Dunántúli Napló, 1964. július (21. évfolyam, 152-178. szám)
1964-07-17 / 166. szám
tMí. .rci.ius 17. IVAPi-Ó' Százhuszonhét vagon zöldárut tesznek el télire a MÉK mohácsi tartósító üzemében Augusztusban megkezdődik a tartósítási szezon Bővítik cs korszerűsítik az üzemet „Pécs városában ezentúl legyen egyetem' Amerre csak a szem ellát, mindenütt lázas munka folyik. A Szövetkezetek Baranya megyei Értékesítő Köz- . pontja mohácsi tartósító üzemében vagyunk, a Budapesti országút 7. szám alatt. A tkonzervmester elfoglaltsága pmiatt, Kálóczi József áruforgalmi előadó kalauzol az üzemben. Az udvaron az üzem dolgozói Czimmer Béla kőműves csoportvezető irányítása mellett, körülbelül 1000 négyzet- méteres területet betonoznak le. — Az elmúlt években — mondja Kálóczi József — az udvarunk olj'an hepe-hupás volt, hogy a dolgozók csizmájába még lábszáron felül is befolyt a sár. Amellett igen veszélyes volt, mert itt min- denlti üveggel dolgozik. Most egészségesebb körülményeket létesítünk dolgozóink részére. A közelben 32 darab egy- vagonos ciszternát és előkészítő termet készítenek a Komlói Magas és Mélyépítő Vállalat dolgozói. Ezek előnye az lesz, hogy ezentúl nem kell majd Mohácson és Dunasackcsőri különböző helyeken lévő ciszternákat bérelni a káposzta savanyításához. Nyolc ciszterna már el is készült. Régi dokumentumok a pécsi egyetemről V. Orbán pápa 1367. szeptember 1-én adott engedélyt a pécsi egyetem megalapítására. A pécsi egyetemet — miként a többi egyetemet is — abban az időben Studium gene rale-nek nevezték, s csak később használták az egyetemek megjelölésére az Universitas szót. A „mondott város" A Vatikáni Levéltárban teljes épségben fennmaradt V. Orbán pápa alapító oklevele, valamint az a levél, amelyet Nagy Lajos királynak küldött. A latinnyelvű alapító oklevél magyar fordításából köziünk egy részletet: ... .Mindezeknek tehát, de főleg a mondott város (amelyről azt beszélik, hogy a tanítás magvainak megsokasításá- ra és üdvös sarjak termésére alkalmasabb és megfelelőbb az ország más városainál) alkalmasságának gondos megfontolása után... atyai érzéseinktől indítva, az említett király e részben való kérésének engedve... elhatároztuk, és elrendeljük, hogy a mondott Pécs városában ezentúl legyen egyelem, és az örök időkre viruljon mind a kánoni jognak és a polgári jognak fakultásában, mind akármilyen más megengedett fakultásban, kivéve a teológiai fakultást; és hogy az ugyanott előadók és hallgatók örvendjenek mindazon kiváltságoknak, szabadságoknak és men. tességeknek, amelyek meg vannak adva az egyetemen időző doctoroknak, előadóknak és hallgatóknak, és kérik maguknak a tanítás engedélyét (hogy oktathassanak másokat) és a doktori magisteri cím megadását” ... Igen érdekes, hogy az alapitó oklevél szövege kisebb és lényegtelen eltérésektől tekintve azonos szövegű a hires három európai egyetem, a prágai, krakkói és a bécsi egyetem 1347-ben, 1364-ben és 1365-ben kiadott oklevelével. A pécsi egyetem tehát Középes Kelet-Evr&pa legrégibb egyetemei közül való, megelőzve olyan Európa-hírü egyetemek megalapítását, mint a wittenbergi, heidel- bergi. vagy éppen uppsalni, amely 1477-ben jött létre. Bolognai Galvano professzor A magyar történelem, az évszázados török- meg német- dúlások nem kedveztek az írásos dokumentumok fennmaradásának. Szerencsére, Műanyaggal gátolják a szél és tíz pusztítását A panasz ©képpen zik: .,Aggódunk amiatt, hogy új lakásunk fala — ha kis mértékben is — de beázik. Ügy érezzük, kívánságunk jogos: tegyen valamit az építőipar, hogy ez a nem csupán szépséghiba megszűnjön, illetve gátolják meg a további beázást..Ezt mondják azok a lakók, akik az új-me- rsekaljai panel-házakban kap tak otthont Észrevételük valóban indokolt. de aggodalomra nem lesz okuk. A beázást — a homlokzati falakon — a következő fizikai tényezők okozzák: az előregyártón panelelemeket a helyszínen összeillesztik és cementtel törniük el a hézagokat. Ez egy korábbi technológiai eljárás volt. A panel-elem — mint anyag — továbbra is él, mozgásban van. A hézagtömítő cement azonban merevebb, következésképpen bizonyos idő múltán megreped, mert a panel-falak mozgását nem tud.ia átvenni. Egészen finom, gyakran szabad szemmel sem látható repedésekről van szó, amelyek azonban éppen eléggé nyíltak ahhoz, hogy a szél nyomása folytán szinte átpréselődjön az esővíz. A szélnek, víznek hihetetlen mértékű ereje köztudomású, mású. Ez. a probléma — mondhatnánk úgy is: világprobléma. A szakemberek — még a legfejlettebb technológiával dolgozó építőiparban is — hoszhang- J szú ideig kutatták azt a meg ’ felelő hézag-tömítö anyagot, amely megvédj a falak beázá sát. Az eredményes kutatás megoldást hozott. A hazai építőipar, — a Baranya megyei is — rendelkezik már ezzel a folyékony műanyaggal. Beszerzése import révén zajlik le, egyébként meglehetősen költséges is: háromszáz forint az anyag kilogrammja. A BM Építőipari Vállalat már meg is kezdte a Dandár- úti — korábban épült panelházak — állványozását és ennek a műanyagnak alkalmazásával végzik el a tömítési munkálatokat. A jövőben épülő panelépülelek homlokzatelemeinek összeillesztésénél már kizárólag az új hézag- tömítő-anyagot használják fel, amelynek tulajdonsága az, hogy rugalmas, tehát az elemek mozgását fölveszi és kizárja a repedés) lehetőségeket. Újabb cikkekkel bővült az áruvásárlási kölcsönakctó A népszerű áruhitelakció cikkilrtájára újabb árukat vfttt lel a kereskedelem. Ez- u'.án a megievökön kívül az új típusú Calypsó magnetofon is vásárolható részletre. Bevonták a hitelakcióba a törpe centrifugát., valamint a Pannó nia típusú 250 köbcentis motorkerékpárt. Ezer forinton felüli foíónágyitógépet ugyan- részletre vásárolhatnak : mr.+őrök. Újdonság az is, 3y a gyapjú velúr szőnyegeket, amelyeknek az ára négyzetméterenként 260 forinton felül van, részletre is árusítják. R. F. [ üvegmosóteremben pedig | Boda Györgyné irányításával j az üvegeket mossák az új ! szezonra. — Az új kút bekötésével — mondja Kálóczi József — itt egy ezer literes hidrofortartályt szerel majd be a Komlói Helyiipari Vállalat. — Mikor kezdődik a tartósító üzem idei szezonja? — teszem fel a kérdést Kálmán- csi Árpád konzervmesternek. — Tavaly ilyenkor — mondja — már tartott a szezon, idén azonban késik az uborkaszállitmány. Ettől függetlenül beérkezett már 250 mázsa nyári káposzta, amiből kapros káposztát tartósítottunk s ebből mintegy 110 mázsát már át is adtunk értékesítésre. A tulajdonképpeni szezon azonban augusztus elején kezdődik meg. Az idei tervünk szerint ecetes uborkából 2500 mázsát, ecetes pap rikából 2800 mázsát, ecetes csemegepaprikából 210, ecetes zöldparadicsomból pedig 100 mázsát tartósítunk. Ugyan akkor paprikasalátából 150, vegyes vágott savanyúságból 460, káposztával töltött paprikából 150, kapros káposztából 150, kovászos uborkából 150, savanyúkáposztából pedig 600 mázsát teszünk el télire. A savanyúkáposzta és a kovászos uborka kivételével, minden mást üvegben tartósítunk és hozunk forgalomba. — Milyen újdonságot tartogatnak a fogyasztók fészére? — Tervbe vettük azt, hogy az idén polietilén csomagolású 20—25 dekás savanyúságot is gyártunk. Ehhez már beszereztük a szükséges hegesztőgépeket és a tasakok is rendelkezésünkre állanak. Ezzel kapcsolatban van még egy problémánk: miként tüntessük fel a gyártás időpontját a tasakokon, de ezt a kérdést is rövidesen megoldjuk. Búcsúzás előtt, az üzem távlati fejlesztési terve iránt érdeklődöm. — A távlati terv szerint, az üzem meglévő területén, a MÉK központja egy magtisztító berendezést, továbbá egy 100 vagonos zöldség-gyümölcs tárolóházat és készraktárt, valamint egy Boszniai-rendszerű aszalóberendezést kíván létesíteni — fejezi be szavait Kálmáncsi Árpád konzerv- mester. S miközben kikísér, ugyanaz a kép tárul szemeim elé, mint amikor megérkeztem: a tűző napsütésben lázas készülődés a felemelt terv teljesítésére, az új zöldáru fogadására és tartósítására ... külföldön az alapító oklevélen kívül is számos jlyan í á- sos emlék fennmaradt, amelyből a régi pécsi egyetem élete némiképp rekonstruálható. Ismerjük például a pécsi j egyetem egyik professzorát, j * Bolognai Galvawonak az egyházjogi tanszéket vezette. Tudjuk, hogy Vilmos, az akkori pécsi püspök évi háromszáz ezüstmárkát biztosított számára, ezenkívül oda adta Ürög falut tizedjövedel- mével. Emellett kapott egy házat, amelyet négy oldalról Páduai Szerecsen, János kamarás háza, Pesch (a név többi része hiányzik az oklevélből) nevű pécsi tímár és István tolnai főesperes szállása, illetve telke határolt. Megjegyzendő. a kutatók szerint Galvanot igen jól megfizették, hiszen a legjobban javadalmazott krakkói egyetemi tanár Galvano fizetésének még egynyolcadát sem Kapta. Ez ismét arra mutat, hogy a pécsi egyetem nem volt kevésbé rangos, mint társai. Ezt bizonyítja maga Bolognai Galvano személye is: a professzor 1374-ben és később már a bolognai és páduai egyetemen tanított. Mivel a bolognai egyetem a salernoival és párizsival egyetemben a világ legrégibb és leghíresebb egyeteme volt, Gaivanónak a világ leghíresebb professzorai között volt a helye. A pécsi egyetemnek 1400 tájáról több hallgatóját ismerjük. Nevük fennmaradása tragikus eseményeknek köszönhető. Az egyik hallgató. Csőt Benedek fia György, zágrábi egyházmegyei kispap ugyanis megölte Kancellár János pécsi kispapot. A források szerint Kancellár kezdte a viszálykodást. mire Csőt Benedek fia lenyilazta őt. Szöl- lösi Fábián fia György. Csőt Györggyel egyidőben járt az egyetemre, s szerinte Kancellár János a Csőt Györgyöt és Kancellárt békíteni szándékozó rektort is fejbevágta egy bottal. Végül ismerjük László fia Lukács pécsi egyházmegyei kispap nevét is, aki szintén „rossz fát telt a tűzre”, s Csót Györggyel együtt felmentésért fordult a pápához. A kért felmentéseket egyébként a pápa megadta. A fentieken kívül még számos olyan szentbeszéd is fent- maradt, amely a pécsi egyetemen hangzott ei. s később a müncheni kódexbe került. A szentbeszédek I. István királyunkról és más, magyar eredetű szentekről szólnak, s kevés történeti elemet tartalmaznak. A kutatók szerint magyar domokosrendi szerzetesektől származnak. Evlia Cselebi leírása A kutatók máig is vitatkoznak arról, hogy meddig állott fenn a pécsi egyetem. 1402-ben mindenki megegyezik (LászJó fia Lukács akkor kapott a pápától felmentést!), a későbbi időpontot egyesek vitatják; mások meg nem. Vannak akik azt áldják, hogy 1526-ig, tehát a mohácsi vészig, sót még tovább lé'c- zett, mások tagadják, illetve azt mondják, hogy ún. major scoia működött abban az időben, főiskolai jelleggel. A vita még nem dőlt el. Nagyon érdekes ebből a szempontból Evlia Cselebi. a híres török költő és utazó leírása. Tíz kötetben írta meg a világban tett utazásait, s ezekből egyet hazánknak szán. A kötetből tíz oldal Péccsel foglalkozik. Evlia Cselebi szeretett túlozni ugyan, de a helyiségek megjelölésében, s sok jelenség leírásában megbízható. A török utazó a pécsi külső és belső vár leírása után így folytatja: .. .„Főiskolái (medresze). A koránmagyarázóiknak és ulemák- nak öt iskolájuk van. Többi között az isteni Eflatunna-K (Platon) a belső várban lévő régi, tudományos főiskolája, melynek hetven, fejedelmi boltozató és várszerű szobája van. Ezeknek mindegyikében egy-egy fajta építészeti tudomány szerint kidolgozott e'- rendezés van, mélynek leírására hiányos a nyelv s az ékszerszóró tolinak beszédje töredékes. A korábbi időkben ebben a főiskolában keletről és nyugatról több tanuló lakott, kik az összes különöj és csodálatos tudományokat mestereiktől látván a tudományokat tökéletesítették; jelenleg azonban e szobácskák- ban várkatonaság lakik s a lakosokkal szórakozik” ___ M ost ne elmélkedjünk arról, hol volt st. egyetem helye. A kutatók ugyanis megegyeznek abban, hogy a beVő várban, a székesegyház közelében volt, ahogy' a török utazó is írja. Nem-kevésbé érdekes ugyanis az. hogy Evlia Cseiebi 1660—1666 között ián hazánkban, s még ennvit hallott a pécsi egyetemről, vasy 140 évvel a mohácsi vész után! A török kiűzése után. a Habsburg-idókben két esetben is alapítottak jogakadém'át. illetve akadémiát a városban (hivatkozva a tradíciókra), a két főiskolát, azonban az ! - iúság hazafias és osztráke’- lenes érzelmei miatt megszüntették. illetve Győrbe *»«._ lyezték. (1785—1802, 1R82—1''40 között működtek Pécsett e főiskolák). A török és Habsburg uralom a felelős tehát azért, hogy a város virágzó kultúráját széttiporták. Készülődés a jubileumra A húszas évek elejétől kezd ve immár véglegessé vált Pécs egyetemi város jellege. Mivél ilyen tradíciókra egyetlen magyar város sem tekinthet vissza, senki sem vitathatja el a várostól egyetemét. A közelgő 1967-es jubileum az egész ország büszkesége, s ünnepe, amelyre olyan egyetemek küldöttei kéül. hogy hivatalosaik legyenek, mint a bo- * lognai (amellyel hatszáz: évvel ezelőtt kökös professzorunk volt), a krakkói, amellyé! nem csak az egykorú ság fűz össze bennünket, hanem az is, hogv Krakkó és a Pécsi Egyetem Állaim- és Jogtudomámvi ma is baráti kaocsolatolcs' tart fenn egymással. Az új egyetemi városrész építése már a jubileum előszele. Az Egyetemfejlesztési Társadalmi Bizottság méz korábban kidolgozta az 19ö7-ei országos i elleső ünnen-i-r-»'- -«-oef-on’i'St. pmp'yet a városi, iP°tv<* a megyei bizottság ióváhrgvott. A na«’*, szabású ünnepség lebenv-v ” - sa egész hazánk tekintélyét fogja emelni. »agyar László AKI MINDIG AZ ÚJAT KERESI... — Milyen segítséget kapott újításainak elkészítéséhez, kivitelezéséhez? — Örömmel elmondhatom, hogy az újítások kivitelezésének feltételeit minden esetben biztosítják a gyárban. A jó javaslatokat szívesein fogadják. Különösen a gyár főmérnöke segíti a leg odaad óbban munkámat. Amin változtatni kellene, az ügyintézés meggyorsítása. A gyár újítási megbízottjának sole másdrányú elfoglaltsága is van és így nem tud megfelelően foglalkozni az újítási mozgalommal. Ezért késik néha az elbírálás, az újítási díj kifizetése. Együtt megyünk él azokhoz a gépekhez, amelyekhez kapcsolódnak legújabb javaslatai. Az egyik gépet az előkészítő üzemben találjuk: KT—400-as körkéses dohányvágókés. Két darabot vásároltak nemrégiben a Német Szövetségi Köztársaságból az üzem részére. Elég drágák: egymillió-négyszázezer forint egy gép ára. A Dohányipari Igazgatóság országos újítási feladatként jelölte meg ezeknek a gépeknek a fémdaraboktól való elektromágneses úton történő védelmét. Fennáll annak a veszélye, hogy a szállítószalagról fémtestek kerülnek a gépbe és így azok összetörhetik a vágókést, sőt. magát a gépet is. Ennek elhárítására már több mint két hete benyújtotta javaslatát. Most van elbírálás alatt. Ha elfogadják és bevezetik, a feladatterv szerint tízezer forint jutalom illeti az újítót. Nemrégiben kapott a gyár egy kínai marógépet. A másik újítása, melyet július 6-án nyújtott be, ehhez a géphez kapcsolódik. — Pótalkatrészek hozzáadásával az edzett tengelyek köszörülésének megoldására tettem javaslatot. Ezeket a pót- alkatrészeket saját magam terveztem és én készítem el őket a gyár TMK-műhelyében. Ezeket a munkafolyamatokat eddig az üzemben nem tudtuk élvégezni. Remélem, hogy az égető alkatrészszükséglelet, a beszerzési nehézségeket E- gyelembevéve. újítási javaslatom bevezetése nem késik sokáig. Gadó András tehát mindig az újat keresi és javaslatai gyorsan követik egymást. Miizki Ervin Az üzem már megrendel 15 darab egyvagonos alumínium tartályt is. Ezekben először kovászos uborkát, után? pedig paprikát tartósítanak A cisztrenákra és az alumínium tartályokra egyformár sürgősen szüksége van a: üzemnek, hogy a tervét, amelyet idén 100 vagonról 127-r< emeltek fel, teljesíteni tudja Amint haladunk az üvegmosóterem és az előkészíti felé, Kelemen Ferenc mérnökkel találkozunk, ő a Földműves Szövetkezetek Országos Tervező Vállalatának megbízásából geodéziai felméréseket végez az üzen belső bővítése, új, korszeré raktárak építése céljából Ugyanis az üzemnek nagy problémát okoz az, hogy jelenleg nem áll rendelkezésére megfelelő áru raktár és a kiszerelt üvegárukat csak szétszórtan tudják elhelyezni. Benyitunk a nagy 'kiszereli csarnokba, ahol erős ecet szaga üti meg az orrunkat. Itt kék munkaruhában, fehér és fekete kötényben, fehér fejkendős asszonyok ülnek az asztal mellett: Tombi Bálint- né, Bittér Józsefné, Balati- nácz lllésné, Kolos Bclá'né. akik a tavalyiról megmaradt cseresznyepaprika kacsolását és üvegberakását végzik. Az kihullott belőlük, Az én első újítási javaslatom egy új elgondoláson alapuló levágódió-köszörülőgép megszerkesztése volt, gyári használattá. Ez biztosítja a diók pontos befogását és a derékszögben történő köszörülést, így a korábban jelentkező hibákat el lehet kerülni. — Mi lett a javaslat sorsa? — Elfogadták és alkalmazzák jelenleg is. Kaptam érte 450 forint eszmei újítási díjat, mivel nem lehet kimutatni a javaslat konkrét gazdasági eredményét. — Hány újítási javaslatot nyújtott be eddig? — Körülbelül tizet. — Ebből hányat fogadtak el és vezettek be? — Valamennyit! — Mennyi újítási díjat kapott a gyártól? * — Körülbelül nyolcezer ft»-« rintot. A legtöbbet a mágneses síkköszörülőgép megterve. zéséért és elkészítéséért kaptam Irimi Sándor újítótársam- mal együtt. Mindketten ezer- ezer forintot kaptunk. Ezen- ikivül munkaidőn túl készítettük el a gépet és ezért munkabért kaptunk, ami szintén jutalomnak számítható. Amikor Gadó András esztergályos körülvezetett a Dohánygyár TMK-műhelyében, ahol dolgozik, szinte mindegyik munkagépen mutatott egy újítást, amelyik az ő ötletéből született. — Mikor nyújtotta be az első újítási javaslatát? — 1955-ben. — Mi volt az? A válasz előtt előbb elvezetett a töltőüzembe. Az egyik gép mellett megálltunk. — Látja, a közel négyezer méter hosszú szivarkapapír megtöltve egy hosszú törzs formájában kerül ki a gépből. Ragasztás után egy vágószer- kézet 67 milliméter hosszúságúra szabja. A vágószerkezet két dióhengerből áll, amelyeken keresztül fut a szivarka- törzs. A két henger között egy vágólap szabja a szivarkát. Ezek a diók meglehetősen gyorsan kopnak és eszért sűrűn kell őket köszörülni. Régebben kézzel szorították a köszörűkőhöz, így azonban pontatlan volt a köszörülés. Ennek következtében a két henger nem állt vízszín tbsn egymással és a vágólap csipkés szélűre szabta a szivarka- törzset. Az ilyen cigaretták csúng’ák gyakran a dohány is
