Dunántúli Napló, 1964. szeptember (21. évfolyam, 204-229. szám)

1964-09-20 / 221. szám

s

I

WkílLŐ- ájt&tl

— Vasvári István válogatott versei —

A múlt évben megjelent Izzó őszben című kötete után most válogatott verseivel jelentkezik Vasvári István — verseit a pécsi lapokból is jói ismeri a közönség — a József Attila halála után fellépő nemzedék egyik kultúrált, finom tollú költője.

A Végső áron 25 év költői termésének legjava bemutatása. Igaz emberséget, a „szolga évek” megpróbáltatását, a szabadság „felvillanó örömeit” tükrözik a versek.

Vasvári István nem kísérletező költő. Életútja, sorsa „az élt élet” poézisba vetítése csak egyféleképpen: az őszinteség és a hűség jegyében lehet hiteles, s ehhez elég Vasvári Istvánnak a József Attila-i hagyományok átvétele, amelyet mindig tehetségének izzó ereje alakított át s ezzel tudott a máj versenyben is nevet, rangot biztosítani magának.

Minden verseskötet vallom más az emberi és költői hivatás értelméről. Az ilyen válogatott gyűjtemény több ennél: az egész embert teszi mérlegre sorsáéval, érzelmi világával, művészi szándékaival és eredményeivel. A Végső áncxn másfélszáz verse pozitív mérleget mutat Vasvári Istvánról és az eddigi eredményeket összegezi költői útjáról.

Vasvári István „nehéz sorsú kisemberek fia”« dunántúli, a hajdani Dunapentele volt otthona. Apját innen ragadta ismeretlen sírja felé a. hitleri téboly. Ó maga riadtam látta a pen telei pocsétát s benne sorsa tükörképét:

„A boít elMt pMSCtt sár, min* egy tükörkép: komor. *. Szélsújtott lombsor tánca lejt, mi lesz: ha sorsom itt felejt — lelkem e sárral Bsszeflorr?”

Pedig az iskolaévek után — a provinciák lehúzó sara helyett még kietlenebb sors várt rá. Az alig csendülő Férfi Zsoltár után 1941-ben már a munkaszolgálatos évék szenvedéséről adnak hírt a versek. De ebben az időszakban

is bizakodó a hangja: „a milliók könnyét, bús nyomorát” feloldó hitét nem törték meg a szenvedések, s Vasvári István megérhette a szabadulást. Sárközi György, Radnóti Miklós és mások elnémult hangja után Ö adhatot számot az egész pokoljárásról Az 1945 előtt írt versek — Döbbenet — ennek az iszonyatnak a dokumentumai: az embertelenség, szégyen s a lázadás kapnak váltakozva hangot ezekben a lírai vallomásokban. (Kárpáti szél, Fiamnak, őszi kérdés stb.).

„Faiak, falak, mindenütt falak s dong rabsétám alatt a rab föld s jégtüzű csillagok alatt kövült időkből lesi a balál, hogy várom, míg rámtőr, vagy szétzúzom koponyám!**

A Hazaiérés (1945—1956) idő szakában már enyhülést „med rét és célt” talál a költő. Erdély, Ukrajna, a Don halálmezői után a gyermekkori erdő „nyires ezüstjét”, a meglelt haza otthoni tájait látja és a „tiszta emberség” értelmét énekli meg verseiben. A József Attiláról szóló vallomás, a Borda Józsefről írt pompás szonett, a kötet címadó verse vagy a férfias Szembenézve címűek e korszak kiemelkedő darabjai:

„Nem hulltam el, nem hallgathatok, nem vártam, hogy értem szóljatok, én szólok halálig értetek fák, virágok, erdők emberek.’*

A Nincs más igazsáp ciklus az 56-os korszak nehéz próbáit fogalmazza meg. A következő két szakasz (1956— 1963) az új termés válogatása. Témában, hangütésben oldottabb versek ezek, mélyet néhány külföldi út friss élménye is gazdagít, teszi változatossá a nehéz sors miatt amúgyis tompa tónusú líra színképét (Fekete tenger, Westterplatte, Gdansk stb.) De nemcsak külső hatások, a belső megnyugvás, a gyermekkori emlékek visszafájó szépség», s a versforma sokféle

változata tágítják költészetének forrásvidékét. A szerelem most már nem a régi félelmek „vad szégyeneire” emlékeztetik, hanem az „évek nyomát” eltakaró érzésként élnek benne. Mintha az elveszett ifjúság és férfikor hiányát akarná pótolni ez a kései nyár. (Szeptemberi tűz, Második Zsoltár, Harmadik Zsoltár stb.).

Szocialista humánuma, költői kiteljesedése ebben az utolsó szakaszba« tartogatja számunkra a legtöbb meglepetést. Az Életről beszélek, Mérték, az Otthon és a kötet két remeke: a Királyrét, Az értelemhez című versei mai líránk legjobb vonalába emelik Vasvári István nevét:

„Adj emberséget azoknak, kik emberségről

prédikálnak; add, hogy saját receptjeiktől gyógyuljanak beteg orvosaink ...

Nekem

meg erdei szelek tisztaságát; leveleken áttetsző napfény melegét, dombok zöldjén tükröző

harmat egét... ó milyen kevés

is, mi nekem itt kell még; megszomorodtam a« emberben bízván, mégis míg

élek,

ebben ne szűnjek meg hinni. ■*

Az ötvenedik éve felé tartó költő gyűjteményes kötete értékes összegezés az eddigi életműről. Vasvári István mértéktartó költő, aki mindig tudja mit akar, s azt puritán megfogalmazásban adja vissza. Persze, költői pályája még nem lezárt. Éppen az utolsó évek termése biztosíték arról, hogy Vasvári István alkotó- műhelyéből még további meglepetést várhatunk. De megnyugvással szolgálhat alkotójának, hogy a Végső ánran kötetében is véglegeset alkotott és sok örömet szerez majd a verseket — a versekben az emberséget és szépséget — szerető közönségnek.

Bárdos! Németh János

Hozzászólás

Kik járlak még Szigetváron?

Pusztai Józsefnek, a Napló szeptember 6-i számában, a szigetvári szeptember 6-i Zrínyi ünnepségeik alkalmával megjelent „Szigetvár az irodalomban” c. cikkéhez szeretnék egyet-mást hozzáfűzni, kiegészítem, hogy az teljesebb legyen.

Szigetváron járt maga a költő Zrínyi Miklós is, ki 1664-ben az úgynevezett „téli hadjáratban” Pécset Is meg- ostromolta, Szigetvár ó- & újvárosát és Turbékot is elfoglalta, felégette, csak a várat nem sikerült kézre kerítenie. A látogatásokat tovább folytatva állítólag Harsányi Zsolt is járt Szigetváron a Szólalj, Szólalj Virrasztó c. Zrínyi, a költőről szóló regényének meg Írása idején 1930 körül. A ponyvairodalom sem hanyagolta él Szigetvárt. Kónyi János az irodalommal is foglalkozó strázsamester, ki '770 körül ezredével Szigetváron állomásozott: Zrínyi Miklós

avagy Sziget-várának veszedelme címmel a Zrínyiászt átdolgozta, népiesítette, rímes krónikává süllyesztette. Medve Imre pesti ügyvéd, majd író Tatár Péter írói néven „Rege Kunyhója” címmel 1857-ben megindított egy verses, króni- kás füzetsorozatot. A füzetek között Szigetvár is szerepel fa metszetekkel illusztrálva. — Királyi Pál hasonlóan pest író, ki 1858-ban négy kötetes regényt adott ki „Szigetvár 1566-ban” címmel. Több stró- íás verset írt egyik 1860 körül! Zrínyi ünnepségre Garay Alajos egyházi író, Garay János testvéröccse, ki mint pap hosszúidéig a pécsi egyházmegyében működött, így megfordulhatott Szigetváron. Vackot Sándor országosan iámért költőnk pedig, két saras epigrammával tisztelte meg Zrínyi emlékét.

Kevésbé ismert, hogy Európa szerte mily nagy jelentőséget tulajdonítottak Zrínyi hősi küzdelmének. Karenovics József: „Zrínyi Miklós, a szigeti hős költészetünkben” c. munkájában nem kevesebb, mint negyvenhét magyar, tizennégy idegen, nyolc névtelen szerző munkájával foglalkozik. Természetesen ezeket itt felsorolni, ismertetni lehetetlen volna. A versek magyar, német, latin, horvát, olasz, francia nyelven íródtak, pedig a munka nem is teljes, nem is lehetett az, megjelenése óta (1903) számos régi alkotás vált azóta ismertté, meg újabbak is keletkeztek. Különösen a horvát verséi ők művei hiányoznak, melyeket később Srepel Miliov horvát kutató gyűjtött össze és ismertetett, A latin nyelvűeket részben Karenovics munkájának felhasználásával — ki főleg a magyarnyelvűeltkel foglalkozott — Écsy Ödön szigetvári gimnáziumi tanár „Sziget Vára és Zrínyi a Magyarországi latin Költészetben” (1935) c. munkájában sorolja fel, ismerteti műveiket és számos költeménynek közli a magyar fordítását.

A drámairodalomban is megtaláljuk Zrínyit és Szigetvárt, az egy Jókait kivéve jórészt német nyelvűek keletkeztek, az ismertebb szerzők: Werther Frigyes. Pirker László és a neves Körner Tivadar.

A zeneirodalomban Gold- mark, iMvotta mellett számos ismeretlen szerző, színigazgató

munkálikodíik ezen a téren, azonban több mű csak kéziratban maradt reánk.

A kép még így sem teljes, kiegészítési» vár, könyvtárak mélyén, irattárakban még számos mű lappanghat.

Könyvtárra tehető az az irodaiam, melyet századokon át, majd egész Európában a Zrínyiekről és Szigetvárról a „Neue Zeitung”-tól kezdve — az akkori újságoktól — könyv, füzet, röplap, újságcikk alakjában írtak.

Dr. Salamon Béla

Sellye a mezőgazdasági felsőfokú oktatás egyik központja

Beszélgetés Czupy György igazgatóval

Az ünnepélyes megnyitót szeptember első napjaiban tartották Sellyén, s ezzel megkezdte működését a Felsőfokú Mezőgazdasági Technikum gépész-szaka. Az intézet igazgatója Czupy György négy évig volt gépállomási főmérnök. Gyakorlati ember, aki saját tapasztalataiból ismeri a mezőgazdasági szakemberképzés fontosságát. Fiatal ember, tele tervekkel és ambícióval, ami csak javára válhat az új felsőfokú tanintézetnek.

HATVANKILENC TANULÓ

— Az első évfolyamra 69 tanulót iskoláztunk be a környező megyékből és Baranyából. A fiatalok érettségivel jöttek Sellyére és itt három év alatt mezőgazdasági szaktechnikusi végzettséget szereznek. Az első félév tizenöt hétig tart, majd következnek a kollokviumok és a szigorlatok a tantárgyak szerint

— Milyen tantárgyakat tanulnak a hallgatók?

— Elméleti és gyakorlati oktatásban részesülnek. Matematikát heti öt órában, ábrázoló gieometriát és géprajzot heti hat órában, marxizmust —leninizmust heti két órában, orosz nyelvet két órában, munka-egészségtant ugyancsak két órában és testnevelésre heti egy órát fordítunk. A gyakorlati tantárgyak: technológia gyakorlat 8 óra, szerviz, karbantartás és vezetési gyakorlat úgyszintén nyolc óra. Ennek megfelelően öt elméleti és négy gyakorlati oktatással foglalkozó tanára van az intézetnek.

Az orosz nyelvet a hallgatók már haladó fokon tanulják, elsősorban a szakszöveg fordítást gyakorolják, a cél, hogy- az orosz nyelvű szakmai irodalmat olvassák, fordítsák. Az intézet KISZ-szervezete pedig kérte az igazgatót, hogy segítse elő az angol és a német nyelv tanulását magánszorgalomból.

A GÉPÁLLOMÁST MEGKAPJA A TECHNIKUM

— Az oktatás 4 + 2-es formában történik, vagyis négy nap elméleti oktatás, valamint a tantárgyak szeminárium-szerű gyakorlása, majd pedig két nap gyakorlati foglalkozás a gépállomáson — mondja az igazgató. Jelenleg egy tanszék működik: az alapozó tárgyak tanszéke, de jövőre már létrehozzuk — a szükségletek szerint — a technológia, a mező- gazdasági eiő- és munkagépek, a gépjavítás és üzemelés, valamint a marxizmus—leni- nizmus tanszékét. Ez utóbbi magában foglalja az orosz nyelv oktatását is.

— Hol folynak a gyakorlati órák?

— A sellyei gépállomáson rendeztük be a tanműhelyt,

a karbantartási gyakorlatot az iskola garázsában szervezzük meg. Jövő év március 31-vel teljes egészében megkapjuk a helyi gépállomást a gyakorlati oktatás számára. A gépállomás feladatait — tudomásom szerint — a vajszlói és a szigetvári gépállomás veszi át. A sellyei gépállomás öreg. lebontásra megérett épületei helyén a körmendi és a mezőtúri testvérintézetek tervei alapján építjük fel a tanműhelyeket. Egyes tanszékeket is itt helyezünk majd el, közel a tanműhelyekhez, hogy az elméleti és a gyakorlati oktatás szoros összhangban legyen, hogy a tanszékvezető minél gyakrabban láthassa miként valósítják meg, hogyan oktatják az elméletben elsajátított anyagot.

Külön említést érdemel, hogy a fiatalok nemcsak szaktechnikusi végzettséget szereznek, hanem szakmásított jogosítványt kapnak teherautó, vontató. személyautó és motor- kerékpár vezetéséből. Már az első év végén leteszik a vizsgát a KPM és az iskola vizsgabizottsága előtt. Teherautóval, kilenc vontatóval már rendelkezik az intézet, a személyautó és a motorkerékpár is megérkezik a második félévben, amikor sor kerül a vezetés oktatására. Sőt, a földművelésügyi minisztérium egy autóbuszt is ígért jövőre, amellyel a hallgatókat viszik megyei és országjáró körútra, szakmai, tanulmányi kirándulásra.

KOLLÉGIUM A KASTÉLYBAN

Az oktatás feltételeit is messzemenően biztosították a tanintézetben. Már az elhelyezés is kedvező. A volt Drasch- kovich kastély a kollégium, a volt járási pártbizottság épülete — közel a kastélyhoz — az iskola és innen már csak pár lépés a gépállomás, a gyakorlati oktatás központja A sellyei felsőfokú intézet a Gépészmérnöki Főiskola és a Műszaki Egyetem tankönyvei alapján oktat, vagyis igen magas színvonalon. Ugyanakkor a már több éve működő körmendi és mezőtúri intézetek munkacsoportjai írtak jegyzeteket a hallgatók számára. Sőt, előlegezett bizalom az új Sellyéi intézet oktatói kara számára, hogy máris megbízták őket az ábrázoló geometria és a géprajz jegyzet elkészítésével.

— A könyvtárunk berendezésére az első félévben 10 ezer forintot kaptunk — folytatja az igazgató — és intézetünkbe 34 féle szakfolyóiratot járatunk. Ezenkívül több pedagógiai tárgyú folyóiratot olvashatnak a fiatalok a klubszobában. Az a célunk, hogy a

tankönyvekből több példányi is beszerezzünk és a könyvtárban helyezzük el. hog" a hallgatók bármikor hozzáférhessenek.

— Mennyi a tandíj a to , j- i'oicú tanintézetben?

— Az első félévben a te.’- vételi vizsgaeredmény alan.ií n 150—200 forintot fizetnek « hallgatók. Azok. akik 14 pontot értek el. nem fizetnek tagdíjat. A második félévben nj.'.r 150-tő] 500 forintig terjed » tandíj a tanulmányi eredni / és a családi helyzet figy^'árbevételével. A kitűnő. ■: i, és jó rendű tanulók nem zetnek tandíjat.

T Ans AD ALM I ÖSZTÖN ií»J

Ezenkívül másféle any;- ,j támogatásban is részesülni az intézet hallgatói.

— A szociális támogatás a szülők keresete alapján -20C— 300 forint lehet és hozzá ingyenes étkezés. Ezenkívü’ s- nulmányi ösztöndíjat is kaphatnak hallgatóink. A i.ol- légiumi ellátásért viszont egységesen mindenki kétszáz forintot fizet havonta.

— Van-e társadalmi ösztöndíjas a hallgatók között?

— Tizenhét fiatal leap társadalmi ösztöndíjat, közöttük vannak a görösgali, homorúd', szalántai, szederkényi, bül:- kösdi termelőszövetkf.-.p' ösztöndíjasai. F.zcnkfvül h'- rom tanulónk fordult az intézet vezetőségéhez, hogv szeretne társadalmi ösztöndíjban részesülni. Azt is meghatározták, hogy az iskola elvérzése után hol kívánnak elhelyezkedni. örvendetes, hogy a fiatalok mind termelőszövetkezetbe vagy géiriav'- tő állomásra, egyszóval faluba igyekeznek.

A társadalmi ösztön díjasok nyolcszáz forintig kaphatnak havi anyagi támogatást. de nem jár nekik szociális támogatás és tanulmányi ösztöndíj. Egyéb juttatásban azonban ők is csakúgy részesülnek, mint a többiek.

Az ambíciókról néhány szót: szoros kapcsolat a helyi és a környező termelőszövetkezetekkel. tanáccsal. Viszonozni szeretnék — például társadalmi munkával — a községi tanács segítségét, arait az iskola elhelyezése, a tanerők laké^- elláf ása érdekében kifejtett. A második félév végén a szomszédos termelőszövetkezetekbe mennek a fiatalok 4—6 hetes nyári gyakorlatra. A tervek között szerepel rendszer»-; kanosokat a gépkísérleti in**- zettel, hogy a próbára s-?-1 gépékből az intézetnek futtassanak. így tanulás kézben ismerkedhetnek mez a fiatalok a mezőgazdaság lei- modernebb gépeivel és nem lesz új számukra azok alkalmazása a termelőszövetkezetekben.

SZAK TECHNIKUSI OKLEVÉL

U OHN LIVIN (Burma*

A sellyei felsőfokú tanintézet összekötő kapocs lesz az érettségit biztosító iskolák és az egyetemek között.

— Mert hallgatóink a sza • technikusi oklevéllel kezükbe ; jelentkezhetnek a Müsze.o, j Egyetem levelező tagozatára ! minden felvételi vizsga ílé.- kül. Sót, ha folytatják tanulmányukat egyes tantárgyakat, amelyekkel nálunk foglalkoztak, beszámítanak az egy.'.v- meu is.

Gáldouyi Bél**

VAK FEsTOMCVÉSANÖ SÍKOKÉ BOSTONBAN

j Bostonban (Massac..usse,ui ! Mary ürak Coles vak festő- \ művésznő két kiállításon u ; nagy sikert aratott.

Az érés festőművészt«)

I

évve, ezelőtt veszi* te .1 szemevilágát. de azóta, uí folytatja művészi pályáját. Főleg BÉKE ÉS BŐSÉG tájképeket fest akvarelleL

i