Dunántúli Napló, 1964. július (21. évfolyam, 152-178. szám)

1964-07-21 / 169. szám

NAPUé 1964. JÚLIUS 21. Korszerű, szélesvásznú mozit alakítanak ki Villányban A regi villányi mozi any- nyira elavult, hogy felújítása szakemberek szerint nem ki­fizetődő. Ezért úgy döntöttek, hogy a művelődési ház át­alakításával érik el a kívánt célt. Az átalakítási tervek még ebben az évben elkészül­nek. 1965-ben pedig végeznek a munka gyakorlati részével. Nyolc méter széles vetítő­vásznat építenek be — amely a színelőadások alkalmával fe"iúzható, — központi lég­fűi éses rendszert alakítanak ki a •■«rémben. A filmszínházhoz tmé is csatlakozik, a jármű­veinek pedig parkolóhelyet lé­tesítenek. A mintegy 300 sze­mélyt befogadó mozi átala­kítása 1 millió 100 ezer fo­rintba kerül. Dr. Papp Lászlót a Munka Érdemrenddel fünfeffék ki A televízió műsora július 21-én, kedden: 17.43: Hírek. 17.50: Kedves ismerősünk. Fekete István (ism.). 18.15: Lengyel tájait és tények. Dokumentumíilm. 18.25: Tesscdik városa — ma. RÍ port film Szarvasról. 18.45: Gyűjtők és bélyegek. Közvetí­tő; a Magyar Bélyeggyűjtők Országos Szövetségéből. 19.20: Esti mese. 19.30: TV-híradó. 19.43: Napló. 1954. Genf. 19.50: A ..Vadrózsák” Egyiptomban. 20.”0: Barátnők. Magyarul be­szélő olasz. film. (Csak 16 éven felülieknek!) 22.00: TV-híradó, 2. kiadás. Tegnap délben a megyei ta­nács klubtermében dr. Nagy Gyula, a Baranya megyei Ta­nács végrehajtó bizottságának elnökhelyettese átadta dr. Papp László nyugalmazott mú zeurpigazgatónak az Elnöki Tanács kitüntetését: a Munka Érdemrend ezüst fokozatát. A Művelődésügyi Minisztérium képviseletében megjelent, dr. Liptay Ernő is, a múzeumi főosztály vezetője. A gratulá­lok között ott vo?t dr. Takáts Gyula, a megyei tanács mű­velődésügyi osztályának veze­tője s dr. Papp László utóda, dr. Dartkó Imre múzeumigaz­gató. A kitüntetés átadásakor dr. Nagy Gyula még további sok tudományos sikert kívánt dr. Papp Lászlónak és kérte, ne váljon meg ezentúl sem a mú­zeumi ügytől és a tudomá­nyos munkától. Dr. Papp László elmondotta, hogy nyugdíjba vonulása után is foglalkozni kíván azokkal a témákkal, amelyeknek kutatá­sára a legtöbb fáradságot for­dította azelőtt is. így például feldolgozza a mohácsi csata­mezön történt ásatások anya­gát. Mint ismeretes, dr. Papp László vezetésével tavaly le­folyt ásatások lényegében el­döntötték azt a kérdést: hol zajlott le a mohácsi csata. A csata főterülete Majs köz­ség határéban volt, de kiter­jedt természetesen távolabbra is, északkelet felé egészen Mo­HÍREK JULIUS A Nap kél: 4.08, nyugszik: 21 19.32 órakor. A Hold kél: 17.19, nyugszik: 1.13 órakor: Névnap: KEDD Dániel. író-olvasó találkozó a Nyári Szabadegyetemen fi nyári sein ölkä­d sly ózza meg az érdeklődő idegent, hogy városunkba láto­gasson. A már hagyománnyá ' áló nyári szabadegyetem elö- ■ adásai pedig értékes Ismeret- anyaggal gazdagítják a har­madrészt lengyel, magyar és német hallgatóságot. A város történetének megismerése után a szabadegyetem hallgatói a picéi irodalomtörténeti emlé­kekkel ismerkedtek meg, mi­kor dr. Költs Ferenc, a Pécsi Tanárképző Főiskola magyar tanszékéinek vezetője „Pécs és Baranya ,a magyar irodalom­ban'’ címmel megtartotta elő­ad isii. Mint elmondotta, pécsi volt — T«';ván király korában — az első magyar ember, Mór püs­pök. aki irodalmi törekvések­től vezetve, megírta két remete történetét, még latinul, őt el­sőként tartja számom a magyar irodalomtörténet. Itt ringott tehát az irodalom bölcsője. Baranyai nevezetesség volt, és a megye kultúrájára jellemző, a péesváradi apátság harminc­öt kötetes, kódexekből átló könyvtára, s az első magyar- országi ..kölcsönkönyvtár” — .Hantó Jánosé — is itt volt a i városban. Az I. Lajos király | alapította egyetem növendékei a kor haladó eszmei irányza­tát. a humanizmust szívták magukba. Az első, európai hí­rű,latinul író humanista ma­gyar költő, Csezmiczei János, azaz Janus Pannonius is „ide tartozott”. Pécsi püspök volt. ő az első költőnk, aki hangot ad.'ü ,;rtjában a hazaszeretet­nek A mohácsi csatavesztés úté- irodal'Vntörténetileg is háti rbe szorul a város, csak a reformáció korában lobban ismét lángra az irodalmi szik­ra. A török ellenes harcok hű krónikása, Tinódi Lantcs Se­bestyén is a megye szülötte. A A XIX. században ismét meg­növekszik jelentősége. Jókai Mór is megfordul itt többíz­ben. mivel Siklós országgyű­lési képviselőjének választotta meg. Á XX. század elején virág­zásnak induló irodalmi életet, amelynek tevékeny résztve­vőié volt Babits Mihály és Ko- dolányi János is, az első világ­háború szakítja félbe, hogy utána újult erővel növekedjék ismét naggyá. Irodalmi folyó­irat, is születik, a „Sorsunk”, s az írók és lírikusok a „Janus Pannonius Társaság”-ba tömö­rülve, irodalmi centrummá te­hácsig A sok tény és adat ala pos feldolgozása még további munkát jelent, ameüy dr. Papp Lászlóra vár. Ugyanakkor a népi művelődéstörténet kuta­tását sem hagyja abba, a tele­püléstörténet és a középkor: falvak emlékeinek tudomá­nyos feldolgozását is folytatja Dr. Papp László egyébkén i nemcsak tudományos munká­jának elismeréseképpen kap- (■ ' ; a Munka Érdemrendet. Mint a megyei múzeumi szer­vezet igazgatója, folytatta d*r. Dombáy János tevékenységét. Vezetése alatt számos kiál­lítás nyílt — például a nép­rajzi, a siklósi kiállítások, vagy a Modern Képtár. A megyei múzeumi szervezet ki­alakításában, továbbfejleszté­sében szerzett érdemei is hoz­zájárultak ahhoz, hogy elnyer je az Elnöki Tanács kitün­tetését. Kísérlet új útjelzi-iesíék elüiííisára Molnár Sámuelt, a megyei KöJÁLL laboratórium 27 éves vegyésztechnikusát, a jelenlegi pécsi gyalogos átke­lőhelyek, az ún. zebrák töké­letlen festése arra ösztönözte, hogy maga kísérletezzék jobb festékanyag előllításával. A fiatal és sokoldalúságáról is­mert technikus olyan festéket akar létrehozni, amely élénk- színű, az aszfaltba keverhető, tartós és a sötétben, megvilá­gítás hatására fényt bocsát ki. Molnár Sámuel munkaidő I után foglalkozik a kísérletek- | kel. A kéthónapos kutatások 1 részleges eredménnyel jártak. Sikerült ugyanis olyan fes­tékanyagot előállítani, amely a fent említett szempontoknak egy kivétellel megfelel. Csu­pán a festékanyag élettarta­mát kell meghosszabbítani. A fiatal technikus — aki ko­rábban a Zalai Ásványolaj- ipari Vállalatnál dolgozott, és ismeri az aszfalt természetét — bízik abban, hogy a kísér­let sikerrel zárul. sitven éve. 19H. július 21-én 'S hall meg Wartha Vince ve­gyész és technológus, a század- forduló évtized egyik legkiválóbb magyar tudósa. Természettudo­mányos, elméleti és az iparban gyakorlatilag közvetlenül fel­használható felfedezéseinek ta­lálmányainak $e szeri, se száma. Kivételes tehetségű, sokoldalú tudós volt. Foglallcozott ásvány­tani meghatározásokkal, fémek, gázok elemzésével; új alapokra helyezte a borászati kémiát. Kü­lönösen az agyagipari technoló­gia köszönhet sokat munkálkodá­sának. Egyik nagyszerű eredmé­nye, az évszázadok óta sikerte­lenül kutatott eozinnak, a régi olasz majolika fémfényű mázának újra felfedezése, amelynek révén a pécsi Zsolnay-gyár világhírnevet szerzett. Az elsők között ismerte fel a nagy-alföldi homokos talaj alkalmasságát kitűnő szőlőtermesztésre; vízlágyító eljárását általánosan használják, fáradhatatlan kutatója volt a magyar föld ásványi kincseinek, részt vett Budapest vízellátásának kidolgozásában, s gázszolgáltatásának kifejlesztésében is. — Ma nyílik meg az Alko- i hol-ellenes Mozgalom Orszá- : gos Bizottsága és a Szakszer­vezeteit Országos Tanácsa al- j kcholellenes témájú vándor- kiállítása, a Bm. Építőipari Vállalat új-mecsekaijai mun­kásszállodájában. Az alkoho­lizmus ártaimasségát meggyő­ző erővel dokumentáló kiállí­tást bemutatják a Bőrgyár­ban. a Porcelángyárban, a Puskin Művelődési Házban, majd Komlón a Május 1. Kultúrotthonban és a komlói munkásszállóban. — Felújítják a Pécsi városi Rendelőintézet vízvezeték- és villamoshálózatát, valamint központi fűtőberendezését. — 25 009 forint pót hitelt engedélyezett a Pécs városa Tanács Végrehajtó Bizottsá­ga a Rókus domb parkosítá­sának költségeire. — Megkezdték Uj-Mecsek- alján a hétemeletes lakóházak környékének parkosítását. — Nagysikerű aratóbált tartottak szombaton este 7 órád kezdettel a nagyárpádi termelőszövetkezetben abból az a Utalómból, hogy szomba­ton délelőtt befejezték az ara­tást. Az elmúlt hét minden napján 25 kaszás és 65 terme­lőszövetkezeti asszony aratott, s így sikerült elémiök. hogy a megyében az elsők között fejezték be a gabona betaka­rítását. CÄLDCMt- t-ÍZÁtf „.; .engem a gyengék közé tettek és anyukát az erősek közé.” Hát mégiscsak vége mindennek. Vége szakad az életnek, talán nem is kár. Különös történet következik, megérdemli, hogy az újságíró azt is elmondja belőle, ami a kevés lapu naplóba csak jel zésekben és rövid utalásokban került be. Már kezdték az elkülönítet­tek. a halálraítéltek névsorát íelirni, mikor a kislány meg­látott egy ismerőst. Vámos nénit, akit még egy másik talán nem is igaz világban ismertek meg Bátaszéken. ö is észrevette a kislányt, ö ápolónő volt, az ápolónőket nem választották, véletlenül került csak ide. Feltette a kar szalagját és magyarázta a né­met nőnek, hogy ő ápolónő. A német nő bólintott és kinyi­totta az ajtót; És a bátaszéki asszony mielőtt kilépett, elkap ta a szekszárdi kislány karját és maga után rántotta a sira­lomházból. A német nő be­lülről kapta el a gyereket. Némán néztek egymással far­kasszemet, aztán a német en­gedett. A kislány újra kint volt a szabadban. ..Kint arrafelé rrwÜuStranft, t ahonnét egyesével jöttek a i foglyok a választásra. Egy né­met nő meglátta, hogy vissza­felé megyünk és fel vagyunk öltözve, s azt hitte, hogy meg akarunk szökni a választás elől. Újra visszarendelt ben­nünket és kezdődött minden elölről. Most Vámos néni ment az erősek közé és en­gem újra a gyengék közé tet­tek. De akkor már ott vert a főorvosnő és ő megkérte Men- gelét, hogy engedjen az erő­sek közé..." A píperkőc egy pillanatig gondolkozva nézett a sovány, vézna kislányra, aki elihűlve, rémülten állt előtte, a kéréstől éppen úgy megrémült, mint attól az eshetőségtől, hogy újra a gyengék közé kerül. De megtörtént a csoda. „És ő csodák csodája enge­dett. Ez is elmúlt és pár nap múlva jött a másik választás. Álékor a 24-es blokkból a 23- asba kellett átmenni egyesé­vel, körös körül be voltunk láncolva, úgy hogy menekülni lehetetlen volt. De a jó Isten megsegített, anyukával marad­tam. Október 4-én késő estig a 23-asban voltunk, ahol a hőségtől egymás után ájultak el az emberek. Már azt hit­tük, hogy ott kell aludni,, de egyszer csak kinyitották az ajtót, s mi boldogan, de félve is ötösével felálltunk. Kiosz­tották a kenyeret és a marga­rint és elindultunk németek és blokkovák kíséretével az ,.A”-lágerba. Úgy volt, hogy tetoválnak bennünket ,utána fertőtlenítés lesz, aztán ruhát kapunk. De ez nem ment olyan könnyen, ahogy mi el­gondoltuk. Sok transzport ment akkor és rengeteget kel­lett várni. Mikor sorra kerültünk, egy helyiségben újra választottak bennünket, ami mindannyiunk számára szörnyű meglepetés volt, mert erre igazán nem számítottunk. Én elkészültem rá, hogy most már biztosan elválasztanak, de újból meg­segített a jó Isten. Most Vá­mos nénit választották el tő­lünk. Akik készen voltak, azoknak ki kellett menni a hideg éjszakába és ott felöl­tözni. Szörnyű volt a kiálto­zást hallgatni, mindenki ke­reste a hozzátartozóját. Sötét volt, csak észak felől lángolt a krematórium. Később meg- fürödtünk, ruhát kaptunk, kabátot cipőt és kiállítottak a borzalmas hidegbe. Most vol­tunk itt először rendesen fel­öltözve, de azért majd meg­fagytunk, a lábunkat alig bír­tuk mozdítani. Egész éjjel kint álltunk ötösével és vár­tuk, mikor vagoníroznak be, s mikor kerülünk el innét Auschwitziból, Európa egyik legborzalmasabb lágeréból. Másnap korán reggel bevago- níroztak bennünket, kenyeret és margarint osztottak, s a vonat elindult. Egy német' ka­tona volt a vagonban, aki vi­gyázott ránk. Rettenetes érzés volt, nem tudtuk hova visz­nek bennünket. Három napig utaztunk. Szebbnél szebb tá­jakon jöttünk keresztül, ezt egy kis ablaknyíláson keresz­tül láttuk. Harmadik nap ké­sőn este megérkeztünk. Az ál­lomáson átvett bennünket a gyáros és az Oberscharführer és koromsötétben német kato­nák kíséretében mentünk fel a lépcsőkön a magasba. Fent voltak a barakkok, körös kö­rül dróttal bekerítve.; S itt egyszerre csodálkozó sorok következnek. A Töplitz- Schőnaubeli — mert itt volt az új tábor — bánásmód sem volt valami ragyogó, de Auschwitzhoz képest csoda. Külön ebédlő volt itt és „Fe­hér tányérban kaptunk főtt krumplit és forró feketét”. Töplitz-Schönauban sokféle munkát végzett. Súrolt, r*pát szedett, aztán bekerült a Kes- selhausba, a kazánházba dol­gozni. „Tízen voltunk, Hanni, Mál- kl, Lea, Ilonka, Feigi, Lili, Mária, Sári, Éva és én. Na­gyon megszerettük egymást és szerttünk is oda járni. A szerbektől mindig kaptunk valamit, ha nem tudták oda­adni, akkor a szénbe dugták el. A Kakuk bácsi, akinek a kedvence voltam, az öreg takarító néni, a kékruhás és az öreg Krampusz bácsi, meg a szerbeket, a Kecskét, a Kis­fiút, a Rókát és a kesselhau- sos nőt sohasem fogom el­felejteni.” (Folytatjuk) — A költő Zínyi Miklós halála 300 éves évfordulójá­nak megünneplésére előkészí­tő bizottság alakult a megyei, valamint a szigetvári járási és községi tanács képviselői­nek részvételével. A bizottság a közeljövőben kidolgozza a szeptember 6-án, Szigetvárott megtartandó ünnepségek prog­ramját; _— A sáréi fiatalok az If­júság a szocializmusért moz­galom keretében sok társadal­mi munkát végeztek ebben az esztendőben. 329 órában a kul- túrház környékének szépítését, 148 órában a kaszálást. 180 órában a kukoricakapálásl, 24 órában a műtrágyakirakást. 56 órában a községi sportpálya építését segítették; JELENTKEZÉS • kereskedelmi tagozatú közgáz- rtaságl technikum esti és levelezi» oktatására. A Zrínyi Miklós Közgazdaság* Technikum (Rét u. 10.) az 1964'M. tanévre is megszervezi az esti és levelező oktatást. Az Iskolában áruforgalmi munkakörök ellátású­ra, továbbá képesített könyvelő), vállalati tervezői és statisztikai munkakör betöltésére nyernek képesítést a hallgatók. A tanul­mányi Idő 4 év. Az esti és leve­lező oktatásra jelentkezhetnek azok a kereskedelmi dolgozók, akik: 1. a 15. életévüket betöltöt­ték, 2. az általános Iskola Vin. osztályáról szóló. vagy azzal egyenértékű bizonyítvánnyal ren­delkeznek. 3. legalább fé! éve dol­goznak a kereskedelemben. Felvételi jelentkezés ideje: au­gusztus 15—30. Jelentkezni a „Je­lentkezési lap" benyújtásával kell. Jelentkezési lapokat az iskolában lehet igényelni. A jelentkezési lapokat a vállalat javaslatával kell ellátni és csatolni kell a fel­vétel alapjául szolgáló Iskolai bi­zonyítványt —; A Pécsi Vetőmag Válla­lat — régi nevén MEZŐM AG — a napokban egyesüli a Tol­na és Somogy megyei V 'fa­lattal. Az új vállalat "t's- ről Dombóvárra helyezte at székhelyét, ahol új, korszerűen felszerelt telep várta a dolgo­zókat. — A Baranya megyei Tej­ipar] Vállalat értesíti a ter­melőszövetkezeteket. hogv jú- lius 1-től az általuk szállított tej-tejszín után járó abrakta­karmány ellenértékét közvet­lenül a Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat inkasszál­ja. Értesíti továbbá a teikorpa igényjogosultakat, hogy a Ga­bonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat teleped korpává) ren­delkeznek. Az eddig be "ál fat­ten utalványok mielőbbi be­váltása szükségszerű. Idő járási el en tés Várható Időjárás kedd estig: kisebb felhőátvonulások, né­hány helyen, inkább c?ak északnyugaton zápor, zivatar, mérsékelt szél. A meleg észak­nyugaton kissé mérséklődik. Várható legalacsonyabb étsza­kai hőmérséklet: 14—19. leg­magasabb nappali hőmér ék­let ma: északnyugaton ”6 —29, máshol 29—33 fok fő­zött. A Balaton vizének' hőmér­séklete Siófoknál: 25 fok. új irodalmi társaság Batsányi neve alajf indul meg, az új folyóirat pedig a „Dunántúl” lesz. 1951-bem megalakul a Magyar írók Szövetségének Pécsi Csoportja, mely össze­fogja a dunántúli írókat, kik közül az évek folyamán sokan a magyar irodalom élvonalába kerültek. így jutott el napjainkig elő­adásában dr. Kotta Ferenc, majd méltatta irodalmi és mű­vészeti folyóiratunk, a Jelen­kor munkáját, s az élő iroda­lom képviselői, Bárdosi Né­meth János és Pál József köl­tő, valamint Kende Sándor és Thiery Árpád író olvasott fel müveiből a szabadegyetem

Next

/
Thumbnails
Contents