Dunántúli Napló, 1964. szeptember (21. évfolyam, 204-229. szám)

1964-09-22 / 222. szám

’ 1984. SZEPTEMBER ZZ. 3 Ülést tartott a Baranya megyei Tanács Napirenden: a MÉSZÖV kereskedelmi és szolgáltató tevékenysége Megtaait Otto Grotewihl í i A Baranya megyei Tanács tegnapi ülésén Palkó Sándor elvtárs számolt be a lejárt határidejű határozatok végre­hajtásánál és a végrehajtó bi­zottságnak a legutóbbi tanács­ülés óta végzett tevékenységé­ről. Majd a napirend szerint a tanács és a végrehajtó bi­zottsági határozatok végrehaj- ■ fásának tapasztalatai, a MÉ­SZÖV kereskedelmi és szol­gáltató tevékenysége, a Me- gyet Népi Ellenőrzési Bízott- j Ság 1964. II. félévi munka- j tetve és egyéb, kisebb jelen­tőségű ügyek kerültek a ta­nács elé. 12 üléseit 145 hozzászólás A tanács és végrehajtó bi­zottsági határozatok végrehaj­tásának tapasztalatairól Bogár József tanácstag adott szóbeli I beszámolót. A megyei tanács í vésrehaitp bizottsága az el­múlt félévben 248 határozatot |. hozott. A vb-tagok aktivitá- 1 Sára jellemző, hogy a hatá- j rozati javaslatok feletti vita- j bon 12 ülésen 145 hozzászólás ! hangzott el. Figyelemre méltó ' jelenség, hogy a 248 határo- | zat közül 231 egyedi ügyek­ben hozott döntést. — A tanács- és a vb-hatá- rozatok tartalmát vizsgálva — mondotta Bogár József elv- j társ —. megállapítható, hogy azok alkalmasak a párt- és kormányhatározatok, a köz- j ponti irányelvek éis oéülkitű- j zések helyi megvalósításéra, ! az adott gazdasági és támadói, mi. valamint kulturális fel- | adatok megoldására. Fßi'fiflil! a ía'us' kere^ede'eiü Miután a tanácsülés a be- j számolót elfogadta, került sor ; a MÉSZÖV kereskedelmi és j szolgáltató tevékenységének I megvitatására. Az írásos be- | számoló szerint Baranya me- ! gve lakosságának 56 százalé­kát. a MÉSZÖV irányítása alá tartozó 22 földmű vessző vetke­zet 71.5 kiskereskedelmi és 421 vendéglátóipari egysége látja c áruval. Nem csoda hát, hogy a tanácstagok egy része még a vita megkezdése előtt sok, a lakosságot érdeklő kér­dést tett fel Nagy SándoréIv- társnak, a MÉSZÖV elnöké­nek. Hernn László, Bogár Jó­zsef, Fülöv János, dr. Sírnék Árvád, dr. Tényi Jenő. Pál- kuti Keresztéin, Szabó Mátyás és Garamvölayi Miklós ta­nácstagok kérdéseire adott vá­laszokból kiderült többek kö­zött, hogy a lakosság kívánsá­gára az fmsz-ek segítenek a házi kenyérsütések megszer­vezésében; hogy évenként 4— 500 sertést hizlaltatnak a ter­melőszövetkezetekkel — ter­ven felül — a lakosság hús­ellátásának javítása érdeké­ben; hogy a jelenleg 120 va­gon kapacitású mohácsi tartó­sító üzemet jövő tavaszra 140 vagon kapacitásúra növe­lik; hogy szívesen létesítené­nek Pécsett és Komlón is fa­lusi termékeket, borokat áru­sító. üzleteket, ha engedélyt és helyiséget kapnának ehhez a tanácstól; hogy ez év őszétől a szakmunkásképzés többféle módjával foglalkoznak, s így a tanulóképzés mellett Szek- szárdon és Budatétényben kénesnek ki technikusokat és Sellyén vendéglátó, Pécsvára- don élelmiszer-,vegyes, a most szervezett szigetvári szakközép iskolám kívül Mohácson köz­gazdasági szakközépiskolát homak létre: hogy Villányban és Pécsváradon modem kis­vendéglőt akarnak létesíteni; hr-zv továbbfejlesztik a mohá­csi sziget kereskedelmi háló­ztát. s véeül pedig: megfele­lő szankciókat alkalmaznak a bolti leltárhiányok esetén, így a kis vegyesboltokban adódó leltárhiányok minden esetben megtérülnek. $ zaHszeröségre kel! törekedni A vitában Krancz Pál ta­nácstag kért először szót. El­mondotta, hogy a tanács ke­reskedelmi állandó bizottsága az elmúlt időszakban többször foglalkozott a földmű vess zö- vétkezeti kereskedelem prob­lémáival. Felhívta a figyel­met, hogy néhány községben —- így Dunaszékcsön is —■ nem fordítanak kellő gondot t az élelmiszerek higiénikus kezelésére. Sokat fejlődtek az elmúlt esztendőkben a föld­művesszövetkezetek, a Higié­nia azonban nem tart lépést ezzel a fejlődéssel. Ezért ma még felesleges arról beszél­nünk, hogy érjük el falun is a városi színvonalat. Legyünk szerényebbek, egyelőre emel­jük csak a falusi kereskedel­met mindenütt a szakszerű­ség színvonalára. Takács Gyula, a műveledés- ügyi osztály vezetője a Sziget­váron létrehozott kereskedel­mi jellegű, ruházati és vegyes középiskolai osztályról adott felvilágosításokat a tanács­ülésnek. — Népszerű iskola­fajtának indult ez Szigetvá­ron, különösen a leányok szá­mára, mert a 4+2 keretében négy év alatt szakmát ad. Mégis kötelesek vagyunk gon­dosan mérlegelni a feltétele­ket és a szükségleteket, azt, hogy tudunk-e diákotthoni el­látást és a gyakorlati mun­kához megfelelő bolthálóza­tot biztosítani. Mért ha csak évi egy osztályt nyitunk is, négy év múlva 160 tanuló foglalkoztatását kell Szigetvá­ron biztosítani. Elmondta még, hogy egy gimnáziumi osztályt 80 ezer, egy-égy szakközépis­kolai osztályt évi 100—110 ezer forintért tartanak fenn, a szakközépiskolai oktatás te­hát sokkal költségesebb. Ezért összegyűjtik a szigetvári osz­tály tapasztalatait és csak utána hoznak létre másutt újabbakat a kereskedelmi szakmunkás-utánpótlás bizto­sításéra. Fül kell kéfzOlni 3 irWúfcvö idegenforgalomra Patkó Sándor élvtárs jónak értékelte a beszámolót, majd arról szólott, hogy Baranyá­ban korábban nem volt a leg­nagyobb egyetértés a tanácsi és a szövetkezeti kereskede­lem között. A jó viszony hely­reállítását sikerült elérni az 1961. évi területrendezéssel, mely óta Pécs, Komló, Mo­hács. valamint Siklós, Szász­vár, Harkány, Hidas, Audi get és a hozzájuk tartozó néhány község kivételével valameny- nyi lakott terület áruforgal­mát a földművasszövelivczeéi kereskedelem látja el. Pal­kó elvtárs a tanácsok fokozott felelősségére hívta fel a figyel­met a lakosság valamint az idegenforgalom növekedésével :deáramló vendégek jó ellátá­sában. Segítséget jelenthet a Kozák Flórián szólított meg az utcán: — Eljön? — kérdezte, s hangsúlyával emlékezetett a hajdani ígéretre, hogy az ő osztályukat minden esz­tendőben meglátogatom, « a nyilvánosság előtt mondom el benyomásaimat. Az Ígé­retre viszont valamelyikük megjegyzése késztetett há­rom évvel ezelőtt, amilcor kijelentette, hogy az Ak­nászképző Technikum „nem felkapott iskola” Pécs váro­sában. Akkor első osztály­ba jártak Kozák Flóriánéit. A második osztály ideje ki­maradt, a III b-röl megje­lent a riport, s hogy pótolni tudjuk azt az egy elmara­dást, úgy állapodtunk meg, hogy a negyedik év kezde­tén és végén is találkozunk. — El. — mondtam Kozák­nak és kipipáltuk a szom­bati osztályfőnöki órát. Ko- peczki tanár úr szívesen át­engedte a részére biztosított negyvenöt percet. Meg is kezdtem az órát — Kik hiányoznak? — kérdeztem az ügyeletest. — Mezei Péter és Jambri- csek József. Bosszankodtam magam­ban, hogy Jambricsek már ■megint hiányzik, tavaly is éppen erről az óráról ma­radt el. Pedig szerettem vol­na vele személyesen is ösz- szeismerkedni, hiszen majd­nem egyedüli az osztályban, akinek talán a dédapja is bányász volt. De mit le­gyünk. ha egyszer beteg. — És a Mezei? Miért hiányzik? — Nemzetközi bridz*­községfejlesztésról szóló tör­vényerejű rendelet, amely le­hetővé teszi, hogy a községi tanácsok KÖFA-alapjuk egy részével részt vehessenek a kereskedelmi és szolgáltató hálózat fejlesztésében Ezután elismerően beszelt arról a te­vékenységről, amellyé, d MÉ­SZÖV bekapcsolódott a bara­nyai vasárnapok rendezéséire. — Közreműködésükké! jelen­tősen emelték a sikert — mon­dotta. — Reméljük, hogy jö­vőre a baranyai vasárnapok már nagy tömegeket mozgósí­tó rendezvények lesznek. Pal­kó Sándor elvtárs javasolta, hogy 1965. első negyedében tűzzék napirendre az egész megye kereskedelméről szóló jelentés megtárgyalását, s ad­dig is az érdekelt szakosztá­lyok vegyék figyelembe a MÉSZÖV beszámolójában fog­lalt és a tanácsülésen elhang­zott javaslatokat. Siámffenafe a fanácsck segítségére A vitát összefoglalva Nagy Sándor elvtárs kijelentette, hogy a jövőben összhangba kívánják hozni a kereskedel­mi állandó bizottság és a ME­I SZÖV munkáját, majd a há- j lózatfejlesztés nehézségeiről j beszélt. Sok az új bolt — mon­dotta —, de még nem elég. Ezért a tanácsok fokozott megértésére és segíiőkószségé- re lenne szükség. Vannak olyan községek, ahol megfele­lő helyiségek állnának ren­delkezésre egy-egy új üzlet, vendéglátó egység létesítésé­re. Mi készséggel vállalnánk az anyagi áldozatokat, de többnyire a községi tanácsok merev elzárkózását tapasztal­juk ha helyiség-biztosításról van szó. Nagykozáron példá d két iskolai tanterem ál! üre­sen, azonkívül a tanácsnál négy nagy helyiség, mégsem találnak megoldást az fmsz- bolt elhelyezésére. Úgy gon­dolom, túl nagy luxus, ha ilyen helyzetben helyiségek állnak kihasználatlanul ahe­lyett, hogy szép üzleteket ala­kítanánk ki belőlük. A megyei tanács Nagy Sán­dor elvtárs beszámolóját, a kérdésekre és a vitára adott válaszait elfogadta, majd rá­tértek a napirenden követke­ző kérdések megtárgyalására. A tanácsülésen részt vetlek Gergely Lajos, Rameisl Fe- j rencné és Dezse Béláné or­szággyűlési képviselők is. Mint az ADN hírügynökség jelenti, a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottsága, az NDK Államtanácsa, a Mi­nisztertanács, a Népi Kamara Elnöksége és a Demokra ■su- Németország Nemzeti Frontja Országos Tanácsának Elnök ege mély gyásszal tudatja, hogy 1964. szeptember 21-én 12.15 óra­kor elhunyt Otto Grotewohl elvtárs, a NSZEP Politikai Bizott­ságának tagja, az NDK Minisztertanácsának elnöke, az Állam­tanács elnökhelyettese, a német nép hű fia. Az MTI berlini tudósítójának jelentése szerint a Német Demokratikus Köztársaság rádióállcmásai és televíziója bé fő i délután adásukat megszakítva közölték Otto Grotewohl halá­láról szóló jelentést. Grotewohi életrajza Otto Grotewohi, a német * forradalmi munkásmozgalom kiemelkedő személyisége 1894. j március 11-én Braunschweig- ; ban született. A fiatal Grote­wohi nyomdász pályára lé­pett, s már inas korában csat­lakozott a német szocióldemok | rata mozgalomhoz. A tehetsé­ges nyomdász inast a mozgs- j lom Berlinbe küldte, hogy j August Bebelnek, a német : szociáldemokrácia „nagy öreg­jének” előadásait hallgassa, j A német forradalom (1918. november 7.) kirobbanása után katona tanácstaggá választot­ták, a Weimari Köztársaság 1 idején előbb a braunschweigi j képviselőház tagja, majd a I kormány belügy- és népműve- ! lésügyi minisztere, később igazságügyminisztere lett. A MOHÁCSI SELYEMSZÖVŐGYÁR Az idén főleg matlasszé-félesé gekbőJ 3 millió folyóméter nversárut készít a Mohácsi $c- lyemszövőgyár. Az its szőtt se'ymeí a Budapesti Selyeml.ik észííő, a Goldberger, a KíS- TEXT és a textilfestő gyárak készítik ki. A képen: a gyár emeleti szövöíerméoek gép­sora. A HARMADIK RIPORT versenyen vesz részt Ti­hanyban. No fene! Erről nem is tudtam, hogy a Mezei brid- zsezik, s hogy ilyen szín­vonalon. Hát ki ez a Mezei? Az osztályban kuncognak, de irigykednek is Péter ba­rátjukra. Az ablak alatt ülő Szabó jegyzi meg, hogy „a Mezei intellektüel”, s saját megnyugtatására: ,JMi vi­szont kitünően ultizunk”. Az is valami. Majd átfutjuk a névsort. Kik maradtak ki és kik jöt­tek a negyedik b. osztályba. Nincs nagy változás: egy kimaradt, egy jött. Dani Jenő „megsokallta” a tanu­lást és otthon maradt. Az új tanuló: Bunna Gyula. Ö az esti tagozatról „lépett át” a nappaliba. A Nagy Lajos Gimnáziumban érettségizett, majd a tech­nikum esti tagozatán foly­tatta tanulmnyait, miközben a bányában dolgozott. Anya­gi körülményei valószínűleg megengedik, hogy jelenleg csak a tanulásnak éljen. Azt mondja, hogy minden roko­na bányász, az édesapja is az volt. S mi volt a nyári szün­időben? Azt tudom, hogy tavaly az NDK-ban járt az osztály tanulmányúton. Az eislebeni ércbányában dol­goztak, majd a tengerparton üdültek egy hétig. A német diákok ugyanezt tették a pécsi bányában, illetve a Balaton partján. Az idei nyáron lefújták a külföldi utat, ezért a tanulók színé­széi jel az országban töltöt­ték el a kéthetes szakmai gyakorlatot. Koszper Gyula és Nyers József a nagybato- nyi bányaüzemben, Mezei Péter az edelényi ércbányá­nál, Budai János, Grácsik József és Simon Sándor u mecseki ércbányában, a töb­biek pedig szénbányákban dologztak, Kozák és Szabi a kűrit y: ni híres bánya­üzemben dolgozott, Bacskcy és társai Zobákon. Amikor a zobáki bánva kerül sorra, feltörnek az él­mények is. A legutóbbi me­tán-lob bánás is szóba kerül. Az arcok elkomorodnak. Mányoki Pistára gondolnak mindannyian. Pista tavaly végzett a technikumban, s ő volt a hetedik áldozata ti zobáki szerencsétlenségnek. A kereset mindenkinek jól jött, s a pálmát Simon And­rás viszi el 12 ezer forintos jövedelmével, de Bacskay is jól keresett, két és fél hó­nap alatt 8 ezret. Erre meg­jegyzi valaki: — Kell is nek\ mert meg­nősült a szünetben. Való igaz, Bacskay 'ős emberként tért vissza a technikum IV. b. osztályába. S mit fog csinálni, amikor elvégzi a technikumot? Meg­van a helye a komlói Zo- bák-aknán. A többi tanulót is kérdem, hogy milyen ter­vekkel foglalkoznak7 Ki hol kíván elhelyezkedni az érett­ségi után? A natty hang­zavarban kénytelen vagyok rendszerezni. — Tartsa fel a kezét, aki szénbányában dolgozik majd! öten—hatan emelik a ke­züket. — Ércbányában? Megint öt—hat kéz emel­kedik. A többi maga sem tudja hirtelen milyen mun­kahelyet képzel el a jövő­ben. Van, aki a geodéziai vállalatnál kíván dolgozni, de olyan is akad, aki tovább szeretne tanulni. Varga Im­re a várpalotai bányaüzem­től vár ösztöndíjat és bá­nyamérnök szeretne lenni. Az osztályfőnök azt mondja, hogy körülbelül S0 százalé­kuk marad az aknászi pá­lyán. — Milyen volt a tanul­mányi átlag? — érdeklődöm. Elém rakják a pa/'Árokat. 3.06 az osztály átlag tanul­mányi előmenetele. Azonnal dicsekednek is, hogy az is­kolának egyetlen kitűnő rendűje akadt, az is az ö osztályukból: Nyers József személyében. Dicséretes do­log, mert a tavalyi riportom alkalmával éppen Nyers Jós­ka volt, aki ígéretet tett, hogy javítani fog tanulmá­nyi eredményén és eléri a kitűnő szintet. Betartotta Ígéretét. Gyorsan megbeszélünk egy tiszta osztályfőnöki dolgot is. Az osztály ötnapos kirán­dulásra indul hamarosan, A hitlerista diktatúra 'de- jén Hamburgban és Bei an tartózkodott, s többszöri e- tartóztatása ellenére mindvé­gig bátran és következetes«.', kivette részét az illegális an­tifasiszta mozgalomból. A fel­szabadulás után Grotewohi él­harcosa volt aiz egységes mun­káspárt létrehozásának. Ami­kor Németország altkori szov­jet övezetében — a mai Né­met Demokratikus Köztársa­ság területén — ez a nagy je­lentőségű esemény bekövet­kezett, a német kommunistáit és a szociáldemokratáik egy­beolvadt pártjának, a Német Szocialista Egységpártnak í. kongresszusa 1946 áprilisában Wilhelm Piecket és O. Groíe- wohlt egyaránt a párt elnöké­vé választotta. Otto Grote wohl az egységes munkáspárt megteremtése óta megszakííás nélkül tagja volt az NS7.EP Politikai Bizottságának. Amikor 1949 októberében megalakult a Német Demok­ratikus Köztársaság, Gro’e- wohlt választotta a német tör­ténelem első békeállamának miniszterelnökévé, s ezt a tisztséget másfél évtizeden át. egészen haláláig betöltötte. Grotewohlt az idén március 11-én. 70. születésnapja alka - I mából az NDK Államtanács^ j a „Munka Hőse” címmel tün­tette ki, a Szovjetunió Leste - ső Tanácsának elnökségé151 pedig megkapta a I .enin-renöri; B e r I i n : Az NDK minis"- teríanácsa Otto Grotewohi ; miniszterelnök halála miatt | 1964. szeotember 21-től szét) - ! tember 23-ig, a temetés nar>- I jáig állami gyászt rendelt el ! — ’’elenti az AON hirüeynök- ! sé­Mint az ADN közli, hétfőn orvosi jelentést adtak ki Otto Grotewohlnak, az NDK mi­nisztertanácsa elnökének ha­láláról. Az orvosi jelentés szerint Otto Grotewohi „hosszú és súlyos betegség után, hirtelen beállott agyvérzés következ­tében hunyt el”. Útirány: Budapest, Eszter­gom, Visegrád és Pilisvörös- vár. Egyetlen vita akad: va­lamelyik tanuló meleg ebé­det kíván akkor is, amikor utazás van és csak hideg étkezésre nyílik lehetőség. Az osztályfőnök vágja el a vitát: — Majd velem jön és eszünk meleget. Csengetnek, öt perc múl­va vége az órának. Varga elmeséli gyorsan, hogy a várpalotai Ferenc-aknán a nyári gyakorlat folyamán benyújtott egy újítást, amelynek igen sok hasznát veszik, hiszen többek kö­zött kevesebb ember szük­séges arra a munkahelyre. A következő óra orosz nyelv. Kérnek, hogy marad­jak még tovább körükben, reménykednek, hogy nem kell majd felelni oroszból. Nem maradok, elvégre az oktatást nem lehet zavarni’. Ebéd után indu’vak bányába. A szombat délut n külön miiszakot jelen', kü lön keresettel. S ekkora nagy legényeknek igen jól jön az a kis pénz. Búcsú­záékor Kozák Flórián mel­lém lép és emlékeztet az Ígéretemre: év végév újra látogassak el az Aknászképző Technikum IV. b. asztál• á- ba és írjam meg a negyedik riportot is. Vállalja, hogy ő annak idején újból szólni fog. Nem felejtem el. Ott le­szek az évzárón. Gazdagh István

Next

/
Thumbnails
Contents