Dunántúli Napló, 1964. július (21. évfolyam, 152-178. szám)
1964-07-02 / 153. szám
»64, JÚLIUS 2. NAPLÓ 5 MŰSOR - SZÍNHÁZ - MOZI 1 A MAGTÁB RADIO PÉCSI STÚDIÓJÁNAK 19W. július 2-i, csütörtöki műsor» a 223,8 m középhullámon: 17.30: Szerb-horvát nyelvű műsor: Rádió híradó Dalok a tengerről. Érdekelni fogja hallgatóinkat. A Kvarner-duó repertoárjából. 18.00: Német nyelvű műsor: A szocialista tábor országaiból. — Hans Weil műsora. Rövid hírek. Népzenei koktél. Közben: l percben elmondva, 18.30: A7. elpusztult somogyi betyárcsárdák. — Dr. Kanyar József előadása., 18.10: A Pécsbányatelepi Bányász Dalkör énekel. 18.50: Dél-dunántúli híradó. 18.05: Magyamóták és csárdások. 19.20: Szekszárdi képeslapok. — Kovács Imre és László Lajos riportja. 19.35: Zenélő levelezőlap. 19.57: Műsorismertetés. 20.00: Műsorzárás. ' SZÍNHÁZ: Nemzeti Színház: Nincs előadás. Tájszínház: Nebáncsvirág (este 8 órakor). Nagyatád. MOZI: Rövidítések: szv. ** szélesvásznú, szí. = színes. Park (terem és kert): Égetni való ember (szv., 5, 7, 9). A harmadik előadás jó idő esetén a kertben. Petőfi: Három kívánság (fél 3* fél 7, fél 9). Kossuth: Akik meghódították az eget (fél 5, fél 7, fél 9). Kossuth Híradó Mozi: Magyar híradó, Itt a pirula nem segít, Páris—Palma—Bécs, Finnországban jártunk, Kívül a pályán. (Előadások kezdete délelőtt 11-től délután 3 óráig folytatólagosan). Építők: Uj Gilgames (5,7). Pécs- . Szabolcs: Külön asztalok (5, 7). Mecsekalja: Vigyázat, feltaláló (szv., 7). Vasas II.: A leglassúbb vonat (7). Mohács: Az éjszaka (szv., ,6, 8). Az íitolsó előadás jó idő esetén a kertben. Siklós: A nap vpge (szv., fél 9). Szigetvár: Gyöngyvirágtól lombhullásig (szí,, fél 9). Harkány: Emberek és farkasok (szv., szí., fél 7). Látogatás Lenz Mosernél Közlemények A Pécsi Élelmiszer kereskedelmi Vállalat a. személyiigazolvány-cse- rékhez szükséges 10. számú, zöld színű bejelentőlapokat szétküldte boltcgységeibe. Az I. kerület területén Pécsbányatelepen 151-es i'űszerbolthan. Borbála-telepen a 123-as sz. füszerboltban, Hősök terén, Mecseks zabolcs faluban, Fehérhegyen a 139-es sz. boltban és a «09. sz. dohányboltban. Gyár- városon a 127. sz. füszerboltban, a Felsövámhaz utcai, Marx úti és az Engels úti fűszcrboltjainkban árusítják. Ezenkívül július 2-től valamennyi dohányboltban is beszerezhetők a szükséges bejelentő- lapok. * Uj tánciskola indul kezdőknek 8-án este 7 órakor a KPVDSZ Művelődési Házban (József u. 15). Vezeti; Hermann. ' Julius 5-tÖi minden vasárnap délután 4—.lO-ig ifjúsági tánedéí- után lesz a Ság?ári Művelődési i Házban* Vasárnap késő este érkezett meg Bécsből Gergely János, a megyei* tanács főikertésze friss élményekkel, gazdag tapasztalatokkal, melyeket az egy hetes ausztriai tanulmányút adott. — Már maga az út is nagy élmény volt. A Felszabadulás gyönyörű kétemeletes hajó, nagyon kényelmes, kielégíti a legkényesebb igényeket is. Szép volt felhajózni Becsig a Dunán, bár kerék 24 óráig tartott az út, nem úntak el. Mi százhatvanan utaztunk az ország mindéin részéből kertészeti, szőlészeti ” szakemberek. Baranyából ketten voltunk, a csertői tsz elnöke meg én. Regyven méter magas övegház Hogy mi volt a legnagyobb élményem? A rothrendoríi látogatás Lenz Meséméi, a vi- lághírő osztrák szőlőtermelőnél. Persze a kertészeti világkiállítás megtekintésére utaztunk Bécsibe, s úgy illik, hogy előbb erről beszéljek pár szót. Egy egész napot töltöttem ott. Ez persze kevés ahhoz, hogy mindent lássak, hisz a monumentális kiállítás, mely áprilistól októberig tart, 100 katasztrális hold alapterületű vagy még ennél is nagyobb. És még egy : a magyar turista erszénye túl lapos ahhoz, hogy mindent megnézhessen, Már a belépésnél két dolog ragadott meg, a pazar kivitel és a drágaság. Az általános belépő csak arra jogosít, hogy kívülről nézzük meg a dolgokat. Nos, akii tér- iszionyát leküzdve felkapaszkodott, vagy a liften felvitette magát a száz méternél magasabb toronyba, melynek tetején forgó étterem biztosította a kényelmet és a lepil- lantást a kiállításira, azt mielőtt még fogyasztott volna valamit, újabb 25 schillinggel vágták meg. Nos én erről a „szédítő” élményről lemondva, inkább az ugyancsak i nem lebecsülendő 40 méter magas üvegházto- ronyba váltottam belépőt. Ebben az üvegfalú ultramodern toronyban — osztrák szabadalom és eddig egyedülálló a világom — több tízezer virágot tenyésztenek feJvonószení szalagon örök mozgásban lévő virágasztalofam, A virágasz- talok függőleges és vizszimt.es mozgást végeznek, s mindöszsae két ember kezeli őket, j íasra egyelőre csaa a viuanyj nlnítr' fit-»' ív*»«« állmai]* a az asztalok a virágokkal odajönnek elébük, lekezelik őket, majd jön a következő. A megoldás nemcsak érdekes, de szakmailag nagyon jó is, mert az örök mozgásban lévő növények állandóan és minden oldalról kapják a napfényt, a páraelosztás is egyenletes és így a virágokat sokkal rövddebb idő alatt lehet előállítani. Aranyérmes magyar gyümölcs Megnéztem a magyar pavilont is. Nagy örömünkre szolgált, hogy épp aznap zsűrizték le a lefutó gyümölcsöket, s a magyar germersdorfi cseresznye és a pándi meggy aranyérmet kapott. Ott találkoztam Mester Józseffel, a Pécsi Kertészeti Vállalat telepvezetőjével, aki éppen friss virágokat hozott a kiállításra. Ezen a folyamatosan nyitva tartó kiállításon októberig még sok aranyéremre számíthatunk. Egy napot kinn töltöttünk Klosterneuburgban, a 100 éves jubileumát ünneplő szőlészeti és gyümölcstermelési szakiskolában. Nálunk kb. a felsőfokú technikumi szintnek felel meg. Megnéztük a kutatóintézet gépmúzeumát és telepét. Itt is Lenz Moser módszerével termelik a szőlőt. Az osztrák kutatók is teljes mértékben elismerik és tisztelik ezt a nagynevű szőlősgazdát, aki megreformálta az osztrák és európai szőlőművelést. Rohrendoífban az egyik — 50 hektáros — Moser-telepen Lenz Moser középső fia fogadott, aki maga' is kertészmérnök. A fiú nagy tekintély már a szakmában. Ezt azoktól a magyar kertészmér nök-h allgaitoktól tudtak meg, akik kinn töltik gyakorlati idejüket Moseréknél. Hogy szakmailag mi újat láttam? Legszembetűnőbb a teraszos művelés. Ott nemcsak Moserék, de minden szőlősgazda teraszosan művel, egy teraszra 5—10 sor esik igen széles, géppel jól művelhető. 3.25 méteres sortávolságra. A terasz óriási előnye, hogy sík, tehát a gépeknek nem kell kapaszki>d- náok. Tökéletesen gépesíthető így a szőlőművelés. Nálunk az új nagyüzemi szőlőtelepítéseknél már mindenütt a Mo- ser-féle magas kordonos műzott. A Kopár oldalában tavasszal már teraszosan telepítették a szőlőt. Egyelőre ez a legtökéletesebb nagyüzemi megoldás. Engem főleg az érdekeit hogyan állnak ők a faggyal, hisz a magas kordonos szőlő jobban ki van téve a fagynak, mert takarni nem lehet. Az ifjabb Moser elmondta, hogy ez őket is sújtja, de 10 évben egyszer van olyan nagy tel. hogy tetemesebb a kár. Ilyen volt nálunk is a tavalyelőtti év. amikor 40 százalékos volt ott is a fagykár. Ennek ellenére mégis ez a legjobb megoldás. Moserék híísitő iíaia Moserék két fő fajtával foglalkoznak és ezek a Muskat Ottonel és a Zöld Veltelimi. Az átlagtermés 80—100 mázsa hektáronként. A nagyon modern bőrfeldolgozójukban nem csak bort, de szénsavas hűsítő italokat is palackoznak. Ez a szőlőből készült hűsítőital kiszorította Nyugat-Európából a Oocacólát. Magam is megkóstoltam, kitűnő volt. Hatezerkilencszáz aprójószágot nevelnek a zengőaljai Egyesített Dózsa Termelőszövetkezet nagypalli telepén. Schmolc György né és Molnár József» é eteti a csibéket. ÉS A „BÁNYARÉM" mégiscsak elcipeltem magammal közülük. A Szili- k.ót. De magára vessen, mert amíg élek, a fogságomban tartom.,. így vélekedik a „többiről:' is, araikor sorra veszi őket. — Még egy hetes bányász ■ sem voltam, amikor a vájárom próbára tett. Azt mondta: Eriggy, Miska fiam vízért, de nagyon vigyázz! A fővágat előtti nagy kanyarban futásban haladj, ne nézz hátra. Ott tanyáznak a bergmannlik... A hitelesség kedvéért elő is adja, hogyan volt tovább. — Tényleg ám! Alig hagyom el a riagykanyart, egyszerre csak ezt hallom: kop-kop-kop-kop-kop-kop... — Az öreg művelet felől ’ jött a kocogás. Abban az időben nem tamedékelték az öreg műveleteket, legfeljebb egy mitlit vagy keresztet tettek eléje figyelmeztetőnek. — Na, ördög- fia, én most • lefülellek — mondtam. Mondtam, és már be is léptem a barlangjába. De mivel utániban volt a nlitli, hát letéptem, s lám egyszerre csak megszűnt a kocogás. Tudja mitől volt? A főiéről csöpögött rá a víz, az kopogtatott. De úgy látszik, az öreg bányászok mégsem örvendeztek túlságosan az' ördögűzés -felett. — Amint megvittem neki a hírt, a vájárom azon nyomban visszakergetett. — Tüstént szegezd vissza a mitlit, különben én feszítelek meg. — Ekkor mondta csak meg, hogy óvatosságból tették oda, nehogy az ilyen magamfajta meggondolatlanok beleszédelegje- nek a bajba. Merthogy az igazi rém, a metán rejtőzködik az öreg műveletben. Azért vele is megmérkőzött egyszer Bemát Mihály. Megmérkőzött, de senkinek sem tanácsolja, hogy egyszer is utána csinálja. — A tizenöt éves Lajos fiam csilléskedett annak idején a csapatomban. Gu- rítót hajtottunk és a csúszda vége. messze esett az arttól. Elszalajtottam a fiamat, hozzon a felső gurító- ból egy-két méteres csúszdavéget. Egyszer csak szalad ám vissza lélekszaka- dással: — Papa, nagy baj van! — Aztán elhebegte, hogy tíz lépést sem jutott előre a gurítóban, amikor a lámpája hirtelen kilobbant, őt magát pedig egyszerre környékezte meg a süketség, a vakság. Aztán önmagát is korho-l - ra mondja tovább a történetet. — Ott hagytam a fiút az arton és magam indultam el a csúszdáért, őrültség volt, tudom, de példát kellett adni a gyereknek a bátorságból. Pont a saját gyerekemnek. Elmondta azt te, hogyan csinálta. Erős lélegzetet vett és benjmmakodott a gurító- ba. Egyet csavart a csúszda kötődrótján, aztán visszaug- rott, megint egy lélegzet, újabb csavarintás, újabb kísérlet. Aatán a tizedik „támadás!* végén letépte a csúszdát és vele együtt legurult az artra. — Na, valahogy így kell, — akarta mondani a fiának, amikor feltápászkodolt, mégis másként sikeredett a „tapasztalatátadás”. — Látod, ez az, amit nem szabad soha utánam csinálni, — és jóelőre lehordta a fiát, ha mégis eszébe jutna, hogy hasonlóképpen cselekedjen. — Mert, ha nem is kísértet a metán, azért mégsem szabad kísérteni, — emelte fel a mutatóujját magyarázatképpen. És lám, a felvilágosult Bemát Mihály érdekes mód mégis pártfogásába vette a patkányokat. Na, nem általában, csupán a bányabeli patkányokat. Pedig a bónyababonák kódexében nem éppen utolsónak említik, vagy nem is említik, tagadják inkább a „bajérző” patkány életmentő szerepét, ő példával bizonyítja az ellenkezőjét. — Régen volt, talán harminc éve is annak, amikor az egész csapatunkat biztos pusztulástól mentették meg a patkányok. A harmadik vagy a negyedik kapuit ütöttük be, amikor két patkány őrült cincogással illant el a lábunk alatt. Mi dolgoztunk volna tovább, de a csapatvezetőnk megállította a munkát. — Emberek, mindenki vigyázzon! — Éppen magyarázni kezdte, mire is kell vigyázni, amikor egyszerre csak szemetelni kezdett a főte, pattogni a tárnia és amire lerohantunk az alapvágatba, már mozgásban volt az egész fejtés. Szóval hajszálon múlt, hogy megmeneVAKÁCIÓ Június 6-án beaáródtaik az könyvet. Itthon segítek a ház- j polcot műhely gyakorlat keretében néhány osztály. Overall jába törli a kezét és büszkép mondja: — A Nagy Lajos Gimnázium másodikos tanulója vagyok. 4 + 2-es osztály, ha vég zek, villanyszerelő szakmunkáslevelet kapok az érettségi bizonyítvány mellé. — M ű hei y gy a korlat után hol nyaral majd? —s Egyik rokonunknál, Siklóson. Már sokszor voltam náluk, mindig nagyon jól éreztem magam. Nagyon szeretek a várban játszani. — Látta a Ten kés kapitányát a televízióban? ■ \VL — Igen, minden részét rnegd néztem- Lehet, hogy az idei nyáron elmegyek azokra a he lyekre, ahol játszódott.-r- Siklóson kívül van-e valami más érdekes program? —i A többi időt itthon töltöm. Strand, mozi, könyvek fognak szórakoztatni. A Park mozi közel van hozzánk, nagyon szeretném megnézni a, Sándor Mátyást. Addig talán a könyvet is el tudom majd olvasni. Egyébként a szomszéd Ferivel kerékpárral el- karikázunk Harkányba. Si- kondára, Abaligetre. Tavaly az általános iskolával voltunk országjáráson, nagyon megtetszett Debrecen, oda egyszer szeretnék elmenni alaposan megnézni. iskolák kapui, befejeződött a tanítás. A diákok szeptember elsejéig szabadok, tág lehetőségeik vannak a szabadidő okos fdlihasBnálására. Irány ox NDK! A József utcában dr. Steinmetz Endréiknél mindenki otthon van. Eszter éppen ebédel, kicsit izgatottan ül le velem szemben. A papa is jelen van, no meg az örökké hízelgő cica, ez kissé megnyugtatja a riportalanyt. — A Janus Pannonius gimnázium első osztályát végeztem olasz nyelvtagozaton. Egyébként zenei osztályba járok, — válaszol első kérdésemre. — Hogyan telt az idő eddig? — Nagyon szeretek úszni, sokat járok a Hullámba. Moziban is voltam, utoljára a Párducot láttam, nagyon téttartásban, a bevásárlást vál latom magamra. Zongorázom, néha a papával átveszünk, egy-két olasz leckét, hogy ne felejtsem el amit évközben tanultam. • A papa egészíti ki a képet: Eszter fuvolázni is tanul, azt is szorgalmasan gyaikorolja. Sokat olvas, hangversenyekre jár, nagyon szereti a televíziót. — Mikor voJf utoljára hang versenyen? — Bérletem van, az egész csatád együtt jár hangverseny re. Legutóbb a színházban Dino Ciani hangversenyét hallgattuk meg, nagyon szépen zongorázott, és sokat ráadott a koncertre. — Hogyan alakul a további nyári program? — Július 25-én a gimnázium igazgatónőjének vezetésével az NDK-ba utazunk iskolatársaimmal. Egy ottani iskolával folytatott hagyományos „cserekirándulás” ez. mialatt az NDK-ban járunk, a németek jönnek Magyarországra. Még sofia nem voltam külföldön, nagyon örülök, hogy az NDK-ba mehetek. Amikor hazajöttem, az iskola énekkarával Abaligetre megyünk, egy hétre. Gyakorolni, fürdeni, csónakázni, szóval „nyaralni”. Először Budapesten A Kulich Gyula utcáiban Simoné kát vasalás közben értem. Éva nyitott ajtót, kicsit elfogódottan tűnődött, beenged jen-e. A lakásban már fel oldódott a hangulat, Éva is leült és készségesen válaszolt: — A második osztályt végez, tem az idén a .Janusban. Fran cia tagozatra járok. — Nyaralt miár valahol az évzáró után? — Budapesten voltam egy hétig rokonoknál. Jártam a Szépművészeti Múzeumban, a Petőfi Irodalmi Múzeumban, a Vidámparkban, a Halász- bástyán, az Országházat megnéztem, voltayi fenn a János hegyen, szóval alaposan megnéztem minden budapesti nevezetességet. Egyébként először jártam Budapesten. Harkányban, Sikondán voltam még, t ha itthon vagyok, sokat járok strandra. — Július 5-én Bolyba megyek, címerezőtáborba. Tavaly a nővérem volt ott, az idén én megyek. Két hétig leszek Bólyban, utána a Pécsi Ruhaipari Ktsz-ben jelentkezem, egy hónapig dolgozni fogok. 500 forintot keretek, ruhát, pulóvert veszek majd a pénzen. Kerékpárral Harkányba Schmidt Nándor, a Nagy Lajos Gimnázium alagsorában „szögvasakat fúr”. Az iskola- könyvtár könyveinek készít leültünk. Hát ezért becsültük meg a patkányokat. Ur- bacska aknász nagyon szigorúan meg is büntette azt, aki megkergette a patkányokatAmikor megkérdeztem, miért, van az, hogy a mai bányásztól egyszer sem hallottam hasonló csodatevésről, mintha egy kicsit rosz- szallóan nézett volna rám. — Csak azért, fiam, mert manapság sokkal hango-' sabb a bánya, mint annakidején. A gépek, a motoros- szalagok lármája elűzi, elriasztja a patkányokat. Aztán erről is eszébe juthatott valami, mert a gépeket is és a mai bányászokat is pártfogásba vette. — Hiába, na! Könnyebb a maiaknak! Sokkal köny- nyebb. Ott a sok ravasz gép, ott a sok ravasz bányász. Az én időmben erővel, virtussal kergettük meg, füleltük le a bányarémet. Ma meg? Kicsit töri a fejét, mivel bizonyítsa még, hogy könnyebb a maiaknak. — Szeretem én ezeket a gépeket még látatlanban is. Légióként azért szeretem, mert a legjavát a mieink, a magunk fajták okosítják odalent a fejtésekben. És hogyan okosítják? Hogy mást ne mondjak, talán még én ie megérem, hogy világgá zavarják a szilikózist, a sújtóléget, meg a többi sok veszélyességet, alattomosságot. És akkor majd akkor... Nem tudja befejezni a szép jövendölést Melle börtönében sípolva, zihálva, kajánul csúfolkodik az „örök rabságra” ítélt bányarém, a szilikózis. Pálinkás György Négy íóbarát Abaügeten Gaál Dezső Schmidt Nándor osztálytársa, őt ugyanott találtam, az alagsorban. A különbség köztük mindössze annyi, hogy Dezső nem szőke, és nem „szögvasakat fúr”, hanem „csapokat esztergál”, ö is az iskolakönyvtár könyveinek készít polcot. —i Július 13-ig otthon töltöm az időmet, meg a strandon. Elsegitgetek otthon. ■— És július 13-tól? —■ A KISZ sportvezetőképzö táborába megyek Pécsvárad- ra. Szükség van a sportvezetőkre, az eddigiek „kiöregedtek”, végeztek, s aki tavaly harmadikos volt, már nem na gyón tudja vállalni a funkciót a sok tanulás miatt. Én szeretem a sportot, magam is sportolok, igy esett rám a választás. Azt már Molnár tanár úr mondja, hogy jó magatartása és munkája alapján választotta ki őt a testnevelő tanár és az osztályfőnök. — Meddig tart a pécsváradi sportvezetőképző? Július 23-án jövök majd haza, utána edzésekre járok, a Pécsi Postás ifjúsági futball csapatában balszélsőt játszom. Augusztus elején három barátommal együtt 10 napra Abaligetre megyek, a barlangot és Abaliget környékét szeretnénk közelebbről megismer ni. Karnpis Péter. 1 4 t