Dunántúli Napló, 1964. május (21. évfolyam, 101-126. szám)

1964-05-20 / 116. szám

NAPLÓ 1W4. MÁJUS Hruscsov beszéde Port Sóidban I népek elejét vehetik egy újabb világháborúnak tVIRÁGTENGER Port Szaid ma az egész vi­lágon arról ismert, hogy en­nek á városnak az ellenállá­sán zúzódtak szét az agresz- szorok tervei — mondotta Nvikita Hruscsov. — Port Szaid hőstettét, amelyet az 1956. évi angol, francia és izraeli imperialista agresszió napjaiban hajtott végre, nagy­ra becsülik a Szovjetunióban. — A háborúban a győzel­met mindenekelőtt Egyiptom népe vívta ki Gamal Abdel Nasszer vezetésével. A szabadság megtízszerezi az ember erőit, s az egyip­tomi népnek fokozta erejét az a tudat, hogy hazájának a szabadsághoz és a függet­lenséghez való jogát védel­mezi. Hruscsov hangsúlyozta: nemcsak ez döntötte d a há­ború kimenetelét. — Port Szaid védelmezői­nek, Egyiptom népének olda­lára olyan hatalmas erők áll­tak, amelyek gátat tudtak vetni az agressziónak, nem engedték, hogy a gyarmatosí­tók kiszélesítsék az interven­ciót. újabb eszközöket és tar­talékokat vessenek be. Ilyen erőnek bizonyult a szocialista államok világrendszere, amely kezdettől fogva támogatta Egyiptomot, ilyen erőt jelen­tettek a fiatal afrikai, ázsiai független államok, amelyek szolidaritást vállaltak az egyiptomi néppel, ilyen erőt képviselt Anglia, Franciaor­szág és más tőkés ország pro­letariátusa, amely felháboro­dottan ítélte el saját urainak szégyenletes tetteit. — A Szovjetunió nagy­mennyiségű fegyvert küldött Egvjptomba, Sok szovjet ember jelentkezett, hogy kész önkéntesként Egyip­tomba menni és fegyverrel a kézben egyiptomi testvé­reivel vállvetve küzdeni az imperialista agresszorok el­len. Büszkék . vagyunk arra, hogy abban a nehéz érákban a mi szavunk, a Szovjetunió figyelmeztető szava az Egyip­tomnak nyújtott támogatása határozottan segítette az egyiptomi nép harcát. — Szuez az imperializmus és a gyarmati rendszer el­len küzdő népek szabadság- harcának fontos állomása lett. Az Egyiptom ellen irányuló imperialista agresszió meg­hiúsulása után nyilvánvalóvá lett, hogy ha az imperialis­ták fegyvert próbálnak ra­gadni egy fiatal, független or­szág ellen, akkor nemcsak ennek az országnak a népé­vel kell számot vetniök, ha­nem a hatalmas szocialista táborral, a világ összes béke- szerető erőivel is. Hruscsov hangoztatta: A szocializmus, a demokrá­cia. illetve új erőviszonyai mellett a nemzeti felszaba­dító mozgalom még gyor­sabban bontakozott ki. A vi'ág politikai térképén ma már több mint ötven új nemzeti állam jelent meg. A felszabadult népek szá­mára megnyílt a lehetőség, hogy lerázzák magukról a gyarmati rendszer béklyóit, ha. pedig éberek lesznek és folytatták a harcot a kiví­vott függetlenség megerősí­téséért. akkor végérvénye­sen felszámolhatják a gyar­mati rendszer maradvá­nyait. — A szabadságukért küzdő népek ellen irányuló akciók tervezésével ma már a gyar­matosítók is kénytelenek ál­landóan Moszkva felé tekin­teni, a szocialista világra is nézni. — Olyan helyzet állott elő, hogy a szocialista tábor ere­jének növekedése, a fiatal nemzeti államok szerepének erősödése, a nemzetközi kom­munista- és munkásmozgalom erőinek aktivizálódása követ­keztében túlsúlyba kerültek a béke erői a háború erőivel fezemben, » népek elejét tudják venni egy újabb világháborúnak, biztosítani tudják a békét a világon. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy csök­kent a háború veszélye. A népek tudják, hogy az imperializmus természete neon változott meg. — A szovjet emberek soha­sem felejtik el államuk meg­alapítójának, Vlagyimir Iljics Leninnek azokat a szavait, hogy az imperialisták ural­muk fenntartása érdekében a legképtelenebb kalandokba bocsátkoznak, de az emberi­ség történelmi fejlődésének menetét, a népek felszabadu­lási mozgalmát már nem tud­ják feltartóztatni. — önök, kedves barátaink, tudják, hogy a szovjet kor­mány nagy erőfeszítéseket tesz a nemzetközi feszültség enyhítéséért, a tartós béke megteremtéséért Kormányunk nak a népek békéjét és biz­tonságát szolgáló külpolitiká­ja támogatásra talál az Egye­sült Arab Köztársaság kor­mányánál és Gamal Abdel Nasszer elnöknél. Ez az együttműködés jó eredmé­nyekre fog vezetni! — A szovjet kormány — mondotta a továbbiakban Nyi- kita Hruscsov — úgy véli, hogy meg ken találni ft Paleszti­nái kérdés ésszerű megoldá­sát A Szovjetunió teljes mértékben támogatja az arab népeket a> igaz jogai­kért vívott harcokban. — A szovjet emberek oszt­ják Ázsia és Afrika sza­bad népeinek felháborodását amiatt, hogy az imperialisták nyílt háborút folytatnak Dél- Vietnam, Angola, Mocambique népei és más népek ellen, amelyek nem hajlandók tűrni a gyarmatosítók bérenceinek elnyomó uralmát. A fiatal nemzeti államok népeivel együtt a szovjet emberek szembeszállnak a NATO-ha- talmak tetteivel, amelyekkel fokozzák a feszültséget a Kö­zei- és a Közép-Kelet térsé­gében. — Minden szabadságszere­tő néppel együtt forró lelke­sedéssel támogatjuk a Jeme­ni Arab Köztársaság népének igazságos harcát, amelyet sza badságáért és függetlenségé­ért vív. Határozottan elítél­jük a gyarmatosítók agresz- szív cselekedeteit, amikor fegyverrel próbálják vissza­állítani a régi rendet Jemen­ben. Hruscsov hangoztatta: nagymértékben veszélyez­tetheti e térség biztonságát annak » tervnek a végre­hajtása, amelynek értelmé­ben Polaris-rakétákkal fel­fegyverzett tengeralattjáró­kat küldenek a Földközi­tengerre. A NATO straté­gái megpróbálják a Föld­közi-tenger medencéjét és a partmenti országokat ha­talmas rakétatámaszponttá változtatni anélkül, hogy kikérnék az érintett orszá­gok véleményét, vagy tö­rődnének népeik létfontos­ságú érdekeivel. A gyarmatosítók repülőgép­anyahaj ókat és torpedórom­bolókat akarnak most fel­használni a népek nemzeti felszabadító mozgalma ellen. A „repülögépanyahajók dip­lomáciájának” segítségével próbálják visszaállítani a re­akciós rendszereket Ázsia és Afrika országaiban. Bátran kijelenthetjük ázonban, hogy a militaristák efféle számítá­sai éppen úgy kudarcba ful­ladnak, mint ahogy összeom­lott. a gyarmatosítók számos agressziós kísérlete az utób­bi években, ahogyan kudarc­ba fulladt az „ágyúnaszádok diplomáciája” iá. Jelenleg az ázsiai, afrikai és latin-amerikai népek előtt nemcsak az a feladat áll, hogy védekezzenek az impe­rialista agresszió ellen, hanem a gazdasági függetlenség megteremtésének, a gazda­ság fellendítésének, az élet- színvonal emelésének, a de­mokrácia fejlesztésének fel­adata la — mondotta Hruscsov, * Gamal Abdel EAK elnöke kedden szántén beszédet mondott a Port Said-i nagygyűlésen. — Ez a város híven megőrzi emlékezetében, hogy milyen álláspontra helyezkedett a Szovjetunió népe és kormá­nya a súlyos időkben, amikor1 e városunkat az imperialis­ták veszett támadása érte, amikor ez a város a maga és hazája becsületét, az arab nemzet becsületét és a népek szabadságát védelmezte, —• mondotta a többi között — Ez a csata — folytatta Nasszer — megmutatta az arab nemzet népeinek egysé­gét a megpróbáltatások sú­lyos és veszélyes napjaiban, és határozottan feltárta az arab nemzethez tartozó népek nemzeti egységének társadal­mi tartalmát is, miután ösz- szekapcsolta az egység prob­lémáját a néptömegek akara­tával és törvényes társadalmi jogaival. Az Egyiptomban kivívott győzelem és annak társadalmi jelentősége megmutatta min­den népnek, hogy a politikai felszabadulás elválaszthatat­lan a társadalmi felszabadu­lástól —, jelentette ki az EAK elnöke. — A függetlenség nem csupán zászló és himnusz. A függetlenség területi sérthe­tetlenséget, nemzeti szuverí- nitást jelent mind gazdasági, mind politikai értelemben. a bécsi kiállításon A közelmúltban megnyílt az utóbbi évek egyik legnagyobb és legszebb európai kiállítása, a Bécsi Nemzetközi Kertészeti Kiállítás. Nincs olyan idegen, aki ne találna el a kiállításra. Min­den villamos idehoz, minden rendőr ideint, még a friss du­nai szél is erre fúj. Amikor átlépjük a bejárati kaput, jó, ha mély lélegzetet veszünk. A 100 hektárnyi terület felderí­téséhez ennyi legalább szük­séges. A főpavilonnal kezd­jük. Hatezer négyzetméter üveg alatt. Kereken egy hold. Acél- vázú, üvegfalú csarnok utak­kal, tóval, híddal, pihenők­kel, hegyekkel és völgyekkel — s mindenütt virággal. — Ez a főpavilon. Találó volt az egyik osztrák lap megállapí­tása: virágtenger minden színben. De hozzákívánkozik: minden illatban. Az ember akarva-akaratlan gyermekké válik. Repdes a szeme, pilla­natonként új szín és új illat vonzza magához. Nem tudni mi a legszebb. Egy mennyezetig érő kosár tarka virágai egy kicsit a ha­zai tájat sejtetik. Egy pillan- tásnyira ott a rózsakert: sár­ga, vörös, fehér, lila virágok ontják színüket, illatukat. Mellette új csoda: szekfűer- dő. Uvegvázákban a hosszú­szárú virág, laza, omló cso­korba kötve, s a fehér csak még fehérebb az alatta elte­rülő mohapárna zöld fényé­ben. Azután egy nem na­gyon ismerős virág: szalea. A fél méter magas bokrok mindegyike kis virágoszlop. Bemenni nehéz a sok em­bertől, kijönni nehéz az él­ményektől. Ez csak egy pavi­lon volt. Még négy ilyen kö­vetkezik. Amolyan kistestvé­rek. De csak kisebbek, nem Megkezdte működését a megye első női gépkezelő tanfolyama Szakmunkás oklevelet kap 24 tsz-asszony és lány A Baranya megyei Tanács legutóbbi harkányi ülésén ke­rült szóba női gépkezelő ki­képzése, hogy a mezőgazda­ságban egyre fokozódó gépe­sítést szakmunkásokkal bizto­sítsák. Már a tanácsülést kö­vető napokban hozzáfogott a megyei nőtanács és a megyei tanács mezőgazdasági osztá­lya a gépkezelői szakmunkás- képző tanfolyam megszerve­zéséhez. Ennek eredménye­képpen tegnap délelőtt Sely- lyén a felsőfokú mezőgazda- sági technikum helyiségeiben megkezdte munkáját a me­gye első öntözéses kertészeti gépkezelő tanfolyama. A me­gye termelőszövetkezeteiből 24 asszony és lány jelentkezett a tanfolyamra, amely hat hét alatt gyakorlati és elméleti oktatást, ismereteket biztosít a hallgatók számára. A bent­lakásos tanfolyamon több­ségükben lányok vesznek részt Baranya 16 közös gazdaságá­ból. Az ünnepélyes megnyitón részt vett Földvári János elv­társ, a megyei tanács végre­hajtó bizottságának elnökhe­lyettese és Rameisl Ferencné elvtársnő, a megyei nőtanács titkára. Az ünnepélyes meg­nyitóval is azt akarták kife­jezni, hogy nagy jelentőséget tulajdonítanak az öntözéses kertészeti gépkezelő tanfo­lyamnak, hiszen ebben az év­ben Baranyában sz Öntözött terület eléri a 20 000 holdat, és egyre újabb, korszerű ön­tözőberendezéseket kapnak a megye termelőszövetkezetei, A hathetes tanfolyam részt­vevői szakmunkás oklevelet kapnak és számukra a ter­melőszövetkezetek a közgyű­lés határozata alapján általá­ban tíz százalék plusz-fizetést biztosítanak. A megyei nőta­nács és a megyei tanács me­zőgazdasági osztálya további tanfolyamok szervezését ter­vezi a téli hónapokban, a termelőszövetkezetekben dol­gozó asszonyok és lányok szá­mára. A sellyei öntözéses gépke­zelő tanfolyamon ma kezdő­dött meg a gyakorlati okta­tás. gyengébbek. Az egyikben or­chideák: az ember nehezen lélegzik a tömény illatban. A másikban egy menyasszony — szekfűből. Leomló uszálya a hófehér virégfejek sűrű szőt­teséből készült, remekül. Az­tán egy felirat: Ungarn. Az asztalon szekfű-vázák, tarka csokrok, szépen, ízlésesen. — Ezüstérmet nyertünk velük. Újra a napfényen. Jöhet a többi látnivaló. Mert sok van belőle. Az első mindjárt mel­lettünk: a lebegő fotel. Drót- kötélpálya a magasban, rajta egy rúdon két ülés. Áz em­ber menetközben ráhuppan, s máris lebeg tíz méterre a föld felett. Legjobb, ha ezt tesz- szük mi is. Kezdjük, Tavaszi virágok, tarka ár­vácskák, kék, sárga fejei. Köz­tük pihenők, kerti székek. Most újra „földközelbe” érünk: néhány üres szék is­mét megtelik, s jöhet a friss látnivaló. Kisebb-nagyobb szökőkút, vízijáték marad el mögöttünk, majd utcák, há­zak következnek. Hétvégi nya­ralók egész sora, előttük kis kert, vízmedencével, virággal, pázsittal. A lift megy tovább. Most a faiskola felett hala­dunk, majd a gyógynövény­kert következik. A másik ol­dalon mintha nekimennénk a Duna-toronynak, a kiállítás 252 méteres kilátójának. De nemcsak a kilátás szép. ha­nem az égi étterem és kávézó is. Rossz nyelvek szerint az árak is méltóak a torony mé­reteihez, Tovább a fák közt ismerős formák: a magyar pavilon körvonalai. Az üvegen keresz­tül jól látszanak a félbe vá­gott hordók, itt vitrin gya­nánt állnak. Szép, ízléses a magyar bemutató, jól illesz­kedik a nagy kiállítás képé­be. Ismét landol a lebegő vo­nat, újabb állomás, s utána az utazás végső szakasza. Sugár- utat szelünk át, távolabb a Nemzetek Kertjének virágai és szobrai. A sétálók közt fur­csa járművek, motoros rik­sák „ cikáznak utasaikkal. Kis vonat fütyül a cserjék közt futó sínpáron, benne intege­tő gyerekekkel. Azután egy­szerre „elfogy” a föld, víz fe­lett lebegünk. A kiállítás kö­vetkező érdekességéhez ér­keztünk, a hat holdnyl mes­terséges tóhoz. Partján mo­dern színpad, s szemben a másik oldalon, a közönség. Épper egy korabeli rezesban­da korabeli keringőt fúj nagy tetszés közepette. A nagyrét zöld szríne jólesik a szemnek a sok tarkaság után. De ez nem sokáig. Újabb bokrok, cserjék, majd ismét a kis­vasút, napozó sátrak piros vászna, még egy darabka pá­zsit, fenyők s már érezzük az „ereszkedést”. Nyitjuk a zá­rat, kicsit ugrunk, megérkez­tünk. Kezdhetjük elölről és közelebbről. Le kellene ülni a tóterasz­ra. Onnan látni mindent, ami reggel a napfényben, s most este a színes reflektorok su­garában fürdik. De késő van már, vége a napnak, • Milyen rövid is egy napi ÍWber Imre Bein flntád sjemélynevfl fefetfefmönfc k Árpád személyneve: Buda m. Honfoglalóink a tűrte népek szokása szerint puszta sze­mélynevükkel vették birto­kukba szállásföldjeiket. Úgy tudom, ez történészeink köz­meggyőződése, de már Ano­nymus is tudta ezt, s így ír őseink ezen szokásáról: „vo- caverunt nomina eua in terris mis”. László Gyula „A hon­foglaló magyar nép élete” cí­mű munkájában pedig így foglalja össze ide vonatkozó ismereteinket: (2371.) „amagyar nagycsalád első szállásterüle­tét a nagycsalád fejéről ne­vezte el s ez a név azután is megmaradt, miután a. nagy- cealádból a mai értelemben vett falu kialakult A nagy­család egésze (ember, állat, legelő stb.) nem a név va­lamilyen formáját kapta, ha­nem a teljes puszta nevet. Ezeket a neveket nem is ad­hatták mások, csak a nagy­család ősként számitó fejei”. A nagycsalád egymást váltó fejei azonban már nem ad­hatták a maguk nevét az előd. jük által egyszer már bir­tokba vett szállásnak, nevü­ket ők már csak úgy örökít­hették meg birtokaikon, ha olyan új szállásföldet foglal­tak el, mely nem állott még az előd nevének védelme alatt. Ezért olyan maradandó, szin­te megváltozhatatlan a ma­gyar előidőkben az ilyen pusz­ta személynévvel foglalt szál­lásföldek neve s ezért van az, hogy az a föld, mélyet például a X. században Taksony, Üllő, Tas, Csaeád vett birtokba, még ma is e puszta személy­neveket viseli. Továbbá ezért s csakis ezért lehetséges, sőt szükséges ie. hogy az ősi ala­pítású szállásföldjeink a le­származás rendje szerint egy­más mellett viseljék a króni­káinkból is oly jól ismert ma­gyar vezérférfiak nevét. A magyar történetírás cso­dálatos ellentmondása, hogy míg mindezt igen jói tudja, mégsem tud olvasni a ma­gyar térképen s például a fő­városunkat is jelentő Buda nevét még ma sem tudja ezen általános érvényű igazsággal összehangzóan megfejteni. Az már rég megoldott kérdés s úgy tudom, senki nem is von­ja kétségbe, hogy a Duna bal partján fekvő Taksony, Tas, Üllő, Csanád (Csornád) puszta személynevet megörökítő helynevek amnyft jelentenek, hogy ezeket a helyeket még a X. században birtokba vet­ték az Árpád-családhoa te«'» teraó ily nevű őseink. i

Next

/
Thumbnails
Contents