Dunántúli Napló, 1964. június (21. évfolyam, 127-151. szám)
1964-06-24 / 146. szám
f IMI XÜNIUS 24. napló 3 flz iskolaügy távlatai megyénkben Mennyi lesz megyénkben az iskolai tanulók létszáma az elkövetkezendő években? A valószínűségi számítások szerint 1970-ben több, mint 34 ezer, 1980-ban pedig csaknem 39 ezer. Ugyancsak várható az is, hogy a városok, járási szék helyek lakossága erőteljesen megnövekszik, vagyis az iskolások száma is ezeken a helyeken emelkedik leginkább. Megyénkben ugyanis jellemző módom sok a kisközség, s a lakosság áramlása a városokba és a centrumközségekbe már most megfigyelhető. 87 körzeti iskola Az általános iskola nem jelent különösebb problémát a tanulók létszámának elhelyezkedése miatt. A problémát sokkal inkább az jelenti, hogy az ideális helyzet — szakrendszerű oktatás a felső tagoza- bam — még nagyon messze van. Megyénk az országos 89 •;u-06 átlagtól is elmaradt: nálunk a felsőtagozatos oknak csaknem egészen 80 százan léka jár osztott iskolába. A körzetesítés megoldja ezt a nehéz helyzetet. A teljes körzetesítés után a megyében 87 körzeti iskola lesz és 12 önálló iskola, amely maga is biztosítja a szakrendszerű oktatást. Sok problémát kell köziben megoldaná, többek között a közlekedését. Néhány helyen egyszerű salakút is megoldja a helyzetet, másutt — s elég »ok helyen — bekötőutat kell építeni és autóbuszt beállítani a tanulók szállítására. Ezenkívül napköziket kell építeni a működő iskolákban, az építendőkben, az elavult vagy felszabaduló termekben és ahol másképp nem megy, olymódon, hogy épületet vásárolnak és alakítanak át napközivé. Még nehezebb a diákotthont biztosítani azoknak a tanulóknak, akiknek az iskoláztatását semmi más módon nem lehet megoldani. Eddig Jbafán és Magyarbólybam működik diákotthon, összesen 150 férőhely- lyel. De kell még legalább 500 diák részére helyet biztosítani, akik mind szórványtelepülésen laknak, vagy egyelőre, | 17 400 diáik tanul szakközépaz útépítések megvalósításáig, | iskolában. Megyénkben eddig nem lehetnek bejáró diákok. \ négy első osztályt indítottak Ha a további tervezett hét diákotthon elkészül, minden általános iskolásnak lesz helye azon a településen, ahol tanul A felmérések alapján 406 új osztálytermet kellene építeni. Ez biztosítaná, hogy általában csak egy tanulócsoport. jusson egy teremre. Ennek megoldása azonban igen nehéz, egyelőre a folyamatban lévő 5 éves tervidőszakban csak Szentlőrincen lesz egy nyolc, Szalántán és Egyházas- koeáron egy-egy négytantermes iskola. Gimnáziumok és szakközépiskolák Jelenleg az általános iskolát végzettek 70 százaléka tanul tovább Baranyában. (Bár ez is alacsonyabb az országos 77 százalékos átlagnál!) A tovább tanulók száma évente kb. 300 fővel nő. Igen erősen fejlesztik a mezőgazdasági szakmunkás-képző iskolákat, húsz tanteremmel s mintegy 900 kollégiumi férőhellyel. Fontos volna az iparitanuló-intézetek fejlesztése is, bár itt még teendő vár a pedagógusokra és társadalmi szervekre a pályaválasztási tanácsadás és felvilágosítás jobb szervezésében. Hiszen jobb propagandamunkával el lehetne érni, hogy a több szakembert igénylő és ún. elhanyagolt szakmák iránt több fiatal érdeklődjön. 1970-re a jelenlegi 71 középiskolai tanulócsoport helyett 145-tel kell számolni, ami azt jelenti, hogy kb. 5 ezer tanuló elhelyezéséről kell gondoskodni. Ehhez a csoportok vándoroltatása esetén is szükséges! 124 tanterem, s jelenleg 50 tanterem áll rendelkezésre. A hiányzó tantermek egy része — pontosan 38 — 1967-ig megépül. A többit 1965—70 között kell megépíteni. A szakközépiskolák egyre nagyobb helyet kapnak a középfokú oktatásban, mivel ez az iskolatípus érettségizett szakmunkásokat képez. Ma az országban 35 féle szakmában (mezőgazdasági gépszerelő, tej gazdasági, öntözéses növény- termelő gépész és közgazda- sági) a következő tanévben Szigetváron is indul egy kereskedelmi. Természetesen a további években rohamos fejlődésnek indul ez az iskola, 1980-ig 48 ipari, 32 mezőgazdasági és 24 egyéb jellegű szakközépiskolai osztály működik majd a megyében. Különösen a szakközépiskolák igénylik nagyon a kollégiumot, mivél ezekbe a megye egész területéről érkeznek diákok. Itt nagyon szerények a lehetőségek, de a következő 5—6 évben mégis meg kell valósítani 420 kollégiumi férőhelyet. Anyagi áldozatok Mindezek a tervek jelentős anyagi áldozatot követéinek. Amikor a megyei tanács elfogadta ezt a távlati tervezetet, elhatározta, hogy folyamatosan próbálja a meglévő erőket összevonni és ezekre a fontos célokra fordítani. Nemcsak a beruházási összegekből, de költségvetési megtakarításokból, állami házak bevételéből a tanácsokra jutó összegekből is meg lehet valósítani egyes részfeladatokat, amelyek nyilvánvalóan mind egy-egy lépést jelentenek előre. Nem vonják össze a városi és megyei ipari vállalatokat Az elmúlt év végén a pécsi városi tanács végrehajtó bizottsága határozatot hozott több helyi vállalat megyei vállalatokkal történő összevonásáról. A határozat a Pécsi Bútorgyárat, a Pécsi Sütőipari Vállalatot, valamint a vállalat szik- vízüzemét érintette. Az összevonások gyakorlati megoldási lehetőségeinek te- lülvizsgálatában részt vettek az illetékes minisztériumok is. Megálllapították, hogy az összevonások még nem időszerűéit és gazdaságilag sem megalapozottak. Nem vonják tehát össze a Pécsi Sütőipari Vállalatot a megyei vállalattal és a Sütőipari Vállalat szik vízüzeme sem kerül át a Megyei Szikvízipari Vállalathoz. Az Illetékesek úgy találták, hogy nem indokolt a Pécsi Bútorgyár megyei üzemekkel történő összevonása sem, mivel a gyár termelése, termelő- egységeinek a népgazdasági tervekbe való beilleszkedése meg felel a jelenlegi gazdasági követelményeknek. Négytalálatos lottó- nyeremény Baranyában Az elmúlt heti lottósorsoláson Baranyában egy négytalálatos nyeremény volt. A nyeteményt egy kémes!, három főből álló lottózó-csoport nyelte Az előzetes tájékoztatás szerint körülbelül 472 000 forintot fizetnek ki a boldog nyertesek között. A mostani négytalálatos mellett, még kilenc három ta- lálatos és több kéttalálatosuk is volt. A nyereményük ünnepélyes kifizelésére július 1-én. a jövő hét szerdáján Siklóson kerül majd sor. SIAILÄO IMI ELLETT — Nézzen ide, az ember idegeire megy, — mondja egy fiatalasszony Kelemen József művezetőnek, amikor a szalag mellett elindulunk. Az asszonyka a szabászokra ra panaszkodik, mert nem jól szabták az ingek elejét és nem stimmel a varrásnál, az eleje igazításánál. Ötvenöt gép sorakozik itt katonás rend ben a konfekciós részleg szép, világos termében. Középütt a szalag, amely persze nem mozog, mert lényegében asztalról van szó, a dolgozók azon _ továbbítják az anyagot, ha (elvégezték a maguk munkákiráivdulAs Mozi, könyvtár, tekepálya Sokféle művelődési, szórakozási lehetősége! nyújtanak a tiidászanatórium betegeinek Gumitalpú cipőm nyikorog- | könyvek elégítik ki a német,' va tapad az állandóan tükör- j illetve délszlávajkú betegek j fényes linóleum csíkon, amely t igényeit. Ez a körültekintés < ját. Most éppen fiú short nadrágokat varrnak. A szalag első állomása, a „start” Balaskó Máriánál kezdődik. A szabászatból elhozza a kiszabott anyagot és tisztáz egy speciális varrógépen, amelyet szaknyelven interlock-; nak hívnak. Nézzük csak mi is az a tisztázás? A kiszabott anyag szélét a gép alá helyezi a lány, s a gép vékony szeletet levág az anyagból, majd olyan hurok szerű öltésekkel szegélyezi a peremét. Kész. Mehet tovább. 2- es gép Takács Mária, 3-as gép Ungi Józsefné, 4-es gép Har- ka Béláné . i Mindenütt egy- egy műveletet végeznek, s mire a 20-as géphez érnek, már készen van a rövid nadrág, lehet vasalni és csomagolni. Magyar Marika két gépen dolgozik. A 18-as gépen gombokat varr, a 20-ason pedig a gomblyukak végeit varr ja el, ahogy ők mondják reteszel. Érdekes masina a gomb- felvarrógép. Sokáig nézem, hogy milyen gyorsan, ütemesen varrja az apró gombokat. Mind a négy lyukba pontosan fut a tű és automatikusan leáll, ha kész. Eszembe jut a magam ügyetlensége, ha gombot kell felvarrnom, de arra büszke vagyok, hogy a saját kézi varrásom még mindig túlszárnyalta a géppel varrt gombok „kihordási idejét”. A Q( jva kombájnon a mecseki tüdőszanatórium folyosóin húzódik. Majdnem .mindenütt süppedő fotelek, asztalok, csodálatosan szép növények. A folyosó végén egy ajtó mellett szerény kis tábla: heti kultúrműsor. Végigböngészem, minden napra jut valami esemény. Mozi, televízió, könyvtár-napok Mozi? A közös étkező helyiségben vetítővászon függ. Heti két alkalommal, hétfőn és csütörtökön van előadás. A filmellátásra nincs panasz: a Moziüzemi Vállalat jó filmekét küld a szanatórium betegeinek. A televízióban minden számottevő műsort megtekintenek, filmeket, futbailmecs- eseket. A „mozi” mellett büfé, modern kávéfőzőgép, Szemben a folyosón leülhet és kávézhat a beteg. Közvetlenül mellette működik a fodrásztizem, mozielőadás alkalmával tehát a hölgyek új frizurával, a férfiak frissen borotváltén jelenhetnek meg. A könyvtár ugyancsak heti két alkalommal kölcsönöz. A harmadik emeleten, külön váróhelyiséggel, két teremben vannak a könyvek. A szanatórium háromszáz betege sokat olvas. Nyolc száz kötet könyv várja őket a kölcsönzési napokon. Milyen könyveik vannak? Szerb Antal világirodalom történetétől — Sipkay Barna Hajnali hintájáig a magyar irodalom legváltozatosabb kötetei. A Milliók könyvessorozat vezet, s a további „csemegék”, Hemingway novellák, Solohov, Tur- genyev, nem is lehet felsorolni. Olvasom az egyik könyv címét: Zusammenbruch. Né- aaot nyelvű, horvát nyelvű a függetlenített kultúrfelelős, dr. Pilaszanovits Imréné érdeme. Szobája a könyvtárhelyiségből nyílik, a sarokban mikrofon, erősítő berendezések, huzalok. A szanatórium stúdióját éppen most adták át a műszakiak. A jövőben zenés műsorok, ismeretterjesztő és felvilágosító előadások hangzanak majd el. Az intézet nagyon fiatal, a betegek foglalkoztatására azonban már sokrétű megbeszélés folyt a legkülönbözőbb helyeken. Szórakozás, gondolják egyesek, és nem gondolnak arra, hogy egy beteg ember számára a szórakozás milyen fontos kikapcsolódást jelent. Kikapcsolódást a betegségéből, valami tevékenységet, ami jóidőre eltereli figyelmét arról, hogy beteg. A szanatórium vezetősége, kulturális bizottsága szeretné biztosítani betegeinek széleskörű, hasznos foglalkoztatását. Leginkább a könyvkötészet felelne még, hiszen az nem túl nehéz munka, viszont szép munka, látványos, örülnének neki betegek és megrendelőik egyaránt. Ehhez azonban különféle gépek kellenek. Talán valamelyik könyvkötő-üzem kiselejtezett gépei segíthetnének a problémán? De nézzük, mivel foglalkoznak még a betegek, a mozin, televíziónézésen és olvasáson kívül? Társasjátékok, sakkversenyek terelik el figyelmüket betegségükről, sőt, a kertben az idén nyáron elkészül a tekepálya. És ha valakit ez sem érdekel, előkerülnek a kártyapaklik és öreg, fiatal ultiszakértők közreműködésével folyik a gondűzés.' Akik ismerik az elmúlt évek nagy kombájnos versenyeit, azok előtt nem lehet ismeretlen Mackó Lajos neve. Nagyon sokszor szerepelt az ország legjobbjai között s egy alkalommal 1952- ben második volt. Aztán 1960-tól hallgatott róla a krónika. Az ok egyszerű: Mackó Lajos házat vett Nagyhar- sányban és a kőbányához szegődött szerelőnek. Tavaly azonban megint feltűnt a neve a jó kombájnosok között. A siklósnagyfalusi tsz-ben dolgozott. Kiderült, hogy továbbra is a kőbánya dolgozója maradt, csak aratási időre ült újra gépre, mert hiány volt kombájno- sokbóU Mackó Lajos most is a nagyharsányi kőbánya alkalmazottja, a harkányi gépjavító állomáson mégis azt mondja Roskó Zsig- mond, a siklósi termelőszövetkezet elnöke: — Három gépünk van, két SZK—3-as és egy SZK— 4-es. A kombájnosaink jók: Mackó Lajos, Dómján József és Hitre János. Mackó Lajost az SZK— 3-as mellett találom. Néhány alkatrész még szétszedve hever a földön, ezek az utolsó simítások, — Vagy ma délután, vagy holnap reggel indulunk. — Hogyhogy megint gépre ül? — Most már ez lesz a szokás, egy kis változatosság nyárra! Legalább nem felejtem el a korábbi szakmainat! — Miért, felejtett már valamit? — Hát Hz év után nehéz felejteni. Tíz évig voltam kombájnos állami gazdaságban. S tíz évig ugyanazon a gépen dolgoztam. — Mikor országos második lett, milyen eredményt ért el? — Akkor még területre ment a verseny. Hatszáz- negyvennégy és fél holdat vágtam le. Persze, a mai gépek már jobbak, jobb eredményt is lehet produkálni. — Tehát ebben az évben jobb eredményre számít? — Nézze, azt majd meglátjuk. Most voltam egy kombájnosértekezleten — már csak kíváncsiságból is elmentem — ott egyesek csak úgy dobálóztak az ötszáz holdakkal. Nem tudom ... Nem ismerem a gabonákat, azt hiszem az idei kombájn szempontból nehezebb lesz, mint a tavalyi. Meg különben is ... hogy mennyit • végeztünk, azt majd augusztus 20 táján tudom megmondani. — Véleménye szerint mit kell tudni egy jó kombáj- nosnak? Kicsit gondolkozik, ráncolja a homlokát, mutatva, hogy ez nehéz kérdés. — Nagyon sokat... ha azt akarja, hogy a gépe is megmaradjon, a teljesítmenye is jó legyen és minőségi munkát végezzen, akkor nagyon sokat kell tudnia. Egész ember kell a gépre, maximális figyelem. Itt a szalmakocsi is kézi irányításra működik, mert így szebb munkái tudunk végezni, mint az automatával, mert az automata nem sorba rakja le a csomókat. Figyelni kell, mert a szalma nem mindenütt egyforma ... szóval van figyelni való éppen elég. — Aratási időszakban mennyit szoktak dolgozni? — Az az időjárástól függ. De ahogy a harmat elmegy már indul a gép s megy késő estig. Általában reggel héttől este nyolcig dolgozunk. S persze, a kombájnos munkája nemcsak az, hogy a gépen ül és irányítja a masinát — dehogy, sokszor késő éjszakába nyúló javításokat kell végezni, . mert minden perc állásért kár. — S aratási idő alatt nem is jár haza? — Nem is lenne rá mód. Itt lakom majd egy munkásszálláson. — Mosolyogva teszi hozzá: — Férfi nélkül marad a család, mert a tizenkét éves fiam meg jutalomüdülésre megy a Balatonra. — S véleménye szerint, ha minden jól megy, mennyi idő alatt végez a három kombájn a siklósi tsz gabonájával? — öí hétbe biztos beletelik. De azt hiszem még utána más tsz-cknek is segítünk. Aztán kicsit megszakad a beszélgetés, mert a variáló merevítő csavarja eltűnt — anélkül pedig nem lehet dolgozni. A másik két kombájn már berreg. Mackó Lajos kíváncsian mustrálgatja gépét, most ismerkedik vele. — Remélem nem lesz vele sok baj — mondja —. Na, de erről is inkább augusztus húszadika táján beszélgessünk. LE — Varrt már kézzel is gom bokát7 — Hogyne. — Melyik lett a tartósabb? A gépi vagy a kézi? — Amelyiket kézzel varrtam. — Miért? — Azért, mert kézzel alá is ölt az ember. — S ezzel nem lehet? — Nem. De ha jó a gép, akkor igen erős a varrása. —• ön szakmunkás? — Betanított munkás vagyok. — Mennyit keresett a múlt hónapban?------ Ezerháromszázhatvanat. Most kaptam ötven fillér órabéremelést. — Hány gombot varr fel egy műszak alatt? — Attól függ, mit varrunk. Általában 1600-t. de amellett száz reteszelést is elvégzek a lyukakon. — Egy tűvel meddig tud varrni? — Amíg el nem törik. Van, hogy eggyel kihúzom a műszakot. de néha öt-hat is eltörik. — Miért? — Nem jó a gomb formája vagy a lyukak nem pontosak. — Az ujján ment-e már át tű? — A múlt héten is, — mutatja az ujját, a köröm mellett látszik a szúrás nyoma. — Szeret itt dolgozni? — Nagyon. — Itt marad végleg? — Nézze, — az órájára figyel. (Péntek van és fél tizenegy.) — Ha fél óra múlva az én ötösömet mondja be a rádió, azonnal felkelek és már megyek is haza. A körülbelül harminc lám’ és asszony között két férfit is látni, sőt a brigádvezet ó éppen az egyik férfi, Klein Ferenc. — Hát ez hogy lehet? — kérdezem Dömse Gyulánál, aki a konfekciós részleg megalakulása óta a Komlói Helyi- ipari Vállalatnál dolgozik. — ök is Itt vannak régóta és jól is dolgoznak. Nem rossz gyerek a Feri, mi meg vagyunk vele elégedve. — Nem fárasztó ez a munka? — Nem. Megszoktuk. Inkább a szemem fárad el. Talán szemüveg is kellene mar. Majd elmegyek az orvoshoz. Tudja itt nagyon kell figyelni, mindig pontosan kell tűzni. ; | A szabászokat is meglátogatjuk a művezetővel, majd egy másik szalagot nézegetek a cipész részlegnél. A felsőrészkészítőknél, de a konfekcióban is több árva lány és olyan szerencsétlen család gyermeke dolgozik, akiknél szinte létkérdés a kereset, komlói vállalat vezetőit csu.i dicséret illeti azért, hogy így törődnek ezekkel a fiatalokkal, Nemrégiben egy riportot j írtam az árva Kása Erísébt; - ről. Ma már ő is ott var. - konfekcióban, elégedettek munkájával és ö is elégedett a vállalat vezetőivel. Azt mondja a kislány, hogy lehet, hogy az igazgató arcán nem látszik, de belül igen emberséges, életében még nem találkozott annyi jóval és szeretettel, amennyi öt itt köri” veszi. Mások is mondták ezl. n. csak a konfekcióban, hanem a többi részlegnél is. S ez így is van rendjén, Gazdagh 1st vaj
