Dunántúli Napló, 1964. június (21. évfolyam, 127-151. szám)

1964-06-27 / 149. szám

4 NAPLÓ m jünitjb «. Befejeződött az országgyűlés júniusi ülésszaka (Folytatás az 1. Mairól). az emelkedő fogyasztás pedig lassan, de biztosan bővíti az áiruvá&asztékkal szembeni igé­nyeket. Különösem a KGST országokkal, valamint a többi szocialista országgal bővíthet­jük tovább — a már megkez­dett úton haladva — kölcsö­nösen a fogyasztási cikkeik cse réjét. Javítani kell a fogyasztási cikkek importjával kapcsola­tos munkát. A belkereskedel­mi szerveik befolyását az im­portra helyes tovább növelni. A szocialista országokból szár mazó importcikkekből folya­matosabbá kellene tenni a la­kosság ellátását. Jobban meg kell szervezni aiz importgépek és berendezések alkatrész- utánpótlását és gyors javítá­sát. Kívánatos jobban érvénye síteni azt az elvet, hogy csak olyan termékeket importál­junk, amelyekből a fogyasz­tók felkeltett igényeit később is ki tudjuk elégíteni. Rugalmasságon azt értjük, hogy a belkereskedelmi és ármegállapító szerveknek — a kereslet—kínálat tartós meg­változása esetén — legyen módjukban egyes cikkek árát korrigálni anélkül, hogy az egész árszínvonalat emel­nék. Tehát nem szabad ár­alakulásról, hanem továbbra is hatósági árjóválhagyásról vám saó, de úgy, hogy az Szovjet—svéd közös közleményt adtak ki gyarázat van; az, hogy a ke­reskedelem és az ipar fogas­kerekei nem mindig és nem mindenütt illeszkednek össze pontosan. A párt, a kormány szinte egész népünk már pár eszten­deje elvetette az autarchiás irányú gazdaságpolitikát, min­den konzekvenciájával együtt. De nemcsak a nehéziparban, hanem a fogyasztási cikkek termelésében sem rendezked­hetünk be önellátásra, mert ez r.agyon nagy luxus lenne, aminek végső soron csak a nép életszínvonala látná ká­rát. Nemcsak a mi országunk­ra érvényes elv ez. Törvény- szerű, hogy az iparilag fejlő­dő országokban a nemzeti ter­melés választéka szűküljön, a nemzeti fogyasztás választéka pedig bővüljön. Mert a nem­zetközi munkamegosztás las­san, de szisztematikusan kop­R ámutatott « legfőbb ügyész ezután, hogy olyan bűncselekményfajták, mint például a zsarolás, az orgaz­daság — amelyek a kapitalis­ta viszonyok között állandóan virulensek voltak — ma már szinte teljesen elenyésztek. Más bűncselekrnény-f aj iáknál, mint például az állam ellen elkövetett politikai büwselek- ményeknél is, jelentős csök­kenés tapasztalható. Egyes bűncselekmények elkövetésé­nek indító okai is megváltoz­tak; így például nyereségvágy bői elkövetett emberölés ma már alig fordul elő. R bűnesetek száma csökkend tendenciát mutat. A bűnözést kiváltó okok száma azonban még elég te­kintélyes; a bűnözés még ma is társadalmi jelenség. A közkegyelmi rendeletről szólva elmondta, hogy az el­sősorban a politikai bűncselek meny miatt elítélteket érintet­te s a megjelenése óta eltelt egy év távlatából megállapít­ható, hogy jelentéktelen azok­nak a száma, akik szabadulá­suk után újabb államellenes bűncselekményt követtek el. Társadalmi tulajdon megká­rosítása miatt kevesebb sze­mély került bíróság elé; az ilyen ügyekben bírósági eljá­ráson kívüli felelősségrevonást is alkalmazunk. A társadalmi tulajdonban okozott kár ösz- szege 1961-től 1963. végéig 40,7 százalékkal csökkent. Ez rendkívül biztató, és többek között arra is utal, hogy mind a társadalom, mind az arra hivatott szervek ellenőrzése sokat javult. A legfőbb ügyész megemlí­tette, hogy a bűnesetek csök­kenésének átalános tenden­ciáján belül az élet és testi épség ellen elkövetett bűntet­tek aránya — a vádemelése­ket tekintve — emelkedik. Ebben nagy szerepet játszik a közlekedési balesetek számá­nak ugrásszerű növekedése. Továbbiakban a legfőbb ügyész kijelentette: Hatékonyan kell fellépni a társadalmi tulajdon megkárosítói ellen. A társadalmi tulajdont ke­zelő szerveknek és dolgozók­nak nemcsak joga, hanem kö­telessége is, hogy a társa­dalmi tulajdon ellen vétőktől megköveteljék az okozott kár hiánytalan megtérítését, ezen a téren van fejlődés. A foko­zott követelmények támasz­tása azt is jelenti, hogy; az egyes árak ne merevedjenek meg hosszú időre. Továbbra is fontos feladat marad a bur­kolt áremelések meggátlása, büntetése. Budapesten és a nagyobb városokban pozitív hatású, hogy az éleilimiszerkiskeresde- lemben, az áruházi kereske­delemben és a vendéglátóipar­ban bizonyosfokú verseny van a szocialista szektor különbö­ző vállalatai között. Ez a ver­seny szocialista vállalatok kö­zött folyik, nem teszi uralko­dóvá a spontaneitást, semmi­féle anarchiát nem eredmé­nyez. Miután meghatározott keretek között folyik, főként élelmiszerek vonalán, ahol az áruk forgási sebessége gyors, a készletek növekedésére sincs említésre méltó negatív hatással, viszont nem árt, ha a fogyasztó „kegyéért” ver­sengenek a különböző vállala­tok. Nyers Rezső elvtárs ezután a bolti kiszolgálás és a ven­déglátás kérdéseiről és a ke­reskedelem dolgozóinak fel­adatairól beszélt, végezetül elmondta, hogy a miniszteri beszámoló szemléletét reális­nak tartja, bízik a belkeres­kedelem egészének további fejlődésében, ezért a minisz­teri beszámolót elfogadja. Nyers Rezső nagy tapssal fogadott beszéde után az el­nök Boros Gergely Békés me­gyei képviselőnek adta meg a szót. lem megsértőit erelyesen fele­lősségre kell vonni. A termelőszövetkezetektől a szerződéses kötelezettségek maradéktalan teljesítését kell megkövetelni. A szünet után az ország- gyűlés áttért az interpellá­ciókra. Ezt megelőzően az el­nöklő Vass Istvánné bejelen­tette, hogy Nagy Zoltán kép­viselőnek az országgyűlés leg­utóbbi ülésszakán Ózd város vizellátásával kapcsolatban előterjesztett interpellációjá­ra az Országos Tervhivatal el­nöke írásban adta meg a vá­laszt. A válaszlevelet Huber Lajos, az országgyűlés jegy­zője olvasta fel. Az Országos Tervhivatal el­nökének válaszát az interpel­láló képviselő és az ország- gyűlés elfogadta. Dr. Bognár József képviselő a pénzügyminiszterhez és a külügyminiszterhez intézett interpellációt. — Milyen intézkedéseket tett és tesz a magyar kor­mány, hogy a hazánk terüle­téről elhurcolt és vissza nem adott javakért megfelelő kár­talanításban részesüljünk — hangzott dr. Bognár József kérdése. Az interpellációra — a kül­ügyminiszterrel egyetértésben dr. Tímár Mátyás pénzügy- miniszter válaszolt. — A kérdés felvetése telje­sen indokolt. A háború vé­gén jogtalanul elhurcolt ma­gyar javak értéke sok milliár- dot tesz ki. Annak érzékelte­tésére, milyen halmas érték­ről van szó, elég utalni arra, hogy több tucat gyár, teljes gépparkját, az említett gördü­lőanyagokon kívül a MÁV pá lyafelépítményi anyagának je lentős részét, többszázezer tonna mezőgazdasági terméket és ipari nyersanyagot, hat­százezer szarvasmarhát, más­félmillió sertést, 250 000 lovat és a gépkocsiállomány több mint 90 százalékát elhurcol­ták. Ezenkívül — mint isme­retes — elhurcolták a ma­gyar koronázási ékszereket, valamint kulturális javaink je lentős részét is. — E tények alapján úgyne­vezett vagyonjogi tárgyaláso­kat folytattunk és a jövőben is folytatunk számos ország kormányával. E tárgyalásokon egyfelől a mi igényeink, más­felől az egyes országok részé­ről Magyarországgal szemben támasztott követelések alkot­ják a tárgyalás anyagát A továbbiakban a legfőbb ügyész hangoztatta, hogy biz­tosítani kell az egyéni és tár­sadalmi érdekek összhangját. Szénási Géza ezután a leg­utóbbi vizsgálatok tapasztala­tai alapján megállapította, hogy az ügyészi és bírói szer­vek — a még meglevő hibák ellenére — eredményeket ér­tek el a jogpolitikai elvek gyakorlati megvalósításában. A legfőbb ügyész beszéde befejező részében hangsúlyoz­ta, hogy szocialista államunk továbbfejlesztésének kulcs­kérdése a szocialista demok­ratizmus mind szélesebb körű kibontakoztatása; az, hogy a lakosság minél szélesebb ré­tegei kapcsolódjanak be köz­vetlenül is a közügyek inté­zésébe. E célok segítését szol­gálják a társadalmi bíróságok, amelyeknek száma a korábbi ezerötszázról mintegy kétsze­resére emelkedett. Szénási Géza befejezésül kérte, hogy az országgyűlés fogadja el a beszámolót. Oláh György Szolnok me­gyei képviselő szólalt fel ez­után. A bűnözés élleni küz­delemmel foglalkozva hangsú­lyozta, hogy az eddiginél ha­tékonyabb megelőzéssel min­den bizonnyal tovább csök­kenthető az ekövetett bűncse­lekmények száma. Dr. Tatár Kiss Lajos, Hajdú Bihar megye képviselője, a társadalmi bíróságok tevékeny ségével foglalkozott felszóla­lásában. Dr. Tatár Kiss Lajos a leg­főbb ügyész beszámolójával egyetértett, s javasolta annak elfogadását. Ezután dr. Szénási Géza válaszolt a felszólalásokra, majd az országgyűlés a leg­főbb ügyész beszámolóját jó­váhagyólag tudomásul vette. Az elnök szünetet rendelt el. — A legtöbb országgal a lényeges kérdéseket már ren­deztük. Alapos reménnyel mondhatom, hogy újabban a magyar—osztrák vagyonjogi tárgyalásokon is — a kölcsö­nös igények méltányos figye­lembevétele alapján — meg­egyezésre van kilátás. — Még néhány viszonylat­ban rendezetlenek ezek a kér­dések, igy például az Egyesült Államok, a Német Szövetségi Köztársaság vonatkozásában. Rendezésük azért is fontos, mert elősegíti külpolitikánk alapvető elveinek, így a kap­csolatok normalizálásának ér­vényesítését ezeknek az orszá­goknak a vonatkozásában is. Varga Gábomé, Borsod me­gyei képviselő a második öt­éves terv Borsod megyei be­ruházásai, ezen belül elsősor­ban a lakásépítkezések meg­valósítása ügyében az építés­ügyi miniszterhez és az Orszá­gos Tervhivatal elnökéhez in­tézett kérdést. Az interpellá- lációra az Országos Tervhiva­tal elnökével egyetértésben dr. Trautmann Rezső építés­ügyi miniszter válaszolt. Trautmann Rezső válaszát az interpelláló képviselő és az országgyűlés tudomásul vette. Ezután Háner József buda­pesti képviselő interpellációja következett a nehézipari mi­niszterhez a budapesti vegyi­művekből kiáramló levegő- szennyező gázok megszünteté­se tárgyában. Dr. Lévárdi Ferenc válaszát mind az interpelláló képvise­lő, mind az országgyűlés el­fogadta. Ezután Háner József ter­jesztett be interpellációt a földművelésügyi miniszter­hez, majd Sárfi Rózsa Sza­bolcs megyei képviselő inter­pellált az egészségügyi beru­házásoknál tapasztalható el­maradások ügyében, Szobek András Békés megyei képvi­selő pedig az egyes építési anyagok időszakos hiánya ügyében interpellált. Az ille­tékes miniszterek válaszát a interpelláló képviselők és az országgyűlés egyaránt elfogad­ták. Ezzel az országgyűlés ülés­szaka befejeződött. Az ülés Vass Istvánné elnök zárszavá- i val ért véget, (Folytatás az 1. oldalról) Mint a közlemény megálla­pítja, a szovjet—svéd kapcso­latokat a jószomszédi viszony jellemzi, e kapcsolatok kielé­gítően fejlődnek A felek kife­jezésre juttatják azt az elha­tározásukat is, hogy tovább erősítik a két ország baráti kapcsolatait. A szovjet fél kijelentette, nagyra értékeli Svédország semlegességi politikáját, s vé­leménye szerint e politika nagy mértékben hozzájárul Észak-Európa nyugalmához és stabilitásához, A Szovjetunió és Svédország ismételten kife­jezésre juttatták azt a szándé­kukat, hogy minden eszközzel elősegítik a feszültség enyhí­tését, az Európa békéjének megszilárdítását célzó intézke­dések megvalósulását. A közlemény hangsúlyozza, igen fontos a mesterséges aka dályoktól mentes nemzetközi kereskedelem fejlesztése. A szabad kereskedelem elősegíti a politikai feszültség enyhü­lését, egyúttal jobb viszonyt teremt az országok között. Ezzel kapcsolatban a két fél kijelenti, a közeljövőben tár­gyalások indulnak hosszúle­járatú szovjet—svéd kereske­delmi egyezmény megkötésé­ről. Mindkét ország növelni kívánja a kereskedelmi for­Róma. A . Moro-kormány — ponto­sabban a kormányon belüli kereszténydemokrata több­ség — elszenvedte első par­lamenti vereségét. A képviselőház a Kommu­nista Párt, a Baloldali Szo­cialista Párt és a jobboldali pártok 228 ellenszavazatával, illetve a kormányban részt ve­vő szocialisták, szociáldemokra ták és köztársaságpártiak tar­tózkodásával visszautasította a kereszténydemokraták köve­telését, hogy a költségvetésben újabb kb. 150 milliós segélyt folyósítsanak a magán — te­hát az egyházi iskoláknak. A szavazást — miután a szocialisták visszavonták mó­dosító javaslatul — a kom­munisták kezdeményezték. A javaslat mellett csupán a 221 kereszténydemokrata képviselő szavazott. A kormány ily módon ki­sebbségre került. A Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának péntek délelőtti ülésén Togliatti, a párt főtitkára a parlamenti szavazással foglalkozva, a A MAGYAR RÁDIÓ PÉCSI STÚDIÓJÁNAK 1964. június 27-i, szombati műsora a 223,8 m középhullámon: 17.30: Szerb-horvát nyelvű műsor: ötven évvel ezelőtt... — össze­állítás. Szombat esti muzsika. 18.00: Német nyelvű műsor: Nevess" velünk... — .Vidám zenés összeállítás. 18.30: Magyar nyelvű műsor: .. A mikrofon előtt... Beszélge­tés Balatonyi Dezsővel, az OTP Baranya megyei vezetőjével. 18.40: Zenélő levelezőlap. 19.10: Dél-dunántúli híradó. 19.25: Levelekre válaszolunk. 19.35: Nyári képek a mecseki tu­ristaházakból. — Riportössze- állitás. 19.57: Műsorismertetés. 20.00: Műsorzárás. SZÍNHÁZ: Szabadtéri Színpadon. Nebáncs- virág (este 8 órakor). Kedvezőtlen idő esetén a Nemzeti Színházban. mozi: Rövidítések: szv =■= szélesvásznú, szí. = színes. Park: Nemo kapitány (szv., szi., 4, fél 7 és 9 órakor). A harmadik előadás jó idő esetén a kertben. Petőfi: Nemo kapitány (szv., szi. fél 4, 6 és fél 9 órakor). Kossuth: Most és, halálom órá­ján (szv., fél 5, 7 és fél 9 órakor). ' Kossuth Híradó Mozi: Magyar híradó, Múzeumban, Baraboata álma, Piccoló, Hogyan örökítették meg a mozgást, WWt, világbift galmat. Megegyezésre jutot­tak abban is, hogy hasznosnak tekintik a Svédországba irá­nyuló szovjet kivitel növelé­sét. Szovjet részről ugyanak­kor kijelentették, hogy készek nagyobb mennyiségű acélcsö­vet rendelni Svédországtól a Szovjetunióban épülő gázve­zetékek számára. A felek elhatározták, hogy fokozzák együttműködésüket mezőgazdasági kérdések meg­oldásában is. Svéd részről meghívták Konsztantvin Rod- nyev miniszterelnök-beiyet- test. a tudományos kutatások egybehangolására alakult szoV jet állami bizottság elnökét, tegyen hivatalos látogatást Svédországban. A közlemény hangoztatja, megvizsgálták a légiforgalom problémáit is, és ezzel kapcso­latban további tárgyalásokra kerül majd sor. A felek megelégedéssel álla­pították meg, hogy a Szovjet­unió miniszterelnökének svéd­országi, és a svéd miniszter- elnök Szovjetunióbeli látoga­tása, valamint az államférfiak véleménycseréje kedvezően járul hozzá a Szovjetunió -és Svédország baráti kapcsolatai­nak sokoldalú együttműködé­sének további fejlődéséhez — állapítja meg befejezésül a közös közlemény. többi között kijelentette; új és súlyos helyzet állt elő. A kormánytöbbségen belül drámai módon bekövetkezett szakadás gyakorlatilag lehe­tetlenné teszi a kormány te­vékenységének folytatását. Togliatti követelte a kormány lemondását. Fogadás Varsában Tito tiszteletére Varsó: Pénteken este Wdayslaw Gomulka, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizott­ságának első titkára és fele­sége, továbbá Aleksander Za- wadzki, a Lengyel Államta­nács elnöke és felesége foga­dást adott Joszip Broz Tito jugoszláv köztársasági elnök és felesége tiszteletére. A fogadáson Aleksander Zawadzki, a Lengyel Állam­tanács elnöke és Joszip Broz Tito mondott pohárköszi'.nlőt. adó, A kibernetika. (Előadások 11 órától 3 óráig folytatólagosan). Epitők Kultúrotthon»: A rendőr­ségen történt (5 és 7.). MccicK- alja: Nyáron egyszerű (szv., 7). Fekete Gyémánt (Gyárváros): Utolsó ítélet (szélesvásznú 6 órai- Pécsszabolcs: Az arénában 4- A rossz játék (5 és 7). Vasas n.i A nap vége (szv., 7). Mohács: Mand­rin kapitány (szv., 8 és I). Pée»- várad: A pénzcsináló (szv., 8). Siklós: Amikor jön a macska (szv., szi., fél 9). Szigetvár: Gól büntetésből (fél 7 és fél 9). Bere- mend: Szélvihar (8). Bóly: Külön asztalok (8). Harkány: Szerelme­sek találkozása (fél 7 és í). Mágocs: Robin Hood új kalan ljai (szi., szv., 8). Sellye: Uj Gilgames (szv., 8). DUNANTÜLI NAPLÓ A Magyar Szocialista Munkáján Baranya megyei Bizottság. és a megyei tanács lapja. Főszerkesztő: Vasvári Ferenc.. Szerkesztőség: Pécs. Hufty-.üi János út 11. Telefon: 15-32, 15-33; 17 Óra után: 60-11 Belpolitikai rovat: 31-63 Kiadja: a Baranya megyei Lapkiadó Vn' a- Felelős kiadó: Braun Káro.v Kiadóhivatal: Pécs. Hunyad m 11 Telefon: • 15-32. 15-33. 50-00 PÉCSI SZIKRA NYOMDA Pécs. Munkácsy Mihály u IC «i Felelős vezető- Melles Rezső. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a helyi postahivatalok* nál és kézbesítőknél. Előfizetési díj i hónapra 12.— VI» IndegefeK.&'tti. tatja a termelés választókat, Fogyasztási árpolitikánkról Ha fogyasztási árpolitikán­kat tesszük mérlegre, meg­állapítható, hogy az lényegé­ben helyesnek bizonyult. A főbb cikkeknél a rögzített árak jól védik a fogyasztók érdekeit. Az áruk nagyobb há nyadánál — természetesen nem alapvető közellátási cik­kek esetében — azonban indo­koltnak látszik a fogyasztói árak rugalmasabb kezelése. R legfőbb ügyész beszámolója állami-, munka- és tervfegye. Az ebédszünet után Vass Istvánné elnökletével folyta­tódott a tanácskozás. A tárgy- sorozat szerint dr. Szénási Géza legfőbb ügyész beszá­molója következett, a törvé­nyesség helyzetéről a Magyar Népköztársaságban. Kiemelte, hogy a Magyar Népköztársaságiban a törvé­nyes rend és a törvényesség szilárd; törvényeink a társa­dalom egészének és ezzel össz­hangban az egyén boldogulá- V sát szolgálják, büntetőtörvé- nyeinktöl kizárólag annak van oka tartant, aiki szembe­szegül a törvényes rendelke­zésekkel, A Magyar Népköztársaság büntető törvénykönyve és a büntető eljárásról alkotott tör vény, illetve törvényerejű ren (felet hatálybalépése óta eltelt két esztendő tapasztalatai azt bizonyítják, hogy az új bünte­tőkódexek megfelelnek az élet követelményeinek. Bíróságunk, ügyészségünk és rendőrségünk lelkiismeretes munkáját di­cséri, hogy az új büntető ren­delkezések végrehajtása és gyakorlati alkalmazása — az ország egész területén — úgy­szólván zökkenőmentes. Ezek a jogszabályok több olyan új rendelkezést tartalmaznak, amelyek a megváltozott társa­dalmi és gazdasági viszonyok között feltétlenül alkalmasak a szocializmus építésének ha­tékonyabb szolgálatára. Alkal­mazásuk előmozdítja a tör­vényesség további szilárdítá­sát, hozzájárul a közrend és a közbiztonság megerősítéséhez, védelmet nyújt a társadalmi rendünk vagy annak gazda­sági alapja ellen támadókkal szemben. Az új büntetórendelkezések helyes gyakorlati alkalmazá­sához igen nagy segítséget nyújtott a jogpolitikai irány­elvekről szóló kormányhatáro­zat. A társadalmi együttélés szabályaival konokul szembe­helyezkedő törvénysértőkkel és a visszaesőkkel szemben a bűnüldöző szervek munkáját egyre inkább a kellő szigor jellemzi, amely nem mond­ható el az egyéb köztörvényi ügyekben történő ítélkezések­ről. Bíróságaink differenciál­tabban járhatnának el, mert ez adott esetben szigort is je­lenthet, nem csupán enyhesé­get. Kedvezően álakul a kife­jezetten nevelő jellegű intéz­kedések aránya. Ezután arról beszélt dr. Szé­nás! Géza, hogy a társadalom segítsége nélkül bűnüldöző szerveink önmagukban nem képesek a bűnözés alakulásá­ban jelentős szerepet játszó, negatív jelenségek kiküszöbö­lésére, és felhívta a figyelmet a társadalmi bíróságok fontos szerepére. Interpellációk a parlament ülésszakán Leszavazták az olasz kormányt a parlamentben

Next

/
Thumbnails
Contents