Dunántúli Napló, 1964. május (21. évfolyam, 101-126. szám)

1964-05-16 / 113. szám

1964. MÁJUS 16. NAPLÓ 5 MŰSOR-SZÍNHÁZ-MOZI A MAGTAB RADIO PÉCSI STÚDIÓJÁNAK 19*4. május 16-1, szombati műsora a 223,8 m középhullámon: 17.30: Szerb-horvát nyelvű műsor: Versenyfutás az idővel. — Jegyzet. Aktuális témák. J. Koroljev: A dicséret. — El­beszélés. Vidám kólók és dalok. 13.00: Német nyelvű műsor: „Száll a dal...” A Pécsi Stú­dió népdal-kvartettjének műsora, összekotőszöveg: Hans Weil. 18.30: Levelekre válaszolunk. 18.40: Üzemi balesetele és ami mö­götte van . . . Riportösszeállítás. 19.00: Vasárnap előtt, szombaton. A Dél-dunántúli híradó külön­kiadása. 19.15: A mikrofon előtt.. . Beszél­getés Novics János elvtárssal, a megyei pártbizottság titkárá­val. 19.25: Zenélő levelezőlap. 13.57: Műsorismertetés. _ 20.00: Műsorzárás. SZÍNHÁZ: Nemzeti Színház: Nebáncsvirág . (este 7 órakor). Somlay-bérlet. Éjszakai Színház: Ki után megy a nő? Ki megy a nő után? (Éjjel 11 órakor). MOZI: Park: Bakfis (fél 5, fél 7 és fél á- órakor). Petőfi: Férjhezmenni tilos (fél 5, fél 7 és fél 9 órakor). Kossuth: Nyolc és fél (4, fél 7 és 9 órakor, szélesvásznú). Csak 18 éven felülieknek! Kossuth Híradó Mozi: Magyar híradó, Lidice figyelmeztet. Halló, itt Tokió, Volt egyszer egy kis­malac. (Előadások li órától 3 óráig folytatólagosan. Építők Kultúrotthona: Különös lány (5 és 7 órakor). Fekete Gyémánt (Gyárváros): Harmadik félidő (6 órakor, szé­lesvásznú). Jószerencsét (Pécsszabolcs): Korzikai testvérek (5 és . órakor, szélesvásznú). Rákóczi (Mecsckalja): Dohány <7 órakor). Május 1. (Vasas H.): Egy ember aki nincs (7 órakor). Kossuth (Mohács): Már nem olyan időket élünk (6 és 8 óra­kor. szélesvásznú). Táncsics (Siklós): Külön aszta­lok (fél 9 órakor). Zrínyi (Szigetvár): Boccaccio 70. I. (fél 7 és fél 9 órakor). Csak 18 éven felülieknek! A szultán parancsára Tánciskola kezdődik május Iá­én. kedden este 7 órakor a Vas­utas Iiultúrotthonban (Váradi A. u. 7/2.). Tanít: Balog. fle) Ezt a riportot 1374-ben ír­tam Sewál havának 22. nap­ján. A rendelet pedig 1075- ben kelt, ugyancsak Sewál havában, pontosabban 24-én. Olvassuk csak! „Szigetvár várának a lő­por és hadi felszerelés őrzésé­re alkalmas erős szertára je­lenleg nincs, ezért a belső várban valamely megbízható és védett helyen téglaépítésű szertárnak építése a várnak múlhatatlan szükségletei kö­zé tartozik”. A „fényestekintetű” IV. Mo­hamed precíz szultán lehetett, hiszen azt is meghatározta, hogy a szertár „felső hosszú­sága 22 rőf, szélessége 10 rőf, magassága 5 rőf legyen és 8 rőf hosszúságban lőpor raktá­rul ... szolgáljon s kettős vas­ajtós és vasablakos szertár lé­vén, kivülről befelé szintén egy kapu nyíljék, előtte pe­dig és körülötte kőfal legyen és udvarát körülvegye". Még árról is intézkedett, hogy „az építési és ácsmunkák költségei és egyéb szükségletek a kincs­tárból kiutalt pénzből egyenlít- tcssenek ki és a jogosultaknak igazaik megadassanak..Né­mi isztambuli szociális érzék­re vall az is, hogy a dzsebed- zsik, vagyis az őrség részére külön ülőlhelyet rendelt a szultán. Ez volt tehát a parancs. — És betartották a „fényes­tekintetű” rendeletét? — Be! — feleli dr. Papp László. — A méretek ponto­san megegyeznek. Igaz, amit megtaláltunk, azok csak fal­maradványok, de így is lát­szik, hogy betartották a szul­tán parancsát. Majd elfelejtettem, május 9-én, szombaton egy híján háromszáz éve volt, hogy IV. Mohamed szultán kiadta ezt a rendeletet. 1075. évi Sewál hó 24-e ugyanis 1665. május 9-ét jelenti a magunkfajta gyau­rok számítása szerint, 1374 pedig — amikor ezt a ripor­tot felvettem — 1964-et. Ek­kor, vagyis május 7-én — Sewál havának 22. napja (!) — jártam a Baranya megyei múzeumok igazgatójánál, dr. Papp Lászlónál megtudná, mit találtak Szigetváron az idei ásatások alkalmával — Kovács Valéria munka­társunk vezeti az idei ásatá­sokat is Szigetváron. Megta­lálta az említett rendelet ér­telmében épült lőszer- és ha­difelszerelés raktár épületeit. A múlt héten a nyugati föld­gát mentén több helyiségből álló kisebb épületmaradvány is előkerült. Méreteit részben az említett rendelet, részben Leonardó Anguissola hadmér­nök pontos térképéből eleve meg lehetett állapítani. A hadmérnök ugyanis közvetle­nül a vár visszafoglalásakor járt Szigetváron és kitűnő térképet készített róla. Csont­vázak is napvilágra kerültek a különböző ostromok idejé­ből. Az elesettek holttesteinek túlnyomó többségét ugyanis széthordták, részben elégették, de némelyiket talán az ostrom közben a vár területén ásták el. Az egyik csontváz jobb alsó.karja hiányzik, nyilván harc közben levágták. Hogy a csontvázak valaha kik vol­taik, azt ki tudja ma már meg állapítani?! Az igazgatói szoba asztalán térképek, rajzok hevernek. A fal mellett egy széken Zrínyi levágott fejéről készült olaj- festmény. . — A szeptemberi kiállítás­hoz összegyűlő anyag! — mu­tat rájuk Papp László. — Ez a kiállítás a kastélyépület földszinti 4 szobájában lesz. Az anyag középpontjában az 1566. évi ostrom áll, de be­mutatjuk a magyar, főleg a Falikiállííásra készül a szederkényi honismereti szakkör A szederkényi húsz tagú honismereti szakkör megírja a község történetét, a későkor!, rómaikori régészeti emlékektől kezdve napjainkig. Tekintettel felszaba­dulásunk közelgő 20. évfordulójára, ezt az időszakot fejezik be elsőként, hogy ehhez kapcsolódva rendez­hessék meg az eltelt húsz év történetét, tárgyi és írásos do­kumentumokkal szemléltető falukiál­lítást. A földigénylő bizottság volt elnö­kénél megtalálták a földbirtokok köztu- lajdonbavételéről és a földigénylésekről készült jegyzőköny­veket. Ugyancsak fel­kutatták az első — 1949-ben alakult — termelőszövetkezettel kapcsolatos dokumen tumokat. A községi tanács irattárának érdekesebb dokumen tumairól fényképmá­solatokat készítettek. A szovjet győzelem­mel végződött sze­derkényi páncélos csatáról, mely Pécs utcai harcokat elke­rülő felszabadulását eredményezte, vissza emlékezést gyűjte­nek. Megemlékeznek a község igen súlyos háborús veszteségé­ről. Már eddig értékes adalékokat gyűjtöt­tek Szederkény ko­rábbi történetéről is. így többek között feldolgozták Bara­nya első marxista körének történetét, mely 1892-ben ala­kult meg a község­ben Hornung Ede vezetésével. Magnó­szalagra vesznek há­rom olyan régi moz­galmi dalt, amit még Hornung Ede taní­tott be az ötven ta­got számláló mar­xista kör tagjainak. dél-dunántúli végvárak — közte a szigetvári végvár — kialakulását, szervezettségét, hadászati szeredét is. A har­madik. nagy szódában az 1556. és 1566. évi ostrom dokumen­tumai lesznek, de az ostrom utáni időt is bemutatni ké­szülünk, megfelelő múzeumi eszközökkel, egészen a vár visszafoglalásának időpontjáig. Az ásatásokból előkerült tár­gyak, török és magyar fegyve­rek, egyéb korabeli dokumen­tumok, metszetek, oklevelek, térképek, levelek, a vonr «.ózó irodalmi és költői műves egé­szítik majd ki a kiállítást. Földessy Dénes Áramszünet lesz nagyfeszültsé­gű vonalak karbantartása miatt május 19—22-ig reggel 7—17 óráig a P. kutak területén, Keszü és környékén. Kökény és környé­kén, Szava, Szalánta, Csamóta községekben és környékén. (x) Tanácstagok fogadóórái I. kerület Májút 18-án, 5 órakor: Bischof Jánosné, Borbálatelep, kultúrház. Május 19-én, 6 órakor; Kollár Lászlóné és Nagy Sándomé, Fel- sővámház utcai iskola, Abrahám Károly Szabolcsfalu, kultúrház. Május 20-án, 4 órakor: Aszalós Arpádné, Ságy£ri Endre u. 3. 5 órakor: Verulke István, meszes! MSZMP helyiség, Gáspár József, Sasi János pécsbányatelept ta­nácskirendeltség. 6 órakor: Győző Jenő meszes! MSZMP helyiség. Május 21-én, 5 órakor: Bakó János Vasas II. telepi kultúrott­hon, 7 órakor: Bátai Sándor Vasas n. kultúrotthon. II. kerület Május 18-án, 6 órakor: Zejda Károlyné kesz-tyűgyár, Bory Fe­renc Nagyárpád tanácskirendelt­ség. Május 20-án, 6 órakor: Dékány Ilona kertvárosi iskola. Május 2l-én, 6‘ órakor: Szirken János. Rákóczi út 56. Május 22-én, fél 6 órakor: Deák László, Sallai u. 35., 6 órakor: Réder Ferenc. Jókai Mór u. 30.. Táborszky Istvánné Pigecz Györgyné, Ágoston téri iskola. III. kerület Mlkoíiea Május 17-én, 4 órakor: Pál, Nagyszkókó 50. Május 18-án, 5 órakor: dr. Tóth István, Mikes K. u. 17., ülés Gyu- láné, Málna u. 8., Studer György­né, Lotz K u. 50., Beke József* Türr I. u. 1/a., Jávori István, Ybl M. u. 7., Horváth Ferencnél Uj-Meosekalja 89. ép. I. lh.. Vár­hegyi Pál, -Uj-Mecsekalja 63. ép* III lh., dr Szabó Lajosné, 39-es dandár u. 1.. Almási János, 39-es dandár úti iskola, Tomecskó Gyu­la, Körösi Csorna S. u. 5/a., Ma­rosi Károlyné, Alpár Gy. u. 4.# Hódi Szilveszterné, Uj-Mecsekal­ja 62. ép Május 19-én. 5 órakor: dr. Var­ga János, Csizmeg Józsefné, Damjanich ti 30., Szélig Rezsöné, Ifjúság u. 5., Mecseki Józsefné, Sziget* út 138., Balogh György, Középdaindo! 2., Vertike József, Fülemüle u. 8. (Ürög). Május 20-án, 5 órakor: Hadnagy Árpád. Kónya János. 39-es dandár úti ált. isk., Czett László. 39-es dandár u 5,a II., Pássá Pál; Ság- várl kultúr ottnon. Kurucsai Jó­zsef. Trnárképző Főiskola Má)us 21-én. délelőtt 9 órakor: Sopmyaí József, Körösi Csorna S. u. 1/c. Május 22-én, 5 órakor: Kéménai György,, Bálics u. 54. A QÖRCSÖNYI KASTÉLYBAN Gerléktől fekete rigóktól hangos a görcsönyi huszonhat holdas park. Gróf Benyovszky Rezső egykori rezidenciájá­nak épületén, a kémény tete­jén a fészekből pedig két gólya kémleli a környéket. A skót kastélyból kopácsolás za­ja szűrődik ki az udvarra ... Kőművesek vésik a száztíz centiméter vastag falakat. Vízvezetékszerelők dolgoznak a csatornahálózat kiépítésén, egy-egy szobában pedig a par­kettázást készítik elő. Itt készül százhúsz öreg pécsi és baranyai nyugdíjas szociális otthona. A folyosón még bo­káig ér a por, de 1965 január­jában már sima cementlapon bandukolhatnak majd a nyug­díjba vonult öreg emberek és asszonyok a csinosan, modern bútorokkal berendezett szobá­jukban. összesen harminc szobát alakítanak ki, s egy- egy szobában négy személy éldegél majd békességben, nyugalomban. Tombl Ferenc, az 5—6 mil­lió forintos költséggel készülő szociális otthon gondnoka ka­lauzol a gróf egykori épületé­ben. Sorra járjuk a napfényes helyiségeket. — Itt lesz az ebédlő és a társalgó — mutatja —, ame­lyet presszónak kívánnak be­rendezni. Az a célunk, hogy minden öreg nyugdíjasnak a lehető legtöbbet nyújtsunk és a legnagyobb kényelmet bizto­sítsuk. Az ebédlőben rádiót, televíziót helyezünk el és kis könyvtárat is létesítünk. A szó, hiszen ebben az időben vagyis a XVIII. század köze­pén, igen kevés helyen, mint például fent a Szepességben és Szegeden hoztak csak ilyen súlyos ítéletet. A pécsi ítélet foganatosítása is a pécsi ta­nács amberségéről tanúsko­dik. mert amíg a vért köve­telő tömeg fékentartására, il­letve kielégítésére a Szenthá­romság téren a száműzetés kemény határozatát olvasták fel, addig a Pellegrandtnak írásban kézbesített határozat úgy szólt, hogy addig is, amíg megbecsült polgárként szere­tettel visszavárják Pécsre, ne­hogy súlyos bántalmazások­nak legyenek kiteve, menje­nek vissza Dombóvárra. Ez az ítélet tehát nem volt más, mint a Pellegrandt házaspár feje fölé vont ernyő a vihar­ban. A pécsi és baranyai boszor­kánypereknél gyakran vissza­térő téma a kémény és a te­mető. Az 1806. évi óbányai boszorkánypörben is kémény volt a főszereplő. Egy Krisz­tián nevű nagyhajmási lakos ellen azért merült fel a bo­szorkányság vádja, mert ami­kor Öbányán az urasági va­dász tehene megbetegedett, annak okát Krisztián így je­lölte meg: Innen a harmadik kémény nem tiszta. Ez annyit jelentett, hogy a harmadik ké­ménybe boszorkány költözött, ami a kísértetjárás szabad forgalmát akadályozta. Krisz­tiánra, mint vajákosra 1806. július 13-án a megyeháza ud­varán Madarász László me­gyei esküdt jelenlétében. JŰtr zenkét páltzaütéssel” mérték ki az ítéletet, mire Óbányán a rend helyreállt a kémények során is, és a tehenekkel sem volt többé baj. A Szvetics-féle pécsi gara­bonciás por a XVIII. század közepén zajlott le. Szvetics kettétört orvosi pályáján nagy előszeretettel „gyógyította” a nyavalyatörős és a remény­telen szerelemben tengődő zsenge lelkeket, oly kétes si­kerrel, hogy még az egészsé­geseket is nyavalyatörés érte. Mellékfoglalkozásként éjfélek­kor nagy gyakorlattal rigolí- rozta a temető földjét a csa­ládi ékszerek nyomában ab­ban a tudatban, hogy a szel­lemek órájában kutatási ása­tását hívő lélek nemigen me­ri megzavarni. Ebben a Bu­dai városrészben gyakori tü­zek pusztítottak. Szvetics a sírbontásairól a gyanút ak­ként terelte el, hogy a tűz­eseteket egy Neosold nevű koldusra és társaira hárította, mondván, ezek sárkánybőrö­ket dobnak a háztetőre, ame­lyek tetőről tetőre repülve mindenütt tüzet okoznak. A XVIII. század közepén a mai Megyeri út közelében ál­lott központi temetőben a pé­csi „tudós asszonyok” nem­egyszer tartottak éjszakai megbeszélést. Az asszonyokra vonatkozó „tudós” megjelölés a finnugor népeknél a va­rázslót, a bűbájost jelentette. Az egyik legészakibb lapp te­lepen, Karesuandó temetőjé­ben még a XX. században is gyűléseztek a noidák, a va­rázslók. és a látó asszonyok. Egy ilyen „látó asszony” sok gondot okozott a XVIII. szá­zadban a' pécsi tanácsnak, aki akkor is látó volt, amikor megvakult. Azt is látta, ami nincs. Az emberek előtt en­nek nagy jelentősége volt, mert ezzel földöntúli hatal­mat árult el. Egyébként a XVIII. századi pécsi prostitúciót, mint má­sutt is szerte a világon, egy kategóriába sorolták a boszor­kánysággal. Nem hiába tör­tént, hogy I. László törvénye a romlott nőket és a strigá- kat, vagyis a boszorkányokat egy kalap alá vette. Ezzel a szemlélettel a XVIII. század­ban is találkozunk. A pécsi Sauwinkel (Disznőzug), a mai Tímár utca környéke, a pros­titúció rejtett lehetőségeinek fő hejye volt, amit a környék lakosságának számtalan til­takozó beadványa is igazol. A környék „fehérmájú” boszor­kányainak megrendszabályo- zását nemegyszer ígérgették. A török utáni időkben a Szé­chenyi téren többször is meg­korbácsoltak a városból tör­ténő száműzetés előtt olyan „boszorkányt”, aki ellen az egyetlen vád erkölcsi indíté­kú volt. Volt, akinek fejére piros fátylat kellett kötnie. A XVIII. század eleje még mindig az iszonyat és rejtély­keresés kora volt. Ha röppe­nő madarak árnya suhant a tetők fölött, boszorkányok szárnyalásáról suttogtak. A költöző madarak különösen rosszat, halált jelentettek. Nem olvashatjuk megdöbbe­nés nélkül azokat a XVIII. századi pécsi halotti anya­könyveket, ahol a halál oka­ként a „szemmelverés” szere­pel. A szemmelverés a bűbá­josság reszortjába tartozott. Sokféle orvosságot ajánlottak ellene, mint például a kövi­rózsát és fekete tinta ivását. Ráolvasással, ördögi erede­tű inkantációval Pécsett a XVIII. század elején találko­zunk: Olyan esettel is, amikor a nyavalyatörős lány fölött a javasasszony azt ajánlotta, hogy a betegséget „el kell te­metni”. Radvánszkynak Ma­gyar családok és háztartás cí­mű neves munkájában ráol­vasó recepttel találkozunk, amelyhez hasonló Pécsett az 1709. évi pestisjárványkor is elhangzott. A pécsi tanács azonban a borbélysebészt emiatt kitiltotta a városból, mint varázslót. Alig találni az európai bűbájosság, boszor­kányság formái között olya­nokat, amelyekkel városunk­nak különösen XVIII. századi életében ne találkoznánk. Városunk legveszedelme­sebb „boszorkánya”, egyben többszörös gyilkosa, a mér­gek nagy szakértője, Karmu- lin Dorottya volt a XVIII. század legelején, aki a Balká­non tanulta ki a méregszakis­mereteit és bogumil vándor­árusoktól a titkostudományok ismeretetét. Ez a nő „földön­túli hatalmával” sakkban tar­totta évekig a pécsi tanácsot, mígnem egy árvalány meg- mérgezésén rajtavesztett, s az önmaga által készített méreg­től pusztult el a tanács bör­tönében; Dr. VBrBs görcsönyi földművesszövetke­zet vezetőjével már megbe­széltük: az otthonban üveg­szekrény-pultot állítunk fel, amelyen bazár árukat, cukor­kákat, cigarettát, képes leve­lezőlapot, dzsemet és egyéb árukat helyezünk majd el, hogy az őregeknek ezekért ne kelljen bemenniük, a faluba. Ha olyan árucikket kérnek, ami házon belül pillanatnyi­lag nincsen, a földművesszö­vetkezet másnapra meghozza. Gondoskodunk folyóiratokról és újságokról is. De ha vala­ki olyan újságot kíván olvas­ná, amit az otthon nem járat, megrendelheti a postásnál. Egyébként kis helyi postát is rendezünk be az ebédlőben. Továbbhaladunk ahosz- szú folyosókon. — Mennyi önrendelkezési jo got biztosítanak a gondozot­taknak? — Teljesen szabad mozgást biztosítunk öreg nyugdíjasa­ink részére. Szabad idejükkel saját maguk rendelkeznek majd. Nyugdíjukat is nem az otthon, hanem az illetők ma­guk veszik fel és abból befi­zetik a megyei tanács által megállapítandó gondozási dí­jat. A többi pénzzel pedig tel­jesen szabadon rendelkeznek. Hogy a gondozási díj egy hó­napra mennyi lesz, azt még nem tudjuk. Amint látja, még javában dolgoznak az iparo­sok, de a szociális otthon iránt máris óriási az érdeklő­dés nemcsak Baranyában, ha­Orvosi ügyelet Pécs ml. város biztosított dol­gozói részére ügyeletes orvosi szolgálatot tartanak 1964. május 16-án (szombaton) du. 14 órától 18-án (hétfőn) reggel 7 óráig a következő helyeken: I. kerület részére: Az új-meszesi körzeti orvosi rendelőben. Tel.: 51-81. Járó betegek részére ren­delés de. »—10 és du. 15—16 óráig. (Szombat du. Is). IL kerület részére; A Várost Rendelőintézetben (ügyeletes orvo­si szoba). Tel.: 30-00. Járó betegek részére rendelés de. 10—11 és du. 16—17 óráig. (Szombat du. Is). ül. kerület részére: A Petőfi u. körzeti orvosi rendelőben. Tel.: 25-88. Járó betegek részére ren­delés de. 8—9 és du. 14—15 óráig. (Szombat du. Is). Ha a megadott telefonszámok nem Jelentkeznek, > hívást a w-naic (Posta) kell bejelenteni, nem országszerte, úgyhogy előjegyzés van. Kilépünk a várkastélyból és végighaladunk a madárdaltól hangos parkerdőn a virág há­borúit fák között. — A huszonhat holdas parkból 7 Hold a gyümölcsös — mutatja Nagy János, a Ba­ranya megyei Tanács szovjal- politikai csoportjának vezltő- je. Itt 360 gyümölcsfa ván, javarészük kajszi. Ezek gyü­mölcséből készítünk majd be­főttet az öreg nyugdíjasok ré­szére. Idén még 100 fát, főleg körtét és almát, 1965-ben pe­dig újabb 100 gyümölcsfát ül­tetünk el. A domboldal aljára mutat. — Ott. alul, patak folyik, ahol liba- és kacsanevelöt lé­tesítünk. Kialakítjuk a barom­fi-farmunkat is, ezenkívül 50 —60 sertést hizlalunk majd az otthon megnyitásakor. Azután pedig az állatállomány gyara­pítására törekszünk. És kony­hakertet is létesítünk. Rövi­den: önellátók akarunk lenni. Eqy oil'anntiq csönd tá­mad. Hallgatjuk a gyümölcsfád kát körülzsongó méhek zson­gását és elgyönyörködünk a tájban. Azután Nagy János ismét megszólal: — Még mindig vannak régi módon gondolkodó öregek, akik azt hiszik, hogy a szo­ciális otthon olyan, mint ami­lyen volt a rosszemlékű „sze­gényház” és irtóznak, illetve idegenkednek tőle. Ezeknek azt üzenem, ha valamilyen aggályuk van, akkor jöjjenek majd el ide, a megyei tanács lehetőséget ad nekik, hogy személyesen győződjenek meg arról, hogy a szociális ottho­nunk az öreg nyugdíjasok meghitt, barátságos, kényel­mes és nyugodt otthona... P. J. DUNÁNTÚLI NAPLÓ A Magyar Szocialista Munkáspárt Baranya megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Főszerkesztő: Vasvárt Ferenc Szerkesztőség: Pécs Hunyadi János u. 11. Telefon: 15-32. 15-33; 17 óra után: 60-11. Belpolitikai rovat: 31-68. Kiadja: a Baranya megyei Lapkiadó Vállalat Felelős kiadó- Braun Károly. Kiadóhivatal: Pécs. Hunvadl u. 11. Telefon- • 15-32. 15-33. 50-00. PÉCSI SZIKRA NYOMDA Pécs. Mnnkáosv Mihály u 10. sz. Felelős vezető- Melles Rezső. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a helyi postahivatalok« nál és kézbesítőknél. Előfizetési díj 1 hónapra 12.— W, Indexszám: 25 054.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents