Dunántúli Napló, 1964. augusztus (21. évfolyam, 179-203. szám)

1964-08-16 / 192. szám

f ftiAPLŐ 1964. AUGUSZTUS tt A BÓLYI BÖLCSÖDÉBEN JUBILEUM MAGOCSON Megrendezték a huszonötödik „összkomfortos” lakodalmat A Mágocs-környéki öröm­szülőknek már második éve nincs gondjuk a lakodalom megszervezésével. A mágocsi fmsz kereskedelmi és vendég­látóipari osztálya ugyanis eredeti kezdeményezést való­sított meg. A helybeli kisven­déglő szakácsai és pincérei kivonulnak a lakodalmas ház­hoz, gépkocsin kiszállítják a szükséges bútort, felszerelést, edényeket. Előkelőén feldíszí­tik a helyiséget, beszerzik az ételekhez szükséges nyers­anyagot, mindent megfőznek és feltálalnak. A vacsorát fe­hér zakós pincérek kínálják fel minden egyes vendégnek. Mindez nemcsak kulturált, városias légkört jelent, ha­I ban 10 férőhelyes bölcsőde van. Es most mégis ötvennégy tapasztalatok^jzerint C relcet gondoznak itt a szakképzett gyermekgondozók. En- .........” r oka: sokan dolgoznak a határban és a gyerekeket nincs I bagyniok. De nem is bánják a szülők, hisz ebben a böl- » lében mindent megkapnak « gyerekek, amire csak egy kisgyermeknek szüksége van. Megemlékeznek a baranyai földindulás44 15. évfordulójáról bólyi Kossuth és a mágocsi Béke. De a többi tizenöt is a jó baranyai termelőszövetke­zetek közé tartozik. A következő hetekben a ju­biláló szövetkezeti gazdák közgyűléseken vagy vezetősé­gi üléseken emlékeznek meg a tizenöt évvel ezelőtti „föld- indulás”’-ról és köszöntik a még köztük élő alapító ter­melőszövetkezeti tagokat. 9? A szövetkezeti mozgalom fontos — immár történelmi — eseményére emlékeznek ezekben a hetekben Baranyá­ban. Pontosan 15 évvel ez­előtt kezdődött meg a megyé­ben az első termelőszövetke­zeti „földindulás”. 1949 nya­rán. a gabonabetakarítás vé­geztével, a parasztcsaládok százai léptek a közös gazdál­kodás útjára. Rövid idő alatt 52 új szövetkezeti gazdaság — vagy ahogy akkor nevezték őket: termelőszövetkezeti cso­port — jött létre a megyé­ben. Mintegy másfélezer csa­lád fogott össze és több mint tízezer hold földön vetették el a nagyüzemi, szocialista gazdálkodás magvait. Ma tizenhét olyan termelő- szövetkezet működik a megyé ben, amelyek 1949 nyarán vagy őszén alakultak. Köztük olyan kiváló — azóta orszá­gos hírnévre szert tett — gazdaságok vannak, mint a mintegy húsz százalékkal ol­csóbb is, mintha az öröm­szülők maguk rendezték vol­na meg. Mágocson, Alsómo- csoládon, Csikóstöttösön, Ma- gyaregregyen, Mecsekfaluban és Kárászon rendezték eddig a 25 lakodalmat, s összesen két és fél ezer embert lát­tak vendégül. A 24. és a 25. lakodalmat egyszerre tartot­ták Mágocson. Egy testvér­pár, — Marx Katalin tégla­gyári és Éva bölcsődei dol­gozó ment férjhez Teufel Im­re kőműveshez és Csutorás Sándor gépkocsivezetőhöz. A földművesszövetkezet kisven­déglőjében százhúsz személv­re terítettek és nyolc pincér szolgálta fel a négyfogásos vacsorát. A zenét a fmsz „Hangulat” tánczenekara szol­gáltatta. HIBEK Ötszáz eurái és tengerentúli évelöníivény között keres k Pécs virágait Pécsett, évről évre vissza­térő gondjuk a kertészeknek a parkok földen- és virágo- san-tartása. A hazánkban ál­talánosan elterjedt dísznövé­nyek ugyanis nem bírják a mediterrán jellegű klímát: a forró, száraz nyarakat. Emiatt a pécsi parkok a nyár végé­felé rendszerint megcsúnyul- nak: gyepük kiég, viráguk el­hervad. Ez az oka annak is, hogy a kertészek nem tudnak évelőnövényekkel dolgozni, hanem rövid időközökben Borkóstoló nyílt Mohácson Ma délelőtt 9 órakor Mo­hácson Szabadság utca 7. szám alatt az ország egyik legszebb borkóstolója nyílott meg ünnepélyes keretek kö­zött. Pálkuti Keresztély, a városi tanács vb-elnöke nyi­totta meg a reprezentatív bor­kóstolót és méltatta jelentő­ségét az idegenforgalomban, mivel a városi szakcsoport­nak ez a helyisége a mohá­csi tájborok népszerűsítését fogja elősegíteni. Sik Sándor, a szakcsoport elnöke mondott köszönetét a városi tanács­nak és mindazoknak, akik a reprezentatív helyiség meg­nyitását elősegítették. A szak­csoport 1958-ban alakult 15 taggal, ma 82 tagja van. újabb és újabb Virágokkal kell beültetni a parkokat. A Tanárképző Főiskola bo­tanikus kertjében érdekes kí­sérlet indult meg, amelynek az a célja, hogy felkutassák „Pécs virágait”. Várszegi László kertész-szakmérnök természetes körülmények kö­zött tartott évelőnövények százai közül akarja kiválasz­tani azokat, amelyek legin­kább bírják a sajátos mecsek- aljai éghajlatot. A főiskolá­nak több mint háromszáz ha­zai és külföldi botanikus kerttel van kancsolata, s azok is segítenek különböző évelő­növények küldésével. Mintegy ötszáz európai és tenffemtúli növényfaj közül „szűrik maid ki” azt a húsz-harminc éve­lőt, amelyek a jövőben Pécs utcáit és tereit fogják díszí­teni. Máris érdekes terv me­rült fel a parkok állandó zölden-tartására. Fű helyett esetleg örökzöld borostyánt ültetnének el; amely gyorsan terjed és jól bírja a száraz­ságot, forróságot. ,V i/o le van éve, 1884. augusztus 16-án adták át a forga- ‘ ’ lomnak a budapesti személypályaudvart, amely ké­sőbb a Központi Pályaudvar, majd 1892-től a Keleti pálya­udvar elnevezést nyerte. A 42 méter széles és csaknem 180 méter hosszú csarnok, a hozzátartozó épületekkel együtt Rochlitz Gyula mérnök tervei alapján épült. Olasz renaissance stílusban tartott főhomlokzatát a bányászat, az ipar, a föld­művelés és a kereskedelem szimbolikus szobrai, valamint James Watt, a gőzgép feltalálója és Georghe Stephenson, az első gőzmozdony megalkotójának szobrai díszítik. A homl k- zat ormán a gőz allegóriáját ábrázoló hat méter magas szer borcsoportot helyeztek el. A -Diintegy másfél kilométer hosszú­ságban elterülő pályaudvar megépítése, a vizenyős és homo­kos talaj miatt nehézségekbe ütközött; az építmények .fagy részét cölöpökre kellett helyezni. Budapest felszabadulás ■ u'án a nagyrészt romos Keleti pályaudvart az elsők között állítot­ták helyre, e a legutóbbi években teljesen felújították. — A Janus Pannonius Gim­názium háromszoros helikoni aranyéremmel kitüntetett ének kara szokásos évi egy hetes táborozását Abaligeten tartja augusztus 17-től 22-ig. A ki­rándulásokkal, csónakázással és pihenéssel egybekötött ki­ránduláson megbeszélik a fel- szabadulási évre, valamint a keszthelyi Helikoni ünnepé­lyekre való felkészülés lehető­ségeit és összeállítják a prog­ramot. — Portalanítják a Sombe­rek—Feked közötti kövesutat. — Kirándulást rendeznek Pécsvárad környékére a kom­lói bányászok. Az augusztus 16-i kiránduláson mintegy 150 bányász vesz részt. Nincs ötös A Sportfogadási és Lottó Igazgatóság tájékoztatása alap ján a 33. játékhéten nem vég­leges megállapítás szerint öt taiálatos szelvény nem volt. Négy találatot 71 fogadó ért el, nyereményük egyenként 59 855 forint. Három találatot 6393 fogadó ért el, nyeremé­nyük egyenként 326 forint. — Kéttalál atos szelvény 146 564 darab volt, egyenként 14.20 forint nyereménnyel. (3.) BÜTTGER, UK SZERENCSÉJE! Erős Ágost kérlelhetetlenül hajszolta az alkimistákat, hogy számára aranyat csi­náljanak. A sürgetés oka: a király sok felesége és 365 gyermeke, aztán a Móritz- bv:rgi palota, a fényűző élet és a gyéren csordogáló adó. Ebben a korban — pontosab­ban 1682-ben — született Jo­hann Friedrich Böttger, aki aoothekárius és alchimista lett felnőtt korára. Ö is az ud ar szolgálatába szegődött és a királyi boszorkánykony­hán kísérletezett, míg 1709- ben felfedezte a fehér por­celánt. A felfedezés pontos c’- urna 1709. március 28 és a következő év június 6-án már működik a kézműves üzem. sőt. három év múltán a gyár készítményei nagy si­kert arattak a Lipcsei Vásá­ron. így kezdődött..: Romantikus úton, hegyek között tekervényes, keskeny utakon és völgyekben visz az út Drezdából Meissenbe. Az utak szélén egymást érik a figyelmeztető táblák: Vigyá­zat! Szarvasok! özek! Te- nvérnyi rlteken sok asszony gyűjti a friss szénát. Amott fel'.'1'' ka teheneket őriz a i .. ny fászlor. Csak villany­pásztor van ezen a vidéken. Egy fürge hegyipatak végig­kísér utunkon. Az Elbát ke­resi a sziklaormok tövében, de csak a város alatt találja meg. Bennünket is besorolt a por­tás a meisseni porcelángyárat látogató csoportok közé. Per­cenként érkeznek a hazai és külföldi érdeklődők. Éppen ezért nem mutatják be az egész gyárat. Ez hosszadalmas lenne és zavarná a folyamatos termelést. Ezért a gyárudva­ron felépítettek egy bemu­tató műhelyt, ahol a legfon­tosabb műveleteket meglát­hatják a látogatók. A koron­gozástól az égetésig és a fes­tésig — mindent. Mi azon­ban valamivel többet szeret­nénk kapni a világhírű gyár­ból. Vastag üvegajtón át felme­gyünk az emeletre. „Direkti­on”. Kávéillat és mindenütt porcelán. Fehér porcelán tin- batartó és a haimutál, a kályha és minden, még a csinos tit­kárnő arca is átvette ezt a fehéres ragyogást. Sajnos, az igazgató nem ér rá, de a helyettese, a technikai direk­tor máris jön. — A gyárnak ezer mun­kása van és harminc százalé­ka a létszámnak nő. Hetven­nél több országba exportálunk termékeinkből. Igen, úgy em­lékszem Magyarországra is . .. — Az utánpótlás? — Saját iskolánk van. Min­den évben pályázatot hirde­tünk tanuló-felvételre. Nyolc napig tart a felvételi vizsga és a próbamunka. Aki meg­felel, az bekerül az egyéves előképző tanfolyamra és csak onnan mehetnek a négyéves szakmunkásképző iskolába. Korábban mindez hét évig tartott, most rövidítettük a programot. Amikor elvégezték a gyár mellett működő is­kolát, szakmunkás képesítést kapnak és elhelyezzük őket a gyárban. Jelenleg százhatvan fiatal • tanul az iskolánkban és ennek hatvan százaléka nő. A művészgárda „kívülállók­ból” kerül ki. Szabadfoglal­kozású szobrászokból, pkik rendszeresen felkeresik a gyá­rat és a természeti megfi­gyeléseiket egy-egy vázára vi­szik át. ök készítik a rajzo­kat, a terveket és ezek alap­ján festik a vázákat a kézi­festők. Sokszor fordulnak az üzemhez hivatásos szobrászok és festőművészek, hogy egy- egy tervüket megvalósíthas­sák, azután újra visszatérnek a vászonhoz, agyaghoz, kő­höz. így születnek a legszebb, a művész egyéniségét örökre őrző alkotások. örökre megmaradnak — hi­szen a gyár múzeuma óriási termeivel gazdag tára ezek­nek az alkotásoknak. Jelleg­zetes figurái a meisseni por­celánművészetnek a „Sirály a hullámok felett”, „Mór és a paripája” azután a „Dáma és a mór-fiú”, de több formában, nagyságban is megtalálható a női torzó, a meisseni Vénus, nem beszélve a hires étkész­letekről, amelyeket több ezer márkáért kínálnak. A kiállí­tás elárusító termében még a legkisebb szobrocska is száz forint felett van. És most egy kis hazai bí­rálat Adósak vagyunk a kul­túráért rajongó embereknek, akik szeretnék legalább színes képeken elvinni magukkal a Zsolnay porcelánipar reme­keit. Nálunk ilyesmi nincs, odakint a legszebb darabokat színes, lakkozott fényképeken megvásárolhatjuk potom nyolc van fillérért Elhoztam ma­gammal Harlekint a sörös- kancsóval, és az indiai vázát — persze csak színes képe­ken, de ez is emlék. Miért nem lehetne lefotozni a Zsol- nay-gyűjtemény leghíresebb darabjait, amelyek ma rak­tárba zsúfolva, a nagyközön­ségtől elzárva porosodnak? S ami még szomorú: a Pécsi Porcelángyár híre nem jutott el Meissenig. Az eozin- ról nem is hallottak, pedig aki csak szóba állt velünk, fel­tettem a kérdést: hallott már a pécsi Zsolnay porcelánról? Pedig nekünk sem kellene szégyenkeznünk a meisseni szaktársak előtt Búcsúzásnál genösse Scharn­horst technikai igazgató meg­ígérte, hogy a gyár vezető kollégiuma előtt említést tesz majd a Zsolnay porcelánról is. Azt hiszem ez a legkeve­sebb, amit ők is, mi is meg­tehetünk, a legközelebbi lé­pés a kapcsolatok felvétele,;: Következik: VÍZ, CSAK ORVOSI RECEPTRE. A televízió műsora augusztus 16-án, vasárnap: 9.40: Hétmérföldes kamera. Úttörőhíradó. 10.00: Kinizsi Pál lovasszobrának leleple­zése Nagyvázsonyban. 10.30: Ki mit tudott? 14.55: Nagy­vázsonyi történelmi lovasjá­tékok 1964. 16.40: A Magyar Hirdető Műsora. 17.40: A ti­hanyi Echoboz. 18.30: Napló. 1944. augusztus 18. Ernst 18.35: Víz és bor. A Magyar TV kisfilmje a Balatonról. — tv-kisfilmje a Balatonról. — 18.55: Esti mese. — 19.30: Tv-híradó. — 19250: Sze­gedi Ünnepi Játékok 1964. — Verdi: Aida. Opera 4 felvo­násban. A közvetítés L szüne­tében: Esti beszélgetés. A ka­mera előtt: Simon István köl­tő. — A közvetítés IL szü­netében: Riportműsor. — A közvetítés III. szünetében: Tv-híradó 2. kiadás. — Munkaerőhiány vac Mohá­cson. Az elmúlt héten 39 fér­fi és 65 nő számára tudtak munkalehetőséget biztosítani a vállalatok. Ezek közül csak a női munkahelyeket tudták maradéktalanul betölteni, mert a városban még most is több a munkára jelentkező, mint a megüresedett munka­hely. Férfi munkaerőből hiány van Mohácson, a munkára je­lentkezők száma jóval alacso­nyabb a vállalatok által beje­lentett igényeknél. A nők el­helyezkedésében segít a MEk tartósító üzeme, ahol jelenleg 60—70 nő részére van munka- lehetőség. — Lekövezték Kozármdsleny- ben a Rákóczi utcát. Az utca kövezése 1962-ben kezdődött, de mintegy 300 méteres sza­kasz elkészítésére csak ebben az évben kerülhetett sor. A lakosság társadalmi munkában végezte a tükörvágást, a kő el­terítését és az összes kézi­munkát. A társadalmi munka értéke húszezer forint. — 5 333 méter járda és 600 méter villanyvezeték épült az I. félévben a köaségfejiesziesi tervek végrehajtása során a pécsváradi járásban. Ezen kí­vül egy váróterem, egy egész­ségügyi tanácsadó létesült Köz­ségiéi lesztési alapból, óvodá­kat és iskolákat újítottak .ei, parkosítottak és közvitáéi..,-, biztosítottak több községet.!. — Épül a véméndi törpeviz- mű. A vízmű létesítéséhez eu- dig 30 000 forint értékű «1 - sadami munkával járult iioz- zá a helybeli lakosság. Időjárásjelenle* Várhaté időjárás vasárnap estig: általában felhős, delta erősen felbős idő, kisebb cik­kel. Megélénkülő északkete.i, keleti szél. Az évszakhoz ké­pest bűvös idő. Várható leg­alacsonyabb éjszakai hőmér­séklet északon 8—11, délen 12—15, legmagasabb nappali hőmérséklet holnap 19—24 tu» között. — A Balaton vizének hőmérséklete Siófoknál 19 fok. RATALOZAS FelejtbeteUen drága vőlegényem. MANYOKI ISTVÁN bánymorh .i- kus, életének 22. évében, trat kus körülmények Között elhunyt. Te­metése kedden délután a rákos- keresztúri temetőben le»*. Gyá­szoló menyasszonya éti a Kén*- széki csalód. t

Next

/
Thumbnails
Contents