Dunántúli Napló, 1964. augusztus (21. évfolyam, 179-203. szám)

1964-08-09 / 186. szám

NAPLÓ 1964. AUGUSZTUS 9. 4 Közel ötezer hallgatója lesz a Pécsi Tanárképző Főiskolának Pótfelvétel a zalaegerszegi kihelyezett nappali tagozatra Nyelvszakos középiskolai tanárképzés is indul Amíg az öt számból nyeremény lesz így dolgozik a Sportfogadási és Lottó Igazgatóság A folyosón felvilágosításra váró ügyfelek, a szűk szobá­ban előadók referálnak, öt- percenként berreg a telefon, levélhalmaz vár felbontásra és elintézésre, közben nyakán a riporter, de Bolla Ferenc, a Tanárképző Főiskola okta­tási osztályának vezetője nem veszíti el nyugalmát, felel a feltett kérdésekse, pedig a hő­mérő higanyszála bent is a kánikulával kacérkodik. — Hány hallgatója lesz a következő tanévben a Pécsi Tanárképző Főiskolá­nak? ' — tesszük fel az első kérdést Bolla elvtársnak. — A nappali tagozatra je- ler“'-°7ett 1042 érettségizett, ezek közül 25 szakra felvet­tünk 340 hallgatót. Ez a lét­szám azonban a fellebbezések eldöntése során 350 főre emel­kedik. A levelező tagozatra jelentkezett 975 személy, ezek közül két szakosnak vettek fel 719, egy szakosnak (mű­szaki, mezőgazdasági, kiegé­szítő szakosnak) pedig 77 hall­gatót, vagyis összesen 796 fel­vételi vizsgát tett hallgatót. A főiskolai hallgatók összlétszá- ma a nappali tagozaton 1280, a levelező tagozaton pedig 3400 körül lesz. Ha még hoz­závesszük a zalaegerszegi ta­gozat 80 főjét, főiskolánk hallgatólétszáma megközelíti az ötezret. — Mi a felvételi vizsgák általános tapasztalata? — A felvételi vizsgára je­lentkezett nappali tagozato­soknak mintegy kétharmada állt helyt a vizsgákon. A vizs­gabizottságok véleménye sze­rint néhány középiskolában ’ nem kielégítő az eredmény. A magyar nyelvi vizsgán pl. ■é'ölt olyan jelölt, aki nem is­merte fel a legfontosabb mondatrészeket, nem tudta le­írni helyesen saját faluja ne- véf (Kétúlyfalut írt), vagy a reformkor « költőjét Vörös- Ma rthy-nak írta. A magyar irodalomból is inkább a lexi­kális tudás bontakozott elő. Sokan nem tudták, mi a líra, az epika és a dráma között a különbség, mi a ritmus, a rím. Egyik vizsgázó Kazinczy orfhológusait összetévesztette az ornitológusokkal. A bioló­gia-szakosoknak a kémia volt gyenge, az orosz nyelvre je­lentkezetteknél gyakran a nyelvtani alapfogalmak vol­tak zavarosak. — Van-e remény arra, hogy a felvételi vizsgán megfeleltek, de fel nem vet­tek még az idén tovább ta­nulhatnak? — Nemcsak a megfeleltek­nek, hanem az elutasítottak- nak is van reménye a tovább­tanulásra. A Művelődésügyi Minisztérium közzé tette azok­nak a felsőoktatási intézmé­nyeknek a jegyzékét, ame­lyeknél pótfelvételi vizsgára kerülhet sor. A Pécsi Tanár­képző Főiskolának csak a Za­laegerszegre kihelyezett nap­pali tagozatára van pótfelvétel a következő szakokra: orosz— rajz, orosz—magyar, orosz— ének—zene, matematika—fizi­ka, testnevelés—földrajz és testnevelés—történelem sza­kokra. — Mit kell tudnia a fel­vételi vizsgára jelentkezők­nek? — A felvételi vizsgára a je­lentkezési határidő: augusztus 20. A felsorolt szakokra azok is jelentkezhetnek, akik az ezévi felvételek során férő- helyhiány vagy sikertelen fel­vételi vizsgaeredmény miatt valamely más felsőoktatási in­tézménybe nem nyertek felvé­telt. A fellebbezésüket el­utasítottak is pályázhatnak írásban a főiskola igazgatójá­nál. Ha a jelentkező közvetle­nül adja be pályázatát, ahhoz csatolni kell a munkahely ja­vaslatát is. A pótfelvételi vizsgákat augusztus 31-e és szeptember 10-e között kell letenni. Azoknak a kérelmét, akik a júliusi felvételek során az előírt tantárgyakból sikeres vizsgát tettek, kérésükre újabb vizsga nélkül fogják elbírálni. — A Pécsett vagy Bara- j nyában végzettek is jelent- , kezhetnek a zalaegerszegi nappali tagozatra? — Elsősorban a Zala me­gyeiek vagy olyanok kérelmét veszik figyelembe, akik nyi­latkoznak, hogy a nappali ta­gozat két éves elvégzése után Zala megyébe kérik kihelye­zésüket. A pótfelvételre je­lentkezők a középiskolák igaz­gatói útján jelentkezhetnek Kovács Lajos zalaegerszegi tagozatvezetőnél (Zalaeger­szeg, Ságvári Endre utca 23.), vagy a felsőoktatási intézmé­nyektől kérhetik átirányításu­kat. A felvételi vizsgára a za­laegerszegi tagozat hívja be a jelentkezetteket a fentebb említett időpontban. — Úgy hallottuk, hogy a Főiskolán középiskolai ta­nárképzés is indul az új tanévben? — Megfelelő számú jelent­kezés esetén megindul Főis­kolánkon a Szegedi József Attila Tudományegyetem Böl­csészettudományi Karának kihelyezett esti tagozata. Itt csak egyszakos képzés folyik, angol vagy orosz szakra lehet jelentkezni. A tanítás az esti órákban történik 5—8 óra kö­zött a Bölcsészettudományi Kar tanterve szerint a pécsi főis­kolai tanárok közreműködé­sével. A felvételi vizsga és az arra való jelentkezés a szegedi egyetemen történik. A jelent­kezési és a felvételizési határ­idő, a főiskolaiéval azonos. Másfélmilliárd lottószel­vény. Ennyit vettünk meg a trafikokban, postahivatalok­ban, lottózókban a játék kez­dete, 1957 óta. Az óriási szám is mutatja, hogy nincsen olyan felnőtt, de talán még gyerek sem, aki ne ismerné ezt az izgalmas játékot. De a lottóval járó munkát, azt, hogy hogyan is bonyolít­ják le az egészet a szelvény­készítéstől a kifizetésig, hogy hogyan zárják ki a visszaélé­sek lehetőségét, miként húz­zák a számokat — ezt már kevesebben tudják. Pedig ez is érdekes. Erről beszélget­tünk a lottózás „gazdáival” az Országos Takarékpénztár Sportfogadási és Lottó Igaz­gatóságán. Vasajtók és páncélszekrények Az út a budai Várban, az Állami Nyomdában kezdődik. Itt nyomják az összes érték­papírt, a bélyeget is, itt ké­szül a sok szelvény. Valóban nagyon sók, és egyre több. Az év első felében egy-egy héten már átlagban 6 090 000 szelvény fogyott el; az eddigi rekord az idei 12. játékhéten következett be: 6 595 000 szel­vénnyel! A nyomtatást ter­mészetesen komoly ellenőrzés mellett végzik, visszaélésről, „könnyű” szelvényszerzésről szó sem lehet. Utána még sor szám és darab szerint is ellen őrzik a szelvényeket, majd biztosan leplombált, vízhatlan zsákokba csomagolva útnak indítják az OTP-fiókok felé. A lottóárusítók, irodák az OTP-fiókoktól kapják hetente. Az ezekután következő mű­veletről, a szelvények kitölté­séről Iá+S7ó1ap nem keli soka* beszélni. Pedig erről is van mondanivalójuk a lottó-szak­embereknek. Sokan még most sem töltik ki ' szabályosan a lottócédulát. Olyan szelvény is érkezett már am el ven ean- dosan besatíroztak, illetve ki­színeztek 85 kockát, csak épp a választott öt számot hagy­ták üresen. Pórul is jártak a ..művészi érzékű” játékosok: hiába volt találatuk, nem nyertek, csak a szabályosan kitöltött szelvények vesznek részt a játékban. A lottóládába dobott sz°1vé nveket húzás előtt eev erre kijelölt bizottság szedi ki: ez biztosíték arra, hogy mind­egyik beérkezzen. A postán feladott lottót exoressz külde­ményként kezelik. ígv min­den ideiében bedobott szel­vény ideiében ott is van a kiértékelő he'lven. Itt szém- sorreodbe rakiák. maid 200- as köteeekbe kötik. A csoma­gok ezután speciális vávóvéo- be kerülnek, a fféo különvá- lasztta a fogadási és az ellen őrző részt. A szelvénvköteaek oldalát még bekenik előhív­ható vegytintával, ígv akadá­lyoznák mev. hogy húzás után kitöltött, tehát mee nem je­1 + Q'T/nl ví>r>tr/>V lenőuTfi sülvén v^Tcet tartan- áronban önmagában plésf?*'5 hi7+^n«3óöosr»pk. ez^rt az pl- eler>or7ő szilván vek tartal­mazó zsákokat vqsaitók mö­cró ’rpT't r>ór>f'ól<;zeV‘rópvV*oTa VÓH’lr P" Í Írtől ívn l^o'rolr+ől A 0«; r'Pr*r»ól<?’7olr­rónVpVrtolr Ir^ttiP«; zórinV xrqrv 37 orr vi k Viilojsnt P7 O'T’"*3 ^rp_ Tofo miinlrpt-irsa. a rnpcílrpf 3 ■ppp7ÖrrTrrmu'.?q’7tór,iiiTr* rnocrVu- znttiq $ p ^úvnVot óllprm VÖ7Ío(tV7Ő noncót^li lo fl színod húzása Ezután következik a legiz­galmasabb rész, a számok hú­zása. Ezt a folyamatot már jónéhányan látták, hiszen a sorsolást mindig máshol, az ország más-más helységében végzik. Az öt számot különben öt, j a közönség közül sorsolás ál­tal kiválasztott játékos húzza. Sokan annyira a vakszeren­csére bízzák a dolgot, hogy még be is hunyják a szemü­ket húzás közben. De aki nyitva tartja, az sem látja, hogy mit húz: a közönség és a közjegyző áltál előzőleg el­lenőrzött 90 számot ugyanis kis gömbökbe zárva rakják a szerencsekerékbe, „leskelőd- ni” tehát nem lehet. A kihúzott öt számot a sor­solás után rejtjeles telefon- hívással és géptávíró útján azonnal közük a budapesti központtal, amely rögtön to­vább küldi a hírt a rádióhoz, a televízióhoz, a Magyar Táv­irati Irodához. Hogy jó-e ez a hír vagy rossz, az egyénenként válto­zik, s a szerencsétől füge. Hetente iges sok embernek ó hír. Hogy kiknek, és mi'ven mértékben, vagyis hogy há­nyán nyernek és mennyit, az még péntek este eldől. Sok­száz kisegítő, elsősorban nyugdíjasok, és diákok hajol­nak péntek délután a szo'- vénykötegek fölé. A szelvé­nyeket speciális „ráccsal” vizsgálják, amelyek akkorák, mint a szelvény, s az öt szám helyén ki vannak vágva. Ha a kis ablakon megjelenik az x, van találat, ha üres az ablak, nincs. Az ügyes kis szerszámmal egy délután két- háromezer szelvényt is k'érté-* kel egy-egy ügyesebb mun­katárs. A munkát különben a Pénzügyminisztérium szigo­rúan ellenőrzi, idegeneknek a kiértékelésre bemenni nem szabad. 2473 094 forint Ha találat van, az eddig páncélszekrényben tartott el­lenőrző szelvénnyel a pénz­ügyminisztériumi kiküldött és közjegyző jelenlétében össze­hasonlítják, aztán kiszámítják, hogy egy nyerőosztályra, egv szelvényre mennyi pénz int. Ez* már szombaton délelőtt közli a rádió és a sajtó, a játékosnak pedig a pénzügy­minisztériumi kiküldött és közjegyző jelenlétében már csak a nyereményt kell fel­vennie. A két-három találato- sat négy nap múlva, a né­gyest, ötöst 12 napon belül. Az utóbbi időben különben elég sok az ötös találat: 2 473 094 forint. A legnagyobb négyest is elfogadnánk: 1960- ban (a tizenhatodik játékhé­ten) három négyes találatra egyenként 1 110 383 forintot fizettek. Nem beszéltünk még a rá­adásról, a minden hónapban megtartott tárgynyereménv- sonsolásról, s az évenként kü­lön egyszer-kétszer megrende­zett rendkívüli sorsolásról. Műterem az utcán AZ ÁLMOK VALÓRA VÁLNAK Fel kell hajtanom ezeket az embereket, ami éppenséggel nem könnyű, mert közük ve­lem: „Kiszálláson van...” — „Váltott műszakban dolgo­zik ...” — „Vidékre utazott...” — „Utat vág a sziklában, fönt a Mecseken...” — Tehát az első értesülés is jelzi már, hogy a fiatal diplomások — egy-másfél esztendővel az egyetemi tanulmányok után — várható ambícióval tevékeny­kednek. Éj ítészmérnök, köz­gazdász, jogász, gépészmérnök. A kérdések zöme, amelyekre választ kértem tőlük, talán közhelynek tűnnek: álmaik, terveik, jövőjük, kaptak-e bi­zalmat, cserében mit adnak ők, elégedettek-e környezetük­kel, a kapott feladatokkal? Az építészmérnök Üt. vasút, alagút tanszakon végzett Szántó Péter mérnök. Fekete, jóvágású fiatalember. Kockás inget és fekete far­mernadrágot visel, poros, el­nyűtt félcipőt: itt fönt a Me­cseknek egyik nagyon szép völgyében, szikla-törmeléken lehet csak közlekedni. Az út, amelyet sziklába vágnak, kö­zel három kilométer hosszú lesz, a végén egy új bánya. Majd. Mert az út az első. Dó­zerek, teherkocsik, dömperek, hernyótalpasok másznak-kúsz­nak dübörögve a hegyoldalon. Mindenütt gép és gép. Mo­dem kubikosok. Az erdő vissz­hangzik az emberek kiáltozá­saitól, a gépek monoton zajá­tól. A környék — szűzföld volt. Czank Nándor az építés- vezető, helyettese Szántó Pé­ter mérnök. A munka szép. — Erről ábrándozott? Ilyes­miről? — Körülbelül. Éppen ilyen nagy, monumentális munká­ról álmodoztam egyetemista koromban. — Hogyan került Pécsre? — Diplomám megvédése után talán egy héttel megnő­sültem. Feleségem pécsi, a Tanárképző Főiskolán tanít. A Műszaki Egyetemen ta­nársegédi beosztást biztosítot­tak volna számára. Sajnálkoz­va vették tudomásul, hogy Szántó Tibor „vidékre” költö­zik. Megszokta ezt a várost? Meg. Kedvesnek, szépnek tartja, és eső után az utcákat — piszkosnak. No persze. — Minden szakmai öreg róka ezt tanácsolta: kezdjem mérnöki tevékenységemet mindjárt a kivitelezésnél... — mondja. Vagyis: életközelség. A rajz — holtanyag addig a pil­lanatig, amíg az első csákány­csapás el nem hangzott az er­dőben. Utána a rideg, pontos, finom vonalak, számítások új arcot öltenek. — Van valami, amit az egyetemen nem tanítanak . . . — Micsoda? — Hogy is mondjam csak? Egyik: a tervező sem téved­hetetlen. Kisebb-nagyobb hi­bák itt a helyszínen derülnek ki és ezeket itt kell korrigál­ni. Gyorsan, alapos gonddal kell megoldani bizonyos prob­lémákat, amelyben például Czank Nándornak hihetetlen gyakorlata van. Nagyon sokat tanulok tőle és tanulok pél­dául a gépek kezelőitől. — Mit? — Ismerik saját gépeiket. Tudják, hogy a gép mire ké­pes, mi a maximum, mát tud­nak kihozni belőle és ez azért lényeges, mert néha — előt­tem lehetetlennek látszó fel­adatokat — is megoldanak. Ne felejtse el, hogy valóságos dzsungelén kell keresztül vág­nunk. A nehéz talajviszonyok miatt bizony sok kérdőjellel találkozunk. — A másik? — Aprónak tűnő, emberi problémák. Megfigyeltem pél­dául, hogy Czank Nándor épí­tésvezető mi mindennél fog­lalkozik a szakmai feladatokon kívül. Például: távol esik a munkahelyünk, az ebédért ki­lométereket kellene gyalogol­niuk a munkásoknak. Az épí­tésvezető szerzett egy tábori konyhát. Gyakran vizes a ta­laj: gumicsizmát szerzett. Esős napok köszöntötték ránk, más megoldás nem volt, beálltunk a fák alá. Sátrakat hozatott. Ezek nem is olyan „kis” in­tézkedések. Én pedig megta­nultam, hogy a vezetési kon­cepcióban ezeknek a dolgok­nak jelentős helyük van. A közgazdász Bajusz Balázsné közgazdász. Munkahelye: Pécs, Beruházási Bank. Férje — ifjú házasók — kömyékbeü születésű. Az egye temen ismerkedtek meg. — Férjem nem szereti Bu­dapestet. Vele jöttem Pécsire. Egyszerűen azért, mert a szakemberekre itt is nagyon szükség van. Még egyetemre jártunk, amikor egy alkalom­mal pécsi kiránduláson vet­tünk részt. Azt hiszem, már akkor választottunk ... — Milyen beosztásban dol­gozik? — Előadó vagyok, mezőgaz­dasági és egészségügyi beru­házások tartoznak hozzám. — A közgazdásza tevékeny­ség — legalábbis a laikusok számára — mintha szürke, unalmas, egyhangú munkát jelentene? Elneveti magát. Feketével kínál. — Elhiszem, de nem így van. Apám főkönyvelő, tehát egy kicsit családi tradíció nálunk a pénzgazdálkodás. És képzelje el: befejeztem az egyetemet, ide kerültem a bankhoz, mindjárt megkap­tam a száznyolcvanöt milliós klinikai objektumot. Milliók­ban kellett gondolkodnom szinte egyik napról a másik­ra meglehetősen nagy felelős­séggel. De mondok egy pél­dát, amiben én nagyon sok szépséget találok. Mondjuk egy állami gazdaság korszerű szarvasmarha-tenyészetet akar létesíteni. Korszerű istálló kell: villany, víz, gépék, takarmány- adagoló és más berendezések. A hitelt megkapják, ha biz­tosítékot kapunk tőlük: gaz­daságosan tenyésztik a szarvasmarhát, vagyis a kor­szerű körülményekkel párhu­zamosan korszerű gazdálko­dást folytatnak. Akkor lehet csak szó hitéiről. Természete­sen nem egyedül én dön­tök efelett, hiszen számtalan szakember egyöntetű vélemé­nye szükséges ahhoz, hogy egy beruházási program való­ra vál jon. Minden fillért a fo­gunkhoz verünk, -mielőtt kiad­nánk. Ez a fontos. — Túl szigorú „hitvallás” ez... — Igen. De pénzről, mil­liókról van szó. Ezzel min­dent megmondtam. Kissé visszavonult életet élnek. Kényszerűségből: férje — korábban nyolc hónapos tanfolyamon vett részt Buda­pesten, amikor Pécsett bein­dult az elektronikus számítási és ügyviteli intézmény. Most három hónapos tanfolyamot hallgat az NDK-ban. Albér letben laknak, talán ... talán sikerül egy emeletráépítési akció révén lakást kapniuk. „Hazai gondokban” tehát nincs hiány. Még szerencse, hogy ez a munka, amit — szavai után ítélve — valóban örömmel végez, kissé felold­ja a szerteágazó egyéb gondo­kat. A jogász Dr. Báli Erzsébet, azaz Cson­ka Ferencné. Szüleinek Geis­ter Eta utcai lakásán talál­kozunk. Éppen egy esztendő­vel ezelőtt vette át a diplo­mát. Erzsébet a pécsváradi já­rási tanácson dolgozik. Koráb­ban gyámügyeket intézett, most a mezőgazdasági osztá­lyon jogászkodik — Akták tömkelegé... — mondom együttérzően, de til­takozik: — Már az első napokban kaptam vagy nyolcvan aktát, kicsit riadtan néztem az irat­hegyet, de nagyon hamar rá­jöttem, hogy az „akta” mö­gött emberi sorsok rejtőznek. És igazságra, megoldásra vár­nak. — Kapott-e segítséget? — A lehető legnagyobb tá­mogatást kaptam Szentirmai Pista bácsitól, aki az igazga­tási osztály vezetője. Kicsit elijesztettek tőle, azt mond­ták, mogorva ember. Aztán kiderült, hogy ez csak látszat. • Gyámügy. Mit takarnak az akták? Szétesett családokat... Tíz gyerek, az apa elzüllött, az anya kórházban, a gyere­I

Next

/
Thumbnails
Contents