Dunántúli Napló, 1964. május (21. évfolyam, 101-126. szám)
1964-05-10 / 108. szám
1964. MÁJUS 10. IUAPLÓ 3 Műszakiakról — életközeiben Ballag már a vén dia k... Tegnap, szombaton és pénteken tartották meg a ballagásokat a pécsi gimnáziumokban és technikumokban. A végzős, érettségiző középiskolások hagyományos ballagással búcsúztak az iskoláiktól. Képen: a Janus Pannonius Gimnázium IV/c osztály tanulói. A bólyi iskolások Tények és ismét csak tények — ezen az elven alapszanak a Pécs városi Párt- bizottság nagyszerű gondossággal megszervezett vizsgálatai, amelyeket a megvizsgálandó terület alapos ismerőinek bevonásával immár sorozatban bonyolítanak le Pécs város területén. Pár héttel ezelőtt például a város pedagógusainak helyzetét vizsgálták meg, a legutóbbi végrehajtó bizottsági ülésen pedig a pécsi üzemekben dolgozó műszakiak — mérnökök, technikusok népes táborának problémáit vették bonckés ciá. A VB elé terjesztett jelentés 3046 műszaki beosztású dolgozó, tehát a pécsi műszaki gárda 90 százalékának véleményét összesítette, ezt aztán a v. b. tagjai, az ülésre meghívott szakemberek még sok oldalról kiegészítették. A műszakiak az értelmiség legtekintélyesebb rétegét jelentik. Pécs elsősorban ipari város. Az 1960-as népszámlálás túlhaladott adatai szerint is Pécsett 2399 műszaki — mérnök és technikus — dolgozik. Nagy részük a fiatalabb korosztályhoz tartozik —, nyolcvan százalékuk a felszabadulás után szerezte meg diplomáját. A statisztika számait persze csak támpontnak tekinthetjük, de a pécsi bányák és üzemek fejlődése, eredményei hosszú távon is azt igazolják, hogy a műszakiak nemcsak létszámukat, de munkájukat, becsületes helytállásukat tekintve }s az értelmiség élenjáró részéhez tartoznak. Felkészültség — szakmai továbbképzés A jó munkához természetesen alapos felkészültség kell. A már megszerzett ismeretek is állandóan bővítésre szorulnak. Iparunk most megy keresztül második —, sőt egynéhány iparágat tekintve harmadik, negyedik — forradalmán. Egyre nő az ipari termeléssel szemben támasztott igény —, mind korszerűbben, gazdaságosabban kell termelni —. hogy elérhessük vagy tartani tudjuk a világszínvo- na’at. A megkérdezett 3046 műszaki beosztású dolgozó közül 460-nak van mérnöki képesítése. 1690-en technikus szintű végzettséggel rendelkeznek, 926-an megfelelő képzettség nélkül látják el műszaki beosztásukat. A mérnök- képzés országos kérdés, arányait, méreteit kormányszinten határozzák meg. A technikusok képzése, tervszerű elosztása viszont már ' helyi feladat. Csupán a tanács, a KI- SZÖV vezetőin múlik, hogy a tanácsi és szövetkezeti iparban tapasztalható krónikus műszaki szakemberhiányt fokozatosan megszüntessék. A személyzeti munkát — a jugoszláviai gyakorlathoz hasonlóan — elsősorban arra kellene irányítani, hogy elősegítse. sőt szervezze az üzemben és a különböző technikumokon. egyetemeken folyó műszaki képzést, konkrétan foglalkozzon az üzem minden rendű és rangú dolgozójának szakmai, műszaki továbbképzésével. A műszakiak továbbképzése egyébként ma még eléggé gyerekcipőben jár. Jellemző, hoav a METESZ hat évvel ezelőtt Pécsett megfogalmazott memorandumának tulajdonképpen még ma sincs érdemleges hatása. Az orvosok és pedagógusok rendszeres, kötelező és államilag elismert, sőt dotált továbbképzésben vesznek részt. A műszakiak B. m. Építőipari Váll. panelüzemébe felvesz E’OTflsiszEREUŐKET gőztranszformátor kezeléséhez és karbantartásához. n k-'entkezni lehet a vállalat munkaügyi osztályán: PÉCS, RÁKÓCZI ÜT W. továbbképzését viszont egyetlen fővárosi továbbképző intézettel és egy Miskolcon működő folyamatos tanfolyammal tudják úgy ahogy megoldani. Aki megpróbálta, tudja, hogy milyen nehéz és költséges a tanulás a műszaki egyetem művezető tagozatán. Ha túlzott is az a kívánság, hogy Pécsett is létesítsenek műszaki egyetemet, az mindenképpen jogos, hogy a fontosabb iparágak — bánya, építőipar és elektromos ipar — szakemberei számára szervezzenek kihelyezett egyetemi osztályokat, folyamatosan rendezzenek helyi továbbképző tanfolyamokat és azokon a legkiválóbb budapesti, miskolci, veszprémi professzorok tartsanak előadásokat. A továbbképzés komoly formája a tanulmányút. Az elmúlt nyolc év alatt 367 műszaki jutott ki külföldre Pécsről — és ez nem kis szám. A jövőben még több lehetőséget kell adni, főként a derékhad és a fiatal mérnökök, technikusok számára is. Természetesen meghatározott céllal, konkrét feladatokkal menjenek ki — és ami még fontosabb: a külföldön szerzett tapasztalatok itthoni alkalmazására módjuk és lehetőségük legyen. A felmérés megmutatta, hogy a műszaki beosztású dolgozók közül feltűnően kevesen — mindössze 308-an — beszélnek idegen nyelven. Műszaki tudás — ma már elképzelhetetlen legalább egy ide gén nyelv tudása nélkül. A külföldi szakfolyóiratok, forrásmunkák tanulmányozása talán a legfrissebb, leghatékonyabb a továbbképzés ösz- szes formái közül. Helyes és szükséges lenne, ha vállalatok, üzemek vezetői — akár az igazgatói alap terhére, minél nagyobb számban szerveznének nyelvtanfolyamokat. A műszaki a termelés parancsnoka Ma már megszűntek a korábban oly sok kellemetlenséget okozó hatásköri villongások. A műszakiak és az üzemi pártszervezetek, KISZ, szakszervezetek közös alapon, nagyszerű egyetértésben dolgoznak csaknem minden pécsi bányában, üzemben. A műszakiak inkább a tettek emberei. A megvizsgált üzemekben egy év alatt 845 újítást nyújtottak be, ebből 365 újítást fogadtak el csaknem ötmilliós megtakarítást eredményezve. Kár, hogy az elfogadott újítások 18—20 százalékát nem vagy késve alkalmazzák. Ezen feltétlenül változtatni kell. Kár a kidobott pénzért, az újításba ölt energiáért! A szocialista brigádmozgalom, aminek a munkaverseny reneszánszát köszönhetjük, szintén elképzelhetetlen a műszakiak tevékeny közreműködése nélkül. A szóbanforgó üzemekben 339 szocialista brigád működik — közülük 262-t egy-egy műszaki patronál. A pécsbányai, mecsekszabolcsi gyakorlathoz hasonlóan a műszakiak elsősorban műszaki, szervező munkával segítik a szocialista brigádok munkáját, bekapcsolódnak a szocialista üzemrész, üzem, akna vagy bánya címért folyó mozgalmakba. A műszakiak újítási tevékenységét gátolja az újítási rendelet néhány félreérthető, bürokratikus rendelkezése. Különösen az újítás és a munkaköri kötelezettség körül akadnak el a dolgok. A rendelet merev alkalmazása elveszi a kedvet az újítástól, megakadályozza az anyagi érdekeltség elvének érvényesülését. Van persze egy másik oldal isi Valljuk be tárgyilagosan, hogy azért vettek fel már újítási díjat Pécsett olyan intézkedésért is, amely az illető műszaki munkaköri kötelessége lett volna..* Kutatómunka hosszútávon Magyarodrszágon van egy eléggé káros kettősség a műszakiak termelését irányító konkrét munkája és a kutatómunka között Pécsett az országosnál valamivel jobb a helyzet, de azért a kettősség nálunk is jócskán megtalálható. A vizsgálat során feltárt számok e tekintetben is örvendetesek. A pécsi műszakiak tavaly például 11 pályaművet készítettek, >07 tudományos cikket írtak, 73 önálló kísérletet folytattak, 38 közérdekű helyi tudományos témát, tanulmányt dolgoztak ki. Különösen eredményes termelést elsősegítő konkrét kutató munkát végez a hőerőmű, a bányák műszaki gárdája. Sok hasznos segítséget kapnak üzemeink a TÍIE- TESZ, a Dunántúli Tudományos Intézet munkatársaitól. Mégis, ha arra gondolunk, hogy például a pécsi bányákban milyen csekély a gépesítés aránya, hogy egy vájár a biztosítási technology kívántnál alacsonyabb színvonala miatt mindössze csak munkaideje 35 százalékát fordíthatja jövesztésre, hogy a fennálló "'ágathajtási világrekorddal szemben a pécsi szénbányákban mindössze 27 méteres a havi vágathajtási átlag —, akkor egyáltalán nem elégedhetünk meg a bányákban folyó műszaki fejlesztés, és főként a fejlesztésre irányuló helyi kutatómunka eredményeivel, arányaival. Ez még fokozottabban vonatkozik az építőiparra — még akkor is, ha figyelembe vesz- szük a pécsi építészek bátor kezdeményezését, a paneltechnika, a stázaiizem létrehozásában és üzemeltetésében. No és a Sopiana? Tőlük — és ez jellemző — egyelőre csak azt kérjük, hogy végre olyan gépeket gyártsanak, amelyet el is lehet külföldön adni... Társadalmi és anyagi megbecsülés A megkérdezett 3646 -műszaki beosztású dolgozó közül jelenleg 113 rendelkezik kormánykitüntetéssél. 717-en kapták meg eddig a Kiváló dolgozó címet, csupán 1963- ban 117 fiatal szerezte meg a kiváló ifjú mérnök és műszaki címet. A pártnak, a KISZ-nek, a szakszervezetnek vagy a tanácsnak alig van olyan vezető szerve, ahol ne lennének ott a műszaki értelmiség képviselői. Ez nem Is lehet másképp, hisz a műszakiakra általánosan jellemző, hogy szívesen veszik ki részüket a párt és a tömegszervezeti munkából. Talán egyedül a KISZ az, ahol az ellenkezője tapasztalható. Mintha az egyetemről kikerült fiatal mérnökök lebecsülnék, rangjukon alulinak tartanák az Ifjúsági szervezetben végzett munkát, ahová egyébként életkoruknál fogva tartoznának. Fizetésükkel, még Inkább jövedelmükkel, beosztásukkal általában elégedettek a pécsi műszakiak —, bár válaszukból kiérződik, hogy egyesek — főként a fiatalabbak — komolyabb beosztásokat is elfogadnának, és hát ugye a több pénz mindig jól jönne. Nagyobbak a véleményeltérések a prémium-rendszerrel kapcsolatban. Sokan az egész premizálási rendszert elavultnak tartják, mert nem arra ösztönöz, amire kellene, „pofára adják”, vagy mert .a fizetés és nem a beosztásialapján osztják ki. A prémium az anyagi ösztönzés fontos eszköze lehet, ha főleg a helyi feltételeket igazságosan, ésszerű módon szabják meg. Ha a főként az újat, a korszerűt, a kezdeményezéseket, a tényleges eredményeket és nem a főkönyvelői ügyeskedést jutalmazzák vele. Mindenesetre az tény, hogy 1963-ban a műszakiak e^yharmad része részesült jutalomban — és ez nem is rossz arány ... Hogy aztán akadt olyan — szerencsére kevés számban —, akinek semmi sem elég, akiből hiányzik a hivatástudat, aki csak a mának él, és éppen ezért közömbös az üzem, a társadalom közös gondjai iránt —, ezen sem csodálkozni, sem elkeseredni nem szabad. A pécsi műszaki értelmiség nagy többsége tudja, érti és becsületesen teljesíti kötelességét! Vasvári Főm Valami szokatlan történik Bolyban. Felitűen sok autót, meg fehérköpenyes embert látni az utcán. Az iskolában még tanítási idő alatt is nagy a zsábomgás, s anélkül, hogy eljött volna a tízperces szünet, egy csapat lány ácsorog az udvaron. A többiek a hűs tanterem küszöbén állnak, és tisztelettudóan néznek dr. Jeckl Klárára, a megyei KÖJÁLL orvosára. A doktornő egy tíz év körüli copfos lányt vizsgál. A lány egy széken ül, vele szemben, a falon pedig számok láthatók. — ... Tizenhat, huszonnégy, tizenöt — mondja a copfos lány, aztán megakad. Kissé éneklő hangon próbálkozik. — Tiz.., tizen ..., tizenhárom!... A következőt sajnos nem látom! — A jobb vizus ötnyolcad! — mondja a doktornő Írnokának, majd hozzám fordul. — Az Országos Közegészségügyi Intézet a megyei KÖJÁLL segítségével majdnem hét és félszáz iskolásgyermeket vizsgál meg Bolyban. A vizsgálat a gyerekek látására is ki- 'terjed, s ez az, amit én csinálok. — S mit tapasztalt? — Alapjában véve jó. Természetesen találkoztam kancsal és gyenge szemű gyerekekkel is. Ezeket szemüveg viselésére kötelezzük. A másik iskolaépületben nyolc év körüli fiúk állnak dr. Major Magda előtt. Csupán egy klottnadrág van rajtuk. A doktornő á-t mondat vélük, meghallgatja a szívdobogásukat és lélegzésüket, megméri a súlyukat, álló- és ülőmagasságukat és így tovább. A fejük búbjától a láb ujjhegyükig, mindent megnéz. — Gyermekgyógyászati vizsgálat — mondja. — Erre azért van szükség, hogy a testi fejlettség adatait összehasonlíthassuk a táplálkozási, lakáshigiéniai, meg a többi vizsgálattal. Legfőképp arra vagyunk kíváncsiak, hogy milyen összefüggések vannak a testi fejlettség és az értelmi színvonal között. — Úgy hallottam, az ország másik részében is végeztek már ilyen vizsgálatokat. — Igen, a Csongrád megyei Székkutason. Körülbelül annyi ember tartozik a községhez, mint Bolyhoz, azzal az eltéréssel, hogy ott a lakosság nagy száma a falut környező tanyavilágban lakik. Ez azt hiszem, sok mindent meghatároz, s éppen azt szeretnők a bólyi vizsgálatból megtudni, hogy mi a különbség a tanyasi, illetve zárt területen lakó falusi gyerekek között — S találtak már valamilyen különbséget? — Korai lenne még nyilatkoznom. Csupán az első benyomásokról beszélhetek. A testi fejlettség tekintetében nem tapasztaltunk számottevő eltérést, meglepetésünkre a fehérnemű-higiénia sem jobb itt, mint ott. Viszont: tény és való, hogy Székkutason több csontdeformációval találkoztunk. Az iskolaépülettel szemben, az árnyas fák alatt újabb orvoscsoportra bukkantam. Dr. Berki Lajos, az OKI tudományos munkatársa, dr. Szűcs Endre, a megyei KÖJÁLL igazgatója és mások beszélgettek. Kérdésemre dr. Berki válaszol: — Én a beosztottjaimmal egyetemben lakáshígiéniai vizsgálatot végzek a községben. Végigjárunk minden olyan házat, ahol iskolásgyermek lakik és megnézzük a körülményeket. Mindenre kíváncsiak vagyunk: mekkora a ház, miből és mikor épült, milyen a tájolása, alapozása, aláplncézése, padlózata, szobák nagysága, szellőztetése, fűtése, világítása, stb., stb. — mindenre,. aminek a lakáshigiéniához egyáltalán köze van. Joggal feltételezhetjük ugyanis, hogy a lakáshigiénia, a testi fejlettség, a tanulmányi eredmények és sok más között közvetlen összefüggés van. — És mit tapasztaltak? — Vagy másfél száz házada cai vannak a kezünkben. Az első impressziók: a lakásviszonyok jobbak, mint ^ék- kutason. Több a férőhely, jobb a világítás, nagyobb az ablak. Kevesebb a fetisizált tisztaszoba. Viszont: feltűnően sok a nedves lakás, és ez mind szigetelés nélkül épült régi házban található. És: hiába a szép, nagy ablak, a nehéz függönyök, a sok virág, elveszik a napfényt., Vannak helyek, ahol télen nem szellőztetnek, máshol viszont az evéstől az alvásig mindent d konyhában bonyolítanak le..« Berfci doktortól dr. Róna Borbálához megyek, ö Irányítja az egész vizsgálatot. A községi óvodában bukkanok rá. Az orvosnő egy Évikének nevezett kislánykával beszélget. Megdicséri, hogy milyen szép, piros pulóvert vett neki az anyukája, és hogy milyen jó kislány Évike, mert egy tányért sem tört el soha. Éviké boldogan hallgatja a dicséreteket, s immár bizalommal felelget a néni furcsa kérdéseire. Nem is sejti, hogy az ártalmatlannak látszó kérdések egy olyan vizsgálatot jelentenek, amit a felnőttek tesztnek neveznek, s amivel Évike meg a többi nála idősebb gyerek értelmi színvonalára próbálnak következtetni. Dr. Róna Borbála kérdőívet mutat, melyen az alábbi szöveg található: Írd le, mi a különbség a következő szavak között: fa — bokor, ajtó — ablak, létra — lépcső, tó — folyó, tévedés — hazugság, hála — barátság, óvatosság —r gyávaság: A tanulóknak a kipontozott részekhez kellett írniok á választ. Ezek a válaszok nagyon érdekesek. Az egyik 14 éves fiú például a következőket írta: „A tévedés az nem szándékkal mondott hiba, a hazudós pedig szándékkal mondott rosszat.” Ami pedig az óvatosság — gyávaságot illeti, itt a következő a véleménye: „Óvatosság az elővigyázatosság, a gyávaság ped'g meghátrálás.” Dr. Róna Borbála szerint senki sem fejezte ki magát ilyen szabatosan és frappánsan. Aztán hozzáteszi: mindez csak a vizsgálatok egyik részét jelenti. Megvizsgálják még a táplálkozást, a tantermek mikroklímáját, padjait, a községi utak, járdák állapotát, az üzletek és lakások távolságát és sok mindefi mást. Annyi adat gyűlik majó össze, hogy inkább kilóban kell érzékeltetni a mennyiséget, mintsem ívekben. S há mindezzel végeznek, akkof következik a számok összegezése és feldolgozása, ami — a székkutasi tapasztalatokat tekintve — legalább fél évig el fog tartani. Utána ? Utána országos jelentőségű tanácskozást tartanak Pécsett, majd javaslatokat tesznek a különböző országos szerveknek a hibák kijavítására és jól megalapozott hosszúlejáratú tervek kidolgozására. öt év múlva visszatérnek és újabb vizsgálatot tartanak Bólyban. Magyar László Kössön háztartási gépeire javítási szerződést Csekély havi díj ellenében biztosítjuk a gépek üze- \ melhetőségét. Alkatrészcserét, motortekercselést végzünk és minden hibát megjavítunk. Szerződés köthető mosógép, centrifuga, porszívó, padlókefélő, villamyboyler és villanytűzhelyre. Bm. VHlamosipart és Gépjavító Ksz. Pécs. Helm P l utca 5. szám. Telefon: 15-23. Ha szerződést köt: NINCS TÖBBÉ GÉPEIRE GONDJA!
