Dunántúli Napló, 1964. szeptember (21. évfolyam, 204-229. szám)
1964-09-20 / 221. szám
4 IUAPLO 1984. SZEPTEMBER M. I A Zobák-aknai bányaszerencsétlenség tanulsága! Ülést tartott a Mecseki Szénbányászati Tröszt pártbizottságának végrehajtó bizottsága. A Siklósi Faipari Vállalat évente 18 000 négyzetméter parkettát gyárt, ami 450 atlagméretű lakáshoz elegendő. Ezenkívül itt készül a Balassagyarmat típusú kombi- náltszekrény is. A finom kivitelű szekrényekből idén 2600 darabot készítenek. Agyár sosem szenved anyaghiányban, ugyanis az udvaron az egy évi gyártáshoz elegendő nyersanyag áll raktározva. A törpeszobós lakásoké a jövő Csalóka számok a pécsi laksuruségről - Öröklakásos szemlélet öröklakások nélkül A városi KÖJÁLL egyik munkacsoportja dr. Szabó Lajos közegészségügyi felügyelő vezetésével vizsgálatot tartott a pécsi laksűrűség megállapítására. Százhuszonhét ház és az ahhoz tartozó 1054 lakás adatait írták ősze ebből a szempontból. A 127 épületből 53 családi ház, 41 családias jellegű épület (földszintes, nagy lakóudvarral és több családdal). 33 pedig városi bérház volt Látszat és valóság Az egy szobára eső lakosok száma a családi házaknál 1,9, a családi jellegű épületeknél 2.1. a bérházaknál pedig 1,96 volt. Általában tehát két ember lakik egy szobában. Amíg az I. kerület új bérházaiban 2,2, a II. kerület emeletes épületeiben csak 1,7 ember él egy szobában. Éppen 0.5 eltérés van a két kerület között. Ez önmagában is figyelmeztető szám, bár még mindig csak átlag, az átlagba pedig minden belefér. Az is, hogy sok családapa harmad- vagy ötödmagával szorong egy szobában, míg máshol csupán kettő, gyakran csak egy ember él a kétszoba- összkomfortos lakásban. Általában fiatal, illetve középkorú családos emberek vannak a legnehezebb helyzetben szemben a gyermektelen öregekkel. A II. kerületben például azért jut csak 1.7 ember egy szobára, mert ebben a kerületben a legna- gvobb az öregek arányszáma. Az adatok mechanikus szemlélete öregellenes nézetekre csábít. Ez azonban igazságtalan lenne. A mi lakásel- nsztási rendszerünk ugyanis elvan, hogy mire valaki megöregszik. valósággal „kibnj- töü” a nagyobb lakást. Nézzük csak sorjában! Ha a fiatal oár összekerül, rendszerint nem kan lakást, ha eev gyermeke születik, még mindig nem jut önálló otthonhoz. Óvodába, esetleg iskolába lár "'.ír az utód, mire hozzáférhetővé válik számukra az »Sv- esetles másfélszoba ál- k«'! vagy szövetkezeti összkomfort. s újabb évek telnek eV mire ebből két szoba lesz Tízegynéhány év múlva, fe’n.önek a sveraVek. Mreoül- nak a családi fészekből, a velő'- esvkorű fiatal generáció ne-u-, a következő kfvánság- g"1 ■■■" az öregek elé: — mj most már csak ketten vagytok, mi nedig rövidesen n én ven leszünk. Cseréljük k! •’ lakásunkat! Az ésszerű cserékért Igazuk van a fiataloknak? A masuk szempontjából igen. A keserves emlékek, a hosz- szú ..böitölés” miatt azonban az öregek is ragaszkodnak a két szobához. Az újságban a 1.1, ' mögött rn ’Zgási folyamat, melynek lényege az, hogy az öregek kisebb, a fiatalok pedig nagyobb lakásba költöznek. Ami a lakások intézményesített cseréjét illeti, nagyon érdekes a mecseki széntröszt példája. Mint Ismert, az ötvenes évek végén nagyon sok nyugdíjas élt a bányákhoz közeleső lakótelepeken, a produktív munkaerő pedig vidékről vagy a város másik végéről járt az aknákra. Mi történt? A széntröszt a Petőfi utcában felépített egy kisebb nyugdíjas-lakótelepet, odaköltöztette az öregeket, a fiataloknak pedig odaadta a felszabaduló lakásokat. A széntröszt jól járt, a fiataloknak is tetszett az ötlet, az öregek is megszokták új lakóhelyüket. Igaz, hogy először furcsa volt számukra, s visszavágyódtak régi lakónegyedeikbe. Tekintve azonban, hogy az áttelepítés humánus volt, s azokat az embereket, akik évtizedekig éltek egymás mellett, nem szórták szét. hanem egy területre költöztették, aránylag hamar feltalálták magukat. Közismert tény, hogy a mecseki széntrösztnek eléggé sajátos helyzete van a lakás- gazdálkodás szempontjából. Ügy véljük azonban, hogy a példa elmondása mégsem volt hiábavaló. Gondolatokat ébreszthet ez is. Más beosztású lakások Tekintve, hogy a nagyobb lakás követelése általános a fiatalok között, a közegészség- ügyi felügyelő szükségesnek tartotta a következő megjegyzést: nekünk, magyaroknak kissé régies fogalmunk van a nagy lakásról. Mi ugyanis a két vagy többszobás lakást I nevezzük nagynak, a fejlett j országokban pedig egész más ; tendenciák tapasztalhatók. Mik ezek a tendenciák? A lakások kiseóbuese.'' bem. Az büiv-ban mindinkább a törpeszobás rendszerre térnek át. Ezekben a lakásokban csak egy nagy szoba van, amelyben a közös étkezés, tv- nézés és más családi események zajlanak le. Az egy nagyszobához többnyire 3 kis- szooa csatlakozik. Az egyikben rendszerint a szülők alszanak, a másik kettőben pedig a gyerekek. Nincs tehát egy, illetve két szobába zsúfolva a család, mindenkinek alkalma van arra, hogy félrevonuljon, s a másik zavarása nélkül tanuljon, pihenjen vagy szórakozzon. A törpeszobás rendszert nem takarékossági szempontok hozták létre, hiszen az NDK-ban 56—60 négyzetmétert szánnak egy törpeszobás lakásra, míg nálunk, a kétszobás lakás normatívája 52— 53 négyzetméter. Mégcsak nem is keletnémet specialitás, hiszen Amerikában is tért hód't, s a KGST építési bizottsága is behatóan tanul"»: nyozza. Tekintve, hogy az új rendszer ésszerűbb a réginél, nem nehéz megjósolni, hogy diadalt fog aratni. Még akkor is, ha még sokan húzódoznak tőle, illetve az áttérést a gazdasági tényezők is befolyásolják. Nem szabad ugyanis elfelejteni, amit az előbb mondottunk: az NDK- beli törpeszobás rendszer 56— 60 négyzetmétert kíván, s ez 4—8 négyzetméterrel több a mi kétszobás területünknél. Egy lakásnál nem sok, de nép- gazdasági mennyiségben, több tízezer lakásra kivetítve már tetemes mennyiség. Mégis optimisták lehetünk, mert a négvzetméter-kvóta állandóan emelkedik. Az I950-es évek elején 42—44, 1957-ben 48 négyzetméternél jártunk, az utóbbi időkben pedig 52—53 négyzetméterhez értünk el. A közegészségügyi felügyelő szerint a következő lépcsőfok 56 lesz, s egyben megindulunk az ideálisnak nevezhető 60 négyzetméter felé. Az új lakástípus kezdődő térhódítását jelzi, hogy Űj- Mecsekalján már felépültek az első ilyen jellegű otthonok, s a Tiborc, illetve Petőfi utcába is terveznek hasonlókat Tegnap délelőtt a komlói ; Zobák aknán ülésezett a me- | cseki széntröszt pártbizottságának végrehajtó bizottsága. ! A vb-ülésen megjelent Bene- j detti Tibor elvtárs, a Bárány, j megyei pártbizottság ipari és közlekedési osztályának vezetője és Pataki Mihály elvtáre trösztigazgató. Könnyelműség és felelőtlenség A végrehajtó bizottság megvitatta az augusztus 4-i sújtó- lég-íellobbanás okait, a hét halálos áldozatot követelő szerencsétlenség tanulságait és a tennivalókat. A pártbizottság ipari osztálya a tröszt szakembereinek bevonásával, a Bányaműszaki Felügyelőség segítségével, orvosok és bányabiztonsági megbízottak köz reműködésével mindenre kiterjedő, alapos vizsgálatot végzett. Ennek a vizsgálatnak az eredményét terjesztette a végrehajtó bizottság elé az ipari osztály jelentése. A végrehajtó bizottság a jelentés feletti vitában megállapította, hogy a sújtólég-íel- lobbanást az okozta, hogy a felszaporodott metánt villamos szikra gyújtotta meg. A sújtólég-fellobbanás közvetlen oka kettős: a fejtésben metán gyülemlett fel, ugyanakkor az ott dolgozó villanyszerelők a 42 voltos jelzőrendszert nem mentesítették a feszültség alól. Egyik ok sem vezethető visz- sza olyan természeti erőkre, mely ellen nincsen védelem. Ezért mindkét okot egyformán súlyosnak kell venni és egyes személyek könnyelműségére vagy felelőtlenségére kell visszavezetni — állapította meg a pártbizottság ipari osztályának jelentése. Ezek szerint az augusztus 4-i szerencsétlenség nem azért következett be, mert a biztonsági vagy a technológiai előírások nem megfelelőek vagy hiányosak, hanem azért, mert nem tartották, illetve nem tartották be azokat. Ne becsüljék le a veszélyeket! A vb-ülésen felszólaló elvtársak hangsúlyozták, hogy mindezek a tények arra vallanak, hogy a fegyelmezetlenség és a veszélyek lebecsülése még mindig megvan az emberekben. Az üzemvezetőség felelősségét is meg kellett állapítani, mert az iszaphordalák felgyülemlését — ami közrejátszott a szerencsétlenség bekövetkeztében —• észre kelleti volna j vennie. A mindennap a hányában járó felügyeletnek fel | kellett volna figyelnie ezemre | a körülményekre. A munka- ! szervezetben lévő hibákra is j rámutatott a párt vb-üléss. amikor megállapította, hogy az. utasítások kiadása és v ég- j rehajtásuk ellenőrzése nem volt biztosítva. Ennek az pz oka, hogy a villamos üzem — amelynek dolgozói a szerencsétlenség előidézésében szerepet játszottak — négynegye- des műszakbeosztásban dolgozik, de a csoportvezetők három harmadban. Megjelelő!)!) riasztási rendszert! A tröszti hírközlés hiányosságai is kiderültek a vizsgálat során. A Pécsett lévő tröszt- igazgatóság és Komló között hét telefonvonal áll rendelkezésre, de a közvetlen tárcsázással való hívásra nincs lehetőség. Súlyosbítja a helyzetet, hogy Zobák-aknáról minden beszélgetés csak a központok kapcsolásával Bonyolítható le, ugyanakkor se Zo- bákon, se Béta-aknán nincs diszpécser, aki szerencsétlenség esetén operatív intézkedéseket tehetne. A tömegszerencsétlenség tanulságaként egészségügyi vonatkozásban azt állapították meg, hogy az üzemi elsősegélynyújtók mintegy 40 perc késedelemmel értesültek as eseményről, a szükséges T.et.n- dők ellátásává! tehát Késtekj Nem volt jól megszervezve az orvosi riasztási rendszer sem. A vb ülésé felhívta a figyelmet arra, hogy az egész I röszt területére érvényes egészségügyi riasztási rendszert kell kidolgozni :i megyei egészségügyi osztály segítse gével. Az esetleg bekövetkező hasonló szerencsétlenségek általában égési sebesülését' járnak. Ezért kívánatos volna a pécsi bőrklinikának ánioei- tást adni ahhoz, hogy legalább 15—20 fős üres kórterem állhasson a tröszt rendelkezésére. Meg kell szigorítani a legyeimet! A párt vb-ülése határozatban mondta ki, hogy meg kell szigorítani a munka- és téch- nológiai fegyelmet, ismertetni, utasítani kell a dolgozókat a munkaruha rendeltetésszerű használatára — ebben a munkában a pártszervezetek és a szakszervezeti bizottságok adjanak maximális segítséget) Sürgősen meg kell javítani a hírközlést. Ki kell dolgozni az orvosi riasztási rendszert. A részletes feladatok kidolgozását szakbizottságokra kell bízni. Ezek kidolgozásának határideje ez év október 30. Gyért Károly Átadták az új sellyei mentőállomást Az állomáshoz tartozó Nysa és Warszawa mentőkocstk közel 40 községet járnak be. Felvételünkön az új épület és az egyik lengyel gyártmányú mentőkocsi látható. la. Többek között azt, hogy a történelem előtti időkben a Duna még baloldalról mosta a határait s hogy azon ős’ magyar városok közé tartozik, amelyekben I. István király érsekséget alapított. Újabb és legújabb történetét pedig a Kalocsai városi Tanács Építési Osztályán jegyeztem fel, a kutatókedvű osztályvezető jóvoltából. ö mondta el, hogy a régi színpompás kalocsai pruszlikokat, a libegő kötényeket ma már legfeljebb népünnepélyeken láthatja a városba érkező turista. A férfiak is rég levetették, félretették a vikszolt csizmás, pör- gekalapos, pántlikás, inges viseletét, de szerencsére valami mégis megmaradt: a pingáló asszonyok festett virágcsodái, csodahímzései és a múltat idéző utcák barokképitményei. Hangulatos szépségüket hálával honorálta az utókor. A 85 ezer kötetes érseki könyvtár, páratlanul gazdag Nép- művészeti Háza, országos hírnevű városi könyvtára és akármilyen furcsán hangzik, de a modern paprikagyára is az ősi Kalocsa patináját őrzi. Nem akármilyen gyár ez. Paprikavidékének még Széchy ___ Margit szerzett védnökséget. ö honosította meg itt azt a lángpiros színű, különleges za- matú „gyümölcsöt”, amely évszázadok múltán világhírne- nndmáig nem nyit a f«’úrajz meg történe- vet szerzett Kalocsának. Percből olvastam ró- sze Széchy Margit első palán,Szabadtéri fűzérága* ■ckal többet tudtam, ameny- lem k<> táitól a világhírnévig sok minden közbe jött. Mindenekelőtt az, hogy a kis paprikaparcellák helyét több száz holdas nagyüzemi gazdaságom és az apró paprikamalmok helyét egy központosított valóságos paprikatröszt váltotta fel. Kapacitására talán elég az a példa is, hogy védett paprikavidékén 32 tsz 6000 holdról gyűjti és szállítja ide a termését. S ha ezt a 6000 holdat beszoroznánk, 3fl—35 máz r- holdankénti terméssel, akkor kapnánk csak némi képet gyár évenkénti teljes terv export-tervteljesítéséről. Mi is csalódtam valamelyes1 kor a tanácsi útbaigazítás <><•' körülnéztem a „piros Ik molnárainak tágas múhelj ben. Korán jöttem. Király Lás, ' főmérnök fogadott ezzel, anv kor körülvezetett a gyár':,'- - rintban. — A paprikaszezon ig-. ban csak egy hónap múlva kezdődik — mutatott körül a üresen tátongó „fűzérágasok" rengetegében. Nem láthattan hát a csipedő. döngölő ford’ tó, szeletelő asszonyok, lányok' serénykedését, bár így seír mondhatom, hogy tétlenkedésen kaptam őket. Egy részük gyümölcsöt válogatott, más csoportok konzervpaprikát „szecskáztak”, megint mások a paprikamalom elevátorai!, szállítószalagjait tisztogatták a szezonra. ÉDES NEMES
