Dunántúli Napló, 1964. július (21. évfolyam, 152-178. szám)

1964-07-21 / 169. szám

1 1964, JÜLIUS 21. giap«l6" 3 Gépesíteni kell a rakodást Hatékony intézkedésekre van szükség — Ülést tartott a megyei Szállítási Bizottsás Minden hónap húszadikán Ül össze a Megyei Szállítási Bizottság, hogy alapos át­tekintés után kellő intézke­dések révén gazdálkodhasson a rendelkezésre álló szállító- eszközökkel. A főszezon elkez­dődött. Az erdőgazdaság tűzi­fát. a szénbányák szenet, a MÉK zöldséget, gyümölcsöt szállít. Ezenkívül pedig folya­matosan biztosítani kell vas­útikocsikat, gépjárműveket az | éoítőipari részére is. Nem cso­da. hogy a bizottságnak — ez a tegnapi ülésén kiderült — hallatlanul megnőtt a gondja. Az Erdőgazdaság körülbelül szeptember -végéig 900 tonna tűzifát szállít. A Mék — ezek­ben a napokban napi öt-hat vagon árut hoz Pécsre, de ez a mennyiség nagyon rövid időn belül napi tíz-tizenkét vagonra emelkedik. Uzsorafuvarok Az esős időjárás miatt az erdőkből levezető utak fol- áztak. Hasonló probléma je­lentkezett a földeken is s emi­att késett a tűzifa, illetve a zöldség-gyümölcs szállítása. A lakosságnak viszont áru kell 'S a Szállítási Bizottság min­denekelőtt ezt a jogos igényt Veszi figyelembe, amikor kü­lönböző intézkedéseket foga­natosít. Az ülésen résztvevő szak­emberek — tolmácsolva a la­kosság sérelmét — elmondot­ták. hogy egyes magánfuva rozók megengedhetetlenül m a g a s fuvardíjat számítanak fel a tüzelőanyag-szállításánál azok számára, akik csupán néhány mázsa szenet vagy fái szállíttatnának otthonukba-. A fu-var majdnem többe kerül, mint az áru. Feltétlenül szük­ség van arra, hogy a tanács Illetékes szenei végérvénye­sen meggátolják a haszonlesők tevékenységét. Az is igaz. hogy egyszerű szabálysértési eljárások révén ez a probléma még nem szűnik meg. A Szál­lítási Bizottság ezért a Köz­lekedési Minisztériumhoz fo- ivamodik azzal a kérelemmel, hogv növeljék a teher taxi és kis teherkocsik kapacitását, — Azért olcsóbb fuvardíjjal le­bonyolítható kiskocsik beál­lításával a néhány mázsás té­telek szállítása A város különböző intéz­ményei nagvniennyiségű kok szót igényelnek. Az AKÖV teherkocsijai igyekeznek lebo­nyolítani a koksz szállítását t.öbb-kevésebh sikerrel, ugyan­is a Kokszművek — az eddigi tapasztalatok szerint — nem tartja magát, az ütemszer« kokskkiadáshoz. Gyakran elő­fordul, hogy egyik napon száz, a másik napon esetleg ötszáz mázsa kokszot szállíttat, s ez­zel megbontja a szállítóesz­közök mozgatásának tervszerű ségét. Éjszakai zöldségszállítás A MÉK — nagyon helyesen kezdeményezéssel hajnali négy órától reggel hét óráig 10—12 teherkocsival ellátja a boltokat zöldséggel, gyümölcs­csel. Ezt a gyakorlatot néhány nappal ezelőtt vezették be a fogyasztók érdekében. Jó meg­oldás, de — itt a bizottsági ülésen — felkérték a MÉK Vállalatot: oldja meg az éj­szakai áru-terítést. Ehhez az ÉPFU fölajánlott nyolc-tíz te­herkocsit, hasonló segítséget várnak a Belkereskedelmi Szállítási Vállalattól is. Az éj­szakai szállításnak többek kö­zött az az előnye, hogy a gépkocsi-kihasználás hatéko­nyabb. A MÉK viszont — bár az ötletét helyesnek tártják — bizonyos nehézségekkel ér­vel, ami szintén megszívlelen­dő, hiszen a boltok dolgozóit nem rendelhetik be éjszakára is, azért hogy az árut átve­gyék. A bizottságnak a véle­ménye mégis az volt, hogy a MÉK, az ÉPFU-val közösen oldja meg ezt a problémát, esetleg belső munkaerő át- csoportosítássaL Lehetséges, hogy ez munkabér-többlettel jár, de a főcél még is csak az, hogy a népgazdasági követel­ményeknek megfelelően a ko­csikihasználást szinte maxi­mumig fokozzuk. Ehhez elég egy példa: hazánkban a gép- kocsipark kapacitását 53—54 Csehszlovákiában hetven szá­zalékra használják ki; Ez a két példa persze föl­vetett égy sor más — egyéb­ként nagyon komóly gondot is. Ez pedig a munkaerő és a gépesítés nagyon siralmas aránya. Az AKÖV például kél-három esztendővel ezelőtt még 600 rakodómunkást fog­lalkoztatott, évi 2 millió ton­na áru és anyag szállításához. Ehhez a vállalatnak volt tiz- tizenkét rakodógépe. Ebben az esztendőben viszont 3,5 mil­lió torma az éves terve s eh­hez mindössze van 278 rako­dómunkása és vagy hat rako­dógépe! Csoda-e, hogy az t. félévben HÓ ezer torma a le­maradás, Kihs§ináiat!e«n rakodógépek Eme arányok most már ha­laszthatatlanul megkövetelik az erőteljes gépesítést. Mert a munkaerőhiánnyal a jövőben még inkább számolni kell. Az erdőgazdaság vezetői elmond­ják, hogy hiába írják elő mi­nisztériumi szinten a gépko­csik napi tizenöt órás foglal­koztatását, ha a rakodómun­kások napi munkaideje nem lehet több tíz óránál. És ez érthető is, hiszen a munká­sok fizikai erőnlétének is van határa. Itt is csak a gépesítés­től lehet megoldást várni. De hogyan? Az AKÖV hajdani tíz-hizenkét rakodógépe a fe­lére csökkent, azért, mert vagy konstrukciós hiba miatt már elavultak, vagy mert nem kapnak alkatrészt a rendszeresen előforduló üzem­zavarok elhárítására. Egysze­rű gumitömítések hiányában heteket, hónapokat állanak a rakodógépek! Persze, vannak ldtűnő rakodógépek. Az AG- ROKER pécsi kirendeltségén például napok óta áll egy ke­letnémet rakodógép, amely nyolc műveletre alkalmas. A T 157/2 típusú gépnek azon­ban még mindig nincs gazdá­ja, pedig ennek a gépnek egyetlen napig sem volna sza­bad állania! Könnyű kiszámí­tani, hogy ez a gép két mű­szak alatt — naponta — mennyit produkálhatna, ha egyáltalán üzemeltetnék. A DÉDÁSZ egy BÉTA I. típusú diesel-motoros emelővillás targoncát kíván leadni — bár­melyik vállalatnak — ha föl­sőbb szervek az átadást vég- ■ rehnjtanák. De az ügyvitel ; húzódik, a gép áll, másutt pe- j dig szükség volna rá, mert | nincs munkaerő. Számos ilyen : példát lehet felsorolni, ame-1 lyek egy tényt világosan bízó- \ nyítanak: a tárcaközi és tár- j caszintű mognemérlést. Évről 1 évre — majd hogy nem hat- . ványozottan — emelkedik a termelés növekedésével pár- | huzamosan a szállításra váró anyag és áru tonnamennyisé­ge. De növekszik a munkaerő­hiány is! Minisztériumi szinten Még egy teljes esztendeje sincs, hogy a megyében — más megyékhez hasonlóan — megalakult a Szállítási Bizott­ság, Eddigi működése alatt nagyon is kézzelfoghatóan ki­derültek e fenti — gépesítés­sel kapcsolatos — problémák. A bizottság nagyon lelkiistne- ! retesen végzi munkáját, a lehe- , tő legmesszebbmenőkig kíván- ja megoldani a szállítással ! kapcsolatos akadályokat, de a gépek beszerzését még ha a legnagyobb eréllyel is csak javasolni képesek, végrehajta- j ni nem. Nem az ő dolguk, hanem a minisztériumoké. j Lovasheaatató Babarcon a nap hőse: Major István, aki nemcsak az ugrató ver­senyt, de a magasugrást is megnyerte. Délelőtt még mindenki ara tott a környékbeli községek­ben, vasárnap délután viszont valóságos népünnepély volt Babarcon. A helyi tanács és a termelőszövetkezet kocsi- versenyt és lovasbemutatót rendezett, amelyen részt vet­tek a Bólyi Állami Gazdaság lovagiskolájának tagjai és a majsi tsz-lovasok. A tsz egyik learatott területe volt a ver­senypálya, amit erre az alka- lamra szépen feltárcsáztak, gyűrűshengereztek. Itt vonul­tak fel a nagyszámú közönség tapsa közepette: a babarci. a majsi, a nagynyárádi, a ver­send) termelőszövetkezetek és a Bólyi Állami Gazdaság lo­vai. Legnagyobb sikert a bó­lyi gazdaság négyes fogata aratta. Többen meg is jegyez­ték: gyönyörű lovak és muta­tós szerszámok. kedélyeket. A kettős akadá­lyoknál bizony gyakran fel- szisszent a közönség, sokac még ágaskodtak is, hogy ez­zel is segítsenek a lónak. Egy fiatal gyerek ül a lovon. Mao­rii; Péter. A fülén még ott a kötés. Edzés közben leesett A ló rá taposott. De győzött a szenvedély. A lova kecses mozgású, csak akaratos. A te­jét rángatja, a kantárral együtt a gyereket maid ki­emeli: „Kirántja. Nem szíveli a hátán. Mem megy it”. A gyerek egyszer le is esik. Di­nem hagyja magát. Mégis ő lesz a győztes. A lónak mégis ugrania kell. Ebben a versenyszámba n egyébként nő a győztes. Sze­keres Erzsébet, Szálka nevű lován. Teljesen hiba nélkül vette az akadályokat. A ver­senyző ezen annyira felbuz­dult, hogy benevezett a na­gyok közé is. Itt azonban nem ment úgy neki. A tizenhat 1.10 méter magas akadályok sok gondot okoztak a . felnőttebb versenyzőknek is. Major Ist­vánt és Bőszénfa nevű lovát sokszor dicsérte taps. — Jó ló. — A lovas is. — Ez gyönyörű ugrás volt. Ezit a versenyt Major István, Az első igazi lovasszám a tsz-lovasok síkversenye volt. Majsi tsz-fiatalok ültek a lo­vakon. Dr, Gon da Sándor ál­latorvos tréfásan magyarázta: azt mondták a gyerekek, hogy nem tudnak lovagolni, ö meg azt mondta nekik: nem baj, Majstól Babarcig hosszú az út. ódáig meg lehet tanulni. Megálltak a helyüket. Tap­sot is kaptak. Szekeres Erzsébet a kezdő lo­vasok díjugrató versenyének győztese. Az 1600 méteres síkver- seny nagy izgalmat okozott, ilyeneket lehetett hallani a tömegben: „Hosszabbat lép a második. Az első viszont szeb­ben fut. Látja, most, befogja. A kanyarnál biztosan befogja. Nein fogta be. A győztes dr. Nyéki Takáts Ferenc, mohácsi fóál latorvos lett Szépiák ne­vű lován. Gyönyörű ló a Széplak. És nemcsak versenyen állja még a bolyét, hanem Mohács-szi- gélen. is, amikor gazdáját, a főállalorvost viszi a hátán. Mert. ott csak lóval boldogul­hat az ember, különösen, ha esős időszak van. A kezdő lovasok díjugratá­sé még inkább felcsigázta a Dr. Nyéki Takáts Ferenc, az 1600 méteres síkfutó verseny győztese. a bóiyi gazdaság versenyzője nyerte Bőszénfán és nulla hi­baponttal. rr rr FOZOHAZBAN — Bocsánat, látogatók csak az erkélyről tekinthetik meg az üzemrészt. Tessék, itt a kö­peny, és kérem, fáradjanak fel velem a lépcsőn! Egy, kettő... tíz..; húsz lépcső. Azelőtt, amikor innen riportot írtam, öt lépcsőn men­tem a főzőházba. Nagyon me­leg volt. Legalább negyven fok, annak ellenére, hogy az ab­lakokat szélesre tárták. Előt­tem fortyogtak az üstök, mö­göttem pedig színié csurgóit a vörösréz csövekből, és édes- kesernyés sörillattal telt jneg a levegő. Vagy tízen férünk az erkély­re, s alattunk az új főzőház. Előttünk jobbról és balról két hatalmas üst, a komlós és a cefrés. Az előbbi 460, az utób­bi 270 hektoliteres. Hátrább újabb két üst, s a jobboldali átmérője hat méter. Ez a szű­rőkád, amelyben naponta 500 hektoliterrel több sör folydo- gál, mint amennyit a régi 'fő­zőházban főztek. A falakat egészen a mennyezetig fekete­sárga csempeburkolat fedi, élénk műanyagborítású a mennyezet, és rejtett égők su­gározzák a lányt) amelyben aranylóan csillognak a rézüs­tök. Vezérlőasztal mellett áll a íörfőző, s a műszertábla jelzi a sör útját, egy regisztráló be­rendezés a hőfokot, a légkon­dicionáló berendezés pedig plusz 25 fokon tartja a hatal­mas csarnok levegőjét. Körül­belül 2 400 légköbmétemyi ez a helyiség, és statikai szem­pontból is nagyon érdekes, hogy az oldalfalakon kívül egyetlen egy közfal vagy osz­lop sem tartja a mennyezetet. S még egy érdekesség, talán ezzel is kellett volna kezdeni: zöld pálmák, filodendronok az ablakok mellett, csodálatos kis oázis a vörösréz üstök, a ve­zérlő asztal viliódzó piros gombjainak, a mérőműszerek­nek a társaságában. Az ember azt hiszi, álmodik ... Dobhártyát rezgető kalapács­ütések, az üst mindent túl­zengő kangása, fűróberregés, vésők kopogása, faállványok, oxigénpalackok, szerszámok­kal rakott szerelőkocsik, jövő­menő szerelők az üst körül, és a pálmák birodalma valóban csak álomnak tűnik. Hernesz József művezető, az új főzőház „megrajzolója” most velem együtt a szerelőket figyeli, akik már reggel hat óra óta ki tudja hányadszor emelik fel a kcfrnlófőző üst legalább 5—6 mázsás rézkupoláját. — Az ember esze megáll — mondja Venyingi Menyhért, a Kiskunfélegyházi Vegyipari Gépgyár lakatosa. Ott ideges­kedik mellette Kristóf József csoportvezető is. — A másik üst tetejét, is egy napig emeltük be, azt hiszem, erre is rámegy a mai nap — mondja. Feszitővasakkal nyúlnak az óriásfedő széle alá. Középütt csigasoron tekeredő lánc tart­ja, és Dóczi Lajos időnként ki-kibújik a tető nyílásán. Na­gyon meleg van a tartályban, és reggel óta igazgatja a lán­cot aszerint, hogy emelni vágy ráengedni kell a tetőt. Vagy ötször nehezedik a fedő az üstre, de csak háromnegyed- részben takarja. Egyik oldal vagy tíz centire eláll, a másik oldalon : pont annyi kellene, hogy ráhúzódjon. Csényi Lász­ló, a csoport legidősebb tagja kissé ingerülten szól az üstben lévő legényekre, hogy ne ját­szadozzanak. Pedig dehogyis játszanak, csak az idegfeszült­ség feloldásához szükséges, hogy néha egy-egy pillanatra ugrassák egytmást. Tíz ember szereli ezt az óriási és bonyolult berende­zést Bz lesz az ország legkor­szerűbb sörfűzőháza. olyankép­pen, ahogy Hernesz elvtárssal az előbb megpróbáltuk magunk elé képzelni. Ezen a héten emelik be a harmadik üstöt is, a szűrőkádat. Most még faáll­ványok: állnak a helyén, s kő­művesek dolgoznak a falakon is. Január elsején szeretnék megkezdeni a próbaüzemelést. — Rajta leszünk, hogy elké­szüljön minél előbb — mond­ják a vegyipari gépgyár szere­lői, akik naponta 10—12 órát dolgoznak itt, s csak kétheten­ként látják viszont az Alföl­det. S rövid öt év alatt jártak már Budapesten, Győrben, Sze­geden, Tatabányán. Szeged ki­vételével sörgyári szerelési munkákat végeztek. Pedig egy kis jó hideg sör a szegedi sza­lámi gyárban is elkelt volna. Itt van sör, csak téliszalámi nincs. Persze sört csak szigo­rúan munka után isznak, mert ilyen nagy alkatrészek, mázsás lemezek emelgetésénél nagyon kell vigyázni, hogy baleset ne érien senkit. A régi főzőházban csapol­nak. Még néhány hónap, és az új főzőház veszi át a szerepet. Csépányi Katalin Ezt követte a magasugrás. Bőszénfa és lovasa itt is re­mekelt. 180 centit ugroú a lú. Mintegy tizenöt centivel túl- ugrotta a saját magassága'. Ez már jó eredménynek >zá- 1 mit nemcsak Babarcon, de or­szágosan is. A tsz és a tanács szervezte a lovas- és saekérvesenyt, a bevételt viszont a helyi sport­körnek adták. Mintegy kétezer forint volt a bevétel, amiből sportfelszerelést vásárolnak. Hasznos volt ez a babarci délután. Nemcsak azért, mert a nehéz munka közben né­hány órán keresztül jól szóra­koztak az emberek, hanem azért Is: több termelőszövet­kezet bizonyította a gyakor­latban is, hogy a gépek nel- lett nem feledkeznek meg a lóról sem. Szalai—Erb A pénzügyőrség közleménye A vajszlói pénzügyőri ézakasz 1964. július 15~én működését be­szüntette. A vajszlói pénzügyó. i szakasz ellenőrzési területéhez tartozott községek a pénzügyőr­ségi ellenőrzés szempontjából a siklósi pénzügyőri szakaszhoz tartoznak. Az átszervezéssel kapcsolatban felhívja a pénzügyőrség az érin­tett községekben telephellyel vae\ lakóhellyel rendelkező adózók fi­gyelmét, hogy fenti időtől ke rí ', dően a bor f orgalmi adóra é- pénzügyörség ellenőrzése «Ir a tozó egyéb ügyekre voxiatko-zo bejelentéseiket, beadványaikat közvetlenül a eiklósi pénzügyőrt szakasznak küldjék meg* > /

Next

/
Thumbnails
Contents