Dunántúli Napló, 1964. május (21. évfolyam, 101-126. szám)
1964-05-26 / 121. szám
f »64. MÁJUS 26. ' Rímé" Modern gépsorok régi üzemekben Automatizált munkafolyamatok - Uj termékeket előállító üzemek Minap egy ismerősöm arról lelkendezett, hogy az ország más részeiben — Miskolc környékén járt legutóbb — erőteljesebb a fejlődés, különösen az ipari fejlődés. Elismerte, hogy Pécsett és a megyében is nagy az építkezés, de ez inkább csak a lakások építésében mutatkozik. „Az ipar, az ipar modern gépekkel.;; áz kellene itt is”. Való igaz, hogy Pécsett nagy a lakásépítkezés, s ez különösen szembetűnő akkor, amikor a lakások új városnegyedeket rajzolnak körénk. Az is természetes, hogy a szemlélőnek az ilyenfajta építkezés inkább a „szemébe tűnik”, mint egy üzem vagy üzemrész, ami pedig az üzemen belül létesül, azt szinte nem is látjuk, nem is érzékeljük. Pedig.;; igen sokat költünk ilyen üzemen belüli dolgokra, például gépekre. I beruházások nagyobb része építkezés Az ideális az lenne, ha a beruházásra szánt összegből kevesebbet kellene építeni és több gépet lehetne üzembe állítani. A régi és jó épületekkel rendelkező gyárainál ez nem is ütközik komolyabb nehézségekbe. Általában egy bizonyos idő eltelte után a gyárak kicserélik gépparkjaikat, modernebbeket vásárolnak. Ez törvényszerű, s ha új iparágak nem születnének, akkor a beruházások — az ipari beruházások — igen jelentős részét csak gépekre kellene fordítani. Persze az életben nem egészen így van, az új iparágak és az újabb termékek nem csupán gépeket követelnek, hanem üzemi épületeket is. Hazánkban az összes beruházásra szánt pénznek valamivel több mint felét az ipar kapja. Baranya megyében is hasonló a helyzet Például az elmúlt három esztendő során — 1961—62 és 6ő-ban — így oszlott meg a megye beruházása: A beruházási fisszeg megoszlása az elmúlt három évhea Ipar Mezfig, Uá. Keress. KO. ás ofct. Egyéb kom. izáfa SM 1M M 1,* 5,4 üjt M Mint látható, a megye beruházási összegének több mint a felét (55,8 százalékát) az ipar kapta. A kérdés, hogy ezen belül milyenek az arányok, tehát az ipari beruházásra szánt összeg milyen megoszlású: mennyit költünk gépekre és mennyit építkezésekre? Országosan a követilyen az arány, mi az ipari beruházásoknak 45—43 százalékát építkezésekre és 52—35 százalékát gépekre fordítják. Ez az arány ideálisnak mondható a mi körülményeink között. Baranya megyében nem ilyen az arány, mi az ipari beruházásainknak majdnem háromnegyed részét építkezésekre fordítjuk. Az ilyenfajta megoszlás Baranya megyében teljesen indokoltnak látszik, már csak azért is, hiszen az iparnak szánt beruházási összeg jelentős részét a szénbányászat kapja, ahol viszont az építési költségek vannak túlsúlyban. Ugyanakkor a megyében is inkább építészeti jellegű beruházások folynak, mint például a lakások, utak, új üzemek. Mennyiért vásárninnk géneket? Amikor egy vállalat gépet vásárol, legfeljebb néhány milliós értékről van szó, de ha összeadjuk, hogy a megye ipara mennyiért vásárol gépet egy esztendő során, akkor már meglepően nagy összeget kapunk. Rendelkezésre állnak adatok arra vonatkozóan is, hogy az ötéves terv során mennyit költöttünk el gépekre. Gépek, vásárlására felhasznált fisszeg (millió Ft-ban) Üv Belföldi gép Külföld) gép Összesed tm 145,8 CM &44 1962 218,8 100,5 1963 240,2 151,4 191,4 m§ 216,9 ni»* 541,5 (tervesed) Tehát az elmúlt négy évben, illetve az ideivel együtt, amely még csak tervezett ösz- szeg, egy egész és egynegyed milliárd forintot gépek vásárlására fordítottunk. Meg kell még jegyezni, hogy a fenti kimutatás nem foglalja magában azokat a beruházásokat, amelyeket a Pécsi Hőerőmű, az Ércbánya Vállalat, valamint a több megyére kiterjedő szervek (Posta, MÁV, DÉ- DÁSZ, Vízügy) használtak íeL A gépek árában viszont benne szerepelnek azok szállítási, szerelési, műszerezési és átadási költségei is. A táblázatból kitűnik, hogy a külföldi gépekre fordított összeg nagysága egyre inkább emelkedett, s 1963-ban már több mint kétszerese volt az 1961 évinek. Új szemek, ói gépsorok Meglátszik-e ennek a hatalmas összegnek az eredménye megyénk iparában? Feltétlenül. E kis cikk keretében csak néhány példára lehet szorítkozni, de talán elegendő lesz annyi is. Egyik például a Mohácsi Farostlemezgyár, amely mint új iparág és új terméket előállító üzem hazánkban. A gépek ebben a gyárban szinte teljes automatikát jelentenek. A most üzembe lépett felületkezelő rész csarnokában például hat ember „dolgozik”, azok is úgy, hogy fehér köpenyben ügyelnek a műszerek és a szalagok körül, figyelik a gyártási folyamaté1 ' i üzemnek és új terméknek számít a nemrégiben felépített panel gyártó üzem és a JSTAZA* födémelemgyártó üzem. A panelgyár évente 620 lakást készít, a födémelemgyártó üzemben pedig 194 000 négyzetméter födémet készítenek évente. A két épületelem gyártó üzemre 50 millió forintot költöttünk. A Patyolat Mosoda Vállalat teljesen új üzemet kapott, új, modern gépekkel. A gépek révén jobb minőséget tudnak adni a közönségnek, a termelékenység jelentősen növekedett. A nehéz fizikai munka megszüntetéséért A gépi beruházások eredményeként egyre több helyen megszűnik a nehéz fizikai munka. Elsősorban a bányászatot kell megemlíteni, ahol ma már alig találni olyan fejtést, ahol kézzel kellene a csilléket továbbítani. legtöbb helyen folyamatos szállítóberendezéseket, kaparószalagokat és vonszolókat építettek be a vágatokba. Nem is olyan régen még — sőt némely aknán még ma is — kézi erővel történik az aknarakodás. Az elmúlt évek során történt beruházások „modernizálták” ezt a nehéz munkát. A gépesítés legjobban az épülő Zobák-ak- nán érzékelhető, bár az ösz- szes beruházásnak csak a kisebb hányadát költötték gépekre: az 1 milliárd és 171 milliós összegből 283 millió forintot. Az NSZK-beli Hausherr cégtől vásárolt automatikus csillebetoló berendezések révén olyan állapotokat teremtettek az aknán, mintha valamiféle gépgyárban lennénk. Egy ember áll vagy éppen ül egy üvegfalú fülkében és gombnyomással irányítja a kasból kiguruló csillék körutazását. A bányaüzemeknél egyik „legtisztább” beruházás az újhegyi mosóműnél történik. A 112 milliós összegből csak 6,5 milliót fordítanak építkezésre és több mint KM) milliót gépekre. Ez a rekonstrukciós beruházás a legideálisabb az iparban. A régi. elavult mosó- berendezés helyett a legmodernebb technikát építik, a holland szabadalom alapján Csehszlovákiában gyártott ne- héz-szuszpenziós ciklonmosőt. Ezek azok a beruházások, amelyeket a külső szemlélő valóban nem lát. Igaz, jobb lenne, ha ipari beruházásainkból a nagyobbik részt gépekre költhetnénk, de éppen a megye iparának sajátossága miatt fordított az arány. De amit gépekre költünk, az egyre emeli a gyártási folyamat automatizálását, a termelékenység emelkedését és a nehéz fizikai munka kiküszöbölésé^ <G. L) „Zengői majális'7 Pécsváradon Uj tartalommal és színekkel gazdagodott Pécsvárad és környéke: a Baranyai Vasárnapok ünnepség sorozata keretében május 24-én megnyitotta, kapuit az új, korszerű művelődési ház. Az 5 millió forintos beruházással létesített, hatalmas színpaddal rendelkező, 400 főt befogadó nagyteremből, klub és szakköri helyiségekből, barkácsoló műhelyből és irodákból álló épületben valóban méltó helyet kapott a kultúra, melyet ízléses környezettel, gyermekjátszótérrel, autóparkkal is igyekeznek a jövőben még vonzóbbá tenni. Az ünnepélyes avatás díszes keretet kapott a „Zengői majális” színpompás rendezvényeivel, melyeken Eapai Gyula elvtárs, a megyei párt- bizottság első titkára is részt vett. Dr. Majzik Jeremiás, a járási tanács vb-elnöke avató beszéde után a járás legjobb öntevékeny művészeti csoportjai: a mecseknádasdi német tánccsoport, a pécsváradi Zengő Együttes tánccsoportja és leánykara, a szebényi népi együttes, a véméndi kamara- kórus, a járás szavaiéi, énekes és hangszeres szólistád méltán arattak bemutatóikkal hatalmas sikert a nagytermet zsúfolásig megtöltő közönség előtt. Délután Lemle Géza, a népművelési csoport vezetőjének irányításával szellemi vetélkedőre került sor a körzeti művelődési házak csapatai között. A versenyzők előre alaposan felkészültek az egyébként rendkívül sokoldalú hely- történeti és egyéb ismeretet igénylő versenyzésre, 's szoros küzdelemben döntötték el: „Ki tud többet Pécsváradról”. Végül is a helyi művelődési ház csoportja vitte el a pálmát a mecseknádasdiak és berkes- diek előtt Az estén bemutatott „Népünk művészetéből” c. műsor is méltó volt a nap jelentőségéhez. A dombóvári művelődési ház és a BM. Somogy megyei táncegyüttes, a pécsi Mecsek táncegyüttes, a Zengő Együttes leánykara, Döröm- böző Géza és népi zenekara, Gyurka Mihályné énekszámai, Gusa Pál furulya, Sajgó János sipos-citera népművészek számai sokszor ragadták tápára a közönséget. A Zengői majális minden bizonnyal még sokáig megmarad a pécsváradiak emlékezetében, sokféle kulturális és szórakozási igényt igyekezett magas szinten kielégíteni. Az említett programokon kívül a gyermekek szórakoztatásáról is gondoskodott bábműsorral, a sportkedvelők ifjúsági kézilabda- és labdarúgó-mérkőzéseken szurkolhattak, a fotósok széles tábora a „Kincses E&- ranya” fényképkiállításon gyönyörködhetett a Baranya Film- és Fotoklub, a Mecseki Foio- klub és a járási fotókörök művészi képeiben, s térzene, kirándulás tették teljessé az egésznapi szórakozást. A művelődési ház megnyitása régi adósságot törleszt, hisz eddig csupán szükségszerű, ideiglenes helyeken találkozhattak a község művelődni vágyó dolgozói, s nem is alakulhatott ki az igényeknek meg felelő egységes kulturális élet. A Baranyai Vasárnap sikere a művelődési ház első bemutatkozása arra enged következtetni, hogy Pécsvárad lakosságának lnilturális reményei valóra válnak. Lippenszky István *• Ünnepség a bolgár iskolában A szláv írás megalkotásának ezerszázadik évfordulója alkalmából ünnepséget rendezett vasárnap délelőtt a Leöwey Gimnázium dísztermében a pécsi bolgár nyelvű általános iskola. Az ünnepségen megjelent Ivan Csukov, a bolgár követség titkára, Nikola Bocsev, a Bolgár Kulturális Intézet vezetője, valamint a város párt-, állami és társadalmi szerveinek képviselői is. Marin Sztankov, a pécsi bolgár iskola igazgatójának megemlékezése után magyar és bolgár nyelvű műsort adtak az iskola tanulói, a délszláv iskola énekesei és a Zeneművészeti Szakiskola növendékei. A képen: Branko Filankovics tanár harmonikakíséretében bolgár dalokat énekelnek az iskola kisdiákjai. Katonaszerenád a Fegyveres Erők Klubjában A fegyveres erők pécsi klubjában Katonaszerenád címmel színes műsort rendeznek szerdán este 8 órai kezdettel a nagyteremben. A műsorban fellépnek a Magyar Néphadsereg dél-dunántúli egységeinek öntevékeny együttesei és szólistái. A műsor résztvevői, a Néphadseregben jelenleg folyó „Ki mit tud” verseny győztesei, műsorukban köny- nyűzenel és esztrád-számokat mutatnak be a város lakosságának. A Fegyveres Erők Klubja a műsor nézőközönsége, főleg a fiatalok számára táne-^ mulatságot rendez a gazdag program után, záróráig. Megyei borverseny Pécsett Baranya megye legjobb fehér és vörös borai találkoznak 26-án és 27-én a pécsi járási tanács nagytermében. Itt rendezik meg a megyei borversenyt, s itt dől el, melyek jutnak tovább a júliusi országos, valamint a mezőgazdasági kiállításon rendezendő nemre,- közi borversenyre, 105 mintával neveztek be a gazdaságok, azonban összesen mintegy 110 tavalyi évjáratú és különféle óborra számítanak. A Pécsi Vegyesipari Vállalat Il-es telepének megtekintésére kaptunk meghívást Maneszkó Ferenc elvtárstól, a vállalat igazgatójától. A telefonkönyv úgy jelzi, hogy a telep az Endresz György út 30. szám alatt van, de ott hiába keresem a kaput — Uj bejáratot nyitottak a Lotz Károly utca felől, — világosít fel a szomszédos Patyolat épület őre. Megkerülöm hát az épülettömböt és a nemrég átadott új út felől bejutok a telepre. Az udvarban gépkocsik rakodnak. Az épületek között fűrészgépek surrognak, — emberek csákányoznak, az udvar végében egy csővázas barakk tetőszerkezete. — Az asztalosműhely három éves, most bővítjük, A műszerészek munkahelye egy éve épült — magyarázza kísérőm Virth József telepvezető helyettes. — A kárpitosok épületét is lebontják majd, mivel oda a városrendezési terv szerint egy magas épület kerül. Viszont a raktárépületre egy emeletet húznak. Ott lesznek az irodák. Miénk lesz a szomszédos épülettömb is, amit a Patyolat már kiürített Útnak indultunk, hogy közelebbről megismerkedjek a telep életével Az asztalosok a műhely A II-ES TELEP előtt, az udvaron is dolgoznak. A Budapesti Felvonógyár részére készítenek szállító ládákat — Mit csinálnak itt a fafűrészelő gépek? — Általában a lakosság és a vállalatok részére tűzifát fűrészelnek, de mostanában nemigen akad munkája a négy motoros fűrésznek. Igv ők is az asztalos részlegnek segítenek. Benn a csiszoló, maró, egyengető, vastagológép, szalagfűrész hangja tölti be a termet. Karfákat, széklábakat formálnak, szekrényoldalakat, . ágybetéteket készítenek. — A legtöbb munkát a Bútorértékesítőnek és a Faipari Ktsz-nek végezzük — mondja Virth József, aki ennek a részlegnek is a vezetője. — Negyedévenként ötven garnitúra Kékest szállítunk a Bútorértékesítőnek, háromszáz ágybetétet készítünk. A széria munkán kívül egyedi megrendeléseknek is eleget tesznek. Virth elvtárs felhívja a figyelmemet egy majdnem kész kétszemélyes rekamiéra. A lámpák fénye visszaverődik a síma politúrozásról. Mészáros Mihály és Gudman Károly ipari tanulók vizsgamunkájukat készítik, modernvonalú könyvszekrényeket. Szarka József asztalos műanyagbevonatú beépített konyhabútort készít. A terveket a megrendelő kívánságai alapján készítették. A fal mellett már alakul az ízléses bútor körvonala, megérkezett a mosogató is, amely az egyik szekrényben kap helyet. Lenkei Ferenc kárpitos csoportvezető kísér végig a kárpitos műhelyben. Itt készülnek a Kékes-garnitúra és a Faipari Ktsz bútorainak kárpitozásai. Kétféle kivitelben, különböző színekben kárpitozzák a ktsz bútorait, negyedévenként 20—20 garnitúrát. A kárpitosműhely végében a szíjgyártók húzódnak meg. — Kihalt szakma a mienk, hiszen egyre kevesebb lószerszámra van szükség! — jegyzi meg Werner Miklós szíjgyártó. Egy csatos szíjat szorít a „csikóba”, s szapora öltésekkel erősíti a fémcsatot a lyukacsos szíjhoz. — Mi készül most? — Az AKÖV megrendelésére teherautó ponyvákat készítünk. Ezekkel a csatokkal lehet majd a ponyvát rögzíteni. De azért készítenek még lószerszámot is, az építőipari vállalat megrendelésére pedig nyolc 88 szelepből álló speciális bőrharmonikát. Tíz kötőgép zümmögése fogad a következő műhelyben. Az asszonyok szünet nélkül kötik a színes pulóvereket. — Negyedévenként 1410 fésűs és kártolt, férfi, női pulóvert és 3700 úgynevezett twiszt-pulóvert készítünk öthat féle színárnyalatban — tájékoztat dr. Gosztonyi Miklós, a kötöde csoportvezetője. Ráth Gyula műszerész éppen az egyik gépet állítja be. Nemrégiben még panasszal fordult a vállalat vezetőihez a műhelybell állapotok miatt Most elégedett Hasonló jó véleménye van Szűcs Antal- nénak is: — Tavaly novemberben kezdtem tanulni a kötést. Már elég jól értem. Eddig havonta 1200—1300 forintot kerestem, de legutóbb már 1650- et Úgy vélem, ebben a hónapban is lesz ennyi. Mostanában sokat javult az anyag- ellátás, jó a hangulat a műhelyben, így lehet jól dolgozni és keresni. Utoljára a finommechanikai részleget kerestük fel. Deák Lajos műszerész a kísérőm. A legkülönbözőbb javításokat vállalják: fényképezőgépek, optikai cikkek, varrógépek, magnetofonok, lapszámozógépek, kerékpárok, írógépek, irodagépek, pénztárgépek sorakoznak egymás mellett — Rengetek munkánk van — mondja Bakó Sándor írod- - gépműszerész — csak az a baj, hogy a legszükségesel. j alkatrészek is hiányozna!:. Nincs gumihenger, alig tudunk szerezni betűkarokat. A festőknek csak raktáruk van a telepen, ők állandóan a várost járják. Végigjártuk a Il-es telepei. Néhány év alatt valóban megváltozott itt minden. Egyre korszerűbb körülmények között végezhetik feladatukat a Pécsi Vegyesipari Vállalat asztalosai, kárpitosai, műszerészei, kötődéi munkásai, szíjgyártói. A sok megrendelés, munka azt bizonyítja, hogy érdemes volt fejleszteni a telephelyet, megéri, hogy a tervezett új beruházásokat meg valósítsák. MitzH Eret»