Dunántúli Napló, 1964. szeptember (21. évfolyam, 204-229. szám)

1964-09-30 / 229. szám

1M4. SZEPTEMBER 30. fUAPLÓ’ 3 Ezer ragon áru Baranya éléskamrájában Megkezdték a téli felkészülést — Hagynia 20, burgonya 50 kilós csomagokban is kerül az üzletekbe Beszélgetés Nagy Sándor elvtárssal, a MÉSZÖV elnökével Az elmúlt kilenc havi gyü­mölcs- és zöldségfelvásárlás, j'alamint értékesítés tapuszta- a tai tói beszélgettünk Nagy landor elvtárssal, a MÉSZÖV 'nőkével. — A nyárelejt zöldségellátás nem volt kielégítő. Nagy elvtárs miben látja ennek oltót, milyen körülmények befolyásolták kedvezőtlenül o felvásárlást? — Az elmúlt évben kedve­zett az időjárás a zöldségfé­léknek. nagyon sok zöldáru termett. Sajnos, ezt a ritka io: sikerült évet vették ala­|pu). s a nagyüzemi zöldség- ' termő területet 15 százalékkal ;esölckentették. Ebbein az évben :ehát már éLeve kevesebb tér. tett, mint 1903-bam. Ugyatir- k hiba volt, hogy a szer­ződéskötéseknél a tenmelőszö- etkezetek igen magas termés- tlagokat terveztek, ami a ked ezőtlen időjárás miatt nem alósulhatott meg. Emelkedett a kapacitása a Szigetvári Kon zcrvgyávnak, s az általuk át­vett nagyobb mennyiségű áru ugyancsak a fogyasztásra szánt zöldáru-készletet csök­kentette. Kedvezőtlenül befo­lyásolta a termést a május— júniusi hőmérsékletingadozás, valamint az, hogy júniusban például 70 milliméterrel több csapadék hullott a sokévi át­lagnál. Ezért, bár jól felké­szültünk a korai árutermelés, re és a termelőüzemek több mint 2.5 millió tápkockázott növényt ültettek ki, zöldpap­rikából, paradicsomból, ubor­kából, vöröshagymából, stb. in tégy 200 súlyvagon kiesés [várható. Ezzel szemben jól [sikerült az idén a zöldbonsó- kelkápoezta-felvásárlás. — Az elmúlt években gyak­ran panaszkodtak a tsz-ek, hogy nem fizetődik ki a ker­tészeti növények termeszté­se. Mi volt a helyzet az idén, milyen áron értékesí­tették a tsz-ek a termelvé- ny étkét? — Ebben az évben kedve­zőbben értékesíthették zöld­ségféléiket a termelők, mint az elmúlt évek során. Lénye­gesem magasabb" árat fizet­tünk az uborkáért, főzőtökért, zöldbabért, újburgonyáért, minit az elmúlt év hasonló idő szakában. Több termelőszövet­kezeiben, ahol a tápkockás termelésre tértek át, jelentő­sen túlteljesítették a bevételi tervet. Szabadszentkirályon például egy hold tápkockázott paprikából származó átlagjö­vedelem az előzetes számítá­sok szerint 40 ezer forintot hozott. Hasonlóképpen jól fi­zetett a zöldárutermelés a ké­mest, a mohácsi, magyarbólyi tsz-ben és még több nagyüze­mi gazdaságban. — A földművesszövetkeze­tek végeredményben két tűz között állnak: az egyik ol­dalon a tsz-ek minél maga­sabb árat szeretnének elér­ni, a másikon a fogyasztók panaszkodnak a magas árak miatt, hogyan képviselik a fogyasztók érdekeit? — Tudjuk azt, hogy a fo­gyasztó inkább magasabb árat A MOHÁCSI FAROSTLEMEZGYÁR alkalmaz azonnali belépéssel férfi anyagmozgató segéd­munkásokat, üzemi se­gédmunkásokat, gyakor­lott BW, kazánfűtőt, gőzgépkezelőt, géplaka­tost, villanyszerelőt, mű­szerészt, iparivasúti die­sel-mozdonyvezetőt, ko­csirendezőt, MÁV kocsi- rendezői vagy iparivas­úti kocsirendezői vizsgá­val. Tanácsi igazolás szükséges. Jelentkezés személyesen v. a 392-es telefonszámon, a munkaügyi osztályon. fizet, de szeret kifogástalan árut vásárolni. Napjainkban egyre inkább csak a jóminő­ségű áruk termelése jövedel­mező. Sajnos, az idén sok baj volt a minőséggel. Egyes áru­féleségeknél különböző bak­tériumos rothadások, vírusos fertőzések ütötték fel fejüket. Az egyik legnagyobb parika- termelő tsz-ünkben, Felsó- szentmártonban. a salánki paprika 20 százalékát pusztí­totta el a virusfertőzöttség. Probléma mutatkozott az uborkatermelő tsz-eknél. va­lamint a karfiol termeltetésé­nél is. A csapadékos időjá­rás következtében a vörös­hagymánál szártöroth adásról érkezett jelentés, a paradi­csomosokból és dinnyésekből pedi g súlyos mezei pocok-kár­tételről. Az áruk minőségével kapcsolatosan fokozottan elő­térbe kerül a növényvédelem. A bólyi Kossuth Termelőszö­vetkezet például azért nem exportálhatta szilváját, mert a termés fertőzött volt. — Sajnos, igen sok vita és nézeteltérés adódik abból, hogy a termelők minden tea­mest I. osztályú áron szeret­nének értékesítem. Különösen olyan esetekben fordul ez elő, amikor a termelők önhibáju­kon kívül nem tudnak eleget tenni, ilyenkor azt kérik, hogy a felvásárló humánusabb legyen az áru minősítésénél. Termé­szetesen a felvásárlók igyekez­nek mindenkor a szabvány­előírásokat betartani. Sajnos, a fogyasztók sok esetben nem értékelik eléggé, hogy az ér­dekeiket képviseljük. Augusz­tusban például, a paradicsom- dömping idején, plakátokon, röplapokon hívtuk fel a la­kosság figyelmét arra, hogy most főzzön be télire paradi­csomot. Mégsem fogyott a j paradicsom, kénytelenek vöd- j tunk az iparnak átadni. Leg- j többen most szeretnének főz­ni paradicsomot, amikor már csak kevesebb és silányabb áll rendelkezésre. — Erősen iparosodott me­gyénkben igen nagy meny­nyiségű zöldárut és burgo­nyát kell tárolni a télre. Hogyan oldották meg a tá­rolást és milyen ütemben halad a téli felkészülés? — Még egyetlen évben sem várt ránk ilyen nagy feladat, mint az idén. Több mint ezer vagon árut kell készletezni, hiszen gyakorlatilag novem­ber közepétől már tártál ék­készletből látjuk el a lakos­ságot. A téli tártál élv megfe­lelő elhelyezése érdekében bértárolási szerződéseket kö­tünk a termelőszövetkezetek­kel. Előreláthatólag mintegy 150 vagon árut válogatnak ki és tárolnak megfelelően a kö­zös gazdaságok. Baranyában a főldműve6szö vetkezetek mintegy 70 vagon árut tárol­nak, amelyből a helyi ellátást és a vend égiá tói pari egységek ellátását is biztosítják. Igaz, hogy a megyénkben termett vöröshagyma nagy része táro­lásra alkalmatlan, a sárgaré­pában és petrezselyemben pe­dig nagy a pocokkártétel. A lakosság megfeleld ellátását azonban biztosítjuk. A ba­ranyai hagymát ipari feldol­gozásra szállítjuk és társme- gyékböl kiváló minőségű, tar­tósításra alkalmas minőségűt hozunk. Már meg is indult a hagymacsere és 15 vagon jó­minőségű Zittaui-hagyma ér­kezik Székesfehérvárról, Ma­kó feörnyéké*él mintegy 50 va­gonnal szeretnénk hozni. Hogy a háziasszonyok gondján se­gítsünk, 20 kilós asákokban hozunk forgalomba hagymát. Az üzemekben, intézmények­nél hagyma-akciót hirdet a MÉK. A rózsa-fajta burgo­nyák tárolása megkezdődött és vele párhuzamosan 50 kilós csomagolásban az üzletekbe is szállítunk burgonyát. így a burgonya és hagyma téli be­szerzése kisebb gondot jelent a háziasszonyoknak, mint az elmúlt évek során. Remélhe­tőleg a gyümölcsellátásban sem lesz különösebb zökkenő, hiszen télialmából háromszol annyit tárolunk a MÉK tár­házában, mint két évvel ez­előtt. — Miben segíti a téli ellá­tásra való felkészülést a mohácsi tartósító üzem? — Korszerűsítettük a MÉK mohácsi tartósító üzemét és a tervek szerint lényegesen több savanyúságot tartósítunk, mint tavaly. Rövidesen meg­jelenik az üzletekben, a mű­anyagfóliába csomagolt sava­nyúság és lesz elegendő sava­nyúkáposzta is. Bár az ubor- katerméstoen komoly kiesés volt, a kieső mennyiséget ha­sonló cikkekkel, közkedvelt zöldparadicsommal és céklá­val kívánjuk pótolni. Wesztl Márta Kétezer építőmunkás télen is dolgozhat 784 lakás helyett 794-et adoak át az év végéig — Ujahh lorouy« házakat építenek a Budai vámnál — Teljesen beépül a bolgárkerti terület Vége a harmadik negyed­évnek, kezdődik az „utolsó kör” és lassan már azt is látni lehet, hogy milyen ered­ményekkel zárul majd az 1964-es esztendő. Különösen, — így télidő előtt — az építkezések helyzete válik érdekessé: teljesitik-e terhü­ket az építőmunkósok, átad­nak-e annyi lakást, amennyit ígértek az év elején? 11 lakásépítési tervet A Baranya megyei Állami Építőipari Vállalat eredetileg 444 millió forint értékű ter­vet kapott az idei évre, ezt később, — árváltozások, injait — korrigálták és 20 millióval csökkentették. A fennálló 424 millió forintos tervből előre­láthatóan 420 milliónyi érté­ket teljesítenek. A közönsé­get leginkább érdeklő lakás- építési tervben semmiféle el­maradás nem lesz, sőt az eredetileg meghatározott 784 lakás helyett 794 lakást ad­nak át, — illetve ezek egy részét már átadták — ebben az esztendőben. Hol épültek vagy épülnek még ma is lakások? Lígtöbb a bolgárkertben: 360 lakás panelból és 140 hagyományos építőanyagból kás/ült. ugyan­akkor az újmecseltaljai vá­rosnegyed másik oldalán, a vasút közelében is elkészül még egy 30 lakásos panelház A Jókai utcában már beköl­töztek a két nyo’.cemeletes házba, s most költöznek a Magaslati úti 60 öröklakásba. Az újmecsekaljai pos'a épü­lete mellett az öntöttházban hatvan lakó talál új otthonra és még ez évben készen leznek a Szigeti úti (a Petőfi utcai patika me’letti/ 50 la­kásos házzal. Jelentősebb még a Kossuth Lajos utcai emeletráépítés, ahol 18 új la­kással gyarapodnak. Teljesítés a legfontosabb munkahelyeken Néhány évvel ezelőtt alig lehetett téliesített munkahely­ről hallani. Az elmúlt tél be­bizonyította, — ha akadtak negatív példák is — hogy megéri a munkahelyeket te­ljesíteni különösen ott, ahol kizárólag belső munkák van­nak még vissza. S az sem utolsó szempont, hogy az építőipari dolgozóknak elfog­laltságot, keresetet tudnak ; biztosítani a téli hónapokban is, és ezzel mintegy ..átmen­tik” őket a következő esz tendöre. Az idei télen nagy előny az építőipar számára. hogy sok az olyan építkezés, amely tető alatt áll, sőt több he lyen a végleges fűtés is hasz­nálható. Az elkészített fervel: szerint körülbelül 2000 építő- munkásnak tudnak a- téli idő­szakban munkát biztosítani A téliesített munkahelyek közül a következő helyeken dolgoz­nak nagyobb létszámmal: a 400 ágyas egyetemi klinika épületén, illetve épületében 200 munkás, a siklósi raktá­rak és a harkányi strand öltözőinek építkezésénél 110 ember, az újmecselcaljai két hétemeletes lakóháznál 220 szakmunkás, a bőrgyári, a porcelángyári és más városi belső építkezéseknél 120. a Budai vámnál lévő nyolceme- leteseknél 100, a PIK által rendelt tatarozásoknál 100— 130, a bolgárkerti lakóházak építkezésénél mintegy 300— 330 szakmunkás folytatja a munkát a téli hónapokban is. Ugyanakkor jelentős mun­káltat tudnak folytatni a téli időszakban az ÉM munkás- szálló, a Tejüzem, valamint a Sörgyár, a Felsőfokú Vegyi Gépészeti Technikum és a Tanárképző Főiskola munká­latainál. A jövő évi program körvonalai Az igény jövőre megint meghaladja a reális lehetősé­geket. A pécsi vállalatnak a kapacitása nem igen emelke­dik a jövő évben sem, hiszen mindössze 3 százalékos növe­kedést terveznek, amelynek jelentős részét a STAZA- üzem tevékenységére alapoz­zák, s kisebb hányadát a jobb munkaszervezésre. Ez- idáig 630 millió forintos épí­tési igényt jeleztek a válla­latnál, de a vállalat várható kapacitása nem lesz több 434 milliónál. A jövő évi terv nincs még jóváhagyva, de azért egv-két terület mun­kája máris egészen bizonyos. Például az eldöntött tény, hogy 1965-ben terv szerint 796 lakást kell átadni. Hol lesznek a nagyobbará- nyú lakásépítkezések a követ­kező esztendőben? Jórészük máris „talpon áll”, tehát azokat befejezik: ilyen többek között az újmecsekaljai két hétemeletes, amelynek az épí­tését abbahagyták az idei nyáron. E két épületben '9'2 lakás lesz. Befejezik a Budai vám szomszédságában már tető alatt lévő nyolcemelele- seket, sőt ott újabb née.y nyolcemeletest építenek még, vagyis a vám környékén hat nyolcemeletes toronyház lesz, ha egyáltalán torony hí > 'ak lehet nevezni az ilyen ma- ( gasságú épületeket. — ne­künk mindenesetre toronyház­nak tűnik a sok alacsorv épület között. Ugyanakkor a vám épületének helyén e’- kezdik jövőre az ABC áruház építkezését is. Ha ezekkel az építkezésekkel végeznek. a Budai-vám környéke egészen megváltozik és Pécs városá­nak igazán szép színfoltja lesz a régi elhanyagolt kör­nyék. 132 lakásos épület Új-Mecsekalján A Bolgórkertben a lakás- építkezést jövőre is folytat­ják, s valószínűleg azzal be is fejeződik az ottani építke­zés, hiszen már egészen a Szi­geti vámig jutottak el. A régi tervekkel ellentétben, — ame­lyek szerint a Tüzér utca fe­lőli részen sorházakat építet­tek volna — Űjmecsekalja Tüzér utca felé eső részén magasházakat kívánnak majd építeni. Jelentős nagyságú há­zat építenek, — jövőre kez­dik — az újmecsekaljai pos­ta épületével szembeni térsé­gen. Az U alakú épület eme­leti szintjein 132 lakás lesz, — Pécs legnagyobb lakóháza — a földszinti részen pedig üzletek. Ezek lennének a jövő évi tervek, amelyek között per­sze több ipari létesítmény is szerépei, egyebek között be­fejezik a pécsi Tejüzem épít­kezését. De két kérdésre nem tudnak választ adni az épí­tők sem: mi lesz az újmecsek aljai, — évek óta leállított — áruház sorsa? S mikor kíván­nak új házakat építeni a félig szanált Majláth utcában? Ezek a kérdések egyelőre nyitva maradnak, jó lenne, ha az illetékesek véglegesen lezárnák az ügyet: befejez­nék az áruházat, hiszen szük­ség lenne rá és valamivel gyorsabb ütemet szabnának a szanálásnak és a helyükön megindítandó építkezéseknek. G. I. Mennyibe került az üzem? Huszonöt millióba. Népgaz­dasági szinten egy szép be­ruházási tétel. S a „tétel” már ál'l fehér falaival, sikkes modern homlokzatával, kor­szerű gépéivé’ A termekben asszonyok, hátul a sarokban négy fura kis gép paszteli- zöldre festve. Pichler Marika és Györfi Margit kezeli az automata vasalót. Párnázott karoKra húzzák rá az ing ujját, a karok eltűnnek, majd pillanat múlva előbukkan­nak. Utána a gallér és a mandzsetta kerül a követ­kező párnák alá. gőz gomo­lyog. majd a harmadik fázis: mell és hát részt simítja, va­salja feszesre a gép, a negye­dik szerkezet pedig hajto­gatja. Rekeszes állványon stószban állnak a vasalt in­gek. A lányok meg könnyedén, ? begyakorolt mozdulattal for- < gatják, hajtogatják a porté- 5 kát, közben kapcsolókhoz } nyúlnak, indítanak, enyhe gőzfelhő gomolyog. — Egyhangú munka... — jegyzem meg. — Nem egyhangú. — azt mondják ők ketten. — Majd hogy nem játék ezeknek a gépeknek kezelése. — A legszebb ingeiket kü­lön rekeszbe rakjuk. Jó nézni a szép színeket... — mondja Margit. Egyik kockás vagy divatosan „fröcskölt”, élénk színű freskó. Mecseki kirán­EQY TETEL ELETRE KEL dulásra illő. Vagy az utcára nappalra. És a patyolatfehér? Ehhez ilyen nyakkendő il­lene, ahhoz amolyan. Szín­ház vagy randevú a presz- szóban. Négyszáz—négyszáz­ötven—ötszáz ing egy mű­szak alatt. — Rongyos ing nincs? — Nincs. Elvétve talán ha akad. Pichler Mari Pécsváradról jár be vonattal Pécsre a Ba­ranya megyei Patyolat új üzemébe. Reggel fél ötkor kel, este fél hét, mire hazaér. — Időtrabló az utazás ... — Lehet nálunk szóra­kozni otthon, a kultúrház- ban. Ha a vőlegényem haza­jön eltávozásra, akkor tán­colunk is. Csurog rólam a verejték, pokoli itt a hőség. A Mecsek felől belopakodik néha egy kis friss áramlat a nyitott ablakon, de ez nem sok. — Ez az első munkahely? Pichler Marika int a fe­jével, lekapja az inget a gép­ről, ráhelyezi a másikra, megnyom egy piros gombol. — Ez az első. Itt tanultam a szakmát. Három évig vol­tam ipari tanuló. — Többféle munkafolya­mat van itt az üzemben. Melyik voR a legnehezebb’ — Tetat^-’-álás... — Az mi? — Folttisztítás vegyszerek­kel. Ismerni kell a vegysze­rek tulajdonságait, a tisztí­tásra kerülő ruhanemű k anyagát, melyik mit bír el? Mondja a vegyszerek ne­vét: nátriumbiszulfid, nát- riumhidroszulfid meg egye­bek. — Érdekes szakma ez, de azért feketét nem tudnak világosra festeni... Felhúzza a szemöldökét: — Volt rá példa. Mond­juk feketéből világossárgát. Attól függ, hogy a gyári festék, az eredeti milyen tartós. Meg fordítva is, — Hogyan? összenevetnek a lányok: — Fehér damaszt térítő­ből kellett volna néhány fol­tot kivenni. Beletettük nát- rium-hidroszulfidba, ki is jött a folt, csupán az abrosz ieketedett meg, de teljesen. Olyan volt, mint egy gyász­lepel — Gondolom, nem lelke­sedett a tulajdonosa.»* — Áh! — legyint. Bissul- íiddal visszahoztuk a színét. Ráztuk is kint az udvaron, bele is izzadtunk az ijedt­ségtől, de aztán, ahogy az oxigénnel keveredett a ve­gyianyag, az abrosz úgy nyerte vissza szép fehér szí­nét ... Még akkor tanulók voltunk. Győrfi Margittól kérde­zem, mennyi időt kívánt a gépek megismerése. Elég bo­nyolult szerkezetnek látom ezt a nyugatnémet gépsort. Az új üzemet — a teljesen új gépekkel együtt — ez év februárjában indították be. — Okos kis masinák ezek, de azért a fogásokat meg kellett tanulni. — Hogy érti ezt? — Ezek automata gépek. Amilyen ütemben dolgozik a gép úgy kell az ingeket is lehúzni, áttenni a másik párna alá. Ez volt nehéz, de Gertrud bemutatta hogy kell ezt csinálni. — ö ki? — Gertrud? Nyugatnémet asszony. Annak a cégnek a munkása, amelyik ezt a gé­pet gyártotta. Nagyon ked­ves asszonyka volt. Megmu­tatta, hogyan kell minden felesleges mozdulatot el­hagyni. hogy könnyedén, de állandóan tudjuk a gé­pel etetni. A gép óránkénti kapaci­tása hatvan-hatvanöt ing. Az üzem — egyelőre — öt­venöt inget számít fel 100 százaléknak, mivel eddig ismeretlen vasalógépekrő! van szó. A lányok ezt el is érték már — havi 1200— 1300 a keresetük —, de a KISZ-kongresszusi vállalá­suk: száztízre emelni a tel­jesítményt ... — Sikerül? — Reméljük — mondja Pichler Mari. — Nekem volt két hónap kiesésem — mondja Győrfi Margit. — Svédországban voltam a nővéremnél, de azért nem vettem észre, hogy a begyakorlott moz­dulatokból kiestem volna. Beszélnek és jár a Fezük. A gépek szinte nesztelenül dolgoznak. Tökéletes har­móniába egyesül a gép és az emberi mozdulat. — Faszénnel fűtött vasa­lót láttak-e már? Pichler Marika: — Otthon a padláson lát­tam egyet. Rozsdás volt. Használat közben nem lát­tam. Győrfi Margit: — Én egyszer láttam fa- ) lun. amikor nyaraltam, kis t lány koromban. Egy asz- i szony lóbálta az udvaron és l pattogtak a szikrák. Marika szakmunkás már. i Margit most végzi a szak- j taníölyamot. Ök a legifjabb ; vegytisztító szakmunkásai az ! ország legkorszerűbb Pa- í tyolat-üzemének. Kab Ferenc i

Next

/
Thumbnails
Contents