Dunántúli Napló, 1964. június (21. évfolyam, 127-151. szám)

1964-06-18 / 141. szám

T RIAPIÖ 1994. rCrmva is. Negyven milliméter eső egyetlen délután A központi lapokból már tegnap reggel értesülhetett az olvasó, hogy kedden délután az egész országban esett az eső, sőt jánédiány helyen meg záporesö és zivatar is volt. Pécsett a misinatetői meg­figyelő állomáson mindössze 4,7 milliméter eső esett. A vá­ros más pontjain azonban, mint például a Dohánygyár­ban, 40,6 milliméter csapadék hullott kedd délután. Különö­sen 14 óra 40 perctől 17 óra 13 percig volt sok eső, s a végén pedig, 17 óra 10 perctől 3—4 percen keresztül borsószem nagyságú jég is esett. A varos másik meteorologiai állomásán, a repülőtéren alig esett csapadék, mindössze 0,1 milliméter. Magyarázatul el­mondták, hogy a zivatar és zápor teljesen helyi jellegű' volt. Az elmúlt napok magas j hőmérséklete után bekövetke- j zett nagymértékű felhöképzö-1 dós okozta az égiháborút. Ér-1 dekessége még a keddi ziva- j tarnak, hogy míg a felhőkép­ződés általában 600—1 000 mér tér magasságban szokott i"> térim, addig tegnapelőtt mind­össze 250—300 méter magas­ságban gyülekeztek a gomoly- felhők. Mondhatni, hogy az Háromhónapos külföldi tanulmánykörút Külföldi tudóstársai meghí­vásainak tett eleget dr. Hor­váth A. Olivér kandidátus, amikor néhány nappal ezelőtt megkezdte nyugati tanulmány körútját. A körút első állomá­sa Ausztria, Wiener Wald, ahol a növényföldrajzi kuta­tás szoros kapcsolatban áll a miénkkel. A Wiener Waldban töltött napok alatt dr. Hor­váth A: Olivér elsősorban olyan helyeken kutat, ahol a Mecsekével hasonló növény­zet él. Kutatásairól összehason­lító tanulmányt készít Triesztben és Észak-Olasz- országban Sandro Pignatti pro fesszor meghívására tölt né­hány napot. Ezen a vidéken érződik a déli és a közép­európai hatás, az észak-olasz- ofszági tájak erősen hasonlí­tanak a Mecsek környékihez. Június 20—25 között Mont Pellie-ben várják a Nemzet­közi Növényföldrajzi Kutató- intézetben, majd a karlsruhei múzéum meghívásának tesz eleget dr. Horváth A. Olivér. Itt az a feladat várja, hogy ta­nulmányozza a Rajna-vidék Mecsekéhez hasonló délies nö­vénytakaróját A svájci Chur lesz a következő állomás, ahol a Nemzetközi Növénytársu- lástani Társaság kelet-alpesi és nyugat-balkáni csoportjá­nak ülésén előadást tart a villányi ezüsthárs erdőről, ösz- szehasonlítva azt a svájci, ve­le rokon, de nem egészen egyező erdei növénytársulá­sokkal; A tanulmánykőrút legfonto­sabb része a skóciai Edín- burgh-ban megrendezésre ke­rülő X. Nemzetközi Botanikus Világkongresszus, amelyen ha­zánk képviseletében dr. Hor­váth A. Olivér vessz reszt Üdülő Szállóig ért egy-egy zivatarfelhő lába. A zivatart elég erős szél kí­sérte: kezdetben 38—50 kilo­méter óránkénti sebességgel fújt észak-északnyugat felől, később még erősebbre válto­zott, és észak-kelet felől érke­zett. Ez okozta az Egerágtól keletre eső falvak határában azt, hogy az aratásra váró ga­bona eldőlt, megfeküdt, s min­den bizonnyal kézzel kell le­aratni. Tavaly júniusban egész hó­napban csak 39 milliméter csapadék hullott. Az Állami Biztosítóhoz teg­nap délig csupán egy helyről érkezett jelentés jégkárról: Bodáról a temelőszövetkezet azt jelentette, hogy az aratásra kerülő árpa tábla 20—25 száza­léka szenvedett kárt a jégtől. Pécsett mindössze 9 helyen kellett kiszívatni a vizet a pin­cékből, alagsorokból. A Szabad­ság út 52—54-ben egy méteres volt a víz, a Jókai utca három épületében 80 centirhéterre emelkedett a befolyó víz szint­je. A Felsőbalokány utcában, és a város többi károsult he­lyén általában 40—50 centis vizet szivattyúztak ki a pécsi tűzoltók. KÉSZÉTELEK „SZEZONJA“ A televízió műsora június 18-án, csütörtökön: 17.28: Hírek. 17.35: I. Magyar rövidfiim cs tj-rövidfilm fesz­tivál. 1. Dióbél királyfi. 2. Sze­retem az állatot. 17.55: Orosz társalgás haladóknak. 18.15: Falusi dolgokról. Kapusi Kis István jegyzete. 18.20: Mai vendégünk ... Dr. Tarján Endrével, az OTP vezérigaz­gató-helyettesével beszélget Molnár Margit. 18.30: Tele- snort. 18.55: Esti mese 19.05: Közvetítés a Debreceni Csoko­nai Színházból. Csajkovszkij: Anyegin. Opera 3 felvonás­ban, 7 képben. Az I. szünet­ben: Tv-híradó. — A fi. szü­netben: A jövő hét műsora. Kb.: 22.00: Tv-híradó — Z. hírek Lesz-e szobra Zrínyi Miklósnak 1966-ra Szigetváron? Villám sajtolta a mágocsi tsz istállóját Szerdán, június t7-én a mágocsi termelőszövetkezet növendékmarha-istállojába villám vágott. A villám nyo­mán a tetőszerkezet tüzet fogott és leégett. Az istál­lóban 196 darab növendék­marha volt, közülük hármat a viliám megölt. A tsz tag­jai azonnal mentéshez kezd­tek és igyekezték az állato­kat az égő istállóból kihaj­tani. Az állatokat sikerült megmenteni, mindössze egyet taposott agyon a me­nekülő csorda. A kár érté­két az dső becslések mint­egy 80—100 000 forintra te­szik. — Gázzal megmérgezte ma­gát és meghall Ottvald Mária, Pécs, Páfrány utca 23. szám alatti lakos. A Fűszer és Édesség Nagykereskedelmi Vállalat csúcsforgal­mat bonyolít le készételekből: múlt havi forgalmuk ebből a cikkből félmillió forint volt. Hegesztőgép-bemutató a DÉDÁSZ-nál verzális gép például teljesér- tékú hegesztőgép, azonkívül akkumulátortöltésre és gépko csiindításra is alkalmas. Mivel a szilicnlm dióda a legkorsze­rűbb és le' gazdaságosabb esz­köz az egyenirányításfioz, a gé­pek a világszínvonal követel­ményeinek is megfelelnék, amit a legutóbbi Budapesti Nemzetközi Vásárom nyert di­jaik is igazolnak. A bemutató célja, hogy az or­szág hegesztőszakemberei előtt mutassák be az újtípusú elek­tródákat és a közvetlen hely­színen adott szaktanács nyújt­son segítséget a problémák megoldásához. Érdekessége, hogy a gépek helyszínen meg­vásárolhatók, illetve megren­delhetők. A VILLÉRT a VBKM 2. szá- j mű Anód Áramirányitó gyá- ; ra, a Csepeli Fémmű Elektro- dagyára, a Gépipari Tudomá­nyos Egyesület és a Magyar Elektrotechnikai Egyesület Pé- j esi Csoportjának közreműkö­désével hegesztőgép- és elekt­ródabemutatót rendezett a DÉDÁSZ Üzletigazgatósás kul­túrtermében június 16—17-én. | A félvezetős germanium és j Isziliciumdiódás hegesztőgépe­ket Sáringer Kálmán főkonst­ruktőr, Szabó Ernő, a Csepeli í Fémmű hegesztőmérnöke, és' Hámori Péter, a VILLÉRT: propagandistája működés köz-! ben mutatták be. A bemutatói után velitettképes előadáson is- i mentették az új konstrukció | előnyeit. A 200 A típusú uni-| <91 A kocs maros A kis asztal fölött,,amin az oldalas-sonka fekszik egy darabban, a falon a fény­képe, sárgult fénykép, üveg alatt, barna rámában: tér­dén alul érő sportnadrág­ban áll, a lába előtt futbal- labda, kezét csípőjére emeli, s a mellét hősiesem kidül- leszti, majd szétpattan a csikós dresz. A bajsza már akkor is ilyen valószinütle- nül nagy volt, mint egy vas­kosan megcsavart, kátrány­ba mártott kötéldarab, oda­ragasztva, s a két vége be­tyár«; am felhegyesedik a pofacsomtja felé. A mennyezetről óriása ko­csikerék lóg alá, piros, kék, sárga villanykörtékkel, az asztalok oldalában sztár­fotók, a falon, a pult fölött díszítésül fokhagymacsokor, tükör, egy Mária-saóbrocása és jó egészséget kívánó ét­vágy-köszöntők. E trattoria vendég-közön­sége futballista. — nem az első osztályból ugyan, ha­nem valamelyik alsóbb cso­portban játszó környéki csa­pat, és az őket fenntartó fanatikusok lármás öregjei. Ö, akarnék csak bajsza s fényképe maradt meg a nagy múltból, most fehér kabátban, csokornyak­kendősen, kócos müvészfri- zurávál mélyen a vendég tányéra fölé hajol, és súgva veszi fel a rendelést, bizal­masan ajánlja főztjét, mint­ha mindenegyes látogatójá­nak külön-külön készített volna valamit. Megkínálják borral; Tün­dén asztalnál iszik egy po­hárral, illendőségből. Ebéd után viszont minden terí­tékhez egy-egy kétcentes pohárkában emésztést-köny- nyítő itókát szolgál fel, — ez az ő figyelmessége, nem számítja fel a fogyasztáshoz. — A vendégeim voltak, uraim! — mondja, s meg­hajol. Délután, mire kiürül a helyiség: hátul, a szobájá­ban aludni tér. A felesége s a lánya mosogat, takarít odakint ö lebontja a cso- kom yakkendő jét, lazít a nadrágszíján, s hanyatdől. A régi nagy mérkőzésekre nem gondol, — pihennie kell, sokan kínálták borral. Hamarosan itt az este, szómban van, elegen lesz­nek, nem illik visszautasí­tani a pohár bort Pompeji Mível nem arra készül­tem, hogy útirajzot írjak, hanem csupán néhány arc­éit szerettem volna felvá­zolni: nem a horzsakő, hamu és láva alól kiásott több ezer éves kereskedővá­rosról szólnék, csupán arról az aprójárásű, szemüveges, sárgaarcú férfiról, aki, ami­kor megálltunk a Forum- fürdök bejáratában, ösztö­nösen imára kulcsolta kezét s a szájához emelte, úgy nézett a kupolás tetőzetre. Nem vallási póz, nem rituá­lis beidegződés, nem is a jó­zan mérlegelés, hogy íme. csaknem háromezer évvel ezelőttiek a falfest menyek, s hogy még a rröratatrtairafc és mosdöszereknek is megma­radt a helye, s hogy fűthe- lö'k voltak a falak s az alsó kövezet is, azaz ismerték már az etázs-t, ami ma a luxus netovábbja lenne, ná­luk meg hétköznapi építke­zési gyakorlat volt... — a hagyománytisztelet és ámu­lat őszinte kevercse. ahogy a kis sárga ember alázato­san fölfelé nézett. Nem szé- gyellte, hogy meghatódott. Nem szégyellt«, hogy ő, a XX. század embere meg tud még hatódni. így állt mozdulatlanal, amíg az idegenvezető el­mondta, mit látunk. Közben két másak ember, turistazsákkal és baedeker- rel a kezükben — ők is a XX, század fiai — ceruzá­val és bicskával belevésték a nevük kezdőbetűit a kőbe, s persze egy átnyilazott szív vei is „ékesítették” a fala­kat, melyeket épségben őr­zött meg a kegyetlen láva. S akkor láttam, hogy más­felé is: szobor-talapzatokon és kaputartó köveken, kút- káván és márvány asztalte­tőin, mindenüvé odatolako­dott a XX. század embere, — rajzok, monogramok, szi­vek és nyilak, évszámok és kezdőbetűk ... így kíván­tak a múlhatatlan szomszéd­ságába kerülni... 7 Oda- dörgölődzködni kicsit az ezerévekhez... ? Általánosítsak? Vonjak-e le messzebb intő következ­tetéseket? Hogy ott, ahol nem illendőségből, hanem belső muszájból szabadon törhetne íd a csodálkozás: nekik, s annyi mindenkinek ez asszociál csupán: oda- vésmi nevüket, mint holmi ligeti padba? S a különbség, ember és ember közötti különbség: a messziről jött, kis, sárga férfi, amint áhitatosan szá­jához emelt kézzel (nem álcázva áhítatát), nézd nyu­godtan, mereven és okosan, ami nézhető.*. (Tc/lytMsa X&nefkezife) — Szöllősy Kálmán fotómű­vész gyűjteményes kiállítását június 21-én, vasárnap dél­előtt 12 órakor nyitják meg a városi Művelődési Házban; Megnyitó beszédet mond Kál­mán Kata fotóművész. — Garé községben új bott- helyiségnek alkalmas épületet vásárolt a Siklós és Körzeti Földművesszövetkezet; Az űj bolt a lakosság régi problé­máját oldja meg. — Gödresrcntmártonban tő ütemben halad a volt uradal­mi kastély szociális otthonná való átalakítása. A küllemre, kényelemre egyaránt kifogás­talannak: ígérkező szociális ott­hon iránt máris igen nagyfo­kú az öregek érdeklődése. — Az egyházaskozári kis­vendéglőben italozás közben összeszólalkoztak Laczkó Já­nos és Koch István helybeli lakók. A vita verekedéssé fa­jult és ennek során Koch Ist­ván a kezében lévő söröskor­sóval kiütötte Laczkó János szemét. A súlyosan sérült em­bert' a mentők kórházba szál­lították; Felborult a traktor Szerdán reggel 9 órakor Jó­zsef-majorba hívták a mentő­ket. ahol Gungl Ferenc biriá- ni lakos felborult traktorával. Az idei balesetek közül a leg­szerencsésebb vett. mert a traktor nem esett rá vezető­jére. Gunglt csak mellkas-zú­zód ássa! szállították az I. szá­mú sebészeti klinikára. Teg­nap este 6 órakor áramütés­hez hívták Pécsett a mentő­ket. Gyulai Sándomé Fran­kel Leó utca 27. számú lakos, vizes kézzel mosógéphez nyúlt, és áramütés érte. Az I. Belklinikára szállították, állapota nem súlyos. — A Magyar Hajózási Vál* ! lalat értesíti az utazóközönsé. get, hogy a Budapest—Mohács | —Budapest között közlekedő ; Sirály szárnyashajó járatait csökkenti. Budapestről Mo­hácsra keddi és csütörtöki, \ Mohácsról Budapestre szerdai | és pénteki napokon közlekedik szárnyashajó: — 220 holdon kertészkedik a \ felsőszentmártoni termelőszö- ' vetkezet. Tavaly 2,5 millió fo­rint a bevételük a 2 980 000 ló­rii) tos tervvel szemben. Tdén is jók a kilátásaik. Az eddigi tapasztalatok arra engednek következtetni, hogy idén is túlteljesíti bevételi tervét a kertészet — A Baranya megyei Rendőr- főkapitányság közlekedésrendé­szeti osztálya kéri, hogy Jelent-, kezzenek azok a szemtanúk, akik 1964. június 2-án a 21-es jelzésű helydjáratú autóbusszal Daindol felé utaztak és tanúi yoltak a Szigeti úton a volt téglagyárral szemben lévó megállónál annak, hogy a kalauz egy női utasnak aki le akart szállni, lábát a Jé • ajtók közé zárta és a kocsit el­indította. A kocsi a nőt magival vonszolta. Időj árás jelentés Várható időjárás csütörtök j estig: változó mennyiségű fcl­> hó’zet. Záporok, zivatarok. —■ ! Mérsékelt, a zivatarok idején I megélénkülő szél. Várható leg­> alacsonyabb éjszakai hőmér­> séklet 14—18, legmagasabb S nappali hőmérséklet észak« (nyugaton 28—26, mást») >31 fok között. v \ i szobrot nem is, a küzdelem egyes mozzanatait meg­örökítő táblákat már eredményezett az 1938-as év, Szí- t getvár visszafogta-^ lásának 250. évfor- i dulója. A 12 tábla S elkészítéséhez Szi- getvár 2000 pengő- ] vei, Somogy me- < gye 500 pengővel í járult hozzá. < A huzavona tehát ; — hogy álljon-e j Szigetváron Zrínyi ( Miklós szobra avagy í ne — több mint í száz esztendős. A 5 szándék természe- j tesen mindig meg- \ volt, csak hát az 5 elhatározás nem í volt elégséges a S kivitelhez, amihez < a község ereje ke- í vésnek bizonyult ) Napjainkban — pon j tosabban 1959 óta | — a Baranya me- j gyei tanács súlyos \ százezreket, sőt mii- ? liókat költ a szi- > getvári várra, az ) ottani ásatásokra. \ rekonstrukcióra. A programban az is < benne volt, hogy < 1966-ra, Szigetvár > védelmének 400. , évfordulójára fel- \ avatják Zrínyi Mik i lósnak, a hadve- i zémek a szobrát. í Az ügyben nem 5 tudom történt-e j előrehaladás, írtak-e l ki pályázatot a / szobor elkészíté- í sere? Ha még nem S történt volna meg, í akkor nagyon idő- i szerű lenne e mu- í lasztást pótolni, > mert a hátralévő 5 két év így is meg- í lehetősen rövid idő ! a szobor megalko- í tásához. Minden- í esetre jó lenne5 nyilvános választ kapni az illetéke­sektől — nem tu­dom kire tartozik pontosan — lesz-e J hát Zrínyi Miklós- J nak szobra 1966-ca í Szigetvaron? ÉS. i bor — Róna Jó­zsef alkotása — ezt azonban nem Szi­getváron, hanem a fővárosban, a Kö- röndön helyezték el. Ennek története arra az időre nyú­lik vissza, amikor a századfordulón Vilmos császár és Ferenc József közö­sen tekintettek meg egy hadgyakorlatot Baranyában. Vil­mos császár egy ebéd alkalmával a nemzet hőseire emelte poharát és egymás után sorolta őket nevűk szerint. Ferenc József, aki nem akart vendége mögött maradni — gavallérosan felszó­lította a jelenlevő Bánffí Dezső mi­nisztert, hogy az udvar költségére készíttessen a ma­gyar történelem tíz kiemelkedő nagysá­gáról szobrot A szobrok elkészül­tek, Ferenc József gavallériája addig­ra azonban alább­hagyott. A szobrok költségét végül is a vármegyék fizették ki, a megmintázott történelmi alakok pedig — Zrínyivel együtt Budapestre kerültek. A szigetvári Zrí­nyi-szobor ügye mégsem aludt el. Somogy vármegye 1901-ben gyűjtést határozott el, a szi­getvári „Délso- mogy” pedig jó­idéig hűségesen na­pirenden is tartot­ta az ügyet. 1917- ben már 6000 ko­rona volt együtt a szoborpályázat cél­jaira, hogy egy-két éven belül semmi­vé váljon az inflá­cióban. De 1917- ben megalakult a szigetvári Zrínyi Miklós múzeum­egyesület Szieben- liszt Béla nyugal­mazott tábornok pártfogásával és ha A krónikás — a kérdést behatóan ianulmányozó Ko- váts Valéria mu­zeológus — szerint ez a 35. újságcikk, amely megjelenik annak érdekében, hogy álljon végre Zrínyi-szobor azon a helyen, ahol az Európa-hírű török­verő hős életét ál­dozta. A „Napke­let” című folyóirat egy eső-eimosta szi­getvári Zrínyi-em- Iékünn épség után már 1848-ban kö­vetelte, hogy állít­sanak olyan emlé­ket Szigetváron Zrí­nyinek, amit semi- lyen felhőszakadás nem képes elmosni. Kossuth Lajos a Szigetvári Olvasó- egylethez emigrá­cióból írt levelé­ben, 1870-ben hív­ta fel a község la­kosságát Zrínyi Mik Jós és bajtársai kul­tuszának ápolására. A haladó hagyo­mányok ápolására buzdító, megrázó erejű levél hatásá­ra mozgalom és gyűjtés indult em­lékmű alapítására, hamarosan kijelöl­ték a Zrínyi-szobor helyét is. E felbuz­dulás eredménye lett az első Zrínyi­emlékmű, a Sziget­vár főterén ma is látható, lomhán baktató, közömbö­sen maga elé me­redő, arányaiban hibás felépítésű oroszlán, Gerendái István szigetvári sírkőkészitő mester jószándékú, de ke­vésbé sikerült al­kotása. Rossz szó azonban ne érje őt, mert azóta se fu­tott többre erőnk­ből. Azaz — hogy igen, mert1 Vilmos német császár pro­vokáló pohárkö­szöntőjére 1902-ben mégiscsak elkészült Bz első Zrínyi szó-

Next

/
Thumbnails
Contents