Dunántúli Napló, 1964. szeptember (21. évfolyam, 204-229. szám)

1964-09-30 / 229. szám

SZEPTEMBER SO. PH«* A SZERKESZTOSEG A város tisztaságáért Sokat foglalkoztak és fog­lalkoznak az emberek manap­ság a város tisztaságával. Ta­gadhatatlan, sokat is tettünk annak érdekében, hogy Pécs napról napra szebb és tisz­tább legyen. Ez azonban csak részben sikerült. Júniusban a Szovjetunió­ban — Leningrádban és Moszkvában — jártam, mind­két városban meglepően tisz­ták az utcák. Hogy ez így van. az a város minden dol­gozóiénak az érdeme. Az ut­cán közlekedőktől nem egy­szer láttam, hogy egy-egy panaszéi étkéért nem restell­nek lehajolni, felvenni és azt a legközelebbi papírgyűjtőbe dobni. Magam is annyira megszok­tam. hogy idehaza keresni kezdtem a szemétgyűjtő edé­nyeket, hogy a cigarettavéget oda dobjam. S csak most vet­tem észre, hogy bizony sok­szor 100—200 métert kell gyalogolni a pécsi utcákon, mire egy-egy szemétgyűjtő­ládát találunk. Példa erre a Szabadság utca. Az állomás­tól felfelé menet a bal olda­lon mindössze három szemét- gyűjtő van, abból is kettő Réíunls megfeledkeztek örömmel olvastunk a pécsi utcák rendezéséről. Sajnos a Farkas István utca felső ré­sze kimaradt a rendezésből. Velünk szemben gyönyörű új iskolát építettek, de az úttest a sok esőzéstől kimosódott A járda lesöppedt, a víz lehú­zódik a lakásokba, beleivódik a falba. Kérjük, segftsenek ezen az áldatlan helyzeten. A Farkas István utca felső részének lakói közvetlen egymás mellett a József Attila utca és a Sza­badság utcai 30—31—32-es autóbuszmegállónál. A Kossuth Lajos utca vé­géig félkezemen megszámol­hatom, hogy hány szemét- gyűjtő van. A Széchenyi Gim­názium előtt meg szinte el­bújtatták egy mélyedésbe. Kevés a szemétgyűjtő, de ezek is igen sokszor tömve vannak. Hogy városunk még tisz­tább és szebb legyen, valamit kell tenni. A város dolgozói már nem egy esetben bebi­zonyították, hogy szívesen vesznek részt átfogó társadal­mi akciókban. Ilyesmit kelle­ne szervezni a város tisztán­tartása érdekében. A szemét­ládák elhelyezése és tisztán­tartása azonban természetesen továbbra is a Köztisztasági Vállalat feladata maradna. K. V. U/MlÁiÁÓinO Ilik / ivi/i 'Asj \ajJ v ü Kérjük, javítsák meg a hidat A Daindol felé vezető autó­busz Tolnai megállója mellett J van a kertészet végén beve­zető út, amely a Felsőmakár úti lakók gvalogútja. Ezen az úton lévő híd teljes össze­omlással fenyeget. A tanács­tól már többször ígéretet kaptunk annak rendbehozata­lára,. azonban az ígéret csak ígéret maradt, a hídon már csak keskeny gyalogút ma­radt. Jön a tél. A tüzelőt a kocsi nem tudja beszállítani, hanem a Magyarürögi úton rakja le, ahonnan úgy kell betalicskázni a szenet vagy a fát, ami eléggé költséges. A gyerekek is ezen a veszélyes hídon közlekednek, jönnek haza az iskolából sötétben, mert villany nincs. Kérjük, hogy a hidat mielőbb hozzák rendbe. Pintér Lajos Pécs, Felsőmakár út 11. Járásról — járásra: Akadozik a cukorrépa-szállítás a mohácsi tárásban ügy látszik minden iárásban 1 igen nagy gond. elsősorban tervtárgyalásokról kell el-! azért, mert az idén jó a ter­Lányok a komlóföldön A Bólyi Állami Gazdaság­ban három napon át dolgoz­taik a Pécsi Janus Pannonius Leánygimnázium tanulói. Jó munkát végeztek és verse­nyeztek is. A háromnapos ver­seny eredménye: első a IlI/a osztály 863 kilogrammos össz­teljesítménnyel, második a IV/a osztály, míg a harmadik helyen a XV/d osztály végzett. ] A gimnázium már korábban megállapodást kötött a bólyi J gazdasággal és a nyáron a lányok már három hétig dol­goztak a kukorica címerezés- nél. Ez alatt 4—600 forintot kerestek. A tanárnők is dere­kasan kivették részüket a komlószedésből és lányok, pe­dagógusok kivívták a gazda­ság dolgozóinak, vezetőinek el ismerését. Kis Károly, a Baranya megyei Állami Gazdaságok Igazgatóságá­nak párttitkára. hívni rövid időre a tanácsok mezőgazdasági osztályainak vezetőjét. Mohácson Husti Mi­hály járási főagronómustól si­került tájékoztatást kapni az őszi mezőgazdasági munkák helyzetéről: — Naponta átlagosan 600 holdon vetjük el az őszi árpát és október elsején végzünk vele. Búzából a versendi ter­melőszövetkezet mintegy 501 holdat vetett. Az őszi búza vetés csak elseje után indul meg nagyobb ütemben. Velőszántással 66 száza­lékra állunk, ami azt je­lenti, hogy az őszi mező- gazdasági munkák ütem­tervétől körülbelül 500 holddal lemaradtunk. Kü­lönösen nagy a lemaradás Naffynyárádon ét Töttötön. Igaz, a töttösiek ez idő alatt nagyobb területen végeztek mélyszántást a tervezettnél. Akadályozza a vetőszátást az, hogy ezen a vidéken lassú a cukorrépaátvétel. Például a töttösieknek 60 hold cukorré­pájuk van. A bólyi vasútállo­máson — ahová a répát szál­lítják — az átadó hely csak október elsejére készül el. A cukorrépa-szállítás egyébként SZÍNHÁZ \Mna Rejtett kincsek nyomában A baranyajenői úttörők el­határozták, hogy összegyűjtik azokat a régi, divatjamúlt földművelési és háztartási eszközöket, valamint népmű­vészeti tárgyakat, melyek a falu régi arculatát tükrözik. A leglelkesebbek — Paizs Margit, Kovács Katalin és Szabó Edit — példája nyo­mán egyre több pajtás kap­csolódik bele a munkába. Napvilágot látnak a gyönyörű cserépedények, a poros padlá­sokról lekerülnek a fafarag- ványok, a szekrényekből a színes szőttesek, vállkendők, ruhák. Az összegyűjtött anyagból rövidesen kiállítást rendez­nek, majd berendezik vele a falumúzeumot. Egyúttal — az „Üttörő expedícióval a jö­vőért” mozgalom keretében — feldolgozzák a falu jelenét is. Markó Zoltán A MAGYAR RADIO PÉCSI STÚDIÓJÁNAK 1964. szept. 30-i, szerdal műsora & 223,8 m középhullámon: 17.30: Szerb-horvrát nyelvű műsor: Kihasználják az időt és gépet. — Riport. Hallgatóink hanglemezeiről. Gondolatok a íalusi népművelési munkáról. Sztevánovics Milutin írása. Macedón dalok és táncok. 18.00: Német nyelvű műsor: Ifjúsági műsor. — Összeállítás. Táncritmusban. 18.30: Magyar nyelvű műsor: Zenéről zenére. Közben: 1. A Történelmi Tár­sulat dél-dunántúli csoportjának előadás-sorozata. Dr. Ruzsás Lajos: Két gazdasági rendszer határán. 2. Pillanatfelvétel. S. Notesz. 19.30: Dél-dunántúli híradó. 19.45: A kalocsai helyőrség fúvós­zenekara játszik. SZÍNHÁZ: Nemzeti Színház: Mária főhad­nagy (este 7 órakor). Csortos- bérlet. MOZI: Rövidítések: szv. = szélesvásznú.! szí. = színes. Park: Altona foglyai (szv., 4. fél 7, 9). Petőfi: Igen (szv., fél I. fél 7. fél 9). Kossuth: A tengeri macska (szv., fél 5, fél 7, fél 9). Kossuth Híradó: Magyar híradó, Szín, mint élmény, 18. sz. világ-, híradó, Valóban csoda, Mostár, Balkán középhegység. (Előadások ] 11 órától 3 óráig folytatólagosan). Fekete Gyémánt: Sodrásban (6). Építők: Magánélet (szi., 5, 7). Mo­hács: Gyilkosság Szicíliában (szv., 6, 8). Csak 18 éven felülieknek! Szigetvár: A rendőrségen történt < (szv., 8). Siklós: Trubadúr (7).; Sellye: Dühöngő ifjúság (szv., 8). Csak 18 éven felülieknek! Har­kány: A tettenért vadorzó (7). Bóly: Négy lány egy udvarban (szv., 8). Mágocs: Honfoglalás I., n. (7, dupla helyár). Pécsvá- rad: Nyolc és fél (szv., 7). Csak 18 éven felülieknek! Meszes:, Forrongó város (szv., 6). sége (ducatusa) idején foglalt szállást Somogy közepén. — Azonban az ősi Bodrog való­színűleg nem ott feküdt, ahol ma, Csombard és Bü között, mert ez a patakvölgy Czoba- ur legelőihez tartozott, ki sa­ját népe szemében, akárcsak unokája Czák is: „Bő” (begh— bej). Idevonatkozóan utálok a Duna-kanyari Szob melletti Bőszob-ra is! Nem is Bodrog határában tűnnek fel a hozzá értelem­szerűen tartozó helynevek, ha­nem kissé keletebbre, a „Hát út” vonalába eső Jád határá­ban. Persze azt, hogy a Bod­rog = Buda -)- ur, továbbá, hogy a Buda = Puta köny- nyebb kijelenteni, mint bebi­zonyítani. De a helynevek itt is vallani fognak; Jád határában elsősorban a Pataszeg helynévre leszünk figyelmesek. A „szeg” úgy lá­tom, a honfoglaláskori szó- használatban a maitól eltérő­en nemzetségi szállásközpon­tot. váracsot, kis várat jelen­tett, legalábbis ezt olvasom ki szókapcsolataiból. íme: a bodrogközi Leány­vár határában: Várszeg, Faisz határában Várszeg. (vár -j- szeg) Sümegtől északra Szeg­vár. Veszprémnél Esseg-vár, Csongrádban Szegvár, a kö­zépkori Baranyában Vos-Szeg- vár (szeg -j- vár), ugyanitt Kőszeg, Vas megyében is Kő­szeg (mindkettő igen korán [kő] váras hely). Szeged és a baranyai, Nagyváty melletti Szeged igen korán váras hely, Biharban Körösszeg váras hely, Diószeg akkor lett „szeg”, mikor itt „torony” épül, a Zala megyei Pogány­vár tövében Szeg-falu stb., stb. De már a Hortobággyal kap­csolatban aláhúztam a Badj- szeg elnevezést, mint a Hor-t- Badj szállásföld központját. Ugyanígy figyelmeztetnem kell a somogyi Hetes határá­ban fekvő Pata pusztára, hol a szállásközpont a Szeg-erdő­ben sejthető. Úgy hát a jádi Pataszeg is Pata erősített la­ka, váracsa lehetett, talán er­re utal a szomszédos „gyir” (győr?) és Kölesgyir elnevezes is. Pataszeg-től délre még 1800 körül is kiterjedt erdő­ség feküdt. Ennek nagy ré­szét később kiirtották. Az ir­tott erdő egyik neve: Patos- fa. A bihari, Szalonta környéki Árpádszálláson előjövő Patara —Patafája helynévvel kapcso­latban tudósaink már kiderí­tették. hogy ez „Pata erdeje ’ jelentésű s hogy az a szó- használat a helynév igen nagy régiségére utal. Úgy hát ez Somogybán sem lehet más­ként. Ott, ahol az erdőt már korábban kiirtották, Patasfai dűlő és „Patai rét” szerepei. De ugyanez más szóval Bodo- fai dűlő. Még odébb a Szál­lás nevű helyről a néphit ma is az, hogy itt szállt meg az első foglaló. A mellette fek­vő Cser-erdő irtása: Boda irtás. Azaz: Patas-fa = Boda fa, Pata = Boda. A Bodrog helységnév és a Korpa(t) szőlőhegy neve tel­jessé teszi a képet. A közel­ben előjövő helynevek: Gó- risfa, Isten kassa, Magyaró, Háromfa, Gyótai erdő (Gyu- tai), Varsaliki, Apánkai, Ba- dacson stb. még igen sok ta­nítással szolgálnának, de most már csak egy gondolatot koc­káztatok meg: a Kapos-völgyi Aar-Pata szállásföld szomszé­SQNAOavi BODüoa szäiläs^öld —— aONe06LAŰSKOR| KdOT^OkfAte» VtZGK gJEeOLVÁS* MÁJ eépd RÉei ECpxS dósa úgy látszik a Patajihoz hasonlóan szintén Czák (Szák). Ugyanis az egykori Rupuluj- vár a foglalás kezdetén „Szák óla” lehetett (ma Szokolai be­rek), mert a felette fekvő hegy Szák hegy (ma Iszák hegy) s Bő-Szák ólaka nem itt állt, hanem keletebbre, a mai O-Lak dűlő helyén, melynek társa a Bü-szák (ma Buzsák) dűlő. Erre utal a Szák nem­zetség itteni későbbi birtok-, szerzése és Szákos-falu feltű- ■ nése is. Dr. Zsolt Zsigmond més. Például Lippón 270 má­zsás holdankéntí átlagtermést takarítanak be, mégpedig 120 holdról. A majsiaknak ugyan­csak jó a cukorrépatermése, de betakarítás után 20 kilo­méterre kell szállítani a répát Ezért úgy tervezzük, hogy a sá- • torhely—nagy ny aradi út­elágazásnál jövőre egy cukorrépa átadó-átvevő helyet alakítunk ki és ez­zel megkönnyítjük a kör­nyező tervielőszövetkeze- tek számára a cukorrépa szállítását. Husti Mihály járási főagro nómus ezután a traktorok mumká járói tájékoztatott: — A járásban 155 traktor vé­gez talajmunkát, ebből 78 két műszakban dolgozik, 31 trak­tor pedig — elsősorban alkat­részhiány miatt — áll. Például a magyar gyártmányú Dutra- traikstorok Majson, Homorú­don és Somberekén. Érthetet- i hold. len. hogy éppen a hazai gyárt mányú erőgépekhez se,, tud­nak biztosítani elég pó alkat­részt. Gépészmérnökünk állan dóan úton van és ellenőrzi a iermelöszövetkezetekben a traktorok karbantartását, üze­meltetését. hogy ez által is csökkenjen a kiesés. Ugyan­csak rendszeresen ellenőriz­zük a két műszakban dolgozó traktorokat is. — Kukorica után 4500 hol­don kerül kalászos. A mai napig mindössze 400 holdtól törték le a kukoricát, de re­méljük, hogy a tervezett idő­re ezzel is mindenütt meg­teszünk. A fővetési silónkat már szép ternber elsejére betakarítottuk és jelenleg 34 400 köbmé er silótakarmányt tárolunk, ami tervünknek 72 százaléka. Jól fizetett a silókukorica Duna- falván és Lippón, ahol átla­gosan 240 mázsát takarítottak be holdanként. — A trágyázással 3723 hol­don végeztünk, tervünk 7110 ítélet közlekedési bűnügyekben A napokban Siófokon megtartott II. Országos Köz­úti Közlekedésjogi konfe­rencián közölt statisztikai adatok szerint 1964 első fél­évében az elmúlt év ha­sonló időszakához képest 12,5 százalékkal nőtt a gépjárművek száma. Ugyan ezen idő alatt a közúti bal­esetek száma 34 százalék­kal emelkedett. A balesetek számának egy igen jelentős százalé­kánál nincs személyi sérü­lés, csak úgynevezett ki­sebb „összekoccanások”, amelyek a statisztikai szá­mokat növelik. Szó volt ar­ról, hogy ezekben az ese­tekben nem szükséges rend­őri beavatkozás, amennyi­ben az érdekelt felek ma­gul: között megegyeznek a kisebb kár megtérítését il­letően. A súlyosabb kime­netelű közlekedési balese­tek azonban bíróság elé kerülnek. A Baranya megyei bíró­ságon is szinte nap mint nap tárgyalnak közlekedési bűnügyeket. A bűnügyek egyik csoportja: a gépjár­művezetők ittasan vezet­nek, de baleset nem törté­nik. A bíróság ilyen ese­tekben is hozhat végrehajt­ható szabadságvesztést, kü­lönösen akkor, ha a gépjár­művezetőt már nem először találják vezetés közben it­tasnak. A megyei bíróság nemrég Rab József és Foj- tyik Sándor esetében élt a törvény szigorával és Rab Józsefet 2 havi, Fojtyik Sándort pedig 3 hónapi végrehajtható szabadság- vesztéssel sújtotta. Mind­ketten ismételten ittasan vezettek. Súlyosabb az elbírálás, ha ittas vezetés következtében személyi sérülés is történik. Hencz Sándor és barátja' együtt ültek motorra. Hencz ittasan vezette járművét, az országúton felbuktak, s a szerencsétlenség következ­tében a pótülés utasa életét vesztette. A gépjármű ve­zetőjét a bíróság 2 év és 6 hónapi szabadságvesztésre ítélte. Emlékezetes még az a karambol, amelynek követ­keztében Koronics Károly pécsi lakos életét vesztette. Szabó Imre, a 12-es AKÖV gépkocsivezetője Pécsett a Megyei út és a Mártírok útja kereszteződésénél fi­gyelmetlenül vezetett, nem vette észre az Üj-Mecsek- alja felől közlekedő moto­rost és a kereszteződésben a motorost elütötte. A bí­róság Szabó Imrét 2 évi szabadságvesztésre ítélte. Enyhítő körülményként hoz­ta javára, hogy az elsőbb­ségadás kötelező tábla az útkereszteződésnél nem volt kitéve, valamint a keresz­teződésnél a beépítetlen te­rületen magasra növő gyom zavarta a kilátást. Ha a gépjárművezető nem látja be az utat, vagy a keresz­teződést, köteles a legbiz­tonságosabb módon vezetni. Mindehhez hozzáfűzhető: a tragikus példa intő a fi­gyelmesebb vezetésre, de arra is, hogy az ilyen út­kereszteződésekben le kell kaszáltatni a gyomot. György Jenőt, a Nádor szálloda fűtőjét gondatlan vezetés bűntettéért vonta' felelősségre a bíróság. Mo-«' torkerékpárjának pótülésén foglalt helyet ismerőse, La­tin László. A pécs—harká­nyi útról bekanyarodtak a Postavölgy felé vezető útra. ahol a kanyargós, lejtős úton nem kellő gonddal ha­ladtak s amikor velük szemben egy tehergépkocsi jött, György Jenő elvesz­tette uralmát a motor fö­lött, pótutasa leesett és 8 napon belül gyógyuló sérü­lést szenvedett. György Je­nőt 3 hónapi szabadságvesz­tésre ítélte a bíróság, de az ítélet végrehajtását 3 évi próbaidőre felfüggesztette. Súlyos — 8 napon túl gyógyuló — sérülést okozott Szalay János, a Bólyi Kos­suth tsz gépjárművezetője A mohács—budapesti úton balra kanyarodott anélkül, hogy meggyőződött volna: nincs-e mögötte gépjármű, amely már előzni akarja őt. A motorkerékpárján ha­ladó Sümegi Márton fékez­ni már nem tudott, neki­hajtott a kanyarodó teher­gépkocsinak. Szalay Jánosi a bíróság súlyos testi sér­tést okozó gondatlan veze­tés miatt 4 hónapi szabad­ságvesztésre ítélte, az ítélei végrehajtását azonban 3 évi próbaidőre felfüggesztette. A bíróság természetesen minden esetben alaposan mérlegeli a súlyosbító és az enyhítő körülményeket is. Szalay János az aránylag enyhe ítéletet büntetlen elő­életének, eddig végzett jó munkájának köszönheti. Az említett példák a bí­róság legutóbbi tárgyalásai­ból valók. A közlekedési balesetek okozóit meghatá­rozott szabadságvesztéssel bünteti a bíróság: halálos esetben 2 évtől 8 évig, sú­lyos sérülés esetében 6 hó­naptól 5 évig, könnyű sérü­lés esetében 3 évig terjed­het a büntetés. Természete­sen figyelembe veszi a bí­róság a vádlott magatart:' sát. addig végzett mun' ; és egyéb körülményesei ü G. F.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents