Dunántúli Napló, 1964. május (21. évfolyam, 101-126. szám)

1964-05-20 / 116. szám

. i im MÁJUS 20. SZERDA AI MSZMP BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANACS LAPJA XXI ÉVFOLYAM ÁKA M PILLÉK 11«. SZÁM Szeptemberben már füstöl a Pécsi Hőerőmű harmadik kéménye Szerelik az új gépegységeket — Elkészült a komlói Lenin téri ioronyhthmk c&löpözém Háromnapos sziiihézís-konferencia kezdődött Pécsett A szilikózis-konferencia résztvevői az előadást hallgatják. Előtérben balról a má­sodik dr. Tímár Miklós, a szilikóziskutatásban Európa-szerte ismert kiváló szakember. A múWfcorfban ns dbfrlV Mp valaki, mibor füstin már v<éS- ne a harmadik kémény, hiszem régen készen áll. Nem mint­ha hiányom a füst •— mert hiába • sok éves átló«, a szél csak a városra fújja az erőmű pernyéjét, — de ettől függetlenül, még ebben az esztendőben előreláthatóan szeptember vége felé füstölni fog az új kémény is, mert el­készülnek a következő turbi­nák szerelésével a Láng Gép­gyár dolgozói. A két, egyéniként 50 mega­wattos turbinát és a 23 mega­wattos fűtőturbinát időben le­szállították. Az első 50 mega-i relém* jelenleg rendben folyik. A határidő október elseje. Október «bején a fűtő turbi­nát már próbaüzemelésre ve­szi át a hőerőmű. A másik 50 megawattos turbinának az alapjait most készítik az épí- tőmunkások, körülbelül au­gusztusra lesznek készen az alapozással és utána megkez­dik a turbina szerelését. Az ERBE dolgozói jelenleg egy Rapid daru felállításán szor­goskodnak.' Ezzel a daruval fogják a kilences és a tizes kazán elektrosztatikus levá­lasztó berendezéseit felépíteni. Komlón nagyarányú lakás­ipMuh Indult meg ebben m esztendőben. Különösen fon­táé, az áj Zobák-akna részé­re épülő lakások határidőre váló elkészítése. 900 lakást építenek Somág-tetőn az új gimnázium mellett. A hat, egyenként négyszintes épület­ben zömmel másfél- és két­szobás lakások lesznek. A ha­táridő folyamatosan december 31-ig tart. Az építők az első házat már augusztusban átad­ják a bányászoknak. További nagyarányú lakásépítkezés a kenderföldi részen folytatódik. A C-területen 48 lakást, majd a szomszédságában 148 lakást kezdenék el építeni a Komlói Építőipari Vállalat dolgozói. Különösen érdekes a Lenin téri tononyházak építése. Köz­tudomású, hogy itt két, egyen- kén tízszintes toromyházat építenek és a talaj teherbíró képessége miajtt cölöpökön fog állni mindkét épület. A cölö­pöket — amelyek 8—10—12 méter hosszúságúak — már elhelyezték a cölöpverő gépek segítségévek A cölöpök köré betonkoszorút képeztek, s így biztosítják az épületek szá- j&rllságát. Tervek szerint még ebben az esztendőben be kell fejezni a két magasház felépí­tését, amelyekben 74 lakás lesz. Otto Kuasinent elkísérték utolsó útjára Moszkva: Kedden, moszkvai idő sze-1 rlnt 12 órakor, befejeződött Otto Kuusinen hamvainak ra­vatalozása a szakszervezeti palota oszlopcsarnokában. A gyászmenet elindult a Vörös tér felé. Kuusinent utolsó út­jára az SZKP és a szovjet kormány részéről elkísérte Brezsnyev, Kirilenko, Koszi- gin, Podgornij és több más szovjet vezető. A Nehézipari Minisztérium bányászati szilikózis bizottság kutatási albizottsága és a Me­cseki Szénbányászati Tröszt rendezésében tegnap három­napos szilikózis konferencia kezdődött Pécsett. A járási tanács dísztermében az or­szág legkiválóbb 92 szakor­vosa, műszaki szakembere adott találkozót, hogy „A por­veszély a bányászatban’’ cím­mel megvitassa és meghatá­rozza a legidőszerűbb tenni­valókat A hazai szakemberek mellett 12 külföldi vendég is részt vett a tanácskozáson. Csetneki István trösztigaz­gatóhelyettes megnyitója után dr. Páter János professzor el­nökletével „A portüdőmegbe- tegedések kérdései” című té­makörből hangzottak el elő­adások. Nem kevesebb, mint 13 tanulmány — filmmel il­lusztrált — rövid ismertető­jére és vitájára került sor. Az első nap munkájáról két véleményt jegyeztünk fel. Dr. Tímár Miklós, az Or­szágos Munkaegészségügyi In­tézet professzora: — .4 konferencia első- nap* i ján olyan orvpsi eljárásokról' hallottunk, amelyek bemutat­ták az-egyes pórok szervezet­re káros hatását és a veszély csökkentésének módját. Be­számoltak a különböző ásvá­nyi kőzetek porártalmáról az állati kísérletek alapján. Úgy vélem, ennek kapcsán meg le­het határozni a legfontosabb orvosi és műszaki intézkedé­seket. Dr. Szirtes Lajos, a szénbá­nyászati tröszt kutatási osztá­lyának vezetője: — Ismeretes, hogy a foglal­kozási ártalmak közül a szili­kózismegbetegedés a legsúlyo­sabb. Az egyéb iparágakban összesen sincs annyi megbe­tegedés, mint a bányászatban. Napjainkban a szilikózis el­hárításának egyedüli útja a por belégzésének megakadá­lyozása, illetve a porképződés megszüntetése. A betegség megismerésével és megelőzé­sével sok ezer tudományos kutató foglalkozik. Ennek el­t A MAGYAR SZERSZÁMGÉP IPAR ÚJDONSÁGAIBÓL A BUDAPESTI NEMZETKÖZI VÁSÁRON A Szerszámgépipari Művek Budapesti Köszörűgcpgyára ál­tal készített új optikai köszörűgép. Az első széria elkészült, jövőre kezdik a sorozatgyártását. A cím nem teljes, de hát ki tud egy rövidke címűé min­dent belezsúfolni. Például azi a nagy-nagy szorongást-zson- gást, ami tegnapelőtt betöl­tötte a KPVDSZ József utcai művelődési ház nagytermét. Bevezetőül rövid interjú az eszményről: Dr. Hetessy Károly (városi Vöröskereszt titkár): Házi versenyeken készültek fel az általános iskolások a mai ve­télkedőre, amelynek címe: Vöröskereszt ifjúsági egész­ségügyi szellemi vetélkedő. Riporter: És hányán jutot­tak a döntőbei A titkár. Tizenegy általá­nos iskolából ötvenöt tanuló jelent meg ma itt és termé­szetesen amint látja, népes szurkoló gárda ... Közben tart a vetélkedő. Figyeljünk csak oda egy ki­csit. A kérdések: Mi a Vörös­kereszt feladata? Hogyan kö­tözne be egy nyílt lábszár­törést? Mi a jelentősége a véradásnak? Milyen fertőző fejlőé betegségeket ismer? Mit tud a tbc-ről? — ilyen és ehhez ha­sonló, közérdekű, közhasznú kérdésre adtak szabatos, pon­tos választ a pajtások. Persze vannak kivételek, amikor a választ a széksorok­ban ülő pajtások adják meg — egy-egy szelet csokiért. És minden kérdésre van jelent­kező. Elég meghallgatni a kérdést és máris kézerdő len­dül a magasba és örülnek, ha a színpadon hallgat a ver­senyző. Ez egy csokit jelent a szurkolóknak. És voltak vidám jelenetek. is. Például a tejivó verseny. Na ez aztán érdekes volt és tanulságos is. Minden ver­senyző kapott egy-egy üveg palackozott tejet. Valameny- nyin rajta az arany-kupak. Aztán... „vigyázz, kész, rajt”... és minden gyerek szájához kapja az üveget — oevsemi sajnos — egyik sem néz kö­rül, hogy a közelben elhelye­zett poharakba töltve fogyasz- sza el a tejet. Így aztán csak egy pontot kapnak a kitűzött kettő helyett és a tanulságot hozzá: Üvegből nem fogyasz­tunk semmit, nem egészsé­ges! A gyerekek valóban készül­tek erre a városi versenyre. Egy kis szünet alkalmat adott arra, hogy néhány gyerek nyi­latkozzon. Buzsáki György (az Egye­tem utcai Általános Iskola nyolcadikos tanulója): Másfél éves vöröskeresztes egészség­őr tanfolyamot végeztem. Ott sokat tanultunk és ez volt a legjobb felkészülés a szellemi vetélkedőre. Láng Anikó (Köztársaság téri Általános Iskola nyolca­dikosa): Az osztályunk tiszta, nemigen szemetelünk, csak a padot firkáljuk tele puskával. Főleg kémiai puska van rajta, de olyan fényes a pad teteje, hogy félrefordított fejjél ol­vashatjuk és ezt a tanár bácsi kiszúrta. Herczeg Éva (Székely Ber­talan úti Általános Iskola nyolcadik osztályos tanulója): Orvos szeretnék lenni, kitűnő tanuló vagyok és ez a vetél­kedő is jó volt arra, hogy még jobban megszeressem az egész­ségügyet. Vidámság, jókedv és hiva­tásszeretet. És csinos, jól öl­tözött fiatalok. Udvariasak, komolyak. A színpadon nincs fintor és vállvonogatás, a szurkolók körében nincs meg­jegyzés, csak taps. Az eredmény: Első lett a Székely Bertalan úti Általá­nos Iskola csapata, második a Petőfi utcai iskola. Mind a két csapat egy-egy elsősegély ládát kapott, a csapat tagjai pedig Vöröskereszt Jó Mun­káért kitüntetést és könyvju­talmat. Gáldonyi Béla lenére még máig sem ismer­jük eléggé a megelőzés mód­ját. Ezért igen fontos, hogy bizonyos időközökben a ta­pasztalatokat kicseréljük, hogy ezzel is közelebb jussunk a bányászok súlyos betegségé­nek felszámolásához. A tanácskozás ma és hol­nap folytatja munkáját Szer­dán a szilikózis elleni küzde­lem időszerű szakmai kérdé­seiről, csütörtökön pedig a porveszély elhárításának mű­szaki teendőjéről lesz majd szó. Mezőgazdasági újítások Technikai forradalom zaj- " lik, a mezőgazdaságban is tág tere van az újításoknak. Virágzik az újítási mozgalom Az eddigi tapasztalatok sze­rint az elfogadásra beküldött vagy már bevezetett mezőgaz­dasági újítások többsége mű­szaki jellegű, gépesítéssel kap­csolatos problémát ofld meg. Az kétségtelen, hogy a gépesí­tés, a műszaki kérdések meg­oldása Iránt van még a legna­gyobb érdeklődés. Ebből hely­telen lenne .arra következtetni, hogy csak ezen a területen van lehetőség az újítások kidolgo­zására, bevezetésére. A mezőgazdasági termelés szerteágazó és Igen sokrétű. A növénytermesztés, az állatte­nyésztés és egyéb üzemágak várják az ötletes, új megoldá­sokat. A különböző üzemágak­ban számos megoldatlan fela­dat kínálkozik az újítók szá­mára a munka termelékenysé­gének növelésére, a ráfordítá­sok csökkentésére. Nem is be­szélve a termesztési technoló­gia, az állattenyésztés és az ál­lati termék előállításának és feldolgozásának gazdaságosabb, termelékenyebb megoldási le­hetőségeinek felkutatásáról. Az 1964. évi újítási feladatter­vekben nem kis számmal sze­repelnek az ilyen jellegű meg­oldásra váró problémák. Íme néhány ezek közül: Megszerkesztésre vár többek között egy olyan sertésétető vályú, amely szóródásmente­sen nemcsak nedves, hanem száraztiara etetésére is alkal­mas és ezál tál helyettesítheti az önetetőt. Vegyünk égy pél­dát a növénytermesztés terüle­téről is, ahol az újítás a jobb agrotechnikai megoldást szol­gálja. Igen fontos lenne pl. az aprómagvak vetésénél a sor­henger használata. Olyan sor­henger kidolgozására lenne te­hát sürgősen szükség, hogy az a régebbi típusú vetőgépekre Is felszerelhető legyen. A legtöbb mezőgazdasági üzemben megoldatlan még az istállók és az ólak olcsó, biz­tonságos fűtése, a majorok bel­ső szállításainak (takarmány, trágya, termékek) mechanizá- lása, a dülőutak gépi szállítá­sokra való alkalmasabbá téte­le stb. íme néhány újítási problé­ma és lehetőség a sok közüL Ügy véljük, jogos az a kívána­lom, hogy az újítás klasszikus területét nem elhanyagolva, foglalkozzanak újítóink töb­bet az agrotechnika, az állat- tenyésztés, üzemszervezés problémái vaL Az újítás tevékenységéről szólva sok problémával talál­kozhatunk. Gyakori a huzavo­na elbírálás és illetékesség kö­rül. Az újítók közül sokam bizo­nyos mértékig megmagyaráz­ható szándékkal javaslataikat nem az üzemükhöz nyújtják be, ahol megvalósításra első­sorban sor kerülhet (gépállo­mások, állami gazdaságok, egyéb vállalatok), holott a a címzettek elsősorban ezek lennének. A legtöbb javaslat ugyanis a minisztériumhoz és itt elsősorban az Állami Gaz­daságok Főigazgatóságához és a Gépállomás és a Gépesítési Főigazgatósághoz érkezik he. A megmagyarázható szándék, amire céloztunk az, hogy az újítók ilyen módon a javaslat azonnali elfogadását, elterjesz­tését remélik a minisztériu­moktól A minisztériumhoz küldés másik oka sajnos sok esetben az is, hogy az alsóbb illetékes szervek, üzemek így szabadulnak a munkától, hogy az illetékességet a miniszté­riumra hárítják, holott a beér­kezett javaslatok elbírálása és megvalósítása az üzemek ha­táskörébe tartozik. Az üzemekben kidolgozott újítások jelentőségét nem sza­bad lebecsülni. Hiszen ezek ki- sebb-magyobb mértékben hoz­zájárulnak az üzem gazdálko­dásának eredményességéhez. Természetesen csak akkor, ha be Is vezetik, alkalmazzák. Az egyik Pest megyei tsz brigád- vezetője két kiselejtezett foga­ta» * vetőgépből sorvonalzót szerkesztett. A gép teljesítmé­nye 20 hold. Állítható a sortá­volság, nyomjelzőt is szereltek rá. A fogatos sorvonalzóval egy erőgépet szabadítottak fel, csökkent a taposás! kár. A gép előnyei nyilvánvalóak, helyes lett volna, ha a tsz vezetői ju­talmazzák az ötletet. Ha ebben az esetben újításról nem is be­szélhetünk, alkalmazása ha­szonnal jár az üzem számára. Feltétlenül jutalmat érdemelt volna a brigádvezető, ami nem­csak munkájának elismerését jelentette volna, hanem újabb ötletekre, gazdaságosabb meg­oldások kidolgozására is ser­kentené. C ontos tehát, hogy az ’ üzemek vezetői foglal­kozzanak a javaslatokkal, sőt adjanak segítséget a megvaló­sításhoz, támogassák, ösztö­nözzék az újítókat. A fejekben maradt, az íróasztalokban fek­vő javaslatoktól nem nő sem a munka termelékenysége, sem a terméshozam és nem csök­ken az üzemelés, a ráfordító* költsége sem. 4 J

Next

/
Thumbnails
Contents