Dunántúli Napló, 1964. május (21. évfolyam, 101-126. szám)
1964-05-27 / 122. szám
' «64, MÄJUS 27, hímé' 3 Jugoszláv kulturális kormányküldöttség Pécsett June?. Vipotnik, a kormánydelegáció vezetője felkereste a délszláv tanszéket és elbeszélgetett a hallgatókkal. (Folytatás az 1. oldalról) A beszélgetés közben tálcákat hordtak körbe poharakkal, bennük aranyosan csillogó bor. A mezőgazdasági tanszék te emelvénye. Ugyanis a mező- gazdasági tanszakot választott tanulók négyholdas gyaikorló- kertben ismerkednek meg a gyakorlati munkával, a gyakorló kertben természetesen ezőlő is van. Ennek a terméséből kínálták meg a jugoszláv kulturális kormánydelegációt Ezután az érdeklődés a délszláv tanszék felé irányult. A tanszék munkájáról Mokuter Iván tanszékvezető szerb nyelven tájékoztatta a vendégeket. — Három előadóval működik a tanszék és általában olyan hallgatókat oktatnak, akiknek szerb-horvát az anyanyelve. Az utóbbi években a tansziék • nyolcvanöt pedagógust adott az általános iskolák számára, akik nemcsak a szerb-horvát nyelvet ismerik és oktatják, hanem tájékozottak a délszláv kultúrában, ismerik Jugoszlávia földrajzát, történelmét, sokrétű felkészült séggel rendelkeznek. A régi Magyarországon sehol sem képeztek ki szaktanárokat olyan iskolák számára, ahol a nemzeti kisebbséget oktatják. A vendégek ezután ellátogattak a növénytani tanszékre, megtekintették az iskola új létesítményeit és betértek a délszláv tanszékre is, álról Janez Vipotnik, a Jugoszláv Szövetségi Végrehajtó Tanács oktatási és kulturális ügyeinek titkára elbeszélgetett a hallgatókkal, Szinyakovics Rozáliával. Csicsák Irénnel, Harasztia . Pállal, Tóth Annával, Vuity Mártával és Páncsity Annával. Ebáfl Harkányban A látogatás délelőtt fél 11 órakor ért véget, amikor a vendégek továbbhaj toltak Villányba, ott megtekintették a pincegazdaságot, majd ellátogattak Harkányba. Évéiben Janez Vipotnik, a Jugoszláv Szövetségi Végrehajtó Tanács oktatási és kulturális ügyeinek titkára ebédet adott a harkányi Baranya Szállóban, amelyen részt vett Rapai Gyula, a megyei pártbizottság első titkára, Palkó Sándor, a megyei tanács végrehajtó bizottságának elnöke, Körösi Lajos, a Pécs városi Tanács Végrehajtó Bizottságának elnöke. A jugoszláv kulturális kormányküldöttség kedden a késő délutáni órákban elutazott megyénkből. A könyvhét eseményeiből Tájékoztató irodalmunk helyzetéről Az ünnepi könyvhét negyedik napján a megyei tanács klubtermében Koczkás Sándor irodalomtörténész a mai magyar irodalom helyzetéről tartott előadást. Az előadáson a kultu ralis élet vezetői, szervezői, pedagógusok és a Pécsett élő írók vettek részt. A tájékoztatón vendégként a megye egyik Kossuth-díjas íróvendége, Lengyel József is megjelent. Koczikás Sándlor irodalomtörténész előadásának első részében a szocialista irodalom- politika és közgondolkodás jelenlegi helyzetéről beszélt, s hangsúlyozta, hogy az irodalompolitika az országos politika része, így három szükségszerű meghatározója van: A bizalom, az emberek felnőttként kezelése és az a szemlélet, hogy a valóság a legjobb agitátor. A továbbiakban beszélt a marxista kritika és az alkotó marxizmus nagy feladatairól, a polgári kritika újabb eredményeinek értékeléséről, melyeket a marxista kritika Lenin óta nem dolgozott fel. Beszélt a mai magyar irodalom iránt megnövekedett érdeklődésről, a fiatalok, egyetemi hallgatók aktivizmusáról Előadásénak második részében a marxista valóságigény és az élő irodalom problémáit elemezte. Elmondta, hogy folyóirat-irodalmunkban és könyvkiadásunkban különféle irányzatok, nézetek jelen tkez- 'nek egy időben. Ez a sokszínűség egyeseit szemében túl liberálisnak tűnik, mivel a sokszínűségben néha a valóság * nyomasztó ábrázolása is jelentkezik. A személyi kultusz iiodalom-politikája megkövetelte a szocializmus teljes apológiáját, dialektikájának helyes megjelenítése helyett. Jelenleg más a helyzet. — Felvetődik a kérdés, hogy mit tegyünk irodalmunkkal? — Ki kell adni a műveket, ha mindennel nem értünk egyet, altkor is. Ha nem adjuk ki, nem tudunk vitatkozni á művekkel. A szocialista irodalomnak nyilvános vitákban kell legyőzni a nem szocialista és csak félig szocialista irányzatokat. Koczkás Sándor előadásának befejező részében a viták hasznosságáról beszélt, melyik olyan lényeges problémaköröket tisztáztak, mint a realizmus értelmezésének kérdése a rövidebb lélegzetű művektől a totaüzmu^; váró álláspontok problémája és a hatalom és erkölcs kérdése. Az eszmei offenzívával kapcsolatban elmondta, hogy az offen- zíva nem kampányfeladat, továbbá az eszmei offenzívában a kommentárokkal, értelmezésekkel szemben mindig a mű a legnagyobb adu. Értékeléseknél pedig előregyártott poléKedden délután fél négykor a megyei tanács klubtermében a megye vezető szervei fogadást adtak a könyvhét íróvendégeinek a tiszteletére. A fogadáson megjelent dr. Nagy Gyula, a megyei tanács elnökhelyettese, Csendes Lajos, az MSZMP megyei bizottsága agitációs és propaganda osztályának vezetője, Takács Gyula, a megyei tanács művelődésügyi osztályának vezetője, Szentirányi József, az MSZMP megyei bizottságának munkatársa és Lemle Géza, a megyei tanács csoportvezetője. A fogadáson vendégként rrtíák helyett mindig az írást kell nézni, az író és a mű fejlődésére koncentrálni. Koczkás Sándor irodalom- történész előadását rövid vita követte, melyben a szocialista realizmus új meghatározásának problémája, és az ismeretterjesztés egyes kérdései merültek fel. Csanádi Imre József Attila- díjas költő, Csorba Győző, József Attila-díjas költő, Koczikás Sándor irodalomtörténész, Lengyel József Kossuth-díjas író, Pákolitz István József Attila-díjas költő és Simon István Kossuth-díjas költő, a Kortárs című irodalmi folyóirat főszerkesztője vettek részt A megye párt és állami vezetői a baráti légkörben lezajlott fogadáson az irodalmi élet aktuális problémáiról, a kulturális élet újszerűén alakuló helyzetéről folytattak eszmecserét Fogadás a megyei tanácson Fel kell készülni az aratásra! Az idén szükség lesz cs kézi kaszákra is Szervezzék meg az aratópárokat! - Sok aratógép vár még javításra Bujazöld a határ. Még zöldek a vetések, de az aratásra már most gondolni kell. Sőt, nemcsak gondolni, cselekedni is. A statisztikai adatok azt mutatják, hogy az idén 14 000 holddal1 nagyobb területről kell betakarítani a kalászosok termését, mint az elmúlt évben. A határ pedig azt mutatja, hogy nemcsak a terület lett nagyobb, de nagyobb termésre is számíthatunk, mint amilyent tavaly takarítottunk be. A szakemberek óvatosak, azt mondják: egyelőre még csak az látszik, hogy nagyobb lesz a szalmatermés. A szemtermésről még nem nyilatkoznak konkrétan, csak sejtetni engedik: híznak a jó szemtermésben is. Minden gépet ki kell használni! Tavaly a gyenge termés okozott gondot, idén, ha nem figyelünk fel időben és nem vesszük elejét, a nagyobb terméssel járhatunk így. Az előző évek tapasztalataiból kiindulva a termelőszövetkezetek úgy tervezték, hogy a kalászosok 95,8 százalékát takarítják be géppel. A gépparkunk azonban nem növekedett arányosan a területtel, ezért ez a terv nem teljesíthető. Ha ezt a tervet teljesíteni akarnák, akkor minden egyes SZK 4-es kombájnnak legalább 400 és a meglevő összes aratógépnek legalább 150 holdat kellene learatnia. Ezek a számok jóval magasabbak az országos átlagnál. Kétségtelen, lesznek kom- bájnosok, aratógépesek, akik lényegesen túlteljesítik majd a négyszáz, illetve százötven holdat, de hogy átlagosan mindenki teljesíteni tudja — az kétséges. Kétséges annál is inkább, mert már most látni: a gabonák egy része, talán nagy része dőlt lesz és a dőlt gabonában kisebb a gépek teljesítménye, gyakoribb a gépek meghibásodása. Ha az időjárás kedvező lesz, akkor a szemtermés is nőni fog. Ez pedig újabb terhet jelent a gépeknek. Valamikor a termelőszövetkezetek nem akartak kombájnnal dolgoztatni, most pedig mindent a kombájnra sze- rentnének alapozni. Ez kitűnik abból is, hogy a termelőszövetkezeti aratógépek nagy részét még mindig nem javították ki. 238 termelőszövetkezeti aratógép van a megyében és ebből, a május 23-i jelentés szerint mindössze 146 darabot javítottak ki. Segítsenek a családtagok! A határ láttán, ma már biztosak lehetünk abban, hogy az eredeti elképezés, a 95,8 százalékos gépi aratás nem reális. Ezt a százalékarányt a meglevő gépekkel nem tudjuk biztosítani. Uj gépekre, terven felüli gépekre pedig nem számíthatunk. De nem számíthatnak a termelőszövetkezetek arra sem, hogy majd az állami gazdaságok kisegítik őket, hisz az állami gazdaságok is hasonló gondokkal küszködnek. Pillanatnyilag csak az látszik lehetségesnek, hogy a kalászosoknak nagyobb részét géppel tudjuk learatni és betakarítani. A gépek kapacitása véges, a gabonák megdőlhetnek, közbejöhet egy esős időszak. Mindenre fel kell készülni más most. Arra is, hogy minden kombájn két, illetve nyújtott műszakban dolgozzon, minden kombájnon két hozzáértő vezető legyen. Ezzel a módszerrel jobban kihasználhatjuk a gépeket. Az elmúlt években a gyenge termés miatt még olyan területeken is arattak géppel, ahol rendes körülmények között nem lehetett volna. Idén még az úgynevezett jó területeken is fel kell készülni arra, hogy esetleg kézi kaszával kell megmenteni a termést Erre is helyes, sőt szükséges felkészülni. Minden termelő- szövetkezetben helyes készenlétbe helyezni a kézi kaszákat, mert nagy szükség lesz idén az aratópárokra. Helyes, ha a termelőszövetkezetek már most hozzákezdenek az aratópárok megszervezéséhez és helyes premizálással igyekeznek bevonni ebbe a munkába a családtagokat, az ipari munkásokat is, akik megfelelő fizetségért szívesen használják fel szabadságukat aratásra. Hétfőn délután ünnepi esemény színhelye volt a Liszt Ferenc hangversenyterem. Első látszatra nem különbözött a megszokott ifjúsági koncertektől: a nézőtéren fiatal lányok, gimnazisták, általános iskolások. Nincsenek is valami túl sokan: odakünn kellemesen langyos tavaszi nap ragyog, csábítóbb a szabadban lenni, mint a hangversenyteremben. Pedig ritka zenei élmény vár rájuk: szem- és fültanúi lehetnek az új pécsi orgona első hangversenyszerű megszólalásának. Budapest, illetve Miskolc után Pécs a második vidéki város, amely a hangszerek királynőjével koncert-teremben is büszkélkedhet. Városunk zenekedvelői már nagyon várták, hogy a változatos hangversenyélet az orgonairodalom legszebb alkotásainak megszólaltatásával tovább gazdagodjék. Most erre a lehetőség megszületett: Halász Béla, városunk nagyhírű orgonaművésze hétfőn délután leült a három manuáDe a termelőszövetkezetek felszabadíthatják saját embereik egy részét is. A szigetvári járás 21 termelőszövetkezetében teljesen gépesítik a kombájnszérüket. Erre a célra 29 cséplőgépet; vásároltak, amelyeket most alakítanak át. A mohácsi termelőszövetkezetekben is gépesítik a kom- bájnszérüket. Tavaly csak az Uj Barázdában szállították billenős pótkocsival a kom- bájnszérűre a gabonát. Most a város mind a három termelőszövetkezetében ezt a módszert alkalmazzák. Ezzel á módszerrel csupán e három termelőszövetkezetben hetven ember munkáját takarítják meg. Hetven ember arathat. Idejében felkészülni! Még zöldek a vetések, de hamarosan szőkülni kezdenek. Már most figyelmeztetnek mindenkit: az idei aratás nem lesz könnyű, de kellő előkészülettel, körültekintéssel nem lesz megoldhatatlan sem. Ebben a küzdelemben segítségünkre lesznek a gépek, de nem lehet mindent a gépekre alapozni. Az idei aratásban tökéletesen együtt kell működni a technikának a kézi kaszával, mert csak így tudjuk minimális veszteséggel betakarítani a jónak ígérkező termést És erre a küzdelemre már most helyes felkészülni minden termelőszövetkezetben. Szalai János los játszóasztal elé és ujjal nyomán megzendültek az orgona sípjai, az ünnepélyes zengésű hangok betöltötték a termet. Halász Béla Gárdonyi Partita orgonára című ltompo- zócióját adta elő. El tudtunk volna képzelni erre az ünnepélyes alkalomra valami jellegzetesebb, kifejezőbb alkotást is, mindenesetre az orgona megszólalásának ténye feletti örömünket ez sem csökkentette. A hangverseny második részében Is jelentős zenei esemény zajlott le. A koncert ifjú hallgatósága volt az első tanúja Honegger: Dávid kiráiy című oratóriuma pécsi megszólalásának. Ez a mű a Pécsi Liszt Ferenc Kórus és Filharmonikus Zenekar május 31-i és június 1-i hangversenyén kerül a nagyközönség elé. Igen jelentős és úttörő vállalkozás a Liszt Kórus számára, hogy Kodály, valamint a műfaj atyjának, Händelnek oratorikus művei után XX. századi nyugati szerző alkot fisával lép a közönség elé. He- negger 29 éves korában, 1921- február 25 és április 28-a kö-, zött komponálta művét a franciaországi Jorat színházának megnyitó előadására, eredetileg drámát kísérő színpadi, zeneként. René Morax drámájának kísérőzenéjéből született meg mai formájában a három részes szimfonikus zsoltár, melyben a dráma cselekményét elbeszélő mondja el. \ zenei anyag átdolgozása kizárólag a hangszerelés kiegészítésére szorítkozott. A hétfői Liszt-termi előadáson Honegger művét, akárcsak a vasárnapi és hétfői nagykoncerten Antal György vezényelte. A szólókat ezúttal Bárdos Anna, Özörényi Olga és Csongor József tolmácsolásában hallhattuk. A bériéti hangversenyein a szólisták Sándor Judit, Szabó Anita éa Szabó Miklós lesznek. A prózát Koós Olga és Dobák Lajos mondja eL A mű orgonaszólamát a Liszt-termi előadáson Halász Béla szólaltatja meg. 4£erte a (jimeti a pécsi városépítkezés toronydaruin Madarak költenek Uj-Mecsekalján nyolc óriási toronydaru segíti a kőművesek munkáját. A 25—30 méter magasságban dolgozó darukezelők az idei tavaszon kedves kis társakat kaptak. Mind a nyolc toronydanm fészket raktak a gerlék és láthatóan remekül érzik magukat a szokatlan helyen. Sem a daru mozgása, sem a motor zúgása nem zavarja őket. — Sőt — a darusok egyöntetű állítása szerint — kifejezetten „élvezik” a nagy gépezet mozgását. Ezt megerősíti az is, hogy legszívesebben az állandóan mozgásban levő gémeken fészkelnek. Másfél—két hónapja laknak a gerlék a daruk tetején, olyan magasságban, mint égy-egy falusi templomtorony csúcsa. Ezekben a napokban keltek ki az első fiókák és a gerleszülők most fáradhatatlanul hordják a táplálékot a kicsinyeiknek. Egyébként az úgynevezett összekötő vasbordákon ülnek a Ids madarak és ebből a szédítő magasságból szemlélik a nagyszabású építkezéseket. A darukezelők, akik egész nap magányosan ülnek a fülkéjükben, érdeklődéssel, örömmel figyelik a gerlecsaládok szemük előtt zajló életét Az új városzrészben ma még nincsenek fészkelésre alkalmas fáit, ezért vár lasztották az ide költözött madarak lakhelyükül a magasba nyúló vas- szerkezeteket Orgonaavató hangverseny a Liszt-teremben
