Dunántúli Napló, 1964. augusztus (21. évfolyam, 179-203. szám)
1964-08-09 / 186. szám
1964, AUGUSZTUS 9. IVAPLŐ Az első évforduló 1980-ra három bányaüzem lesz a mecseki szénmedencében 1963 nyarán a pécsi és a komlói szénbányászati tröszt egyesítésével létrehozták a Mecseki Szénbányászati Trösz- 1 ;t. Mit tettünk jól és mit szül? Nagyszabású értékeikbe persze nem lehet bo- ( átkozni, hiszen egy év nem sok idő ilyen nagy tröszt életében, de ugyanakkor jó alkalmat ad a visszapillantásra. Elöljáróban megállapítható: helyesnek bizonyult a két tröszt egyesítése. Ifi indokolta as egyesítést? A szocializmus gyorsütemű fszélütésének és az egyre nagyobb gazdasági feladatok megvalósításának egyik feltétele a termelőerők ésszerű koncentrálása. E fontos nép- gazdasági feladat megoldását segítette elő a két tröszt ösz- sze vonása. A két tröszt ösz- szevonását a következő tényezők is indokolták: a) A két tröszt területén azonosak a geológiai adottságok, mind a széntelepek, mind a mellék- kőzeteket illetően, b) A geológiai azonosságok miatt a művelési rendszerek is azonos 6ágot mutatnak, c) Mindkét tröszt területén megindult egy fejlettebb technológiai rendszer kialakítása, d) A két tröszt szene minőségileg megegyezik. el A kohó-koksz alap anyag bázisnak fejlesztése mellett a tröszt célbányászat jellege még jobban kidomborodik. hiszen a másik fő fogyasztó a Pécsi Hőerőmű is egyenletes mennyiségben és minőségben kaphatja meg a mosási melléktermékeket, f) A termelőegységek összevonása. azok kapacitásénak jobb kihasználása lehetővé teszik a beruházások csökkentését, ésszerűbb felhasználását, g) s végül lehetővé válik a munkaerő jobb csoportosítása. A termelőerők koncentrálása nemcsak a két tröszt egyesítésében nyilvánult meg, hanem jelentkezett üzemek, munkahelyek összevonásában is A már kialakított Mecseki Szénbányászati Trösztön belül 1964. január 1-el befejeztük a Kossuth, a III-as és Anna bányaüzemek ösz- szevcnását Kossuth-bánya néven. Megvalósult a szénelőkészítő üzemek központi irányítása — az eltérő technológia miatt — a két üzem ön- áhóságánaik fenntartásával. 1963. október elsejével a villamosüzem kiterjesztette tevékenységét a pécsi területre is, átvéve a pécsi üzemek villamos részlegeit. Nem állítjuk, hogy a Mecseki Szénbányászati Tröszt az egy év alatt minden lehetőséggel élt, azt sem mondjuk. hogy az egyesülés óta ugrásszerűen megnőtt a vezetés színvonala, lényegesen jelentősebbek a termelési eredmények, vagy azt, hogy óriási mértékben emelkedett a termelékenység, a kalóriaérték, a minőség. Nem törekszünk arra, hogy e fogalmakat a legfelsőbb fokú jelzőkkel fejezzük ki, nem igyekszünk eltakarni. szépíteni azokat a nehézségeket sem, amelyekkel szembetaláltuk magunkat az egyesülés óta. Egy év eredményei Vitathatatlan, hogy az egyesülést követő első félév, illet-1 ve 1964. első negyedéve és1 féléve nagyszerű gazdasági \ eredményeket hozott Az egye i sí tett tröszt 1963. évi termeié- ] si eredményét 106,6 százalékra teljesítette. Ezzel 229.293 tonna szenet termelt terven félül. A terven felül termelt '■■•'én 1964 első negyedében 39 000 tonna volt. A komlói szenesmeddő értékesítésével ] 3 és félmillió forinttal emelkedett a termelési érték 1963.1 II. félévében. Az egyesítés ] következtében feleslegessé vál ■ tak bizonyos beruházások, ez- ] zel közel 23 millió forintot takarítottunk meg. Az ossz-1 üzemi teljesítmény jelentősen javult. Nagy mértékben fej-1 lődött a szocialista munkaver- j senv. s terjedt el a seocialis- t- brigádmozgaloBBj Az emberek szakképzettségének. politikai fejlődésénél elősegítésére is többet teszünk mint azelőtt. A munkaszer vezés, a műszaki fejlesztői előrehaladt az egy év alatt Kidolgoztuk az egységes kon tírozást és a bizonylati rend szert. Ez az egységes ügyrenc lehetővé tette az üzemek mur kájának világosabb összehasonlítását. Fokozatosan ki alakult az egységes irányítá si szemlélet. Megteremtettül a mecseki szénmedence jö vőjével kapcsolatos ' átfog« távlati tervezés lehetőségét Hosszabb távlatokban tér vezni, előrelátni, ez az egyesített trösztből létrejött Mecseki Szénbányászati Trösz egyik legfontosabb előnye. — Terveinket egységesen a leg jobb megoldások szolgálatát» állíthatjuk a pécsi és komló földtani viszonyokban leve hasonlóságokat figyelembevé ve. Ebből eredően a legjobb a leggazdaságosabb megoldásokat alkalmazhatjuk. A Mecseki Szénbányászati Trösztnek 1964-ben 4 millió 25 ezer tonna szenet kell termelnie. Ez nagy feladatok elé állítja trösztünk minden dolgozóját. Van munka bőven: tovább kell növelnünk a munka termelékenységét, javítani a munka- és üzemszervezést, a már kialakult, bevált új fejtési módokat üzem- szereűn kell alkalmaznunk, tovább kell haladnunk az üzemek és a munkahelyek koncentrációjában, fokoznunk kell a jövesztés, szállítás és a rakodás gépesítését. A jelenlegi hét bányaüzemből 1980-ra 3—4 bányaüzem szerveződik, ami a termelőerők még magasabb fokú koncentrálását jelenti. S ez szükséges is. mert a termelési és egyéb gazdasági feladatok nőnek. Szállítási költségeink csökkentése érdekében is tennünk kell még sokat, az anyaggal való takarékosság legjobb módszereit is ki kell kísérleteznünk. 7 eljesítjük a feladatokat Magasabbfokú szervezettség jött létre az egy évvel ezelőtti egyesítéssel. Nagyobb termelő, gazdálkodó egységet teremtettünk, amelynek keretében átgondoltabban, szakszerűbben lehet vezetni, szervezni. Biztosak vagyunk abban, hogy eredményesen teljesíthetjük azokat a feladatokat, amelyeket pártunk, kormányunk elénk állított. Ehhez a kommunisták és pártonkí- vüliek minden támogatást meg adnak. Ennek a célnak szolgálatába állítjuk a szocialista kultúra terjesztését, a szakmai képzettség emeléséért folyó munkát, a Kommunista Ifjúsági Szövetség nevelő munkáját is. Mérleget készítünk, szárnba- vesszük tennivalóinkat és ha visszatekintünik az elmúlt egy esztendőre, akkor is a jövő esztendők terveihez gyűj tünk erőt. Nem ünnepelünk, inkább értékeljük, vizsgáljuk egyéves munkánkat, hogy az elkövetkezendő időszakban még nagyobb és még szebb eredményekről adhassunk számot Stier József az MSZMP Mecseki Szénbányászati Tröszt Bizottságának titkára 1700 TONNI KEMDERFON \ 1* > mme* A Kenderfonó és Szövőipari Vállalat pécs-hirdi gyáregységében évente 1600—1100 tonna kész kenderfonalat készítenek. A gyár termékéből lakástextíliákat, szőnyegeket, ponyvákat és szalonvásznakat gyártanak a budapesti üzemekben, valamint Tatán és Sopronban. Képünk a vizestonoda gépsorát mutatja Szombat délelőtt elkészült a magyarlierleleiui strand bekötőútja Az utóbbi években egyre több autós kiránduló keresi fel vasárnaponként a magyar- hertelendi strandot. Tavaly egy-egv hétvégén átlagosan huszonöt-harminc személy- gépkocsi érkezett a faluba, Ezek a járművek azonban alig találtak maguknak megfelelő parkírozó helyet. sőt közvetlenül a strandhoz csak rossz út vezetett, néha gyalogosan jutottak el odáig az autós vendégek is. A magyarhertelendi községi tanács egy éve szorgoskodik a bekötőút és a parkírozó hely építése érdekében. A két létesítmény szombaton délelőtt el is készült. A bekötőút 153 méter hosszú és hat méter széles, bitumenből készült. A parkolóhely alapterülete háromszáz négyzetméter. öt nagy kocsi, tehát autóbusz, vagy teherautó fér el rajta és harminc személygépkocsi. Ezen kívül parkolóhely várja a motorkerékpárosokat is. A parkírozó alja szintéi) i bitumenből van. Felvételi a Sellyéi Felsőfokú Mezőgazdasági Technikumban A sellyei felsőfokú technikum első felvételi vizsgája után igen sokan érdeklődtek, hogyan jelentkezhetnének utólag a következő tanulmányi évre. Sokan nem tudtak az első felvételiről, mivel az iskola az idén indul. Ezért az iskola vezetősége elhatározta, hogy augusztus 16—25 között ismét felvételi vizsgát tart a felsőfokú technikum gépészeti szakára. Érdeklődni az iskola igazgatóságánál lehet, ugyanitt kaphatják meg a jelentkezni kívánók a felvételi vizsga anyagát. Hensínbontót kell építeni Pécs megfelelő gázellátásának biztosítására Bizonyítani szeretném, hogy Pécsnek nem 1970 után, hanem már a jövő évben szüksége van benzinbontó berendezésre. A „bizonyítási eljárásra” azért van szükség, mert az Országos Tervhivatalnál hetvenezer dollár deviza hiányra hivatkozva elutasították a benzinbontó megépítését. A tények viszont amellett szólnak, hogy minden halogatás súlyos károkat, köztük deviza károkat is jelent az országnak, de elsősorban Pécsnek. Vegyük sorjába a tényeket! Az Országos Energiagazdálkodási Hatóság közlése szerint Pécset nem kötik be az országos gázhálózatba, így magának kell gondoskodnia az igények kielégítéséről. Két okból is: először nagyösszegü beruházást igényel, másodszor gazdaságtalan A CSEPLES RITMUSA Szentlőrinc előtt a műútról látni, hogy jobbra fönt csépelnek. Hallani nem lehet, mert messze van. Találomra megyek oda. — Kérem, ez a brigád finoman dolgozik. Ez Som Zoltán gépész véleménye, aki egész nap látja őket. Igaz, tőle se hallottam ordítozást vagy káromkodást egész délelőtt, ami nélkül sok helyütt csép- lést el sem tudnak képzelni. Itt enélkül is mindenki tudja és csinálja a dolgát. Ezért csépelnek naponta egy vagonon felül. A keresetet pedig egyenlően osztják el — átlag napi 30 kiló —, hiszen az asszonyok a port jobban megszenvedik, mint a férfiak a magasban. De van nő az asztagon és kazalon is. Látom, hogy az 1070-es cséplőgép nem a két asztag között áll, hanem az alsónak a szélén. — Azért — mondja a gépész —, hogy a polyvá- nál és töreknél ne fulladozzanak annyira, így a szél elviszi a port. Majd eggyel többet állítom át a gépet, hamar megvan az. ő tudja jobban, hisz Som Zoltán 36 évvel ezelőtt ült először gépre és 8 éve van a gépállomáson. A két etető váltja egymást. Most éppen Horváth Mátyás pihen, aki különben a tsz mezőőre. De július 17-én, amikor a cséplés kezdődött, azt mondták neki, hogy amíg etetőt nem kapnak, addig legyen ő az. Azóta sem csőszködik. Tokod! Marika az ellenőr* Persze könnyű neki, mert a matematika a kedvenc tantárgya. Szeret itt lenni, különben nem mondaná, hogy sajnos lejár a vakáció. A nők, a 7 asszony — ha jól értettem a férfiakat — az Úttörő Tsz büszkesége. Pontosabban a három éve alakult női „Szocialista brigád” növénytermesztési csoportja. Vezetőjük Kisfalvi Károlyné. A brigád munkasikereit sorolja. Otthon a tv a szenvedélye, vacsorafőzés után mindig azt nézi. Mielőtt mennie kell a dobra, odahívok még két asszonyt, hogy még tegnap kiagyalt ötletemet elsüssem. Gépelt papírról elolvastatom hármukkal József Attila „Éhség” és Ady „Ál- dassál, emberi Verejték” című versét, hogy melyik tetszik jobban és miért. Márton Istvánnénak és Pápai Jánosnénak az „Éhség”, mert „Bizony, ilyen a cséplés”, Kisfalvinénak az Ady- vers, mert „Az ma is érvényes, és nagyon szép az a sora, hogy „Minden izzadt ember egy könny-csepp”. Aztán egy pillanatra még visszatérünk a József Attila versnek erre a sorára: „Kenyér s uborka az ebédjük mára...” Az egészében meggyőző versben ezt a sort kissé túlzónak érzik. Ök tegnap mindenesetre húslevest, kirántott csibét, sertéssültet, sült tésztát és gyümölcsöt ettek többek közt ebédre. Kisfalvinétól pontosan is megkérdezem. — Gulyásleves volt, a nagyobbik iskolás fiam főzte, én csak előkészítettem neki otthon. Ebéd után meg egy láda sört hozott ki a növénytermesztési brigádvezető, ami nagyon jólesett mindenkinek. Két nem tsz-tag is van a csapatban. Lábodi Gábor kazalrakó, aki erre az időre vette ki a szabadságát Pécsett a megyei Építőipari Vállalatnál. A 64 éves Tamás Ferenc pedig a pécsi TÜZÉP-től vonult nyugdíjba mint fafűrészelő, korábban pedig kubikos volt Q a másik etető. — Amíg bírom, addig dolgozom — mondja csendes bölcsességgel, ahogy a sokat megélt veteránok szokták. Ekkor egy kicsit megbolydul a terep, üzemanyagot hoznak és vontatóra rakják a zsákokat. De az asztagon. a dobon, a védőszemüveges asszonyok útvonalán és a szalmakazlon a két gép hol halkuló, erősödő monoton zúgásától kísérve a cséplés ritmusa töretlen. Ezt egyszemélyben Kasza Nándor „főmolnár” munkája szimbolizálja tán leginkább. Neki ugyanis nincs váltótársa. Már több órája egyfolytában kapcsolja föl az üres, és húzza el a teli búzászsákokat, mert gazdagon ömlik a szem. Vele indul és fejeződik be itt a nap, hogy néhány órára elnémuljon a szent- lőrinci régi Felsőmező, mig megpihennek ők tizenkilencen. Bár tudom, a lüktető gép- búgás még rövid álmaikat is átszövi a tücsökciripelé- ses falusi éjben. Weidinger Vilmos az így nyert gáz. Nem mellékes az sem, hogy nincs is megfelelő terület egy gázt termelő üzem bővítéséhez, végül pedig szénből nyert gáztermelésnél csak fokoznánk a város levegőjének szennyeződését ami már most is elérte a veszélyes határt II gázellátás máris kritikus Néhány példa: az 1963—64 évek telén a gázellátás kihatott a kenyér minőségére, a gáznyomás csökkent, a selejt emelkedett. A Pécsi Porcelán- gyárban hatmillió forintos termeléskiesést okozott a gázhiány, amelynek nagyrésze az exportra termelt, nagyfeszültségű szigetelőkből tevődött össze, de kárt szenvedtek más termékek is. A gáz minősége éppen a nagymennyiségű termelés miatt tovább romlott, olyannyira, hogy a rendszere- 'sen gáztűzhelyek mellett dolgozók megbetegedtek, rosszul lettek az elégtelen kénteleni- tés miatt. Csak egy példának említeném a Bisztró személyzetének rosszullétét. A kritikus időszak még ezután következik, amikor belép az egyetemi városrész, amikor további 7—800 lakást kell átadni és bekapcsolni a hálózatba, amikor építés előtt áll egy olyan nagyfontosságú és gázellátás szempontjából jelentős fogasztónak számító üzem, mint a pécsi műszergyár, amikor adósai vagyunk a meszesi bányászlakta területnek a gázvezeték kiépítésével, és amikor nép- gazdasági terveinkben szerepel a Pécsi Porcelángyár rekonstrukciója, fejlesztése. És mindez még nem minden. Már most nem tudjuk kielégíteni a Pécsi Porcelán- gyár igényeit. Az idén, a negyedik negyedévben a kért négymillió köbméter helyett csak 2.9 millió köbmétert tudnak biztosítani, jövőre csaknem egymillió köbméterrel kap kevesebbet a gyár az igényeltnél. Ez pedig maga után vonja a termeléskiesést, a minőség romlását, a selejt emelkedését. Pénzben kifejezve a kár — éppen a gázellátási problémák miatt — 22 millió forint lesz az előzetes számítások szerint. Ennek jelentős része — több mint a fele — pedig export termékekből kerül ki, vagyis devizakiesést okoz a népgazdaságnak. Ugyancsak csökken a panelüzem termelése is. ha nem biztosítjuk számára az egyenletes és elegendő gázellátást. Ez pedig a lakásépítést veszélyezteti, pedig jövőre tovább szeretnénk fokozni Pécsett is az átadásra kerülő lakások számát. Ma viszont úgy áll a helyzet, hogy éppen a gázellátásban mutatkozó zavarok miatt a stáza üzemet a télen hosszabb-rövidebb időre le kell állítani; Igaz, hogy az elmúlt években több millió forintos beruházással megépítettük a bányametán vezetéket, de éppen a Mecseki Szénbányászati Trösztnél bevezetett koncentrált termelési mód miatt 1965 és 1970 között egy köbméter metángázt sem kap a város. A népgazdaság számára sokkal értékesebb és jelentősebb a koncentrált bányaművelés kialakítása és fokozása, mint néhány százezer köbméter bányametán bevezetése a városi gázhálózatba Távlatokban viszont ez a vezeték szolgálhatja a meszesi bányász lakótelep lakásainak gázellátását. Marad tehát megoldásként a benzinbontó berendezés megépítése Pécsett. Igaz, hetvenezer dollár devizába kerül, de vele megoldjuk egy 130 000 lakosú város gázellátását, az ipari üzemek fejlesztését, az exporttervek maradéktalan teljesítését. Érdemes mérlegre tenni a két lehetőséget: vállalni a városban mutatkozó jelenlegi gázellátás* nehézségek további növekedését, esetleg a gázellátás korlátozását is, vagy pedig biztosítani a benzinbontó berendezés megépítését 1965 végére? Melyik ér többet? A város vezetői szerint — sürgősen hozzá kell fogni a benzinbontó megépítéséhez. Ez az egyetlen megoldás. Az Országos Energiagazdálkodás) Hatóság, de az Országos Tervhivatal szakemberei Is egyetértenek a benzinbontc felépítésével, támogatják szükségességét. A vállalat, amelyik a berendezést szállítja, ugyancsak kedvező feltételek mellett hajlandó hozzáfogni az építkezéshez. A városi tanács elkészítette a programot, ame lyet az Országos Tervhivatal kivételével valamennyi illetékes szerv látott és jóváhagyott. Egyetlen dolog van hátra: az Országos Tervhivatal vezetői mérlegeljék az ország harmadik nagyvárosának, egy fejlődő ipari centrumnak az igényeit és adják meg a szükséges hetvenezer dollár devizát a beruházáshoz, ami végső soron a következő években nem hetvenezer, hanem hétszázezer, sőt több devizát hoz azáltal, hogy az exportra termelő nagyüzemeink maradéktalanul teljesíthetik külföldi megrendeléseiket. Gáldonyi Béla I
