Dunántúli Napló, 1964. június (21. évfolyam, 127-151. szám)
1964-06-23 / 145. szám
I 1964. JÚNIUS 23WAPl6 Sok kicsi sóUb& tytrCfyty Tavaly sok volt az árvakelés és jónéhány kazal is ki zö Üdült, Pontosan senki sem tudja megmondani, mennyi volt a szemveszteség. Vannak, akik egy mázsát saccolnak holdanként, de vannak olyanok, akik egyes helyeken másfél mázsáig is elmennek. A szakemberek általában megegyeznek abban, hogy kilencven kiló lehetett a holdanként! veszteség megyei átlagban. Ez nem sok! — mondhatnák. De sok, sőt, nagyon is sok. A tavalyi átlagtermés tíz százaléka. Tavaly nem sok gondot fordítottak a szemveszteségre. Nem mérték és a prémiumba is csak látszólagosan számított bele. És így testvérek között is, mintegy 50—55 ezer mázsa búza szóródott el a földeken. Ez mintegy 25 000 ember évi kenyere. Veszteség nélkül természetesen nincs aratás, csép- lés. De a veszteségnek is megvannak a határai. Kombájnaratásnál a szemveszteség 4,5 százalék lehet. Az aratógépekre 3 százalékos veszteséget számítanak aratáskor és újabb három százalékot cséplés- kor. Még ez is sok. Az idei terméskilátásokat figyelembe véve a kombájnok 4,5 százalékos szemvesztesége mintegy 56 kiló, az aratógépek és cséplőgépek szemvesztesége pedig együttesen mintegy 65—70 kilót tesz ki holdanként A megyében — Pécsett is beszámítva — mintegy 121 000 hold őszi árpa és bú- ' za van. A búza durván 37 000 hold. Ha csak ötvenhat kilóval számoljuk átlagosan a veszteséget, akkor is kiderül, hogy több mint 40 000 mázsa búza szóródik el Majdnem húszezer ember kenyere. Ez a szám világos választ ad arra: miért kell az idén annyira nagy gondot fordítani a szemveszteség csökkentésére. Ha csak tíz százalékkal sikerül például a megengedetten belül csökkenteni a szemveszteséget, már az is sokat jelent. Ez a tíz százalék körülbelül J azt jelenti, hogy kétezer embernek pluszként biztosítottuk a kenyerét. Igaz, hogy a tíz százalék csökkenés, vagy növekedés nem sokat jelent egy-egy holdat véve alapul, de a termelőszövetkezetekben száz holdak vannak, a megyében pedig tízezrek. És a közmondás nagyon igaz ebben az esetben: „Sok kicsi sokra megy”. (Szalai) Vasárnapi kőrút Baranyában Seholsem szünetelt a nyári munka — Munkában a kévekötő aratógépek, a rendre aratók és a kézi kaszák A Gépállomások Megyei Igazgatósága ‘és a megyei tarács vezetői vasárnap ellenőrző körútra indultak, hogy tanúi legyenek az aratás beindulásának a megyében. A kánikulai vasárnap, a 30 fokos hőség ellenére mozgalmas kép fogadta a körút résztvevőit, a sok meglátogatott termelőszövetkezet közül egy sem akadt olyan, ahol valamilyen mezei munka ne folyt volna. Próbaaratások s sásifi járásban Lukács Antal, a gépállomások megyei igazgatója a megye északi részeit, a sásdi járás termelőszövetkezeteit látogatta meg Ebben a járásban érik be minden évben legkésőbben a gabona, s az aratást is pár nappal később kezdik meg, mint egyebütt. Ezt igazolta a vasárnapi körút is, amikor a négy meglátogatott termelőszövetkezet közül csak egyben, a csikóstöttösi termelőszövetkezetben folyt az árpa aratás. A csikóstöttösiek 20- án, szombaton kezdték az aratást s a rendrearatóvai va- irai. sora-^ 'sámap is dolgoztak, amikor maximális js több, mint 20 hold árpát levágtak. Szombation egyébként a járás másik három termelőszövetkezetében is megkezdték az árpa rendre aratását. A geré- nyesi termelőszövetkezetben 35 hold árpát vágtak rendre, a bikáit tsz-ben pedig 20 holdat, de aztán le kellett állni, mert az árpában még igen sok volt a zöld fölt. A j ágón áld termelőszövetkezetben szombaton két aratógéppel végeztek próbaaratást, de a munka itt is elakadt. Az egyenetlen érés, a zöld foltok miatt két napi halasztásra határozták el magukat, s csak hétfőn kezdték meg újra az árpa aratását. Délen már megindultak a gépek Ha az aratás nem is, más mezei munka annál nagyobb ütemben folyt a járásban. A termelőszövetkezeti tagok elsősorban a háztáji kukoricát kapálták és a szénát hordták be ezen a napon. A pécsi és a sellyei járásba Álló Miklós, a gépállomások megyei főagronómusa látogatott él. Ezeken a részieken már kaszaérett az árpa. eltekintve néhány éretlenebb táblától. A kevésbé érett részeken inkább a rendrearatókat állították üzembe, s néhány napi renden való utánérés után kombájnnal szedik fel és csépelik az árpát. A peJlérdd Uj Barázda Tsz- ben már pénteken megkezdték az aratást. Egy kévekötő aratógép és egy rendrearaitó vasárnap is dolgozott és 30 holdat vágott le. A Pécsi Állami Gazdaság keresztespusztai üzemegységében hat kézi kaszás és ennek megfelelő számú kisegítő személyzet aratta az árpát. Baksán nem arattak, de a kévekötő arató- gép már a táblába állt, várva a hétfő reggeli indulást. A baksad tsz határa azért nem volt néptelen, összesen 15 lófogatot számoltak meg, amelyek a kukorica iglizését végezték, 25 tsz-tag pedig a ló- kapa után járva kapálta a közös kukoricát. Megjött a fagyialtos Bogádmindszenben sem kezdték meg még vasárnap az aratást, de a tsz kukoricatáblájában 7 lófogat iglizett és 30 ‘fő végezte a kézi kapálást. A baksaihoz és a bogádmind- szentihez hasonló kép fogadta a körút résztvevőit Páprá- don is a termelőszövetkezet tagjai kapálták a kukoricát. A járás déli részein megindultak az aratógépek is, A vajszlói termelőszövetkezetben vasárnap 3 kévekötő aratógép vágta az őszi árpát. Ezen a napon 20—22 holdat arattak le a vajszlóiak. Vasárnap kezdték meg az aratást a magyartelki és gyöngyfái határban is. Hegyszentmárton és Kórós körzetében még nem indultak meg a gépek, de Sellyén. Csányoszrón és Kákicson 120 holdat arattak le a gépállomás rendrearató gépei vasárnap estig. Mindenütt érik az árpa Az ellenőrzés során géphiba miatt sehol sem állt az aratás. Az árpában található zöld foltok az elmúlt két napi forróságban biztosan kiszőkültek. Egész Baranyában beérett az árpa, s hétfőn — a felsorolt 17 község mellett — mindenütt megkezdték az aratását. Hazai közönség előtt, HP" MÜ Vasárnap ünnepélyes keretek között megnyílt Szöllősi Kálmán, pécsi származású fotóművész kiállítása a Városi Művelődési Házban. Az ünnepélyes megnyitón beszédet mondott és tárlatvezetést tartott Kálmán Kata fotoművésznö. Képünk: a művész „Álomlovasok című képe. A FŐELŐADÓ A rekkenő melegben felüdülést jelent a fagylalt. Ezért örülnek a mohácsszigeti gyerekek és felnőttek, amikor lovaskocsiján megjelenik a fagyialtos. A kiváncsis- g vitt be a siklósi járási tanácson az ipari főelőadóhoz. Azt akartam megtudni, mit csinál egyáltalán egy járás iparügyi előadója. Igaz, hogy a járásban van ipar, de a gyárak a minisztériumhoz, vagy valami más központhoz tart znak. Az első meglepetés: egé- I szén fiatal férfit találtam a 1 nem éppen elegáns irodában. N. Kovács Vilmos diákos kinézetű, barna ruhás fiatalember. Szívesen elmondja, hogy mit csinálnak. — Iparjogosítványok, ktsz-ek, a termelőszövetkezetek, ipari segédüzemei, a tanácsi felügyelet alá tartozó vállalatok ügyei, az fmsz-ek I ipari tevékenysége, az ipari ' tanulók és persze a kisiparo- 'sok ..; ] — Hogyan került ide? S : egyáltalán hogyan lesz valaki ; a járási tanács ipari íőelőadó- I ja? — Néhány éve a Pécsi Köz- ! gazdasági Technikumban végeztem, aztán hazamentem Sellyére. A tanácson kezdtem mint adminisztrátor, majd adóügyi előadó és végül ipari főelőadó lettem. Amikor a sellyei járás megszűnt, akkor kerültem a siklósi járásra. Sellyén nem vott nehéz, itt más« Bene góljával 1:0-ra vezetünk a dánok ellen ... Néznénk a tévét tovább is, de a rendőrség URH-ltocsiján megtörtént a váltás és indulunk az éjszakai őrjáratra. A fehér- csíkos kék Pobjeda kikanyarodik a Városi Rendőrkapitányság elől. A rádióra szerelt telefon kagylója halkan serceg, megvan az összeköttetésünk a központtal. Utasításra a város bármely pontját percek alatt elérhetjük. Amennyit az előzetes tájékoztatásból tudunk: csaknem minden étteremben ezen a szombaton bankettokát rendeznek. Több helyen összejönnek az „öreg diákok” is 10— 20 éves találkozóra. A szkókói borkertben Bányaipari Technikum egyik osztálya ünnepli az iskolai év végét. Az asztaloknál kiránduló társaságok, nevetés, jókedv, a zenekar húzza a talp alá valót, a pincérek szapora léptekkel hozzák a korsó söröket, az ínycsiklandozó pörköltet. A hangulat jó, de nem duhaj, nincs semmi szükség „rendőri beavatkozásra”. Már megyünk is tovább. Az utcákon' csoportosan jár a fiatalság. A fiukon által»ÉJSZAKAI ŐRJÁRAT ban sötétkék ruha, fehér inggel, itt-ott lányokat is látni közöttük, matrózgallérosokat, akik talán ezen az estén húzták magukra utoljára a diákélet ünnepi egyenruháját. Lassan közeleg az éjfél, még egy hívásunk sem volt. Bosz- szankodom is, hogy még utóbb „eseménytelen” lesz ez a mai éjszaka, nincs „Story”, amely tollhegyre kívánkozna. — Lehet, hogy a riporter szempontjából „sikertelen” éjszakánk lesz, de mi csak örülünk, ha nincs semmi zűr — mondja a mellettem ülő rendőr. A Mecsek felé húz a kocsi, a Magaslati úton megyünk. A Susogó kerthelyisége zsúfolt, ide hallatszik a zenekar ... A Susogó után a Tety- tye felé 200 méterre hirtelen fékez az autó. Az úttesten végig keresztbe rakott téglák, két sorban is! Kiszállunk az autóból. Vagy 20 méterrel arrébb egy motorkerékpáros betonoszlopokat emelget az úttestrőL — Itt a kanyart*« be sem látni, a motor első kerekével rá is mentem, majd fölbuktam — mondja. Ez aztán már nem tréfa. Nem tudni, hogy kinek, vagy kiknek jutott eszébe barriká- dot rakni éjjel de még ha részeg 'vagy részegek is lettek volna — fölháborító. Beletelik vagy negyed órába, amíg szabaddá tesszük az utat. Már éjfél is elmúlt, de as URH-rádió hallgat. Úgy látszik, semmi rendellenesség nincsen a városban. A 48-as tér egyik padján egy fiatalember alszik. Elegáns ruhája gyűrött mint a rongy. Többszöri ke üteget ésre is csak alig-alig tér magához. — Még hogy én aludtam?.» — kérdezi aztán zavart szemmel néz ránk és már csuklik is vissza a feje. Iga-, zolványai rendben vannak, némi pénz is az igazolványok között. — Igen . .. ünnepeltünk . . . — mondja és feküdne is visz- sza a padra, ha hagynánk. Tökrészeg. Valahogy életre keltjük, aztán dülöngélve elindul — Nem szabad hagyni elaludni, kizsebelhetik az ilyent — mondja a rendőr. Nézzünk még egy kicsit utána, léptei megerősödnek, na, majd csak h ja 7fl fa Iái Már éjfél után két óra. A balokányl tónál fiatalember telepszik le, horgászbot mellette. — Ilyen korán kezdi? — kérdem. — Melég van, nem tudok aludni. — Van ebben a pocsolyában hal? Csak legyint a kezével Hiába, a szenvedély... A Dózsával szemben, a villamos volt megállónál a pádon egy fiatalember alszik. — A Tóth, ismerem — mondja az egyik rendőr. — Biztosan megint berúgott. Kelet felől világosodik az ég alja... Az utcákon megjelennek az első kirándulni menők, tömött szatyrokat cipelnek, mennek a vasútállomás felé... Ezen az éjszakán Pécs „szórakozásból” majdnem jelesre vizsgázott. Garay Ferenc Panaszolja, hogy több mint két hónapig beteg volt, s éppen ezért nem „melegedett” még bele a munkájába. Elém terít egy jelentést a járási iparpolitikai tervről. Én egy inkább kérdezz-felelek játékot választok a tájékozódásra. — Hány kisiparos van a járásában — Úgy tudom 458, de megnézem a dossziémat. — Elővesz egy szürke irattartót és lapozgat. — Hajszál pontosan annyi. — Melyik szakmából van a legtöbb? — Női szabóból. Hetvenha- tan vannak. — Hány község van most a siklósi járásban? — Nyolcvanhat. — Ezekszerint nem jut min den községbe női szabó. Sőt, gondolom Siklóson és Sely- lyén több is lehet, mint egy. — így van. Utánuk a fodrászok következnek 64 fővel majd a cipészek, a kőművesek és az asztalosok. — Melyik szakmából van kevés? — Például gépjárműjavító és szerelő csak egy van, mégpedig Siklóson; — Egy mester nem győzheti, hisz sok az autó és a motor errefelé; — Van más lehetőség bőven. A Pécsi Autó- és Motorjavító KTSZ-nek két részlege is dolgozik a járásban. Az egyik Siklóson, a másik meg Sellyén van, de tervezik a harkányi szerviz felépítését ÍS; — Valami érdekesebb szakmát lehet-e találni? Például esemyőkészítő, vagy gyertyaöntő? — Esernyőkészftő nincsen, de van egy beton- és műkőárukészítő kisiparosunk. — Szappanfőző és gyertyaöntő kettő is van. Vajszlón dolgozik Gábor Jánosné és Siklóson Kovács Istvánná. Úgy látszik a főelőadónak is tetszik a kérdezz-felelek játék, mert a homlokához kap és meglepetve mondja: — Hű, de érdekes. Mind a két iparosasszony milyen öreg. Gábomé 65 éves, Ko- vácsné 68; — Minden kisiparosnak van megfelelő telephelye? — Természetesen, kivéve a kőműveseket, ők építkeznek, ahol éppen kell, és a vándoriparosokat. — Milyen szakmák tartoznak a vándoriparosok közé? S vannak egyáltalán a siklósi j járásban vándoriparosok? I — Pontosan hatan vannak. Drótozó-foltozó és üstfoltozó iparosok. — Kik azok? Lapozgatni kezd egy irattartóban. Ott minden kisiparosnak megvan a kartonja. — Itt van Pápai György, egészen fiatal ember, 1940-ben született. Drávapalkonván van, drótozó és foltozó iparos. A következő ; ; ; Ez is Pápai János, ő 1918-ban született, ugyancsak Drávapal- konya. Rakosgatja tovább a kartonokat és mint az előbb a gyertyaöntő asszonyoknál, most a vándoriparosoknál is éri meglepetés. — A következő ts Pápai, mégpedig József, 1926-ban született, ugyancsak drávapal- konyai. Pápai a negyedik is — Ferenc 1922-beli és dráva- palkonyai. Az ötödik Károlyi Péter, szintén drévapalko- nyai és végül Ignácz Vendel ő is Drávapalkonyán lakik. Ignácz Vendel a legidősebb köztük, 74 éves. — Hogyan fizetnek adót a vándoriparosok? — Az öregnek nem kell fizetnie. A többiek évente fizetnek egy bizonyos átalányt. Ha nem fizetik be rendesen, nem hosszabbítják meg az engedélyüket; — Lehet-e valaki kisiparos másodállásban? — Erre is van lehetőség, sőt példa is. A siklósi kesztyűgyárban dolgozik egy műszerész, ő kapott iparigazolványt másodállásként; — Ehhez milyen papírok kellenek? — Kell a munkáltató hozzájárulása és a megyei tanács ipari osztályának az engedélye is. •— Jöttek-e már panaszok valamelyik kisiparosra? — Tegnap volt itt egy nő és panaszolta, hogy apja, aki Villányban iparos, állandóan elissza pénzét, ezért nem fizet adót sem; Kérte, hogy engedjük lemondani iparjá- ról. Le is mondták. A kisasszonyfai nőiszabóra is panaszkodtak, hogy 210 kiló kukoricáért varrt egy kiskosztümöt és egy gyereknadrágot, de a nadrág el sem készült; — Mit tettek a panaszos érdekében? — Jegyzőkönyveztük az ügyet és szabálysértési »eljárást indítottunk. — Szereti a beosztását? — Természetesen; Gszdagh Istvás
