Dunántúli Napló, 1964. július (21. évfolyam, 152-178. szám)

1964-07-02 / 153. szám

1064. j Clius r. IVAPIÖ 3 Biztonságos munkakörülményeket! A szakszervezeti bizottságoknak alaposabban részt kell venniük a balesetek kivizsgálásában Az elmúlt hónapokban több, a munkások egészségét, testi épségét védő törvény- erejű rendelet látott napvilá­got. Felvégi Ferenc elvtárs- sál, az SÉMT munkavédelmi bizottságának vezetőjével el­beszélgettünk arról, hogyan tartják be ezeket a rendele­teket és a velük kapcsolatos SZOT elnökségi határozato­kat. MegiMedett érdeklődés — Mindenekelőtt meg kell mondanom, hogy az utóbbi időben fellendült a szakszer­vezetek munkavédelmi tevé­kenysége. Széleskörű tájékoz­tatással, megfelelő szervezet kiépítésével igyekszünk a ren­deleteket végrehajtani. Ehhez segítséget kapunk a vállala­tok vezetőitől s maguktól a munkásoktól is. Részt vesz­nek a munkavédelmi őrség­ben. s alig akad olyan szo­cialista brigád, amely ne tett volna, vállalást a balesetmen­tes munkára. Nagy számban vizsgáznak munkavédelmi is­meretekből, hogy azután mint társadalmi munkavédelmi fel­ügyelők a szakszervezeti bi­zottságokban vagy a felsőbb szakszervezeti szervek mel­lett vállaljanak ellenőrző munkát Mindezek ellenére egyes vállalatoknál még na­gyon sok a tennivaló. Pél­dául a Betonelemárugyámál és az Építőgépkarbantartó Vállalatnál. — Mi a tapaszthat, helye­sen értelmezték-e a rendele­teket a vállalatok vezetői? — Nem mindenütt. Talál­kozunk olyan egyoldalú szem­lélettel, hogy mi lesz a terv­vel, a termeléssel, ha azóvó- dendszabály gyakori megsér­tőit kiállítják a munkából. Tudomásul kell venni, hogy termelni csak biztonságos fel­tételek mellett lehet és sza­bad. Ez az elsődleges köve­telmény. De nemcsak a felté­teleket kell biztositani, hanem a védelmi eszközök használa­tára is meg kell tanítani a dolgozókat. — Azt is mondják, mi lesz a vállalattal, ha a dolgozók megismerik azokaL a jogokat, hogy a vállalat hibájából adódó üzemi baleset követ­keztében teljes anyagi kárté­rítést kapnák. Őszintén szól­va nem értem ezt az okosko­dást. Ha a dolgozó nem hibás a balesetért, miért ne kap­jon kártérítést? Véleményem szerint méltányos, hogy a dolgozó csak olyan ' mérték­ben feleljen, amilyen mérték­ben ő a hibás. Napjainkban általában a dolgozók 50—-60 százalékát teszik felelőssé a balesetért. A bőrgyárban például Varga János esztergályos labdázni kezdett társával. Majd később egymás becsapására a labdát felcserélték egy 23 dkg-os úszógolyóra. Egyik beleugrott, félj aj dúlt és dühében a társát fejbedobta vele. Balogh And­rás margitmajori vontatóveze­tő figyelmeztetés ellenére lej­tős, síkos úton vezetett. Fel­borult. Ő a fülke alatt ma­radt. két társa kiesett a pót­kocsiból. Szerencsére komo­lyabb sérülés nem történt. De lehetne sorolni még pél­dákat, ahol a balesetek egy­részt felelőtlen játékból, vir­tuskodásból, hanyagságból, a munka és a technológiai fe­gyelem megsértéséből fakad. Nem vitás, hogy ezeknél az eseteknél hibásak a dolgozók. De mások is felelősek! Hiszen a munkahelyek vezetőinek feladata elsősorban, hogy megfelelő rendet és fegyel­met tartsanak. Ü3 kenjék el a felelősséget! — Mivel magyarázható az, hogy a dolgozók •. a baleseti jegyzőkönyvben sokszor elfo­gadják kizárólagos felelőssé­güket" 7 — Ez egyrészt azért van, mert a balesetek zöménél ténylegesen felelősek. Ezért alá is írják a jegyzőkönyvet. De mivel a baleseti jegyző­könyv nemcsak egyszerűen a körülményeket és a tényeket rögzítő okmány, hanem fontos eszköze, tartalmaznia kellene a vezetők mulasztá­sait is. Következésképpen az ilyen egyoldalú jegyzőköny­vek alapján igen nehéz hatá­sos intézkedéseket tenni an­nak érdekében, hogy ne is­métlődhessen meg a baleset. A vezetők egyszerűen elma­rasztalják a dolgozót annál is inkább, mert sok esetben a saját fejükre kellene kimon­dani az Ítéletet és ez anyagi­lag is érintené őket. Éppen ezért a szakszervezeti bizott­ságoknak sokkal alaposabban kell a balesetek vizsgálatában részt venniök, mindenekelőtt a jegyzőkönyvet a valóságnak megfelelően elkészíttetni. S csak annyit szabad a dolgo­zók rovására írni, amilyen részben valóban felelősek. — Milyen lehetőségeket lát Felvégi elvtárs a fenti hely­zet megváltoztatására? — Egyik legfontosabb fel­adatnak a dolgozók egészégé­nek és testi épségének sérel­méből eredő károk megtéríté­séről szóló rendelet széleskö­rű ismertetését tartjuk. Ha ezt ismerik, nem hisszük, hogy minden jegyzőkönyvet úgy aláírnak, ahogy azt eddig tették. A dolgozók követeljék meg, hogy a vállalat minden körülmények között biztosítsa részükre a biztonságos munka feltételeket. De ugyanakkor ők is tartsák be a termelés zavartalan menetét szolgáló intézkedéseket. Ne szedjék le a gépek és berendezések vé­dőeszközeit. Ismertetjük a rendeleteket — A Szakszervezetek Me­gyei Tanácsa milyen intézke­déseket tett a SZOT határo­zatának végrehajtása érdeké­ben? — Az elmúlt hónapok so­rán valamennyi szakszervezeti szerv széleskörű felvilágosító munkát végzett az új törvény erejű rendelet és a SZOT el­nökségi határozatának ismer­tetésére Az SZMT elnöksége és munkavédelmi bizottsága irányításával az összes me­gyei felügyelők egésznapos oktatásban vettek részt. Hat- százan vizsgáztak az elmúlt félévben munkavédelmi isme­retekből. Az Építők Szakszer­vezetében az szb-titkárokkal, a vállalati társadalmi munka- védelmi felügyelőkkel, a ME- DOSZ kibővített ülésén az szb-titkárokkal és társadalmi felügyelőkkel, de ugyanígy a vasút, a posta, a HVDSZ, ÉDOSZ területén is egyetér­tésre jutottunk az operatív feladatok meghatározásában. Ezenkívül előadásokkal egy­bekötött kozultációkat tartot­tunk és több szakma elnök­sége is megtárgyalta a mun­kásvédelem helyzetét. De hozzá kell tennem, hogy nem­csak a szakszervezeti szer­vekkel, hanem több vállalat műszaki konferenciáján és háromszáz helyi közvetlen ta­nácsadással segítettük a mű­szakiak és az üzemek bizton­sági megbízottai körében e fontos határozat megismerte­tését. Reméljük, hogy munkánk hatékony lesz. Ennek az alap­ja az, hogy nemcsak a szak- szervezeti szervek, hanem minden állami, társadalmi szerv a tervek teljesítése mel­lett legfontosabbnak az üze­mi balesetek számának és sú­lyosságának csökkentését, a biztonságos munkafeltételek megteremtését tartja, — fe­jezte be tájékoztatóját Felvégi Ferenc elvtárs. TANÁCSRENDELET a levegő tisztaságának védelméről és az állattartásról Tanácstagi fogadóórákon, lakóbizottsági választások alkalmával és a tanács végrehajtó bizottságához írott levelekben különösen az utóbbi időkben sokszor hangzott el javaslat: rendeletet kellene hozni a levegő tisztaságának védelmére. l egalább annyiszor tették szóvá a város lakói azt is hogy módosítani kellene a jelen'eg érvényben lévő állattar­tási tanácsrendeletet, mert a város gyors fejlődését figyelembe véve, rendelkezései túl­haladottak. E javaslatokat figyelembe véve készült el és került a pécsi városi tanács elé az a rendelettervezet, amely a levegő tisztaságának védelméről, illetőleg az állatok tar­tásáról szól. A tanácsülés mindkét tervezetet jóváhagyta. Intézkedések a levegő tisztaságának védelmére A város levegője tisztasá­gainak védelméről alkotott ta­nácsrendelet kimondja, hogy a város levegőjét nem szabad egészségre káros hatású, bű­zös vagy kárt okozó anyaggal szennyezni, és felsorolja a tisztaság biztosításával kap- solatos teendőket. A kerületi tanácsok építési és közleke­dési csoportjai a jövőben az ígészségügyi csoportokkal ígyüttműködve kötelesek a evegőt szennyező források há­lását megszüntetni. A jövőben bűzös vagy a levegőt nagymértékben szennyező ipari üzemeket csak a városrendezési terv­ben erre a célra kijelölt he­lyen szabad létesíteni és megfelelő technológiák al­kalmazásával üzemeltetni. A város területén új létesít- nényeknél, vagy tüzelőberen- lezések cseréjénél kizárólag >lyan tüzelőberendezéseket .zabad alkalmazni, amelyek a egkevesebb szennyeződést dézik elő. A közúti közlekedésben gép- árművek üzemeltetői és a íépkocsivezetők kötelesek negakadályozni a levegő izennyeződését — hangsú- yozza a rendelet, de kimondja ízt is, hogy közterületen tü­zelőanyagot tárolni nem sza­lad, s a. szén lerakásánál ke- etkezett hulladék eltakarítá- áról azonnal gondoskodni Amikor az eső engedi Vihar után nem valami szép látvány a határ. Üszög­pusztán, a Pécsi Állami Gaz­daság egyik búzatáblája ossz- szekuszálva égnek áll. Csigá­ba csavarodott. Olyan, mint amikor a fordász félbe hagy­ja a tupírozást. Hát ezt nem lesz könnyű learatni. A kukoricák, a napraforgók is meghajoltak. * — Na így most jó lesz! — mondja á MÉK embere Vó- ménden. — Átírtam az egé­szet — és olvassa a szöveget Kott Antalnak, a tsz elnöké­nek: „A megállapított burgo­nyamennyiséget a tsz azért .nem tudta leszállítani, mert szinte minden nap esett.” Rótt Antal bólint és aláírja. De aláírja ezzel együtt az újabb szerződést is, mely szerint: 2-án, 3-án kiszednek 100—100 mázsa burgonyát exportra és 30—35 mázsát belföldi fo­gyasztásra, Komlónak. E megállapodás végére is oda kerül: ha nem lesz eső. — Az eső lassan megöl ben nünket! — mondja Rótt elv­társ. — Úgy kell ellopkod­nunk a termést. Vasárnap 28 milliméter eső volt. Jég is volt. Körülbelül tíz percig csak egyedül jég esett. Tönk­re tette a kertészetünk egy részét, 70 holdat. Az uborkát 94 százalékra elverte, a papri kát meg nyolcvanöt száza­lékra. A kukorica egy része is kapott, meg a szőlő is. Kedd hajnalban ismét esett az eső. A kombájnok kint állnak a tsz udvarán. Rótt Antal behívja az egyik vonta- tóst. ,,Maga elmehet fuvaroz­ni a tanácsnak. Most nem tu­dunk mást csinálni.'* Az eső már elállt, a kom­bájnok pihennek — Talán holnap már ki le­het menni a földre! — só­hajt az elnök. — Mennyi őszi árpa van még? — Háromszázötven hold. öt százat már learattunk — És a termés? — Nem rossz. Az első kom»­bá,jnoláskor még megijed­tünk. Tíz mázsa volt m át­lag. De később megnyugod­tunk. Volt terület, "ahol ennek duplája termett. Tizennégy mázsa a tervünk, de véle­ményem szerint meglesz a 16—17 mázsa is. Persze, ha az időjárás nem szól közbe. A búzáink is szépek. 14 má­zsás átlagtermésre számítunk. Csak egyszer már lehetne aratni rendesen. Akkor aztán nekimegyünk Gépekkel, kézi kaszákkal. A gépek mellett 100—120 aratópár is dolgozik majd. Akarásban nincs Itt hiány, csak az időjárás... De ennek is vége lesz egyszer ... Úgy terveztük, a hét végén megkezdjük az őszi árpa csáp lését is. Remélem, meg is tud juk kezdeni. Ismét cseng a telefon. A pécsváradi gépállomás je­lentkezik — Mikor mehetünk a tisz­títóért? Holnap nem?! Jó, alt­kor csütörtökön feltétlenül ott leszünk. Hívás nélkül is. Egy pillanat. Mondja van ma guknak egy burgonyaszedö- jük? Van? És még nincs le­kötve. Küldjék át, akár a ma­guk traktorával is. Jönnek, mennek a tsz-iro- dában. Mindenki tenni akar valamit, mindenki az időjá­rásra panaszkodik. De egyszer mégiscsak kiderül az ég és akkor. < • Szabó János, a kisharsányi termelőszövetkezet elnöke is erről álmodik — Vasárnap megpróbáltunk aratni. Nem ment — magya­rázza. — Kivittük mind a gítenek. Hiába kevesen va­gyunk. — Bizony kevesen. Az eső növeszti a gazt a szőlőben is. Nem, nincs peronoszpóra ve­szély, — magyarázza az el­nök. — Nagyon szépnek ígér­kezik a termés. Lesz olyan, mint tavaly volt. — És az őszi árpa hogy fi­zet? / — Jól. Szerintem lesz ti­zennyolc mázsa. Persze, ha időben le tudjuk aratni. Még százhúsz hold van vissza, öt nap kell hozzá, hogy levág­juk kombájnnal. Mert mással már nem érdemes. így is elég nagy a szemveszteség. Az el­ső hetvenöt holdnál mértük a szemveszteségét, akkor még 8—40 szem volt négyzetméte­renként, most meg már el­éri a 80—100 szemet is. De ezt sem hagyjuk pocsékba menni. Kihajtjuk rá a birkákat, meg a sertéseket Itt-ott víz csillog, de a kis­harsányi tsz-ben kézi kaszá­val aratják a repcét. Mentik a termést, holdanként 9—10 mázsa repcemagot az időjá­rás elől. Versenyeznek az idő­vel. És bíznak benne: ők lesz­nek a győztesek. Felkészültek a küzdelemre és akarásban itt sincs hiány. Szalai János • lindkét tervezetet jóváhagyta. kell. A rendelet az ipari üze mek, vállalatok, kisipari tér melőszövetkezetek, kisiparo sok és az épületek fűtőberen dezései üzemeltetőinek köte lességévé teszi, hogy a levegő ' ímeg nem engedett határérté' ken túl, vagy egyéb előírásol be nem tartása folytán szeny nyező füst, gáz. korom és por I félék hatástalanításáról gon- I doskodjanak. Az igazgató vág* j az általa megbízott szeméi} ! köteles az üzem működésé levegőszennyeződés szempont­jából figyelemmel kísérni, é a levegőszennyeződést elő idéző okok elhárítására intéz kedést tenni. Amennyiben korszerűtlen technológia miatt huzamo­sabb ideig tartó légáramlás- mentes vagy ködös Időbér a szennyeződés életveszély! okoz, a végrehajtó bizottság elnöke az üzem felett fel­ügyeletet gyakorló minisz­terrel egyetértésben jogosull az üzem működését időlege­sen megszüntetni. A határozat 7. paragrafusa kimondja, hogy nyilvántartás­ba kell venni a levegőt foko­zottan szennyező üzemeket. A tanácsok egészségügyi csoport­jai szervezik a levegő tiszta­ságának védelmét. A város kü­lönböző pontjain, de különösen a levegőt nagymértékben szennvező üzemek közelében, a MÁV pályaudvar környé­kén, az autóbusz végállomá­soknál. nagyobb forgalmi cso­mópontokon, rendszeresen vesznek majd levegőmintát. A. tisztaság szempontjából ve­szélyeztetett helyeken, hiva­talos megkeresésre, kérelem, vagy- panasz alapján laborató­riumi vizsgálatokat is folytat­nak majd, és azok figyelembe­vételével intézkednek az árta­lom elhárításáról. Amennyiben az ártalom megszüntetése csak beruházással lehetséges, az egészségügyi csoportok javas­latot, tehetnek a beruházást felújítási terv módosítására. A levegő tisztaságának vé­delméről készült tanácsrende­let máris érvénybe lépett. Hit kell belvárosnak tekinteni Egyhangúlag fogadta él a tanács a haszonállatok tartásá­ra vonatkozó rendeietterveze- | tét is. Az állatok tartásáról j szóló új tanácsrendeletet azért kellett 'megalkotni, mert a ko ! rabban hozott és 1964. decem- : bér 31-ig érvényben lévő ren ! delet sok vitára adott okot. Érvénybelépése óta új város­részek épültek fel, s ma már nagyobb terület jelenti a belvárost, mint ré­gen. A régi tanácsrendelet az ál­lattartást az Aradi vértanúk— Vak Bottyán—Mindszent— Ágoston—Márton—Lánc— Kilián utcák—vasútvonal— Rét—Kolozsvár—Semmelweis József Attila—Szendrei Júlia —Garai és Landler Jenő ut­cák által határolt területen kívül engedélyezte. A jövőben a Szigeti út—Gyümölc'—Ti­borc—Mikes Kelemen utcák —Jakabhegyi út—Ifjúság utca —Pacsirta utca—Csoronika I. Rodostó utca—Bálicsi út z talos János utca—Sut-én1' H. út—Kalinin út—Tettye — Hegyalja utca—Marx út—Du­gonics utca—Felsővámház ut­ca—Fürst Sándor utca—r<sol- nay Vilmos utca—Bas- malom út— (a vasútvonalig) délen a vasútvonal, nyugaton a Páf­rány utca (egészen a Sz'geti útig) határolja azt a terű1 etet, amelyen belül tilos ló, tehén, szumár, ökör, bivaly, juh. ser­tés és kecske tartása. Az új határvonalon kívü1 s tilos a felsorolt állatok tar­tása egyetem, iskola, kollé­gium, kórház, orvosi rendelő- intézet, orvosi rendelő, gyógy­szertár, óvoda, napköziotthon, bölcsőde, gyermekjátszótér, laktanya, munkásszállás, üze­mi konyha, közületi és társa­dalmi rendeltetésű, nagyszámú személy befogadására szolgáló épületek 150 méteres körzeté­ben, valamint olyan házban, amelyben öt, vagy ennél több főbérleti lakás van. Baromfi (liba, kacsa, puly­ka, tyúk) a megállapított ha­tárvonalon belül a háziszük­ségletnek megfelelő meny- nyiségben (családonként maximálisan 10 darab) a lakóépülethez tartozó udvar­ban vagy kertben, elkülöní­tett helyen, ólban, vagy ket­recben tartható, ha az utca­vonaltól, vagy a lakás cél­jára szolgáló helyiségtő’ 1* méter, ásott kúttól pedig 15 méter távolságra van. Olyan különleges esetekben, mint például akkor, ha az ál­lattartó fuvarozással foglalko­zik, vagy ha az állattartás lét­fenntartásához elengedhetetle­nül szükséges, a kerületi ta­nácsok igazgatási osztályai belterületen is engedélyez' k haszonállat tartását. A tanács állattartásra vonat­kozó rendelet® 1965. január 1 - én lép hatályba. Addig az il­letékes tanácsi dolgozók fel­keresik az állattartókat, és megbeszélik velük a szükséges teendőket A Heves megyei Tanács VB Csecsemőotthona Eger, Petőfi S. u. 26 b. felvételre keres 1964. július 1-i hatállyal I fő 418 kulcsszámú élelmezés­vezetőt Az. állás betöltéséhez diétásnővéri végzettség, vagy élelmezésvezetői szakképesítés és gimn. érettségi szükséges. — Jelentkezni lehet min­dennap 13—15 éráig. Lakást biztosítani néni tudunk. Telefon: 24-71. Múzeumba kerül t a „vörös borok királya a is. Bementünk az egyik ara­tógéppel a földre. Úgy lesüly- U'edt, hogy három traktorral kellett kihozni. Hétfőn aztán nekiláthattunk. Igaz, hogy há­romszor megsüllyedt a kom­bájn, de este nyolcig azért elcsépelt 290 mázsa őszi ár­pát Elhallgat. Pálfi Lajos gép­csoportvezető közben meg­jegyzi: „Előkészítettük a csép lőmunkások szállását.” •- Honnan jönnek? — Bátmonostorról. Tudja, ők nemcsak cséplőmunkások lesznek, hanem aratni is se A híres Villány—Siklósi A: lami Gazdaság bormúzeums ban most helyezték el a 1; évjárat borait, A föld alatti múzeumot másfél évtizeddel ezelőtt alapították és az el­ső „múzeumi tárgyak” az 1949 őszén szüretelt borok voltak. Azóta több, mint tízezer pa­lack kiváló minőségű vörös és fehér bor került a gazda­ság pincészetének „szentély”- ébe. A múzeumnak kettős cél­ja van: egyrészt a borok fej­lődését, minőségi változásait figyelik itt a szakemberek, másrészt innen küldik a „ver senyzőket” — a legjobb bor­mintákat — a különböző or­szágos és nemzetközi verse­nyekre. A múzeumban elb lyezett borok márkás voltát mi sem bizonyítja jobban, minthogy közülük 106 nyert eddig országos első, második, illetve harmadik díjat, míg nemzetközi elismerésüket ke­reken ötven arany-, ezüst-, il­letve bronzérem jelzi. A múlt év őszén szüretelt borok most váltak teljesen éretté és közülük négy vö­rös bort — medoc noirt, ka­darkát, burgundi vöröst és aszút — valamint négy fehér bort — bánáti rizlinget, mus­cat otonelt, fehér burgundit és hárslevelűt — találtak méltónak a szakemberek ar­ra, hogy múzeumba kerülje­nek. Mindegyik fajtából 300— 300 palackot raktak a vas­állványokon sorakozó óboíöíc mellé. Ez alkalommal új ..mú­zeumi tárgy”-gyal gazdago­dott a múzeum: első Ízben helyeztek el itt aszúbort. még pedig saját termésű aszút. villányi lankákon termett négy puttonyos aszút méltán nevezik a „vörösborok kifúr lyá”-nak. Mivel ezen a tájon először készítettek aszút — te­hát tulajdonképpen kísérlet­nek számít — a borászok kü­lönös érdeklődéssel figyelik majd a ritka vörösbor minő­ségének évek, illetve évtize­dek során történő alakulását k i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents