Dunántúli Napló, 1964. szeptember (21. évfolyam, 204-229. szám)

1964-09-06 / 209. szám

tu. NAPLÓ Í964. SZEPTEMBER & ’ A szakmérnök véleménye: f A nagy hozamú búzáké • «s rr a jövő Hányon termesztik a búzát a Bólyi Ál'ami Gazdaságban1 A Bólyi Állami Gazdaság­ban. a megye legnagyobb me­zőgazdasági üzemében szep­tember elsején 3500 hold por­hanyó magágynak előkészített föld áll készen a búza veté­sére. s 500 hold most van munka alatt. A 4000 hold bú­zából 1000 holdat San Pasto- ré 'al, 2000 holdat Bezosztájá- val vetnek be, a többit ma­gyar Fertődi és francia Etoile fajtákkal. Szeptember utolsó napjaiban a szovjet Bezosztá- ja fajtával megkezdik az őszi búza vetését. Nagyüzemi szemlélet A Bólyi Állatmi Gazdaság­ban ! 957-ben vetették az eüső hold külföldi búzát, s tavaly már 2500 holdon termelt az olasz San Pastore és 1500 hol­don a szovjet Bezosziája. Jan- csula Vince, a gazdaság ga­bonatermelő szakmérnöke azt mondja: — Nem az intenzív búzák­kal van a baj, hanem a szem­lél a ttel. Egyes tsz-szakembe- rek még ma is azt képzelik, hogy az intenzív búza olyan, hegy bármilyen körülmények köröi.t többet terem. Ez téves, mert az intenzív búza, mint azt már a neve is jelzi, csakis intenzív körülmények között terem többet, mostoha viszo­nyok között még annyit sem hoz, mint egyes parlagi faj­ták. Az olasz San Pastore és a szovjet Bezosztája jelenleg a legjobb nagyüzemi búza­fajtáink, ezt meggyőződéssel állíthatom, de csak intenzív körülmények között adnak na­gyobb termést. Egyik szomszédos termelő- szövetkezetünk, — nevet nem akarok említeni, — San Pas­tore búzát erodált dombtetőre vetett. Én még magyar búzát ílem vetnék dombtetőre, sőt a San Pastorénál valamivel igénytelenebb Bezosztája bú­zát is csak ugyannak a hegy­nek a saelídebb lejtőire vetet­tem. A mi Bezosztájánk a domboldalban 18 mázsás ter­mést hozott, az ő San Pasito- réjuk talán 3—4-efc Hát kér­dem én: a fajta a hibás? A San Pastore nálunk a sík me- zőségi talajokon már 33 má­zsát is termett holdanként 1962-ben egy 51 holdas táblán, 2000 hold átlagában pedig el­érte a 22,8 mázsás átlagter­mést. Mit kíván az intenzív búza? Mindenekelőtt a külterjes viszonyok teljes felszámolását, s az intenzív gazdálkodás meg teremtését. Kezdjük az élőve- teménnyel! A Bólyi Állami Gazdaságban, amely évek óta újra és újra megszerzi a bú­zatermesztés országos nagydí­ját, az intenzív búzák előve- teménye 90 százalékban évelő vagy egynyári pillangós — borsó, feltört lucerna, zöld­takarmány — és csak 10 szá­zalékban kukorica, silókuko­rica. Tehát az elővetemény min­den esetben korán lekerülő növény, hogy a talaj a vetés idejéig? beérjen, porhanyó és pihent legyen. A pillangósok lekerülésétől — ezek előtt a növények előtt az előző évben mélyforgatást kapott a talaj — a búza elvetéséig csak diszk'iilerrel vagy tárcsával művelik a talajt — tehát szán­tás nélkül, — de ezt annyi­szor ismétlik meg, ahányszor kigyomosodik a tábla. A ta­lajmunkát minden esetben gyűrűshengerrel zárják a csa­padék jobb megőrzése érdeké­ben. A bólyi gazdaságban az in­tenzív búzákat igényesség sze­rint rangsorolják. Az éghajlat mindenütt azonos, de a talaj nem. A legigényesebb fajta a talaj tekintetében — és egyéb­ként is a San Pastore. Ezt a fajtát a gazdaság legjobb föld­jein a sík mezőségi talajokon,, Sátorhelyen, Károlymajorbam és a Sziebertpuszta egyes ré­szein termelik. Az igényességi sorrendben második fajtát, a szovjet Beww-jváját az egy fok­kal -------" *-> kilúgozott erdő­t alajok^i, a mároki, marian­napusztai és ormánpusztai kör zetekben termelik. Ez előzetes talajvizsgálatokat és alapos helyismeretet tett szükségessé, de igényes fajtákat csak igé­nyesen lehet termelni. Az intenzív búzáknál a ve­tést is különös gonddal kell elvégezni. A vetés időpontját Bolyban előbbre hozták, s a Bezosztája vetését már szep­tember utolsó napjaiban meg­kezdik. Rá egy-két napra ve­tik a San Pastorét. Ezt nem­csak azért teszik, mert külön­ben 4000 hold búza vetésével nem tudnának időben végezni, de azért is, mert a korai ve­tés nem káros, sőt kifejezet­ten előnyös. 1963-ban például éppen az a San Pastore tábla adta a legmagasabb termést, melyet szeptember 24-én már elvetettek. A San Pastore fajtánál hol­danként 3,8 millió, a Bezosz- tájánál holdanként 3,6 millió csírát kell elérni, s ezt a bó­lyi szakemberek az olasz faj­tánál 165—170, a szovjetnél pedig 150—160 kilogrammos holdankénti mennyiség elveté­sével érik el. A vetésmélység átlag 5—7 centiméter. A vető­gép után száraz időjárásban gyűrűshengert, esős időjárás­ban, tömött talaj esetén, csak magtakarót használnak. Az intenzív búzák nagyobb műtrágya-adagokat is igényel­nék. A pillangós elővetemény persze némileg csökkenti a nitrogénigényt, de ha kuko­rica az elővetemény, a nitro­génműtrágya-adagot meg leéül emelni. Bolyban a következő műtrágyaadagokkal dolgoznak. A vetést megelőző talaj mun­kákkal 3 mázsa szuperfoszfá­tot és egy mázsa kálisót dol­goznak alaptrágyaként a ta­lajba. Az alap nitrogénműtrá­gyát — az előveteménytől füg­gően 1—2 mázsát— közvetle­nül a vetés előtt juttatják a talajba. A téli nitrogén fejtrá­gyázást, ha az idő engedi — tehát hónélküli és fagyos —, már decemberben megkezdik és ilyenkor télen, elővetemény tői függően, 1—1,5 mázsa nit­rogén-műtrágyát szómaik ki a növényre. Kitavaszodás után a búza­táblák átteítólésétől függően, esetleg egy-egy rászorult táb­lának még fél—egy mázsa nitrogént adnak „injekció­ként”. Ha a búza talaja felfa­gyott tavasszal, hengerrel tö­mörítik, ha túl tömődött, ro­tációs kapával fellazítják. Er­re különösen a tömött, erősen kötött mároki részeken van szükség. A tavaszi gyomirtá­sokat Dikonirttal végzik. A vegyszeres gyomirtást az in­tenzív búza különösen igényli, mert viszonylag alacsony szá­ránál fogva nem tudja el­nyomni a gyomokat. Az érésnél különösen a San Pastore aratásánál kell ügyel­ni, mert ennél a fajtánál a pelyvalevelek nyitottak, a sze­méit kinn ülnek, felső egy- harmaduk kiáll és ezért per- giésre különösen hajlamosak.- A Bezosztája pelyvaievelei zártak, s kevésbé van pergés- nek kitéve. Ezért az aratásnál a sorrend a következő: őszi árpa, San Pastore, Bezosztája, Fertődi. Mit tud az intenzív búza? A San Pastore bólyi. rekord­ját már említettük. Ez a búza képes a legmagasabb termé­sekre. Közvetlenül utána a Bezosztája a legtermőképesebb s ennek a búzának különös előnye az előzővel szemben, hogy kevésbé. jó éghajlati és talaj adottsá gok mellett is megbízható. Az idei mostoha évben a Bezosztája túlszár­nyalta az olasz és a magyar búzákat, s a legmagasabb át­lagterméseket produkálta. Má­sik igen előnyös tulajdonsága, hogy igen jó minőséget is ad. Fajsúly tekintetében a Bezosz­tája verhetetlen. Fajtatulaj- don.ságánál fogva átlagos hek­tolitersúlya 80—83, míg a San Pastoreé csak 78—80. A Be­zosztája is 1962-ben érte el a fajta rekordját, amikor egy 45 holdas táblán megadta a 29,8 mázsás termésátlagot. Az intenzív búzák termesz­tését 1957-ben kezdték a bólyi gazdaságban kísérleti parcel­lákon, nagyüzemi táblákon pe­dig 1960 óta termesztik. Áll­jon most itt egy felsorolás a gazdaság termésátlagait ille­tően abból az időből, amikor még nem foglalkoztak inten­zív búzákkal és abból, amikor a vetésterület csaknem 100 százalékát ezek a fajták ké­pezik. 1957- ben 2253 hold átlagá­ban 14,16 mázsa volt a búza termésátlag, 1958- ban 2096 holdon 11,48 mázsa, 1959- ben 2078 holdon 13.62 mázsa. Az intenzív búzákra való áttérés után: 1960- ban 1924 holdon 17,83 mázsa, 1961- ben 4000 holdon 14,60 mázsa, és 1963-ban 4067 holdon 22 mázsa. Az 1961-es „kisiklást” a gaz­daság akkori fúziója magya­rázza, Abban az évben csat­lakozott Sátorhely és Károly- major, amelyek még más módszerrel előkészített búza­táblákat hoztak az egyesülés­be. Tehát három év leforgása alatt több, mint 61 százalékkal nőtt a búza termésátlaga a bólyi gazdaságban, s ez kizá­rólag a intenzív búzáknak, valamint annak köszönhető, hogy a gazdaság dolgozói ál­dozatos munkával és sok fá­radsággal megteremtették azo­kat a feltételeket, amelyek a nagy búzatermések eléréséhez feltétlenül szükségesek. A legjobb fajták Baranya megye legjobb nagyüzemi búzafajtái je­lenleg a San Pastore és a Bezosztája, melyek az elmúlt hét év leforgása alatt sok-sok búza versenyében vit­ték el a pálmát, bebizonyítot­ták jó honosodó képességüket, bírják a baranyai telet, egy­szer sem fordult elő még é két fajtánál kifagyás. Rekord hozamaikkal pedig egész Ba­ranya megye búzatermelésé­nek színvonalát növelték és növelni vannak hivatva a következő jó néhány évben is. Rónaszéki Ferencné A KISZ kongresszusára készülődnek a pécsi fiatalok Pécsett 333 KlSZ-alapszer- vezet 16 990 tagja — ebből 7500 nő — készül a Kommu­nista Ifjúsági Szövetség VI. kongresszusára. Amikor négy évvel ezelőtt, az ötödik kong­resszust megelőzően tartották vezetőség- és küldöttválasztó taggyűléseket, még csak 222 alapszervezete volt a KISZ- nek 9367 taggal. Négy év alatt tehát 111 új alapszervezet alakult. Ezalatt az idő alatt alakult a keres­kedelmi, hivatali és szövetke­zeti alapszervezetek zöme. Több alapszervezetben decent­ralizáltak. Ugyanis egy-egy alapszervezetben csak száz tag lehet, így a nagyobbakból több kisebb jött létre. Legjob­ban érzékeltethető ez a kö­zépiskolákban, ahol nem az egész iskola alkot egy alap­szervezetet, hanem minden osztály külön alapszervezet. Ugyanez a helyzet alakult ki az ipari tanulóknál is, sőt, az üzemekben megalakultak az ipari tanuló alapszervezetek. A decentralizálást több ok tette szükségessé: közelebb jutnak a vezetők a tagokhoz, jobban megismerik területü­ket, azok problémáinak meg­oldásában nagyobb segítséget tudnak adni. Az élükre került titkárok vezetőképző tanfo­lyamon vettek részt. Az alapszervezetek már fel­készültek a küldöttválasztó taggyüléseki e. Ekkor számot adnak a párt és a KISZ KB határozatainak végrehajtásá­ról, értékelik a fiatalok tevé­kenységét, foglalkoznak a po­litikai és világnézeti nevelő­munkával, ismertetik a ter­melést segítő módszereket, számot adnak a szervezeti élet fejlődéséről, elmondják, mik lesznek a soron következő feladatok. Már. most gondolnak arra, hogy a kongresszus után se lankadjon a fiatalok lelkese­dése. Ezért hosszabb távra vállalnak védnökségeket, kul­turális és Sportprogramokat szerveznek és tovább szilár­dítják a szervezeti életet. Ed­dig öt alapszervezet tartotta meg vezetőség- és küldöttvá­lasztó gyűlését. Az a tapasz­Tájékoztató az általános iskolai kézikönyvekről Több iskola pedagógusai még nem kapták meg a mun­kájukat segítő kézikönyveket. Ezzel kapcsolatban a Tan- könyvkiadó Vállalatnál el­mondták, hogy az általános iskolák pedagógusai részére már megjelent a kézikönyv az első és második osztályos környezetismerethez, az első, a második, a harmadik és ne­gyedik osztályos énektanítás­hoz, valamint az 1—4. osztá­lyok gyakorlati foglalkozásá­hoz. Ezek kiszállítása már megkezdődött. Ugyancsak ha­marosan az iskolákba kerül az 5.-es új orosz nyelvkönyv a) formátumához készült kézi­könyv. Megjelent a kéziköny­vet helyettesítő útmutató az 1—4. összevont osztályú, az 1—3. és a/ 2—4. ugyancsak összevont osztályú iskolák pedagógusainak is. Még nyomdában van, s elő­reláthatólag 1965 első negye­dében készül el az 5. és 6. osztályos gyakorlati foglalko­zás kézikönyve, az 5—8-os háztartási ismeretekhez, az 5.-es orosz nyelvkönyv B) for­mátumához, az 5-es énekhez és számtanhoz a kézikönyv, valamint a 7-es biológia okta­táshoz, továbbá az 5—8. össze­vont osztályok pedagógusainak készült útmutató. A felsoroltakon kívül több általános iskolai segédkönyv kéziratán most dolgoznak, s ezek- is csak jövőre látnak napvilágot. lat, hogy a taggyűléseken nem általános szólamok, hanem az üzem sajátos problémái ke­rülnek a résztvevők elé. Talp­raesett beszámolók, tartalmas* hasznos hozzászólások hang­zottak el. A kongresszusra legtöbben felajánlásokat tettek. A már­ciusi termelési tanácskozás után elsőként a hőerőmű fia­taljai jelentették be vállalá­sukat. A porcelángyárban megalakították a fiatal műsza­kiak tanácsát, amely máris több újítással, eredményes kísérlettel segítette a gyárat. A Bm. Építőipari Vállalatnál az ifik sok hulladékanyagot használtak fel, s emellett kar­bantartották a patronált tsz gépeit. A diákok facsemetéket ültettek, parkosítottak és részt vettek a balokányi meleg víz-csatorna ásásában. A KISZ az elmúlt hónapokban magára vonta a figyelmet és kivívta a gazdasági vezetők legnagyobb elismerését. Töb­ben mondogatták, hogy jó len­ne, ha gyárukban vagy üze­mükben még legalább 5-—6 olyan brigád dolgozna, mint a vállalást tett ifjúsági brigád. Sokan már számítanak a KISZ munkájára. Példa erre a Sopiana Gépgyár esete: le­maradtak az exporttermelés­sel, s a fiatalok túlórában* társadalmi munkában, s a szo­kásosnál jóval nagyobb kedv­vel és lendülettel elérték» hogy a lemaradás megszűnt. Az alapszervi vezetőség- és küldöttválasztó gyűlések októ­ber 15-én véget érnek. Az itt megválasztott 200 küldött no­vember 5-én a városi értekez­leten jelöli ki a megyei érte­kezletre kerülő 60 küldöttet. B. S. Kétnapos pedagógiai szakmai vita Az Országos Pedagógiai In- I szombaton pedig a siklósi vár téziet, a Baranya megyei és Pécs városi Tanács művelődés ügyi osztályaival közösen szep­tember 4-én és 5-én kétnapos országos tanácskozást szerve­zett a pedagógus továbbképzés megyei vezetőinek. Az értekezlet pénteken a Leöwey Klára Gimnáziumban, lovagtermében végezte mun­káját. A résztvevők tájékozta­tást kaptak Pécs város és Ba­ranya megye továbbképzési munkájáról és megvitatták a pedagógusok ideológiád és szak mai továbbképzésének 1964-es feladatait; NEGYVENKILENC LÁNY A lovak megállnak pihenni, mert a völgy és a vidákpusz- tai leánynevelő-intézet kö­zött nyolcvan méter szintkü­lönbség van. A meredek domboldal, az erdők, a szarva­sok, a vaddisznó kondák, az eső, a sárga agyagos sár, a szalagszert dülőutak, az egész: inkább egyhangú és kissé reménytelen, mint vad­regényes. Valaki dühösen kur­jongat a trapézalakú erdő szélén, gondolom a lo­vak is reménytelenek egy kissé, mert a szintkülönbség­ből még körülbelül negyvenöt méter hátra van, és egy belső hang közben állandóan azt mondja: F. Kati is remény­telen volt. A lányok, akik kertésztanulónak jelentkeztek, aznap is lent dolgoztak a sás- di termelőszövetkezetben, alig látszódtak ki a magas gazból, amikor két idősebb asszony, meg — mondjuk így: egy na­gyon egyszerű fiatalember je­lent meg a tábla szélén, és a fiatalember fellépésében volt valami különös félszegség, mintha már felkészült volna a kudarcra. — Kéremszépen, itt dolgoz­nak a vidéki lányok? — kér­dezte. — Miért? — Aszonyt keresek. Rövid, meghökkent csend volt, azután az egyik asz- szony bekiáltott a táblára. — Lányok, ki akar férjhez menni? — Én .. én ... én ... én ... én... én ... F. Kati két hét múlva férj­hez ment az egyszerű fiatal­emberhez. A lovak megint elindulnak, eléggé nehezen kapaszkodnak az agyagon, és arra gondolok; jó lenne most F. Katinak fel­tenni néhány kérdést. — Persze, nem ez jellemző a vidákpusztai lányok házas­ságára — nyugtat meg útitár­sam, Tamás Mihály, az intézet gazdasági vezetője. — Azt mondják, hogy F. Kati szinte „belemenekült” ebbe a házasságba. — Lehetséges. — Mi elől menekült? — Nehéz kérdés ez ... Tulajdonképpen nem ér­tem. A statisztikai adatok na­gyon megnyugtatóak, a hiva­talos jelentésekben ilyeneket lehet olvasni: az állam éven­te körülbelül tizenhatezer fo­rintot áldoz személyenként a vidákpusztai lányok ellátá­sára, ebből körülbelül évi kétezer jut a ruházatra, a múlt évben megkezdték a ker­tészképzést, a lányokból két év alatt szakmunkás lesz, az önkiszolgáló munkákban ügyesebbek és önállóbbak, mint a családban nevelt gyerekek, egy másik jelentés szerint minden második évben harminc szakképzett kertész hagyhatja el az intézetet, és az életre nevelés eredményes­ségét igazolja, hogy az inté­zetből kikerülő lányok döntő többsége megállja a helyét... Nem értem. Miért kellett F. Katinak a házasságba „mene­külni”, miért céltalanok ezek a lányok és időnként miért szaporodnak el a szökések lem egyik lány tartózkodási helyét hónapok óta nem tudják), és miért vált egy időben szinte tömegessé a verekedés és a nikotinivás? Az intézet új igazgatója, Forró József, miután megmu­tatta a legújabb corpus delic- tit, egy szinte vadonatúj téli­kabátot, amit éppen a parkból hoztak be, sáros, vizes, a je­lek szerint a lányok hóna­pokig feküdtek rajta a sza­badban, otthagyták — kissé elkomorodik. Forró József ha­tározott, energikus ember, több szakmai kitüntetése van, eddig azt hitte, hogy viszony­lag fiatal kora ellenére gaz­dag nevelői tapasztalatokkal rendelkezik, és nem érheti pe­dagógiai meglepetés, de Vi- dákpusztán ő is meghökkent. Az első hetekben pontos, rendszeres feljegyzéseket ké­szített a lányokról, személy szerint és körültekintően, sza­bályos lélektani káderanyago­kat, azután abbahagyta, mert minden bizalmas, őszinte be­szélgetés refrénje ez volt: el akarok innen menni, el aka­rok innen menni... — Miért? — A lányok nem látják az értelmét, hogy miért töltenek itt éveket. — Az állam gondoskodik róluk. — Igen, de... —t Kertészetet tanulhatnak, szakmunkások lesznek. — Nem akarnak kertészek lenni. A helyzet, statisztikai olda­lát tekintve nem veszélyes: « jelenleg negy­venkilenc lány van, állami gondozottak, van olyan kö­zöttük. amelyik tulajdon­képpen csecsemő kora óta, tizennégy és tizennyolc év közöttiek, tavaly, jövőjük ér­dekében megszervezték a ker­tészképzést, a tanulmányi idő eredetileg három év, de tekin­tettel a rendkívüli körülmé­nyekre, összevonták két évre, és az első csoportban har­minckét lány jövőre kertész szakmunkás bizonyítványt kap. Az oktatás két részből áll, három hónap elmélet a téÚ időszakban, és termé­szetesen gyakorlat, amit $ sásdi Búzakalász Termelőszö­vetkezetben bonyolítanak le. A valóságban azonban kissé bonyolultabb és problemati­kusabb a helyzet. Az átmeneti otthonokban minden lánytól megkérdezték: mi szeretnél lenni, van-e kedved tovább tanulni, gimnázium, techni­kum, vagy egy jó szakma, korszerű gépekkel? Azután el­hozták őket Vidákpusztára, ahol esetleg a táj különös, kissé hideg szépsége nyújthat kárpótlást, a remények ellené­ben, ahol a gimnáziumból meg a korszerű gépekből — kertészet lett. A lányok azt mondják: szövőnők, kesztyű­gyári munkások, fodrászok, meg gépkezelők akarnak len­ni. Azt mondják: amikor alá­írták, hogy mégis kertészta­nulók lesznek, egyúttal külön­böző ígéreteket is kaptak, azonban ezeket az ígéreteket ma már elég nehéz ellenőriz-? ni. Mindenesetre a gyakorlat! mBnkáfeaja eddig nagy«» Jav

Next

/
Thumbnails
Contents