Dunántúli Napló, 1964. augusztus (21. évfolyam, 179-203. szám)

1964-08-22 / 196. szám

Róma: Az Olasz Kommunista Párt ' Titkársága pénteken délután 3 órakor bejelentette, hogy Palmiro Togliatti, a párt főtitkára Jaltában elhunyt. Az utolsó orvosi közleményt Vaszi- lenko professzor, Arutyunov professzor és a Togliattit kezelő többi orvos írta alá. A közlemény így hangzik: „Augusztus ül- én 13.00 órakor váratlanul elváltozott Tog­liatti elvtárs lélegzése és vérkeringési zava­rok keletkeztek. Változott a lélegzés ritmusa és meggyorsult az érverés, a pulzus elérte a percenkénti 140—150-et, szabálytalan szív­működéssel. 13 óra 20 perckor Palmiro Tog­liatti szíve megszűnt dobogni. A szívmasszázs, a mesterséges légzés oxigén segítségével, az I injekciók nem élesztették újjá a szívműkö­dést. Togliatti elvtárs halála tehát az agy- Síözponti életfontosságú gócainak bénulása következtében következett be". Jaltából jelentik, hogy Nyikita Hruscsov, íz SZKP Központi Bizottságának első titká­ra, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke a Jalta közelében fekvő Akmecsety-be érke­zett, hogy lerója kegyeletét a nemzetközi mun­kásmozgalom nagy halottja előtt. Az Olasz Kommunista Párt Vezetősége táv­latban értesítette a világ kommunista póri­jait Togliatti haláláról. A párt titkára u:a üzenetet intézett a köztársasági elnöki hivatal­hoz, a miniszterelnökhöz, a .hatésáeokhé- és az olasz demokratikus pártokhoz, hogy kö­zölje velük a szomorú hírt. | PALMIRO TOGLIATTI \ XXI. ÉVFOLYAM, ÄRA: 50 FILLÉR 196. SZÄM Augusztus 20-i imspsigek Baranyában Új filmszínházat kapott Szigetvár Szabadtéri színpadot avattak Felső szén tmár ionban Alkotmányunk ünnepén avatták fel Szigetváron az új filmszínházat. Az avafóiinnep- ségen Palkó Sándor elvtárs, a megyei tanács vb-elnöke mondott ünnepi beszédet. A megnyitó után Rejtő János, a Baranya megyei Moziüzemi Vállalat igazgatóba mutatta be az új filmszínházat. Az ünnepi aktus befejező mozzanataként Palkó Sándor elvtárs elindította a vetítőgépet éa ezzel jelképesen is megnyitották az új filmszínházat. Felsőszen tmárbonban — me­gyénk legnagyobb horvát nem­zetiségű községében — kettős • évfordulóról emlékezett meg a lakosság augusztus 20_án. Al­kotmányunkról, amely egyen­lő jogokat biztosított a nem magyar anyanyelvű áJilampol- gárok számára is és a hely­beli Zrínyi Miklós Termelő­szövetkezetéről, amely öt esz­tendővel ezelőtt alakult meg. Ebből az alkalomból szerdán két napos mezőgazdasági ki­állítás nyűt a községben. Ugyanezen a napon a siklósi járás állattenyésztő és öntöz» szakemberei tanácskozást tar­tottak itt, amelyen termelő­szövetkezeti tagok is részt vet­tek. Több előadás hangzott el; így például Pék János, a Megyei Állattenyésztési Igazgatóság vezetője a sok problémát okozó itatásos és tápszeres borjúnevelésről, Hardy József megyei öntözési felügyelő pedig — a felső- szentmártoni tapasztalatokat elemezve — az öntözéses gaz­dálkodás további lehetőségei­ről beszélt. A szakemberek ezután megtekintették a Zrí­nyi Miklós Termelőszövetkezet fejlett ál latálílomá nyáit és öntözéses kertészetét, majd határszemlét tartottak. • Augusztus 20-án délelőtt — a kettős jubileumról váló megemlékezésül — nagygyű­lést rendeztek Felsőszenitmáir- tonban, amelyen több száz helybeli ' és környékbeli dol­gozó vett részt. Bartes Pál elvtárs, a községi párt-alap- szervezet titkára nyitotta meg a gyűlést és üdvözölte a ven­dégeket, majd Rapai Gyula elvtárs, a Baranya megyei pártbizottság első titkára mon­dott ünnepi beszédet. Színes kuuurális műsor járult hozzá az ünnepi hangulat megterem­téséhez. A nagygyűlés után a vendégek megtekintették a munkásklubban rendezett ki­állítást, amely a 3500 holdas termelőszövetkezet fel évtize­des eredményeit szemléltette. A látogatók tetszését külö­nösen a szép növénybemutató vívta ki. A délelőtti program a termelőszövetkezet majorjá­nak és kertészetének megte­kintésével ért véget. Az alkotmány-napi ünnep­ség kiemelkelő eseménye és egyben a nap méltó befeje­zése volt a most elkészült szabadtéri színpad felavatása. Az új kulturális létesítmény­nek nagy szerepe lesz a falu művelődésében, hiszen külön­böző rendezvények megtartá­sára és szélesvásznú filmek vetítésére egyaránt alkalmas. A szabadtéri színpadon este nagylétszámú közönség előtt — a helybeli népi együttes bemutatta azt a műsorát, amellyel már dunántúli tur­nén is részt vett. (Folytatás a 3. oldalon) Palmiro Togliatti 1893-ba.n született Genovában. Édesapja hivatalnok volt. Togliatti 1915- ben végezte el a torinói egye­tem jogi karát és már diák korában eljegyezte életét a munkásosztállyal, küzdött fel­emelkedéséért. 1914-ben az Olasz Szocialis­ta Párt tagja, majd 1919-ben a Torinóban megjelenő Avan­ti szerkesztője lett. Egyetemi hallgató korában életre szóló barátságot kötött Antonio Gramscival és együtt vívtak engesztelhetetlen har­cot a szocialista párt refor­mista irányvonala ellen, küz­döttek a Marxizmus érvényre- juttatásáért. 1919-ben Togliatti egyik megalapítója volt az Ordine Nuovo című marxista hetilapnak, amely tömörítette Torino forradalmár szocialis­táit. Az Ordine Nuovo-csöport Gramsci és Togliatti vezetésé­vel 1921 januárjában megala­kította az Olasz Kommunis­ta Pártot. Gramscil 1926-ban a fasisz­ta hatóságok letartóztatták és ekkor Togliatti vette át a párt vezetését. Ugyanez év novemberében a pártot illega­litásba kényszerítették és Tog­liatti irányította a fasizmus ellen a küzdelmet. Évekig Ér- coli néven végezte pártmun­káját. 1927-ben megválasztot­ták a párt főtitkárává és ha­láláig betöltötte ezt a tisztsé- , get. Ugyanebben az esztendőben j Párizsban létrehozta a párt \ „külső központját’, amely megjelentette a Stato Operatio havonta megjelenő elmé­leti folyóiratot. A háború ki­törésekor Togliatti átmeneti­leg letartóztatásba került, majd 1940-ben sikerült a Szovjetunióba emigrálnia. 1944 márciusában tért vissza hazá­jába, s júniusban ö lett a Rinascita című pártlap fő- szerkesztője. 1944. áprilisától 1946-ig Tog­liatti tárcanélküli miniszter volt Bodaglio antifasiszta kor­mányában, majd a Bonomi- kormányban vállalt miniszter­elnök-helyettesi tisztséget. Parri és de Gasperi kormá­nyában igazságügyminiszter volt. „Pécs igen eredeti véres Lengyel diákok látogatása Pécsett Az 1948 ban megtartott par. lamenii választásokon az Olasz Kommunista Párt nagy sike­reket ért el. A megrémült jobboldal ekkor felvette a harcot a kommunista párt el­len, egymást érték a reakciós támadások, és az Olasz Kom munista Párt ellenzékbe kény­szerült. 1948. július 14-én me­rényletet is megkíséreltek Togliatti ellen, egy szélsőjobb- oldali fiatalember a képviselő­ház bejárata előtt rálőtt. Sú­lyos sérüléséből felépülve Togliatti tovább folytatta ak­tív politikai tevékenységét. 1948-tól fogva haláláig tagja volt az olasz kép vise loházn k. Palmiro Togliatti fontos szerepel töltött be a III. In- ternacionáléban és a span ol polgárháború idején jiz egyik megszervezője volt a köztár­sasági Spanyolország ojáaláh küzdő nemzetközi brigádok­nak. A* El sí ük i TPutiács illése Tavaly a Krakkóban meg­rendezett szemináriumon, melyre Európának szinte min­den országából érkeztek a jo­gi egyetemekről diákok, kide­rült, hogy sokan nem is hal­lottak Pécsről, egyetemeiről, főiskoláiról. Az akkor Len­gyelországban járt magyar de­legáció, élén Sipos Lászlóval, a Pécsi Állam- és Jogtudomá­nyi Egyetem KlSZ-bizottságá- nak titkárával, elhatározta, hogy megismerteti Európa diákjaival Pécs városát. Elő­ször is szerződést kötött a krakkói Jagelló Egyetem jogi fakultásának vezetőivel és diákjaival, mely szerint test­véregyetemmé fogadják egy­mást. A szerződéskötést levélvál­tások követték, majd elutazott az első csoport Lengyelország­ba. Július második felében két hetet töltött a 15 tagú pé­csi küldöttség Katovicében, Krakkóban, Varsóban és Auschwitzban. A diákcsere folytatásaként augusztus má­sodik felében krakkói egyete­misták látogatlak Magyaror­szágra. Először Budapesten, majd Szegeden töltöttek né­hány napot. Pécsre augusztus 18-án érkeztek. — Ezzel a látogatással az a célunk, hogy megismertessük az életben is velük Magyaror­szágot, s természetesen, Pé­cset — magyarázza ebéd köz­ben Sipos László, a Kazinczy Éttereihben —. Sokat jártunk velük, bár nem panaszkodtak a sűrű programra, sőt, elége­dettek a látottakkal. 1967-ben ünnepli az egye­tem alapításának 600. évfor­dulóját-, melynek ünnepségei­re néhány külföldi egyetem küldöttségét várjuk. A fran­ciák másfél hete jártak itt, most a lengyelek utaznak Pécsre, s kéréssel fordultak a minisztériumhoz a pozsonyi és egy jugoszláv egyetem hallga­tói is. — örülünk, hogy megismer­tük Pécset, vagy legalább is ■'zelitőt szereztünk erről a kul­turált, szép, igen érdekes vá­rosról — ezzel kezdi élmé­nyeit Pavel Wegrzynek, a cso­port vezetője —. Különösen mély benyomást tett ránk a sok műemlék. Irigykedve né­zegettük a rómaikori és török időkből fennmaradt emléke­ket. Nálunk ugyanis nincs ilyen: se katakomba, se me­cset, ,se dzsámi. És a mú­zeum! Nagyon gazdag, ná­! lünk, Krakkóban sincs ilyen gazdag, ezt őszintén mondha­tom. Kellemes, jó atmoszférájá­tól megkedveltette magát a város azokkal, akik mostanáig nem, vagy csak a térképről ismerték Pécset. — Jövőre, ha a pécsiek ellá­togatnak hozzánk, mi is sze­retnénk viszonozni ezt a sok jót és szépet — mondja Pa­vel. A csoportban 6 lány is he­lyet kapott. Közülük Krystyna Jawornik így búcsúzott: — Pécs igen eredeti város. Tiszta, s ezt nagyon értéke­lem benne. A színek összhatá­sa, s a kirakatok gazdagsága, a város fekvése és kultúrája mindig emlékezetes marad számunkra. Abban bizonyosak lehetnek, hogy otthon minden­kinek elmeséljük, mit lát­tunk itt, s hogy Pécsre érde­mes eljöttni. Talán a mi rek­lámozásunk is hozzájárul ah­hoz, hogy ezt a gazdag múltú, nagy jelenú várost megismer­jék Lengyelországban is. A lengyel diákok ma, szom­baton reggel xitaznak Bala- tonföldvárra, Wionnan a hó­nap végén indulnak haza. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tar­tott. Az ülésen három törvény erejű rendelet tervezetét tár­gyalták meg és fogadták el. A tanácsok községfejlesztési tevékenységéről szóló törvény- erejű rendelet célja, hogy ha­tékonyabban elősegítse a fa­lusi és városi lakosság köz­szolgáltatási, gazdasági, műve­lődésügyi, egészségügyi és szociális szükségleteinek ki­elégítését. Az Elnöki Tarnác-s módosí­i tolta a kisiparosok .ipargya­korlásáról szolé rendelkezése­ket.. Az Elnöki Tanács törvény- erejű rendeletet alkotott, amely kimondja a pénzügyőr­ségnek és a vámőrségnek a pénzügyminiszter felügyelete alatti összevonását. Az Elnöki Tanács a helyi tanácsok javaslatára Nógrád- verőce község nevét Verőce, Győrszentmárton község ne ét pedig Pannonhalma névre változtatta. ÍJ| rendelkezés a kisiparosai! ipargyakoriásárii Az Elnöki Tanács új tör­vényerejű rendelete szerint az iparhatóságok új ipar jogosít­ványt adhatnak ki azokban az ötezernél kevesebb lakosú községekben, amelyekben sem a tanácsi vállalat, sem a kis­ipari szövetkezet vagy a ter­melőszövetkezet segédüzeme nem tudja kielégíteni a la­kosság Igényeit. Az új jogszabály előírja, hogy ilyen községekben mely szakmákban lehet megadni a működési engedélyt. Felhatal­mazza az másodfokú iparha­tóságot, hogy kivételes ese­tekben, ha a lakosság igényei ezt megkövetelik, külön en­gedély alapján ötezernél több lakosú helységek, külterületei­re is adhasson működési en­gedélyt. Külön engedély alapján a kisiparos egymáshoz közelálló I iparokban végezhet javítást, szolgáltatást a lakosság ré­szére, így például lakatos-kis­iparos a bádogosipar körébe tartozó javítást is végezhet. A lakosság jobb ellátása érdekében szakmunkásbizo­nyítvánnyal rendelkező falusi kisiparos akkor is tarthat ipa­ri tanulót, ha csak működési engedélye van. A törvényerejű rendelet ki­emeli, hogy a kisiparos te1- adata a lakosság Szükségletei­nek ;ió kielégítése. A rendr’et lehetővé teszi, hogy megfelelő bizonyító eljárás után az iparjogosítványt megv - n: úk azoktól, akik szakszerűtlen vagy felelőtlen munkái-t-u-ii a lakosság érdekeit sértik, il­letve a más jogszabályokban az egyes szakmákra von"+,-'--<3 rendelkezéseket megszeg'!;. I

Next

/
Thumbnails
Contents