Dunántúli Napló, 1964. július (21. évfolyam, 152-178. szám)

1964-07-11 / 161. szám

tm. jclius íi. folAPLÖ' Közlekedj balesetmentesen! Huszonhétezer gépjármű van Baranyában volt az első félévben 286 közúti baleset A megyei Rendőrfőkapi­tányság és a megyéi Baleset- elhárítási Tanács a „Közle­kedj balesetmentesen'’ hónap keretébert tegnap délelőtt a rendőrség Sörház utcai klub­jában közlekedési szakembe­rek, vállalati igazgatók, mű­szaki dolgozók részvételével közlekedési ankélot rendezet1. Dr. ~ Molnár Ferenc, a BM páftszerv eaetándk pártbizott­sága titkárának megnyitója után Kovács Jenő remdőrőr- magy, a főkapitányság közle­kedésrendészeti osztályvezető­je tartott vitaindító előadást. Rí úthálózat nem tartott lépést a fejlődéssel Kovács elvtárs statisztikai adótokkal szemlélte tie azt a nagyarányú fejlődési, amely a megye gépjárműparkjában bekövetkezett. Ez év első fél­évében a megyében mintegy 27 300 gépjárművet tartanak nyilván az 1960. évi 18 739-cel szemben. A gépjárművezetők száma pedig meghaladja a 33 ezer főt A nagyarányú fej­lődéssel — bár javulásról be­szélhetünk — nem tartott lé­pést a megye úthálóza iának korszerűsítése. A megye út­jainak többsége a növekvő forgalmat már alig bírja. Kü­lönösen Komló város terüle­tén a Pécsi út, Pécsett aSal- lai utca, Fürst Sándor utca, a pócs—sásdi út, a Villány— bólyi útt nem alkalmas a nagy forgalom lebonyolítására. Szin­te életveszélyes Pécsett a Tolbuhin út, ahol az elhú­zódó munkálatokból és a téli fagyokból még visszamaradt lyukak növelik a baleseti ve­szélyt. Beszámolójának további ré­szében elemezte a közúti bal­esetek számát, okait. A me­gyében az első félévben M halálos, 91 súlyos, 198 köny- nyű és 73 sérülés nélküli köz­úti baleset volt. Az anyagi kár pedig megközelíti a 800 ezer forintot. A balesetek legtöbb­je gyorshajtásból keletkezett. A rendőrség nemcsak re­gisztrálja a baleseteket, ha­nem jelentős tevékenységet végez azok megelőzése érde­kében is. A rendőri szervek 1964. első félévében mintegy 50 propaganda-előadást tartot­tak több mint 4000 hallgató előtt. Ezenkívül 32 esetben ellenőrizték a garázsokat és több minit 20 ezer alkalom­mal tartottak a közúton jár­mű- és műszaki ellenőrzést. A vállalatoknak számos eig- nalizációt küldtek az észlelt lványosságokról. Kovács elv- társ szerint a megelőzés ér­dekében hozott számos intéz­kedés — bár kétségkívül ha­tással volt a közlekedés javu­lására, — a várt eredménye­ket nem hozta meg. A megye és Pécs közlekedési baleseti helyzete az előző éveket fi­gyelembe véve — romlott. Az év első felőlien 183 fő ellen Indítottak bűnvádi eljárást. Szigorúbb ellenőrzést! A beszámoló további része utalt arra, hogy a megye te­rületén lévő közlekedési és szállítási vállalatok birtoká­ban lévő gépjárműveivel a telephelyen nem megfelelően ellenőrzik. Az ellenőrzések számos esetben utalnak arra, hogy a műszaki vezetők, a ga­rázsmesterek, a gépjárműve­zetők nem teszik meg a szük­séges megelőző intézkedése­ket, Különösen sok problé- m;át okoz a járművek hibás világítása, a hibás fék- és kormányszerkezet, a gép jármi vezetők hiányos okmány-fe­gyelme. Példaként elmondot­ta, hogy körülbelül 2 hónap­ja ellenőrizték a 12-esAKÖV pécsi helyi járataiban részt­vevő autóbuszait. Az ellenőr­zés során 39 járművet vizsgál­tak meg s ezek közül 33-at kellett a forgalomból kivon­ni — műszaki okok miatt. Tény, hogy a vállalat — mint általában másutt ts — alkat­részhiánnyal küzd, de ez nem lehet ok arra. hogy hi­básan közlekedtessék a gép­kocsikat. Jó példának a pécsi •Vök ÉPFU vállalatot emiítet- tdy ahW. határozottá«! fenéjé­nek minden hiba és fegyel-i* esetben megtörténik, az utca mezetlenség ellen. A beszámoló után a hozzá­szólások nagy száma bizonyí­totta: lényeges problémáról van szó,/ emiberéleteKről és va­gy önvédelemről. Számos hoz­zászóló említette: ellenőrizni kell a közúti jelzőtáblákat, kint vannak-e, rendben van­nak-e? Herke Gyula, a 12-esAKÖV­tól megemlítette hozzászólásá­ban, hogy a gépkocsivezetők nagyon igénybe vamne-k véve, ez is baleseti veszélyt rejt. Szervezési intézkedéssel né­mileg enyhítettek ezen a problémán. Bakán József, a 12-es AKÖV igazgatója arroL beszélt, hogy a balesetek a nagyobb figyelemmel esők­ként he tők, elkerülhetők. Ez a gépjárművezetőkön, a gya­logosokon múlik. Példaként említette a vállalat t^d-rész- legét, ahol sem az elmúlt év­ben, sem az év eddig eltelt szakáig egyetlen baleset sem történt. Szólott arról, hogy az ősszel 25 nagy befogadó ké­pességű autóbuszt kap a vál­lalat Kevés a szerviz Kislovász István őrnagy, a Határőrség képviseletében szín tén a közlekedési táblákról beszélt. Megemlítette többek között, hogy az Athánay ut­cánál lévő gyermekjátszótér­re nem figyelmezteti a gépjár­művezetőt tábla. Könnyen tra­gikus baleset származhat eb­ből is. Elmondotta, hogy na­gyon kevés a szervízhely. — Több szervírozó állomást kel­lene létesíteni, mert lassan már nem lesz kapacitás pél­dául a személyi tulajdonban lévő gépkocsik javítására. A vállalati, üzemi gépkocsikat ellenőrzik műszaki szempont­ból, de a magámgépkocsfik ilyen ellenőrzése még nincs megoldva. Nem egy felszólaló határo­zott intézkedésekről beszélt. A megyei tanács építési és közlekedési osztálya például a mezőgazdasági osztállyal kar­öltve utasította a tsz-eket, ál­lami gazdaságokat, hogy lo­vaskocsi jaiikat is lássák el meg felelő világítással. Szó' volt ar­ról is, hogy Pécsett nem egy mindkét oldalát tatarozzák, az anyagot a járdán tárolják, a gyalogos kénytelen az út­testen közlekedni. Ez baleseti veszélyt rejt. Volt, aki a gép­járművezetők oktatását hiá­nyolta. Keszthelyi István a Posta .képviseleté ben elmon­dotta, hogy 24 gépkocsira egyetlen szerelő jut. — Ez tarthatatalan állapot. Többet felvenni nem tudnak, mert nem kapnak létszámot, bér­alapot. Nemegyszer filléres alkatrészhez sem lehet jutni, például villogó lámpához vagy a pótkocsikhoz szükséges há­romszög alakú prizmáikhoz. Ja­vasolta, hogy valamelyik ktsz-t kötelezni kellene ezek gyártására. Oktatni kell az embereket Dr. Bernáth János, a városi Rendőrkapitányság vezetője felszólalásában megemlítette, hogy — bármily furcsán hang zik is —, de a hivatásos gép­kocsivezetők sokkal több balesetet okoznak, mint ama- gángépkocsik vezetői. Persze az is igaz, hogy a hivatá­sosak sokkal többet ülnek vo­lánnál. Erőteljesebben kell oktatni a gyalogosoknak a közlekedési szabályokat. A város összlakosságának mint­egy 20 százaléka például 16 éven aluli — s csak igen ke­vés KRESZ-ofetatásban része­sülnék. Megemlítette, hogy az elméleti képzésen túl többet kell oktatni, nevelni az em­bereket az utcán a helyes köz­lekedésre. Sajnálattal állapí­totta meg, hogy ezen az an­kéten nem jelent meg a vá­rosi tanács építési és közle­kedési osztályának képviselő­je. A táblákra és egyéb, rá­juk is vonatkozó javasalatok­ra így nincs, aki válaszoljon. A hozzászólásokra Kovács őrnagy elvtárs adott választ. Megköszönte a javaslatokat és mint mondotta: „Ezek a hoz­zászólások és javaslatok so­kat segítenek bennünket is munkánkban”. A Sikeres ankét Molnár elv- társ zárszavával ért véget Garay Ferenc Ünnepség a mongol népi forradalom 43. évforduléja alkalmából A Magyar Szocialista Mun­káspárt budapesti bizottsága és a Hazafias Népfront buda­pesti elnöksége a mongol né­pi forradalom 43. évfordulója alkalmából pénteken délután ünnepséget rendezett a Május 1. Férfi Ruhagyárban. Az ünnepség elnökségében helyet foglalt Ilku Pál, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak póttagja, művelődésügyi miniszter is. A megnyitó után Nagy Jó­zsefire könnyűipari miniszter mondott ünnepi beszédet, majd Zsambalin Banzar, a Mongol Népköztársaság bu­dapesti nagykövete emelkedett szólásra. Az ünnepség művé­szi műsorral fejeződött be. Áramszünet Áramszünet lesz július 13-án 3—15 óráig kisfeszültségű háló­zat csoportos karbantartása miatt az alábbi helyeken: Bajcsy Zs. u. 2—16., 3—17., Bercsényi u. 2—8., Czinderi u. 1/1., 2—3—4—30., Hal tér 1—5., Kossuth tér 4—8., 5—7., Majltáh u. 4—8/1., Munkácsy M. u.. Rákóczi ót 43—55.. 48—72., Timár u. 2—6., 5. számig. Nyergcsújfalii lesz rövidesen a magyar műszál- és műselvem- szál-gyártás központja. A Viscoza Gyár fejlesztésére még. eb­ben az évben 300 millió forintot költenek, — ebből az összeg­ből épül fel a DánuIon műselyeinszál-résaleg, amely az év végére már termel. Az idegen nyelvek iráni eddig még soha nem tapasz­talt érdeklődést figyelhetünk meg. Ez érthető is, hisz egy­re sokasodnak a nemzetek közötti kapcsolatok tudomá­nyos, gazdasági és társadalmi vonatkozásban. A tudomány rohamosan fejlődik. A hatal­mas szakirodalmat nem lehet már fordítással nyomon kö­vetni. Az élet igényei Erről beszélgettünk dr. Vargha Károly docenssel, a Tanárképző Főiskola német tanszékének vezetőjével. — Az idegen nyelvek isme­rete a kulturális és a gazda­sági élet igénye — mondotta dr. Vargha Károly. — Erre már elég korán rájöttek, hisz nálunk régóta van már nyelv oktatás. Ezek az oktatási for­A bikali táborban dott egy szemet sem leszedni. — Sok nehézséget okozott az emberhiány a gazdaságban — magyarázza Zámbó István igazgató. — Minden évben, amikor a kukorica tőszám- beállítására került sor, azok­ról a helyekről, ahol többen dolgoznak, elvontuk az embe­reket a kukoricához. így csak nehezen és csak részlegesen tudtuk elvégezni a munkát. Ezért is határoztuk el, hogy az idei építőtábor lakói — nem megfelelő időjárás ese­tén — gyümölcsérésig kukori­cát fattyazzanak. Nem nehéz munka, csak egy kicsit unal­mas. A gyerekek késsel vágják ki a nemkívánatos szárakat. Csak a meleg, a füiledt leve­gő tette próbára az első két nap állóképességüket. Azóta már megszokták. Szívesen jöttek a gyerekek és még szívesebben marad­nának tovább is, mint ameny- nyit lehet. Nemcsak az, hogy naponta mindössze hat órát dolgoznak, négyszer étkeznek, fürödnek és szórakoznak, ha­nem az is vonzza őket, hogy keresnek: naponta tisztán 20 forintot kapnak majd kézhez az utolsó este. — Én nyaralni megyek eb­ből a pénzből a Balatonra — újságolja Jenczei Anna bri­gádvezető. — Nékem a továbbtanulás­hoz kell ez a pénz — magya­rázza Böröcz Gyöngyi, a má­sik brigádvezető. — Pécsire megyek, középiskolába. Gyöngyi brigádja arról hí­res, hogy állandóan jókedvű. Dolgozni is szeretnek, meg­becsülik egymást, jól érzik magukat. Annyira jól. hog" egyiküket elvitte a main áj" — Gyöngyi brigád, hozzám! — hullámzik végig a felszólí­tás a beláthatatlan kukorica- táblán. A hang gazdáját elta­karja a csaknem két méter magas kukorica. A halk mo- corgás egyre erősödik, s vég­re egymás után dugják ki kócos fejüket a lányok a táb­la végén. A Bikali Állami Gazdaság egyik sokszáz holdas kukorica táblájában 22 szászvári lány és 77 bakócai fiú dolgozik. Fattyaznak és ritkítanak, azaz szaknyelven szólva a tőszá­mot állítják be. A KISZ Ba­ranya megyei Bizottságának ez az egyik tábora, ahol már a második turnus tagjai szor­goskodnak. — Jól dolgoznak a gyere­kek, sőt némelyik brigád egé­szen kiválóan végzi munká­ját — mondja Cser László, a gazdaság párttitkára, a tábor szervezője. — A fiúknál a Kalcsu brigád naponta leg­alább két fordulóval többet végez, mint társai. Tegnap 28 holdon állították be a tőszá­mot a gyerekek. Már tavaly is volt itt építő­tábor, de akkor komlót szed­tek a fiatalok. Budapesti kö­zépiskolások voltak, nem szok­tak a falusi munkához, meg a komlószüret különben is a nehezebb mezőgazdasági mun­kákhoz tartozik, így elég sok baj volt velük. Éppen ezért gondolt az idén arra a gaz­daság vezetősége, hogy nem komló-,, hanem gyümölcssze­désre hívja a gyerekeket. Négy turnust terveztek száz­száz fővel. A tervbe azonban beleszólt az időjárás, a 400 holdas barackosból nemhogy az első csoport, de még a ■Műtami, a második sem tú­haza. de másnap reggé! visz- szajött. így együtt van újra a 9 tagú brigád. Kovács Lajos iskolaigazgató, a tábor vezetője is örül, hogy újra sikerült építőtábort szer­vezni Bikáira. — Figyelje csak meg ezeket a fiúkat! — mutat az egyik sorra. — A csoportos munka, a megfelelő modor, lélektan alkalmazása nem várt ered­ményekre vezet: a máskor ra­koncátlan, minden alól kihú­zódó gyerek most rendesen, szinte élvezettel dolgozik. Ez az általános vélemény, sőt a szülőké is, akik meglá­togatták gyermekeiket. Látták, hogy jó helyen, rendes körül­ményék között vannak. Tisz­ták, rendezettek a hálószóbák, rend van az udvaron is. Az iskolára — amely most a tá­bor szerepét tölti be — két ügyeletes vigyáz, s jelszó nél­kül senkit nem enged be. Az irodában ezen a nyáron az osztálynaplók helyét a tá­bora apló foglalja el, tartal­mazza minden nap program­ját, történetét. — Jövőre még előbb sízeret- nónk a tábort megindítani, hogy még több gyereknek nyújtsanak lehetőséget a mun­kára, pénzkeresésre, s arra, hogy megtudják: mit jelent dolgozni — búcsúzik Cser László. Mikor kihajtunk a gazdaság irodájának udvarából, meg­mosakodva, csinosan felöltöz­ve, rendezett sorokban érkez­nek ebédelni a tábor lakói. Megérdemlik a karfiol levest, a párizsi szeletet rizzsel. Lá­togatásunk napján is csaknem harminc holdon tették rendbe a kukoricát. Bödő Sarolta rnák is azt igazolják, hogy az iskola az élet igényeinek akar megfelelni. — A világnyelv kérdésé­ről ellentétes nézetek csatáz­nak. Svájcban egy nyelvész­kongresszuson a következő­képpen rangsorolták a nyel­veket: angol, spanyol, francia, német és az ötödik az orosz. Ez a felfogás kapitalista be­állítottságú. Itt azt is meg kell nézni, hogy melyiknek nagyobb az interkontinentális jellege. A holt nyelvekkel kapcsolatban külön nézet ala­kult ki. Itt a latin adott sok vitára alkalmat. A felosztást úgy is próbálták elvégezni, hogy melyiket beszélik a leg­többen. A kínait és az ind nyelvet több száz millióan beszélik, de mégsem világ­nyelv, mert nincs interkonti­nentális jellege. A „határo­kon” túl, jóformán meg sem találhatók e nyelvek nyomai. A Szovjetunióban úgy dön­tötték el a világnyelvek so­rát, hogy melyek az iroda­lom, a kultúra és a technika „nyelvei”. Az angol és a né- fnet az első, de nem feled­keznek meg arról sem, hogy a szomszédban is .nagy né­pek laknak és ezek nyelvét is tanítják. Tariuljuk meg a szomszéd népek nyelvét! — Melyek azok a nyelvek, melyeket nekünk elsősorban el kell sajátítanunk? — Nekünk elsősorban a ve­lünk együtt élő népek nyel­vét keU elsajátítanunk: hor- vát, román, szlovák, német. A nemzetiségi hátteret kell figyelembe venni és csak az­után kellene egy világnyelvre gondolni. Mi az idegen nyel­vek tanulásában elmaradtunk a Nyugattól, a Kelettől, el­maradtunk a Duna, a Dráva mente lakosainak példájától. — A legtöbb embert az iz­gatja, hogy mennyi idő alatt tanulhat meg egy idegen nyel­vet és melyik nyelv megta­nulásához kell a legkevesebb energia. A nyelvtanulás kom­ponensei függnek az egyén­től: hogy milyen képességei vannak, függnek a tanártól, aki a nyelvet tanítja és a segédeszköztől, a tankönyvtől. Általában törvény az, hogy aki egy nyelvet nem tud jól szóban és írásban, az nehe­zen sajátít el egy másikat úgy, hogy azt szóban és írás­ban egyaránt jól bírja. Hal­lás után megfelelő nyelvi kör­nyezetben az idegen beszéd megértése és az idegen nyel­ven való beszéd elsajátítása nem jelent különösebb nehéz­séget és nem is telik túl hosszú időbe. Három-négy év alatt jól el lehet sajátítani az idegen ■ nyelvet, de itt hiány­zik ae írás és az olvasás. — Nézzük baranyai vonat­kozásban a nyelv tanulását. Itt a legősibb időktől kezdve szerették és művelték a több- nyelvűséget. Tudósoknál és íróknál nem égy példáját lát­tuk annak, hogy egy idegen nyelvet is anyanyelvi tökéle­tességgel elsajátítottak. Hogy ne említsünk többet: pl. Mo­hácsi Jenő, a hires műfordító, aki Az ember tragédiáját tö­kéletesebben adta vissza né­metül, mint neves német for­dítók. A gépi fordítás, a -ki­bernetika eredményei, a kom binációk még hosszú-hosszú időn keresztül nem fogják tudni helyettesíteni a több nyelvet jól beszélő embert. Film és magnetofon A nyelvek korszerű okta­tásáról és a segédeszközök fel használásáról dr. Péterfia Zol­tán nyelvtanárral . beszélget­tem. — A technikai segédeszkö­zök az utolsó években nagy teret nyertek. Az órákon és az otthoni gyakorlatokon ki­vételes szerepük van, hiszen többféle hangot ismertetnek meg. A nyelvtanulásnak van egy pszichés oldala: bonyo­lult reflexek kialakítása ré­vén sajátítható el egy nyelv. A feltétel, amire a reflex kiváltódik, élesen elválik v tudatban. — Általában hogyan jele­nik meg a tudatban a foga­lom? — Általában a fogalom a tudatban a tanár hangja ré­vén jelenik meg. Sokat, lehet hallani az iskolában: „Meg­szoktuk már a hangját”. A tanárt nem lehet cserélni pe­dagógiai okok miatt, tehát segédeszközöket kell alkal­mazni. Ezen segít a magneto­fon. Hiteles idegen nyelvű ki­ejtés nem is csak egy han­got hall, hanem egy egész kollektíva működik: gyem"':, hangot, felnőtt, illetve fdrfi- hangot tudunk lepergetn5 Ki­szabadítja a nyelvtanul'" az egyetlen hang bilincséből. _ Melyek azok a, segédesz­közök, amelyeket elsősorban lehet használni? — A legfontosabb a mag­netofon és a film. A magne­tofonnak inkább az otthr—' tanulásban van nagy szere'"- Ez a legjobb segédeszköz. Nem veszti el a türelmét, ad­dig lehet visszajátszani, am’s valaki meg nem tanulta. A film használata már nehe­zebb, komplikáltabb berende­zést. kíván, amelyek nem nak a rendelkezésünkre "* az audieiót. — a hal1'' a vizuális élmény tesz-' ' nyebbé. mert a legtöbb c V bér emlékezése vizuális, ha ehhez tapad az audíció, joi> tan fnegrögződtk. i A magyar műszálgyártás központja V/ ... ' ------------------------- in ■< .ír •■»*«« - . I* M elyek a világnyelvek f Mennyi idő alatt lehet ineglauulni egy idegen nyelvet? A nyelvtanulás új segédeszközei

Next

/
Thumbnails
Contents