Dunántúli Napló, 1964. június (21. évfolyam, 127-151. szám)

1964-06-24 / 146. szám

4 NAPLÓ 1964. JtNIt» M. Választási előkészületek Amerikában Trettner tábornok háborús bűntettei Miután a GOP (Republiká­nus Párt) elnökjelöltségéért folyó küzdelemben a szélsősé­gesen demagóg, fajgyűlölő és báborúpárti Goldwater már 694 elektor-szavazatot meg­szerzett, sorompóba lépett Bili Scranton is. Neki ugyan eb­ben a pillanatban csupán 138 szavazata van, de azt reméli, hogy Rockefeller 105 szavaza­tával, Cabot-Lodge 45 szava­zatával, Nixon 8 szavazatával, az el nem kötelezettek 219 szavazatával és a függőbe lévő 99 szavazattal — összesen 614 szavazattal — megállíthatja Goldwater jobboldali diadal­menetét, ha még elhódít tőle néhány szavazatot. Miért ébredt fel a GOP irányítható lelkiismerete? Miért próbálnak meg mindent a GOP mérsékeltebb elemei Goldwater ellenében? Azért, mert Goldwater elnökje­löltségét biztos választási («.bukás előjelének tekintik Johnsonnal szemben. Féltik 6aját pozícióikat. Felismerték, hogy a GOP, ha Goldwater „színeire mázolják át” — lé­pés ama reakció felé, amelyet már nem sok választ el a fasizmustól. „Lincoln pártjá­nak” ez az útja pedig meg­csúfolása lenne — mondják — minden politikai tisztesség­nek. Scranton tehát sorompóba lépett. Villognak országszerte a transzparensek: Young people for Scranton! We Wand Bill! Yeah Bill! Az ifjúság Scrantont akarja! Bilit akar­juk! Bill — igen! Sikerül-e Scranton próbálkozása? Ki tudja. Egy bizonyos — nem minden amerikai lelkesedik a John Birchért és ez is vala­mi... Trettner tábornok, aki 1964 január elsején a nyugatnémet kormány javaslatára a Bun­deswehr főfelügyelője lett, ré­gi porosz katonatiszti család sarja; A spanyol polgárháború idején önként jelentkezett frontszolgálatra és főhadnagyi rangban mint hírhedt condor- légió tisztje 1936 novemberé­ben Spanyolországba érkezett. Bár a Franco oldalán harcoló német-fasiszta egységeket ki­lenc hónaponkint váltották, Trettner — feletteseinek bi­zalmát élvezve — jóval hosz- szabb ideig: 1938 elejéig Spa­nyolországban maradt. Mint Sperrte vezérőrnagy adjután­sának, vezető szerepe volt az egész légihadviselés irányítá­sában. 1937 március 31-én és április 26-án ő irányította a Guernica, e katonai szempont­ból teljesen jelentéktelen spa­nyol városka elleni német bombázásokat, amelyek azután teljesen tönkre verték a vá­rost több mint 1600 guernicai halott és 900 súlyosan sebe­sült vére tapad Trettner ke­zéhez. Ezután mint vezérkari tisz­tet a 7. repülő (ejtőernyős) hadosztályhoz helyezték és ő dolgozta ki a Csehszlovákia megszállására irányuló „Fali grün” fedőnévvel ellátott terv­nek az ejtőernyősök harcba- vetésére vonatkozó részleteit. Ugyancsak rá bízták a Dánia és Norvégia lerohanását elő­készítő katonai tervekben az ejtőernyősökre váró feladatok kidolgozását. Trettner tehát tevékenyen közreműködött az agresszív háború szervezésében és elő­készítésében, s ezzel a nürn­bergi nemzetközi katonai bí­róság szabályzatának 6/a cik­kelye értelmében békeellenes bűntettet követett el. Személyesen ő parancsolta meg például a Rotterdam el­len irányított német bombatá­madás végrehajtását 1940 má­jus 14-én délelőtt, bár tudo­mása volt arról, hogy ekkor már tárgyalások folytak a holland város katonai parancs nokával a megadás feltételei­ről és a tárgyalások idejére a két fél fegyvernyugvásban ál­lapodott meg. A Rotterdam el leni terrortámadásnak 874 em bér esett áldozatul, kétezren súlyosan megsebesültek, 78 000 ember pedig hajléktalanná vált. Kereken 25 000 lakás, 24 templom, 62 iskola és 26 szál­loda vált a bombatámadás martalékává, de „hőstettéért” Trettnert a Vaskereszt lovag­keresztjével tüntették ki. 1942-ben a Szovjetunióban Szmotenszik vidékén az egyre növekvő partizánmozgalom ellen vetették harcba Trettner ejtőernyőseit; Szovjet vendégeink látogatása a Bólyi Állami Gazdaságban és a belvárdgyulai termelőszövetkezetben (Folytatás az 1. oldalról) nézték a búzát és élénk vita alakult ki. Poljakov elvtárs azt mondta: 35 mázsa körül lesz hektáronként, a gazdaság vezetői viszont azt bizony­gatták, hogy meglesz a negy­ven is. Végül megállapodtak: megírják az eredményt. Sátorhelyen a borjúnevelőt tekintették meg. Itt csatlako­zott a küldöttséghez Baris Isván, a mohácsi járási párt- bizottság titkára és Takács József, a járási tanács elnö­ke. Az elért eredményekről itt is jó véleménnyel voltak csak­úgy, mint Bárban, ahol a százezres keltetőállomást néz­ték meg. Belvárdgyula felé jövet a gépkocsikaraván meg­állt Bácsfalupusztánál, ahol egy francia búzával bevetett táblát mutattak meg a kül­döttségnek. A búza igen szép. Poljakov elvtárs meg is kér­dezte: „Nincs itt az üzemegy­ségvezető?” Nincs. „Pedig sze­rettem volna megmondani ne­ki, hogy gyönyörű búzát ter­mel." A program második része a belvárdgyulai tsz megtekinté­se volt. Itt a tsz vezetői üd­vözölték a küldöttséget és úttörők virágcsokrokkal ked­veskedtek a szovjet elvtársak­nak. Itt csatlakozott a kül- küldöttséghez Papp János ely- társ, a pécsi járási pártbizott­ság titkára és Bruck József. a járási tanács elnöke. A tsz pártszervezet életéről Furug- lyás István párttitkár, a gaz­dasági eredményekről pedig Fischer Ferenc tsz-elnök tájé­koztatta a vendégéket. Külö­nösen megragadta a vendégek figyelmét a következő: 1959- ben ebben a tsz-ben még csak 9300 forint volt a tagok átlagjövedelme, 1963-ban pe­dig már 13 573 forint. Nagy érdeklődéssel kísérték a csalá­di tervezésről szóló előadást és az ezzel kapcsolatos kérdé­seket. Láthatóan nagyon tet­szett nekik ez a módszer, hisz valamennyien jegyeztek. Meg­kérdezték: „Itt maradnak-e a fiatalok a tsz-ben?” Fischer Ferenc válasza: „Itt marad­nak, sőt azok is visszajönnek, akik korábban elmentek. Most már nehezen tudunk munkát adni a tagoknak.” A tanácskozás itt is ajándé­kozással ért véget. Egy tásxa- gramofont kaptak a belvárd- gyulaiaik emlékül. A tsz most épült klubjából az út a szarvasmarha istállók­hoz vezetett. A tenyészanyag- ról jó véleménnyel voltak, de jó volt a véleményük a hízó­bikákról is. Megtekintették a belvárd­gyulai tsz' víztározóját is, ahol élénken érdeklődtek a víz hár más hasznosítása iránt. Tet­szettek a rajnai ludak, de tetszett nekik az is, hogy a tározóban hal is van és a vi­zet öntözésre is felhasználják, sőt ott van a tó {Jártján a ser­téstelep is — ezt szintén meg­tekintették — ahonnan a ser­téstrágyát szinte közvetlenül a vízbe lehet juttatni, A vendégek a kora esti órákban elhagyták megyén­ket. Szalai János Erb János Mikojan indonéziai tartózkodása Djakarta: A Mikoján vezette szovjet parlamenti küldöttség látoga­tást tett Subandrio első mi­niszterelnök-helyettesnél és külügyminiszternél, valamint Leimena és Saleh miniszter­elnök-helyetteseknél. Mikojan és az indonéz államférfiak őszinte, baráti beszélgetést folytattak. Ezt követően Mikojan és a szovjet küldöttség tagjai az indonéz Parlamentbe látogat­tak el. Összecsapások Kongóban Albertville. A nyugati hírügynökségek megerősítik azt a kijelentést, hogy június 19-én a kongói hazafias erők ideig­lenesen elfoglalták Albertvil­le-!, Észak-Katanga székhelyét. A felkelő egységek a támadás idején a város külterületein megsemmisítették az adoula- féle kormánycsapatok egyik hadtestét és jelentős mennyi' ségű szállítóeszközt, fegyverze­tet és lőszert zsákmányoltak. A nyugati hírügynökségek úgy tudják, hogy az észak-ka- tangai Luataba folyótól keletre eső területeken már nem tar­tózkodnak kormánycsapatok. Postai rablótámadás Miskolcon Hétfőn a koradélutáni órák- 1 * 3 * * * 7 alatt megállapította a tettesek ban Miskolcon, a Csabai kapu 23. szám alatti 14-es postahi­vatalba ismeretlen tettesek be­hatoltak, s pisztollyal kény­szerítették a pénztárosnőt, hogy a pénztárból a pénzt a náluk Lévő irattáskába rakja be. A pénztárosnő, Gulyás Erzsébet, — mert a rablótá- dók megfenyegették, hogy ha ellenkezik, lelövik, — a napi bevételt, mintegy 15 000 forin­tot átadta a támadóknak. A pénztárosnő, valamint a szemtanúk által adott sze­mélyleírás alapján a rendőr­ség széleskörű nyomozást in­dított, s néhány óra leforgása kilétét és őrizetbe vette Ősa­nya Lajos 21 éves, foglalkozás nélküli miskolci lakost, majd házkutatást tartott szökésben lévő unokabáttya, Csanya An­tal, Miskolc, Vörösmarty utca 9. szám alatti lakásán. Itt meg találtak 12 023.50 forintot — a 10 000 forintos, szalaggal át­kötött és pecséttel ellátott pénzköteg megegyezik a pos­tahivatalból ellopott pénzzel — s előkerült a kérdéses irat­táska és egy Szlávia típusú riasztópisztoly is. A szökésben lévő Csanya Antal kézreke- rítésére a rendőrség a szük­séges intézkedést megtette. Mint az AP jelentéséből ki­tűnik, a kongói légierők köte­lékei (értsd: a t 28-as, amerikai pilóták vezette vadászbombá­zók) brutális támadásokat haj­tottak végre az elmúlt napok­ban Kivu-beli falvak ellen, amelyek a felszabadítók kezé­re kerültek. Bukavu városból SOS felszólítások érkeztek a vöröskereszt központba, hogy küldjenek a sebesült asszo­nyoknak és gyermekeknek gyógyszer-ellátmányt. Az ország keleti részén, a fogvatartott Gizengához hű volt keleti tartomány székhe­lyén, Stanleyville-ben a keddre virradó éjjel partizáncsoportok vakmerő támadást intéztek egy katonai tábor ellen, és a raktárból lőfegyvereket zsák­mányoltak. A rendőrség a vá­ros környékén lévő falvakban razziákat tartott. Kitüntetés A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa Takács Sán­dornak, a Vegyipari Dolgozók Szakszervezete elnökének, több évtizedes eredményes mozgal­mi munkásságáért a Munka Érdemrend arany fokozatát adományozta. A kitüntetést kedden dél­után Brutyó János, a SZOT főtitkára adta át a Vegyipari Szakszervezet székházában. A MAGYAB RÁDIÓ PÉCSI STÚDIÓJÁNAK 1964. június 24-i, szerdai műsora a 223,8 m középhullámon: 17.30: Szerb-horvát nyelvű műsor: Falusi hétköznapok. — össze­állítás. Baranyai népzene. 18.00: Német nyelvű műsor: Ifjúsági műsor. — összeállítás. Tánczene. 18.30: Könyvespolc: Az irodalom­történeti művekről. 18.35: Verdi-operákból. 18.50: A régi magyar konyha. — Dr. Rajczi Péter előadása a Tör­ténelmi Társulat ismeretterjesz­tő sorozatában. 19.00: Betyár- és kanásznóták. 19.10: Dél-dunántúli híradó. 19.25: Filmdalok. 19.35: Egy tó jövője. Látogatás Merenyén. 19.45: Az MRT esztrádzenekara játszik. 19.57: Műsorismertetés. 20.00: Műsorzárás. SZÍNHÁZ: Nemzeti Színház: Nincs előadás. Tájszinház: Nebáncsvirág (este 8 órakor). Pécsváradon. ZENE: Szabadtéri Színpad: Soriani olasz tánczenekar és szólistái hangversenye. Az Országos Ren­dező Iroda műsora {fi órakor). MOZIt Park: Magánélet (fél 5, fél 7 és fél 9 órakor, szélesvásznú). Jó idő esetén az utolsó előadás a Kert­moziban. Petőfi: Magánélet (5, 7 és 9 * órakor, szélesvásznú). Kossuth: itt a helyen (fél 5, íél 7 és fél 9 órakor). Kossuth Híradó Mozi: Magyar híradó, 10/1964. sz. világhíradó, 11/1964. sz. világhíradó, 3/1964. sz. sporthíradó, Amire nem figyel­nek, Majd ha nagy leszek. Jó egészséget! (Előadások 11 órától 3 óráig folytatólagosan). Építők Kultúrotthona: A halál neve Engelchen (5 és 7 órakor). Fekete Gyémánt (Gyárváros): A gyilkos és a lány (6 órakor). Rákóczi (Mecsekalja): Kísértet- kastély Spessartban (7 órakor, szélesvásznú) Kossuth (Mohács): Váratlan ta­lálkozás (6 és 8 órakor, széles­vásznú). Pécsvárad: Boccaccio 70 I. (8 órakor, szélesvásznú). Csak 18 éven felülieknek! Táncsics (Siklós): Láng az ut­cákon (fél 9 órakor, szélesvásznú). Zrínyi (Szigetvár): A kapitány (fél 9 órakor). Beremend: A sárga cipő törté­nete (8 órakor). Bóly: Papát vásároltam (8 óra­kor, szélesvásznú). Harkány: Adua és társnői (fél 7 és 9 órakor, szélesvásznú). Csak 18 éven felülieknek! Mágocs: Gitár és szerelem (8 órakor). Sellye: Háború és béke I, n. (8 órakor, szélesvásznú, dupla hely árral). Nem volt Árpád személynevíí fejedelmünk! (3) AZ ÁRPÁDOK BUDA KÖRNYÉKI SZÁLLÁSFOQLALÓ RENDJE Legutóbb e lap hasábjain azzal fejeztem be mondani va­lómat, hogy a budakörnyéki, Duna közelben fekvő, puszta személynévvel birtokba vett szállásföldek Csaba kivételé­vel egypartiák. Ezeket az egy- parti szállásföldeket a Kur­szán nemzetség, Csaba és Buda szállásfoglalása után, de a királyság megalapítása előtt vették birtokba s azok az Árpád nemzetség további „bé­kés” szállásfoglalásának em­lékei. Ezek: Csut (a középkorban a Csepel sziget északnyugati részén feküdt), Tarkács (ma dűlőnév Sződ határában), Üllő, melyek Árpád fiait ne­vezik meg, Taksony, Tas és Vaicz (ma magyarul Vác, né­metül Waitzen), melyek Ár­pád unokáinak, a két Mácsa, melyek Tarmács-nak, Árpád dédunokájának nevét őrizték meg, végül Csanád (ma Cso­rnád), Szada és Csepel, me­lyek, az Árpád-család érdek­körébe tartozó egyéb szemé­lyek emlékét tették időtálló- vá Taksony, Üllő, Tas, Csonád, Csepel nem szorul magyará­zatta, sem szerepük nem kí­ván bizonyítékot, hisz előt­tem már szaktekintélyek el­ismerték ezen helyek puszta személynevi eredetét s azok­nak, akiket jelölnek, az Ár­pád-házhoz való kapcsolatát. Némileg meg kell azonban vi­lágítanom, hogy milyen jogon sorolom ezek mellé a Csut, Tarkács, Mácsa, Szada és Vác helyneveket. Téténytől keletre, a közép­korban a Duna kis szigetén és tovább keletre, a Csepel szigetre is terjedően Csut ne­vű föld fekszik. Én ezt a szál­lásföldet „Zulta” fejedelem nevével hozom kapcsolatba. Milyen alapon? , A szigethez már Anonymus szerint — ki pedig köztudo­másúan közléseit sok vonat­kozásban az Árpád-család hagyományaira alapította, — „Zulta” fejedelemnek volt a legtöbb köze, hisz itt született, itt tartotta me­nyegzőjét Mén-Marót feje­delem leányával, „nagy tisz- tecséggel” itt emeltette őt ve­zérré Árpád-fejedelem „Ma­gyarország főembereit és vi­tézeit megesketve”. Döntő tanúság az lenne, ha azt is bizonyítani tudnók, hogy itt is temették el. Ezt azonban bizonyítani nem, csak valószínűsíteni tudjuk, ugyan­is Jankovich egész új keletű megállapításai szerint az Ár­pád-ház tagjai is hódoltak az ezen időben általános szokás­nak s halottaikat a nemzet­ség tagjainak otthonául szol­gáló szállásterületen, illetve később az e helyen emelt nemzetségi egyházakban te­mették el. Mezey ugyancsak legújabb keletű kutatásai sze­rint pedig Csut éppen ilyen egyházas hely, ahol a „Cse- pel-sziget és a tétényi part között a ma Hárosnak neve­zett dunai szigeten emelkedett a Szt. Euszták esperesi egy­ház, melynek alapítója csalá­di birtokán maga az első ki­rály volt” A kutatandó terület igen beszűkült. István családi bir­toka egyúttal az Árpádok csa­ládi birtokát is jelenti. Csak olyan szállásfoglalóról lehet tehát szó, ki Istvánt megelő­zően, Árpádot követően az Árpád nemzetség keretein belül Csut személynevet vi­selt. Ez pedig csakis „Zulta”, az Anonymus által említett második fejedelem lehetett. Öt a Bíborbanszületett Zal- tas-nak írja s Árpád legki­sebb fiának mondja. Nevében az -s görögös végzet. Dr. Karácsonyi már a milleneum idején megállapítja, hogy ezen írás alapján fejedelmünk ne­vét Czált-Czát-nak kell olvas­ni s ez a Csát helynevünk sziszegő változata. Igen ám, de ezt a nevet Anonymus há­romszáz évvel a Bíborbanszü­letett után még „Zulta”-nak írja. így nyugodtak lehetünk, ha a Zalta-ból a Czált-Czát- Csát nyelvészetileg kikövet­keztethető, úgy a Zulta-ból a Czult-Csut is kikövetkezik. Ahogy a Vulcsu-búl Búcsú (Vas megye), Vált-ból Vát, Kált-ból Kát, csolnakból csó­nak lett, úgy a véghangzóját vesztett „Zulta”-ból is tör­vényszerűen lett „Csut”. Azt hiszem alig lehet vitás, a Csut nevű szállásföldön, melyet István nem ok nélkül tett közigazgatási központtá is, „Zulta” volt a szállásfog­laló s ez a tény teljesen be­leillik abba a képbe, hogy ezen a vonalon tovább halad­va, a következő puszta sza»

Next

/
Thumbnails
Contents