Dunántúli Napló, 1964. május (21. évfolyam, 101-126. szám)

1964-05-20 / 116. szám

SMC MÁJUS 2$. NAPLÓ Megnőtt a közös gazdaságok állatállománya Hasznosnak bizonyultak az állami akciók - A jelenlegi szinten kell tartani a háztáji állatállományt A Statisztikai Hivatal évről évre minden tavasszal felmé­ri a megye állatállományát, megállapítja a pontos létszá­mot. Az idén április 1-ével történt meg ez a felmérés, melynek eredményeként hű képet kapunk a megye állat- állományának alakulásáról az elmúlt egy év leforgása alatt. Miként a számok bizonyítják, ez a kép jelenleg igen bizta­tó s azt mutatja, hogy Bara­nya állatállománya egészsé­ges fejlődésnek indult s ez a fe’íődés különösen a termelő­szövetkezeti gazdaságokban jelentős. Baranya miként a múltban, most újra az ország egyik legnagyobb állatsűrűsé­gű megyéje. A legfontosabb állatfajokat tekintve az elmúlt egy évi fejlődés a következő. Ezer áj tehén Az április 1-1 állatszámlálás alapján a termelőszövetkeze­ték közös szarvasmarha-állo­mánya 3,1 százalékkal nőtt meg. Ezen belül a tehénállo­mány létszáma 8,4 százalék­kal emelkedett, ami abszolút számban kereken ezer üszőt illetve tehenet jelent. Ha a megyei átlagos tejtermelést a tehenenként! évi 2300 literes hozamot vesszük alapul, ak­kor ez az ezer tehén 2,3 mil­lió liter többlet tejet jelent a népgazdaságnak. A tehénállomány ilyen ará­nyú emelkedéséhez jelentősen hozzájárultak az államnak és a kormányzatnak azok az in­tézkedései, melyeket az el­múlt nyáron a tejtermelés fo­kozása érdekében tett. 1963 június 1-ével lépett életbe az a rendelet, mely minden vem­hes üsző után 4000 forint ked vezményt biztosít a termelő- szövetkezeteknek. Ugyanak­kor módosították a tej alap­árát is. A jelenleg érvény­ben lévő árak szerint a tsz 3,30—3,50 forintot kaphat a tbe-mentes tej literjéért, ösz­tönzőleg hatott a tehéntartás fokozására a tenyészárak ren­dezése is. Eszerint a szűz üszők árát 5000—6000 forint­ra, törzskönyvezett üszők árát hétezertől tízezer forint­ra. a vemhes üszők árát 6500 —9500, a törzskönyvezett vem­hes üszők árát pedig 11 000— 14 000 forintra emelték fel. Ilyen körülmények között va­lóban kifizetődő a tenyészál­latokkal való foglalkozás, megnőtt a tehéntartás jöve­delmezősége s a baranyai ter­melőszövetkezetek éltek is ezekkel a kedvezményekket. Ennek köszönhető, hogy meg-" nőtt a közös tehénállomány, mely a szarvasmarha-tenyész­tés alapja, és biztos záloga a további szaporulatnak, a szn-T- marhalétszám további gy • fejlődésének. Negyedével nőtt u keen állomány A szövetkezetek sertésállo­mánya az elmúlt év hasonló Időszakához képest 9,4 száza­lékkal emelkedett. Ezen be­lül a kocalétszám 23,3 száza­lékkal nőtt egy év leforgása, alatt és itt is ez a döntő, hisz ezek a tavaly beállított kocák azóta már lemalacoztak s ezek bői a malacokból még ebben az évben hízó lesz. A kocatar­tásra is elsősorban az állami akciók és kedvezmények ha­tottak ösztönzőleg, illetve és nem utolsósorban az a körül­mény. hogy a termelőszövet­kezetek egy jelentős részében sikerült a kocatartás feltéte­leit megteremteni, megfelelő ösztönző bérezéssel, szaktan- folyamok beindításával a gon­dozói gárdát kialakítani, tá­pok etetésével a takarmányo­zási körülményeket megjaví­tani s a fiaztatók téliesítésé- vel és egyéb módon a tartá­si körülményeket megjavítani. A tsz-ek közös juhállomá­nya tízezerrel nőtt egy év alatt, ami 17,3 százalékos nö­vekedést jelent. A közös nyá­jak kialakításában, fejleszté­sében hasonló körülmények játszottak közre, mint amit a sertéstartásnál elmondottunk. Az Alföldről és más vidékek­ről igen sok szakképzett ju­hászt szerződtettek a tsz-ek, illetve saját juhászaikat szak­mai tanfolyamokra küldték. A lótenyésztés tervszerű csökkentésében a szövetkeze­tek ebben az évben elérték a legalsó határt A lóállomány az erős gépesítés következté­ben az elmúlt egy évben to­vábbi ezer darabbal csökkent a szövetkezetekben. A jelen­leg kialakult létszámot azon­ban már tartani kell, mert a legtökéletesebb gépesítés mel­lett is szükség van igáslóra. A háztájiban csökkent a tehénállomány A háztáji állatállományban már nem ilyen egyértelmű a fejlődés, sőt, ami igen érzé­kenyen érintette a megye össz- állatállományának alakulását, a háztáji szarvasmarha-állo­mány az elmúlt egy évben 8,8 százalékkal csökkent a me­gyében. S ami még ennél is sajnálatosabb, a háztáji te­hénállomány ezen belül 7,2 százalékkal csökkent. Ennek oka jórészt az, hogy sok ter­melőszövetkezetben nem biz­tosítanak megfelelő takar­mányt a háztáji állatok szá­mára. Ha meg is tehetnék, nem teszik azon téves szem­lélet miatt, mely szerint a háztáji állattartás minden­képpen a közös rovására megy. Holott amennyi állat tartását az alapszabály meg­engedi, annyi semmiképpen sem megy a közös rovására. A háztáji tehéntartás foko­zása — természetesen a tör­vényes kereteken belül — népgazdasági érdek, az ebből származó kiesést ma még nem tudják pótolni a közös gaz­daságok. Biztatóbb a helyzet a ház­táji sertéstartás terén. Az el­múlt egy év leforgása alatt a háztáji sertésállomány 30,5 százalékkal nőtt a megyében, ezen belül 51,7 százalékkal nőtt a kocalétszám. A tavalyi tízezerről közel tizenhétezerre nőtt a háztáji kocák száma. Ez a fejlődés jórészt annak az állami akciónak köszönhe­tő, melynek keretében az ál­latforgalmi vállalat a múlt év végén 4000 kocát helyezett ki a háztáji gazdaságokba tör- lesztéses alapon, takarmány­juttatással. Ez a sertésállo­mány főleg az önellátást old­ja meg, de így is jelentősen enyhíti a sertéshúsellátási gondokat Kétmillió tyúk A sertésnél nagyobb arány­ban már csak a baromfiállo­mány nőtt a háztáji gazdasá­gokban. Tavaly ilyenkor a tyúkfélék — felnőtt állat, te­hát tojó és kakas — száma valamivel több mint egymillió volt a háztájiban, most pedig közel 2 millió, nem számítva bele a napos és növendék ál­lományt A tsz-tagság barom­fitenyésztői kedve oly mérték­ben megnőtt — az állami szer ződéses akciók és egyéb ked­vezmények következtében — hogy míg ezelőtt pár évvel a pécsi keltetőállomásnak gond volt elhelyezni a napos­baromfit, most szinte képte­len kielégíteni az igényeket. A tojás- és baromfihúsellátás terén ezért joggal várhatunk a következő időszakban javu­lást. A tyúkfélék mellett a liba- és kacsatartás is mint­egy 10—10 százalékkal nőtt az elmúlt évhez képest. Ezek a statisztikai számok azt mutatják, hogy Baranya állatállománya — melyről nem is adtunk teljes képet, hisz az állami gazdaságokat nem említettük — egészsége­sen fejlődik s mindinkább ké­pes lesz arra, hogy kielégít­se az állati termékek iránt jelentkező igényeket. — Rné — Aszfaltozzák az ú;-mecseka!jai Bánki Donát utcát Ismerős arcoks A BRIQ AD VEZETŐ Mégy év© írtunk Varga Gyuláról. A Ságvári brigád, amelynek ő volt a vezetője, akkor nyerte el először a szocialista brigád címet a Pécsi Bőrgyár kismeszes mű­helyében. Ez a brigád volt az első szocialista brigád az üzemben. Négy év telt él azóta, és négyszer iratkoztak fel a szo­cialista brigádok sorába. A kismeszes műhely kétszer nyerte él a szocialista mű­hely címet, — legutóbb má­jus elsején. Varga Gyula csoportvezető, most is brigádvezető. Részt vett a szocialista brigádveze­tők első országos kongresszu­sán, megkapta a Szocialista Munkáért Érdemérmet, hu­szonegynapos jutalomüdülé­sen volt a Szovjetunióban. Tehát megbecsülik. Nemzetközi konferencia Drezdában Május 29—30-án rendezik meg a Német Demokratikus Köztársaságban — Drezdában — a városi vezetők nemzet­közi konferenciáját. A kétna­pos tanácskozáson részt vesz­nek a szocialista és a tőkés államok nagyobb városainak vezetői. Megvitatják a váro­sok rohamos fejlődését és az ezzel kapcsolatos gondokat, elsősorban a kommunális el­látás megoldásáról vitatkoz­nak majd, de szóba kerül a béke fenntartása is és a kap­csolatok minél szélesebb ki­építése éppen ennek érdeké­ben. A Minisztertanács Ta­nácsszervek Osztálya úgy dön­tött, hogy a magyar városo­kat a drezdai kétnapos nem­zetközi konferencián dr. Ga- labár Tibor elvtárs, a Pécsi Városi Tanács Végrehajtó Bi­zottságának titkára képviseli. A meszesműhelyben talá­lom. Az elmaradhatatlan kék kötény van rajta, lábán gu­micsizma, fején feliér svájci sapka. Gyors mozdulatokkal dobálja a bőröket. A kölcsö­nös üdvözlés egy kis bonyoda­lommal jár, mert a gumikesz­tyű nem akar lejönni a ke­zéről. Meghúzkodja az újla­kat, majd a csizmája alá szo­rítja és lerántja Mosolyog. — Hiába, dolgozni kell! Ki­lencen hiányoznak a műhely­ből, ott segítek, ahol éppen szükség van rám. A kisebb létszámmal is teljesítjük a tervet Mindenki százöt— százhét százalék között telje­sített a múlt hónapban is! A brigádjáról érdeklődöm. Bm. Építőipari Vállalat felvesz vagonrakodókat Jelentkezni lehet a váj­hat munkaügyi osztá­lyán Pér*, Rákóczi a. Ml Pult mögül nézni a vilá­got számomra a látvány ta­lán groteszkül hatna. Tüleke­dő testek, kinyújtott karok, bosszús vagy élénk arcok, fe­jek, mint egy élő és imboly­gó csokor kissé komikus né­mafilmen. A textilboltban enyhül ez a kép. Nyugodtabb és megfontoltabb pillantá­sok, selymet, gyapjút mor- zsolgató ujjak, tűnődések, vállra vetett szövetdarabok és éppen kint az ajtónál, ahol a színt és a mintát nem csalja meg a természetes fény. Ez van a pult túlsó oldalán. És innen? „Mindig jó képet vágni!” A kereskedő napi kedélyál­lapota — amelyet befolyásol­hat a késlekedő autóbusz, az elvesztett vasárnapi meccs, egy kínzó fejfájás, esetleg otthoni nézeteltérés vagy bármi más „zűr”, ami alól ember aligha mentesülhet — mindez kereskedőknél nem számít. „Udvarias arccal fo­gadni a vevőt!” — ez a lé­nyeg. És mennyi idő óta? Stark Tibor mondja: — Negyven esztendeje már... Tizennégy esztendő* és már „inaskodik” a Grünman- dí cégnél. Évek múltán a má­sik cég: „Körösi és Nagy”, majd rőf helyett csákányt a kézbe és tankcsapdát kapar­ni a „Háború és Pusztulást rendelésére A pult túlsó oldalán tosként. Senki, s kereske­dő pedig még kevésbé kíván­ja a háborút — És aztán? — És aztán ... voltam ön­álló négy évig. Negyvenki­lencben pedig a Pécsi Ruhá­zati Boltnál üzletvezető let­tem. — Mi a szép ebben a szakmában? — Még soha nem kérdez­ték. Nehéz erre így... Tud­ja? Talán az, hogy — leg­alábbis nekem — hogy.. , igyekszem előteremteni azo­kat az anyagokat amelye­ket a vevők kémek. Mert árukészletünk választékos, szép is, de a vevők igénye, ... talán ahány ember, any- nyiféle... Az igényeket kielégíteni? — nem éppen könnyű. Gyak­ran kell utazgatni Budapest­re vagy nagyobb vidéki vá­rosokba és a nagykereskedel­mi raktárakban fel kell ku­tatni a „különleges” anyago­kat amelyek tulajdonkép­pen csak a vevők szemében „különlegesek”, vagyis: „Ne legyen még egy a városban ebből az anyagból” — óhajt­ja a vevő, pontosabban a női vevő, és ez a sok közül az örök női problémák egyike. De az igazi kereskedő méltá­nyolja az ilyen kívánságokat — Mit tudnak önök a di­vatról? — Minket színben és min­tában érdekel. A fazon már a szabók dolga. A férfiak ré­szére manapság meglehető­sen sok sötét tónusú, mintás szövésű anyagot gyártanak a gyárak. Ez a divat most És a műszálas: a terlister, jester, „salome” és egyebek. Női anyagoknál szintén, csupán a nyári színes holmik kivételé­vel ... — Elégedettek-e a magyar textiliparral? — Kitűnő anyagokat ka­punk a győri Richards-gyár- tól, a Hazai Fésű ből. Nagyot fejlődött a textilipar. — És a forgalom? — Havonta a mi boltunk körülbelül egy millió forint forgalmat bonyolít le. Négy­öt esztendővel ezelőtt talán csak ennek felét A bolt egyébként Itt van a Kossuth utcában a Hattyú­házban, a „cégtábla” is „Se­lyem Hattyú Szövet” — fel­iratot visel, hivatalosan a Pécsi Ruházati Bolt 15. szá­mú üzlete. Törzsgárda? Eb­ben a kis üzletben is van: a kétszer Kiváló dolgozó és egyszer a Belker, kiváló dol­gozója címmel kitüntetett Stark Tibor üzletvezető mel­lett hosszú évek óta doteorifc dr. Varjas László, aki a jogi világot fölcserélte a kereske­delemmel, hozzátehető: ki­váló szakember, azután Vass Józsefné és Horváth Gyulá­nk A bolt többi dolgozója többnyire fiatal még, most ismerkednek meg a , .szakmá­val” igazán jó tanítómeste­rek keze alatt. Végül pedig: — Mi a véleménye a vá­sárlókról? — Kereskedő vagyok ké­rem, tehát jó! — mondja Stark Tibor. •— De mégis... — Nézze, a férfiak gyor­san lebonyolítják a vásár­lást Ha már a feleséggel jön­nek, lassabban megy a do­log. A női vásárlók pedig — de ez a kereskedelem min­den ágazatában így van — válogatnak, pedánsak és ké­nyesek. De igazuk van. Ha kívánja a vásárló, leszedjük neki akár az egész polcot, de még a raktárkészletet is. A vevő azért vevő, hogy válo­gasson. — S az ön felesége? Széttárja a karját, elneve­ti magát: —- Olyan mint a többi nő, vagy még „rosszabb”: hu­szonöt anyagot megnéz s a huszonhatodikat választja. Én pedig kiszolgálom. Elvégre — igazi keres ke­Pereoe — Együtt vagyunk mos! is. Igaz, hogy nem a régi n. wn. Azóta új technológiát vezeL- tek be és most hét brigád dolgozik itt a munkafolyamn- tok számának megfelelően. A brigádoknak nincs nevük, c>a.< számuk. S mind a hét brigád elnyer­te a szocialista címet. — így lettünk szocialista műhely. Most azonban egy kis „zűr” van. A műhely egyik dolgozója elvitt haza gázola­jat, hogy lemossa a motoriát. Azt mondják: „lopott”. Sze­rintünk túl szigorú a megha­tározás, mert azt az olajat már semmire sem lehetett használni az üzemben. Persze hibázott Azt azonban igaz­ságtalannak tartjuk, hogy a május elsején elnyert szocia­lista címet nyolcadikén ezért megvonták tőlünk. Mi kérjük, hogy a szakszervezet újra döntsön az ügyben. Varga Gyula brigádja most ötödször köt majd verseny­szerződést a szocialista címért — Van másmilyen tervük is Tudja, nem volt itt a mű­helyben olyan fiatal, aki vál­lalta volna a KISZ-titkárf funkciót Harminckétéves fej­jél én lettem a KISZ-titkár. A lakkos, az előkészítő, az üveglapos és a kismeszes mű­hely fiatal jai tartoznak a Ki­lián György KlSZ-alapszér- vezethez. A KISZ n. kong­resszusára ők tettek elsőként vállalást az üzemben. Mutatja a vállalás szövegét: Ebben az évben 102 százalékos átlagtel­jesítményt akarnak elérni. A meszesműhely két ifjúsági bri­gádja évente négy hasítókést takarít meg. A zsírtalanító brigád száz bőrnél a lejövő zsír mennyiségét öt kilóval növeli. A csiszoló brigád 8Ó0 mázsa import csiszoiópapírt akar megtakarítani. Elhatározták, hogy a kong­resszus tiszteleténe versenyre hívják a Bőripari Vállalathoz tartozó valamennyi üzem KlSZ-alapszervezetét Nincs sok időnk a beszél­getésié, már másodszor hív­ják valamilyen munkához. Búcsúznunk keffiL Varga Gyula brigádvezető négy év óta ott van az üzem legjobb szocialista brigádve­zetőinek sorában. Sokáig is­merős arc lesz még számunk­ra. Mltzki Ervin B. m. Építőipari Váll. pécsi és vidéki munka­helyeire felvess KŐMŰVEST, KUBIKOST és SEGÉDMUNKÁSOKAT állandó téli-nyári fog­lalkoztatásra­o Szállás, étkezés biztosít­va. Jelentkezni lehet a vállalat munkaügyi osz­tályán: PÉCS, RÁKÓCZI PT M. >

Next

/
Thumbnails
Contents