Dunántúli Napló, 1964. július (21. évfolyam, 152-178. szám)

1964-07-14 / 163. szám

' 1961. JÚLIUS 14. napló 3 Fogadás a Pécsi Vasatigazgatóságon .. Vasárnap délelőtt ünneplőbe öltözött vasutasokkal és a meg hívott vendégekkel telt meg a Pécsi Vasútigazgatóság ta­nácsterme, ahol Magyart Ist­ván elvtárs, az igazgatóság vezetője adott fogadást a XIV. vasutasnap alkalmából. A fo­gadáson megjelent Palkó Sán­dor, a Megyei Tanács VB- elnöke, Bogár József, az SZMT Baranya megyei vezető titkára, Sziklai Sándor, a Mecseki Ércbánya Vállalat, Simon Im­re, a Pécsi Közúti Vállalat, Bakán József, a 12. AKÖV igazgatója, valamint Kinczli József, a Vasutas Szakszer­vezetek megyei titkára, Schmal Imre, a vasutas csomóponti üzemi pártbizottság titkára. Magyari István elvtárs, a vas- útigazgatóság vezetője ünnepi beszédében méltatta a vas­utasnap jelentőségét, az igaz­gatóság ez évi teljesítményét és eredményeit. Többek kö­zött a következőket mondotta: — Szocializmust építő társa­dalmunk ünnepei között leg­jelentősebbek azok az ünne­pek, amelyek az alkotó és termelő munka, illetve a dol­gozó ember ünneplésére hi­vatottak. A munka ünneped között számunkra egyike a legjelentősebb ünnep a vas­utasnap. A vasútiigazgatóság vezetője ezután rátért az év első hat hónapjának eredményei ismer­tetésére. Hlmondotta, hogy a téli zord időjárás miatt fel­halmozódott 200 ezer tonnán felüli számítási hátralékot június végére felszámolták és a második félévet 17 ezer ton­na szállítási többlettel kezd­ték meg. Beszélt a minőségi munka területén elért eredmé­nyekről is, de szólt azokról a gátló körülményekről is, me­lyek egyelőre passzívaként je­lentkeznek vasutasaink mun­megyei vasutasok közül Sar- kanytú József forgalmi szol­gálattevő, Pécsbányarendező áldomás, Mécs Barna Ottóné forgalmi szolgálattevő Erdős­ön ecske állomás, Aradi János forgalmi szolgálattevő Komló állomás, Köves János bizto­sítóberendezési előadó Pécs, Nagy Márton kőműves a pé­csi Távközlő és Biztosító Be­rendezési Főnökség dolgozója, Heller József főelőadó Igaz­gatóság vasú tbiztonsági osz­tály, Hetényi János főelőadó Igazgatóság tervosztály, dr. Mosonyi Ferenc főelőadó, Igazgatóság, I. osztály, Schindler István számviteli főnökhelyettes és Kiss Lajos pályamunikás, a pécsfoánya­kájában. Az ünnepi beszéc foglalkozott azokkal a nagy­arányú beruházásokikal és fel­újításokkal, melyek a vasúfcas- sáig munkájának megkönnyí­tését vannak hivatva elősegí­teni, beszélt a KGST országai között július 1-ével életbe lé­pett közös kocsipark várható előnyeiről, a küszöbön álló őszi csúcsforgalma időszak fel­adatairól, a vasút, a fuvaroz­tatók és az AKÖV-ök közötti kooperáció fontosságáról és jelentőségéről. Az ünnepi beszéd elhangzá­sa arbán került sor az Érde­mes Vasutas kitüntetések át­adására. Az igazgatóság 33 dől gozója részesült ebben a ma­gas kitüntetésiben, A Baranya rendezői VII. pályafenntartási szakasz dolgozója vette át a jó munkáért kiérdemelt kitün­tetést. A kitüntetések átadása után Magyart István és Palkó Sán­dor elvtársak mondtak pohár- köszöntét. Magyari elvtárs ar­ra a 17 ezer vasutas dolgozóra ürítette poharát, akik a vas­utasnapot is felelősségteljes munkával ünnepük. Palkó Sándor elvtárs az MSZMP me­gyei Bizottsága és a Megyei Tanács VB nevében üdvözöl­te a megjelenteket és to­vábbi munkasikerekben gaz­dag, eredményes, a szocializ­mus építésében kimagasló munkát kívánt megyénk vas­utasainak. Csibenevelő a kúriában Ismét a baranyai kastélyokról A régi magyar arisztokrácia birtokai Baranyát is behálóz­ták. A megye régi kastélyai között kutatva olyan főurak nevével találkozunk, mint az Andrássyak, Festetichek, Esz- terházyak és mások. Voltak középnemesek is a kastélytu­lajdonosok között, s nem kis számmal lehetett olyan neme­seket találni, akiknek csak egy kúriára futotta az erejükből. Nincs róluk nyilvántartás A régi urak eltűntek, a kas­télyok és kúriák ittmaradtak. Hogy mennyi van belőlük — pontosan nem tudni. A Műem­léki Felügyelőség ugyanis a mű emlékeket meg a műemlék jel­legű épületeket tartja nyilván. Kifejezetten műemléki értékű kastély csak egy van Baranyá­ban, a bükkösdi barokk-pom­pájú Jeszenszky-kastély, mű­emléki jellegű pedig nyolc. — Felsorolom: a bükkösdi Pet- lőricni Eszterházy-, a bólyi mecseknádasdi püspöki, a szent rovszky-, a bakócai-, Majláth-, Batthyány-, a sellyei Drasko- vich-, a bári Mattyasovszky- Zsolnay-, és a boldogasszonyfai Igmándy-kastély, illetve kúria. Többségükben ezek is Mária Terézia és II. József idejé­ben épültek, tehát barokkosak. Néhány azonban — mint a bá­ri kúria is — később épült és erőteljes klasszicista bélyege­ket viseL Ezenkívül még összeírtam 19 kastélyt és kúriát a megyei ta- nács építési és közlekedési osz­tályán. Az adatok azonban nagyon hiányosak voltak, s csak úgy kapásból hozzátol- dottam még néhányat, ame­lyet jártamból-keltemből isme­rek. Ilyen volt például az üszögi vagy éppen tésenyi kas­tély, azok a kastélyok, ame­lyek a forgalmasabb utak mellett fekszenek. Hogy aztán Szederkényben megoldották a keoyérkérdést Széderkényben „megszüle­tett” az első baranyai kocs- máros, akire — bármennyit is isznak nála a férfiak — nem haragszanak a falu asszonyai. Hajdú Ferenc italboltos ugya­nis most már nemcsak a férfinép, hanem áz asszonyok szolgálatában is áll. Szó sincs arról, hogy a szederkényi asz­Az Allatforgalmi Vállalat túlteljesítette félévi tervét Húsellátás szempontjából fontos két , cikkből, hízott' sertésből és vágómarhából túlteljesítette első félévi fel- vásárlási tervét a vállalat, hízott sertésből 51 000 mázsát vásároltak fel, s ez a terv­nek 106,2 százaléka. A hízott­sertések 92 százalékát a terme lőszövetkezetek adták, a töb­bit a háztáji gazdaságok és egyéni állattartók. A sertése­ket a heti központi diszpozíció alapján eléggé változó arány­ban szállítják a pécsi és pes­ti Vágóhídra. A félév folya­mán a pécsi vágóhídra 26 ezer sertés került a 46 000- ból. Vágómarhából 63 000 má­zsát, a tervnél valamivel^töb- bet vásároltak fel, ennek 60 százalékát a termelőszövet­kezetektől, a többit ugyancsak háztáji-egyéni gazdaságokból. Mivel az átvett vágómarhák minősége az elmúlt félévben javult, egyre több kerül a ter­melőszövetkezetektől közvet­lenül exportra. A félévi meny nyiség 2150 darab, amelynek 70 százaléka Olaszországba, a többi Nyugat-Németországba került. Az új szarvasmarha hizla- lási akció feltételei lényege­sen eltérnek az előzőétől. Jú­lius elsejétől minden ivarú marhát egy hizlalási akció­ban köt le a vállalat függet­lenül attól, hogy a marha sú­lya és kora a szerződéskötés idején milyen. A ,marha át­adáskor kerül minősítésre: ha károm pár állandó metszőfoga még nem nőtt ki. növendék­nek, ha kinőtt, felnőtt mar­hának minősül. A súlynak és ivarnak megfelelő árak vál­tozatlanok. Selejt tehénre szer ződést csak a termelőszövet­kezetekkel köt a vállalat. — Üszőre hizlalási szerződés csak akkor köthető, ha az Állattenyésztési Felügyelőség (termelőszövetkezetek eseté­ben), illetve a körzeti állat­orvos (egyéni állattartóknál) az üszőt kiselejtezte. A mar- habizlalási akció kedvező árai mellett a termelőszövetkeze­tek és egyéni állattartók szer­ződéskötéskor 1 mázsa, majd hat hónap múlva újabb 1 má­zsa abraktakarmány támoga­tásban részesülnek és 400 fo­rint előlegben szerződéskötés­kor. Azokkal a tsz-ekkel és állattartókkal, akiknek nipcs módjukban meghizlalni a marhát, úgynevezett kissulyü növendékmarha nevelési ak­cióban köt szerződést a vál­lalat. Továbbra is lehetőség van a háztáji és egyéni termelők­nél lévő selejttehenek lecseré­lésére. Ha a selejttehén pót­lására üszővel nem rendelkez­nek, igényelhetnek cserébe a tehénért kedvezményes vétel­áron és megszabott feltételek­kel. A vállalat felvásárlói válto­zatlanul tovább kötnek szer­ződést az 1964. évi sertés­hizlalási, a több éves koca­tartási és borjűszaporulati és vemhesüsző nevelési akcióban. szonyok ezentúl netán rúmmal köszöntenék a reggelt és a napnyugta örömére Kinizsi­vel öblögetnének. Egyszerűen az történt, hogy Hajdú Ferenc most már hetenként két na­pon pék lesz és megsüti a tésztát, amit a háziasszonyok dagasztottak. Mindössze a fennmaradó négy napon szol­gálja fel a másik „kenyeret”, a folyékonyát. De maradjunk csak az asz- szonyoknál. A kenyér ugyanis az ő gondjuk, s az elmúlt hó­napokban valóban sok gondot, bajt okozott a mindennapi be- tévő falat. A helyi pékséget ugyanis, — ahol remek ke­nyeret sütöttek — néhány hó­napja megszüntették és attól kezdve a pécsváradi üzemből jött a kenyér és a péksüte­mény. Nem akarom megsérte­ni a pécsváradi mestereket, de Szederkényben nagyon sok rosszat hallottam a munká­jukról. Az ő sütésük messze maradt a szederkényi pék ke­nyerétől. Azt mondják, a régi szederkényi kenyér, csak úgy „mosolygott”, a belseje meg vetekedett a foszlós kaláccsal. 1 Először arra gondoltam, a [ hosszú út miatt szállítás köz­ben összelapult, gusztustalan lett a pécsváradi -kenyér. De az asszonyok más véleményen voltak: — Nemcsak azért rossz: Nincs annak se színe, se íze! Pécsváradon nem tudnak igazi finom kenyeret sütni! Az elmúlt hetekben a ta­nácshoz, a különböző szervek­hez is eljutott ez a vélemény, j Az pedig már régi igazság, j hogy ha a faluban valamit senki sem vállal, akkor ott a ] földművesszövetkezet. annak tagja az egész község, oldja meg az! És ezúttal is meg­oldotta! Hogy miképp, azt Macskássy Lajos, a Szeder­kény és Vidéke Körzeti Föld­művesszövetkezet igazgatósá­gának elnöke mondta el: — A fogyóeszközöket és az épületet átvettük. Még nem tudjuk milyen jogi formában, bérije vagy tartós kezelésbe, de sürgetett a munka, ezért belementünk! Hajdú Ferenc italboltvezető eredetileg p,. \ volt, most két nap a fele­sége helyettesíti majd-a kocs­mában, ö meg süti a kenye­ret. Minden kiadás az övé, de a bevételnek csak harminc százalékát kell nekünk befi­zetnie, a többit megtarthatja. Kezdetben egyszeri sütésre át­lag két mázsa tésztára számí­tunk. A bér a kisült tészta minden kilója után 80 fillér. Ezzel megoldottük, hogy leg­alább azok, akiknek lisztjük van, jó kenyeret egyenek! Megnéztem az új sütést is. A pékműhelyben két fehér­sapkás mester ügyködött: Haj­dú Ferenc és .Szabados Géza. Mindketten képzett, gyakorlott pékek. Kileno évig együtt dol­goztak éppen ebben a mű­helyben. Szabados Géza egy évvel ezelőtt a beszüntetés hí­rére ment el dolgozni a Zsolnay gyárba. De most a jó kenyér érdekében segít majd. — Hétfőn és pénteken dél­előtt szabad vagyok. Ilyenkor segítek Ferinek, aztán majd megegyezünk! Közben kisült a kenyér! A két kemencéből hetvenet vesz­nek ki, kereket, oválisát, ahogy formálta a háziasszony. Szépen sikerültek, valóban mo solyognak. Csak kettő sötét színű. — Annak lágyabb volt a tésztája! — magyarázza Sza­bados Géza. — Mennyi tüzelő kell egy sütéshez? Hajdú Ferenc válaszol: — Körülbelül százhúsz kiló lignit, meg négy kéve rőzse. A házi kenyeret sütő pékség premierje tehát megtörtént. A sikerhez, — a szederkényi asszonyok nevében is — gra­tulálunk a földművesszövetke­zetnek. Mindössze egy kér­dés marad nyitva: A falunak 1621 lakója van, ennek negye­de bérből és fizetésből él, tehát nem mezőgazdaságból, így nincs otthon lisztje. A szabályok szerint ezeknek nem süthetnek kenyeret, csak ha lisztet visznek. Azt hiszem, inkább megveszik a lisztet s ők is eljönnek a két „má­sodállásai” pék műhelyébe! Földcssy Dénes mennyi van még a domboktól, erdőktől és ligetektől elrejtet- ten — ez bizony talány. A forgalmas utaktól távol Az utóbbi tizenkét évben például talán ötvenszer is megfordultóm Biikkösdön, de még sohasem hallottam ar­ról, hogy a Jeszenszky és Pet- rovszky-fcastélyon kívül még egy harmadik kastély is van a falu határában, túl a dombo­kon, három kilométernyi föld­út távolságban. E három kilométer után díszes, faragott kutat lát­táim, oroszlános szoborral. A márványból készült oroszlán alatt a talapzaton a felirat „Nádosy István, édesapám 1794 emlékére emelték 1876. május 1-én fiai, István és Kálmán”. A cifratomyú, de elhanya­golt épületnél egy öregasszony szedte a rozsét. Kérdésemre, hogy ismerte-e a Nádosyakat, s kik is voltak azok a Nádo­sy ak, így felelt: — A méltóságos urat? Már hogyne ismertem volna! Ak­kor is itt voltam, amikor a iméltóságos úr meghalt! Borostásarcú férje már nem méltóságosozott. Mintha ide­genvezetőnek született volna, olyan szakszerűen tájékozta­tott a Nádosy família történe­téről. Elmondotta, hogy a leg­utolsó Nádosy országos rend­őrfőkapitány volt, s belekeve­redett a huszas évek hírhedt frankhamisításába is. Ezért letartóztatták. Vele kihalt a Nádosy dinasztia, s a két kas­tély közül (mert nem egy kas­tély van itt, hanem kettő) az egyik a Mattyasovszky-Zsol- nay család, a másik, pedig va­lami Leirich nevű ember ke­zébe jutott. Ma mindkettőt a bükkösdi tsz használja, azaz hogy csaK használná, mert a két kastély és a hozzátartozó cselédházak a teljes elhagyatottság képét mutatják. Noha egy kisebb kolónia is elférne bennük, csak néhány család lakik itt. A termek konganak az üres­ségtől, porba és piszokba üt­közik az ember mindenütt. Nem minden kastély van j ebben az állapotban, sőt, a legtöbb kastély már ne|m ilyen Baranyában. Szerencsére vége annak az időszaknak, amikor háborítatlanul pusztították a régi értékeket a megyében, a legtöbb kastélyban ma gyer­mek- vagy szociális-otthon van. Azt hiszem annyit hal­lottunk már a csertői és bük­kösdi gyermekotthonokról, hogy nem szükséges megint elmondani. Viszont mégiscsak elégedet­lenül írom ezt a cikket, mert ha a kastélyok többségét gon­dozzák és használják is, nem mindenütt úgy használják, ahogy kellene. Példaként em­lítem Bárt, ahol gyönyörűen kifestett, rendbentartott épü­letet találtam, mintha a kő­művesek csak most rakták volna ki a kúria háromszögle­tű oromzatát. Mályvavörös vi­rágok, üdezöld gyep, rokok- kós, gondosan nyesett élő­sövény-sorok mutatták, hogy a kúria környékét is ápolják, csak... Az egyik ajtó mögül idegen nyelvű plakát kandi­kált ki, amely fehér tyúkot ábrázolt, ezzel a felírással: Shawer... A kúria nagyter­mében, a görögös oszlopok mögött hatalmas, fémszekrény sorokat láttam, amelynek te­tejére különböző villamos gé­pezetek voltak felszerelve. Grünfelder Lőrinc üzemve­zető nem kis büszkeséggel emlegette, hogy tojást keltet­nek e szekrényekben, még­hozzá százezret egyszerre, s az. egész Dunántúl számára. Szép, szép, bár én más helyet is el tudnék képzelni a tojá­sok számára, mint ahogy a tyúkokat sem a ritka fákból álló park kellős közepére ten­ném. Mert valóságos utcasort alkotnak az ólak itt, fura kontrasztot teremtve a hul­lámpalás tetők .meg a közeli kúria tympanonja között. A bári példa egyébként nem egyedülálló, mert keltető van a boldogasszonyfai Ig- mándy-kastélyban is, amely szintén műemléki jellegű. Hogy a sok kastély közül hánv nincs még megfelelően fel­használva, az épp olyan is­meretlen, mint ahógy isme­retlen az is, hogy hány kas­tély van Baranyában. Idegenforgalmi lehetőségek A Minisztertanács tanács- szervek osztálya még május­ban levelet írt a megyei ta­nácshoz, azzal a kívánsággá’, hogy tájékoztassa: mennyi olyan kastély van Baranyában, amelyet idegenforgalmi cé­lokra lehetne felhasználni. A levélből következtetve hiány van az ilyen épületekből, ezért furcsa, hogy az olyan kastély. mint a bárt. ameiv aszfaltozott út és a Duna mel­lett fekszik, csirkeországnak van berendezve. És furcsa az is, hogy még mindig nem látunk tisztán a kastélyügy­ben, s majdnem húsz évvel a felszabadulás után még nincs megbízható statisztikánk ró­luk. Arról már nem is beszé­lek, hogy a parkokat is érde­mes lenne néhány botanikus­nak végigjárni — mert ki tud­ja milyen ritka fák vannak ott elrejtve. Magyar László TETTTIí * l 4 Ma este nyitjáit meg Sxentlőrineen ax Aranykalász kisvendéglőt A szenti<5rinciek korszer' kulturált szórakozóhelyet kai nak. 'Ma, kedden este megnyí lik az Aranykalász kisvendéi lő. Ebből az alkalomból ür ’népségét rendeznek. A meg nyitó után műsor lesz, arnelj ben fővárosi művészek, töt bek között Vörös Sári — szc rak óztatják a közönséget. A ki 1 serozenet uoromnozo &eza - népi zenekara szolgáltatja. A földművesszövetkezeti kis vendéglő naponta 9,30 órától 22 óráig tart nyitva. Szombaton 24 órakor van a záróra. Va­sárnaponként 9 órakor nyit a kisvendéglő-és folyamatosan 23 óráig áll a vendégek rendelke- i zésére.

Next

/
Thumbnails
Contents