Dunántúli Napló, 1964. augusztus (21. évfolyam, 179-203. szám)

1964-08-09 / 186. szám

2 NAPLÖ 1964. AUGUSZTUS ». ’ A dinnyepiacon Országos fodrászverseny Pécsett A Pécsi Fodrászipari Válla­lat 1964. szeptemberében is­mét megrendezi az Országos Pécsi Kupa Fodrászversenyt. Az egész napot betöltő, színvonalasnak ígérkező ver­senyen Budapest, Szeged, Szolnok, Dunaújváros és Pécs állami, szövetkezeti és magán- kisiparos fodrászai vesznek részt, összesen hat verseny­számban. Eddig kilenc csa­pat nevezése érkezett meg. A számítások szerint hozzávető­legesen 45—50 fodrász rész­vételére lehet versenyszámon­ként számítani. Az idei Országos Pécsi Ku­pa Fodrászverseny érdeke­Sok a négyes A Sportfogadási és Lottó Igazgatóság tájékoztatása alap jáu a 32. játékhéten nem vég­leges megállapítás szerint öt találatos lottószelvény nem érkezett. Négy találatot 50 fo­gadó ért el, nyereményük egyenként 82127 forint. Há­rom találatot 4934 fogadó ért cl, nyereményük egyenként 416 forint. Két találatot 129 00!» fogadó ért el, nyere­ményük egyenként 15 forint 90 fillér. Százéves csárda helyett presszós kisvendéglő Vendég lő avatás Göresönyben A híres görcsönyi „százéves csárdának’ már két éve elér­keztek a végnapjai, mikor a helyi földművesszövetkezet dolgozói társadalmi munká­ban „csákány alá vették”. Ez­zel tulajdonképpen nem száz, hanem ennél is több éves csárdái múlt fejeződött be, hiszen a görcsönyiek már Idojárásjelentés i. Várható időjárás vasárnap estig: a hőmérséklet főként nyugaton csökken, növekvő felhőzet, többféle eső, zivatar: nyugati, később északnyuga­tira forduló és megélénkülő, helyenként erős szél. Várható legalacsonyabb éjszakai hő­mérséklet 13—17, legmaga­sabb nappali hőmérséklet va­sárnap 22—27 fok között. 1 vagy tíz-húsz esztendeje száz évesnek tartják ezt a kocs­mát. Az öregek szerint Patkó Bandi is járt oda gyódi, szel­lői portyái alkalmával. Az idő tehát megérett arra, hogy a falu végre korszerű vendég­lőt kapjon. A MÉSZÖV ezért hétszáz­ezer forintos beruházással egy teljesen új vendéglőt épí­tett fel Göresönyben. A kivül- belül modern épületben presszó is lesz. A kisvendég­lő belső festését a korszerű úgynevezett „vendéglélektani” kutatások eredményei szerint választották ki. A presszóban pedig Varia típusú berende­zés lesz, ami ugyancsak a vendéglátóipar legfrissebb di­vatja. A minden igényt kielé­gítő konyhában naponta főz­nek majd, méghozzá száz fő­nyi kapacitással. sebb, színesebb és nívósabb lesz az elsőnél. Például re- vüfésülést is végeznek majd. Ifjú Rónai László, az 1963. évi magyar női fodrász baj­nok, valamint a zsűri tagjai, volt nemzetközi versenyzők modem fésülési bemutatót tartanak. Ekkor ismerkedhet majd meg a nézőközönség az 1964—65 évi frizura divattal. A verseny érdekessége lesz a Pécsi Ruhaipari Vállalat és a Pécsi Állami Áruház őszi­téli divatbemutatója, mélyet a hosszabb szünetekben ren­deznek. Nem titoik már, hogy mi­lyen frizurákat fésülnek majd a versenyen a Pécsi Fodrász­ipari Vállalat versenyzői. Az új ddvatú, francia és osztrák frizuráik és a legutóbbi nem­zetközi versenyek tapasztala­tai kétségtelenül hatást gya­koroltak rájuk. Az új frizu­radivat sokban különbözik az eddigitől. Az első és legfon­tosabb különbség a haj hosz- szában van. A nőiesebb fri­zura az eddigieknél hosz- szabb, takarja a fület. A másik lényeges különbség: az új frizuránál a haj hossza szükségszerűvé teszi a haj tar- tóshullámosítását, amely nem­csak a fodrásznak segítőtár­sa a frizura alakításában, ha­nem viselőjének is a haj ke­zelhetőségében. Az 1964—65 évi frizura divat lényege azonban valószínűleg a hul­lámok elhelyezésében, vala­mint abban van, hogy a fri­zura alakításánál mindig figyelembeveszik az arc ka­rakterét. A Pécsi Fodrászipari Vál­lalat három csapatot indít az őszi versenyen. A ver­senyzők heti három alkalom­mal gyakorolják az új fri­zurák készítését. HÍREK AUGUSZTUS A Nap kél: 4,32, nyugszik: 19,07 órakor. A Hold kél: 6,08, nyugszik: 20,27 órakor. Név­VASÁRNAP nap: Ernőd. Megkérdeztük: Miért nincs Pécsett tojásszén? Az utóbbi napokban vagy egyáltalán nincs Pécsett tojás­szén, vagy alig néhány má­zsa áll a vásárlók rendelke­zésére. Érdeklődtünk a TÜ- ZÉP központjában, mi ennek az oka? A válasz szerint a nagymányoki brikettgyár le­állt, s ezért nincs tojásszén. Telefonon felhívtuk a nagy­mányoki gyárat, ahol Schlett László főmérnök a következő tájékoztatást adta: — A gyárat valóban leállí­tottuk. Ez a szokásos évi nagyjavítás. Míg azelőtt egy hónapig tartott a munka, most kellő szervezéssel sike­rült megoldani, hogy ez az idő rövidebb legyen. így az idén csak július 27-től augusztus 20-ig áll a gyár. 21-én már megkezdődik a termelés. Na­ponta nyolcvanhárom vagon tojásszenet gyártunk majd, úgy mint eddig. De szeptem­berben a hidasi brikettgyár­ban is megkezdik a tojásszén gyártását, s ez napi hatvan vagonos többletet jelent. A (elevfzitf műsora 1964. aug. 9-én, vasárnap: 10.00: A Galapagos szigete­ken. III. 10.30: Országos tűz- oltóverseny, 1964. Közvetítés a budapesti Asztalos János parkból. 11.30: A Tenkes ka­pitánya. Ifjúsági tv-filmsoro- zat X. XI. rész (ism.) 15.40: Magyar mezőgazdászok az NDK-ban. Riportfilm. 16.00: Magyarország—Svédország — úszóverseny közvetítés a sport uszodából. Riporter: Vitray Tamás és Gallov Rezső. 17.40: Szolnoki Dózsa—Bp. Honvéd bajnoki vízilabdamérkőzés köz vetítése Szolnokról. Riporter: Szőnyi János. 18.40: A Ma­gyar Hirdető műsora. 18.55: Ki mit tudott? 19.20: Esti me­se. 19.30: Tv-híradó. 19.50: Dél keresztje alatt. A világ tetején. Boldizsár Iván úti­jegyzete. 20.05: Pacsirta. Ma­gyar film (14 éven felüliek­nek!) 21.40: így éltünk... — Herman Rossel faszobrászmű­vész munkái. 22.00: Telcsport. 22.25: Tv-híradó 2. kiadás. Dór az udvari intrikák meg. akadályozták a törökök el­leni támadó hadjáratra az ala­pos felkészülést, 1664 elején Zrínyi Miklósnak mégis sikerült megállítania a pécs—kanizsai vo­nalon a török sereg előrenyomu­lását. Montecuccoli császári fő­vezér beavatkozás nélküli szem­lélője maradt Zrínyi erőfeszíté­seinek. Nagylétszámú főseregé­vel harc nélkül visszavonult az osztrák határ védelmére. Szent- gotthárdnál, az őt harcra kény­szerítő törökökön, véres csata során döntő győzelmet aratott. Európa lelkesedéssel fogadta a diadal hírét. Annál nagyobb volt a meglepetés, hogy tíz nappal a csata után, 1664. augusztus 10-én Vasváron békét kötöttek, amelynek határozatai inkább török győzelemre vallottak. A 300 évvel ezelőtti megegyezés alapján a császár és a szultán osztoznak Magyarországon és véget vetnek önálló­ságának. A törökök titkos záradékban megígérték, hogy nem segítik a magyarokat a Habsburgok ellenében. Régi álma volt ez a bécsi udvarnak. Engedtek területi igényeikből, hogy korlátlanul uralkodhassanak azon, ami a kezükben maradt. A megalázó megállapodás nagy elkeseredést szült és döntő lökést adott ahhoz, hogy az elégedetlen főurak Wesse­lényi nádor vezetésével Habsburg-ellenes szervezkedésbe kezdjenek. — Szombaton kissé megfo­gyatkozott az Abaligetre ki­ránduló belföldi turisták szá­ma. Mindössze két város, Bu­dapest és Miskolc lakói, kép­viselték magukat néhány tu­ristával. A külföldi vendégek azonban továbbra is sok hely­ről jöttek, nyelvi tarkaságot kölcsönözve az abaligeti cam- pingtábornak. Szombaton fran da, nyugatnémet és keletné­met családok látogattak Aba­ligetre, de a legtöbb külföldi vendég változatlanul Cseh­szlovákiából érkezett. — Nevető Vendégszolgálat címmel augusztus 13-án este 8 órakor zenés kabaréműsort adnak a pécsi szabadtéri szín­padon. Közreműködnek: Gob­bi Hilda Kossuth-díjas kiváló művész, Kazal László, Fónay Márta, Buss Gyula, Balogh Erzsi, Toldy Mária, Aradszky László, Késmárki Marika. — Konferál: Verebes Károly. Közreműködik még Túrán László és tánczenekara. *— Pécs város in. kerületi tanács mezőgazdasági csoport­ja értesíti az érdekelt lakos­ságot, hogy a Pécsi Állami Gazdaság a Nagy-Szkókóban lévő 17 kh: gyümölcsösében augusztus 4-től augusztus 7-ig szerves foszfortartalmú nö­vényvédőszerrel permetezést végzett. Felhasználásra került vegyszer erős méreg, emberre, állatra, méhekre egyaránt ve­szélyes, mérgező hatását 21 napig megtartja; Ezen idő alatt a fenti területen tar­tózkodni, illetve közlekedni szigorúan tilos és életveszé­lyes* — A Moziüzemi Vállalat ér­tesíti a közönséget, hogy a Kossuth és Park mozi 18 éven felüli műsora miatt az aláb­bi időpontokban a Dollárpapa című filmből külön előadáso­kat tart. Kossuth: vasárnap, hétfő, kedd, szerda délután fél 3 órai kezdettel. Park: vasárnap délután 2 órai kez­dettek A külön előadások miatt a Kossuth híradó a fenti napokon 11 óra helyett 10 órakor kezdi az előadá- sokatj Vasvári Berenic 7. TÁNCCAL KULTÜRHÁZAT A Finn Kommunista Párt helsinki székházának udva­rán bizarr alktói képzeletre valló szobor dicséri a székház építésekor megnyilvánuló tár­sadalmi összefogást, az egy­szerű finn munkások, szak- szervezeti tagok, fiatalok ál­dozatkészségét. A szobor alko­tója a világhírű finn szob­rászművész V. Altonnen. Egy valószínűtlenül hatalmas mé­retű kezet mintázott meg, hogy bronzba öntve hirdesse a finn munkások összefogását és egységét. A párt székháza, mint már említettem, egyben a legnagyobb finn munkás- kultúrház, — és ez önmagá­ban is kifejezi, hogy Finnor­szágban el sem képzelhető a tömegpolitikai munka — a kultúrával való szakadatlan törődés kulturális nevelőmun­ka nélkül. Nem állítom, hogy mindaz, aki részt vett a párt­ház építése során végzett 150 ezer órát kitevő társadalmi munkában, — egytől egyig kommunista öntudatból tette. „Hadd legyen a legnagyobb munkáskerületnek, a város, sőt. az ország legszebb kul- túrháza. Hadd hallgassanak a munkások is hangversenyt, operát, szép muzsikát, hadd legyen a munkásfiataloknak is tágas tánctermük, könyv­táruk, klubhelyiségeik, ahol tanulva szórakozva eltölthetik szabadidejüket.” Sokan gon­dolkoztak így a társadalmi munkát végzők közül. A finn emberek nagyon szeretik az éneket, a zenét. A hivatalos adatok szerint Finnországban 89 állandó jellegű színház működik, ezenkívül minden nagyobb településnek megvan az öntevékeny színjátszó cso­portja. A városi jobbmódú családoknál még ma is szokás a szombat esti családi zene. Nem számít igazán művelt embernek Finnországban az, aki nem tud valamilyen hang­szeren játszani. Különös sajátossága a finn kultúrának, hogy elválaszt­hatatlan egységbe ötvözi a modernet hagyományos népi elemekkel. A finn építészek, szobrászok, festők mindunta­lan visszanyúlnak a népművé­szet gazdag forrásaihoz. Nincs olyan város, ahol ne találkoz­na az ember Kalevala szobor­ba álmodott hőseivel, — a tragikus sorsú Ainov, a bölcs Väinämöjnen, az elszánt Kul- lervo, a bőhumorú Ilmarinen szobraival. A finn városok egymással versengve rendezik a folklór fesztiválokat, — felhasználva azokat nemzet­közi kapcsolataik ápolására, mint Jyväshyläben, ahol ép­pen látogatásunk idején tar­tották az egész országot át­fogó kultúrnapokat, kínai, svéd, amerikai, olasz vendé­gek részvételével. Vendéglátó­ink megható történeteket mondtak el az egyszerű finn emberek kultúra iránti vonzó­dásáról. A világtól elzárt vi­déki településeken bizony eléggé gyakran előfordul, hogy a kultúrházat úgy tán­colják össze, — a társadalmi munka mellett a műkedvelő színdarabok, táncestélyek vár­ható jövedelmére vesznek fel kölcsönt, személyesen, kevéske vagyonukkal kezeskednek a kölcsön és a kamatok vissza­fizetéséért. A hivatalos állam, a meglehetősen nagy önálló­sággal rendelkező városi ön- kormányzatok egymással ver­sengve vállalják a mecénás szerepét, múzeumokat, képtá­rakat alapítanak, szobrokkal díszítik tereiket, művészi igé­nyeket támasztanak az építő­művészek, tervezők felé is. Lahtiban például húsz mű­vészi igényű szobrot helyeztek el a város terein, márványba vésve, bronzba öntve a mon­dák hősei mellett a hétközna­pi munka, a mindennapi élet figuráit, a favágót, a poli­tikust, a síelőt, a rénszarvast, a víz felett sikló fecskéket. Finnországban nem kell afelett vitatkozni a képzőmű­vészekkel, hogy a mindennapi élet ábrázolása művészi-e, mert valamennyien természe­tesnek tartják, hogy a törté­nelmi, mondabeli múlt témái mellett elsősorban a hétköz­napok egyszerű hősei, a favá­gók, fausztatók. halászok éle­te, az alkotó emberi munka méltó arra, hogy a művész témájául vá'as'zn ­emiatt nem félnek az élő sze­mélyek ábrázolásától sem. Egy-egy neves sportoló már életében halhatatlanná válhat, akárcsak Nurmi, akinek a helsinki olimpiai stadion be­járata előtt helyezték el élet­nagyságú szobrát. A finn kép­zőművészetet éppen az teszi naggyá, hogy az élettel szer­ves kapcsolatban áll, mentes minden nagyképű arisztokra­tizmustól, és a kétségtelenül jelentkező nacionalista betö­résektől eltekintve feltétlenül haladó. A finn oktatási rendszer nagyjából hasonlít a mienk­hez. Népiskolájuk 6+2 (ismét­lő) évfolyama falun, városán kötelező. A nyolc osztályos gimnáziumaik magas színvo­nalú, Ipari szakiskoláik jól felszerelt gyakorló műhelyek­kel rendelkeznek, amelyek egyben a technikai színvonal fejlesztésének hivatalosan is elismert bázisa. Ha valamely gépgyártó üzem új gépeket konstruál, azt először feltét­lenül valamelyik ipari szakis­kolában próbálja ki, mert Finnországban a szakembe­rekhez mérik a technikai fej­lődés ütemét. Azt tartják, hogy az új gép, az új techno­lógia csak akkor válhat be, ha hozzáértő, jó szakemberek veszik kézbe. Az elemi isko­lában tanulók ingyenes ebédet kapnak. Az állami középisko­lákban tandíjat nem kell fi­zetni. Annál súlyosabb terhe­ket jelent az egyetem elvég­zése. A felsőoktatási intéz­ményekben tanuló diákoknak mindössze 15 százaléka kap ösztöndíjat, maximálisan évi 560 márkát. A kollégiumokban 80—150 márkás havi lakbérek vannak, a hivatalosan megál­lapított havi létminimum 207 nárka. Az egyetemi men?« A kuopioi színház nemrégiben épült szupermodern épülete ismeretlen fogalom. Korsze­rűen berendezett diákétter­meik viszont eléggé drágák. Egyáltalán nincsenek arány­ban a szűkreszabott ösztöndí­jakkal. A diákok nagy része éppen ezért kénytelen mel­lékállásokat vállalni, kölcsö­nöket felvenni. A helsinki lo­kálok, éjszakai szórakozóhe­lyek tipikus figurája a hiva­talosan tiltott, de elnézett sztriptiz-ben fellépő egyetemi hallgatónő, aki ezzel a nem éppen vonzó mellékfoglalko­zással kénytelen megélhetését, tanulását biztosítani. Van, persze, hogy van aztán számos olyan egyetemi hall­gató is, aki Mercedessel jár az előadásokra, luxus jachton viszi kirándulásra társait, — no, dehát ne feledjük, hogy Finnországban azért mellesleg kapitalizmus van és a pénz­nek ott sincs szaga... Következik: NURMI ARANYOZOTT CIPŐJE A félreértések elkerülésére tegnapi cikkünkhöz szeretném hozzáfűzni, hogy a finnek a Fahrenheit hőmérőt használ­ják. A hőmérsékleti adatokat tehát így kell értelmezni.

Next

/
Thumbnails
Contents