Dunántúli Napló, 1964. augusztus (21. évfolyam, 179-203. szám)
1964-08-09 / 186. szám
NAPLÓ 1964. AUGUSZTUS 9. 4 Közel ötezer hallgatója lesz a Pécsi Tanárképző Főiskolának Pótfelvétel a zalaegerszegi kihelyezett nappali tagozatra Nyelvszakos középiskolai tanárképzés is indul Amíg az öt számból nyeremény lesz így dolgozik a Sportfogadási és Lottó Igazgatóság A folyosón felvilágosításra váró ügyfelek, a szűk szobában előadók referálnak, öt- percenként berreg a telefon, levélhalmaz vár felbontásra és elintézésre, közben nyakán a riporter, de Bolla Ferenc, a Tanárképző Főiskola oktatási osztályának vezetője nem veszíti el nyugalmát, felel a feltett kérdésekse, pedig a hőmérő higanyszála bent is a kánikulával kacérkodik. — Hány hallgatója lesz a következő tanévben a Pécsi Tanárképző Főiskolának? ' — tesszük fel az első kérdést Bolla elvtársnak. — A nappali tagozatra je- ler“'-°7ett 1042 érettségizett, ezek közül 25 szakra felvettünk 340 hallgatót. Ez a létszám azonban a fellebbezések eldöntése során 350 főre emelkedik. A levelező tagozatra jelentkezett 975 személy, ezek közül két szakosnak vettek fel 719, egy szakosnak (műszaki, mezőgazdasági, kiegészítő szakosnak) pedig 77 hallgatót, vagyis összesen 796 felvételi vizsgát tett hallgatót. A főiskolai hallgatók összlétszá- ma a nappali tagozaton 1280, a levelező tagozaton pedig 3400 körül lesz. Ha még hozzávesszük a zalaegerszegi tagozat 80 főjét, főiskolánk hallgatólétszáma megközelíti az ötezret. — Mi a felvételi vizsgák általános tapasztalata? — A felvételi vizsgára jelentkezett nappali tagozatosoknak mintegy kétharmada állt helyt a vizsgákon. A vizsgabizottságok véleménye szerint néhány középiskolában ’ nem kielégítő az eredmény. A magyar nyelvi vizsgán pl. ■é'ölt olyan jelölt, aki nem ismerte fel a legfontosabb mondatrészeket, nem tudta leírni helyesen saját faluja ne- véf (Kétúlyfalut írt), vagy a reformkor « költőjét Vörös- Ma rthy-nak írta. A magyar irodalomból is inkább a lexikális tudás bontakozott elő. Sokan nem tudták, mi a líra, az epika és a dráma között a különbség, mi a ritmus, a rím. Egyik vizsgázó Kazinczy orfhológusait összetévesztette az ornitológusokkal. A biológia-szakosoknak a kémia volt gyenge, az orosz nyelvre jelentkezetteknél gyakran a nyelvtani alapfogalmak voltak zavarosak. — Van-e remény arra, hogy a felvételi vizsgán megfeleltek, de fel nem vettek még az idén tovább tanulhatnak? — Nemcsak a megfelelteknek, hanem az elutasítottak- nak is van reménye a továbbtanulásra. A Művelődésügyi Minisztérium közzé tette azoknak a felsőoktatási intézményeknek a jegyzékét, amelyeknél pótfelvételi vizsgára kerülhet sor. A Pécsi Tanárképző Főiskolának csak a Zalaegerszegre kihelyezett nappali tagozatára van pótfelvétel a következő szakokra: orosz— rajz, orosz—magyar, orosz— ének—zene, matematika—fizika, testnevelés—földrajz és testnevelés—történelem szakokra. — Mit kell tudnia a felvételi vizsgára jelentkezőknek? — A felvételi vizsgára a jelentkezési határidő: augusztus 20. A felsorolt szakokra azok is jelentkezhetnek, akik az ezévi felvételek során férő- helyhiány vagy sikertelen felvételi vizsgaeredmény miatt valamely más felsőoktatási intézménybe nem nyertek felvételt. A fellebbezésüket elutasítottak is pályázhatnak írásban a főiskola igazgatójánál. Ha a jelentkező közvetlenül adja be pályázatát, ahhoz csatolni kell a munkahely javaslatát is. A pótfelvételi vizsgákat augusztus 31-e és szeptember 10-e között kell letenni. Azoknak a kérelmét, akik a júliusi felvételek során az előírt tantárgyakból sikeres vizsgát tettek, kérésükre újabb vizsga nélkül fogják elbírálni. — A Pécsett vagy Bara- j nyában végzettek is jelent- , kezhetnek a zalaegerszegi nappali tagozatra? — Elsősorban a Zala megyeiek vagy olyanok kérelmét veszik figyelembe, akik nyilatkoznak, hogy a nappali tagozat két éves elvégzése után Zala megyébe kérik kihelyezésüket. A pótfelvételre jelentkezők a középiskolák igazgatói útján jelentkezhetnek Kovács Lajos zalaegerszegi tagozatvezetőnél (Zalaegerszeg, Ságvári Endre utca 23.), vagy a felsőoktatási intézményektől kérhetik átirányításukat. A felvételi vizsgára a zalaegerszegi tagozat hívja be a jelentkezetteket a fentebb említett időpontban. — Úgy hallottuk, hogy a Főiskolán középiskolai tanárképzés is indul az új tanévben? — Megfelelő számú jelentkezés esetén megindul Főiskolánkon a Szegedi József Attila Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának kihelyezett esti tagozata. Itt csak egyszakos képzés folyik, angol vagy orosz szakra lehet jelentkezni. A tanítás az esti órákban történik 5—8 óra között a Bölcsészettudományi Kar tanterve szerint a pécsi főiskolai tanárok közreműködésével. A felvételi vizsga és az arra való jelentkezés a szegedi egyetemen történik. A jelentkezési és a felvételizési határidő, a főiskolaiéval azonos. Másfélmilliárd lottószelvény. Ennyit vettünk meg a trafikokban, postahivatalokban, lottózókban a játék kezdete, 1957 óta. Az óriási szám is mutatja, hogy nincsen olyan felnőtt, de talán még gyerek sem, aki ne ismerné ezt az izgalmas játékot. De a lottóval járó munkát, azt, hogy hogyan is bonyolítják le az egészet a szelvénykészítéstől a kifizetésig, hogy hogyan zárják ki a visszaélések lehetőségét, miként húzzák a számokat — ezt már kevesebben tudják. Pedig ez is érdekes. Erről beszélgettünk a lottózás „gazdáival” az Országos Takarékpénztár Sportfogadási és Lottó Igazgatóságán. Vasajtók és páncélszekrények Az út a budai Várban, az Állami Nyomdában kezdődik. Itt nyomják az összes értékpapírt, a bélyeget is, itt készül a sok szelvény. Valóban nagyon sók, és egyre több. Az év első felében egy-egy héten már átlagban 6 090 000 szelvény fogyott el; az eddigi rekord az idei 12. játékhéten következett be: 6 595 000 szelvénnyel! A nyomtatást természetesen komoly ellenőrzés mellett végzik, visszaélésről, „könnyű” szelvényszerzésről szó sem lehet. Utána még sor szám és darab szerint is ellen őrzik a szelvényeket, majd biztosan leplombált, vízhatlan zsákokba csomagolva útnak indítják az OTP-fiókok felé. A lottóárusítók, irodák az OTP-fiókoktól kapják hetente. Az ezekután következő műveletről, a szelvények kitöltéséről Iá+S7ó1ap nem keli soka* beszélni. Pedig erről is van mondanivalójuk a lottó-szakembereknek. Sokan még most sem töltik ki ' szabályosan a lottócédulát. Olyan szelvény is érkezett már am el ven ean- dosan besatíroztak, illetve kiszíneztek 85 kockát, csak épp a választott öt számot hagyták üresen. Pórul is jártak a ..művészi érzékű” játékosok: hiába volt találatuk, nem nyertek, csak a szabályosan kitöltött szelvények vesznek részt a játékban. A lottóládába dobott sz°1vé nveket húzás előtt eev erre kijelölt bizottság szedi ki: ez biztosíték arra, hogy mindegyik beérkezzen. A postán feladott lottót exoressz küldeményként kezelik. ígv minden ideiében bedobott szelvény ideiében ott is van a kiértékelő he'lven. Itt szém- sorreodbe rakiák. maid 200- as köteeekbe kötik. A csomagok ezután speciális vávóvéo- be kerülnek, a fféo különvá- lasztta a fogadási és az ellen őrző részt. A szelvénvköteaek oldalát még bekenik előhívható vegytintával, ígv akadályoznák mev. hogy húzás után kitöltött, tehát mee nem je1 + Q'T/nl ví>r>tr/>V lenőuTfi sülvén v^Tcet tartan- áronban önmagában plésf?*'5 hi7+^n«3óöosr»pk. ez^rt az pl- eler>or7ő szilván vek tartalmazó zsákokat vqsaitók möcró ’rpT't r>ór>f'ól<;zeV‘rópvV*oTa VÓH’lr P" Í Írtől ívn l^o'rolr+ől A 0«; r'Pr*r»ól<?’7olrrónVpVrtolr Ir^ttiP«; zórinV xrqrv 37 orr vi k Viilojsnt P7 O'T’"*3 ^rp_ Tofo miinlrpt-irsa. a rnpcílrpf 3 ■ppp7ÖrrTrrmu'.?q’7tór,iiiTr* rnocrVu- znttiq $ p ^úvnVot óllprm VÖ7Ío(tV7Ő noncót^li lo fl színod húzása Ezután következik a legizgalmasabb rész, a számok húzása. Ezt a folyamatot már jónéhányan látták, hiszen a sorsolást mindig máshol, az ország más-más helységében végzik. Az öt számot különben öt, j a közönség közül sorsolás által kiválasztott játékos húzza. Sokan annyira a vakszerencsére bízzák a dolgot, hogy még be is hunyják a szemüket húzás közben. De aki nyitva tartja, az sem látja, hogy mit húz: a közönség és a közjegyző áltál előzőleg ellenőrzött 90 számot ugyanis kis gömbökbe zárva rakják a szerencsekerékbe, „leskelőd- ni” tehát nem lehet. A kihúzott öt számot a sorsolás után rejtjeles telefon- hívással és géptávíró útján azonnal közük a budapesti központtal, amely rögtön tovább küldi a hírt a rádióhoz, a televízióhoz, a Magyar Távirati Irodához. Hogy jó-e ez a hír vagy rossz, az egyénenként változik, s a szerencsétől füge. Hetente iges sok embernek ó hír. Hogy kiknek, és mi'ven mértékben, vagyis hogy hányán nyernek és mennyit, az még péntek este eldől. Sokszáz kisegítő, elsősorban nyugdíjasok, és diákok hajolnak péntek délután a szo'- vénykötegek fölé. A szelvényeket speciális „ráccsal” vizsgálják, amelyek akkorák, mint a szelvény, s az öt szám helyén ki vannak vágva. Ha a kis ablakon megjelenik az x, van találat, ha üres az ablak, nincs. Az ügyes kis szerszámmal egy délután két- háromezer szelvényt is k'érté-* kel egy-egy ügyesebb munkatárs. A munkát különben a Pénzügyminisztérium szigorúan ellenőrzi, idegeneknek a kiértékelésre bemenni nem szabad. 2473 094 forint Ha találat van, az eddig páncélszekrényben tartott ellenőrző szelvénnyel a pénzügyminisztériumi kiküldött és közjegyző jelenlétében összehasonlítják, aztán kiszámítják, hogy egy nyerőosztályra, egv szelvényre mennyi pénz int. Ez* már szombaton délelőtt közli a rádió és a sajtó, a játékosnak pedig a pénzügyminisztériumi kiküldött és közjegyző jelenlétében már csak a nyereményt kell felvennie. A két-három találato- sat négy nap múlva, a négyest, ötöst 12 napon belül. Az utóbbi időben különben elég sok az ötös találat: 2 473 094 forint. A legnagyobb négyest is elfogadnánk: 1960- ban (a tizenhatodik játékhéten) három négyes találatra egyenként 1 110 383 forintot fizettek. Nem beszéltünk még a ráadásról, a minden hónapban megtartott tárgynyereménv- sonsolásról, s az évenként külön egyszer-kétszer megrendezett rendkívüli sorsolásról. Műterem az utcán AZ ÁLMOK VALÓRA VÁLNAK Fel kell hajtanom ezeket az embereket, ami éppenséggel nem könnyű, mert közük velem: „Kiszálláson van...” — „Váltott műszakban dolgozik ...” — „Vidékre utazott...” — „Utat vág a sziklában, fönt a Mecseken...” — Tehát az első értesülés is jelzi már, hogy a fiatal diplomások — egy-másfél esztendővel az egyetemi tanulmányok után — várható ambícióval tevékenykednek. Éj ítészmérnök, közgazdász, jogász, gépészmérnök. A kérdések zöme, amelyekre választ kértem tőlük, talán közhelynek tűnnek: álmaik, terveik, jövőjük, kaptak-e bizalmat, cserében mit adnak ők, elégedettek-e környezetükkel, a kapott feladatokkal? Az építészmérnök Üt. vasút, alagút tanszakon végzett Szántó Péter mérnök. Fekete, jóvágású fiatalember. Kockás inget és fekete farmernadrágot visel, poros, elnyűtt félcipőt: itt fönt a Mecseknek egyik nagyon szép völgyében, szikla-törmeléken lehet csak közlekedni. Az út, amelyet sziklába vágnak, közel három kilométer hosszú lesz, a végén egy új bánya. Majd. Mert az út az első. Dózerek, teherkocsik, dömperek, hernyótalpasok másznak-kúsznak dübörögve a hegyoldalon. Mindenütt gép és gép. Modem kubikosok. Az erdő visszhangzik az emberek kiáltozásaitól, a gépek monoton zajától. A környék — szűzföld volt. Czank Nándor az építés- vezető, helyettese Szántó Péter mérnök. A munka szép. — Erről ábrándozott? Ilyesmiről? — Körülbelül. Éppen ilyen nagy, monumentális munkáról álmodoztam egyetemista koromban. — Hogyan került Pécsre? — Diplomám megvédése után talán egy héttel megnősültem. Feleségem pécsi, a Tanárképző Főiskolán tanít. A Műszaki Egyetemen tanársegédi beosztást biztosítottak volna számára. Sajnálkozva vették tudomásul, hogy Szántó Tibor „vidékre” költözik. Megszokta ezt a várost? Meg. Kedvesnek, szépnek tartja, és eső után az utcákat — piszkosnak. No persze. — Minden szakmai öreg róka ezt tanácsolta: kezdjem mérnöki tevékenységemet mindjárt a kivitelezésnél... — mondja. Vagyis: életközelség. A rajz — holtanyag addig a pillanatig, amíg az első csákánycsapás el nem hangzott az erdőben. Utána a rideg, pontos, finom vonalak, számítások új arcot öltenek. — Van valami, amit az egyetemen nem tanítanak . . . — Micsoda? — Hogy is mondjam csak? Egyik: a tervező sem tévedhetetlen. Kisebb-nagyobb hibák itt a helyszínen derülnek ki és ezeket itt kell korrigálni. Gyorsan, alapos gonddal kell megoldani bizonyos problémákat, amelyben például Czank Nándornak hihetetlen gyakorlata van. Nagyon sokat tanulok tőle és tanulok például a gépek kezelőitől. — Mit? — Ismerik saját gépeiket. Tudják, hogy a gép mire képes, mi a maximum, mát tudnak kihozni belőle és ez azért lényeges, mert néha — előttem lehetetlennek látszó feladatokat — is megoldanak. Ne felejtse el, hogy valóságos dzsungelén kell keresztül vágnunk. A nehéz talajviszonyok miatt bizony sok kérdőjellel találkozunk. — A másik? — Aprónak tűnő, emberi problémák. Megfigyeltem például, hogy Czank Nándor építésvezető mi mindennél foglalkozik a szakmai feladatokon kívül. Például: távol esik a munkahelyünk, az ebédért kilométereket kellene gyalogolniuk a munkásoknak. Az építésvezető szerzett egy tábori konyhát. Gyakran vizes a talaj: gumicsizmát szerzett. Esős napok köszöntötték ránk, más megoldás nem volt, beálltunk a fák alá. Sátrakat hozatott. Ezek nem is olyan „kis” intézkedések. Én pedig megtanultam, hogy a vezetési koncepcióban ezeknek a dolgoknak jelentős helyük van. A közgazdász Bajusz Balázsné közgazdász. Munkahelye: Pécs, Beruházási Bank. Férje — ifjú házasók — kömyékbeü születésű. Az egye temen ismerkedtek meg. — Férjem nem szereti Budapestet. Vele jöttem Pécsire. Egyszerűen azért, mert a szakemberekre itt is nagyon szükség van. Még egyetemre jártunk, amikor egy alkalommal pécsi kiránduláson vettünk részt. Azt hiszem, már akkor választottunk ... — Milyen beosztásban dolgozik? — Előadó vagyok, mezőgazdasági és egészségügyi beruházások tartoznak hozzám. — A közgazdásza tevékenység — legalábbis a laikusok számára — mintha szürke, unalmas, egyhangú munkát jelentene? Elneveti magát. Feketével kínál. — Elhiszem, de nem így van. Apám főkönyvelő, tehát egy kicsit családi tradíció nálunk a pénzgazdálkodás. És képzelje el: befejeztem az egyetemet, ide kerültem a bankhoz, mindjárt megkaptam a száznyolcvanöt milliós klinikai objektumot. Milliókban kellett gondolkodnom szinte egyik napról a másikra meglehetősen nagy felelősséggel. De mondok egy példát, amiben én nagyon sok szépséget találok. Mondjuk egy állami gazdaság korszerű szarvasmarha-tenyészetet akar létesíteni. Korszerű istálló kell: villany, víz, gépék, takarmány- adagoló és más berendezések. A hitelt megkapják, ha biztosítékot kapunk tőlük: gazdaságosan tenyésztik a szarvasmarhát, vagyis a korszerű körülményekkel párhuzamosan korszerű gazdálkodást folytatnak. Akkor lehet csak szó hitéiről. Természetesen nem egyedül én döntök efelett, hiszen számtalan szakember egyöntetű véleménye szükséges ahhoz, hogy egy beruházási program valóra vál jon. Minden fillért a fogunkhoz verünk, -mielőtt kiadnánk. Ez a fontos. — Túl szigorú „hitvallás” ez... — Igen. De pénzről, milliókról van szó. Ezzel mindent megmondtam. Kissé visszavonult életet élnek. Kényszerűségből: férje — korábban nyolc hónapos tanfolyamon vett részt Budapesten, amikor Pécsett beindult az elektronikus számítási és ügyviteli intézmény. Most három hónapos tanfolyamot hallgat az NDK-ban. Albér letben laknak, talán ... talán sikerül egy emeletráépítési akció révén lakást kapniuk. „Hazai gondokban” tehát nincs hiány. Még szerencse, hogy ez a munka, amit — szavai után ítélve — valóban örömmel végez, kissé feloldja a szerteágazó egyéb gondokat. A jogász Dr. Báli Erzsébet, azaz Csonka Ferencné. Szüleinek Geister Eta utcai lakásán találkozunk. Éppen egy esztendővel ezelőtt vette át a diplomát. Erzsébet a pécsváradi járási tanácson dolgozik. Korábban gyámügyeket intézett, most a mezőgazdasági osztályon jogászkodik — Akták tömkelegé... — mondom együttérzően, de tiltakozik: — Már az első napokban kaptam vagy nyolcvan aktát, kicsit riadtan néztem az irathegyet, de nagyon hamar rájöttem, hogy az „akta” mögött emberi sorsok rejtőznek. És igazságra, megoldásra várnak. — Kapott-e segítséget? — A lehető legnagyobb támogatást kaptam Szentirmai Pista bácsitól, aki az igazgatási osztály vezetője. Kicsit elijesztettek tőle, azt mondták, mogorva ember. Aztán kiderült, hogy ez csak látszat. • Gyámügy. Mit takarnak az akták? Szétesett családokat... Tíz gyerek, az apa elzüllött, az anya kórházban, a gyereI
