A Bólyi Állami Gazdaságban. a megye legnagyobb mezőgazdasági üzemében szeptember elsején 3500 hold porhanyó magágynak előkészített föld áll készen a búza vetésére. s 500 hold most van munka alatt. A 4000 hold búzából 1000 holdat San Pasto- ré 'al, 2000 holdat Bezosztájá- val vetnek be, a többit magyar Fertődi és francia Etoile fajtákkal. Szeptember utolsó napjaiban a szovjet Bezosztá- ja fajtával megkezdik az őszi búza vetését. Nagyüzemi szemlélet A Bólyi Állatmi Gazdaságban ! 957-ben vetették az eüső hold külföldi búzát, s tavaly már 2500 holdon termelt az olasz San Pastore és 1500 holdon a szovjet Bezosziája. Jan- csula Vince, a gazdaság gabonatermelő szakmérnöke azt mondja: — Nem az intenzív búzákkal van a baj, hanem a szemlél a ttel. Egyes tsz-szakembe- rek még ma is azt képzelik, hogy az intenzív búza olyan, hegy bármilyen körülmények köröi.t többet terem. Ez téves, mert az intenzív búza, mint azt már a neve is jelzi, csakis intenzív körülmények között terem többet, mostoha viszonyok között még annyit sem hoz, mint egyes parlagi fajták. Az olasz San Pastore és a szovjet Bezosztája jelenleg a legjobb nagyüzemi búzafajtáink, ezt meggyőződéssel állíthatom, de csak intenzív körülmények között adnak nagyobb termést. Egyik szomszédos termelő- szövetkezetünk, — nevet nem akarok említeni, — San Pastore búzát erodált dombtetőre vetett. Én még magyar búzát ílem vetnék dombtetőre, sőt a San Pastorénál valamivel igénytelenebb Bezosztája búzát is csak ugyannak a hegynek a saelídebb lejtőire vetettem. A mi Bezosztájánk a domboldalban 18 mázsás termést hozott, az ő San Pasito- réjuk talán 3—4-efc Hát kérdem én: a fajta a hibás? A San Pastore nálunk a sík me- zőségi talajokon már 33 mázsát is termett holdanként 1962-ben egy 51 holdas táblán, 2000 hold átlagában pedig elérte a 22,8 mázsás átlagtermést. Mit kíván az intenzív búza? Mindenekelőtt a külterjes viszonyok teljes felszámolását, s az intenzív gazdálkodás meg teremtését. Kezdjük az élőve- teménnyel! A Bólyi Állami Gazdaságban, amely évek óta újra és újra megszerzi a búzatermesztés országos nagydíját, az intenzív búzák előve- teménye 90 százalékban évelő vagy egynyári pillangós — borsó, feltört lucerna, zöldtakarmány — és csak 10 százalékban kukorica, silókukorica. Tehát az elővetemény minden esetben korán lekerülő növény, hogy a talaj a vetés idejéig? beérjen, porhanyó és pihent legyen. A pillangósok lekerülésétől — ezek előtt a növények előtt az előző évben mélyforgatást kapott a talaj — a búza elvetéséig csak diszk'iilerrel vagy tárcsával művelik a talajt — tehát szántás nélkül, — de ezt annyiszor ismétlik meg, ahányszor kigyomosodik a tábla. A talajmunkát minden esetben gyűrűshengerrel zárják a csapadék jobb megőrzése érdekében. A bólyi gazdaságban az intenzív búzákat igényesség szerint rangsorolják. Az éghajlat mindenütt azonos, de a talaj nem. A legigényesebb fajta a talaj tekintetében — és egyébként is a San Pastore. Ezt a fajtát a gazdaság legjobb földjein a sík mezőségi talajokon,, Sátorhelyen, Károlymajorbam és a Sziebertpuszta egyes részein termelik. Az igényességi sorrendben második fajtát, a szovjet Beww-jváját az egy fokkal -------" *-> kilúgozott erdőt alajok^i, a mároki, mariannapusztai és ormánpusztai kör zetekben termelik. Ez előzetes talajvizsgálatokat és alapos helyismeretet tett szükségessé, de igényes fajtákat csak igényesen lehet termelni. Az intenzív búzáknál a vetést is különös gonddal kell elvégezni. A vetés időpontját Bolyban előbbre hozták, s a Bezosztája vetését már szeptember utolsó napjaiban megkezdik. Rá egy-két napra vetik a San Pastorét. Ezt nemcsak azért teszik, mert különben 4000 hold búza vetésével nem tudnának időben végezni, de azért is, mert a korai vetés nem káros, sőt kifejezetten előnyös. 1963-ban például éppen az a San Pastore tábla adta a legmagasabb termést, melyet szeptember 24-én már elvetettek. A San Pastore fajtánál holdanként 3,8 millió, a Bezosz- tájánál holdanként 3,6 millió csírát kell elérni, s ezt a bólyi szakemberek az olasz fajtánál 165—170, a szovjetnél pedig 150—160 kilogrammos holdankénti mennyiség elvetésével érik el. A vetésmélység átlag 5—7 centiméter. A vetőgép után száraz időjárásban gyűrűshengert, esős időjárásban, tömött talaj esetén, csak magtakarót használnak. Az intenzív búzák nagyobb műtrágya-adagokat is igényelnék. A pillangós elővetemény persze némileg csökkenti a nitrogénigényt, de ha kukorica az elővetemény, a nitrogénműtrágya-adagot meg leéül emelni. Bolyban a következő műtrágyaadagokkal dolgoznak. A vetést megelőző talaj munkákkal 3 mázsa szuperfoszfátot és egy mázsa kálisót dolgoznak alaptrágyaként a talajba. Az alap nitrogénműtrágyát — az előveteménytől függően 1—2 mázsát— közvetlenül a vetés előtt juttatják a talajba. A téli nitrogén fejtrágyázást, ha az idő engedi — tehát hónélküli és fagyos —, már decemberben megkezdik és ilyenkor télen, elővetemény tői függően, 1—1,5 mázsa nitrogén-műtrágyát szómaik ki a növényre. Kitavaszodás után a búzatáblák átteítólésétől függően, esetleg egy-egy rászorult táblának még fél—egy mázsa nitrogént adnak „injekcióként”. Ha a búza talaja felfagyott tavasszal, hengerrel tömörítik, ha túl tömődött, rotációs kapával fellazítják. Erre különösen a tömött, erősen kötött mároki részeken van szükség. A tavaszi gyomirtásokat Dikonirttal végzik. A vegyszeres gyomirtást az intenzív búza különösen igényli, mert viszonylag alacsony száránál fogva nem tudja elnyomni a gyomokat. Az érésnél különösen a San Pastore aratásánál kell ügyelni, mert ennél a fajtánál a pelyvalevelek nyitottak, a szeméit kinn ülnek, felső egy- harmaduk kiáll és ezért per- giésre különösen hajlamosak.- A Bezosztája pelyvaievelei zártak, s kevésbé van pergés- nek kitéve. Ezért az aratásnál a sorrend a következő: őszi árpa, San Pastore, Bezosztája, Fertődi. Mit tud az intenzív búza? A San Pastore bólyi. rekordját már említettük. Ez a búza képes a legmagasabb termésekre. Közvetlenül utána a Bezosztája a legtermőképesebb s ennek a búzának különös előnye az előzővel szemben, hogy kevésbé. jó éghajlati és talaj adottsá gok mellett is megbízható. Az idei mostoha évben a Bezosztája túlszárnyalta az olasz és a magyar búzákat, s a legmagasabb átlagterméseket produkálta. Másik igen előnyös tulajdonsága, hogy igen jó minőséget is ad. Fajsúly tekintetében a Bezosztája verhetetlen. Fajtatulaj- don.ságánál fogva átlagos hektolitersúlya 80—83, míg a San Pastoreé csak 78—80. A Bezosztája is 1962-ben érte el a fajta rekordját, amikor egy 45 holdas táblán megadta a 29,8 mázsás termésátlagot. Az intenzív búzák termesztését 1957-ben kezdték a bólyi gazdaságban kísérleti parcellákon, nagyüzemi táblákon pedig 1960 óta termesztik. Álljon most itt egy felsorolás a gazdaság termésátlagait illetően abból az időből, amikor még nem foglalkoztak intenzív búzákkal és abból, amikor a vetésterület csaknem 100 százalékát ezek a fajták képezik. 1957- ben 2253 hold átlagában 14,16 mázsa volt a búza termésátlag, 1958- ban 2096 holdon 11,48 mázsa, 1959- ben 2078 holdon 13.62 mázsa. Az intenzív búzákra való áttérés után: 1960- ban 1924 holdon 17,83 mázsa, 1961- ben 4000 holdon 14,60 mázsa, és 1963-ban 4067 holdon 22 mázsa. Az 1961-es „kisiklást” a gazdaság akkori fúziója magyarázza, Abban az évben csatlakozott Sátorhely és Károly- major, amelyek még más módszerrel előkészített búzatáblákat hoztak az egyesülésbe. Tehát három év leforgása alatt több, mint 61 százalékkal nőtt a búza termésátlaga a bólyi gazdaságban, s ez kizárólag a intenzív búzáknak, valamint annak köszönhető, hogy a gazdaság dolgozói áldozatos munkával és sok fáradsággal megteremtették azokat a feltételeket, amelyek a nagy búzatermések eléréséhez feltétlenül szükségesek. A legjobb fajták Baranya megye legjobb nagyüzemi búzafajtái jelenleg a San Pastore és a Bezosztája, melyek az elmúlt hét év leforgása alatt sok-sok búza versenyében vitték el a pálmát, bebizonyították jó honosodó képességüket, bírják a baranyai telet, egyszer sem fordult elő még é két fajtánál kifagyás. Rekord hozamaikkal pedig egész Baranya megye búzatermelésének színvonalát növelték és növelni vannak hivatva a következő jó néhány évben is. Rónaszéki Ferencné A KISZ kongresszusára készülődnek a pécsi fiatalok Pécsett 333 KlSZ-alapszer- vezet 16 990 tagja — ebből 7500 nő — készül a Kommunista Ifjúsági Szövetség VI. kongresszusára. Amikor négy évvel ezelőtt, az ötödik kongresszust megelőzően tartották vezetőség- és küldöttválasztó taggyűléseket, még csak 222 alapszervezete volt a KISZ- nek 9367 taggal. Négy év alatt tehát 111 új alapszervezet alakult. Ezalatt az idő alatt alakult a kereskedelmi, hivatali és szövetkezeti alapszervezetek zöme. Több alapszervezetben decentralizáltak. Ugyanis egy-egy alapszervezetben csak száz tag lehet, így a nagyobbakból több kisebb jött létre. Legjobban érzékeltethető ez a középiskolákban, ahol nem az egész iskola alkot egy alapszervezetet, hanem minden osztály külön alapszervezet. Ugyanez a helyzet alakult ki az ipari tanulóknál is, sőt, az üzemekben megalakultak az ipari tanuló alapszervezetek. A decentralizálást több ok tette szükségessé: közelebb jutnak a vezetők a tagokhoz, jobban megismerik területüket, azok problémáinak megoldásában nagyobb segítséget tudnak adni. Az élükre került titkárok vezetőképző tanfolyamon vettek részt. Az alapszervezetek már felkészültek a küldöttválasztó taggyüléseki e. Ekkor számot adnak a párt és a KISZ KB határozatainak végrehajtásáról, értékelik a fiatalok tevékenységét, foglalkoznak a politikai és világnézeti nevelőmunkával, ismertetik a termelést segítő módszereket, számot adnak a szervezeti élet fejlődéséről, elmondják, mik lesznek a soron következő feladatok. Már. most gondolnak arra, hogy a kongresszus után se lankadjon a fiatalok lelkesedése. Ezért hosszabb távra vállalnak védnökségeket, kulturális és Sportprogramokat szerveznek és tovább szilárdítják a szervezeti életet. Eddig öt alapszervezet tartotta meg vezetőség- és küldöttválasztó gyűlését. Az a tapaszTájékoztató az általános iskolai kézikönyvekről Több iskola pedagógusai még nem kapták meg a munkájukat segítő kézikönyveket. Ezzel kapcsolatban a Tan- könyvkiadó Vállalatnál elmondták, hogy az általános iskolák pedagógusai részére már megjelent a kézikönyv az első és második osztályos környezetismerethez, az első, a második, a harmadik és negyedik osztályos énektanításhoz, valamint az 1—4. osztályok gyakorlati foglalkozásához. Ezek kiszállítása már megkezdődött. Ugyancsak hamarosan az iskolákba kerül az 5.-es új orosz nyelvkönyv a) formátumához készült kézikönyv. Megjelent a kézikönyvet helyettesítő útmutató az 1—4. összevont osztályú, az 1—3. és a/ 2—4. ugyancsak összevont osztályú iskolák pedagógusainak is. Még nyomdában van, s előreláthatólag 1965 első negyedében készül el az 5. és 6. osztályos gyakorlati foglalkozás kézikönyve, az 5—8-os háztartási ismeretekhez, az 5.-es orosz nyelvkönyv B) formátumához, az 5-es énekhez és számtanhoz a kézikönyv, valamint a 7-es biológia oktatáshoz, továbbá az 5—8. összevont osztályok pedagógusainak készült útmutató. A felsoroltakon kívül több általános iskolai segédkönyv kéziratán most dolgoznak, s ezek- is csak jövőre látnak napvilágot. lat, hogy a taggyűléseken nem általános szólamok, hanem az üzem sajátos problémái kerülnek a résztvevők elé. Talpraesett beszámolók, tartalmas* hasznos hozzászólások hangzottak el. A kongresszusra legtöbben felajánlásokat tettek. A márciusi termelési tanácskozás után elsőként a hőerőmű fiataljai jelentették be vállalásukat. A porcelángyárban megalakították a fiatal műszakiak tanácsát, amely máris több újítással, eredményes kísérlettel segítette a gyárat. A Bm. Építőipari Vállalatnál az ifik sok hulladékanyagot használtak fel, s emellett karbantartották a patronált tsz gépeit. A diákok facsemetéket ültettek, parkosítottak és részt vettek a balokányi meleg víz-csatorna ásásában. A KISZ az elmúlt hónapokban magára vonta a figyelmet és kivívta a gazdasági vezetők legnagyobb elismerését. Többen mondogatták, hogy jó lenne, ha gyárukban vagy üzemükben még legalább 5-—6 olyan brigád dolgozna, mint a vállalást tett ifjúsági brigád. Sokan már számítanak a KISZ munkájára. Példa erre a Sopiana Gépgyár esete: lemaradtak az exporttermeléssel, s a fiatalok túlórában* társadalmi munkában, s a szokásosnál jóval nagyobb kedvvel és lendülettel elérték» hogy a lemaradás megszűnt. Az alapszervi vezetőség- és küldöttválasztó gyűlések október 15-én véget érnek. Az itt megválasztott 200 küldött november 5-én a városi értekezleten jelöli ki a megyei értekezletre kerülő 60 küldöttet. B. S. Kétnapos pedagógiai szakmai vita Az Országos Pedagógiai In- I szombaton pedig a siklósi vár téziet, a Baranya megyei és Pécs városi Tanács művelődés ügyi osztályaival közösen szeptember 4-én és 5-én kétnapos országos tanácskozást szervezett a pedagógus továbbképzés megyei vezetőinek. Az értekezlet pénteken a Leöwey Klára Gimnáziumban, lovagtermében végezte munkáját. A résztvevők tájékoztatást kaptak Pécs város és Baranya megye továbbképzési munkájáról és megvitatták a pedagógusok ideológiád és szak mai továbbképzésének 1964-es feladatait; NEGYVENKILENC LÁNY A lovak megállnak pihenni, mert a völgy és a vidákpusz- tai leánynevelő-intézet között nyolcvan méter szintkülönbség van. A meredek domboldal, az erdők, a szarvasok, a vaddisznó kondák, az eső, a sárga agyagos sár, a szalagszert dülőutak, az egész: inkább egyhangú és kissé reménytelen, mint vadregényes. Valaki dühösen kurjongat a trapézalakú erdő szélén, gondolom a lovak is reménytelenek egy kissé, mert a szintkülönbségből még körülbelül negyvenöt méter hátra van, és egy belső hang közben állandóan azt mondja: F. Kati is reménytelen volt. A lányok, akik kertésztanulónak jelentkeztek, aznap is lent dolgoztak a sás- di termelőszövetkezetben, alig látszódtak ki a magas gazból, amikor két idősebb asszony, meg — mondjuk így: egy nagyon egyszerű fiatalember jelent meg a tábla szélén, és a fiatalember fellépésében volt valami különös félszegség, mintha már felkészült volna a kudarcra. — Kéremszépen, itt dolgoznak a vidéki lányok? — kérdezte. — Miért? — Aszonyt keresek. Rövid, meghökkent csend volt, azután az egyik asz- szony bekiáltott a táblára. — Lányok, ki akar férjhez menni? — Én .. én ... én ... én ... én... én ... F. Kati két hét múlva férjhez ment az egyszerű fiatalemberhez. A lovak megint elindulnak, eléggé nehezen kapaszkodnak az agyagon, és arra gondolok; jó lenne most F. Katinak feltenni néhány kérdést. — Persze, nem ez jellemző a vidákpusztai lányok házasságára — nyugtat meg útitársam, Tamás Mihály, az intézet gazdasági vezetője. — Azt mondják, hogy F. Kati szinte „belemenekült” ebbe a házasságba. — Lehetséges. — Mi elől menekült? — Nehéz kérdés ez ... Tulajdonképpen nem értem. A statisztikai adatok nagyon megnyugtatóak, a hivatalos jelentésekben ilyeneket lehet olvasni: az állam évente körülbelül tizenhatezer forintot áldoz személyenként a vidákpusztai lányok ellátására, ebből körülbelül évi kétezer jut a ruházatra, a múlt évben megkezdték a kertészképzést, a lányokból két év alatt szakmunkás lesz, az önkiszolgáló munkákban ügyesebbek és önállóbbak, mint a családban nevelt gyerekek, egy másik jelentés szerint minden második évben harminc szakképzett kertész hagyhatja el az intézetet, és az életre nevelés eredményességét igazolja, hogy az intézetből kikerülő lányok döntő többsége megállja a helyét... Nem értem. Miért kellett F. Katinak a házasságba „menekülni”, miért céltalanok ezek a lányok és időnként miért szaporodnak el a szökések lem egyik lány tartózkodási helyét hónapok óta nem tudják), és miért vált egy időben szinte tömegessé a verekedés és a nikotinivás? Az intézet új igazgatója, Forró József, miután megmutatta a legújabb corpus delic- tit, egy szinte vadonatúj télikabátot, amit éppen a parkból hoztak be, sáros, vizes, a jelek szerint a lányok hónapokig feküdtek rajta a szabadban, otthagyták — kissé elkomorodik. Forró József határozott, energikus ember, több szakmai kitüntetése van, eddig azt hitte, hogy viszonylag fiatal kora ellenére gazdag nevelői tapasztalatokkal rendelkezik, és nem érheti pedagógiai meglepetés, de Vi- dákpusztán ő is meghökkent. Az első hetekben pontos, rendszeres feljegyzéseket készített a lányokról, személy szerint és körültekintően, szabályos lélektani káderanyagokat, azután abbahagyta, mert minden bizalmas, őszinte beszélgetés refrénje ez volt: el akarok innen menni, el akarok innen menni... — Miért? — A lányok nem látják az értelmét, hogy miért töltenek itt éveket. — Az állam gondoskodik róluk. — Igen, de... —t Kertészetet tanulhatnak, szakmunkások lesznek. — Nem akarnak kertészek lenni. A helyzet, statisztikai oldalát tekintve nem veszélyes: « jelenleg negyvenkilenc lány van, állami gondozottak, van olyan közöttük. amelyik tulajdonképpen csecsemő kora óta, tizennégy és tizennyolc év közöttiek, tavaly, jövőjük érdekében megszervezték a kertészképzést, a tanulmányi idő eredetileg három év, de tekintettel a rendkívüli körülményekre, összevonták két évre, és az első csoportban harminckét lány jövőre kertész szakmunkás bizonyítványt kap. Az oktatás két részből áll, három hónap elmélet a téÚ időszakban, és természetesen gyakorlat, amit $ sásdi Búzakalász Termelőszövetkezetben bonyolítanak le. A valóságban azonban kissé bonyolultabb és problematikusabb a helyzet. Az átmeneti otthonokban minden lánytól megkérdezték: mi szeretnél lenni, van-e kedved tovább tanulni, gimnázium, technikum, vagy egy jó szakma, korszerű gépekkel? Azután elhozták őket Vidákpusztára, ahol esetleg a táj különös, kissé hideg szépsége nyújthat kárpótlást, a remények ellenében, ahol a gimnáziumból meg a korszerű gépekből — kertészet lett. A lányok azt mondják: szövőnők, kesztyűgyári munkások, fodrászok, meg gépkezelők akarnak lenni. Azt mondják: amikor aláírták, hogy mégis kertésztanulók lesznek, egyúttal különböző ígéreteket is kaptak, azonban ezeket az ígéreteket ma már elég nehéz ellenőriz-? ni. Mindenesetre a gyakorlat! mBnkáfeaja eddig nagy«» Jav