Dunántúli Napló, 1964. június (21. évfolyam, 127-151. szám)

1964-06-24 / 146. szám

f IMI XÜNIUS 24. napló 3 flz iskolaügy távlatai megyénkben Mennyi lesz megyénkben az iskolai tanulók létszáma az elkövetkezendő években? A valószínűségi számítások sze­rint 1970-ben több, mint 34 ezer, 1980-ban pedig csaknem 39 ezer. Ugyancsak várható az is, hogy a városok, járási szék helyek lakossága erőteljesen megnövekszik, vagyis az isko­lások száma is ezeken a he­lyeken emelkedik leginkább. Megyénkben ugyanis jellem­ző módom sok a kisközség, s a lakosság áramlása a váro­sokba és a centrumközségek­be már most megfigyelhető. 87 körzeti iskola Az általános iskola nem je­lent különösebb problémát a tanulók létszámának elhelyez­kedése miatt. A problémát sokkal inkább az jelenti, hogy az ideális helyzet — szakrend­szerű oktatás a felső tagoza- bam — még nagyon messze van. Megyénk az országos 89 •;u-06 átlagtól is elmaradt: ná­lunk a felsőtagozatos oknak csaknem egészen 80 százan léka jár osztott iskolába. A körzetesítés megoldja ezt a nehéz helyzetet. A teljes körzetesítés után a megyében 87 körzeti iskola lesz és 12 önálló iskola, amely maga is biztosítja a szakrendszerű ok­tatást. Sok problémát kell köziben megoldaná, többek között a közlekedését. Néhány helyen egyszerű salakút is megoldja a helyzetet, másutt — s elég »ok helyen — bekötőutat kell építeni és autóbuszt beállítani a tanulók szállítására. Ezen­kívül napköziket kell építeni a működő iskolákban, az épí­tendőkben, az elavult vagy felszabaduló termekben és ahol másképp nem megy, oly­módon, hogy épületet vásá­rolnak és alakítanak át nap­közivé. Még nehezebb a diákotthont biztosítani azoknak a tanulók­nak, akiknek az iskoláztatását semmi más módon nem lehet megoldani. Eddig Jbafán és Magyarbólybam működik diák­otthon, összesen 150 férőhely- lyel. De kell még legalább 500 diák részére helyet biztosíta­ni, akik mind szórványtelepü­lésen laknak, vagy egyelőre, | 17 400 diáik tanul szakközép­az útépítések megvalósításáig, | iskolában. Megyénkben eddig nem lehetnek bejáró diákok. \ négy első osztályt indítottak Ha a további tervezett hét diákotthon elkészül, minden általános iskolásnak lesz he­lye azon a településen, ahol tanul A felmérések alapján 406 új osztálytermet kellene épí­teni. Ez biztosítaná, hogy ál­talában csak egy tanulócso­port. jusson egy teremre. En­nek megoldása azonban igen nehéz, egyelőre a folyamatban lévő 5 éves tervidőszakban csak Szentlőrincen lesz egy nyolc, Szalántán és Egyházas- koeáron egy-egy négytanter­mes iskola. Gimnáziumok és szakközépiskolák Jelenleg az általános iskolát végzettek 70 százaléka tanul tovább Baranyában. (Bár ez is alacsonyabb az országos 77 százalékos átlagnál!) A tovább tanulók száma évente kb. 300 fővel nő. Igen erősen fejlesztik a me­zőgazdasági szakmunkás-kép­ző iskolákat, húsz tanterem­mel s mintegy 900 kollégiumi férőhellyel. Fontos volna az iparitanuló-intézetek fejlesz­tése is, bár itt még teendő vár a pedagógusokra és társadal­mi szervekre a pályaválasztá­si tanácsadás és felvilágosítás jobb szervezésében. Hiszen jobb propagandamunkával el lehetne érni, hogy a több szakembert igénylő és ún. el­hanyagolt szakmák iránt több fiatal érdeklődjön. 1970-re a jelenlegi 71 közép­iskolai tanulócsoport helyett 145-tel kell számolni, ami azt jelenti, hogy kb. 5 ezer tanuló elhelyezéséről kell gondoskod­ni. Ehhez a csoportok vándo­roltatása esetén is szükséges! 124 tanterem, s jelenleg 50 tanterem áll rendelkezésre. A hiányzó tantermek egy része — pontosan 38 — 1967-ig megépül. A többit 1965—70 között kell megépíteni. A szakközépiskolák egyre nagyobb helyet kapnak a kö­zépfokú oktatásban, mivel ez az iskolatípus érettségizett szakmunkásokat képez. Ma az országban 35 féle szakmában (mezőgazdasági gépszerelő, tej gazdasági, öntözéses növény- termelő gépész és közgazda- sági) a következő tanévben Szigetváron is indul egy ke­reskedelmi. Természetesen a további években rohamos fej­lődésnek indul ez az iskola, 1980-ig 48 ipari, 32 mezőgaz­dasági és 24 egyéb jellegű szakközépiskolai osztály mű­ködik majd a megyében. Különösen a szakközépisko­lák igénylik nagyon a kollé­giumot, mivél ezekbe a megye egész területéről érkeznek diákok. Itt nagyon szerények a lehetőségek, de a következő 5—6 évben mégis meg kell valósítani 420 kollégiumi férő­helyet. Anyagi áldozatok Mindezek a tervek jelentős anyagi áldozatot követéinek. Amikor a megyei tanács el­fogadta ezt a távlati terveze­tet, elhatározta, hogy folya­matosan próbálja a meglévő erőket összevonni és ezekre a fontos célokra fordítani. Nem­csak a beruházási összegek­ből, de költségvetési megta­karításokból, állami házak be­vételéből a tanácsokra jutó összegekből is meg lehet va­lósítani egyes részfeladatokat, amelyek nyilvánvalóan mind egy-egy lépést jelentenek előre. Nem vonják össze a városi és megyei ipari vállalatokat Az elmúlt év végén a pécsi városi tanács végrehajtó bi­zottsága határozatot hozott több helyi vállalat megyei válla­latokkal történő összevonásáról. A határozat a Pécsi Bútor­gyárat, a Pécsi Sütőipari Vállalatot, valamint a vállalat szik- vízüzemét érintette. Az összevonások gyakorlati megoldási lehetőségeinek te- lülvizsgálatában részt vettek az illetékes minisztériumok is. Megálllapították, hogy az összevonások még nem időszerűéit és gazdaságilag sem megalapozottak. Nem vonják tehát össze a Pécsi Sütőipari Vállalatot a megyei vállalattal és a Sütőipari Vállalat szik vízüzeme sem kerül át a Megyei Szikvízipari Vállalathoz. Az Illetékesek úgy találták, hogy nem indokolt a Pécsi Bútorgyár megyei üzemek­kel történő összevonása sem, mivel a gyár termelése, termelő- egységeinek a népgazdasági tervekbe való beilleszkedése meg felel a jelenlegi gazdasági követelményeknek. Négytalálatos lottó- nyeremény Baranyában Az elmúlt heti lottósorso­láson Baranyában egy négy­találatos nyeremény volt. A nyeteményt egy kémes!, három főből álló lottózó-csoport nyel­te Az előzetes tájékoztatás szerint körülbelül 472 000 fo­rintot fizetnek ki a boldog nyertesek között. A mostani négytalálatos mellett, még kilenc három ta- lálatos és több kéttalálatosuk is volt. A nyereményük ün­nepélyes kifizelésére július 1-én. a jövő hét szerdáján Siklóson kerül majd sor. SIAILÄO IMI ELLETT — Nézzen ide, az em­ber idegeire megy, — mondja egy fiatalasszony Kelemen József művezetőnek, amikor a szalag mellett elindulunk. Az asszonyka a szabászokra ra panaszkodik, mert nem jól szabták az ingek elejét és nem stimmel a varrásnál, az eleje igazításánál. Ötvenöt gép sorakozik itt katonás rend ben a konfekciós részleg szép, világos termében. Középütt a szalag, amely persze nem mo­zog, mert lényegében asztal­ról van szó, a dolgozók azon _ továbbítják az anyagot, ha (elvégezték a maguk munká­kiráivdulAs Mozi, könyvtár, tekepálya Sokféle művelődési, szórakozási lehetősége! nyújtanak a tiidászanatórium betegeinek Gumitalpú cipőm nyikorog- | könyvek elégítik ki a német,' va tapad az állandóan tükör- j illetve délszlávajkú betegek j fényes linóleum csíkon, amely t igényeit. Ez a körültekintés < ját. Most éppen fiú short nad­rágokat varrnak. A szalag első állomása, a „start” Balaskó Máriánál kez­dődik. A szabászatból elhozza a kiszabott anyagot és tisztáz egy speciális varrógépen, ame­lyet szaknyelven interlock-; nak hívnak. Nézzük csak mi is az a tisztázás? A kisza­bott anyag szélét a gép alá helyezi a lány, s a gép vé­kony szeletet levág az anyag­ból, majd olyan hurok szerű öltésekkel szegélyezi a pere­mét. Kész. Mehet tovább. 2- es gép Takács Mária, 3-as gép Ungi Józsefné, 4-es gép Har- ka Béláné . i Mindenütt egy- egy műveletet végeznek, s mire a 20-as géphez érnek, már készen van a rövid nad­rág, lehet vasalni és csoma­golni. Magyar Marika két gépen dolgozik. A 18-as gépen gom­bokat varr, a 20-ason pedig a gomblyukak végeit varr ja el, ahogy ők mondják rete­szel. Érdekes masina a gomb- felvarrógép. Sokáig nézem, hogy milyen gyorsan, üteme­sen varrja az apró gombokat. Mind a négy lyukba pontosan fut a tű és automatikusan le­áll, ha kész. Eszembe jut a magam ügyetlensége, ha gom­bot kell felvarrnom, de arra büszke vagyok, hogy a saját kézi varrásom még mindig túlszárnyalta a géppel varrt gombok „kihordási idejét”. A Q( jva kombájnon a mecseki tüdőszanatórium folyosóin húzódik. Majdnem .mindenütt süppedő fotelek, asztalok, csodálatosan szép növények. A folyosó végén egy ajtó mellett szerény kis tábla: heti kultúrműsor. Vé­gigböngészem, minden napra jut valami esemény. Mozi, te­levízió, könyvtár-napok Mozi? A közös étkező helyi­ségben vetítővászon függ. Heti két alkalommal, hétfőn és csütörtökön van előadás. A filmellátásra nincs panasz: a Moziüzemi Vállalat jó filme­két küld a szanatórium bete­geinek. A televízióban minden számottevő műsort megtekin­tenek, filmeket, futbailmecs- eseket. A „mozi” mellett bü­fé, modern kávéfőzőgép, Szemben a folyosón leülhet és kávézhat a beteg. Közvetlenül mellette működik a fodrász­tizem, mozielőadás alkalmá­val tehát a hölgyek új fri­zurával, a férfiak frissen bo­rotváltén jelenhetnek meg. A könyvtár ugyancsak heti két alkalommal kölcsönöz. A harmadik emeleten, külön váróhelyiséggel, két teremben vannak a könyvek. A szanató­rium háromszáz betege sokat olvas. Nyolc száz kötet könyv várja őket a kölcsönzési na­pokon. Milyen könyveik van­nak? Szerb Antal világiroda­lom történetétől — Sipkay Barna Hajnali hintájáig a magyar irodalom legváltoza­tosabb kötetei. A Milliók könyvessorozat vezet, s a to­vábbi „csemegék”, Heming­way novellák, Solohov, Tur- genyev, nem is lehet felsorol­ni. Olvasom az egyik könyv címét: Zusammenbruch. Né- aaot nyelvű, horvát nyelvű a függetlenített kultúrfelelős, dr. Pilaszanovits Imréné érde­me. Szobája a könyvtárhelyi­ségből nyílik, a sarokban mikrofon, erősítő berendezé­sek, huzalok. A szanatórium stúdióját éppen most adták át a műszakiak. A jövőben zenés műsorok, ismeretter­jesztő és felvilágosító előadá­sok hangzanak majd el. Az intézet nagyon fiatal, a betegek foglalkoztatására azonban már sokrétű megbe­szélés folyt a legkülönbözőbb helyeken. Szórakozás, gondol­ják egyesek, és nem gondol­nak arra, hogy egy beteg em­ber számára a szórakozás mi­lyen fontos kikapcsolódást je­lent. Kikapcsolódást a beteg­ségéből, valami tevékenysé­get, ami jóidőre eltereli fi­gyelmét arról, hogy beteg. A szanatórium vezetősége, kul­turális bizottsága szeretné biz­tosítani betegeinek széleskö­rű, hasznos foglalkoztatását. Leginkább a könyvkötészet felelne még, hiszen az nem túl nehéz munka, viszont szép munka, látványos, örülnének neki betegek és megrendelőik egyaránt. Ehhez azonban kü­lönféle gépek kellenek. Talán valamelyik könyvkötő-üzem kiselejtezett gépei segíthetné­nek a problémán? De nézzük, mivel foglalkoz­nak még a betegek, a mozin, televíziónézésen és olvasáson kívül? Társasjátékok, sakk­versenyek terelik el figyel­müket betegségükről, sőt, a kertben az idén nyáron elké­szül a tekepálya. És ha va­lakit ez sem érdekel, előkerül­nek a kártyapaklik és öreg, fiatal ultiszakértők közremű­ködésével folyik a gondűzés.' Akik ismerik az elmúlt évek nagy kombájnos ver­senyeit, azok előtt nem le­het ismeretlen Mackó Lajos neve. Nagyon sokszor szere­pelt az ország legjobbjai kö­zött s egy alkalommal 1952- ben második volt. Aztán 1960-tól hallgatott róla a krónika. Az ok egyszerű: Mackó Lajos házat vett Nagyhar- sányban és a kőbányához szegődött szerelőnek. Tavaly azonban megint feltűnt a neve a jó kombájnosok kö­zött. A siklósnagyfalusi tsz-ben dolgozott. Kiderült, hogy továbbra is a kőbánya dolgozója maradt, csak ara­tási időre ült újra gépre, mert hiány volt kombájno- sokbóU Mackó Lajos most is a nagyharsányi kőbánya al­kalmazottja, a harkányi gépjavító állomáson mégis azt mondja Roskó Zsig- mond, a siklósi termelőszö­vetkezet elnöke: — Három gépünk van, két SZK—3-as és egy SZK— 4-es. A kombájnosaink jók: Mackó Lajos, Dómján Jó­zsef és Hitre János. Mackó Lajost az SZK— 3-as mellett találom. Né­hány alkatrész még szétszed­ve hever a földön, ezek az utolsó simítások, — Vagy ma délután, vagy holnap reggel indulunk. — Hogyhogy megint gép­re ül? — Most már ez lesz a szo­kás, egy kis változatosság nyárra! Legalább nem felej­tem el a korábbi szakma­inat! — Miért, felejtett már va­lamit? — Hát Hz év után nehéz felejteni. Tíz évig voltam kombájnos állami gazda­ságban. S tíz évig ugyan­azon a gépen dolgoztam. — Mikor országos máso­dik lett, milyen eredményt ért el? — Akkor még területre ment a verseny. Hatszáz- negyvennégy és fél holdat vágtam le. Persze, a mai gé­pek már jobbak, jobb ered­ményt is lehet produkálni. — Tehát ebben az évben jobb eredményre számít? — Nézze, azt majd meg­látjuk. Most voltam egy kombájnosértekezleten — már csak kíváncsiságból is elmentem — ott egyesek csak úgy dobálóztak az öt­száz holdakkal. Nem tu­dom ... Nem ismerem a ga­bonákat, azt hiszem az idei kombájn szempontból nehe­zebb lesz, mint a tavalyi. Meg különben is ... hogy mennyit • végeztünk, azt majd augusztus 20 táján tu­dom megmondani. — Véleménye szerint mit kell tudni egy jó kombáj- nosnak? Kicsit gondolkozik, rán­colja a homlokát, mutatva, hogy ez nehéz kérdés. — Nagyon sokat... ha azt akarja, hogy a gépe is meg­maradjon, a teljesítmenye is jó legyen és minőségi munkát végezzen, akkor na­gyon sokat kell tudnia. Egész ember kell a gépre, maximális figyelem. Itt a szalmakocsi is kézi irányí­tásra működik, mert így szebb munkái tudunk végez­ni, mint az automatával, mert az automata nem sor­ba rakja le a csomókat. Fi­gyelni kell, mert a szalma nem mindenütt egyforma ... szóval van figyelni való ép­pen elég. — Aratási időszakban mennyit szoktak dolgozni? — Az az időjárástól függ. De ahogy a harmat elmegy már indul a gép s megy késő estig. Általában reggel héttől este nyolcig dolgo­zunk. S persze, a kombájnos munkája nemcsak az, hogy a gépen ül és irányítja a masinát — dehogy, sokszor késő éjszakába nyúló javí­tásokat kell végezni, . mert minden perc állásért kár. — S aratási idő alatt nem is jár haza? — Nem is lenne rá mód. Itt lakom majd egy mun­kásszálláson. — Mosolyogva teszi hozzá: — Férfi nélkül marad a család, mert a ti­zenkét éves fiam meg juta­lomüdülésre megy a Bala­tonra. — S véleménye szerint, ha minden jól megy, mennyi idő alatt végez a három kombájn a siklósi tsz ga­bonájával? — öí hétbe biztos belete­lik. De azt hiszem még utá­na más tsz-cknek is segí­tünk. Aztán kicsit megszakad a beszélgetés, mert a variáló merevítő csavarja eltűnt — anélkül pedig nem lehet dolgozni. A másik két kom­bájn már berreg. Mackó La­jos kíváncsian mustrálgatja gépét, most ismerkedik vele. — Remélem nem lesz ve­le sok baj — mondja —. Na, de erről is inkább augusztus húszadika táján beszélgessünk. LE — Varrt már kézzel is gom bokát7 — Hogyne. — Melyik lett a tartósabb? A gépi vagy a kézi? — Amelyiket kézzel varr­tam. — Miért? — Azért, mert kézzel alá is ölt az ember. — S ezzel nem lehet? — Nem. De ha jó a gép, akkor igen erős a varrása. —• ön szakmunkás? — Betanított munkás va­gyok. — Mennyit keresett a múlt hónapban?------ Ezerháromszázhatvanat. Most kaptam ötven fillér óra­béremelést. — Hány gombot varr fel egy műszak alatt? — Attól függ, mit varrunk. Általában 1600-t. de amellett száz reteszelést is elvégzek a lyukakon. — Egy tűvel meddig tud varrni? — Amíg el nem törik. Van, hogy eggyel kihúzom a mű­szakot. de néha öt-hat is el­törik. — Miért? — Nem jó a gomb formája vagy a lyukak nem pontosak. — Az ujján ment-e már át tű? — A múlt héten is, — mu­tatja az ujját, a köröm mel­lett látszik a szúrás nyoma. — Szeret itt dolgozni? — Nagyon. — Itt marad végleg? — Nézze, — az órájára fi­gyel. (Péntek van és fél ti­zenegy.) — Ha fél óra múlva az én ötösömet mondja be a rádió, azonnal felkelek és már megyek is haza. A körülbelül harminc lám’ és asszony között két férfit is látni, sőt a brigádvezet ó éppen az egyik férfi, Klein Ferenc. — Hát ez hogy lehet? — kérdezem Dömse Gyulánál, aki a konfekciós részleg meg­alakulása óta a Komlói Helyi- ipari Vállalatnál dolgozik. — ök is Itt vannak régóta és jól is dolgoznak. Nem rossz gyerek a Feri, mi meg vagyunk vele elégedve. — Nem fárasztó ez a mun­ka? — Nem. Megszoktuk. In­kább a szemem fárad el. Ta­lán szemüveg is kellene mar. Majd elmegyek az orvoshoz. Tudja itt nagyon kell figyel­ni, mindig pontosan kell tűz­ni. ; | A szabászokat is megláto­gatjuk a művezetővel, majd egy másik szalagot nézegetek a cipész részlegnél. A felső­részkészítőknél, de a konfek­cióban is több árva lány és olyan szerencsétlen család gyermeke dolgozik, akiknél szinte létkérdés a kereset, komlói vállalat vezetőit csu.i dicséret illeti azért, hogy így törődnek ezekkel a fiatalok­kal, Nemrégiben egy riportot j írtam az árva Kása Erísébt; - ről. Ma már ő is ott var. - konfekcióban, elégedettek munkájával és ö is elégedett a vállalat vezetőivel. Azt mondja a kislány, hogy lehet, hogy az igazgató arcán nem látszik, de belül igen ember­séges, életében még nem ta­lálkozott annyi jóval és sze­retettel, amennyi öt itt köri” veszi. Mások is mondták ezl. n. csak a konfekcióban, hanem a többi részlegnél is. S ez így is van rendjén, Gazdagh 1st vaj

Next

/
Thumbnails
Contents