Dunántúli Napló, 1964. szeptember (21. évfolyam, 204-229. szám)

1964-09-23 / 223. szám

Szerdán délután temetik Otto Grotewohlt Berlin: Kedden délelőtt 11 órakor megindult a berli­niek zarándoklata Otto Gro- tewobl miniszterelnök kopor­sójához A miniszterelnök holttestet a Nemei Szocialis­ta Egységpárt Központi Bizot1 ságánal: székilázában ravata­loztál: fel. s a hideg, szeles idöjáárs ellenére, kedden már a kora reggeli órákban ezrek várakoztak a székház előtt, hogy leróják kegyeletüket a ravatalnál. Délután két órakor a Mi­nisztertanács székhazában megkezdődtek a hivatalos részvét látogatások. Kárpáti József. a Magyar Népköztár­saság berlini nagykövete kora délután megjelent az épület­ben, s beírta nevét a részvét­nyilvánítók névsorát tartalma­zó könyvbe. A temetés elő­IrActuí+Ácút*« W/nllűi’ TTIKrinht I elnökletével párt- és kormány, bizottság alakult. A gyászaktus szerdán 14 órake. kezdődik. Az Ottó Grotewuhl temetésére Berlinbe utazó szovjet part- és kormányküldöttséget Oimitrij Poljanszkii. az SZKI' Közpon­ti Bizottságának elnökségi tagja, a Szovjetunió minisz­terelnökének helyettese vezeti. A küldöttség tagjai: Andrej Gromiko. az SZKP Központi Bizottságának tagja, külügy­miniszter. Pjotr Abraszimov, az SZKP Központi Bizottságá­nak tagja, a Szovjetunió ber­lini nagykövete és Ivan ,la- kubovszkij, a németországi szovjet hadseregcsoport főpa­rancsnoka. Megkezdődtek a csehszlovák jugoszláv tárgyalások Belgrad: Kedden Belgrádban megkez­dődtek a hivatalos tárgyalá­sok a Csehszlovák Szocialista J Köztársaság és a Jugoszláv i Szocialista Szövetségi Köztár­saság küldöttségei között. A tárgyalásokat Antonín No­votny csehszlovák köztársasá­gi elnök és Joszip Broz Tilo ; jugoszláv köztársasági elnök : vezeti. Kedden Joszip Broz Tito. a I .Jugoszláv Szocialista Szőve t- ; ségi Köztársaság elnöke, a j Jugoszláv Kommunisták S/ö- j vétségének főtitkára hődet j adott Antonin Novotny cseh­szlovák köztársasági elnök- a j Csehszlovák KP Központi U>- ! zottsága első titkára tisztelet— j re. i Az ebéden Joszip Broz Tito és Antonin Novotny beszédet I mondott. Hruscsov elvtárs beszéde Események képekben MOSZKVA: N. Sz. Hruscsov szovjet miniszterelnök szent ember 19-én felszólalt a Kreml Kongresszusi Palotájában, a világifjúsági fórum küldöttei tiszteletére rendezett foga­dáson. a Vilógifjúsájji kórunt résztvevőinek tiszteletére adott fogadáson Rauh .1. Bunehe, az ENSZ főtitkárhelyettese Péter János kül­ügyi; iszter meghívására néhány napos látogatásra Buda­pesti- érkezett. Zádor Endre, az UNESCO magyar bizottsá­gának elnöke és Lőrincz Tamás, a Külügyminisztérium ENSZ osztályának munkatársa kíséretében rövid sétát tett a Gellért Szálló előtt. A képen: Lőrincz Tamás, Raph J. Bunehe, Zádor Endre a Gellért Szálló előtt. A három laoszi herceg Franciaországban: (balról jobbra) Bonn Oum Souvanna Phouma és Szufanuvong szeptember 21-i meg­beszélésük előtt. A szovjet lapokban megje­lent Nyikita Hruscsov szovjet kormányfő beszéde, amely szombaton a moszkvai világ­ifjúsági fórum részvevőinek tiszteletére adott fogadáson hangzott el. Hruscsov beszé­de döntő részét a békeharc és i a békés együttélés problémái­nak szentelte. Kijelentette, hogy a modern fegyverek alkal­mazásával folyó világháború felbecsülhetetlen károkat okozhatna a népeknek. Ezért harcolni kell a békéért, a békés együttélésért. Ha azon ban az agresszorok háborút robbantanának ki, a Szov­jetunió helyt tud állni ma­gáért és barátaiért — jelentette ki Hruscsov. A szovjet kormányfő visz- szatért a japán parlamenti képviselőkkel folytatott be­szélgetésére. Hangsúlyozta, hogy a burzsoá sajtó egyet mást elferdített abból, amit ő mondott. A fórum részvevői előtt újra megismételte azokat a kijelentéseket, amelyeket a japán parlamenti képviselők­nek tett. „Kijelentem, hogy a találkozó előtti napon a barátaimmal együtt egy tel­jes napot töltöttünk kato­nák, marsaitok, tábornokok, tengernagyok, a fegyverke­zés területén dolgozó tudó- j sok. mérnökök körében. Nem atom- és hidrogén! rgy- ; vereket tekintettünk meg. i hanem harcászati, gvalog- sági fegyvereket, tankokat és rövid hatósugarú rakétá- i kát. Itt Moszkva körnvékén. I A látogatás után körülbelül j ezt mondtam a japán képvl- | selöknek: ..hogy mi mindent ! ki nem talál az ember, más ( emberek megsemmisítésére!”. ' Borzalmas fegyverek. Most is ] megismételhetem, hogy ezek j valóban borzalmas fegyverek. I Amikor azonban a burzsoá tudósítók az elhangzottakról értesültek, olyasmit kezdtek írni, hogy valamiféle új fegy­verről beszéltem. Olyan fegy­verről, amely mindenkit meg tud semmisíteni. Feltétlenül mindenkit! Én ilyesmit nem mondtam. De talán az a fegy­ver, amit már eddig létrehoz­tak. azok az atom- és nukleá­ris fegyverek nem elég bor­zalmasaik talán? — kérdezte a szovjet kormányfő. Hruscsov kijelentette, hogy amikor a gyakorlótéren meg­tekintette, hogyan indulnak tá­madásba a tankok, és hogyan lőtték ki őket tankelhárító ágyúkkal, valósággal rosszul lett a látványtól. Hiszen ezek a tankok ren­geteg penzbe kerülnek és ha. ne adja isten, háború törne ki, ugyanezek a tan­kok megsemmisülnének még mielőtt elérnék a pa­rancsnokság által megjelölt harci vonalakat. Nyikita Hruscsov újra hang­súlyozta, hogy a szovjet embe­rek rokonszenveznek azokkal, akik az elnyomás ellen har­colnak. „Sok nép a mi fegy­vereinkkel, szovjet fegyverek­kel harcolt és győzött az im­perialisták és gyarmatosítók ellen”. Minden olyan népnek, amely békés úton' vagy pedig fegy­veres felkelés útján hatalomra jut, nemcsak üdvözlő-táviratot küldünk, nemcsak köszöntjük győzelme alkalmából, hanem mindenféle támogatást és se­gítséget is megadunk” — je­lentette ki Hruscsov. Példá­nak Kubát és Algériát hozta fel. Nyikita Hruscsov újra le­szögezte: „mi a különböző tár­sadalmi politikai rendszerű államok békés együttélésének hívei vagyunk, de ellenezzük az ellenséges osztályok közötti békés együttélést”. Mi az osz­jj messzi Afrika csodáiért ™ néha nem kell átutazni á tengeren, a messzi csodák eljönnek hozzánk. Laurence. Mohamed, Walter, Francis — négy afrikai fiatalember, négy afrikai csoda. Ezt a szót. nem én találtam ki, hanem azok az öreg magyarok, akik nem akarnak hinni a fülüknek, ha Laurence, Mohamed, Walter és Francis megszólal magya­rul. Ilyenkor fejcsóválva néz­nek utánuk: — Ez csoda! Pedig nem is olyan csoda. Inkább mérhetetlen szorga­lom és akaraterő. Kemény kö­tésű fiúk, nem fogott ki raj­tuk• a mi ..bükkfanyeirúnk”. Mert Francisek számára a mi nyelnünk olyan, mintha u sze­gedi tnnuásgazda hottentotta bölcsődalt akarna eldanázni. RÜkktanuelv. — Különösen a kettős ige­ragozás, a tárgyas és ■ tár­gyatlan — csóválja a fejét Mohamed, — Ajjaj! Mielőtt a pécsi egyetemre t&ttek volna, orvostanha'.lga­cAkaratej'ű oaqij esődet ? tónak, Pesten hosszabb-röti- debb magyar nyelvtanfolya­mon kellett résztoenniük. Utána eljött a szeptember és „fejest ugrottak a vízbe”, fél esztendős magyar tudással magyar nyelven biológiát, ké­miát, anatómiát tanultak. — Szótárral kezdtük el — meséli Laurence —. Először fél óra alatt olvastam el egy lapot, a magyarok meg ter­mészetesen egy-két perc alatt. — Tanult-e latint a közép­iskolában? — Igen. Persze, a vizsgaláz néha okozott nyelvi nehézsé­get, de szerencsére a legtöbb pécsi profeszor Is és mi né­gyen jól beszélünk angolul, így megértjük egymást. A Balassa János kollégium, ahol laknak, ugyancsak intéz­kedett a nyelvi gondok köny- nyítése érdekében. Azelőtt külön teremben, laktak a kül­földi diákok, most már együtt vannak a magyarokkal és nyelvünket hétköznapi való­ságában is megismerik. — Melyik a legnehezebb magyar szó? — Amiben sok hosszú ő vagy ü betű van. Mindezek után le kell írni a négy afrikai fiú tanulmányi eredményét is. A harmadéves Laurence Kuwakye 5,0, Moha­med Abbas Hussein pedig 3,4 átlaggal fejezte be az elmúlt tanulmányi évet. Walter Qdi- po és Francis Atta Codjoe 3,1, illetőleg 3,3 átlagú bizonyít­ványt vitt haza Afrikába. A magyar nyelv tehát segített. De vajon szükség lesz-e rá. ha majd végeznek? Laurence Köwalkye szerint feltétlenül. — A magyar orvostudo­mány olyan fejlett, hogy ne­künk az egyetem befejezése után is hasznos lesz majd ma­gyar szépirodalmat olvasni. Aztán egy-két nymon vissza­visszaterünk látogatóba, hiszen sok barátságot kötöttünk már eddig is. A magyar tehat most kivé­telesen „világnyelv” lesz. Annál is inkább, mert a ha­talmas afrikai földrészén számtalan ősi nyelvet beszél­nek, s a gyarmatosítók nyelve is különböző, s ki ismeri vala­mennyit, még ha afrikai, ak­kor is. Ezért olyan meglepő helyzet is előfordult, hogy az afrikai fiúk magyarul értik csak meg egymást. — Szép-e a magyar nyelv? — kérdem tőlük. — Nagyon szép, muzsika, dallam van benne — felelik együttesen. — Melyik a legszebb ma­gyar szó? — A testvér! — mondja Mo­hamed, aztán szinte ízlelgeti a Szót — testvér, testvér! Waiter pedig kiizzadja: — Kedves megegészségese- désedre! Földese? Sénes tályharc hívei vagyunk. Nem lehet szó békéről a kizsákmá­nyolok és kizsákmányoltak kö­zött — hangoztatta a szovjet kormán jttiő. Az új és régi rendszer ver­senyéről szólva a szovjet kor­mányfő hangsúlyozta, hogy a győzelem a kommunizmusé lesz, majd kijelentette: „ha­talmas megtiszteltetés elsőnek lerakni az új társadalom út­ját. Ezt a feladatot teljesíti a szovjet nép és azok, akik most becsmérelik tapasztala­tainkat. harcunkat. — önma­gukat becsmérelik. Lenini ügyünk, mozgalmunk pedig tovább és tovább fejlődjk”. „Bár egyesei? nem szívesen beszélnek a mi példánkról, a Szovjetunióról, változatlanul a Szovjetunió a rettegés legfőbb forrása az imperialisták számá­ra a gyarmatosítók és kizsák­mányolok számára, és egyre több gondot okoz nekik”. A szovjet kormányfő rámu­tatott, hogy a ki kit győz le kérdés el­döntésénél a legfőbb szeren a gazdasági versenynek jut. Egyesek bírálnak bennünket azért, hogy a Szovjetunió túl­ságosan sokat foglalkozik gaz­dasági kérdésekkel”. „Pár­tunk, a kommunista párt, a forradalom pártja, a régi rendszer szétzúzására és az új, szocialista-kommunista tár­sadalom megteremtésére hiva­J tott párt. Csak káromlással nem lehet az Imperializmust* a kapitalizmust legyőzni" — jelentette ki Hruscsov. „A népek főként aszerint mondanak ítéletet a kommu­nista pártról, a marxi—le.-'ni elméletről —, ismétlem asze­rint alkotnak véleményt róla, — hogyan használjuk ki időn­ket a gazdaság fejlesztésére, a tudomány, a technika és a kultúra fellendítésére, a nép életszínvonalának emelésére. Aszerint, hogyan gondosko­dunk arról, hogy a szocializmusban az anya­gi javak nagvobb uicnnvi- ségben álljanak az emberek rendelkezésére, mini a ka­pitalizmusban. Aszerint, ahogy az emberek a szocia­lizmusban valóban a társa­dalom gazdáinak érzik ma­gukat” — jelentette ki Hruscsov Nyikita Hruscsov a világ­ifjúsági fórum résztvevőit üd­vözölve hangoztatta, hogy a fórumon különböző politikai nézeteket valló emberek vesz­nek részt, és különbözőkép­pen értelmezhetnek egyes kérdéseket. „De fő cé lünk, a gyarmati rendszer, a kizsákmányolás és az im­perializmus felszámolása min­dennél fontosabb, és a népek­nek e cél érdekében közös erőfeszítéseket kell tenni ük’' — mondotta befejezésül Nyi­kita Hruscsov. Bányamentők Ez év június Shán történt. A komloi III-as akna IV. szint­jének csatlósai riasztották a diszpécsert: a fővágaton füst- szagot észleltek. Intézkedést kérnek. Másodperceken belül a diszpécser tovább riasztotta a központi bányamentő állo­mást. Frey Ferenc mérnök, a mentőállomás parancsnoka a helyszán pontos adatait kérte, amit jóformán fel sem jegy­zett még a naplójába, amikor a mellette lévő ügyeletes meg­nyomta a riasztó duda gombját. Mennyi Idő múlott el ez­alatt? Talán fél perc, mert a másik harminc másodperc Végén piros zászlóval sziré­názva száguldott a nagy kocsi a távoli III-as akna felé. A szolgálatos mentők útközben kapkodták magukra az azbeszt - ruhát, a 18 kilós légzőkészü­léket, a füstszemüveget és a riasztást követő 12. perc végén már a III-as akna IV. szint­jének fővágatán rohantak vé­gig az egyre sűrűsödő füstben. Persze nem vaktában, hanem pontosan, programszerűen. Először a feltételezett tűz­fészek környezetében lévő munkahelyeket száguldozták végig, nehogy egyetlen bányász is bentszoruljon, elszigete­lődjön a menekülés lehetősé­gétől. De mire végrehajtották az első, a legfontosabb feadatot, a növekvő •úrűsődó £üst tej­szerű ködében csak tapuga* tózva, egymásba kapaszkodva jutottak vissza kiindulop -lt­jukra. Következett a másik, a semmivel sem könnyebb, veszélytelenebb feladat. Meg­találni a bányatűz részlte. Sikerült. Egy főiében ke!1 - kezett és amikor elérte ' élesztgető légjáratot, onn; i már veszedelmes gyorsaság;: nyomakodott tovább. A hőség rohamosan emelkedett és ‘el­érte már az 50 fokot, amik' i a mentőparancsnok küJsy.i re adta további utasításait. — Kevesen vagyunk! Moz gósítsák az üzemi mentőket! Néhány perc múlva a szál­lítókas csattanva állt meg a IV-es szinten, és már tódul! .< is előre roh-.mlépésekben i „társadalmi” men tőszóig; :j t osztagai. Gyors eligazítás p; ■ - sával, négyesével: egyik cso­port oltókészüléket ragad a maisik lapátot, a vágatelága­zások befedésére, gátolásái- . meri"* mások a légvezeték iszapoló berendezések e!/ !;■_ szítésére kaptak parancsol Megkezdődött hát a fegv mezeftt ember és az ö)-iöna- természet halálc párviadala győzelemért. Megkezdődő* * hat nappalon, hat éjszek i­tartott. TizapV--. úsztak meg bai néikii* • mást kövefő sújtó’égro: sokat, amelyek közül az egv i k nagy erejű robbanás szeren-

Next

/
Thumbnails
Contents