Dunántúli Napló, 1964. június (21. évfolyam, 127-151. szám)
1964-06-27 / 149. szám
»«4. JŰNfOS 27. NAPLÓ 3 Tanulmányutakkal folytatódtak a Pannónia mezőgazdasági napok IIUTÄINI A három rendező megye péntekén megosztva látta vendégül a Pannónia napok résztvevőit. A hajnali órákban külön buszok vitték a nö vényvédelmi szekció vendégeit Kaposvárra, a borgazdasági szekció résztvevőit pedig Szekszárdiba, ahol, a délelőtti órákban az elméleti előadásokon, délután pedig tanulmányi kirándulásokon vettek részt. A takarmánylermesztés íeHefősései A takarmányozási szekció második napi ülése Pécsett, a v "rosi tanács nagytermében kezdődött A tanácskozás fő előadója ezen a napon d r. K u r nik Ernőc. egyetemi tanár, a mezőgazdasági tudományok doktora, a Délkeletdunántúli Mezőgazdasági Kísérleti Intézet igazgatója volt. Előadásának címe: „Baranya megye takarmánytermesztésének lehetőségei különös tekintettel a fehérje-ellátásra” elsősorban baranyai szakembereket, termelőszövetkezeti agronómusokat, tehát megyebelieket vonzott. Dr. Kurnik Ernő előadásából mindenekelőtt azt a tanulságot vonhattuk le, hogy megyénkben még koránt sincsenek kihasználva a fehérje takarmány termesztés lehetőségei. Megyénk évi csapadék- mennyisége — különösen a sásdi, sellyei és szigetvári járásokban, ahol eléri az évi 700—800 millimétert — sokkal magasabb, mint á szomszédos Tolna megyéé, ahol az in tézet működik. A lucerna, vöröshere és más takarmányok termesztésére szinte az egész megye területén jók az adottságok, mégis Baranya évről évre takarmányhiánnyal küzd. mert a jó adottságok ellenére kicsik a hozamok. Előadásában rámutatott a takarmányhozamok növelésének lehetőségeire és módjaira, arra, hogy a megye egyes tájegységeinek adottságait milyen takarmánynövények tér mesztésével lehet a legjobban kihasználni. A növényi fehérjét — az évek óta folyó kísérleti eredmények szerint — legolcsóbban a napraforgóban, és szójában tudjuk' előállítani. Borsóhói és szójából sajnos ma még kevés a vető mag. ezen a termelőszövetkezetek úgy tudnak segíteni, ha három-négy tsz társul, egyik megtermeli a borsót, másik a szóját, harmadik a bükkönyt s ellátják egymást vetőmaggal. Az utóbbi években legjobban bevált tavaszi takarmány keverék a borsós napraforgó, mely majdnem teljesen kiszorította már a régen oly közkedvelt zabosbükkönyt. Leghelyesebb, ha á tsz-ek szakaszosan vetik úgy, hogy a keverék aránya 25—30 kilogram borsó és 65—70 kilogramm napraforgó legyen. Másik ilyen sláger a szójás silókukorica, ami megoldja a silótakarmányok keményítőfehérje arányát. A lucerna hozamának növelésére a borsós lucerna termesztést javasolta. A mohácsi járásban pél dául az elmúlt két évben egymás után a borsóval telepített lucernák adták a legmagasabb termést abban az esetben, ha a telepítést nem nyár végén, hanem március hónapban végezték. Javasolta továbbá a baltacím termesztésének bevezetését és tanács ként elmondta, hogy tarlóvetésre a takarmányok közül kizárólag napraforgót érdemes alkalmazni. Az előadást kiegészítve hozzászóllak a témához Vermes Ferenc mérnök, az iregszemcsei Kísérleti Intézet munkatársa és Varsányi József, az iregszemcsei Kísérleti Intézet tudományos munkatársa Délután a szekció résztvevői a Délkeletdunántúli kísérleti Intézet bicsérdi telepére utaztak, ahol a takarmánytermesztési kísérletek bemutatásán vettek részt. Majd az esti órákban a szentlőrinci tangazdaság vezetői és dolgozói látták vendégül a szakembereket. Borászati szakemberek tanácskozása Szekszárdon A Pannónia mezőgazdasági napok keretében tegnap Szekszárdon borászati szakemberek tartottak szekcióülést. Dr. Franz Pillinger, a klosterneuburgi (Ausztria) szőlészeti és borászati főiskola kísérleti intézetének tanára, érdekes eredményeket ismertetett a korszerű szőlőművelési módokról, elsősorban a magas művelésről^ Elmondotta, hogy intézetében több, mint tíz év óta van magas művelésű szölőkultúra és minden tekintetben kedvezőek az eredmények. A szőlő ilyen módon való művelése sokkal olcsóbb, mint a ha gyományos, hiszen gépekkel lehet benne dolgozni, másrészt a borok minősége nem romlik. A vegetációs időtartam hosszabb a magas művelésű szőlőknél, a levél tovább marad zölden, ezért a must kevésbé oxidativ és a borok leg többször kicsit illatos, gyü- mölcsszerűen friss, fiatalos ízt kapnak; Prillinger professzor elmondotta, hogy egyik kísérletük, amely még jóformán ismeretlen a borfeldolgozásban, eredménnyel járt. A módszer a következő: a palackozott borhoz aszkorbinsavat adnak, az leköti a borban, illetve a palackban maradt oxigént. Az oxigén elvonásával a kártékony tényezők eltűnnek és a bor évekig megőrzi frissességét. Az osztrák borászati szak ember ismertette az osztrák szőlőtermelés helyzetét, a különböző korszerű telerítési és gazdálkodási eljárásokat; Dr. Karácsonyi László, a Kertészeti Főiskola tan j székvezető tanára a világ valamennyi jelentősebb szőlőtermesztő országáról beszélt, jellemezve boraikat, s végül a magyar borok rangjáról, jellemzőiről tartott ismertetést. Rendkívül érdekes adatokat ismertetett Várhelyi Aladár, a MONIMPEX főosztályvezetője. A palackos borból az exportunk több, mint százszorosa a háború előttinek. Újabban Olaszországba, Franciaországba és Japánba is exportálunk. Termelői boraink előállítási költsége egész Európában a legmagasabb. Át kell térni a nagyüzemi termesztésre, különben nem lesz versenyképes a magyar bor nagy tételekben. A borászati szekció-ülés résztvevői délután a Szekszárdi Állami Gazdaság korszerű borkombinátjában folytatták tanácskozásukat, majd megtekintették az üzemet és a gazdaság új szőlészetét A zivatarok után víz borítja a. tormási futballpályát és a kapuk előtt most libák és kacsák „cseleznek’’. Négyszázezer lialivadék Az idén tavasszal újabb halastóval gazdagodott Baranya megye. A villánykövesdi termelőszövetkezetben egy 40 holdas tavat állítottak üzembe, melybe a tavasz folyamán 33 mázsa halivadékot helyeztek ki. A villányi tsz-ben újabb halastó és halteleltető építését kezdték meg. Folyamatban vannak a földmunkák a berkesdi termelőszövetkezetben is. Itt két új tó épül, melyek üzemeltetését tavasszal kezdi meg a szövetkezet. A halak etetését áprilisban kezdték meg a termelőszövetkezetek. Néhány tóban az idén is ivadékhiány lépett fel. az ivadékok pótlására a tolnai halkeltetőből vásároltak kb 5 dekás ivadékokat a tsz-ek. A mágocsi Béke Tsz 100 000, a gőrcsönyi 300 000 ivadékot helyezett ki pótlásként a napokban, az őszi és a jövő évi halhozam növelésére. A most kihelyezett ivadékok egy részét már az ősszel le- 1 halásszák, zöméből azonban csak jövő őszre lesz piacképes hal. Az évről-évre fellépő halivadék problémát a jövőben a megyén belüli halkeltetéssel és ivadékneveléssel kívánják megoldani. Keltetéssel jelenleg egyik tógazdálkodást folytató tsz-ünk sem foglalkozik, mert ehhez nincsenek biztosítva a feltételek. A megyei tanács mezőgazdasági osztálya ezért az 1065. évi beruházási összeget 100 százalékban a már meglévő tavak mellé épített teleltetők és ívatók létesítésére kívánja fordítani. Uj halastó tehát jövőre nem épül, ezzel szemben igen sok tsz épít teleltetőket. melyek biztosítják az anyák és ivadékok szakszerű áttclel- tetését. Légtökéses géppel New Yorkba „Légíökéses géppel New Yorkba — egy világváros fényei és árnyai” — címmel Walter Dreisner Hallc-i fo- ; toszakíró és fotóművész a '/ Mecseki Fotoklub megbívá- f Sára június 28-án, vasárnap j délelőtt 10 órakor' Pécsett < a Városi Művelődési Ház- t ban Szöllösy Kálmán gyüj- ; teményes fotóművész képkiállításának helyiségében , színes dia vetítéssel előadást ! tart New Yorkról. 1 Istvón-akna új épülete előtt fehér busz áll. Ablakain fehér függöny, ajtaja előtt kis vaslépcső. Egymás után szállnak fel az emberek, majd egy-két perc múlva ingjüket türögetve, ruházatukat igazgatva szállnak ki az első ajtón. A „szilikóbusz” nyolcadik éve járja az országot. Felkeresi az összes munkahelyeket, ahol a szilikózis veszélyezteti a dolgozók egészségét. Kozák József, a szűrőcsoport vezetője ott volt a busz születésénél is. — 1957 márciusában készítették el a MEDICO Röntgenművek dolgozói. Azóta járjuk vele az országot. A kollégáim, Balogh Sándor orvossegédi beosztásban, Tóth Ferenc asszisztens, Nagy Géza, a kocsivezetőnk. És minden munkahelyen legalább két adminisztrátor, akik a vállalatok jóvoltából segítik munkánkat. Itt jelenleg Mosonyi Jó- zsefné és Bartos Margit végzi az adminisztrációt, ami abból áll, hogy a szűrő- vizsgálatra jelentkező bányászokról pontos névsort vezetnek, lebélyegzik a kartonjaikat, mellyel részvételüket igazolják. — Évente hány emberről készítenek felvételt? — ütvenöt-hatvanezerről. Az a véleményünk, ha csak néhány embert mentünk is meg azzal, hogy idejében észrevesszük a lappangó betegséget, vagy a felvétel alapján megfelelő kezelést nyújthatnak részére az egészségügyi intézmények, már akkor is sokat tettünk. Az egyik ablaknál filmkockák száradnak. — Ezek a próbafelvételeink, és itt van a többi... Kozák elvtárs felhúzza a szekrény rolóját. Filmtekercsek sorakoznak itt. Egy-egy tekercs harminc méter hosz- szú. Négyszázötven felvétel van rajta. Négyszázötven dolgozó tüdejének pontos tükre, ahol a mezők minden apró részletét világosan látni. Ez azt is jelenti, hogy selejtes felvétel, selejtes előhívás teljesen kizárt dolog. Hogy tudják ezt biztosítani? — A felvételnél fotocellás berendezés a test nagyságához megfelelően igazítja a gépet, s ez határozza meg az időt is. Tessék csak figyelni ... — Tessék befáradni, vegyen mély lélegzetet és tartsa vissza — mondja Balogh Sándor, miközben becsukja a „kamra” ajtaját a derékig mezítelen bányász "után. Búgás, két gyors kattanás, s kész a felvétel. Ilyen érzékeny műszereket hogyan lehet megvédeni, hiszen a busz állandóan úton van, s útjaink köztudomásúan nem a legjobbak? — Negyven-ölven kilométeres sebességgel haladunk. S mindannyian értünk a gép Javításához, ha nem is va- f.yunk kimondottan műsze- i eszek. A gépkocsivezetőink pedig úgy vezet, mintha halálos beteget szállítanánk. — S mi van akkor, ha elromlik a kocsi? — Segítenek a vállalatok. Most például majd Komlón , javítják meg. Nemségiben Tatabányán a MÁVAUT 3 tagú szerelő brigádja javította meg soron kívül a rugótörésünket. Itt a köszönő levelünk is. Ezzel mindjárt a munkánk elismerését is lemérhetjük. S hadd mondjuk meg a Mecseki Szénbányászati Tröszt úgy szervezte meg a dolgozók részvételét, hogy percnyi időveszteség nélkül dolgozhatunk. Nagyon szívesen jövünk ide. — Nyolc éve végzik ezt a munkát, s még meddig ezután? — Amíg csak máshova nem szólít bennünket a kötelesség. Nagyon jó tanító- mesterünk van, dr. Szondá- nyi János főorvos. Ö azt megtette annak idején, hogy Pestről hajnalban leutazott Kecskre, elvégezte a szűrést, utána pedig reggel még a Jáno? kórházban ugyancsak rendelt. Tőle tanultuk meg, milyen fontos és szép a mi munkánk. S meddig maradnak Pécsett? — Mintegy 7000 ember szűrését végezzük el. Július 9-én fejezzük be a munkánkat. Délelőtt 10 órától délután négyig a tröszt központi dolgozóit szűrjük a József utcában. Egy év múlva majd újra találkozunk. Cscpányi Katalin < Rarany ászén tgyörgynél a frissen keletkezett tó kitűnő játszóhely a falu gyerekeinek. Szágy határában már harmadszor rakják össze, illetve teregetik szét a szénát. Folyóvá duzzadt a Baranya patak. Erb János képriyortii SZILI l< ÓBUSZ
