Dunántúli Napló, 1964. július (21. évfolyam, 152-178. szám)
1964-07-12 / 162. szám
• »04. JOLI US 12. NAPLÓ 9 DCitünleiett oalátások A vasutasnap alkalmából kitüntették megyénk ' kiváló vasutas dolgozóit. Tegnap délelőtt az Országházban nyújtották át a kormánykitüntetéseket és a „Kiváló vasutas” kitüntetést. A MÁV pécsi igazgatóságához tartozó Baranya megyei munkahelyen dolgozók közül a Munkaérdemrend bronzio- kozatával tüntették ki: SCHMIDT FERENC ellenőrt a pécsi pályafenntartási főnökség üzemgazdasági ügyintézőjét, aki 1948 óta a MÁV alkalmazásában áll. „Kiváló vasutas” kitüntetést kaptak: BÍRÓ ISTVÁN főintéző, Nagyharsány állomásfőnöke. 1943 óta áll a vasút szolgálatában. BARAKONYI GÉZA műszaki felügyelő, a MÁV pécsi igazgatósága vontatási osztályának főelőadója, a MÁV-nál 1921 óta áll alkalmazásban. MAROS MIHÁLY ellenőr, a MÁV pécsi szertár- főnökségének asztalosa 1927 óta MÁV alkalmazott. Ma délelőtt a MÁV pécsi igazgatóságának ünnepélyes keretek között adja át az „Érdemes vasutas” kitüntetést, az igazgatóság harminc- három dolgozójának, Magya- ri István elvtárs az igazgatóság vezetője. Az „Érdeme vasutas” kitüntetést kap i többek között A 6-os út tovább fut Budapest felé. A két oldalon lévő kis település pedig kapaszkodik visszafelé, s félig-meddig „rajta is van” a városon. A tanácsháza irodájában asszonyok fogadnak. Gönczy Jánosaié elnökasszony, dr. Mészáros Józsefné tanácstitkár és Csatai Jánosné, a nagykő- zári tanács adóhivatalának kiküldöttje. Valaki mondta, hogy Hirden „kiciánozták a férfiakat a vezetésből”. Igaz,. Még a hivatalsegéd is asszony, de a posta teljes apparátusa is az. A vidék képe meglehetősen vegyes. Műutak és vasutak szabdalják össze-vissza. Idelátszik az erőmű három hatalmas kéménye, falán még a füstjét is élvezik. De itt is füstölög gyárkémény, a kenderfonóé. Aztán van a községben egy homokbánya és a cementárúipari vállalatnak egy gyáregysége. A legutóbbi népszámlálás alkalmával azt írták a faluról, hogy 760 lakója van, többségük ipari munkás. A falu története Előrebocsátom, hogy a tanácselnöknő nem idevalósi, mégis kutatja a falu történetét. Jó hallani, amint sorolja: északról Szőlős, délről a Hódos pata!;;, keletről Sár, nyugatról a Nagyút és Körtvény- i’a határolja. Régi'feljegyzések ezek, de még ma is mindenben megegyezik a közigazgatási határokkal. Sőt a dűlők neve is fennmaradt: Konyhaföld, Vöröshegy, Ámor, Hévrét, Cserhát, Templom-dülő, Septér, Diás-dülő, Szilfa. Már 1015-ből ismert ez a település villa Hírig néven. A pécsváradi apátság javai között tartották nyilván, majd Mária Terézia tanulmányi alapnak adományozta örök joggal. A falunak 1522-ben 19 háza volt és a törökök idejében teljesen elnéptelenedett. Az 1700- as évek végén telepítettek német ajkú embereket Schwarzwald környékéről. 1839-ben 620 lakója van. 57 ú j ház a Szabadság utcában A falu mai éle téréi köny- nyebben kapom az adatokat is s milyen precízen! 208 ház, 761 lakó, 115,4 a népsűrűség. 1957-ben parcellázták a mai Szabadság utca területét. Négy szögölenként 4 forintot kértek. Azonnal megvásárolták mind az 57 házhelyet és gyorsan felépültek a háromszabás összkomfortos házak. . — Kik építették? kérdem az elnökasszonyt. — Gyári munkások, bányászok és a termelőszövetkezet tagjai. Tavaly megint parcelláztak. Huszonnyolc házhelyet mértek és adtak el. Negyven forint volt négyszögöle. Két hét alatt mind gazdára talált. — Panasz is van az új telepen, — mondja Gönczyné. — Milyen panasz? — Nem kaptuk meg a tör- pevízművet, pedig minden meg lenne rája. Pénz is van elegendő. A lakosság gyűjtött, de leállították azzal, hogy kell a központibb helyeknek a vízmű. A Szabadság utcában végig sétáltunk. Tiszta, rendes, takaros az utca és a lakóházak is igen csinosak. Kívül is, belül is. Pontosan olyanok, mint Pécs kertvárosában. Mindegyikben van fürdőszoba. A törpevízmű is nagyon hiányzik. Kulturális és szociális helyzet A falunak nincsen kultúr- háza. Egy — viszonylag elhanyagolt kocsma van a kenderfonó mellett. Ott lehet rexezni. Iskola van. De milyen?! Egy felvonulási épületben a vasút mellett. A MÁV nemrégiben lezáratta a bejárati lehetőséget és most a vasúton át kell menniük a gyerekeknek. Rakodóhelyen átvisz az út juk. Felnőtteknek is veszélyes, nemhogy gyermekeknek! Orvos? Patika? — Száz évvel ezelőtt volt a községnek orvosa is, patikája is, — mondja Gönczyné — most egyik sincsen.,A betegek Rosszúheténybe járnak, a fe- lülvizsgálatosok Komlóra. Nem akarom elhinni, hogy Komlóra kelljen járni orvosi felülvizsgálatra. S nem is értem. — Mi sem, s az emberek sem. Itt van Pécs mellettünk, sőt a busz is jobb a város felé, — tárja szét karjait a tanácselnöknő. A kulturáltsághoz és a jólét bizonyos fokához a posta ad szemléltető adatokat: 74 televízió van a faluban (minden harmadik házban), a rádió negyvennel több mint ahány ház, újság és folyóirat 475 jár a faluba (kettőnél takarékbetétkönyvekben. Ebből huszonhét könyv autónyereményre vár. A falu ellátása őszintén szólva,'— s érezvén a pécsi ellátás kritikán aluli helyzetét — meglepően nem nagy, mindössze 630 hold a területe és a tagok száma 84. Beszélgettem Kiss József pártltkárral is, aki nyugdíjas bányász. Elmondta, hogy a tsz tagsága is csökkent, mert öten meghaltak, de volt még tizenkét fiatal, aki meg el ment az iparba, jelenleg 3<* dolgozó tagja van a szövetkezetnek. A területen nagyrészt búzát és kukoricát termelnek. A szövetkezet a múlt évben harminc forintot a lőtt egy-egy munkaegységre. Legjelentősebb gazdasági tényező a kenderfonó. Va’amikor. a harmincas éve1' elején alapította Tó- tel! Fülöp • A gyár akkor iOO emberrel dolgozott és csak szezon jelleggel. Az úgynevezett paraszti kendert, ami a háztájiban termett, azt dolgozta tel bérmunkában. A hirdi kenderfonó az ipari átszervezések során az újszegedi kendergyár üzemegysége lett. Most 540 ember dolgozik a gyárban, hirdiek. vasa- siak, pécsiek, hosszúhetényiek, és a környező falubeliek. A gyár kapacitása állandóan Ötvenes gépek, s kitűnő minőségű kenderfonal jó. A kocsma mellett található a zödségbolt és a fűszerbolt valamint a hentesüzlet. A fűszerbolt kívül-belül szép. Altkor hoztak friss kenyeret, a vásárlók is elégedettek voltak. A zöldség-elápusító üzlet egy deszkapaVillonban van. De legalább áruval rendelkezik. Volt paprika, paradicsom, krumpli, zöldbab és másfajta zöldségáru, A hentesüzletben két meglepetés fogadott. Keddi napon disznóhúst lehetett látni és marhahús bőségesein lógott a szegeken. Kolbászáruk is nagy választékban kínálták magukat. A másik meglepetés: az üzlet mindenre hasonlít, csak éppen hentesüzletre nem. A kocsma oldalához ragasztott ütött-kopott helyiség. A vendéglő illemhelye, amely nyitott, pontosan tizenöt lépésre van a hentes ajtajától. Azt mondta egy odavalósi féremelkedett, jelenleg három műszakban dolgoznak. A három műszakra való áttérés a dolgozók szociális helyzetét is kurtította. Nem megfelelő a fürdő és az öltöző. A volt kultúrszobában » öltöző van. Kultúrheiyiscget jelenleg a nagy gesztenyéi* árnyéka szolgáltatja, ott van a ping-pong asztal is. A gyár dolgozóinak körülbelül 90 százaléka nő. Az átlagos keressv tűk 1260 forint. A gyárnak van még jövője, mert 1970-re 3—4-szeresére kívánják növelni a kapacitást, s a dolgozó létszám is majdnem megkétszereződik. Mosolyogni való furcsaságok A világon sok érdekességgel lehet találkozni. Egy svájci gazda istállóját pontosan keresztül szeli a francia határ. A jászol Svájcban van, a tehén nagyobbik része Francia- országban. A svájci gazda eteti a tehenet és a franciák fejik. Ilyenfajta mosolyogni való furcsasággal Hirden is lehet találkozni. Hírd és Pécs határos, mivel a vasasi terület a város első kerülete lett A hajdani határt talán száz évnél is régebben rajzolták meg. Jelenleg pontosan a határ közepén fekszik Dailos József háza, a volt patika épülete. Dailos József ágya úgy helyezkedik el, hogyha lefekszik a gazda, akkor a lábai Pécsett vannak, a törzse pedig Hirden. Talán nem is tisztázott tény jogilag, hogy hova forduljon ha például a cipőit lopják el. A pécsi vagy a hirdi rendőrséghez? A. kalappal nincsen vita, ar. tűrd: területen van a fogasra akasztva. S végezetül még két adat: — Ki a falu legöregebb embere? — kérdeztem a tanácselnöknőt. Azt is Dailos Józsefnek hívják, akár abban a furcsa házban lakó emberi. 1878-ban született, most is jó egészségnek örvend feleségével együtt, akivel 66 éve kötöttek házasságot. A legfiatalabb pedig Beilo- vits Jenő Andrea nevű kislánya, aki 19S4. június 14-én született. Szöveg: Gazdagh István Foto Erb János MÉCS BARNA OTTÖNÉ intéző, Erdősmecske állomás brgalmi szolgálatvezetője, ki 1951 óta teljesít kiváló szolgálatot a MÁV-nál. Ennek a háznak egyik fele Pécsett, a másik Hirden van is több jut minden házba). Tizenhárom cigány ember él Hirden. s érdekes, közöttük — kivéve két öreget — nincsen írástudatlan. Hatan járnak egyetemre, illetve felsőfokú iskolába és körülbelül húszán közéniskolába. Tizenkét embernek van autója a faluban, a motort nem t.ar.- ják számon, majd minden házban akad. A postán 12*4 230 forintot jegyeznek a íi, hogy már az ö gyerekkorában is így nézett ki a hüs- bolt. Gyár és termelőszövetkezet A kettőt együtt kell em illeni, hiszen a hirdi emberét: életét a gyár es a szövetkezet határozza meg. Persze elég furán: a fiatalok a gyár. ban, az öregek a termelőszö vetkezetben dolgoznak. A tsz. ÉLET Évszázadokon át életnek is nevezték itt a gabonát a magyar Ugaron, Dózsa parasztjai, Táncsics jobbágyai. A mindennapi közt a pi- rosló búzamag volt számukra a legfontosabb. Jómagam csak egyszer arattam úgy igazán, megszakítva a vaikáció könnyed napjait. „Nem bírod te egész nap a kaszát” — mondta anyám. Csakazérí - is bírtam, bár délután mát inkább a kasza lendülete vitt, és jobb volt nem megállni, mert akkor még inkább sajgott a derekam. Este otthon a lavór fölött nem tudtam a két kanom egyszerre az arcomhoz emelni, csak egyenként, a másik kéz segítségévéi. Azt hiszem, ezen a napon tanultam meg tisztelni a fizikai munkát. Gyermekkoromtól előttem van még az a kép, amikor apám és anyám mint ré- szesaratók a hét vége felé már egyre később és egyre fáradtabban jöttele haza. Egyszer az is megtörtént egy ilyen szomorú estén, hogy szelídszavú anyám vacsorafőzés közben már nem tudta visszatartani a könnyeit és kifakadt: „Az isten verje meg az egész aratást!” Apám nem szerette a hangoskodást. De most odament anyámhoz, rátétté nehéz kezét a vállára — si- mogatásnak szánta —. és csak ennyit szólt: „Még két nap, és vége lesz” Szüleim nem voltak földművesek, apám pék volt, de ők is tudták, md az aratás. Amikor azt mondták a faluban, a búza nem vár már, akkor apám is ment. Nyáron éjjel sütött, nappal aratott. Ezért volt számomra mindig ünnepi pillanat, amikor a kemence előtt a legmosolygóbb forró zsemlyét adta a fiának. És ezért gondoltam azokra is, afcik egész esztendőn keresztül nemcsak aggódnak, hanem verejtékeznek is a kalászért, amikor még mint nru- nistráns mormoltam az igéket: „Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma...” 7 Cséplőgépnél két nyáron dolgoztam. Először polyva- hordó voltam. Itt értettem meg fuldokolva ©s krákog- va, hogy port is kell nyelni ahhoz, hogy igazában erezzem a tízóraira majszolt friss kenyér és a vasárnapi kalács jóizét. Másodszor ellenőr voltam mint egyetemista a Szárazhegy: Állami Gazdaságban, s közben két hétig kombájn mellett is zsákoltam. Még mielőtt megismertem a kombájn őst, hallottam róla. hogy az újságok naponta közük a nevét az ország legelsői között. Hosszú, cin- gár ember volt, mint a nádszál hajladozott az ülésein, ( csak villogó szeme volt fel- t tűnő poros és komor arcá- J ban. Amikor leszállt a gépről, láttam, hogy bicegve csoszog a sátor félé. ösz- szebarátkoztam vele. A fronton fagyott le mind a két lába. Fél éjszakákon át mesélt a háborúról, amelyből őt csak a gépek érdekelték, a motorok. Külön történeteket tudott a komba htjáról is Amikor a váltótársa ült a nyeregben, akkor is fölfigyelt néha, így is megértette. Ö szerettette meg velem a gépeket. Ma mór nem nevezzük,» gabonát életnek, a költő is 1906-ban használta legutóbb ilyen jelentésben ezt a szót. De nem tudok másként gondolni a mai aratókra sem, mint a régiekre: hálával és tisztelettel. Weidinger Vilmos i
