Dunántúli Napló, 1964. augusztus (21. évfolyam, 179-203. szám)

1964-08-06 / 183. szám

' »M. AUGUSZTUS «. 5 Munka mellett szakképzettség Az öregek védelmében Hároméves ápolónőképző tanfolyam kezdődik kereseti lehetőség Tanulás mellett X megye és Pécs egészség­ügyi intézeteinek fejlődé­se, új létesítmények átadásá­nak közeledése szükségessé teszi, hogy már most hozzá­kezdjenek a megfelelő ápoló­női gárda képzéséhez. Pécsett két helyen is oktatnak ápoló­nőket. A Rákóczi út 2. szám alatti klinikán kétéves ápoló­nőképző iskola működik. A fiatalok nem kapnak fizetést, nincsenek az egyetem státusá­ban, de az iskolán ingyen megkapják a tankönyveket, az ellátást és a munkanihát Je­lenleg 19 másodéves hallgató tanul az iskolán és szeptem­berben további negyven fiatal lányt szeretnének beiskolázni az első évfolyamra. A másik intézet szülésznőket képez ki ugyancsak két év alatt, ahol a második évfolyamon most 37 lány tanul és szeptember­ben ugyancsak negyven fiatal kezdheti meg a tanulást. Kovács Ferencné, a megye oktatási felelőse tájékoztatta lapunkat a munka melletti há­roméves ápolónőképzéséről. — Elsősorban érettségizett pécsi és Pécs környéki fiata­lokat várunk a tanfolyamra, amelyet ötven fővel szeret­nénk megindítani. Ha azon­ban nem lesz elegendő jelent­kező, akkor nyolc általánossal is felveszünk 18—32 év közöt­ti személyeket. A cél az, hogy a jelentkezők vállalják a munkát is, a tanulást is. Ugyanis, aki jelentkezik, azt először egyhónapos próbaidő­re felvesszük és valamelyik klinikán dolgozik. A próbaidő Kétszáztíz tonnás kazánok letelte után kezdődik az isko­la, miközben az illető dolgo­zik is. Természetesen az ok­tatási idő beleszámít a mun­kaidőbe, tehát, ha valaki az­nap négyórás oktatáson vesz részt, csak négy órát köteles dolgozni. — Hol lehet jelentkezni a tanfolyamra? — A klinika munkaügyi osztályán, vagy a megyei kór­ház gazdasági hivatalában (Szigeti út 30 alatt, volt Dózsa Tisztiiskola) jelentkezhetnek az érdeklődők. — Milyen kereseti lehetősé­geket biztosítanak a tanfo­lyam hallgatóinak a három év alatt? — A tanfolyam idején 800— 850 forintos havi keresetet kapnak. A képesítés megszer­zése után pedig megszerezhe­tik az 1050—1300 forint kö­zötti kezdő fizetést. Elmondotta még, hogy a hároméves munka melletti képzés után oklevelet kapnak a hallgatók és mint képesített ápolónőknek megfelelő beosz­tást biztosítanak számukra. A képzést az egyetem és a me­gyei kórház közösen szervezi, hiszen mind a két egészség- ügyi szervnek több középká- derre lesz szüksége az elkö­vetkező években. Ezenkívül lehetőséget nyújtanak a jelen­leg már klinikákon dolgozó, de képesítéssel még nem ren­delkező személyeknek is, hogy ezen a hároméves tanfo­lyamon megszerezzék az okle­velet. — A munka melletti ápoló­nőképzés szeptember 10 és 15 között kezdődik, amelyre vár­juk a fiatalokat, az érettsé­gizett lányokat, akik élethiva­tásuknak a gyógyító munkát választják. Az orvosi rendelők váró­szobáiban ismét megjelent né­hány plakát: amely arra fi­gyelmeztet, hogy rendesen kell bánni az öregekkel. A bírák változatlanul szkeptikusak, mert a perek száma rácáfol a plakátokra. Az eltartott öre­gek is megszokják már a pe­reket és ügyvédeket, s nem idegenkednek a bírósági fo­lyosóktól. Elmebeteg eltartó Barroisnénak, amikor még egészséges volt és járni tu­dott, nem volt miért elmenni a bíróságra. Jól megfért az eltartójával. Panaszra csak akkor volt oka, amikor ágy­nak dőlt és nem tudott jár­ni. Pálfyné, az eltartója nagyon kegyetlen lett hozzá. Meg­szüntette a mosást, hetekig nem adott tiszta fehérneműt rá. Türelmetlen volt az ete­tésnél, s mivel Barroisné nem tudott öt perc alatt végezni az ebéddel vagy vacsorával, rendszeresen megverte. Barroisné ekkor nagyon so­kat panaszkodott volna, csak nem tudott, mert nem kelt fel többé az ágyából. A bon­coló orvos megállapította, hogy az asszonyt még a ha­lála előtti napon is ütlegelték. Voltak tanúvallomások is, egész halommal, egyszóval minden készen állt a bűnvá­di eljárásra. A rendőrök, akik a Bartók Béla utcába mentek, özvegy Pélfyné kihallgatására, arra számítottak, hogy egy ötven év körüli asszonyt találnak Barroisné régi lakásában. Ehelyett egy nyolcvannégy esztendős anyóka tipegett elé­jük. Éppen annyi idős, mint Barroisné. A rendőrök eltöp­renghettek arról, hogy egye­sek milyen határtalanul opti­misták, hiszen Pálfyné nyolc­van éves korában szerződött a másik nyolcvan évessel a Gyógyszerakció a méhek védelmében A hőerőmű bővítése során a kétszáztíz tonnás kazánok szerelését befejezték. Jelenleg a kazánok kiegészítő beren­dezéseit szerelik. Az utóbbi években állan­dóan terjed a méhek egyik veszélyes betegsége, az úgy­nevezett enyhe költésvész. Ha valahol felüti fejét, ott el­pusztul az egész fiasítás. A baranyai méhészekre különö­sen nagy a veszély, ebben a megyében termelnek a leg­több mézet, s országos vi­szonylatban itt a legtöbb megbetegedés. Tavaly hét Ahogy az iskolában tanulták Július első szeles, de napfényes napjai a balatoni 7-es mű- út mellett találták városunk sok diák­ját, köztük a Nagy Lajos Gimnáziun) diákjait is. Építőtá­bori munkájuk az út szélesítésével kapcso­latos földmunka volt. Kissé aggódtunk, hogy a közvetlen a műút mellett dolgoz­nak, de az előzetes figyelmeztetés ered­ményeként nem volt semmi baj. Jól vizs­gáztak fegyelmezett magatartásból — s a végén elhozták a KISZ Központi Bi­zottságának első he­lyért járó zászlaját is. S jól vizsgáztak a KRESZ ismeretéből is — nem úgy, mint egyes gépkocsiveze­tők, akik az útépí­tés 15 km-t előíró táblája ellenére 50— 60 km-rel rohantak e! sokszor a dolgozó fiatalok mellett. Hogy került a KRESZ ismeret az útépítéshez? Vélet­lenül. Július 4-re virradó éjjel Nyirati Ferenc és Bujdosó Fái a Nagy Lajos Gimnáziumból együtt virrasztóit őrségen a Közg. Techn. Kér. tagozatának két ta­nulójával: Völgy essi Gyulával és Varjú Istvánnal. Meglehe­tős ködben rótták a műúttól kb. 300 mé­terre lévő tábor sát­rai közt az utat. Az országút felől fél négy felé éles csattanást, majd egy felbúgó és elhallgató motor zaját hallot­ták, Nyirati Ferenc azonnal kerékpárra ült és kiszaladt — balesetre gyanakod­tak. Sajnos, igazuk volt, mert a gyors­hajtás áldozataként egy házaspár Wart­burgjának kerekei állottak az égnek, vezető és felesége az úttesten hevertek. S itt vizsgáztak ezek a KISZ-fiatalok jól a KRESZ-ből: Nyirati berohant a táborba, táborpa­rancsnokát és az or­vost azonnal riasztot­ta. Bujdosó Pál azon­nal engedélyt kért. hogy a B.-szabadi— Sóstóti állomásról mentőkért és rend­őrségért telefonál­hasson. Közben Nyi­rati azonnal és önte­vékenyen felkeltette a tábor gépkocsive­zetőjét, hátha olyan az eset, hogy sürgős szállításra van szük­ség. Völgyessi az or­vossal ment, segített a sérülteket ellátni a feleségnek átadta a szétszóródott ira­tokat. táskáját. Ne­gyedóra múlva meg­jelent mentők a fe­hérvári kórházba vit­ték a szerencsétlen­ség sérültjeit, a négy őr a rendőrség meg­érkezéséig vigyázott, hogy a korán meg­induló hétvégi for­galom gépkocsijai a nyomokat ne semmi­sítsék meg. Röviden ennyi az egész — de igen sok van az események mögött. Amikor az idei tanévben az osztályfőnöki órák anyagaként „Hogyan közlekedjünk?” cím­mel új anyag került bevezetésre, talán senki sem gondolt arra: az életben mi­lyen nagy hasznát veszi a 85. lap né­hány sorának: „.;. a segítségnyújtási köte­lezettség azt is ter­heli, aki a baleset be következését, illető­leg a helyszínen an­nak következményeit észleli...” A magya­rázat a segélynyúj­tást, rendőrhatóság értesítését, a hely­színi nyomok bizto­sítását írja elő ész­lelés és megállás utáni sorrendben. S itt vizsgáztak jól a fiatalok, hiszen ha figyelemmel kísérte valaki az eseménye­ket, szinte törvény- szerű pontossággal járták azt az utat, melyet az osztályfő­nöki órák nem min­dig fontosnak tartott percei alatt figyelme­sen elsajátítottak. Véleményem sze­rint ez így jó: nem szabad azt hinnünk, hogy a technika, a motorok után töme­gében érdeklődő if­júság tisztában van a helyes közlekedés­sel, még kerékpáron, de gyalogosan sem. Ezzel a kérdéssel foglalkoznunk kell, s az élet nagyon ha­mar szolgáltat arra példát, hogy nem­csak saját tesii ép­ségük, de mások éle­tére is kihatással le­het egy-egy ilyen té­májú osztályfőnöki óra. A nyár még nem múlt el, minden fia­talnak figyelmébe ajánlom a példát: tanuljon helyesen, okosan közlekedni, hogy a nagyrészt sa­ját fizikai erejével is épült új, modern utakon csak öröme legyen a fegyelme­zett, kényelmes, biz­tonságos utazásban. Elmondta; Dobay József, a Nagy La­jos Gimnázium igaz­gatója. a táboriam tapasztaltak alapjan. szakcsoport jelentett költés­vészt, az idén már kilencre emelkedett a betegség gócai­nak száma. A napokban erről tárgyalt a Baranya megyei méhész szakbizottság. A méhek vé­delmében elhatározták, hogy augusztus 15-től szeptember 5-ig gyógyszerakciót Indíta­nak. A megelőző gyógykezelés célja, hogy a méhész minden egyes családja egyszerre kapja meg a védelmet, mert egyébként még a gyógyszerrel ellátott család is megkaphat­ja utólag a bajt. Felhívták a megye valamennyi méhészét, hogy minden családnak sze­rezzen be fél gramm tetrán- pulvist. Ezt két és fél kiló cukorszörpbe kell keverni s úgy etetni. A gyógyszerakciót a tavasszal megismétlik, s így remélhetőleg végképp elejét veszik a „méhfiakat” fenyege­tő betegségnek. — TÜZÉP kirendeltség lé­tesült Mecseknádasdon a he­lyi és környékbeli igények minél jobb kielégítése céljá­ból lakásra és ingóságra, de nem volt idő töprengésre. Pálfyné ugyanis megszólalt, s amit mondott, maga volt az ős­káosz: „Négy éve vállaltam el a gondozását. Föltakartam. Egyszer hozott neki ennivalót a nagymamája .. A lakás az gpyém, a leányomé, de a ne­vét nem tudom megmonda­ni” ... Pálfynét már kétszer kezel­ték az elmeintézetben, s az orvosok szerint nem is gyó­gyítható. Barroisné tehát egy terhelttel kötött eltartási szer­ződést, s azzal élt mindha­lálig. Az ellenőrzés paródiája Ilyenkor azt szoktuk mon­dani, hogy az a tanács megint nem teljesítette a kötelességét, mert ha ellenőrzi a dolgot, mindez nem történik meg. Ez igaz, csakhogy a tanács is vé­dekezik, s Végső Pál előadó személyében a következőt mondja: 1. A törvények szerint adott esetekben a szóbeli megálla­podások is eltartási szerződé­seknek tekintendők. A szóbeli megállapodásokat nem lehet ellenőrizni. 2. Az írásbeli szerződés megkötésénél bejelentési kö­telezettség nincs. A szerződők nem kötelesek tudatni a ta­náccsal, hogy miben alkud­tak meg. A tanács csak az ügyvédtől, közjegyzőtől, eset­leg illetékhivataltól tudhatja meg, kik kötöttek ilyen szer­ződést. Az ügyvéd sem köteles a tanács emberének megmon­dani, hogy miről szól a szer­ződés, sőt, bizonyos esetek­ben nem is szabad elárulnia, mert tiltja az ügyvédi titok­tartás. A "tanács tehát nem meg­kapja, hanem összekoldulja a szerződők nevét, majd meg­szervezi a maga ellenőrző há­lózatát. E hálózat mindhárom kerületben nyugdíjasokból, háziasszonyokból és más em­berbarátokból áll. Nagy ügy­buzgalommal dolgoznak, s nincs talán olyan szerződés­szegő és eldurvult eltartó, akinek tetteiről előbb-utóbb ne szereznének tudomást. Ez­után abban a hiszemben mennek vissza a tanácshoz és szólnak az előadónak, hogy a gonosz eltartó majd megkap­ja a magáét, ámde tévednek. Az előadó ugyanis nem tehet mást, minthogy behivatja az eltartót és a következőt mondja neki: — Vigyázzon kérem, ne folytassa tovább, mert az el­tartott beperli önt a bírósá­gon! Erre a nagy „fenyegetésre” az eldurvult eltartó rendsze-- rint elmosolyogja magát, és minden marad a régiben, egé­szen a bírósági tárgyalásig. Szomorú igazság: ellenőrzést követelnek a tanácstól ellen­őrzési jog nélkül; azt kíván­ják tőle, hogy védje meg az eltartottakat anélkül, hogy j hatalmat adnának hozzá. Nem | a tanáccsal, hanem azzal a bizonyos 1959/1V-es törvény­nyel van itt baj. Az pontat- j lan, hiányos és rossz. | Teljes mértékben egyetér- tünk dr. Páll József elvtárs- jsal/a Pécsi Állam- és Jogtu­dományi Egyetem adjunktu­SZÍNHÁZ I Jínu A MAGYAR RADIO Pécsi Stúdiójának 1964. Vili. t-i, csütörtöki műsora, a 223,8 m középhullámon 17.3#: Szerb-horvát nyelvű műsor. Rádió híradó. J. Gotovác: Eró. Részlet. Érdekes utazás a múltba. Nada Mamula és Szaíet Iszo- vlcs énekel. 18.0«: Német nyelvű műsor. Mikrofonunkkal útközben: Bükkösd. Filmzene. Olvastuk, feljegyeztük .«. Klvánsághangverseny. 18.30: Magyar nyelvű műsor. Zenélő levelezőlap. 18.5#: Nyári képeslapok. — Ri­port. 13.00: Baranyai bokréta. — Népi énekesek és hangszeres művé­szeinek műsorából. 19.10: Dél-dunántúli híradó. 19.30: Szórakoztató és tánczene. 19.58: Műsorismertetés. 20.00: Műsorzárás. SZÍNHÁZ; WeneeH Színház: Nincs előadás. MOZI: Rövidítések: szv. = szélesvásznú, szí. = színes. Park: (terem és kert): Morál 1963. szv. 18 éven alul nem aján­lott, 4, negyed 7, fél 9, a har­madik előadás jó idő esetén a kertben. Petőfi: Tatarozás miatt szüne­tel. Kossuth: Morál 1963. szv., 18 éven alul nem ajánlott, fél 5, háromnegyed 7, 9. Kossuth Híradó: Magyar hír-, adó, Egy kis történelem, Turis­ták, Uj eredmények a mezőgaz-1 daságban, Garagiele, Kunyhók i és paloták. Előadások délelőtt 11- től délután 3-ig folytatólagosan. Építők: Egy taxisofőr halála 5, 7. Mecsekalja: Megtört a jég. szí., 5,7. Pécsszabolcs: 2x2 néha 5, szí.. 5, 7. Vasas II: Dohány 7.; Mohács: A hazudós Billy szv. 6, | 8. Mohács kert: Farkasok közt védtelen szv. 8. Siklós: Veszélyes vállalkozás szi. szv. fél 9. Sziget­vár: A 66. szélességi foktól északra szí. fél 9. Harkány: Já- IWfelk L szv. szí. fél 7. 9. Isten- kitt: A törvény balkeáe 7. | sával.. aki a törvény megvál­toztatását kívánva a követke- j zőt sürgeti: 1. tiltsák meg a | szóbeli eltartási szerződéseket, j Az ilyeneket tekintsék ér- I vényteleneknek; 2. az új tör- I vény kötelezze a feleket, hogy az írásban megkötött szerző- ; dóst mutassák be a tanácsnak. I A tanácsnak legyen joga a ! felülbírálásra, s arra. hogy a | szerződésszegő eltartókkal j szemben bizonyos határig el- í járjon. Meginf a sopánkodás? Még a leghumánusabb el­tartási szerződésnek is van egy szépséghibája. Ti. amint az eltartó a szöveg alá kanya- rítja a nevét, abban a pilla­natban máris érdeke, hogy az eltartott mielőbb meghaljon. Az eltartási szerződés jellege tehát eleve embertelen, s ezen talán még az új törvények sem tudnak változtatni. Ezért az eltartási szerződés csak át­meneti megoldás lehet az öre­gek problémájában. A jövő útja a szociális otthonoké. Hogy is vagyunk ezekkel az otthonokkal? A megye területén nagyon szépen. Á felszabadulás pil­lanatában ugyanis mindösz- sze egy ilyen jellegű otthon volt Baranyában, ma pedig IX van, 1020 gondozottal. Egy híján 220-an várnak még ar­ra, hogy helyet kapjanak, s hogy ne kelljen reménytele­nül várakozniok, január else­jével Gödreszentmártonban, a jövő év első hónapjaiban pe­dig Görcsönyben nyílik egy új otthon, együttesen 180 ággyal. Ezenkívül a bükkösdi Nádosy kastélyt is a cél szolgálatába akarják állítani 60—70 ágy- gyal. És a város? A városról hom­lokegyenest ellenkező képet kapunk. Mégpedig: a felsza­badulás óta csupán a Tüzér utcában emeltek egy új épü­letet 15 ággyal. A többi már csak toldozgatás és foltozga- tás volt, s a felszabadulás ideji 170-es férőhelyszámot a kétszeresére emelte. Vagy kétszáz pécsi igén}, tő várja, hogy bejuthasson? a szociális otthonokba. Uj szociális otthont építeni csak állami beruházásból le­het, a népgazdaság pénze szükséges hozzá. A szociális csoport vezetője állandóan követel, a pécsi városvezetők­nek tehát szólniok kellene azért a pénzért a miniszté­riuminál. Hágón „szociális otthon" Jellemző arra, hogy az öre­gek problémája mennyire el­hanyagolt a városban: alig hallunk terveket és elképzelé­seket a megoldás útjáról. A megye területén viszont, ahol a megoldás már nem késik sokáig, életre való javaslatot hallunk Nagy János elvtárs­tól, a megyei tanács egészség- ügyi osztályának munkatársá­tól. Az Indítvány így szól: Tekintve, hogy az egyedülálló falusi öregek többsége saját házzal rendelkezik, eltartási szerződések helyett azt az utat kellene választanunk, hogy az öregek eladják a házukat, s az érte kapott pénzt befizetik az államkasszába. Ennek fe­jében szociális otthonba ke­rülnek. Sajnos, a várostól csak egy javaslatot kaptunk, amely úgy szólt, hogy az olyan mam- mutvállalatok, mint a bánya, építőipari vállalat, építsenek saját szociális otthonokat. Más javaslat nincs, és biztató, re- ménytkeltő intézkedésnek, tervnek sem lehet a nyomát látni. Magán „szociális otthon” viszont van: a Tettye utcában, egy Mária nővérnek nevezett volt apáca rendezett be egyet a lakásán, 8—10 személlyel. Bár az ilyen magán-otthonok fenntartása nem nevezhető üdvösnek, kénytelenek va­gyunk hallgatólagosan tudo­másul venni a létüket, mert ha nem is a Tüzér utcai ott­hon színvonalán, mégis embe­ri színvonalon kapnak a gon­dozottak ellátást. A Tettye utcai otthon pél­dája Ismét arra figyelmeztet bennünket, hogy nem lehet az ügyet tovább eíódázni. A harmadik ötéves tervben új és megfelelő ágyszámú szo­ciális otthont kell építeni a városban! Mivr»»nr f ászló i

Next

/
Thumbnails
Contents