Dunántúli Napló, 1964. június (21. évfolyam, 127-151. szám)

1964-06-24 / 146. szám

HOHHB M. NAPLÓ SZERKESZTOSEG A piroepettym kendők mellé k /Wi/iiőyiwUt i A Dunántúli Napló június Ifl-i számában olvastam, hogy • foldművesszövet kezetek sok mindenben segítik a nagy do­logidőben a falusi dolgozókat Többek között az aratás ide­jére pirospettyes fejkendőket is biztosítanak. Ez szép dolog, de azért nem Nem követésre méltó példa A versend* KXSZ-fkdatafe je­tentkeztek, hogy faltaikban «fr adják az Ányos generálit ormiI vtn játékot. Tett házzal vártuk ókét, de tafnot nem jöttek. Mint kiderült, a versend* sze­replők azt sem tudták, hogy - ilyen megbeszélés történt. Betide László volt a „főszervező", de semmi elfogadható okot nem tu­dott. mondani nekünk. Kis község vagyumlk kjén rossz hatással mm a lakosokra az ilyen semmibevevés, felelőt­len szervezés. Semmi esetre sem lehet köve­tésre méltó példának tekinteni ezt az esetet. Szeretnénk, he a jövőben nem fordulna et» ilyesmi. A MsnyirM kultúrotthon ártana ehelyett, vagy a piros­pettyes fejkendő mellé — ha mondjuk Gilvánfán, Vajszlón. Csányoszrón biztosítanák a falusiak által megkedvelt „szárazleveseket”, gulyásle­vest, zellerkrémlevest, mar­hahúslevest és az üvegekben kapható készételeket, egyebek I között a szalontüdőt is. Ezek ! ugyanis már hónapok óta hiánycikkek a környékbeli fiz letekben, Nagy Vince, Gilvánfa, Játszó-utcát kérnek a gyerekek Arra a kérdésre szeretnénk választ kapni: nem lehetne-e utcánkat, amely úgyis távol esik a főútvonaltól, játszó- utcának kinevezni? Csak a mi utcánkban vagy tizenhat kisgyerek van, a játszótér vi­szont legalább húsz percnyire esik tőlünk. Szeretnénk, ha gyerekeink nem lennének kitéve a szom­szédok zaklatásának, de a bal­eseti veszélynek sem. Vagy kötelesek vagyunk őket elzár­ni a többiektől, csukott ajtó mögött tartani? SCHNELL HENRIKNE Pécs, Hétvezér utca. Réka presszó, Mecsek kapu, Máré vára Elolvadt a Zúzmara — Tanácsteremből presszó — A pécsi püspök négylevelű lóheréje — Kétezer strandoló a fák alatt Meddig érvényes a havi bérlet? Miután pécsújhegyi lakos va- I vábbi nélkül igénybe vehet­gyok, érvényes bérlettel ren­delkezem a Budai vám és a Széchenyi tér közötti szaka­szon a 10-es és 20-as autóbu­szokra. Legutóbbi bérletemet május 6-án váltottam. Bérle­tem — a hátlapján lévő tájé­koztatás és az eddigi gyakor- lai szerint — a lyukasztott naptól 1 hónapig érvényes, te­hát június 6-án minden to­Télen fűtsék az autóbuszokat Pénteken este S óra 26 pere i későn vált valósa. Nem le­kor elindultam a 33-as autó­busszal a Tettyóre, hogy egy kis enyhülést keressek távot a forró várostól. Megtelt a kocsi, fülledt meleg volt, az ablakok pedig majdnem mind zárva, illetve minden máso­dik egy résnyire kinyitva. A Székely Bertalan úton halad­va már tűrhetetlen volt a hő­ség, mintha alulról fűtötték volna kocsinkat önkéntele­nül lenyúltam a fűtőtesthez, de alaposan meg is jártam, mert megégettem a kezemet. Télen sokszor szerettük vol­na, ha némi meleget adnak a fűtőtestek. Kívánságunk kissé hetne fordítva? Hideg napo- kon a gyanis jobban esnék a i meleg az utasoknak, jegyke­zelőknek egyaránt mint most, amikor nehéz a hőség ellen védekeznünk. Bumsxaaer József Pécs, tem volna a 12. sz. Autóköz­lekedési Vállalat szolgáltatá­sát Mégis azt történt, hogy jú­nius 4-én a jegykezelő nem fogadta el bérletemet mond­ván, hogy minden megváltott bérlet csak a váltást követő hó 3. napjáig érvényes. Kér­dezem, miért fizettetik meg az egész hónapot azzal, aki bérletét csak hó közben vált­ja meg és miért nem lehet bérletet váltani ugyanúgy, mint régen? Lusz Miklós Pécs, Koksz a, 61, Nincs sorompó a Dombay tó­nál, ahol a vasút keresztezi a íöldutat. Fiatal a tó, még fia­talabb a vasúti megálló. Most állt be a pécsváradi személy és vagy százötven kiránduló szállt le csomaggal, családdal, gumimatraccal. Néhány perc múlva már tarkállik a völgy a piros* sárga, kék; fürdőruhák­tól, labdáktól. így kezdődött a nap vasárnap reggel nyolc óra­kor a Dombay tónál. Asztalok a tó partján nincs háromszáz sem. De még a szezon elején vagyunk, most kezdenek jobban érdeklődni a tó iránt. Bizony jó lenne, ha a KISZ időnként csoportokat irá nyítana ide és megismernék, megszeretnék az igazán kelle­mes vidéket. Évszázados fák alatt A földmúvesszövetkezet iga­zán modem kisvendéglője hi­vatalosan tíz órakor nyit és este hatig szolgál ki, de az üz­letvezető már nyolckor tesz- vesz és sört mér, pálinkát, szendvicset ad. Ez jó! Persze lehetne javítani a dolgon. Hét­köznap rövidébb nyitvatartás, vasárnap hosszabb. Szervezés dolga. Tűzhelye is van, kész­ételt is felszolgálhat, de van öt kiló szalámija, száz szendvicse és nyolcvan személyre asztala, széke. Az asztalokat kirakhat­ja a mesterséges tó gátjára is, igazán fenséges hely, gyönyö­rű kilátás a vízpartról. Vasárnap a forgalma eléri a háromezer forintot, hétköznap Új cipőt" kap a Baba Szerkesztői Szenet Kovács Sándorné, Móricz Zs. u.: Levelére személyesen szeretnénk válaszolni, kérjük, keresse fel szerkesztőségün­ket. Szívből jövő köszönet Engedjék meg, hogy lapjuk június 10-i számában meg­jelent cikkért, amelyben a sá- rosi iskola petróleumlámpás világítását kifogásolják, isko­lánk tanulói, ezek szülei, te­lepülésünk lakossága és a ma gam nevében szívből jövő kö­szönetét mondjak* Jól esik tudni azt, hogy vannak, akik gondolnak azok­ra az emberekre, akik még ma is sötét kis tanyákban lak nak, petróleummal világíta­nak és akik számára a jó mozi, villany, televízió még ma is elérhetetlen álom* Segítökészségüket ismétel­ten nagyon megköszönve ma­radok lapjuknak hű olvasója Temesvári János igazgató tanító Áramszünet Áramszünet lesz hálózatépítés miatt folyó hó 24, 25, 26-án 7—17 óráig Jankovics telepen és Basa- fnalom dűlőben. 2S-án Basamalmi úton és az Állati Fehérje Válla­latnál, valamint a Köztisztasági Vállalat telephelyén. Áramszünet lesz továbbá hálózatépítés miatt a Bálics úton í. hó 25-én és 26-án t 7—17 óráig. W Németh János, a Pellérdl üj Barázda Tsz kovácsa. A gépi munkákon kívül még 80 „lova” is van patkolásra. Következő állomásunk a pécsváradi Zengő Étterem. Rendelése van, ötven fő válo­gat halászlé és vegyespörkölt között. Külön terítettek egy társaságnak a kerthelyiségben. Az előfizetők száma 130, de ezenkívül 30—40 állandó ven­dégük van naponta az ebéd­nél. A kerthelyisége különösen szép. Úgy hallottam, hogy a Zengő Éttermet lebontják és valahol távolabb akarják fel­építeni. Kár lenne elszakítani az ősi fákkal árnyékolt kert- helyiségtőL Megállunk néhány szóra a pécsváradi strandnál is. Vasár­nap nyitották meg, első nap kevés vendég, inkább az ulti­sok lepték meg a strand-ven­déglőt Hiba, hogy nincs hol tartani a kerékpárokat, moto­rokat. A tsz adott egy tenyér­nyi sávot az út szélén, hogy ott álljanak meg a buszok, de még sok földmunkával, gyom­irtással jár a parkolóhely el­készítése. Folyó vizet használ­nak a vendéglőben, de a szennyvíz elvezetése nem ép­pen a legszerencsésebb. Egy ember ásóval két órai munká­val elkészítheti a lefolyót a nagy csatornába, csak szólni kellene valakinek. Négyféle frissen siiM A felirata: Réka Presszó. — Impozáns téren áll Mecsekná- dasd „belvárosában”. A föld­művesszövetkezet no és a köz­ségi tanács igazán kitett magá­ért, amikor ezt a presszót már­cius végén megnyitotta. A ta­nács odaadta a gyűléstermét a földművesszövetkezet a pén­zét. Van presszógépe, hűtővit- rine és fagylalt fagyasztója. A Zúzmara hűtőgép azonban nem működik. Elromlott — nem­csak itt, másutt is panasz van rá — és a javítását sem lehet sürgetni. Rossz konstrukció, csak bosszankodnak miatta a presszókban. A Mecsek Kapuban érdem«« hosszabban elidőzni. Előtte tíz motor és hat sze­mélykocsi — váltják egymást jönnek, mennek, vonzóereje van a halászcsárdának. Igaz, ma nem kapható hal, de négy­féle frissen sült egy ilyen csár­dában — nagyon jó! Tulajdon­képpen a püspök nyári nya­ralója volt itt, egy szúette, fá­ból ácsolt épület, ma pedig teraszos, kőből emelt étterem várja a vendégeit. Kőből emelt, de a ktsz-t egyáltalán nem dicsérő épület. Megrepedt a mennyezete. Most pereskednek miatatta, persze abból csak papírhalmaz lesz... A strandon sokan vannak. Három kislány fürdőruhában jött a faluból — kerékpáron. Modern bikiniben. A strandon még látszik, hogy dolgoznak az építők. A komlóiak helyre­hozzák az egykori püspöki, négylevelű lóherét utánzó strand-medencét is. Az lesz az igazi kuriózum — közepén fa- latnyi szigettel. Másutt is tapasztaltuk, itt is így van — a földművesszö­vetkezet étterme ráépült a strandra, nem választja el at­tól semmilyen drótból font ke­rítés. A strandolók könnyen, gyorsan fogyaszthattak bármit, mert a választék nagy. Vasár­nap a Mecsek Kapunál 14 dol­gozó szolgál fel és májusban — a kezdet kezdetén — Húsz­ezer forint volt a forgalmuk. k eqrsnyi strandon mélynévvel birtokba vett föld, a Duna bal partján „Zulta” fiáé, Taksonyé. Teljesen ideillik az is, hogy ezen szállásföld peremén a Taksony fejedelemsége ide­jén nagy számban beáramló nemet és alán „varsány” ka- tonaelcm szállásföldjei helyez­kednek el s hogy itt a leg­közelebbi krisztianizált hely­név Szentdienes. A baranyai Árpád nemzetiségi szállásföl­dön kétszer is ismétlődik ez a kép, Árpád és Szalta (ma Szálán ta) szállásán túl Né­meti és Varsány, keletebbre Szentdienes két oldalán Né­meti és Varsány pusztult he­lyek jönnek elő. Igen fontos itt megemlékez­ni Csepel szállásfoglalásáról is. Anonymus s ezzel egyben az Árpád családi hagyomány szerint is ő Árpád főlovászi méltóságát viselte. Ha ínost csak egy pillantást vetünk a László Gy. által közölt itt reprodukált sémára, melyen egy keleti török lovaspásztor nép szállásolási rendjét vá­zolja, mindjárt kiderül, hogy a ménesre ügyelő pásztor (lo­vász) helye a legifjabb fiú oldalán van. így teljességgel érthető, hogy miért foglal szállást pontosan Szalta és Taksony között. Ugyancsak érthető, hogy miért került a bal oldalra Üllő is, mint középső fiú, áld e Dunától távolabb, de fon­tos hadi út mentén, régi avar területen kapott szállásföldet. A jobb szárnyon, mint lát­juk, a séma szerint a legidő­sebb fiú (Tarkács), a nemzet- ségfő fivére (Szada), a szegé­nyebb rokonság s a fiatalabb fiák (Jutás, Levente) valamint ezek leszármazottainak szállás földje kereshető. A kép ezen az oldalon nem olyan világos, de meg­kísérelhetjük egyetmást tisz­tázni. Szada, a később tárgyalan­dó szálláshelyeken, mint Sza­da úr (Zádur, Zádor) jő elő, azaz nemzetségfő volt. Szál­lásföldje másutt is hasonlóan jellemző helyzetben fekszik, az Árpádok szállásainak kel­lős közepén, jogos a hit te­hát, hogy Árpád testvére le­hetett Tarkáét szálláshelyét Szód határában vélem felfedezni, hol Tarkás dűlő név van. Per. sze ennek azonosítása még helyi kutatásokat igényel. Ha iga­zolható, szépen ide illik a kép, hogy a révhelytől kissé távo­labb, Zsidó-n túl két Mácsa fekszik. Ez volna Tarkács unokájának, Tammács-nak puszta személyneve. A kettő között Tevel szállásföüdjét kell keresnünk. Ma itt ilyen hely­név nincs, de igen érdeke* hogy a Veszprém megyei Te­véi és a XIII. században itt birtokló család egyik tagjának előneve egyaránt: *Adász”. Ez véletlen nem lehet! Azt hi­szem, arra is szabad gondol­nunk, hogy az eredetileg itt foglaló Tevel népe és egész szállásfaluja idővel áttelepült Veszprém megyébe, akárcsak Üllő fia: Esküllő Koiozs-ba. Itt kell leszögeznem azt is: a XIII. századra fordulón ok­leveleinkben is szereplő és ősi jogon itt birtokló Zsidó nemzetség két tagja „Mácsa” nevet viselt Ez messze sem jelent annyit, hogy az itt fek­vő Mácsa község nevét is ők adták. A Zsidó nemzetség egyébként Baranyában is bir­tokos, 1237-ig Turöny kör­nyékén, s többek között azt hiszem a mecseki „Zsidó völgy” is az ő birtoklásuk em­léke. Tas a mai Mácsa határában feküdt itt volt lakott hely. Árpád egyik unokájának em­lékét őrzi. Hátra volna még Jutás fia Faisz és Csávád, szerepe­utóbbi István király kor­társa és hadvezére. Szállása belső vonalon feleszik, bizo­nyára katonai meggondolások helyeztük azt ide. Győrffy szerint is a mai Csornád őrzi szállásolásának emlékét Jutat nevét hiába keressük a tájon. Talán ő is Veszprém­be helyezte át szálüásföldjét hisz az I. István által püspöki szélthellyén tett Veszprémtől északra. Jutás, délre pedig Faisz fekszik. Gyanítom azon­ban, hogy Mit Buda környé­kén Faisz emléke a mai Vác. Gondoljunk csak arra: Győ­rött I. István püspökséget alapít. Tőle északnyugatra a középkorban Csanád mellett Falsz fekszik. A később érsek­séggé előlépő Kalocsa, szintén I. István által alapított püs­pökség székhelye. Tőle délre Faisz és Csanád található. Mi lehet tehát itt Pest megyében annak a Vác—Waitz-nak sze­repe, mely szintén Csanád kö­zelében fekszik, s melyet I. István szintén püspöki szék­hellyé tesz? A német Waitzen elneve­zésben az -n nyilván képző. Marad a Waitz. Tudnunk kell, hogy a honfoglalás idején is itt lakó népek helyneveinket igen gyakran ősibb formában őrizték meg, mint maga a ma­gyarság. S ez természetes is, hisz az ő nyelvükben a hely­nevek nem éltek tovább és nem fejlődtek. (L. Uzhorod, Batina, Sebingen stb., stb.). így jogunkban áll a Waitz-ot ősibb alaknak tekintenünk, mint a Vác-ot Ez pedig a Faisz nómetes kiejtésének lát­szik. De akárhogy áfl. a dolog, abból, hogy István üt püspök­séget alapit nyilvánvaló, hogy Vác elsősorban nem hatalmi, hanem igen jelentőt családi települési központ. Másrészt a telep térbeli elhelyezkedése arra mutat, hogy az itt fog­laló Vác Istvánnál korábban, de Tarkácsnál későbben élt. Azaz kh. unoka lehetett az Árpád-féle családfán. Úgy hát ki lehetett ez más, mint Faisz? Lássuk végül a térképre vetítve a Buda körüli telepü­lések rendjét sematikusan. Világos a kép. Itt arccal nyugat felé tekintő Árpád-házi nagycsaládi szállásterületről van szó, melynek a dunai ré­vet is öraő központjának há­tában a nem Árpádfi Csaba, jobb szárnyán Szada, Csanád, Tarkács, Tevel (T), Tarmács, Tas és Jutás fia Faisz talál­ható, míg a bal szárnyon Szal­ta, Csepel, Taksony és Üllő szállásol. * A f lak és unokák szállás- rendje a révhelyből, mint köz­pontból ágazik szét. Az Árpád család történelem által is ta­nított leszármazási rendje is­meretében biztos, hogy a két szárny között csak Árpád le­hetett a szállásfoglaló, kit tényleg itt tó temettek el. A fiaik, unokáik stb. puszta személynevükkel vették birto­kukba szállásukat, az 6a, a példa, a hagyomány elindí­tója és legfőbb bázisa sem le­hetett másként. Ám ott, ahol a településrend értelmében Árpád helyét kell keresnünk, Buda. névvel foglaltak szál­lást. Ezek után más megoldási nem találok: Árpád puszta ,személyneve Buda! Dr. Zsolt Zsiguliin d Úgy tűnik innen a magvar- egregyi strandról, mintha Máré vára belecsodálkozna a me­dence csillogó vizébe: Mit mű­veltek itt az emberek, ezen a keskeny völgyön-réten? Lehet­nek vagy háromszázan a stran­di«, csupa fiatalok, alig né­hány család keresi az árnyékot, ők kocsival jöttek. Kiszolgá­lás jó. Minden jégbehűtött és a vendéglős — saját anyagból, saját rezsiben — még sertés­bordát is süt a vendégek kí­vánságára. Persze egy kicsit jobb szervezéssel rendszereseb­ben és jobban elláthatnák étellel az egyre növekvőben- dégsereget Szendrődi László, a MÉSZÖV vendéglátó osztály- vezetője észrevételeit be is írja az ellenőrzési könyvbe, hogy a földművesszövetkezet vezetői okulva belőle változtassanak a nem éppen kedvező helyzeten. Aztán megyünk tovább . . . KarnYóftásnvira az erdőtől Magyarhertelendet látni kell, ha valami szépre vágyunk. Karnyújtásnyira az erdő, a ma gasba kapaszkodó hegyoldal. Előtte a medencék, ősi fák, hogy egy-egy vaskostörözsű platán alatt százan is hűsöl- hetnek. Van dolga a földműves szövetkezeti vendéglátó egység vezetőjének. Mindenkit ide hívott, aki mozogni tud a csa­ládból. Itt dolgozik az édes­anyja, édesapja, sógora, roko­nai — egyik főz, a másik üdí­tőitalokat mér, poharakat mo­sogat és szendvicset készít. A múlt vasárnap nyolcszáz Húsí- je volt és még maradt is be­lőle, most 1500 is kevés. Indul hát a faluba, hogy a vendég­lőtől kölcsönözzön negyven ki­ló szörpöt Kétezer látogatója van ezen a vasárnapon a magyarherte- lendi strandnak. Kétezer? Ki tudná azt megmondani ponto­san. Hiszen ott jönnek be a ki­rándulók, ahol akarnak. A' strand előtt megszámoltunk száhúsz motort és harmincöt személygépkocsit és négy autóbuszt. A forgalom nagy, de a strand még nem kész ennyi ember megfelelő foga­dására. A körútnak vége. Kabács Béla, a MÉSZÖV kereskedel­mi főosztályvezetője most majd összegezi a tapasztalatokat és utasítják a földművesszövetke­zeteket, hogy a jövő vasárnap még jobb ellátás várja a ki­rándulókat megye-szerte. Gáldonyi Béla Közlemények Ocsárd község határában lévő Csikóstanyéhoz kiépített nagyfe­szültségű vezetéket 1964. június 25-ón íeszültség alá helyezzük. A vezeték megközelítése és érintés* életveszélyes. L &

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents