Dunántúli Napló, 1964. május (21. évfolyam, 101-126. szám)
1964-05-21 / 117. szám
m MÄJXT8 SV IUAPLÓ 3 Külváros és kereskedelem Koml6i építkezések Érd ószegélyez tse festői völgyben húzódik meg a környező kisfalvak — Mecsekszakál, Bános, Orfű — központja: Me- csekrákos. Hepehupás, gödrös földút vezet a faluba, köves- útja nincs. Aki innen utazni akar, átgyalogol Orfűre vagy Magyarhertelendre. Egy kakas kukonakolásnyira vannak egymástól az aprócska falvak, de télen bizony ennyi is próbára teszi az embereket Csizmában közlekedhetnek csak, sokszor még a szárát is be kellett kötni, mert nem lehet tudni, merre van egy mélyedés, s ott a hó térdig ér. Negyvenkét házból áll Mecsek rákos, van iskolája, ta- nácsháza, és itt a termelőszövetkezet irodája is. Nyáridő- ben csodálatos a környék, nemhiába épül a völgyből a tó és létesítenek üdülőhelyet. Ilyenkor még autóval is megközelíthetők ezek a Ids falvak. A rét szélén vastag, sárga port verve közeledik nagyot döccenve egy teherautó, s a gyorsfolyású hegyi patak pallóján lassan befordul a gyepes, eperfás Széchenyi térre. Valóban tér ez, legalább még egy sor ház elférne a közepén. Itt hancunoznak a gyerekek, s itt legelésznek a libák is. Az autó a termelőszövetkezet udvarán áll meg, zsákokat és burgonyavetógépet raknak le róla. — Vetőgumőt hoztunk meg gépet -*■ mondja Torna Lászlómé, a belvárögyulai és egyken a jnecsekrákosd termeM- ezővetkeaet főkönyvelője — Kölcsön adtuk. Igaz, kicsit resirviEí^EiK késett a burgonya, de ez már terven felüli vetés. A borsó és a lencse vetéséhez is mi adtuk a magot. A gépeink is besegítettek, a csúcsidőben 3—4 erőgépet kölcsönöztünk. — Időben sikerült elvégezni a talajelőkészítést, s fejtrágyázásokat, a vetést pedig az elsők között végeztük el a sásdi járásban — mondja Révész Tivadar, a két tsz fő- agronómusa, aki a mai napon szintén itt van. Délután megérkezik az elnök is, Fischer Ferenc. Vezetőségi gyűlést tar tanak, előkészítik a további munkát Belvárdgyula nincs éppen közel, a vezetőség mégis vállalta, hogy társadalmi munkában irányítja, segíti a mecsekrákosá tsz-t, amely országos viszonylatban is a leggyengébbek közé tartozik. — Nagyon nehéz itt — mondja Gacska Mihály üzemegységvezető. — Kevés emberre lehet számítani. Az átlagos életkor 63 év, a 125 tagból 40 nyugdíjas. Harminc éven alul kettő van, 30—40 között egy. 30—35 embernél nem tudunk többet összehozni. — Most a tavasszal elég jól jöttek dolgozni — kapcsolódik a beszélgetésbe a brigád vezető, Sebők János. — Ha továbbra is így jönnek, nem lesz különösebb baj, meg vannak besegítő tagok is. A vetések nagyon bíztátok, nem hiszem, hogy más vidéken sokkal szebbek a gabonák. Azt gondolom, as idén megkapja mindenki, amit Íratott. Fischer elvtárs bevezette nálunk is a családi tervezést, mindenki úgy részesedik, ahogy kívánja, pénzben havonta vagy pedig terményben. A terepjárón kimegyünk a határba. Tizennégyen, többnyire asszonyok sarabolják a kukoricatáblát. Akad köztük egészen fiatal is. A Kovácsné meg a Sebőknél Bánosról. — Anyósommal ketten dolgozunk a tsz-ben — mondja Kovácsné. — Nekem 7500 forintot terveztünk egész évre. Eddig 600 forintot kerestem, de még nem is nagyon volt munka. — Most majd lesz elég, nem is bírunk vele — szól közbe Dörgő Józsefné. — Két faluból jöttünk össze ehhez a sa- raboláshoz is, és bizony kevesen vagyunk. Ezt a földet meg rossz kapálni, ragad, tarackos. Pénzt meg nem nagyon kapunk ... Ha tudtam volna, a tervezésnél minden hónapra beírok két-három százast. Meg ígérték a 30 forintos elszámolást, év végére pedig meglesz a 35 forint Szép az idén a mező, csak jöjjenek többen dolgozni... — Nagyon makacsos itt a nép — folytatja egy idős, szemüveges asszony. — A legtöbb háziból a fiatalok eljárnak Komlóra, Pécsre, meg az erdőre dolgozni, ahol többet flzeitnek. Az öregek meg itthon jószágot tartanaik, csak a kis takarmányért járnak a tsz-be. Van olyan ház, ahol 5—6 jószágot nevelnek. De talán majd az idén. Visszafelé az út a nagy istálló mellett vezet. Éppen az új állattenyésztő-jelölt nézett körül. Élénken érdeklődik, látszik rajta, hogy bizonytalan, fél a nehéz tereptől, az egyelőre még közömbös emberektől, a hiányos felszereléstől. Tománé, a főkönyvelő vastag iratcsomót bontogat, a családi terveket. A legtöbben természetben kérik a részesedést, de akadnak néhányan, akik minden hónapra beütemeztek néhány száz forintot. A belvárdgyulai aknák sok napjukba került, amíg végigjárták a családokat mind. a négy községben, s töviről hegyire elmagyarázták a családi tervezés lehetőségeit, s még { most is sokszor, majdnem minden másnap bekanyarodik ' az udvarra a zöld terepjáró.! Mindenben segítenék, gépek-! .kel, vetőmaggal, s ha keli, j munkaerővel is. A belvárdi j asszonyok nemrégen elvállal- j ták, hogy ha kell. eljönnek társadalmi munkában kukoricát kapálni. A tsz jutalmul elviszi őket saját busszal Budapestre vagy a Balatonra. A főagronómus már csomagol, siet vissza Belvárdgyulá- ra, de előbb papírt nyom az üzemgazdász elé: — Miska bácsi, írja fel, milyen alkatrészt hozzunk a kaszához, meg ami még kell, mtodeat. írja fel, meglesz! Rozsér Erzsébet — A véméndi termelőszövetkezetben elkészült az új 100 férőhelyes borjúnevelő, s a jövő héten megkezdik a benépesítését, — Befejeződött az ó- és újvárost összekötő járda építése Mohácson. A járda építésével az újvárosi lakók régi panaszát oldották meg. Az új Zobák akna munkásai részére a Somág-tctői dombon 306 lakást építenek. Négy épülettel igen jól haladnak, sőt már két újabb lakóépület alapozását is elkezdték. A hat lakóházat még ebben az esztendőben elkészítik és átadják. A Berek utca eleje hamarosan megváltozik, Újabb lakások alapozását kezdték meg a komlói építőmunkások. Tizenhat bolt és vendéglő kellene a külvárosokban - Öt éven belül as igények kielégíthetők Az I. kerületnek nincs reggelizőhelye. S ebben a kerületben 40 ezer ember él. Hát még ma is mostoha- gyerek a külváros? Jónéhány éve már, hogy páfthatározat született a munkásosztály helyzetéről, s ebben a határozatban arról is szó volt, hogy javítani kell a külvárosok kereskedelmi ellátottságán. Hát hol a javulás, ha negyvenezer embernek egyetlenegy reggelizőhelye sincs? Pécsbányán ideális a helyzet Csupa ilyen kérdés járt az eszemben, amikor bekopogtam a városi tanács kereskedelmi osztályára. Választ vártam a tízezreket izgató problémákra, s amit kaptam, több volt a vártnál, de kevesebb a szükségesnél. De menjünk csak sorjában! Az osztály munkatársai adatokat, kimutatásokat sorakoztattak elém, miszerint ok végrehajtották a párt határozatát, azaz hogy: megtették, amit eddig tehettek. Bizonyítékaik: 1960—1963 között, tehát az utóbbi négy évben kilenc élelmiszer- és füszerboltot, négy húsboltot, egy zöldségboltot, két vegyes iparcikkboltot, három ruházati boltot, négy kisvendéglőt és két cukrászdát kapott a külvárosok lakossága. Többnyire a meglévő egységek szakosításával, korszerűsítésével értek idáig, bár a fentiek között néhány vadonatúj objektum is' van, mint például a csapottvonalú modern bolt az Ungvár utcában. Mindez szép és igaz, s különösen néhány lakónegyedben kelthet megelégedést, ahol pár éve még nagyon kevés volt, most meg szinte minden van. Ide sorolhatnánk Pécsbányát, amely oly sokban részesült, hogy ellátása — az osztály szerint — ideálisnak mondható. Vagy Vasast, ahol egy és más hiányzik még ugyan, de — el kell ismerni —, hogy az üzletek gombamódra nőttek ki a földből. Tízmillió forint Mindezt elismerjük, de — mint mondottam — korántsem vagyunk megelégedve. És nemcsak az I. kerületi reggelizőhely hiánya miatt. Elégedetlenek vagyunk amiatt, hogy ebben a kerületben csak néhány kisvendéglő található, s még az osztály szerint is szükség lenne legalább négyre, közöttük a meszesi kertvendéglőre. Elégedetlenek vagj'unk, mert ugyanebben a kerületben — ismét az osztály adatai — hat vegyes élelmiszerbolt hiányzik, több mint a másik két kerület külterületi részein! Á kereskedelmi osztály szerint 16 különböző boltot és kisvendéglőt kellene építeni Pécs külvárosaiban, s ebből a 16 objektumból kilenc az I. kerületbe kívánkozik. S most nézzük meg, miből gazdálkodik a pécsi kereskedelem. A válasz: körülbelül évi tízmillió forintból. Ebből hatmilliót a meglévő üzletek, berendezések puszta fenntartására költenek, anélkül hogy korszerűsítenének. Üj épületekre, komoly mérvű átalakításokra, új gépek vásárlására (hűtőszekrények, fagylaltgépek és a többiek) mindössze négymillió forintjuk marad, s ebből a négymillióból is csak másfélmillió jut a külvárosi kereskedelmi épületekre. Más- félmillió, amikor egy új bolt még berendezések nélkül is vagy hatszázezerbe kerül! Nincs kivitelezi! Ez’ bizony nagyon csekély összeg, s arra mutat, hogy a kereskedelmi osztály lehetőségei is korlátozottak... A legbosszantóbb azonban az, hogy még ezt a csekély másfél milliót sem költik el, mert nincs, aki felépítse az üzleteket! Az elmúlt évben kevés híján egymillió forint maradt meg a másfélből, mert a Komlói Építőpairi Vállalat nem építette meg a Vasasra tervezett két élelmiszer- és egy húsboltot. S amit az idei évről hallunk dr. Misángyi Sándortól, a városi tanács tervosztályának vezetőjétől, az semmivel sem biztatóbb. Az ősz- ' tályvezető ugyanis azt mond- j ja, hogy a komlói vállalat | most is vonakodik az objektum megépítésétől, s talán nem Is építi meg. Érthetetlen a vállalat eljárása, hiszen — ismét dr. Misángyit idézem — a felépítendő üzleteknek szinte a közvetlen szomszédságában iskolát épít hatmillióért! Ott van a helyszínen, a drága felvonulási költségeket is elkerülhetné. Hogy mi lesz ebből, s az idén is megmarad-e az egymillió? Olyan kérdés ez, amely sürgős válaszra vár. Ez a válasz természetesen csak nemleges lehet, hiszen a városi tanács szerint körülbelül öt év alatt még az évenkénti másfélmillió forintokból is felépíthetjük a külvárosokban hiányzó 16 főbb kereskedelmi objektumot. Nem engedhetjük meg hát, hogy a külvárosok több tízezernyi lakosát megfosszák ettől a lehetőségtől! Magyar László A komlóiak legnagyobb fígy.’lemmel a Lenin téri építkezéseket kísérik. Ez érthető is, hiszen e helyen két tízszintes magasépületet építenek, egészen újfajta eljárással. A Lenin téri két toronyházban összesen 74 lakás lesz, s tervek szerint ebben az esztend őén elkészítik az építők. Jelenleg befejezték a cölöpözéseket és hamarosan megkezdik az öntött falak készítését. Száznál több külföldi jelentkezett a TIT pécsi nyári szabadegyetemére A TIT az idén nyáron hatodízben rendezi meg pécsi nyári szabadegyetemét, a hallgatók a Tanárképző Főiskola modern kollégiumában kapnak elhelyezést és 14 nap alatt megismerkednek Baranya—Pécs történeti, műemléki nevezetességével, népművészetével, művészeti életével, a megye természeti szépségeivel, üdülő- és kirándulóhelyeivel, híres ipari üzemeivel, új szocialista építkezéseivel. A pécsi nyári szabadegyetem iránt évről évre nő a külföldiek érdeklődése. Az idei, július 17-től július 30-ig tartó turnusra eddig már Új játékok a Vidámparkban A Mecseki Vidámparkban elkészült a fotocellás céllövő automata játék, amelyet már üzembe is helyeztek. Ugyancsak üzembe helyezték az új cilinderdobáló játékot is. Teljesen elkészült a LI-2 típusú huszonegy személyes utasszállító repülőgép is, amelyet eredeti állapotában szereltek vissza. A repülőgép orra több mint hat méter magasan van, ahonnan nagyszerű kilátás nyílik a meszesi bányavidékre, valamint a Pécsi Hőerőműre. több mint százan jelentkeztek: így a lengyelországi Tarr nowból, az ottani Lengyel— Magyar Baráti Társaság szervezésében harminchármán, a varsói egyetem magyar szakos hallgatói közül- harmincán, Drezda-Halleból negyvenen jelezték részvételüket, de ezenkívül a Német Szövetségi Köztársaságból is van érdeklődés. Tekintettel a nagyszámú külföldire, a programba külföldi egyetemi tanárok előadásait is felvették: egy lengyel professzor a magyar— lengyel irodalmi kapcsolatok történetéről, alakulásáról, egy német professzor pedig a Nemet Demokratikus Köztársaság és Magyarország gazdasági kapcsolatairól tart majd előadást. Előadások hangzanak el ezenkívül hazánk mai életéről és Pécs—Baranya gazdasági, kulturális történetéről. A TIT pécsi vezetőségének célja, hogy a nyári szabad- egyetemet közép-európai szintre emelje és a béke és barátság jegyében a hazánkat környező népek találkozóhelyévé fejlessze.
