Dunántúli Napló, 1964. augusztus (21. évfolyam, 179-203. szám)

1964-08-11 / 187. szám

WAPLÖ 1961. AUGUSZTUS 11. Szekszárdi kérés a itirdi cementüzemhez A* alábbi kérés közlésére szek­szárdi lestvérlapunk, a Tolna me­gyéi Népújság ipari rovata kért bennünket. A szekszárdi kórház építé­sénél sok gondot okoz a kom­lói kivitelező vállalatnak az, hogy az építkezés alatt nem egy alkalommal kellett sürgős átszervezéseket végrehajtani, mert egyes építőanyagok, sze­relvények nem érkeztek meg idejében. Több hétre tehető már az a kiesés, ami ilyen késések miatt eddig már ösz- szejött. A kórház szerelése még csak most következik, de ez előtt még el kell végezni más mun­kákat is. Most folyik a csem- pézés, de a munkák megakad­tak. mert hiányzik 500 műkő- hajlatlap. mit a hirdi cement­üzem még nem szállított le. Ha a műkőlapok nem érkéz- ' nek meg idejében, akkor a j burkoló-munkásoknak abba' kell hagyniok a munkát és; más építkezési-e kell elvonul- nlok, ami egyben azt is je- j lenti, hogy más szakmák ipa­rosai csak később kezdhetik ei munkájukat. A hajlatlapok- nak már május 30-ra meg kellett volna érkezniük Szek- szárdra. A szekszárdiaknak az a ké­résük. hogy a hirdiek minél előbb szállítsák a félezer mű­kőlapot. hogy mielőbb üzembe állíthassák a szekszárdi kór­házat. Reméljük, a hirdi cementüsem trlirsítt a szekszárdiak kérését és mielőbb válasz* ad a szállításra vonatkozóan. Perez János kiállítása HI1EK A Janus Pannonius Múzeum és a Kiállítási Intézmények által rendezett Perez János kiállítás vasárnap délelőtt nyílt meg a múzeum Kápta­lan utcai helyiségében. Lemle Géza megnyitó beszéde után az érdeklődő pécsiek hosszú ideig álltak Perez János öt­vösművész egy-egy meglepően szép alkotása előtt. Perez János a fiatal magyar képzőművészgeneráció érté­kes, örökké dolgozó tagja. Festőművésznek indult, de az ecsetet faragó késre, majd az „ötvösszakma” szerszámaira cserélte fel. Határozott egyé­niség, alkatása a nyugtalan­ság, az örök keresés, és a dolgok szebbé formálásának vágya egyaránt jellemzi. — Jegyzetfüzettel a kezében jár­ja az országot, és mindent felskiccel, ami szép, ami jel­lemző az emberre, ami gon­dolatokat indíthat, ami jelle­gében, vagy összefüggéseiben korszerű. Perez János pécsi kiállítása rendkívül gazdag, széles ská­lájú. Bemutatta értékes minia türjeit, melyek a legízlésesebb női ékszerek közé tartoznak, s bemutatta nagyvonalú, min­dig lényegre koncentráló kü­lönös kompozícióit is, melyek között emberarcoktól, külö­nös állatfigurákig minden megtalálható. A néző érdek­lődve megáll a kiállítóterem­ben és az elégedett örömtől csaknem felkiált. Perez János egy-egy állatfigurája, madara, vagy tehene olyan élő, hogy akár megmozdulhatna a vit­Pécsett van az ország leggyorsabb tűzoltója Az idei országos tűzoltó­verseny komoly baranyai si­kereket hozott. Az állami tűz­oltók egyéni versenyében Sza­bó Sándor pécsi úgynevezett vonulós tűzoltó nyerte el az országos első helyet. Ez a tűzoltással egybekötött aka­dálypálya verseny hat feladat megoldását kívánja meg. így kispalánkon, nagypalánkon, létrán, valamint kúszófolyo­A cipész ktsz 23000 pár cipőt készít a pécsi vásárlók részére A Pécsi Kossuth Cipész KTSZ termékei nagyon sok országban keresettek Sokszor elhangzott már a kérdés, hogy a pécsi boltok miért nem kap­nak többet a KTSZ készítmé­nyeiből. Jelenleg azon dol­goznak a KTSZ-ben, hogy az •irtánőszi cipő- és csizmamodellek minél szélesebb körben meg­nyerjék a pécsi vásárlók tet­szését, ugyanis a belkereske­delem részére a harmadik és negyedik negyedév során 3000. a tavalyinál erősebb, ké­nyelmesebb kivitelű kiscsiz­mát és kimondottan a pécsi boltok részére szintén 2000 kiscsizmát hoznak forgalom­ba. A csizmák sarka nem tű­sarkú, hanem inkább a törpe tűsarokhoz, illetve a trot tői sarokhoz hasonló lesz hog> kényelmesebb legyen benne i járás. Készülnek a zártabb felső­részű kosztümcipók is. és a trottőr jellegű sportos kosz­tümcipők. A cipőkre is az jel­lemző, hogy francia mintára az erősebb sarkok dominálnak, színben pedig a barna, annak árnyalatai és fekete szín az ősz divatja. A második félév­ben a, KTSZ a belkereskede­lem részére összesen 30 000 pár cipőt készít, s ebből a pé­són kell a legrövidebb időn belül átjutni, utána pedig egy mesterségesen gyújtott tüzet mielőbb eloltani. Szabó Sán­dor ezt a legügyesebben, a legrövidebb idő alatt végezte el, s elnyerte az „Ország leg­gyorsabb és legügyesebb tűz­oltója” címet. Szabó Sándor hat éve tűz­oltó. Huszonkilenc éves és Siklóson a Felszabadulás út­ja 22 szám alatt lakik. Szép baranyai sikerek szü­lettek az önkéntes tűzoltók versenyében is. A keszüi férfi kocsifecskendő csapat országos második helyezést kapott, a kővágószőlősi leány csapat pe­dig a percenként négyszáz li­teres kismotorfecskendővel szerzett országos harmadik rinben, vagy az állványon. Ha aztán közelebbről megnézzük ezeket a figurákat, meglepetten látjuk, hogy a kis ötvösmun­kák kivételével valamennyi nagyon anyagszerű, valameny- nyi figura megőrizte a vas természetességét, érdekességét, egyértelmű egyszerűségét. A művész érezhetően soha nem feledkezik meg az adott anyag természetéről, saját öntörvé- nyeiiről, logikájáról, képes anyagban gondolkodni, a vas­ban meglátni azokat a for­mákat, melyek egy-egy mada­rat olyan igazán madárszerű­vé tesznek ... Valószínűleg ez a titka annak a magasrendü őszinteségnek, ami a kiállítás egészéből árad. Perez János nem simogatja, nem mester­kedik az anyaggal, nem eről­tet az anyagára az adott anyag természetétől idegen formákat. Az anyag tulajdon­ságain belül ragadja meg a lényeget. Perez János alkotásai a for­maművészet remekei, értékes, egyéni alkotások. Kompozíciói ról, tálairól a néző az első pillanatban érzi, hogy vitat­hatatlanul szépek. A szép vi- tathatatlansága egyúttal kor­szerűséget is jelent, korszerű­séget vonalakban, esztétiká­ban, és a lényeg puritán egy­szerűséggel történő megraga­dásában. Tíz éve, sokan úgy emle­gették az ötvösművészetet, mint halódó, pusztuló „szak­mát” .;; Halódásról ma szó sincs. Az ötvösművészet talán pezsgőbb, elevenebb művészet­té vált Magyarországon, mint valaha is volt. Az ötvösmű­vészek tehetséges új generá­ciójának egyik legértékesebb tagja a Munkácsy-díjas Perez János. Bertha Bulcsu AUGUSZTUS M KEDD A Nap kél: 4.34, nyugszik: 19.33 órakor. A Hold kél: 8.36, nyugszik: 21.12 órakor. Név­nap: Zsuzsanna. C zázharminc éve, 1834. au- ^ gusztus 11-én indították el az első országos vasúti gőz­mozdonyt. Érdekessége, hogy építői, a két Cserepanov, fiú és apa. a külföldön már mű­ködő lokofnotivok közvetlen, sőt talán közvetett ismerete nélkül, távol a fővárostól, sa­ját elképzelésük alapján al- laották meg. Az alkotók. az ügyes gépész-fiú és a neki se­gítő apa, Nyizsnij-Tagilban egy Demidov nevű dúsgazdag gyáros és bányatulajdonos jobbágyai voltak. Mielőtt a „szárazföldi gőzhajónak” nevezett járművüket megteremtet­ték, mint zsilipépítők tettek szert kiváló technikai jártasságra; szerkesztettek gőzgépet, szivattyúkat, fém_ és fafeldolgozó, valamint< bányaberendezéseket is. Az első, mindössze két méter hosszú és egy méter kazán­átmérőjű, faszéntüzelésű mozdonyt maga a feltaláló, az ifjú Cserepanov vezette az öntöttvasból készült „kerékvezetőnek” nevezett síneken. Mintegy három tonna szenet szállított a bá­nyából az üzemhez, 16 kilométeres óránkénti sebességgel. Ün­nepnapokon a munkások kocsikáztak vele. A sikeren felbáto­rodva, a következő évben új mozdonyt is építettek, amely már nehézség nélkül vontatott 16 tonna rakományt. Brunner József szabómester Megye n. 8. szám alá költözött. ötre emelkedett a zobák-aknai metánégés áldozatainak száma A televízió műsora augusztus 11-én, kedden: 18.38: Hírek. 18.45: A Ma­gyar Hirdető műsora. 18.55: Mai vendégünk. Dr. Bodogán János, a Veszprém megyei tanács vb-enöke. 19.20: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 19.45: Napi jegyzetünk. 19.50: A ma­gyar ezüst földjén. Közvetítés az inotai alumínium kohóból. 20.10: Minden az embereké marad. Magyarul beszélő szov­jet film. 21.50: Hol tart ma az orvostudomány. Sport és orvostudomány. 22.20: Tv-hír- adó 2. kiadás. — Saját erőből új iroda­házat épít a baranyahidvégi termelőszövetkezet a leégett régi helyett. Az alapozást már elkezdték a termelőszövetke­zet majorjában. — 680 000 forintot takarí­tottak meg az elmúlt négy évben a népgazdaságnak a sík lósi járás KISZ fiataljai a 20 órás társadalmi munka keretében. Különösen kitűn­tek ebben a munkában a Nagyharsányi Kőbánya, a Be- remendi Cementgyár és a Siklósi Faipari Vállalat fia­taljai; — K. Vince pécsi lakos I éjjel egy órakor hazafelé me­net alaposan elvetette az út­irányt. Amikor a c aray ut­ca 5 számú ház elé ért ki tudja milyen szokástól vezé­relve — cipőjét levetette és bemászott a nyitott ablakon át M. Ödön lakásába. A la­kásban a család riadtan éb­redt fel a váratlan látogató motoszkálására és villanyt gyújtottak. K. Vince meg­ijedt, hirtelen megfordult és kiugrott az ablakon ;; h azaz eltévesztete az ablakot és nyitott ablak helyett a bezárt ablaknak ugrott, kitörve az üvegeket. A hívatlan éjszakai látogató ellen magánlaksérté­sért és rongálásért indítanak eljárást; — Szentlászlón Király Imre háza leégett. A vizsgálat so­rán megállapították, hogy a károsult József nevű 7 éves és Zsuzsanna nevű 8 éves gyermekei okozták a tüzet; A gyerekek a laikásbam talál­ták a gyufát, játszani kezdtek vele és Így történt a szeren­csétlenség. Az Országos Rendező Iroda au­gusztus 13-án, eső esetén 14-én 8 órakor a Szabadtéren „Nevető vendégszolgálat** címmel előadást tart. Jegyek kaphatók: Országos 1 Filharmóniánál, Színház tér a Wasvári Berenc paiftsjg S.ssuRvi 8. NURMI ARANYOZOTT CIPŐJE Amíg labdarúgó-csapatunk Helsinki válogatottja elleni mérkőzésre készülődött, ki­osontam az öltözők labirin­tusából és megkerestem az olimpiai stadion mellé épí­tett finn sporttörténeti mú­zeumot. Sajnos, arra nem volt mód, hogy bemehessek, azonban világos nappal lévén kívülről az emeletnyi abla­kokon keresztül is nagysze­rűen fel lehetett ismerni a finn sporttörténet legendás alakjainak felszerelési tár­gyait, a világversenyeken nyert díjait, érmeit, a finn sport fejlődését ábrázoló tab­lókat. grafikonokat. Ezt aki­állítást csakúgy, mint a sta­diont az 1952-es helsinki olim­pia alkalmából létesítették, fő helyet szánva a finnek és a talán a világsport egyik legnagyobb alakjának, a le­gendás hírű Nurminak. Kü­lön vitrinekben őrzik mezét, melegitőjét, aranyozott futó­cipőit. Az egyébként taka­rékos, eléggé nehezen lelke­sei") hideg finn emberek ez all; r" ómmal nem sajnálták a költséget, Nurmit talán a leg­nagyobb hadvezéreiknél is nagyobbnak tartják. Benne látják megtestesülni ■ finn erényeket, — a hallatlan szí­vósságot, akaraterőt, szorgal­mat, puritánságot, a győzel­mek közben is megőrzött egy szerűséget és szerénységet. Világhírű finn sportolókkal beszélgetve magam is tapasz­taltam, hogy a sikerek egyál­talán nem tették őket elbiza- kodottá, világrekorder, olim­piai bajnok létükre is meg­maradtak egyszerű, szerény sportembernek. Pentti Nikku- la, a rúdugrást forradalma­sító, világon első ötméteres rúdugró például világraszóló eredményei után is megma­radt régi állásában. Hivatali elöljárói szerint a világért sem hiányozna egy órát sem, eszébe sem jut, hogy nagy­szerű győzelmei alapján elő­nyöket, kiváltságokat ügyes­kedjen ki magának. A városi tanács, ahol állásban van, ter­mészetesen biztosítja számára az edzési lehetőségeiket, de az edzéssel és a fiatalok nevelé­sére fordított órákkal szigo­rúan el kell számolnia, Finn­országban a világrekorder sem engedheti meg magának a profi allűröket. Kankonnen az 1964-es inns­brucki téli olimpia síugróbaj­noka szintén nagyon szerény, halkszavú fiatalember. Ha nem emlékezteim volna a te­levízió képernyőjén látott hal­latlanul elszánt, markáns te­kintetére, — így „civilben” el sem tudtam volna képzel­ni, hogy ez az alacsony, szél­től cserzett arcú szőke fiatal­ember a világ egyik legjobb síugrója, aki a legtermésze­tesebb dolognak tartja, hogy naponta többször is százmé­tereket repüljön a levegőben, rábízva magát izmaira, ügyes­ségére és szerencséjére. Kér­désünkre elmondotta, hogy a sisport Finnországban nem egyszerűen egy a sok közül. Nem is sport csupán, hanem életszükséglet. Suomiban min­denki síel. Az iskolában kö­telező tantárgy a síelés. A városi iskolában — évente egyszer, a február végi Kale­vala ünnepén külön síszüne­tet kapnak a diákok, hogy kedvükre űzhessék kedvenc, nemzeti sportjukat. A városi, községi sportegye sületek népes síiskolákat tar­tanak fenn, a legkiválóbb versenyzők irányítása alatt. Kankonnen irányítja például a lahti síugróiskolát, az alap­ismereteket sajátítják el, de hamarosan ráengedik a sánc­ra. No, nem éppen a száz mé­teres óriási sáncra, hanem a jóval kisebb teljesítményű gyakorló sáncokra. Bármerre jár az ember Finnországban, mindenfelé láthatja a házi ugrósáncokat. Ahol gyerek van a háznál, ott ugrósánc is van, — a finnek igazán tudják, hogy a síelést, — mint általában minden sportot — egészen fiatalon kell elkez­deni. A finn sport meglehetősen nagy állami támogatásban ré­szesül. Külön sportiskolákat tartanak fenn, ahol nagyará­nyú soprtvezetőképzés folyik. A vieromäki sportintézetben például látogatásunk alkal­mával éppen falun élő peda­gógusok tanulmányozták a sport helyi irányításához szükséges alapismereteket, szervezeti tudnivalókat. A sí­sporton kívül természetesen eléggé nagy népszerűségnek örvend az atlétika, a base ballhoz hasonló finn méta­játék és nem utolsósorban az utóbbi évtizedben ugrásszerű fejlődést elérő labdarúgás. A városi és községi sportklubok fenntartása még az állami támogatás és a nagy érdeklő­dés mellett sem menne, ha nem vennék igénybe a külön­böző rendű és rangú sport­mecénás segítségét. A lahti Reipas elnöke pél­dául a vidék, sőt talán egész Finnország legnagyobb inggyá­rának milliomos tulajdonosa. A vezetőség általunk meg­ismert tagja kivétel nélkül mind gazdag vállalkozók, il­letőleg a város közigazgatási vezetői közül valók. Nem ta­gadom. — tapasztalataim alap ján nem is volna ildomos le­tagadni — hogy ezeket az em­bereket — főként Mikkonen einök urat, — igen nagyfokú sportszenvedély füti. no. de azért a népszerű sportklub eredményednek dicsfényéből mégiscsak jut valamennyi gyárának készítményeire, a csapat körüli sajtó- és rek­lámtevékenységet mindig hasz nosan lehet összekötni a cég készítményeinek népszerűsíté­sével is. A Reipas labdarúgóit mindig ugyanaz a cég szállít­ja ugyanazzal az autóbusszal. Különös véletlen folytán ezen a buszon nemcsak a szállítmá­nyozó cég neve szerepel, ha­nem a csapaté is. így aztán minden drukker tudja, hogy ki támogatja kedvenc csapa­tát, és ezért kit illik neki is viszonzásképpen támogatni. A sport, még a finn ama­tőrizmus szigorú légkörében sem mentes «z üzlettől... Leg feljebb annyi a különbség, hogy a hasznot nem a spor­tolók vágják zsebre, hanem a sport körül praktikusan se­rénykedő, különböző rendű és rangú mecénások. És ha van­nak, mert Lahtiban is tapasz­taltuk, hogy vannak kivételek, — ez csak erősíti a szabályt. Következik: LAHTI. Kankonnen, a síugrás olimpiai bajnoka, pécsi sportvezetők társaságában. A gondos ápolás ellenére a vasárnapra viradó éjszaka ! újabb életet követelt a bal­eset: Varga András vájár be­lehalt sérüléseibe és így ötre j emelkedett a szerencsétlenség I áldozatainak száma. Pécsett az Orvostudományi; Egyetem Bőrgyógyászati Kli- | nikáján egy hét óta folyik a küzdelem az augusztus 4-i komlói Zobák-aknai bányász- j szeren esetlenség alkalmával j égési sebesülést szenvedett: bányászok meumentéséért, gyógykezeléséért, 1

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents