Dunántúli Napló, 1964. szeptember (21. évfolyam, 204-229. szám)
1964-09-23 / 223. szám
3 mi. SZEPTEMBER 23. Szovjet vendégeink Mágocscn és Bikaion Bej ej eséshez- közeledik a burgonya szedés Közepesnél jobb termés - Baranya vetőgumót szállít más megyéknek A megye 19 burgo'nyaszaporító termelőszövetkezetében befejezéshez közeledik a burgonya szedése. A betakarítás pillanatnyilag 9(1 százalékra áll, s már csak néhány közös gazdaságban van kissebb mennyiségű gumó a földben. Ebben az évben a közös gazdaságok a tervezett 1400 holddal szemben, 1463 holdon foglalkoztak burgonya vetőgumó szoporítással. Tehát, a nyáron lezajlott háromszori szemle után a Vetőmagíel- ügyelőség szakemberei a tervezettnél 63 holddal több területet találtak alkalmasnak burgonyaszaporltásra. Az augusztus közepétől szeptember 10-ig lezajlott termésbecslések szerint erről a területről összesen 60 228 mázsa, tehát, durván 602 vagon termés várható, ami katasztrális holdanként 42,6 mázsás átlagtermésnek felel meg. Termésrekordok a somogyi fajtákból A mágocsi Béke Termelő- sz kőzetbe látogattak kedden délelőtt a Baranyában tartózkodó Ívovi testvérmegye küldöttségének tagjai. A kedves vendégeket Sziveri Kálmán, a Szocialista Munka Hőse, a termelőszövetkezet elnöke tájékoztatta a közös gazdaság munkájáról. A roágo- csiak 5700 holdon gazdálkodnak, 830 tagja van a 15 éve működő termelőszövetkezetnek. és mint azt Sziveri elvtárs a vendégek előtt is kiemelte, a szilárd gazdaság egyik alapja az erős pártszervezet, amely mindenben támogatja a vezetőség munkáját. A tagok jövedelme évente eléri már átlagosan a 16 ezer forintot és a jól működő közös gazdaság évi bevételének 75 százalékát az állatte- nvesztés biztosítja. A tájékoztató után a vendégek a tsiz vezetői és Bíró Sándor élvtárs, a sásdi járási mirtöizottság titkára kíséretében megtekintették a tsz ma- jeHát. Hosszasan elidőztek a tehenészetnél, ahol a következő tájékoztatást kapták; a m-'«öcsi. Béke Tsz-nek jelenleg 295 fejőstehene van, 208 marhát hizlalnak, 160 borjút gondoznak mesterséges neveléssel, 150 tenyészd szói ük és ugyanennyi növendékbikájuk '■on. amit hízó alapanyagnak nevelnek fel. Nemrégiben 130 hí-»ómarhát adtak le, amelyekért darabonként 8300 forintot könyvelhet el a közös gazdiig. A baromfitenyészet megtekintése után — a déli órákban — a lvovi vendégek a Bikali Állami Gazdaságot keresték fel, aíhol Zámbó István igazgató és Cser íjászló párttitkár adtak tájékoztatót a gazdaság életéről. Sok érdekességet feljegyezték a hallottakból szovjet vendégeink. így például azt, hogy a Bikali Álkedves vendégeket, hogy örö- kítség meg látogatásukat a brigádnaplóban. A lvovi testvérmegye mezőgazdasági pártküldöttsége ma Baranya megye déli részén tesz látogatást. Az idén négy burgonyafajta szaporításával foglalkoztak a megyében, ezek a somogyi sárga, a somogyi korai, a gül- baba és a lengyel pierviosnek. A négy fajta közül ebben az évben is a somogyi fajták bizonyultak a legtermőképe- sebbnek. A vejti Rákóczi Tsz- ben a somogyi sárga holdanként 100 mázsás, a teklafalusi Egyetértés Tsz-ben ugyanez a Tv-szerviz Sellyén lami Gazdaság egymaga anynyi sertést hizlal, mint ameny nyit az egész sásdi járás. Ugyanaklcor a járásnak 40 000 hold, a Bikali Állami Gazdaságnak 5300 hold szántóterülete van. Jelenleg 9500 sertést I nevelnek, ebből 670 a koca. I A gazdaság egy hold szántóterület után 307 kilogramm húst termel. A „húsgyárat” személyesen is felkeresték a szovjet vendégek Aisómocsolád határában. Itt — alig húsz holdas területen — 10 hizlalda, 11 ellető, 3 malacnevelő, egy koca és egy kanszállás, valamint ezer férőhelyes nyári szállás ontja a sertéseket. Mindenütt kínos rend és tisztaság, mintha nem is sertételepen lennénk. Csak a tavasszal 8000 facsemetét ültettek ki, hogy megváltoztassák a telep külső képét és levegőjét. Ezekben az években összesen 15 millió forintot ruháznak be annak érdekében, hogy a „húsgyár” további korszerű épületekkel, villany- és vízvezetékkel, csatornahálózattal gyarapodjon. Feltűnt a vendégeknek, hogy a sertéstelepen részletes és mindenre kiterjedő tájékoztatást ad az állami gazdasági igazgatója. A dolgozók elmondották. hogy szinte mindennapos vendég az alcsómocsoládi telepen, aprólékos pontossággal figyelemmel kiséri a nevelést és a hizlalást. Osztapen- ko elvtárs meg is jegyezte, hogy a lvovi területen is va.n egy ilyen, a gazdaságnak élő vezető és jó lenne, ha létrejönne közöttük a baráti kapcsolat, hogy kicseréljék tapasztalataikat a gazdaságos és a gyors sertéshizlalásról. Eids- Sellyén is működik a Pécsi Villamosipari Ktsz-nek rádió- és merően nyilatkoztaik a példás televízió-javító részlege. A részleg három szerelője Sellye és rendről, a takarmányozás meg a körzetében lévő mintegy 45 község hibás készülékeit javítja, szervezéséről. A készülékeket bejelentés esetén saját kocsijukkal szállítják A hizlaldánál a szocialista j a szervizbe, majd onnan vissza a tulajdonoshoz. A képen: egy brigád vezetője megkérte a | Kékes-t javít Kora Rudolf szerelő. fajta holdanként átlag 126 mázsás, a kémesi Közös Ut Tsz-ben ugyancsak a somogyi sárga holdanként 132 mázsás kiemelkedően jó termést adott. A somogyi korai fajtából a szajki Úttörő Tsz-ben 118 mázsás holdanként! termést takarítottak be. A vetőgumónak alkalmas burgonya aránya is igen jó ezekben a ‘sz-ekben, Vejtiben 67 mázsa, Teklafalun 84 mázsa, Kémesen 66 mázsa, Szajkón pedig 68 mázsa volt. Vetőgumó más megyéknek Talán ez az első év, amikor a megye ellátása mellett más megyéknek is szállíthat vetőgumót, így elsősorban Bács megyének a pierviosnek és gülbaba fajtákból A megye vetőgumó-szükséglete 250 vagon. szemben a várható 602 vagonos vetőgumókészlettel. A tervek szerint jövőre a pécsi és pécsváradi járásban kerül sor a burgonya felújítására, de tekintettel a magas készletre, más járás termelőszövetkezeteitől is elfogad,, ak megrendelést. Fitoftóra veszély A leggondosabb óvóintézkedések ellenére a korai fajtáknál az idén is fellépett a fitoftóra fertőzés, öt termelő egységben, mintegy 190 holdon a megyében. A lombozatról a fertőzés a csapadékkal átterjedt a gumóra is s így a vetőgumó 5—25 százaléka fer, fűződött A fitoftóra vagy bur- I gonyavész gondos válogatás- I sál, illetve téli tárolással tel- ! iesen kiküszöbölhető. A ter- • tőzött gumókat kiválogatás ; után semmisítsék mea s cs»k- ' is az egészségei gumók 'enek tavasszal elvetésre Az I érintett ö* termelősz^- tke- í zetben ezérl most nem fém?- - j rolják a burgonyát. teendő I itt a fitoftórával fertőzött termést megfelelő prizmákban betárolni .? az átvá'-'íjg- tást tavaszra hagyni, ekkor kerül sor majd a fém zárolásra. A tsz-ek szempontjából is ez a fegcélszerúbb megoldás, hisz ezáltal elkerülhetik a fitoftóra elterjesztéséért járó súlyos bírósági felelősségre- vonást. 1970-ig kialakulunk a törzsgazdaságok A burgonyaszaporító terület Baranyában véglegesen 1400 hold, de a szaporító gazdasár gok száma évről évre csökken s a jelenlegi 19-ből 1970-re már csak 7 termelői egység marad meg a megyében. A burgonyaszaporító törzsgazdaságok kialakítása már folyamatban van. szinte véglegesen annak tekinthető a nagvdob- szai tsz a 250 hold szaporító területével, vagy a sárbáti tsz 200, a somberek? tsz ugyancsak 200 holdjával. A termelő egységek területnövelése a burgonvatermesztó« gépesítésének fejlődésével párhuzamos. A szedés és válogatás gépesítése már nagyjából megoldódott, megfelelő "épek állnak rendelkezésre itt. csupán a gépek számát kell még növelni. A nagydobszai termelőszövetkezetben, ahol jelenleg 20 vagon fémzá-rit burgonya vetőgumó vár elszállításra már gépesítették a korábban nagy kézi munka erőt igénylő gumóválogatást. Ez- -a gép, melynek vásárlását több baranyai tsz is beállította éves tervébe, már hazai gyártmány s nagyon meggyorsítja és megkönnyíti a válogatást. Megoldásra vár még a burgonya ültetésének gépesítése. Hóeltakarító gépeket kap a város Fedett helyen a sózott homok Pécsett, a Megyeri úton három új, modern épület vonja magára a figyelmet: a Textil es Felsőruházati, a Rövid- és- Divatáru és a Cipő-Nagykereskedelmi Vállalat irodái és raktárai. De micsoda raktárak! Tágasak, világosak, tiszták és rendezettek. Ez volt az első benyomásom, amikor a C * unagy kereskedői mi Vállalat épületébe beléptem, s az első benyomás helytállóink bi "onyult. "A Cipó-Nagyker. dolgozói talán mintatermükre a legbüszkébbek: a Belkereskedelmi Minisztérium az itt felépült raktárt és mintatermet kívánja az ország többi részében bevezettetni. Milyen is ez a mintaterem? Az egyetlen nagy terem, arne’v három részre oszlik. A falak mentén négysoros kiállító polcok, tele sok százféle fazonú lábbelivel. Még látni néhány nyári cipőt, de a terem nagy részét az őszi és téli cipők foglalják el. Az egyik polcon például hatvan tűsarkú körömcipő a színskála minden árnyalatában, a fazonok megálmodott és elképzelt sokféleségében. Alatta harminc félmagas sarkú kö- römeinő. szaladó cipő és ugyancsak harminc szandál. S ez m’nd a nőké. Csak próbálja valaki azt mondani, hogv nincs választék, nem lehet egy rendes pár cinőt kapni’ — Pedig mondják, mégpedig nem is kévéséi» — paA mintateremben naszkodik Petrovics István áruforgalmi vezető, aki most az idegenvezető tisztét is betölti. — Számtalanszor megtörtént már, hogy levélben vagy személyesen kerestek fel bennünket a vásárlók, mert ilyen vagy olyan cipőt kerestek s nem kaptak. Itt nálunk általában megtalálják azt a színt és fazont, amit szerettek volna. Kérdezhetné bárki, hogy miért nincs akkor az üzletekben is a keresett cikk? íme, a magyarázat: ezelőtt, mikor beérkezett egy-egy szállítmány, mintaterem hiányában az aránylag kis raktárban válogatták ki az üzletvezetők, hogy mi kell. így volt olyan áru, amit nem láttak, hiszen nem is láthattak meg a zsúfoltság miatt, vagy csak egy-két üzletbe került belőlük. Ott aztán hamar elfogytak. s a többi vásárló már hiába kereste. — Ezért volt szükség erre az új raktárra és a mintateremre. Most, ha szállítmány érkezik, minden cipőfajtából egyet kiállítunk, a hozzávaló kartonnal együtt, mely elárulja, hogy milyen nagyságban. színben, mennyiségben és mennyiért kapható — magyarázza Petrovics István. — így a legritkább esetben siklik át az üzletvezető az árucu Amikor ott jártam, Weis Jenő, a siklósi cipőbolt vezetője nézett árut. Egyik kezében ceruza, a másikban egy hosszú, teleírt papírlap, melyre a nála hiányzó és keresett cipőféléket jegyezte fel. — Minden szombaton fel mérjük, miből mennyi fogyott és mi kell a következő hétre, vágj’ még későbbre is. Ezért örülök ennek az új rendszernek, így sokkal áttekinthetőbb és könnyebb a választás — mondja s megáll a férfi cipő pultja előtt, ahol 14 féle napi, úgynevezett standard cipőt láthat csau, barna, fekete, szürke és drapp színben. Hogy milyen a mintaterem pillanatnyi készlete? Ilyen: 31—38-as nagyságban téli iskolacipő bőrtalppal, duplatalppal, gojzervarrottan; van a sok éve annyira keresett durábel bakancsból, a strapabíró. vulkanizált gumitalpas fiúcipőből is. Kapható korcsolya- és bundacipő, mégpedig fehér, drapp, barna és fekete színben. A hócipők és kiscsizmák polcán is nagy a választék, s van zippzáras női csizma is. A raktárban kötünk ki: 28 utca. sok emelet magas polcok, szinte mind tele dobozzal, s benne cipővel: Aho! hiányzik valami, ormai mái az üzletekbe került az őszitéli lábbeli. Találomra kibontottunk néhány dobozt: barna j indiai férfi félcipő, ugyanaz feketében; cseh , gumicipők, német egészségügyi cipők, kínai tornacipők és szovjet gumi gazdacsizmák voltak a dobozokban a magyar készítményeken kívül. Ahogy a statisztika mutatta, jól felkészült a hideg hónapokra a vállalat. Bakancsból és csizmából például a tervezettnél 35 százalékkal többet hozattak; férfi száras cipőből a tavalyi tízezer párral szemben az idén 21 ezer pár lesz az üzletekben; a va- dászeipő mennyisége megkétszereződött. Férfi bundacipö tavaly szinte nem volt, most 35 ezer párat vehetnek a vásárlók. Gyermek száras cipőből 46 ezer lesz a múlt évi 37 ezerrel szemben, s összevetve a gyermekcipőket, 20— 25 százalékkal több lesz belőlük a tavalyinál. Érkezett 23 ezer pár cseh gumiáru, szőrme galléros és gallér r-lküli ! női csizmácskák és hócipők, | s férfi sárcipők. — Jelenleg 330 ezer pár cipő van raktárunkon Pécs és Baranya ellátására, ebből 260 ezer pár bőrből készült. Az üzletekben kint levő mennyiséggel együtt a megye lakosaira másfél pár cipő jut ezen az őszön és télen — mondja búcsúzóul az árufor galmi osztályvezető. a. s. Pécsett évek óta sok gondot okoz a hó, a hideg, a fagy, S bár a tél még talán elég mesz- sze vám, az eszközök karbantartása, a hiányzó felszerelések beszerzése most időszerű. A Pécsi Köztisztasági Vállalatnak öt hóekéje van, decemberben kap még kettőt. Ez talán nem is lenne kevés, ha megfelelnének a pécsi követelményeknek, azaz az újaik elsö- kerék-meghaj tásosak lennének. Erre azonban még Ígéretet sem kapott az igazgató. Pedig nagy szüksége lenne rá, ugyanis megváltozott az évek óta ismétlődő program: a tüdőszanatórium megnyitásával a mecseki utak is létfontosságúak, így már azok járhatóságát is biztosítani kell. A gépi hóekéken kívül mun kába állíthatnak még két lovas ekét, melyeknek teljesítménye ugyan kicsi, de létük nélkülözhetetlen a keskeny, meredek hegyi utcákra. Kértek lánctalpas ekét, legalább egyet az Építésügyi Minisztériumtól, amely meg is ígérte, hogy próbál szerezni. Most várják, hogy mi lesz. Ezt a lánctalpas jármüvet nyáron is ki tudnák használni, mert a szemét-telepeken egyengetné a szemetet, s ezzel kiküszöbölnék a fizikai munka nagy részét. A megrendelés és visszaigazolás szerint érkezik decemberben egy homokszóró kocsi is, mely gyorsabb és egyenletesebb munkát végez majd, mint az emberek. A vállalat vezetője szerint ebből is legalább három kellene egy ekkora városban! A vállalat kapott egy bófelszedó gépet, i.mely 15—20 ember helyett 1 dolgozik majd. És még egy j örömhír: a városi tanács építési osztályának segítségével létesítettek egy olyan fedett helyet, ahol 25Q—300 köbméter sózott homokot tudnak tárolni. Nagyon kellett már ez, hiszen sok bajuk volt, mert megfagyott a homok a ráesetthó miatt, s csákánnyal kellett szétvágni. Eddig átlagosain tíz gépkocsi dolgozott hóeltakarításkor. Többet az idén sem tud a vállalat biztosítani, mert gépparkja nem növekedett. Sokat csörgött tavaly azért 1 a telefon, hogy egyik-másik gyár, üzem. vagy vállalat kérésére menjenek id a hóelta- karítók és tegyék szabiiddá a bejáratot, valamint az. udvart. Csak kevesen értették meg, hogy ez nem a Köztiszt »sági Vállalat feladata! A saját portáját mindenkinek rendben kell tartania. Tavaly emberhiánnyal is j küzdött a vállalat. Hogyan j szervezi meg az idén a mun- [ kára jelentkezést? Erre azt a I választ kaptuk, hogy nehezen, i Hiába emelték az órabért, idős I embereken kívül alig kap ok hómunkást. Nehezen haladtak, de azért valamit mégis jelentettek. Amint azonban a statisztika kimutatja, évről-év re kevesebben jönnek. Ezért már a múlt télen kérték a honvédség segítségét. Amikor eljöttek, meg is látszott a sok fiatal ereje, munkája. Szeretnénk elérni, hogy az idén. ha kell. többször segítsenek a váró.on, hiszen Budapest a példa rá, hogy mit jelent a katonaság, munkásőrség bevetése. s
