Dunántúli Napló, 1964. június (21. évfolyam, 127-151. szám)

1964-06-13 / 137. szám

1964. JÜNItrs 13. !\IÄPl6 Ötvennyolc hordó bor a siklósi hordókorzón Lacikonyhák, halászcsárdák, falatozók és éttermek várják a várfesztivál résztvevőit A siklósi várat és környé­két valósággal behálózzák a várfesztivál vendégei részére létesített vendéglátó egységek, az állami vállalatok üzletei és a földmű vessző ve tkeze tek. Va­sárnap nyitva tartanak Sikló­som a tejivóin, az önkiszolgáló élelmiszerbolton, a húsbolton kívül, az alkalmi büfék, laci­konyhák, kerthelyiségek, fala­tozók és a disznótoros csár­dák. A Baranya megyei Vendég­látó Vállalat két lacikonyhát állított fel a várkertben. Ezek­ben a szokásos sülthúsokon, hurkán és kolbászom kívül virslit is árusítanak. A két lacikonyha együttesen kétezer vendég ellátását biztosítja. Kapható lesz itt hűsítoital és sör is. A Baranya megyei Elelmiszerkereskedcirni Válla lat a járási tanács udvari be­járatánál büfét létesített. A vállalat két mozgóárusa cu­korkát, csokoládét, palackos sört, hűsítő italt, donányféle- ségeket és péksüteményeket árusít. A dumaszekcsői fmsz. ha­lászcsárdája a vár mellett ka­pott helyet. Itt is, mint a leg­több vendéglátó helyen — már június 13-án déltől vár­ják a vendégeket. A haiasz- esárdában cigányzene mellett 3000 adag halászlét, 1000 adag rántotthalat, 25—30 hektoliter sört. 1500 üveg hűsítőitalt fo­gyaszthatnak a vendégek. A villányi körzeti fmsz lacikony­hájában virslit és debrecenit is árusítanak, ez a lacikonyha körülbelül ezer embert tud vendégül látni a várfesztivál idején. A vajsailói körzeti fmsz ugyancsak a várkertben ka­pott helyet. A földművesszö­vetkezet pavilonjában disznó­toros ételeket árusítanak. A pavilonban és kert helyiségé­ben 3000 adag disznótoros ételt szolgálnak fel. A siklósi körzeti fmsz várkerti falatozó­jában virslit, debrecenit, sort és hűsítőitalokait kaphatnak a vendégek. A siklósi éttermek tevékeny ségét egészíti ki a sellyei fmsz-nek a siklósi járási ta­nács udvarán létesülő úgyne­vezett „Kossuth-kunyhó”-ja. amelyben főtt ételekhez, hű­tött italokhoz juthat a közön­ség. A kunyhóban 200 vendé­get tudnak kiszolgálná egy­szerre. A várfesztivál idejére léte­sített vendéglátó és ajándék- árusító pavilonok június 13­án déli 12 órátcfl 20 óráig, június 14-én reggel 7 órától 22 óráig tartanak nyitva. Több vendéglátó üzem meghosszab­bított nyitvatartással üzemel. A siklósi Központi Étterem és a Vár Étterem június 15-én hajnali négy óráig lesz nyitva. A siklósi presszó és a 17. sz. falatozó 14-én 24 óráig, a 19. sz. cukrászda és a várbisztró június 14-én 22 óráig üzemel. Mint a címben közöltük, a várkert hordókorzóján 53 hordót, 12 féle bort vonultat­nak fel a pécsi és a villányi állami gazdaságok, a villányi, a siklósi, a villánykövesdi, a mohácsi és a kisharsányi ter­melőszövetkezetek, valamint az egyéni termelők. Lesz olasz rizüing (száraz), ólaszriziing (édes), cirfandli, nagyburgun­di, édes kadarka, oportó, bá­náti riziing, siller. Czompó Sándor traminijával és Kar­dé Mihály zsöldszil váni j á val, valamint nagyburgundi borá­val az egyéni termelőket kép­viseli. A hordókorzóra vég­eredményben 54 és fél hektó- liter bort visznek. A várfesztivál napján erő­sebb forgalomra számit az AKÖV és a MÁV is. A Pécs­ről Siklós felé közlekedő vo­natokat megerősítik, a szoká­sénál nagyobb szerel vényeket indítanál?. Pécsiről Siklósra reggel 6,00, 6,47, 7,36, 7,55 óra­kor indulnak vonatok. Siklós­ról 17.15, 18.05, 19.27 és 20.02 órakor indulnak vissza a meg­erősített szerelvények. A sely- lye—siklósi vonal vonatait is megerősítik. Az AKÖV a me­netrendben egyébként is meg­hirdetett járatait közlekedteti, ezeket kívánságra megerősíti, és Harkány—Siklós között in­gajáratot létesít. Vasárnap reggel 6,15 órakor indul gyors­járat Harkányba, ezt köve­tően 6,30 és 8,00, valamint 9,15 órakor indítanak autóbuszokat Harkány felé. Amennyiben a Siklósra utazók ilyen igényü­ket bejelentik a Harkányban j szolgálatot teljesítő forgalmi j szolgálattevőnek, Harkány— Siklós között rendkívüli jára­tokat iktatnak be. A június 14-i, reggel 7,10 órakor induló pécs—siklósi autóbuszjáratot különkocsival erősítik. A várfesztivál alkalmából a Moziüzemi Vállalat egész na­pos filmvetítést biztosít a sik­lósi Táncsics filmszínházban. Délelőtt 9—11 óra között foly­tatólagos híradó műsor lesz, ebben a heti híradón és sport­híradón kívül öt szórakoztató kisfűmet láthat a közönség. 11 órától a Púpos című széles­vásznú, színes, kalandos fran­cia filmet tűzik műsorra. Dél­után 2—5 óra között ismét híradó-műsort vetítenek. Este fél 6 és 9 órakor Federico Fellini Fesztivál-díjjal kitün­tetett Nyolc és fél című film­jét adják a moziban. A várfesztivál változatos műsorából a Siklós környéki községekben azok is kapnak némi Ízelítőt, akik nem utaz­nak be a járási székhelyre. Villányban, Beremenden, Na®rharsányben, Harkányban, Csányoszrón és Sellyén térze­nét adnak a feszti válom részt­vevő zenekarok. A térzene idejére a vendéglátó egységek mozgóbüíéket állítanak fel. Az egészségügyi miniszter látogatása Pécsett Az egy elemi építkezésekről, a távlati tervekről, a felszabaduló épületek hasznosításáról tárgyaltak az egyetemen Zala és Tolna megye után tegnap Pécsre látogatott dr. Szabó Zoltán elvtárs egészség- ügyi miniszter a minisztérium több munkatársának kíséreté­ben. Szabó elvtárs először a megyei pártbizottságot keres­te fed, majd a Pécsi Orvostu­dományi Egyetemre látoga­tott. Az egyetemre elkísérte Pap János elvtárs, a megyei pártbizottság titkára, Palkó Sándor elvtáirs, a megyei ta­nács végrehajtó bizottságának elnöke, Körösi Lajos eivtárs, a Pécs város Tanácsa Végre­hajtó Bizottságának elnöke és Szenüstuányi Gyuláné elvtárs­inő, a pécsi városi pártbizott­ság osztályvezetője. A tanács­kozáson részt vett dr. Cholno- ky László egyetemi tanár, a Pécsi Orvostudományi Egye­tem rektora, dr. Tényi Jenó, az egyetemi pártbizottság tit­kára és az egyetem több pro­fesszora. Megvitatták az orvostudo­mányi egyetem fejlesztését, az egyetemi városrész építését, a távlati terveiket. Szóba került a klinikai tömb átadása után a városunkban felszabaduló egészségügyi intézmények épü­leteinek feddiasználésa is. Beszélgetés közben dr. Sza­bó Zoltán miniszter elvtárs el­mondotta.: „Életem legszebb idejét Pécsett töltöttem el. eb­ben a városban jártam gim náziumba és az egyetemre Akik itt ülnek ezen a tanács hozáson, életemnek ehhez t korszakához szorosan hozzá tartoznak. Mindig úgy jövöl Pécsre, most is úgy jöttem mintha hazajönnék”. A továbbiakban elmondot ta, hogy a minisztérium köz ponti kérdésként kezeli a Pé esi Orvostudományi Egyetem helyzetét, jövőjét. Helyesnél tartotta azt az elképzelést hogy a klinikai tömb átadás sa után felszabaduló egészség- ügyi intézmények épületeibe* területi funkciót betöltő gyó­gyászati intézetek kapjanak helyet. A most épülő egyetemi vá­rosrész első ütemében kialaku a 400 ágyas klinikai tömb amelyet előreláthatólag 196; szeptemberében adnak át ren­deltetésének. A köyetkezd ütemben építik fel az úgyne­vezett elméleti tömböt, ame­lyet 1967-ben bocsátanak az orvosképzés rendelkezőmre, amikoris a pécsi tudómé-iy- egyetem fennállásának 60 J. évfordulóját ünnepük. De már előre veti szükségességét a harmadik ütemben megvaló­suló 450 ágyas újabb klinikai tömb is. A tegnapi tanácskozásén olyan megáilapodások szület­tek, amelyek szerint a mi­nisztérium is, a meg; és a város párt- és tanácsi vezetői, valamint az egyetem vezetői szükségesnek tartják a har­madik ütem megvalósítását, a 450 ágyas újabb klinikai tömb megépítését Pécsett. 'ír­ről is döntöttek, hogy az így felszabaduló épületekben he­lyi rendeltetésű gyógyászati intézményeket helyeznek el. Ennek részletes terveit gaz­dasági és igazgatási lebonyo­lítását már a közeljövőben pontosan kidolgozzák. Végül olyan elvi megállapodás szü­letett, melynek értelmében szükséges a jelenlegi 300 férő­helyes egyetemi kollégium mellé egy újabb 400 férőhe­lyes kollégium megépítése táv­latokban és a lehetőségek sze­rint. Az egészségügyi miniszter és kísérete a megyei és váro­si párt- és tanácsi vezetők kíséretében délután felkeres­te az egyetemi városrészt, hogy a helyszínen tájékozód­jon az építkezés helyzetéről. vány hosszú évek éta nem sújtotta Pécs lakosságát. Mindezt azért bocsátottuk, előre, mert egyenesen kiáb­rándító az a látvány, amely az embert ebben az intézet­ben fogadja. A kellemetlen meglepetések már a külváro­si pályaudvar mögött meg­kezdődnek. Noha az intéz' t csak száz méterre lehet a vas­úttól, e százméteres útszakasz olyan elhanyagolt, hogy a gén- kocsi valóságos porfelhőben érkezik oda. Amikor az utas kiszáll, egy földszintes, málló vakolattá, sivár házat lát. A vezetői iroda és a fertőtlenít > tíz dolgozójának tartózkodó helye egy olyan eementpad- lós, elhanyagolt helyiség, amely inkább mosókonyhának felelne meg. A bútorok roz­zantak, csatornázás áz épület­ben nincs. A szennyvíz a semmit sem derítő gödrön át egyenesen a Tettye-patak'-a ömlik, amely délnyugat felé folyik tovább, a zöldséges!: *- tek köz.ött. Elképzelni is rossz, hogy a patak fertőzött vizé­vel salátát öntözhetnek! Az intézet tíz dolgozójának csak egy öltözője van, noha elemi szabály, hogy kettőre volna szükség, hiszen fürdés után nem szabadna a fertő­zött munkaruhát megérinteni. És vaa panasz még más is, mutatójául annak, hogy ta­rosunk e fontos intézmén- él- lehetetlenül elhanyagolták. A nóta régi. Ha a városi ta­nácsnak pénze van, nincs ka­pacitás, ha kapacitás van, nincs pénz. Közben telnek- múlnak az évek, minden ma­rad a régiben, és a nagyobb vidéki városok megelőznek bennünket. Szeged néhány éve kapott modern fertőtlenítőt kétmillióért, a debreceni tár­sa is korszerű voltáról neve­zetes, Miskolcon pedig most építenek újat. Csak Pécs ma­rad, pedig a városi KÖJÁLL nem ragaszkodik a kétmillió­hoz, megelégedne eggyel is} mert takarékos felhasználás esetén nemcsak bővítésre korszerűsítésre, csatornázik;-:: hanem még az út perlalanílá sara is futna belőle. — Magyar — Nemcsak hanyagság Ritkán emlegetett, fontos in­tézmény a Fertőtlenítő Inté­zet. Nélküle nem tudna meg­lenni a város. Az évi adatok szerint kétezer személyt ke­zelnek, ezenkívül 500 olyan lakást fertőtlenítenek, amely­ben járványos beteg vagy el­hanyagolt személy él. Ehhez számítandók a légytelenítések, amelyet évi 10—15 tsz-ben, üzemi konyhán, szociális ott­honban és egyéb helyen bo­nyolítanak le, valamint a strandok környékén, illetve vizenyős helyeken történő szú­nyogirtások, amelyek évente több négyzetkilométernyi te­rületet szabadítanak meg e kellemetlen rovaroktól. Jó­részt a fertőtlenítő intézetnek köszönhető, hogy a szórványo­san jelentkező vérhas, tífusz, paratífusz és egyéb járványo­kat hamarosan lokalizálni tud­VIZSGA Tegnap az Olimpia étteremben és konyhájában a Keres kedelmi és Vendéglátóipari Sza kiskola III-os végzős növendé kei tettek szakmunkás-vizsgát. Húsz felszolgáló és tizenhá rom szakács elméleti és gyakorlati vizsgán számolt be tanultakról. _ A LEC/NÉPSZERŰBB emberek — Az alagsorban ottmaradl a törmelék, tessék már elhor- datni! — Megnézhetjük-e a ház­mesteri lakást, Józsi bácsi? A most befejezés előtt álló öntöttházról van szó. A jö­vendő „házmestemé” szeretni a lakását látni. Nem csoda, hs türelmetlen, mert nagyon szét otthon várja majd itt az ú; lakókat. Ilyen kérelemnek ne­héz ellentállni. Különben is szokássá vált, hogy az új la­kók — főleg a szövetkezetiek — már akkor „kirándulnak’ az új-mecsekaljai építkezés­hez, amikor csak éppen a fa­lak állanak. A parketta he­lyét még homok és törmelék borítja, de már tervezgetnek hol áll a szekrény, a heverő a lámpa, a rádió, hol szoríta­nak helyet a gyerekeknek, a sok holminak, hova nyílnak az ablakok, mífyen a kilátás merre van a fűszerüzlet, hol a buszmegálló... — megany- nyi új de egyelőre örvende­tes probléma —, mert való igaz: nincs nagyobb boldog­ság manapság, mint kinyitni kulccsal a szép és saját összkomfortos új lakás ajta­ját ... Csoda-e. ha az építők (le­számítva az itt-qtt előforduló kivitelezési hibákat, de ne le­gyünk rosszmájnak) napjaink legnépszerűbb emberei. Rab Peren« — Mi lehet az oka az építő­ipari munkaerőhiánynak? —• kérdezem tőle. — Ezen már sokat tűnőd­tünk. Mindenesetre nekem körülbelül 220 emberem van, de még ötvenet tudnék fog­lalkoztatni, annyi itt a mun­ka. Augusztus húszadikára például az öntött házat át szeretnénk adni, de közben a nyár végétől számítva, mond­juk húsznaponként át kell ad­nunk egy-egy kockaházat is. Az emberek lakni akarnak minél előbb és az idő bizony szorít bennünket Munkaerőhiány? Nem egy építőmunkás a termelőszö­vetkezetekben helyezkedett el. Munkájukra persze ott is szükség van. de előnnyel is jár. Lehet, hogy két-három- száz forinttal kevesebbet ke­resnek a szövetkezetben, vi­szont nem kell utazgatniuk hajnalban, nem élnek külön a családtól és a háztáji sem kutya. Mindeme előnyökkel szemben maga az építőipar pedig megsínyli a munkaerő­vándorlást. Erről csevegünk itt az épí­tésvezetői irodában, amikor barom assaoay kfieesi Schatz! Józsefet* • Laza a kupak a tintás­üvegen, Schatzl felszisszen Hiába, arasznyi tintapacni sötétlik a rajzon. Nem is csoda, mert lepedőnagyságú rajzok tömkelegét teregetjük az asztalon. A rajzokon pedig számok, vékony és vastag vo­nalak szigorú szögekben, jelek és nyilak — nos, ez itt lenne a „jövendő” képe Uj-Mecsck- aljának. Az ablakon kilátni a távoli parlagra, gödrök, derékig érő fű, zsombék, ősszel talajvíz, télen jég, igazi grund a gye­rekeknek. Nem sokáig. Ide épül a toronyház munkásszál­ló jelleggel. 12—15 emeletesre tervezik. Amoda pedig a leg­korszerűbb orvosi rendelőinté­zet hetvenezer fős kapa­citással. befejezik talán három éven belül az áruház építését is, jövőre meg elkezdik a na­gyon inpozáns, szögletes C- aíakú lakóház építését éppen a postával szemben százhar­minchét lakással, alul pedig üzletsorral, ÁPISZ-bolt, do­hányáruda, eszpresszó, cuk­rászda, könyvesbolt, édesség­bolt, patyolat, vegyesipari részleg, szabóság, halüzlet, TüZÉP-iroda, Toto-Lottó, zöldség és gyümölcs, női, fér­fifodrászat és egyebek. Fiatal technikus féle hord­ja-viszi a rajzokat a másik szobából. — De nem ezt, hanem a másikat, az ABC-áruházét hozzad most... — Nem találod, Karcsi fiam? — szól át az építés- vezető, Schatzl József. Az ÁBC-áruház pedig a Szigeti út torkolatánál épül fel a panel és a kockaházso­rok végén. Ebben az áruház­ban pedig megint különféle árudák oldják meg majd a lakosság vásárlási igényét, végre valahára. — Mennyi lakója van jelen­leg Uj-Mecsekaljának? — Tizenhárom—tizennégy­ezer. Ez az. És van két élelmi­szerbolt, két hentesbolt- agyonzsúfolva, örökös sor- banállással, tülekedéssel, át- kozódással. Emlékszem én valamiféle rendeletre, misze­rint a lakóházakkal egyidő- ben kell „kialakítani” az üz­lethálózatot is. Itt másképpen történt. De kész az ellenérv is: „Minél több lakást először, ez a lényeg.” Ez is igaz. Meg az is, hogy a „mindenáron la­kást!” — igyekezet révén az ötvenes évek első felében egy miniszteriális személy Pá­rizsban vásárolta meg azok­nak a CSÜ-épületeknek típus­tervét, amelyek már akkor sem értek semmit, amlko még papíron voltak. Felépítet ték itt, Uj-Mecsekalján ; CSÜ-épületeket fürdőszobi nélkül. Szűk, keskeny kis la kasok hihetetlen rossz alap rajzzal. Mindegy, változtatn ezen aligha lehet, szerencsén kevés ilyen épület van ezei az új lakótelepen. — Melyik a legszebb, leg célszerűbb lakás ön szerint' — kérdem Schatzl Józseftől — A hétemeletes épületei lakásai. Tágasak, kényelme sek, világos nagy ablakokkal Én is ott lakom. — Melyik volt a legrosz szabb lakás, amiben valah; lakott? — Mosókonyha a Garay ut cában. A fiam már sárgult i levegőtlen, egészségtelen lyuk ban. Tagbaszakadt, középkori férfi nyit be. Hivatalos papír hoz, egyik munkahelyről át helyezték ide a kocka-házai építéséhez a Bolgár-kertbe Lukács József művezető Schatzl figyelmesen elolvass, a papírt, aztán közli Lukács csal, melyik műszakban kezd je holnap a munkát, Az épí­tésvezető szemmeiláthatóar elégedett Egy munkássá több

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents