Dunántúli Napló, 1964. május (21. évfolyam, 101-126. szám)

1964-05-21 / 117. szám

4 NAPLÓ IMI MÄ.TTTS a. * Hruscsov szerdai kairói megbeszélései A beszélgetések baráti légkörben zajlottak le GIGÁSZI MUNKA AZ ASSZUÄNI GÁTON: A szovjet segítséggel létesül« hatalmas gátrendszer építésvezetőinek egy csoportja (1964 május közepén). Mikojan találkozója japán üzletemberekkel NÉZŐTÉR CSATARENDBEN A braunschweigi városi mú­zeumban 1734-ből származó színházi hirdetményt őriznek, amely a következő utasítást intézi a nézőkhöz: „A '"özön s lg kényelme érdekében ii'ánljuk, hogy az első sorok­ban a nézők üljenek a föld­re. a második sorban eresz­kedjenek térdre, a harmadik sorban üljenek székre, a ne­gyedikben pedig álljanak. így mindenki a színpadra láthat. Nevetni tilos, mert tragédiát adunk elő”. TANÄROK testőrei Miután az amerikai isko­lákban jóformán naponta for­dul elő, hogy a diákok meg­támadják és megsebesítik ta­náraikat, az egyik tanáregye­sület nyugdíjazott tanárok be- ál'ítását követeli a folyosói felügyelet ellátására, illetve a pedagógusok személyes vé­delmére. INGYENES KISZOLGÁLÁS Egy arizonai vendéglőben kifüggesztettek egy reklám­plakátot: „A 80 éven felüli vendéget ingyen szolgáljuk ki. ha szülői kísérettel jön­nek”. Sokáig nem volt jelentkező az ingyenes ebédre. Nemrégi­ben azonban 84 éves öregem­ber jelent meg 107 éves apja kíséretében. 180 EZER HÁBORÚS ÄRYA Abdelkader Ammar Mou- houb, az algériai nemzetgyű­lés tagja, amerikai újságírók előtt kijelentette, hogy Algé­ria évi 2,7 millió dollárt költ a háborús árvák eltartására. Ez az összeg erősen megter­heli az ország gazdaságát, pe­dig az algériai árva gyerme­keknek mindössze három szá­zalékát képes ellátni. A Fran­ciaországgal viselt háborúban — mondotta az algériai kép­viselő — 180 ezer algériai „ gyermek vesztette el szüleit. MIÉRT GYILKOL A MODERN KÄIN? Indiana államban (USA) le­tartóztatták a 12 esztendős Charles Williamsot, mert meg­ölte 15 esztendős bátyját. A rendőrségen elmondotta, hogy azért lőtt rá a bátyjára, mert az nem akarta megosztani vele a fagylaltját. DUNÁNTÚLI NAPLÖ A Magyar Szocialista Munkáspárt Baranya megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Főszerkesztő: Vasvári Ferenc. Szerkesztőség: Pécs, Hunyadi János út 11. Telefon: 15-32, 15-33; 17 6ra után: 60-11. Belpolitikai rovat: 3Í-63. Kiadja: a Baranya megyei Lapkiadó Vállalat Felelős kiadó: Braun Károly. Kiadóhivatal: Pécs, Hunyadi út 11. Telefon: « 15-32, 15-33, 50-00, PÉCSI SZIKRA NYOMDA Pécs, Munkácsy Mihály u. 10. sz. Felelős vezető: Melles Rezső. __ T erjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a helyi postahivatalok­nál és kézbesítőknél. Előfizetési díj 1 hónapra 12.— Ft. Indexszám: 25 054 Kairó: N. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió Minisztertaná­csának elnöke, aki jelenleg Kairóban tartózkodik, szer­dán fogadta Aref marsallt, az Iraki Köztársaság elnö­két és beszélgetést folytatott vele. A beszélgetés, amelyre Aref marsall kérésére került sor, barátságos és fesztelen légkörben zajlott le. Minden érintett kérdésben a kölcsö­nös megértés nyilvánult meg. Gromiko szovjet külügymi­niszter, Abdul Hamid iraki külügyminiszter és Scsiborin, a szovjet külügyminisztérium közel-keleti osztályának veze­tője is részt vett a beszélge­tésben. Ugyancsak szerdán fogadta Hruscsov Ahmed Sukeirit, Palesztinának az Arab Ligá­ba delegált képviselőjét és barátságos beszélgetést foly­tatott vele. A találkozás Su- keiri kérésére történt. A beszélgetés során más problémák között érintették a palesztinai kérdést is. Hruscsov ezzel kapcsolatban megjegyezte: A Szovjetunió támogatja az arab népeknek az imperialista, gyarmatosító mesterkedések ellen vívott harcát. Az imperialisták és a gyarmatosítók agresszív erői akadályozzák a palesztinai kérdés rendezését és az ENSZ megfelelő határozatainak tel­jesítését, holott ezek a hatá­rozatok figyelembe veszik a palesztinai arabok törvényes jogait is. A Szovjetunió Miniszterta­nácsának elnöke ugyancsak szerdán szívélyes baráti be­szélgetést folytatott az Egye­sült Arab Köztársaság nem­zetgyűlésének képviselőnőivel. A képviselőnők ismertették Hruscsovval az Egyesült Arab Köztársaságban élő nők hely­zetét. Elmondották, hogy ma a nők nagyobb mértékben vesznek részt az ország tár­sadalmi és politikai életében. Rettenetesen kíváncsi ter­mészetű gyerek voltam. A tollfosztókban is, ahová anyám rendszerint magá­val vitt, szájtátva hallgat­tam a gyönyörű meséket és borzalmas történeteket. Egy este a falunk hatá­rában lévő pusztatorony­ról mesélt Juli néni. Sza­vahihetően mondta el, még öregapjától hallotta, hogy falujuk mestere összeszö­vetkezett egy városról jött emberrel és ásni kezdtek a torony környékén. Aztán addgi túrtak, kutattak, míg­nem egy vasládát találtak. Sok minden volt abban a vasládában: ékszerek, arany pénzek, drágakövek, no meg fegyverek is. S milyen csu- dás fegyvereket ástak ki a mi drága földünkből! Juli néni mindezt úgy mondta, mintha Krisztus urunk öt sebére esküdött volna, olyan igaz. Ezek után azt a kö­vetkeztetést vonta le, hogy bizonyára több ládának kell még ott lennie, meg más értéknek is, mert ré­gen a torony körül volt a falu és a vámszedő bará­tok klastroma. A szerze­tesi birtok jövedelmének, aranyainak egy része bizo­nyára a torony körül még megtalálható. Ez azért is lehetséges, mert a török basák elől el kellett dug- niok. Azonnal Indultam voltra felfedező utamra, de előbb Hruscsov válaszolt a feltett kérdésekre. Elmondotta, hogy a Szovjetunióban milyen fon­tos szerepet töltenek be a nők az állami, társadalmi- politikai tevékenységben, a gazdasági és kulturális élet­ben. Hangot adott annak az óhajának, hogy az egyiptomi nők méltó módon vegyék ki részüket a nagy ügy megol­dásából: a társadalomnak szocialista alapokon való át­szervezéséből. Hozzáfűzte, hogy ez javára válik majd az EAK egész lakosságának, de különösen a nőknek. A beszélgetésben Nyina Hruscsova és Jerofejev kairói szovjet nagykövet is részt vett társat kellett szereznem. Másnap az iskolában elter­veztük Jancsi barátommal, kinek úgyszintén meghalt az édesapja, tehát ő is a félárvák kenyerét ette, hogy kiássuk a még ottlévő ládákat. A kincseken igaz­ságosan megosztozunk. Mi­lyen gyönyörű csizmát csi­nál majd nekem a Kajdi suszter! Abba aztán nem ivódik bele a hó leve. Olyan fényesre suvickolom, hogy tükörnek is beillik. Veszek egy nagy szánkót, olyat mint a Márffy kis- uraság fiának van, meg egy birkabundás nagykabátot kucsmával. Nem csúfolnak többé a gyerekek, hogy anyám berlinerjében me­gyek az iskolába. Annyi tejcsokoládét veszek, hogy ismétlő iskolás koromban is lesz belőle. Aztán ka- nászostort fonatok Ferkó bácsival, a falunk kanászá­val, méghozzá kutyabőrből. Minden gyereknek tátva marad a szája a csodálko­zástól. A megmaradt pénzt és kincset megadom édes­anyámnak, kicserélheti a gombos szandálját egy újra. S ami a legfontosabb, nem kell a tiszteletesékhez men­nie mosni, vasalni, hanem otthon lesz és minden este elvisz a tolfosztóba rimán- kodás nélkül. Álmaimba merülve türelmetlenül vár­tam a kitavaszodást, hogy végrehajthassam tervemet. Oszaka: A Japánban tar- tózkodó szovjet parlamenti küldöttség vezetője, Anasztasz Mikojan kedden az ország egyik legfontosabb kereske­delmi és gazdasági körzetébe. Kanszajba látogatott. Oszaká­ban üzletemberekkel találko­zott. Mikojan a találkozón mon­dott beszédében rámutatott: az élet rácáfolt egyes külföldi üzletembereknek arra a véle­ményére. hogy a Szovjetunió­ban folytatott tervgazdálko­dás szinte majdnem kizárja a tőkés országokkal való keres­kedelmi kapcsolatok fejlődé­sét. Hangoztatta, hogy a szo­cialista tervgazdálkodás elő­irányozza a tőkés országokkal való együttműködést is. Ez­zel kapcsolatban rámutatott, hogy a Szovjetunió, amely a második világháború előtt a világkereskedelemben a tizen­hatodik helyen állt, 1963-ban már az ötödik helyre került. Mikojan elmondotta, hogy a Szovjetunió nemcsak nyers­anyagban gazdag, hanem fej­lett gépgyártással rendelkező ipari ország is. Az amerikaiak — mondotta Anasztasz Mikojan — techni­Bonn: A Tegernsee partján Erhard „döntőbíráskodása” mellett folyó keresztényde- mokrara „csúcsértekezlet” szer dán tovább folytatódott. Er­hard külön-külön tárgyalt Schröderrel, Strauss-szal és más vezető CDU—CSU politi­kusokkal. Amint már jelentettük, ezen a tanácskozásom arról van szó, hogy „véglegesen tisztázzák és lerögzítsék a nyugatnémet kül politika alapjait és jövendő irányát”. Miközben Strauss saját el­gondolásait Igyekszik ráerő­szakolni Erhardra, az FDP ré­széről már felemelték figyel­meztető szavukat és óvták Erhardot a Strauss-féle szél­sőséges hidegháborús koncep­ció elfogadásától. Az FDP hi­vatalos sajtóközlönye hangsú­lyozza, (hogy az FDP Schrööer vonalát támogatja a külpoliti­kai kérdésekben és a Tegem- see-i tanácskozás kimenetelé, tői nem kevesebb függ, mint az: vajon a kialíciós partne­Fitymálóan néztem a szán­kótulajdonosokat abban a biztos tudatban, hogy ne­kem jövőre különb lesz. Szerencsénkre olyan ko­rán tavaszodott, hogy már­cius 14-én mezítláb mehet­tem a Faragó boltba nem­zetiszínű kokárdáért, hogy az ünnepen magyarságom­ról tanúbizonyságot tehes­sek. Haditervünk már készen volt Jancsival megegyez­tünk, milyen szerszámokat viszünk. Nekünk volt egy ásónk, egy vásott lapátunk. Jancsi megszerezte köröszt- apja irtókapáját, melyet az erdei munkánál használ. A szerszámokon kívül gondos­kodtunk lámpáról, gyufáról, gyertyáról és egyéb apró­ságról. Szombaton szürkületkor indultunk a cigányréten ke­resztül, a messzelátó irá­nyában a temető gyalogös­vényén a toronyhoz. A nagy kockázat kétkedővé tette barátomat Többször megkérdezte: Te Jóska, biztos találunk ott arany­pénzt meg ékszereket? Hogy biztos-e? Hát a Juli néni nem szokott hazudni —vá­laszoltam a teljes siker tu­datában. Azért, hogy meg­nyugtassam és kitartó mun­kára buzdítsam, megmond­tam neki, lehet hogy több helyen és mélyen kell ás­nunk. Az is megtörténhet hogy munkánk eltart Ist­kai fölényükkel dicsekedtek. Eisenhower 1955-ben azt mondta, hogy az első mester­séges holdat ők fogják kilő­ni: nem is gondoltak Ameri­kában arra, hogy valamelyik ország megelőzheti őket. S mégis a Szovjetunió volt az, amely 1957-ben útjára bocsá­totta az első mesterséges hol­dat; az amerikaiaknak még három év kellett ehhez. A Szovjetunió egész külke­reskedelmi forgalma elérte a 14.2 milliárd dollárt. Ez is azt bizonyítja, hogy a szov­jet—japán, illetve a nemzet­köri külkereskedelem fejlesz­téséhez nagy lehetőségek van­nak — fejezte be felszó1 olá­sát a szovjet parlamenti kül­döttség vezetője. A Szovjetunió Legfelső Ta­nácsának küldöttsége Anajz- tasz Mikojan vezetésével szer­dán Hirosimába érkezett. A vendégeket a pályaudvaron a prefektúra kormányzója és a város polgármestere fogadta. A szovjet küldöttség találko­zott azokkal a hirosimai lako­sokkal. akik túlélték a város ellen intézett 1945-ös atoíp- támadást. súrlódásmentes lesz-e és hogy a kormány „hatékony külpoli­tikát folytathat-e a jövőben?” A Westfalische Rundschau kommentárja szerint nincs ki­látás arra, hogy Schröder és Strauss egyetértésire jusson. Schröder, akit az FDP és alap jában véve az SPD is támo­gat, az amerikai kormánnyal való teljes együttműködés mel lett száll síkra. Strauss és csoportja viszont az adenaueri külpolitika továbbfolytatását követeli, azt, hogy kemény politikát folytassanak a keleti tömbbel szemben. Ez a cso­port hangsúlyozottan le akar­ja hűteni a viszonyt a John- son-kormánnyal és az Angliá­ban várható munkáspárti kor­mánnyal szemben. Ezzel szem ben szorosan támaszkodni akar De GauBe-ra és egy Washingtontól független eu­rópai atomhaderő felépítését sürgeti, amelyben a nyugat­németek mértékadó módon vennének részt. ván király napjáig is, de egy vasládát feltétlen talá­lunk. Megnyugodva, hűsé­ges barátként bandukolt mellettem az álmok tor­nyához. A munkálatokat később csak vasárnaponként végez­hettük, mert ilyenkor nem dolgoztak a mezőn, nem járt az uraság meg az in­téző, s azért is az Ür nap­ját választottuk, mert nem akartunk másokat beavatni titkunkba. Az igazi munka egy verőfényes márciusvégi vasárnapon kezdődött. Olyan izgalom vett erőt rajtunk, hogy hangtalanul tettük meg a hosszú utat a toro­nyig. Nyomban munkához láttunk. Hajtott bennünket a kincs utáni vágy, a hihe­tetlenül gyors meggazdago­dás reménye. Észre sem vettük az idő múlását, a vízfíólyagokat tenyerünkön, rendíthetetlenül, senkitől sem zavartatva ástunk mindaddig, míg egyszer­csak megkezdték a toronyi tábla megmunkálását. Nagy volt a forgalom a torony körül. Szántottak, vetettek Nyűzsgött a cselédség. Ve­szélyben éreztük kincsün­ket, álmaink eldorádóját. Azért folytattuk a mun­kát. És nem telt bele fél­óra, keményet ért az ásó ... Egy koponya volt. Egyszer­re éreztünk örömet és fé­lelmet. Halkan suttogva be­szélgettünk, gondolataink!»* ANGOL KATONAI OFFENZÍV A A SZABADSÄG- HARCOSOK ELLEN ADEN: A délarab bábszultánok egységei nagyszámú angol páncélostól és aknavetőtől támogatva, támadást indítottak a szabadságharcosok ellen. A képen: angol ejtőernyős katonák őrjáraton. A PUSZTATORONY KINCSE A tegernseei konferencia nem oldja meg a koalíción belüli ellentéteket rek együttműködése a jövőben

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents