Dunántúli Napló, 1964. szeptember (21. évfolyam, 204-229. szám)
1964-09-19 / 220. szám
t?XM. SZEPTEMBER 19. fUAi*«.4V 3 A KISZ kongresszusára készül az ifjúság Beszélgetés Kupka Sándor elvtárssat, a KISZ megyei bizottságának első titkárával Egyre közelebb kerülünk a KISZ VI kongresszusa megnyitásának napjához. A KISZ Központi Bizottsága kongresszusi irányelveinek megjelenése után a megyei bizottság útmutatásai alapján az alapszervezetekben megélénkült a szervezeti politikai élet. Az üzemekben, falvakban, iskolákban a párt, az állami, a gazdasági vezetők, szülők nagy érdeklődéssel figyelik, s az esetek többségében eredményesen segítik az ifjúsági szövetség kongresszusi felkészülését. Ennek a munkának jelenlegi helyzetéről beszélgettünk Kupka Sándor elv- társsal, a KISZ megyei bizottsága első titkárával. Hármas feladat — Milyen célkitűzések alapján kezdte meg a KIST, megyei bizottsága a felkészülést a VI. kongresszusra? — Megyei KlSZ-bizottsá- gunk a kongreszus összehívásának nyilvánosságra hozatala után, a Központi Bizottság útmutatásainak szellemében három feladatot jelölt meg az alapszervezetek részére. Először: segíteni a termelési tervek végrehajtását az ifjúsági szövetségben kialakított hagyományos módszerekkel. Másodszor: fokozni kívánjuk alaoszervezeteink ideológiai, politikai, kulturális nevelő tevékenységét. Harmadszor: színesebbé, vonzóbbá, érdekesebbé kívánjuk tenni alapszervezeteink belső életét, hogy a kongresszust megelőző hónapokban ezáltal is növeljük a KISZ tekintélyét s tömegbefolyását az ifjúság körében. _ Hogyan fogadták a fiatalok a kongresszus összehívásának hírét? — Egymás után születtek a kongresszusi vállalások, ame- lv-»k népgazdasági szempontból is hasznosak voltak. Eddig az iparban és a mezőgazdaságban működő KlSZ-alap- szervezetek 70 százaléka tett kongresszusi vállalást, kezdte meg azok megvalósítását. A vállalások teljesítésében már eddig is nagyszerű eredmények születtek. Hadd említsem meg a fiatal kombáino- sok versenyét a nvári betakarítás idején. Vállalták az 500 holdon felüli teljesítést, s most. amikor az értékelésre került sor, örömmel ta-$ oasztaliuk, hogy ez 28 fiatal; kombá jnosnak sikerült, sőt) hatan 700 holdon felüli ki-) ma era sió teljesítményt értek} el' Az üzemekben eddig 250 5 ifiúsági brigád több mint i néwezerötszáz fiatalja tett ^ kongresszusi vállalást, és számos jelét taoasztaliuk annak, hovy a fiatalok közelebb ke- röinetc a nárthoz. A leviobb í Tr icy-vezetők közül többen < kérik felvételüket a pártba. Leeutóbb éppen Mágocson a) vez°tős égvá'asztó tepgvűlőspTi ; nvűitotta át a járási oártbi-j rn'bäi titkára három kiszes- \ r-'- a tagjelölt-igazolványt. 5500 vezetőt választanak — Szeptember elsejével í megkezdődtek az alapszer- j vezetékben a kongresszust > előkészítő taggyűlések. Mi-' lyen tapasztalatai vannak a ’ menvei bizottságnak a tag- \ gyűlések munkájáról? — Az alaoszervezeti tag- j gyűléseknek kettős a felada-> tűk. Egyrészt összegezik az! elmúlt négy év munkáját, ki- ( jelölik feladataikat, másrészt,; ű’leválasztják a vezetőséget.) kö’dötteiket a felsőbb szer-j v°k értekezleteire. A taggvű-} lések eredménvessége attól i fü vg. hogy sikerül-e meg- < erősíteni a vezetőségeket, hosszabb időre szóló munka-) orom-amot kidolgozni és el-5 fogadni. Megyénk 850 alap- í szervezetében, amelyek közel < 35 ezer KISZ-tagot tömöríte-j nek soraikban. hozzávetőlegesen 5500 KISZ-vezetőt keli! újjáválasztani. Egész kis had-i sereg ez. amelynek jó mun- J kájától függ szinte egész i megyénk ifjúsági mozgalmának eredményessége is. Ez- ideig 220 alapszervezeti taggyűlést tartottak meg, s 1100 KISZ-vezetöt választottak. — Mi jellemzi taggyűléseinket? Azt tapasztaljuk, hogy a fiatalok érdeklődnek a KISZ munkája, a politikai kérdések iránt. Ezt bizonyítja az is, hogy eddigi taggyűléseinken a tagság 85—90 százaléka megjelent. De eljönnek taggyűléseinkre azok a fiatalok is, akik nem tagjai ifjúsági szövetségünknek, részt vesznek a helyi párt, állami, gazdasági vezetők, pedagóguj sok, sőt szép számban a szülők is. Az utóbbi napokban ezt láttuk például Csi- kóstöttösön, Mágocson, Magyarszéken. Taggyűléseink többségét ünnepélyes keretek között rendezik meg. Vannak viták is, s ezek közül a legeredményesebbek azok, ahol újabb kongresszusi vállalások születnek a taggyűléseken. Somogyviszlón a kukoricabetakarítás és a kultúrház környékének csinosítását vállalták a fiatalok, Szentlászlón egy salakos út megépítésére tettek felajánlást. A fiatalok helyes kritikai megjegyzéseket tesznek az alapszervezetek vezetőségének munkájára, több érdekes javaslat hangzik el az új munkatervek kialakítására. — Sikerült a taggyűléseken biztosítanunk a választások demokratizmusát. Tudomásunk van olyan taggyűlésekről, ahol a fiatalok felülbírálták a jelölőbizottságok javaslatait és ők tettek javaslatokat vezetőségi tagokra, küldöttekre. Foglalkoxzanak főbbet a fiatalok problémáival! — Még több mint 600 alapszervezeti taggyűlésre ezután kerül sor. A megyei bizottság véleménye szerint hogyan lehet tovább növelni az aktivitást, a taggyűlések színvonalát? — Ügy véljük, hogy elsősorban a beszámolók gondosabb előkészítésére kellene] nagyobb gondot fordítani. ! Foglalkozzanak többet a fiatalokat érdeklő politikai kérdésekkel, a termelést segítő tennivalókkal, a fiatalok nézeteinek, gondolkodásmódjának helyi jelenségeivel. Ne elégedjenek meg a termelés, a társadalmi munka, az oktatás számadatainak puszta felsorolásával, hanem adjanak értékelést a fiatalok magatartásáról, munkájáról, adjanak hangot elképzeléseiknek, igényeiknek. Foglalkozzanak a KISZ életének legkülönbözőbb területeivel, így a kulturális, sporttevékenységgel, a szabadidő megszervezésének lehetőségeivel. s hozzanak határozatokat a feladatokra. Vezetőségeinknek sok segítséget ad a beszámolók elkészítéséhez a KISZ Központi Bizottságának kongresszusi irányelve. Mi azt szeretnénk, ha a beszámolók elkészítése előtt tanulmányoznák, megvitatnák ezt a dokumentumot és felhasználnék taggyűlési beszámolóik elkészítése során. Nagyobb gondot kell arra is fordítani, hogy ne csak a KISZ-fiatalokat érdeklő kérdésekkel foglalkozzanak taggyűléseinken, hanem a velük együtt élő, dolgozó, tanuló fiatalokról se feledkezzenek meg. A középiskolákban és ipari- tanuló-intézetekben a közeli napokban kezdődnek meg a taggyűlések, s ml szeretnénk, ha itt már teljességében hasznosítanák az eddigi tapasztalatokat. Általában arra törekszünk, hogy a taggyűlések mellett ne szoruljanak háttérbe alapszervezeteinkben az ifjúsági szövetség soronlévő feladatai sem. Segíteni akarjuk az őszi mezőgazdasági munkák elvégzését, előkészítjük a politikai oktatást. A kongresszusi felkészülésünk igzai eredményei alapszervezeteink további munkájában mérhetők majd le. Abban, hogyan segítik pártunk politikájának megvalósítását, a termelési feladatok elvégzését, az ifjúság nevelését. Bízunk benne, hogy az új vezetőségek, helyes munkaprogramjaik kialakításával alkalmasak lesznek ezekre a feladatokra, a megyei ifjúsági mozgalom életének további fellendítésére — mondotta befejezésül Kupka Sándor elvtárs. M. E. Mindig a munkás felelős? Alaptalan viták a TEB előtt Meggondolatlan igazgatói határozalok Mikor felelős az üzem a dolgozó balesetéért/ Baranya megye ipari üzemeiben az elmúlt félévben 2552 dolgozó szenvedett balesetet. Ez 10.1 százalékkal magasabb a tavalyi hasonló időszakban történt balesetek számánál. A balesetek közül hat halálos kimenetelű volt. Új rendelet Igaz, hogy balesetek mindig voltaik és ezután is lesznek, azonban ilyen nagymérvű emelkedés egyáltalán nem indokolt. Nagyjából három okot lehetne felsorolni, amelyekből a balesetek származnak: az üzem nem tartja be a szükséges munkavédelmi előírásokat, a dolgozó könnyelműsége, gondatlansága, vagy pedig elháríthatatlan tényező miatt történik baleset. A törvény megköveteli. hogy minden üzemi balesetet alaposan ki kell vizsgálni és meg kell állapítani a felelősséget. Ha a dolgozó felelős a balesetért, akkor meg kell elégednie kiesett munkaidejére a törvényes táp- pénzjuttatással, illetve rokkant sági nyugdíjjal. A vállalatok megbízottjai ki is vizsgálják a balesetek körülményeit, s a jegyzőkönyv végére oda írják: a balesetért a dolgozót terheli a felelősség, mert nem tartotta be a munkavédelmi előírásokat. Szinte minden jegyzőkönyv így végződik: felelős a dolgozó. Valóban mindig a dolgozó a felelős? Nem! Nagyon sok esetben az üzem felelősségét kell megállapítani. S a nemrégiben kiadott rendelet értelmében, ha az üzemet terheli a felelősség, akkor a balesetet szenvedett kérheti az üzemtől kiesett munkaidejére a táppénz és a 100 százalékos keresete közötti különbség megtérítését. A rendelet arra is lehetőséget nyújt, hogy 1961-ig visszamenőleg megtérítsék a balesetből származó keresetkülönbözetet. Töb ben élnek is törvényadta jogukkal, s ha érzik, hogy nem ők felelősek a balesetért, akkor követelik a bér és a táppénz közötti pénzösszeget. S a vita itt kezdődik: az üzem minden áron azért har- dakozik, hogy ne az ő felelősségét állapítsák meg, s ne kelljen űzetni. Nézzünk néhány példát! A TEB előtt Tóth István 35 éves ember, a Bányászató Aknamélyítő „Sokfélét kevés pénzért“ Amikor az ember belép a Bajcsy Zsilinszky úti Magboltba, először a falon lévő rekeszek sokasága üti meg a szemét. Kisebb-nagyobb zöldre festett „ablakocskák”, ezek tele különféle tasakok- kal. Háromszáz féle virág- és körülbelül 80 féle kertimag közül válogathatott a vevő, kinek mi tetszik. A bolt szinte sosem üres. Ebben az üzletben még az „uborkaszezon” is sok munkát jelent, szó szerint értve az uborka vetésének idejét. — Mikor van a legnagyobb forgalom? — Tavasszal, úgy március- április körül, hiszen akkor van a kertekben a fő vetési idény, — mondja Balázs Jánosmé, kiszolgáló. — Olyankor szinte elárasztanak bennünket, főleg a falusi asszonyok, akik a piacozást befejezve, elintézik a mag- vásárlást. Van olyan nap, hogy 500—600 embert is kiszolgálunk. Ennek ellenére a bevétel nem több 15—20 ezer forintnál. Ugyanis olyan üzlet vagyunk, ahol kevés pénzért sokfélét lehet vásárolni. Állandó vevőik is vannak, akik évről-évre rendszeresen eljönnek egy bizonyos időszakban. Már személyes ismerősként üdvözli k az ősszel mindig megjelenő harkányi, diósviszlói, tere- hegyi, nagvharsányi asszonyokat, akik cukorborsóért jönnek. De nem jönnek üres kézzel, majd mindegyik hoz egy kis szőlőt kóstolóba, mintegy ezzel viszonozva a türelmet és kedvességet, amit a bolt dolgozóitól kapnak. — Mert bizony türelemre szükség van! Példa erre egy falusi bácsi esete, aki a szomszédtól hallotta, hogy állati tápszert is lehet venni. Bejött az üzletbe, megállt a pult előtt, kérte a tápot. Körülforgatta, megtapogatta, majd újra letette és jó tíz percig csak nézte, nézegette. Egyszer elrakatta, aztán megint elővetette. Végül óvatosan megkérdezte: — Nem pusztul el ettől az állat? — és az eladó újra elölről kezdte a magyarázatot. — Mi fogy most leginkább? — Bár nem illik egymás mellé, a tulipánhagyma és a spenót. Nemesített tulipánhagymáink vannak a legkülönbözőbb színekben, skarlátpiros, narancssárga, kékeslila, rózsaszín és még ki tudja hány szín között válogathat a vevő. Viszik is szorgalmasan, van aki 100— 150 formtot is itthagy. Persze, a bolt választéka nem merül ki a magokban. Lehet itt kapni állati tápszert, hordócsapot, kertészeti felszerelést, növényvédőszereket, szakkönyveket, borászati cikkeket, «őt még egén- írtót is. A boltnak gyakori látogatód a „madaras emberek”. Itt szerzik be a madárele- ségiet, a galambok, papagájok, kanárik számára. A nagy „madarasok” már ismerik egymást és ha találkoznak az üzletben, mindjárt a helyszínen megvitatják a madártartás csinját- binját. Egy fiatalember — aki úgy látszik felbuzdult a futballisták példáján — galambverseny előtt még fénymagot is vett. galambjai számára doppingoló szemek. Arról már nem számolt be, hogy használt-e? Ugyancsak „kaszinóznak” néha az üzletben az akvaristák a haleleség vásárlása közben. A pécsi Magbolt egész Dél-Dunántúlon nagyon jó hímek örvend és az ország egyik legjobb szaküzlete. Gyakran jönnek be tanácsot kérni a vevők, mint az a fiatalember is tette, akinek pajzstetűs lett a citromfája, és bejött megkérdezni, hogy mit csináljon vele? A bolt dolgozói nem szűkölködnek a tanácsokkal, .mindig eligazítják a hozzájuk fordulót. Vevőik között nemcsak baranyaiak vannak, hanem minden évben itt szerzik be a nagykanizsai asszonyok is a káposztamagot. Megkaphatnák másutt is, de ők ragaszkodnak a pécsi bolthoz, mondván, hogy itt mindig jót kapnak < Trösztnél állt munkaviszony- | ban, beosztása csatlós. 1961. i július 14-én egy aknamélyí- lésnél teljesített szolgálatot. ] Az említett napon munkaköré- ‘ ben nem volt tennivalója üzemvezetője utasította, hogy egy másik csoporttal menjen egy vasszerkezet leszerelésénél segítkezni. Hárman megkezdték a vasszerkezet szétszerelését. s amikor a csavarokat leszedték, a vasszerkezet megcsúszott és ráesett Tóth István combjára, aki combtörést szén vedett. Kivizsgálták az ügyet, s ráírták a jegyzőkönyvre, hogy Tóth István a felelős. A bányarendészet is megvizsgálta a baleset körülményeit, s megállapította, hogy nem tartották be az előírásokat és szakképzett felügyelet jelenléte nélkül végezték a leszerelést, tehát az üzemet terheld a felelősség. Az SZTK fizetési meghagyást küldött a vállalatnak, hogy behajtsa követelését, 4941 forintot. A vállalat nem fizezetett, mire bírósági tárgyalás lett az ügyből, ahol a bíróság megítélte az SZTK követelését. Amikor az új rendelet megjelent, Tóth István is követelte a vállalat igazgatóságától, hogy a táppénze és a 100 százalékos keresete közötti különbséget térítsék meg neki, hiszen őt nem érheti anyagi hátrány azért, mert az üzem hibája miatt balesetet szenvedett. A vállalat igazgatója elutasította kérését. Tóth István fellebbezett. Az egyeztető bizottság — minden vizsgálat nélkül! — él utasító határozatot hozott. Ezután került az ügy a Területi Egyeztető Bizottsághoz, ahol Tóth Istvánnak igazat adtak és kötelezték a Bányászati Ak- namélyitő Tröszt vezetőségét, hogy fizessék ki Tóth Istvánná p a táppénz és munkabére közötti különbözeted Ugyanez volt a helyzet a pécsi járási tanácsnál dolgozó Gédert Lajos gépkocsivezető esetében. Télen a tanács épületének udvarán a kocsija felé ment és a jeges úttesten megcsúszott. Germccsigolya- törést szenvedett, táppénzre került. Munkavégzés idején, munkahelyén érte baleset: senkit nem lehet ugyan felelősségre vonni, a történtekért, de ilyen esetben ugyancsak nem károsodhat a dolgozó. Hogyan kellett volna dönteni A Mecseki Ércbánya Vállaltot Ill-as üzemének vezetője <négy esetben is elutasította (dolgozóinak követelését, holott ) világos volt a Bányaműszaki 5 Felügyelőség vizsgálata szerint i is az üzem felelőssége. A bá- i nyarendészet megállapította, ! hogy négy aknászt, egy körlet- >vezetőt és egy robbantómestert ! terhel a felelősség Szijjártó József esetében. őket pénz- í büntetéssel sújtotta. Az üzem vezetője mégis elutasította Szijjártó József követelését, mondván, hogy ő volt a felelős. Az egyeztető bizottság sem ! adott igazat a panaszosnak' egyöntetűen. Így került az ügy a TEB elé. ahol kötelezték a vállalatot a követelés kifizetésére. Jelentős összegről van szó, hiszen Szijjártó másfél éve van már táppénzen. Más volt a helyzet öt sörgyári munkás ügyében. Itt a 1 következő történt: sori szál- ] lítottak Harkányba. A 12-cs ! AKÖV tehergépkocsiját egy I tényleges katona vezette. A. i gépkocsi a gyűdi elágazásnál felborult. Egy ember meghalt, négyen megsérültek. A balesetet szenvedett dolgozók követeléssel fordultak a vállai á thoz. A vállalat elutasította kelésüket. A vállalat vezetőjének nem volt igaza, illetve nem mindegyik dolgozó felé ítélkezett helyesen. Ugyanis a gépkocsin két dolgozó szolgálatot teljesített, s mint rakodó utazott Harkányba. A többiek szolgálaton kívül voltaik, a gépkocsivezetőt kérték, hogy vigye el őket. A gépkocsivezető ezt — bár a szabályzat tilt- i ja — megengedte. A katonai bíróság megállapította a gépkocsivezető felelősségét. Hogyan kellett dönteni ebben az ügyben? A vállalat mindenképpen felelős és kár- j térítéssel tartozik a két szolgálatban lévő munkásának és köteles kifizetni a táppénz és a 100 százalékos munkabér közötti különbséget. Ezt nem tette, s ezért a TEB kötelezte erre. Csürés-cnavará» helyett A TEB az elmúlt három hónap folyamán 23 balesettel kapcsolatos ügyet bírált el- A 23 fellebbezésből körülbelül 15 esetben kellett a doigozo panaszának helyt adni, s vállalatát kötelezni a követelés kifizetésére. Miért? Azért, mert egyes vállalatoknál nem akarnak azzal a szemlélettel szaki-, tani, hogy „mindig a dolgozó a felelős”, mert egyik-másik igazgató meggondolatlanul ítélkezik és igyekszik elhárítani az üzem felelősségét. Holott a sok csűrés-csavarás helyett inkább a munkakörülményeket kellene tovább .javítani, következetesen betartani és betartatni a munka- védelmi szabályokat. Félreértés ne essék, nem szándékozunk felmenteni a fegyelmezetlen, könnyelmű dolgozókat, akik saját magukat okolhatják elszenvedett balesetükért. Nem kívánjuk a felelősséget alaptalanul a műszaki vezetőkre, az üzemre hárítani, de amikor az üzemet terheli a felelősség, akkor ne akarják azt mindenáron és módon áthárítani a dolgozóra! Gazdagh István Harmincezer pár cipő Harmincezer pár cipőt gyártanak ebben a negyedévben a v Kossuth Cipész Szövetkezetben, tizenháromezer párat a hazai, tizenhétezret pedig külföldi megrendelők részére. Huszonhat féle modell, illetve fazon kerül ki a közismert péc<u szövetke- eet központi műhelyéből ebben a negyedévben.
