Dunántúli Napló, 1964. május (21. évfolyam, 101-126. szám)
1964-05-31 / 126. szám
4 NAPLÓ 1964. MÁJUS 3L Mikor telel a vállalat Ahol a lakásokat elosztják a balesetért vagy az egészségben bekövetkezett károsodásért? A rendelkezéssel kapcsolatban először is világosan azt kell látni, hogy a vállalat vagy intézmény felelőssége mikor következik be, másodszor, mikor és milyen alapon felel az egészségben történt károsodás alkalmával. A károkozó cselekményért általában vétkesség megállapítása esetén felel a vállalat. Ebben az esetben csak kizárólag szándékos vagy gondatlan károsodást eredményező cselekmény lehet alapja a felelősségrevo- násnak. Vannak olyan esetek is, amelyeknél a jogszabály szigorúbb helytállást is előír és vétkességre való tekintet nélkül teszi felelőssé a károkozót. A munkaviszonyban elszenvedett egészségi károsodásnál a vállalat felelősségét az utóbb említett módon, tehát vétkességre tekintet nélkül írja elő a jogszabály. Az a körülmény, hogy a vállalatnál anyagi károsodást eredményező baleset vagy egyéb egészségromlás következik be, még nem feltétlen jelenti azt, hogy a vállalat azért anyagilag felelős. A vállalat felelősségének ugyanis előfeltétele, hogy a sérelem bekövetkezése a vállalatot terhelő valamilyen kötelesség megsértésével — helytelen intézkedéssel, szükséges intézkedés elmulasztásával — függjön össze. Az a körülmény ugyanis, hogy a dolgozó megfázik a vállaratnál és ízületi-gyulladást kap, ami miatt anyagi károsodás és munkaképesség-csökkenés éri, egymagában még nem alapozza meg a vállalat felelősségét. Abban az esetben azonban, ha a megfázást az idézte elő, hogy a vállalat részéről megszegték a kötelességüket, nem biztosították a dolgozó részére az előírásnak megfelelő munkakörülményt és a vállalat felelőssége megállapítható, a károsodásért felelősséggel tartozik. A további kérdés az, hogy olygin esetekben, amikor a dolgozó egészségének anyagi következményekkel járó károsodása miatt a vállalatot anyagi felelősség terheli, a kármegtérítés milyen módon történik. 4 . MIT KELL TUDNI A JOGSZABÁLY RENDELKEZÉSEIRŐL? A 2/1964. (IV. 3.) MŰM. számú rendelet 1964. április 1-én lépett életbe. Hatálya kiterjed minden olyan esetre, mely 1961. április 1. után történt. így tehát minden dőlgo- zónak lehetősége nyílik arra, hogy az egészsége és testi épségében okozott károsodás következtében, amennyiben a rendeletben közölt formában anyagi károsodás érte, a vétkes féllel szemben anyagi igénnyel lépjen fel. Az anyagi igény előterjesztésével kapcsolatban a polgári jogi szabályok az irányadók. Meg kell jegyezni, hogy a munkaügyi miniszter rendeletében meghatározott időpont 1961. április 1. Ezen túl is megvan a lehetőség visszamenőleg a kárigény előterjesztésére, amennyiben hi- teltérdemlően bizonyítható, hogy jogos sérelemmel állunk szemben, és az anyagi igény körülményei csak 1961. április 1. után mutatkoztak. Az igény jogosultságának elbírálá sánál azt a körülményt is vizsgálni kell, hogy a bíróság jogerős ítéletet hozott-e az ügyben Ha a bíróság döntést hozott, a kárigényt el kell utasítani. Változást mutat a törvény és a rendelet mesielenése. az eljárások megA Komlói Helyiipari Vállalat azonnali belépésre ESZTERGÁLYOS SZAKMUNKÁST KERES. o A jelentkezés történhet szóban vagy írásban. — Komlói Helyiipari Vállalat, Kossuth Lajos u. 21. szám alatt. indítása és lefolytatásával kapcsolatban is. Az ügyek elsőfokú elbírálása a vállalati egyeztető bizottságok hatáskörébe tartozik, és csak az elsőfokú határozat meghozatala után fordulhat a dolgozó vagy a vállalat a Területi Egyeztető Bizottsághoz vagy a Járásbírósághoz. Az előterjesztett panaszok elintézésére az Mt. XVII. fejezetének rendelkezései az irányadók, annyi változattal, hogy a panasz előterjesztését nem a törvényben előírt két hónapon belül kell megvalósítani, hanem későbbi időpontban is lehet. MELY ESETBEN KELL KÁRTÉRÍTÉST FIZETNI? A 2/1964. (IV. 3.) MŰM. számú rendelet 2—3—4. §-a tartalmaz rendelkezést az „elmaradt jövedelem” megtérítésével kapcsolátosan. Elmaradt jövedelemként a vállalatnak azt a kárt kell megtéríteni, amely a dolgozót azáltal érte, hogy az okozott sérelemből munkaképesség-csökkenés keletkezett, elesik rendes körülmények között részére járó átlagkeresetétől és a sérelem bekövetkezése előtti átlagkeresetét nem éri el. Meg kell téríteni a dolgozó részére azt az összeget is, amelynek elvesztését a sérelemből eredő jelentős testi fogyatkozása ellenére, rendkívüli munkateljesítménnyel hárított el. A jogszabály a dolgozó részére elmaradt jövedelemként, a munkaviszony közben elmaradt és béren felüli juttatásokat, valamint a munkaviszonyon kívül korábban élvezett elmaradt keresetét írja elő. A rendelet 5. §-a a dolgokban keletkezett károk megtérítését illetően határozza meg a feltételeket. A dolgokban keletkezett kár címén azt az értéket kell a dolgozó részére megtéríteni, ami a sérelem folytán ruházatában, használati tárgyaiban vagy más egyéb nála lévő dolgaiban keletkezett. A dologi kár összegé nek kiszámításánál a kártérítés megállapításának időpontjában érvényes fogyasztói árat kell figyelembe venni, kivéve azt az esetet, ha üzemen belül olcsóbban vagy kedvezményes áron tudják megszerezni. A vállalat a dolgozó olyan költségeit és kiadásait is köteles megtéríteni, amelyek a sérelem következményeinek el hárításához szükségesek (pl. feljavított élelmezési költség, otthoni ápolással járó többlet- költségek, esetleges szállítási költségek stb.) KÖLTSÉGEK ÉS KIADÁSOK MEGTÉRÍTÉSE A dolgozó halála esetén a vállalat a hozzátartozóknak ■. köteles kártérítést fizetni.j Köteles a hozzátartozóknak az j élvezett tartást, valamint a j sérelem folytán felmerült in_ í dokolt költségeiket és kiadá- j saikat megtéríteni. A 'hozzátartozók kártérítése esetén I minden esetben vizsgálni kell' a ráutaltságot és annak megfelelően kell az igényt elbírálni. Abban az esetben, ha az egészségben bekövetkezett sérelem folytán jelentkező jövedelemkiesés, a felmerült költség vagy kiadás tartós jellegű, a jogszabály szerint általában havi járadékot kell a dolgozó részére meghatározni, illetve megállapítani. A járadék megállapításánál természetszerűen csak az álta- 1 Iában korábban élvezett jövedelmet szabad ■ figyelembe venni. Abban az esetben, ha a kár összege nem határozható meg pontosan, akkor a vállalatot olyan általános kár megfizetésére lehet kötelezni, mely a károsult teljes anyagi kárpótlására alkalmas. KÁRIGÉNY BEJELENTÉSE ÉS ELŐTERJESZTÉSE Az új rendelet szabályozza a kárigény érvényesítésének módját is. A rendelet értel;mében a vállalat — ha a sérelemért felelős — a dolgozó bejelentése alapján köteles a kárt megfizetni. A vállalat köteles felhívni a dolgozó figyelmét a bejelentés megtételére is. A baleset bekövetkezését, illetve a munkaképtelenné • válás körülményeit, a felgyógyulást, a bekövetkezett. lényeges változást legkésőbb a változás bekövetkezését követő 30 napon belül be kell jelenteni. A dolgozó bejelentése alapján a vállalatnak 30 napon belül kártérítést kell fizetni. Ha a kárigénnyel a vállalat nem ért egyet, akkor az említett határidőn belül köteles a dolgozót értesíteni. A vállalat elutasítása utám a dtolgo- zó a fentebb említett körülmények alapján az egyeztető bizottsághoz fordulhat panasszal. A dolgozó halála esetén köteles a vállalat a hozzátartozókat értesíteni és felhívni figyelmüket igényük előterjesztésére. Az igény előterjesztése alapján a körülmények mérlegelése után a vállalatnak kötelessége az anyagi ellátottságot biztosítani, melyet az elhalt családtagjai részére keresetéből rendelkezésükre bocsátott. Dr. Grabecz Ferenc TEB-elnök Amerikai vendégek pécsi látogatása Az elmúlt napokban Pécsre látogatott Stanley Gordon, a Ford-alapítmány igazgatóhelyettese (USA), valamint dr. John Lotz, Nem York-i Columbia Egyetem uráli nyelvek tanszékvezető tanára, valamint Szép György, a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetének tudományos munkatársa. A vendégek tanulmányozták az idegen nyelvek oktatását és a tanárképzést a Pécsi Tanárképző Főiskolán, beszélgettek a beszédtechnikai laboratórium létesítéséről, elvi és műszaki kérdéseiről, az oktatógépek felhasználásáról, valamint tárgyaltak a külföldi tapasztalatcsere- utak megszervezéséről. Azt hiszem, ötvenkét nyarát írtuk és a bakócai intézet irodájában a három Kasz- ti fiú — Sanyi, Gyuszi, Jani — egykedvűen toporogott: mit akarhatok tőlük, ki vagyok mi járatban és főleg: miért éppen ők hárman rendeltettek ide? Hiszen oly mindegy, melyik intézeti gyereket választja az ember, mert nemcsak ruházatuk, hanem sorsuk is mintha egyféleképpen alakult volna: elhagyott gyermekek — többnyire a szülők megbocsáthatatlan bűnei miatt — ilyenképpen nevelésük az állam gondja lett. — Apátok? — Meghalt. — Anyátok? — Nem tudjuk, hol van. — Ha felnőttök, hogyan élt«-k VAGY HÚSZÁN ülik körül a zöld posztóval letakart U- alakú asztalt, melyen iratcsomók, aktatáskák hevernek. Autózúgás és halk morajlás hallatszik be a nyitott ablakon, a Széchenyi tér zaja. — Hát akkor kezdhetjük! — mondja Kőszegi János, a II. kerületi tanács osztályvezetője és készenlétbe helyezi golyóstollát. — Ki szól elsőnek? — Majd én! — nyújtja a kezét egy őszülő hajú férfi, a lakáselosztó bizottság legidősebb tagja. Leveszi homlokáról a szemüveget, s a papírlapokba mélyedve folytatja. — A mi brigádunk harmincegy lakást kapott megvizsgálásra. A harmincegy közűi Szabó József él a legkataszt- rofálisabban, aki a Nagy Lajos Gimnáziumban lakik embernek nem való helyen ... Feltétlenül szüksége van egy lakáéra. Nem sokkal jobb a helyzete Timár Vincének sem, a Munkácsy Mihály utca 13- ban. Ez az ember hatodmagával szorong egy kicsiny szobában, melynek három és fél méter a hossza. Igen furcsa körülményeket találtunk az Anna utca 20-ban, ahol.;, Kőszegi János meg a bizottság elnöke a noteszába írja: Szabó József, Széchenyi tér 11, — Timár Vince, Munkácsy Mihály utca 13. — Gyűlnek, szaporodnak a nevek, mert az őszülő hajú férfi már a Megye utcában „]ár”, aztán a Déryné, majd a Per- czel utcába „ugrik át.” — Ez életveszélyes lakásban él..; Az tüdőbajos ... — hallom időnként, s Kőszegi János fürge tolla e nevek után írja: tbc ... Életv. Amikor az őszülő hajú férfi befejezte, egy középkorú nő mondja a neveket, majd ismét a férfiak következnek. Órákig tart, mire a sok adatot bediktálják. Vagy kétezer lakáskér- vény fekszik a II. kerületi tanács irattárában, s ebből a kétezerből kishíján háromszázat adtak kivizsgálásra. És még a háromszázból is válogatni kell, mert a kerület cs ak hatvan lakást kap az idén, nem számítva a szövetkezetie- | két. Hogyan válogassanak'- Kit hagyjanak ki és ki mellett kardoskodjanak? Nehéz az alku, még önmagukkal sem tudnak megegyezni ezek az emberek. Minden szem Kőszegi Já nosra meg az elnökre szege ződik, akik a neveket számol ják. — Kilencvenkettő! —mond ja Kőszegi János. Ebből 39— 40 a tbc-s meg az életveszé lyes .. . GYORS SZÁMVETÉS: ha a betegek meg a szükséglakásban élők száma negyven, ak kor már csak húsz lakás marad, s azt a húsz lakást 52 személy között kell elosztani. — Ojabb szelekcióra van szükség! — mondja Kőszegi János, a tollát kocogtatva. — Nincs más választásunk, felolvasom a neveket. Csak a legeslegindokoltabbak kerülhetnek be. Megegyeztünk? — Igen! — helyeselnek egyöntetűen, s az őszülő hajú férfi, aki először szólt a bi zottság tagjai közül, most is a papírjaiért nyúl. — Szabó József — olvassa Kőszegi — Maradjon? — Persze, hogy maradjon! — válaszol az őszülő hajú férfi. — Nem lakhat örökké a Nagy Lajos Gimnáziumban ... — Timár Vince. — Az is! Nem maradhatnak hatan aban a három és fél méteres szobában! — Most csak annyit mondjunk, hogy marad, vagy nern marad! — kéri Kőszegi az embereket, majd az előbbi tónusban folytatja. — És mi legyen Patacsi Bélával? Az őszülő hajú férfi után középkorú nő következik. Az elnök a papírt lobogtatva mondja, hogy alig néhány nevet húztak csak ki. Ettől lógva kissé radikálisabb a bizottság, bár még nem a kívánt mértékben. Mindössze tizennégy nevet hagytak ki. Drámai csend fogadja a ! bejelentést, az egész teremben azt latolgatják, hogy .elölről kezdjék-e a tortúrát. Aztán valaki legyint: semmi értelme. Senkit sem lehet már kihúzni a legeslegindokoltabbak közül. Sőt. A bizottság másik nőtagja is megszólal: — Hiába, nem tudom megnyugtatni a lelkiismeretemet. Azt aki elfűrészelte az ágyát, nem lehet kihagyni. Még akkor sem. ha nincs életveszély és fertőző beteg a családban! Még akkor sem, mert az az ember az ágyát fűrészelte 2l, olyan kicsi a szobája! SENKI SEM HELYESEL, bár nem is tiltakozik. Kőszegi János újra beírja a kérelmező nevét, aztán bejelenti: csaknem nyolcvanan vannak még a listán. De legyen úgy, ahogy az előbb mondták. Maradjanak ott mindnyájan, azok akik nem kapnak lakást, első helyre kerülnek a jövő évben. Ebben megegyeznek. Aztán elhatározzák, hogy kifüggesztik a városi tanácson a névsort. Hadd lássák, hogyan döntött a bizottság. Magyar László 3500 éves nagycsaládi település Szebényben Húsz mázsa leletanyag Dr. Bándi Gábor, a Pécsi Janus Pannonius Múzeum régésze bronzkori lakótelep feltárását fejezte be Szebényben. A 3500 éves lakótelep egy nagyobb nemzetségi telep önálló, zárt részét alkotja, mely egy nagycsalád életteréül szolgált. A 16x8 méteres nagyságú, belső osztással több helyiségre tagolt nagycsaládi ház és az ehhez csatlakozó két gazdasági épület ovális alakú tér köré települt. A telepegység hozzávetőlegesen nyolcszázötven négyzet- méter nagyságú területen fekszik. A lakterületen közel húszmázsányi emlékanyagot találtak, mely az itt élt bronzkori népesség anyagi műveltségének, kultúrájának összegezését adja. Közte található mintegy 150—180 teljesen ép, illetve pontosan rekonstruálható kerámia és agyagedény, továbbá ugyanennyi csont és kőeszköz. A gazdasági épületekből megszenese- dett kölesmaradványok kerültek elő. A hazai öskuta- tásban először került sor egy zárt nagycsaládi település teljes feltárására, mely feltárás lehetőséget nyújt egy kisebb társadalmi egység, a bronzkori nagycsalád életének tanulmányozására. A Pécs városi MHS Elnöksége 1964. június 1-én, hétfőn délután 5 órakor motoros tanfolyamot indít. Jelentkezés a helyszínen: Pécs, Megye u. 20. ÖTEN A DAMJANICH UTCÁBÓL — Nem -tudjuk. Mehetünk vissza játszani? Visszamentek játszani és többet nem találkoztam a Kaszti-fiúkkal. Hét év után — a napokban — a Porcelán- gyárban hallom Tegzesnétől, a munkaügyistől a Kaszti nevet. Mi van vele? Melyik Kaszti? Csak nem az intézeti fivérek? De igen. Legalább is a Gyuláról van szó. — Bejön hozzám, soha nem láttam, azt mondja: „Néni kérem, dolgozni akarok. Nincs pénzem... a portás nem tudja, hogy itt vagyok, mert beszöktem a kapun .. Az ajtót figyeli, nem jön-e utána a portás. Gyuszit — fiatalkorú — napi négyórás munkára felveszik az üzembe. A mohácsi gimiben valami „zűrje” volt, eltanácsolták. Tegzesné tud róla, de a gyereknek nem említi, ne hordja nyakán a gyanakvás kölöncét. Ám itt dolgozni kell és persze ... a gimnáziumot is be kellene fejezni. — Hauch néni egy nagyon rendes, idős asszony, Gyuszi nála ellakhatna albérletben, gondoltam — mondja Tegzesné. Alsó-Balokány utca 10. — Kockásinges fiatalember moo. dik a konyhában. — Gyuszit keresik? Nincs itthon ... Vizsgázik a Széchenyiben és most szabadságon VclT». j .. A kockásinges fiú nyomdász, albérleti lakótársa Gyu- szinak. Jön Hauch néni is. — Csak nincs valami baj Gyuszikával? — kérdi ijedten. Megnyugtatom. Felderül az arca és sóhajt: — Én szigorúan fogom Gyuszit. Mondtam neki, „Kisfiam. tanuljál, nem lehetsz örökké segédmunkás. — Tanulni kell.” A pénzért betetettem vele takarékba és mindig ellenőrzőm, megvan-e. Szép ruhákat vetettem vele. Azt tervezi, hogy katonatiszt lesz. — így mondta neki — kérdezem Hauch nénit — hogy „kisfiam”? — Igen. Persze. — Csodálkozik a kérdésen. Én is csodálkoztam, de más előjellel. Mohácson, a Gyógyítva Nevelő Iskola napközijében találom meg a legkise' bik Kaszti-fiút, az Árpádot. Fejét kissé félrehajtja, csod.íl- kozó. nagy barna szemét rám függeszti. Tíz esztendős. — örülsz, hogy a bátyáid előkerültek? Nem érti, csak mosolyog, aztán pillanatnyi tűnődés után mondja; — Itt volt a Gyuszi! A Sanyi is írt, levelet, azt mondta, eljön ismét. .. Sanyi iskola-kiránduláson járt Mohácson. Ott tudta meg, hogy van egy kisöccsük. az Árpi, szintén állami gondozásban. Hogyan zajlott le a találkozás? Nehéz lenne elmondani. Árpi csak topojetí, egyik lábáról a másikra, nézte a nyurga, kedves arcú bátyját, átölelte a lábát, nevetett rá, újjongott, arcát a zakójához szorította, felnézet: rá ismét és kezét szorongatta. Árpi most Is újjong, amikor fivéreit említem neki. — Eljönnek? Mond iák 'hogy eljönnek? — kérdezi. — El. Mondták, hogy meglátogatnak és azt is mondták, hogy nagyon szeretnek téged ... Beszalad egy másik terembe 97 í<drntqté<ikáiát é® h
