Dunántúli Napló, 1964. május (21. évfolyam, 101-126. szám)
1964-05-10 / 108. szám
4 NAPLÓ 1964. MÁJUS M. Tegnap délután a város valamennyi iskolájában megünnepelték az anyák napját. Felvételünk a Mátyás király utcai isko Iában készült. HUSSZEZON Ötezerötszáz mázsa húst fogyaszt havonta Baranya Hússzezon van! Bármilyen furcsán hangzik, a hús fogy asz tás sem egyenletes egész évben. Ennek az áruféleségnek is van „szezonja”. Éppen most, amikor még a gyümölcs, a nagytömegű tavaszi főzelékfélék nem jelentek meg. A felszökő húsigények kielégítése nem könnyű dolog, különösen akkor, ha friss húsról van szó. Baranyában havonta általában öt és félezer mázsa húst fogyasztanak. (Ebben nincs benne hurka, szalonna, töltelékáru és természetesen a magán vágásból eredő hús sem!). Ez meglehetősen nagy mennyiség, s az igényeket a pécsi vághíd friss hússal nem tudja kielégíteni, pedig alig van olyan nap. ami kor nem teljes kapacitással dolgozik. Tavaly például 12 ezer marhát, 63 ezer sertést, 740 borjút és a szüreti időszakban 1800 birkát vágtak le. Tudvalevő, hogy az igény disznóhús iránt a legnagyobb. És itt meg kell említeni néKis vállalatok háza táján Százhúsz helyen - hetvenmillió forint értékű munka Tizenöt évvel ezelőtt szövetkezeti alapon szerveződött a vállalat. Később tanácsi vállalat lett, építési és tata- rozási munkákat végzett. 1961-ben a komlói útépítőket is hozzájuk csatolták és így jött létre a megyei tanács Magas- és Mélyépítő Vállalata. Jelenleg mintegy 700 dolgozója van, s ebben az esztendőben már 70 millió forint értékű munkát végez. Egy helyre tömörül a vállalat Mint általában a tanácsi vállalatok, az építők is a város különböző pontjain telepedtek le. Más helyen van a TMK-műhely, a lakatosműhely, s ugyancsak egymástól távol esik a garázs, az asztalosüzem, az ácsműhely és a központ. Ezt az áldatlan állapotot szeretnék felszámolni, ezért a Málomi úton 6 millió forintos költséggel új központi telephelyet építenek. A jövő év elején elkészülnek az építkezéssel és akkor már egy helyre költözhet a vállalat négy üzemrésze, a többiek később követik majd az „előőrsöt”. A vállalat fennállása óta négyszer nyerte el az élüzem címet, a múlt évi munka alapján a dolgozók közel hét napi bérnek megfelelő nyereségrészesedést is kaptak. Korszerű munkaszervezés és gépesítés A valamikori kéziszerszámokat egyre több gép helyettesíti. Betonkeverők, szállító- szalagok, emelőberendezések, parkettacsiszológépek és tehergépkocsik segítik az építőmunkásokat. Hozzájutottak egy forgórakodóhoz is. Ez harminc ember munkáját végzi el az építkezéseken. Hamarosan egy kis tehergépkocsit is beszerez a vállalat. Ami a munkaszervezést illeti, egy igen életrevaló kezdeményezés indult útjára a napokban. A vállalat ebben az esztendőben kilenc 100 férőhelyes tehénistállót épít a termelőszövetkezetekben — Nagynyárádon, Versenden, Sellyén, Nagykozáron, 0ól- dogasszonyfán. Homorúdon. Ezek az istállók típustervek alapján készülnek, vagyis mindenütt ugyanazokat a munkafolymatokat kell majd elvégezni. Hogy az építkezést meggyorsítsák és jobbá tegyék, szalagszerűen szervezték meg a munkát. A munkaidőt és a munkabért előre utalványozzák. Például az adott alapozási munkára egységnyi időt és bért állapítanak meg, de ha a kollektíva előbb végez a feladattal, a bért teljes egészében megkapja. 120 munkahelyen Ez bizony nem éppen dicsekedni való tény, de az is igaz, hogy nem építhet minden vállalat egyetemi' klinikát 200 millióért és Zobák- aknát több mint egymilliár- dért. Valakinek, illetve valamelyik vállalatnak a szövetkezetek istállóit, sertésólait és csibenevelőit is fel kell építeni; sőt a földszintes házak javítását, tatarozását is el kell végeznie. Hát ezért van a Baranya megyei Magas- és Mélyépítő Vállalatnak a 70 milliós termelési értékből 120 munkahelye. Természetesen igyekeznek minél kevesebb építkezést egyidő- ben elindítani, aminek komoly gazdasági kihatásai vannak kezdve az ellenőrzéstől az anyagfelhasználásig és a gépek terhelésétől a szállítási lehetőségekig. A legnagyobb volumenű építkezés ebben az esztendőben is a termelőszövetkezetekben történik. Az előbb említett tehénistállókon kívül Baksán két 5000 férőhelyes csibenevelőt, Nemeskén, Almamelléken, Homorúdon sertésfiaztatót, az orfűi tó mellett 900 méter hosszúságú utat, Babarcon, Lothárdon, Olaszon és Óidon hidat építenek. Jelentős tatarozási munkát végeznek Pécsváradon. A tanács kezelésében lévő Kossuth utca 24, 25, 38, 43 és 44-es, valamint a Pécsi utca 2-es számú házakat hozzák rendbe. Mohácson a Gyógyítva Nevelő Intézet épületét javítják meg és 800 ezer forintos ráfordítással egy új üzletházat építenek a belvárosban. Ezenkívül új köntöst adnak a siklósi kórház ambulanciájának, a szigetvári gépálomáson és a villányi gépálomáson pedig felújítanak és építenek. Társasház a Szent István téren Pécsi vonatkozásban talán érdekesnek ígérkezik, hogy a Szent István téren a Kedves cukrászda melletti épület lebontása után — egy 16 lakásos társasházat épít fel a vállalat. Ehhez csupán annyi megjegyzés lenne, hogy kár oda 16 lakásos házat építeni, márcsak azért is, hiszen a város központjában van, ahol kevés a telek. Ha már lebontják azt a földszintes házat, akkor éníf~—•'k nagyobbat, mondjuk ’°0 lakásos modern magasépületet, hogy ne kelljen öt év múltán újra bontani. E megjegyzést nem a vállalatnak szánjuk, hanem az arra illetékeseknek. Említésre méltó még, — pénzben is és jelentőségében is — a görcsönyi kastély teljes felújítása és átalakítása, szociális otthonná. A munkát már tavaly elkezdték és jövőre befejezik. Előbb is elkészülnének vele, ha a beruházó, — a megyei tanács egészségügyi osztálya — véglegesen pontot tenne a szenny vízelvezetés mikéntjére. Mint látjuk, nem végeznek a vállalatnál országra szóló nagy építkezéseket,' de ezek a 120 helyen épülő „kis dolgok” éppen úgy hozzátartoznak fejlődésünkhöz, mint az új-mecsekaljai városnegyed, vagy a hatalmas ipartelepek. (G. L) hány érdekességet. Magyarország az egyik „legdisznóhús- igényesebb” ország a világon. Ehhez szorosan kapcsolódik az is, hogy az egy főre eső zsírfogyasztásban is élen járunk. A magyar konyha nehéz, kedveli a zsíros ételeket. Azazhogy ... ebben is van divat. A kereslet egyre inkább a sovány húsok felé tendál és a zsírfogyasztás is csökken. Persze egyelőre nem számottevő mértékben, de észrevehetően. Ez együtt jár a táplál- Jtozási kultúra növekedésével. Most már nemcsak a kalória számít, de egyre» többet adnak az úgynevezett élvezeti értékre is, s egyben jobban kedvelik a fehérjedús táplálékot. Ezelőtt néhány évtizeddel még a zsíros hús számított „szép” húsnak, manapság már sokkal inkább a sovány. Ezzel nincsenek is problémák, mert a zsíros mangalicát például szinte egész Magyarországon kiszorította a fehér hússertés és a vágási súly sem haladja meg a 100—120 kilót. A probléma sokkal inkább a friss hús és a fagyasztott hús kérdése. Üzleteinkben általában lehet marhahúst kapni, de a fagyasztott húst nem szívesen vásárolják. Ez sok esetben érthető. Nem azért, mintha a jól fagyasztott hús vesztene tápértékéből, sokkal inkább élvezeti értékéből veszít. Persze csak akkor, ha rosszul kezelik. Mit jelent, a fagyasztott húst jól kezelni? Ez a folyamat a hűtőházakban. kezdődik, a mélyhűtés lehetővé teszi, hogy a húsban nem tűalakú jégkristályok keletkeznek, hanem amorf szemcsés jég, így nem szúrja át a húsrostokat. Ezzel a folyamattal nincs is baj, a Kaposvári Hűtőház ilyen szempontból is kiválóan látja el a feladatát. Amig azonban a hús eljut a fogyasztóhoz, az a bizonyos sokat emlegetett „hűtőlánc” nem mindig marad töretlen. A lényeg az, hogy nagy hőmérséklet-ingadozásnak nem szabad kitenni a húst, mert akkor a vékonyabb darabok vizenyőssé, gusztustalanná vál nak. Ehhez a hentesüzletekben kell szakszerűen kezelni a húst, de sok múlik azon is, hogy a szállítóknak van- e hűtőautójuk, amelyben megfelelő hőfokon lehet tartani a húst. Sajnos ezeknek a feltételeknek jórésze nemcsak Pécsett, de az egész országban nem biztosított, ezért sok a panasz a fagyasztott húsra, és ezért idegenkednek tőle a fogyasztók. Mint mindenre, erre is van megoldás. A húsipar vezetői már tanácskoznak arról a lehetőségről, hogy a húst fagyasztás előtt felbontják, v.azaz csontozzák és kisebb darabokra vágják. így ugyan az ipar munkája jelentősen megnő, de lényegesen csökken a kereskedelemé, s ráadásul a fogyasztók jobbminőségű, gusztusos áruhoz jutnak. Megszépült utcaképpel A sásdi községi tanács elhatározta, hogy szebb, kulturáltabb utcakép megteremtésével ünnepli a felszabadulás 20. évfordulóját. Ebben az évben ötmillió forintos költséggel befejezik a törpev-zmű- hálózat építését: ezzel minden utcát. Sásd több mint félezer lakóházát ellátják vízvezetékkel, közkutakka:, jó ivóvízzel. A vízvezeték építőinek nyomában rhegjel>'rmek a társadalmi munkások százai és fákat, díszcserjéket ültetnek, virágágyásokat, játszótereket létesítenek, padokat helyeznek el. A járdák építéséhez már kiszállítottak hatezer betonlapot. Sásd egyik főutcáját aszfaltburkolattal por- talanítják. A háztulajdonosokat felhívják az épületek tatarozására, kerítések rendbehozására. A csinos, egységes utcakép kialakításához műszaki segítséget, szaktanácsokat adnak. A villanyhálózat korszerűsítése jelenleg van folyamatban 3,5 millió forintos költséggel. Ezzel párhuzamosan a forgalmas utcákban higanygőz-lámpákat szerelnek fel, ehhez a lámpatesteket beszerezték, a munkákat megrendelték. A TÜZÉP-tele- pet a község központjából kitelepítik, a nagyobb esőzések után elöntött területek víztelenítésére vízelvezető árkokat ásnak. A rendezett községkép kialakítása érdekében száz házhelyet parcelláznak, ennek elkészítik az általános rendezési, beépítési tervet. Az ötezredik új lakás Komlón Komlón év végére elkészül az ótezre- dik új lakás. A házak többsége 3—4 emeletes társ-'sházak formájában épült, de azzal a valamennyire jellemző tulajdonsággal, hogy egyikben sem található házmesteri lakás, illetve házfelügyelő és nincs a házgondozást egységesen ellátó ingatlankezelő vállalat sem. Ez a sajátos komlói helyzet abból adódik. hogy Komló „falusi” évei- 1 ben csak földszintes bányászházak épültek és a beruházást végző szénbányászati tröszt — mely a házak, lakások többségének tulajdonjogával rendelkezik — nem alakított ki a más városokr* jellemző házfelügyelői rendszert. A ház körüli teendőket, a lépcsőház tisztántartását,1 a ház előtti térség takarítását a lakók végzik úgynevezett „hetes”-rendszer ben, minden héten más-más lakóra vár ez a munka. A komlóiak becsületére legyen mondva, többségükben rendesen eleget tesznek feladatuknak, sőt átlagon felüli részt vállaltak városuk csinosításából is: az utóbbi években 250 ezer négyzetméternyi területet parkosítottak, a díszfák, cserjék tízezreit, virágok százezreit ültették el. A kökö- nyösi, kenderföldi városrészek utcasorait parksávok szegélyezik, ezeknek és nyolc parkosított térnek a gondozását szintén társadalmi munkában végzik. Ennek ellenére a rohamléptekkel nagyra nőtt és még növekvő Komló igényli az egységes házfelügyelői, ingatlankezelői igazgatás kialakítását, amire a városi tanács tervezetet dolgoz ki. A terv szerint a házakban lakó nyugdíjasokat, illetve arra vállalkozókat bízzák meg a házfelügyelői teendők ellátásával. MAG0CS Mágocs: ötk., Baranya m., sásdi j., Pécstől É-ra. L: 3430 (1960). Gépállomás. Malom. Téglagyár. — Ennyit ír az új lexikon Mágocsról. Ezek az adatok is elavultak időközben, a lakosság szaporodott, a gépállomás inkább javító-szerelő üzemmé válik. A malom ... igen a malom már akkor sem volt meg, amikor a lexikont szerkesztették, tizenöt éve rak tárnak használják. A téglagyár megvan, sőt kétszer any- nyi téglát, — évente hétmillió darabot — gyártanak, mint valamikor. A tanács közigazgatási területe is megnőtt; Alsómocsolád Mágocshoz tartozik. A tanácsházón Nagy, hűvös szobák. Valahol hátul székel Farkas Ádám, a községi tanács elnöke. Szemüveges, bamabőrű, barna ruhájú, barna hajú ember. Régebben a tanács titkára volt abból az időből ismerem. Körülbelül három és félezer ember lakik Mágocson. A m: „relációnkban” nagyközség, — mondja. — Anyakönyvi adatok? — A múlt évben 35 házasságkötés történt, születtek 75- en, meghaltak 42-en. Mágocs valamikor németajkú község volt. Módos emberek lakták. A világháború megbolygatott sok mindent Felvidékiek, kiskúndorozsmai- ak és „mágocsiak” keveredtek, így, e hármas megoszlásban különböztettek az emberek is. A házasságkötéseknél is. Ma már csak kuriózum az egész. Az első „betörés” régen megtörtént, egy dorozsmai legény és egy mágocsi lány kezdte. A fiú este hétkor kereste fel a tanács titkárát: a „nincstelen”, a „telepes” család gyermeke mágocsi érettségizett leányt vett feleségül. Már elfeledte mindenki az esetet. — Megélhetés? — A termelőszövetkezetben dolgozik 850 ember. Gépállomás, téglagyár és közel esik Komló, Szászvár, intézmények, földs2öv... mindenki dolgozhat. — Közlekedés? — Reggel fél négykor indul az első busz, este nyolcig járnak. — A község fejlődése? — 600 ezer forint község- fejlesztési alapunk van évente. De nézzünk körül a faluban! A postásasszony Vele találkoztunk előszói Hortobágyi Antalnénak hív ják, a férje is kézbesítő, ap juk is az volt, nagyapjuk ií sőt még a dédapjuk is. — Pedig se írni, se olvasn nem tudott, — mosolyog a asszony. — Hogy tudott akkor kéz besíteni? — A postamester sorjáb. rakta neki a leveleket, hog ez ezé, az meg azé. A fel» boltnál az emberek kontrol lálták. Sose tévedett.., Szá esztendőt húzott le eddig csa ládunk a postán. — Az önök gyerekei? Lesz-i postás köztük, vagy megsza kad a családi szakma? — Egy kislányom van. Éret ségizett a pécsi gimnázium ban. Szeretett volna a postár kerülni, de nem vették fel A szövetkezetnél könyvelő. Lássuk a mágocsi posta sta tisztikáját! A faluban 185 te levízió van, 817 rádió, havon ta 18 ezer sajtótermék fog el, negyven helyen van telefon és minden hónapban 268 embernek kézbesítenek nyugdíjat. Hortobágyiné egy levelet forgat a kezében. Az egész címzés csak annyi, hogy Mágocs. — Kinek viszi el? — A bélyegző alapján sejtem, hogy a Fábiánéké. — Tévedések? — Néha a Somogy megyei Nágocs községbe címzett leveleket ide küldik... A művelődési hóiban Ez a legnagyobb meglepetés. Füzy Ágnes, a művelődési ház igazgatója minden helyiséget megmutat. Háromszáz személyes mozi- és színházterem. Szélesvásznú, tágas színpad, zenekari árok, öltözők hideg-melegvízzel, klubszobák, könyvtár 3600 kötettel, büfé, táncterem ... Egyszóval minden, aminek lenni kell egy modem művelődési hájban.
