Dunántúli Napló, 1964. április (21. évfolyam, 76-100. szám)

1964-04-17 / 89. szám

2 nr A«*t<! 1964. ÁPRILIS ti. 1 Vessük idejében a kukoricát! Borivóknak örömére: „Újjászületett“ a cirfandli, a furmint, kadarka és az olasz rizling' Nem sok egy kicsit? A televízió műsora (Folytatás az első oldalról.) melyen rakjuk le a magot. Száraz tavaszon, ha a talaj szegényebb csapadékban, 8— 10 centiméterre, sőt igen szá­raz időjárás esetén 12—14 centiméterre. Mivel igen nagy terület ke­rül hungazinozásra, lényeges, bogy a vegyszerezés a vetés előtt jóval megtörténjen. Ah- j hoz, hogy a hungazin megfe- ; lelően hatni tudjon, 15—20 milliméter csapadékra van szükség. Lényeges, hogy a ki- permetezés egyenletesen tör­ténjen és ne legyenek átfe­dések, mert a későbbi idő­ben a nagy adag igen káro­san befolyásolja a termelést. Megyénkben általában 4—4,5 kilogramm/katasztrális hold a mennyiség, amelytől jó ered­ményt várhatunk. Megyénkben pár évvel ez- - előtt mozgalom volt a meg­felelő tőszám biztosítására. Mostanában sokkal kevesebb j í szó esik róla. mint azt a fon­tossága megkívánná. Köztu­dott dolog, hogy átlag jó ter- j mőkénességű talajaink van- ! nak. Semmi sem Indokolja. ! Irogf 15 00(1 vagy ennél keve­sebb tőszámmal termeljünk knkoricát. Igenis el kell érni, hogy legalább 20 000-es tő- szám meglegyen! Természetesen a 20 000 nem határérték. Az üzem talaj- és éghajlati adottságai határoz­zák meg a tőszámot, de Bara­nya viszonyai között semmi esetre sem 15 000-et, hanem 22 000-et is. Az elmüK évben az Ifjúsági munkacsapatok bebizonvitatták, hogy Ilyen tő­számmal lehet nagy termést elérni. Ezen rövid cikk korántsem a teüesség igényével íródott. Csnnán a legfontosabb kérdé­sekre szeretném a figyelmet iránvf*®nj. PETÖHÄZI SZILVESZTER Németh Márton és Sehultesz Erzsébet az ÚJ bor sav-vizsgálatát végzi. A Mecsek déli lejtőjén — a Szőlészeti Kutató Intézet pécsi kísérleti telepén — „új­jászületett” négy kedvelt, el­terjedt szőlőfajtánk: a cir­fandli, a furmint, a kadarka és az olasz rizling. Németh Márton tudományos kutató 1950-ben kezdte meg ezeknek az országszerte leromlott, faj- tajellegüket nagyrészt elvesz­tett borszőlőknek szelekció út­ján történő továbbnemesíté- sét. A tizenöt évre tervezett kísérleti sorozat „hivatalosan” 1965-ben zárul, de » nagy munka lényegében uefejező­sm lám A kirándulók oroméra Vasúti megállóhely Hosszúhetény és Pécsvárad között* Az elmúlt évek során gyak-1 térré, az utóbbitól 2.6 tanó­rán hangzott el a kívánság, hogy vasúti megállóhelyre lenne szükség Hosszúhetény és Pécsvárad között. A kíván­ságot a megyed és a városi ta­nács is támogatta. A vasút a kérésnek eleget tett, s a Köz­lekedés- és Postaügyi Minisz­térium 1964. május 31-én 0 órától a pécs—bátaszéki vasút vonal Hosszúhetény megálló­hely és Pécsvárad állomásai között, az előbbitől 3 kilomé­méterre, új megállóhelyet en gedélyezett. A Magyar Államvasutak Pécsi Igazgatósága értesíti a közönséget, hogy a megálló­helyet a kiránduló-forgalom szükségleteinek megfelelően csak a nyári Időszakban üze­melteti, s egyelőre csata a szombati és vasárnapi napo­kon közlekedő (6422. és 6423. sz.) vonatok állnak meg az új megállóhelyen. dött és most már az új, tö­kéletesebb szőlőfajták elsza- porítása van soron. A pécsi kísérleti telepről az idei tavaszon kerültek az el­ső nemesített szőlővesszők a köztermesztésbe: részben a Villány—siklósi, részben a Szekszárdi Állami Gazdaság­ba. A két híres dél-dunántúli bortermelő gazdaság összesen 115 000 cirfandli, furmint, ka­darka és olasz rizling olt­ványt készített az elmúlt he­tekben. A jövő tavasszal mintegy húsz holdat már be is telepíthetnek a kitűnő faj­tatulajdonságokkal rendelke­ző szőlőoltványokkal. A következő évek során az ország hét nagy borvidékén — Pécsett, Villányban, Szekszár- don, Egerben, Tokaj-Hegyal- ján, Badacsonyban és Som­lón — törzstáblákat alakíta­nak ki, s innen látják majd el az állami gazdaságokat és a termelőszövetkezeteket a Németh Márton által tovább­nemesített szőlőfajták szapo­rítóanyagával. Az „újjászüle­tett” borszőlők több év átla­gában 20—30 százalékkal na­gyobb termést adtak, még­pedig a réginél általában jobb minőségben. Emellett erőtel­jesebb tőkét nevelnek, bizto­sabban termékenyülnek és szi­lárdabb a terméshozamuk. Va­lósággal új fajták keletkeztek: a „Kadarka B—9” termése' például a legfűszeresebb ma­gyar kadarka bornak bizo­nyult, a „Furmint Sz—26” pe­dig az eddigi legjobb furmint bort adta hazánkban^ Bútort vettem, szépet, modernet. Nehezen ment, de végén csak sikerült a választás, s már csak a ha- • zaszállítás volt vissza. Ez azonban egy kicsit nehezen ment. illetve drágán! Két ember felhordta a bútort az autóra. Az autó­val elhozták a lakásomig, amely körülbelül 250 mé­terre van a Lakberendezési Áruháztól. Ott a két ember behordta a lakásomba, s udvariasan nyújtották a számlát. — 180 forint. Most kérdezem én, milyen haszonkulccsal, vagy mi­lyen kalkulációval dolgozik a Boy-szolgálat, ha két em­ber és egy autó egy órai munkája 180 forint. Erre szeretnék felvilágosítást kér­ni az illetékesektől, mert ér­zésem szerint már többenis megiárták. A Tehertaxi Váltalai ezt a munkát 30 forintért, azaz egy órai fuvardíjért vállalta volna. Az igaz, hogy akkor nekem kellett volna pakol­ni de még így is 150 forint jutott volna nekem egy órá­április 17-én, pénteken: 10.00: TV-hiradó. 10J5: A ki*- filmek kedvelőinek: 1. A tá­bornok játéka. 2. A város- í Lengyel kisfilmek. 10.30: Bo ; szorkányt vettem feleségül, Magyarul beszélő amerikai film. Csak 10 éven felüliek­nek! 11.40: A jövő hét műsora, 19.00—21.00: Magyarország— Japán női és férfi tomaver- seny közvetítése a Sportcsar­nokból. Riporter: Kabos Gá­bor és Rudnai János. hírek ra. Nem megvetendő kereset. Rajczy Lajos Törpevízmű Nagyharsányban A nagyharsányi tanács el­határozta, hogy törpevízmű- vet létesít. A víztársulás szer­vezése most folyik, s eddig 250 ház tulajdonosa csatlako­zott a társuláshoz. Az építés­hez a megyei tanács 300 ezer forint hitelt ad, a társulás pe­dig majd egymillió forintot vesz fel az Országos Takarék- pénztártól. Ezt 6—10 év alatt kell majd visszafizetni. A köz- ségi tanács 2—3 éven keresz­tül a 120 ezer forintos köz­ségfejlesztési alapot a vízmű építésére fordítja. A társulás a fővezeték épí­téséhez alakul. Ha a község lakóinak 51 százaléka belép a társulásba, akkor a többieknek is a rájuk háruló pénzösszeg­gel hozzá kell járulniok az építkezéshez. A fővezeték el­készültével pedig mindenki bevezettetheti lakásába a vi­zet Az előzetes felmérések sze­rint a törpe vízmű két és fél millió forintba kerül. Az egész séges, jó vizet tartalmazó ku­tat már tavaly megfúrták a falu déH részén. Kilencven méter mélyről jön fel a viz. Ezt felnyomják a kőbányába egy régi, használaton kívüli, de erre nagyon megfelelő be­ton tartályba. A tartály olyan nagy, hogy egyszeri feltöltés­sel az egész községet képes ellátni. Az építési tervek nyárra készülnek el, utána a meg­alakult társulás megköti a szerződéseket és kezdődhet az építkezés. Úgy számítják, hogy két, de legkésőbb három év múlva már az új vízmű vizét használhatják a nagy- harsány iák. A vízmű kielégí­tené nemcsak a lakosság igé­nyeit, hanem a termelőszövet­kezet állatállományának víz- szükségletét is. A kőbányából nap mint nap sok mázsa kőpor hull alá, csúfítja az utcákat, s ártalmas az egészségre is. A kőbánya a vízmű vizének egy részével permetezhetné a kőfalat, le­köthetné a port és ezzel hoz­zájárulna a község tisztasá­gához, egészséges levegőjéhez. Lenin-emléltönnepség Pécsett Lenin születésének 94. év­fordulója alkalmából emlék­ünnepséget rendeznek áp­rilis 22-én délután fél 5 órakor a Pécsi Pannónia Sörgyár kultúrtermében. Papp Ferenc elvtárs, a Pan­nónia Sörgyár párttitkárá- nak megnyitója után dr. Bánki Nándor elvtárs, a pécsi városi pártbizottság ipari és közlekedési osztá­lyának vezetője mond ün­nepi beszédet. Az emlék­ünnepségen a Pécsi Tanár­képző Főiskola hallgatói adnak műsort. Időj árás j el entés Várható időjárás péntek estig: változó mennyiségű fel­hőzet, pénteken néhány he­lyen kisebb esővel, esetleg zivatarral. Élénkülő déli, majd délnyugati, nyugati szél. Melegszik az idő. Várható legalacsonyabb éjszakai hő­mérséklet 5—10, legmagasabb nappali hőmérséklet pénteken 18—23 fok között. THOMAS BUCHANANt KIK ÖLTÉK MEG KENNEDYT? A texasiak szembenállása Washingtonnal és a Wall Streettel időnként egyenesen meglepő. A New York Times 1955. október 16-án megdöb­benéssel állapította meg, hogy „Texas kormányzója, aki pe­dig igen gazdag és konzerva­tív ember, ugyanolyan kifeje­zésekkel illeti a Wall Streetet, 'mint a szélsőbaloldali Daily Worker”. Ugyancsak meglepő, hogy a texasi milliárdosok, akiknek pedig saját államuk óriási előjogokat biztosít, ál­landóan a belső „nagy adók miatt” panaszkodnak és fel- hányják, hogy a washingtoni bürokraták beavatkoznak a texasi ügyekbe. Texasnak va­lójában olyan csekély összegű szociális költségvetése van, hogy a texasiak minden más szövetségi államnál több szo­ciális segélyt élveznek a köz­ponti kormányzattól. Az 50 amerikai állam közül Texas a 44. helyen áll a gyermekek­nek nyújtott juttatások terén — saját államkasszából 1 — ugyanakkor első helyen áll a Washingtonból élvezett szub­venciók tekintetében. Az öre­geknek és a betegeknek nyúj­tott segély kérdésében Texas a 40. helyen áll az államok között, ugyanakkor a második helyen abban a tekintetben, hogy mekkora összegeket kap erre a célra Washingtonból. A szövetségi állam által fi­nanszírozott közoktatás vonat­kozásában Texas harmadik helyen áll, saját erejéből vi­szont olyan keveset költ ok­tatásra, hogy a 32. helyet töl­ti be az államok között. A dallasi milliárdosok egy­szerűen „kommunistának” bélyegeznek mindenkit, aki bírálni meri kormányzatukat és adózási előjogaikat. Bírá­lóik között szerepelt például az elhunyt Robert Taft szená­tor és Truman volt elnök is. Első ízben Roosevelt idején történtek bizonyos erőfeszíté­sek, hogy a texasi olájmág- násokat is olyan adókkal sújtsák, mint más iparágakat. Az lett az eredménye, hogy Nance Garner, aki 1932-ben Roosevelttel együtt indult a választáson és alelnöke volt, texasi ember lévén, ádáz el­lensége lett, és 1936-ban el­lenezte Roosevelt újraválasz­tását. 1945-ben, amikor Roosevelt meghalt, a texasi San Antó­niában egy milliárdos koktél­partit adott, hogy megünne­pelje az elnök halálát — mindez a háború alatt tör­tént! Azóta a texasiakat Washingtonban a képviselő­ház elnöke, Sam Rayburn sze­nátor vette legfőbb védelmé­be. ö a texasi olaj legkivá­lóbb bajnoka. Neki köszönhe­tő, hogy a kongresszusban mindig idejében eltemetik azokat a javslatokat, amelyek módosítani akarnak az olaj­ipar kiváltságos helyzetén. A texasi milliárdosok fő el­lenfele viszont az illinoisi Douglas szenátor, aki csak a kis olajtermelőknek akarja biztosítani a 27,5 százalékos különleges adólevonási ked­vezményt Douglas kimutatta, hogy egy olajipari vállalat, amely 1954-ben 4 millió dol­lár tiszta hasznot vágott zsebre, összesen 404 dollár adót fizetett, vagyis keveseb­bet mint egy átlagos kerese­tű házaspár, akinek két gyer­meke van. Kimutatta továbbá, hogy egy másik vállalat egy­általán nem fizetett semmi adót holott 5 millió dollár tiszta haszonnal dolgozott Egy harmadik, akinek 12 mil­lió volt a haszna, 500 000 dol­láros adóhalasztást kapott A texasiak az efféle bírála­tokra azt válaszolják, hogy „a nemzeti biztonság” múlik azon, hogy ők megtartsák je­lenlegi profitjaikat Ernest O. Thomson tábornok, a texasi nemzeti gárda parancsnoka jelentette ki: „Uraim, az olaj egyenlő a munícióval. Hogy szabadna tehát hozzányúlni egy olyan rendszerhez, amely elegendő olajt szállított ne­künk két háború megnyeré­séhez?” Az utalás világos: két há­borúhoz és miért ne egy har­madikhoz is? Nincs még egy közösség, amely annyira szemben állna az orosz—ame­rikai enyhülés perspektívái­val, mint éppen Texas. És se­hol sem vallják akkora meg­győződéssel, hogy az USA nemcsak túlélne egy atomhá­borút, de meg is nyerné — különösen, ha elsőnek támad — és hogy a dolog megéri az árát. Ezt a magatartást amely szembeszáll minden enyhülés­sel, részben a texasi önzés magyarázza. Nem vitás, hogy a fegyverkezési hajsza ebben az államban hatszor akkora gazdasági fellendülést oko­zott, .mint az egész USA-ban együttvéve. És ugyanakkor nincs még egy állam, amely a leszerelés következtében olyan súlyosan szenvedne, mint Texas. De a texasiak attól Is tar­tanak, hogy az enyhülés kö­vetkeztébe* visszavonhatják az amerikai csapatokat olyan országokból, amelyekben a texasi olajembereknek ko­moly érdekeltségük van. H. L. Hunt például Líbiában 4,5 millió hektár területet vásá­rolt, amely állítólag igen gazdag olajban. Legalábbis az eddigi fúrások eredményét ő maga „fantasztikusnak” mi­nősítette. Nincs kedve tehát az ifjabb Richard M. Kleberg sorsára jutni, aki Texasban a legnagyobb marhatenyésztő vállalat elnöke volt és 12 000 hektár legelőt vesztett Kubá­ban, miután a Batista kor­mányt megdöntötték. Ezek az emberek botrá­nyosnak minősítik, hogy az USA megengedte Castrónak a hatalom átvételét. Úgy véle­kednek, hogy Castro veszé­lyezteti olajipari beruházásai­kat egész Latin-Amerikában, halálos veszélyt jelent. De sem a sajátos érdekek, sem a különféle félelmek nem elegendők annak magyaráza­tára, hogy a texasi milliárdo­sok egy része miért • viselke­dik úgy, ahogyan testi. Eze­ket az embereket nem kizá­rólag a számítás vezérli, ha­nem — még az unalom is [Mi­vel ma már magában Texas­ban nincs módjuk kalandra és hódításra, más területeken kutatnak utána. A világ leg­hatalmasabb oligarchiái és ráadásul olyan emberek, aki­ket a játékszenvedély és a kockázat imádata vezérel (VégeJ — Megvizsgálják á körzeti orvosi rendelők műszeretiátott ságát a szigetvári járásban. A hiányzó legfontosabb műsze­reket még május 3ú-ig be­szerzik a rendelők számára. — Kenyér- és tejboltot ala­kítanak ki az új -mecsekaljaj Urán cukrászda helyén. Ugyan ott, a 201-es sz. élelmiszer- boltban gyorskiszolgáló rend­szert vezetnek be. A III. ke­rületi tanács kereskedelmi csoportja a jelzett változta­tásokat néhány héten belül végrehajtja. — Az év végéig házszám­táblával látják el a Mohács városhoz tartozó szigeti lakó­épületeket Az intézkedéssel "több éves panaszt és hiányt kívánnak orvosolni. — Nyaralót bérelt Balaton- lellén a Pécsi Porcelángyár vezetősége és szakszervezeti bizottsága. A hatszemélyes üdülőt a gyár dolgozói május 26. és szeptember 22. között veszik igénybe. — Korszerű autóbuszváró épül Véménden, ebben az év­ben. Az új létesítmény meg­építésével a község lakóinak a választási jelőlőgyűléseken elhangzott vágya teljesül. — Százhúszezer forintot for­dítanak Pécsvárad parkosítá­sára ebben az évben, mélyhez a lakosság 30 ezer forint érté­kű társadalmi munkával járul, hozzá. A tavasz folyamán 16 új padot helyeznek el a par­kokban. A Felszabadulás té­ren és a vár környékén rózsa­fákat ültetnek, s 10 műkőből készült virágtartót helyeznek el az utcákon. — Felkövezik a magyartele- ki utcát 1964-ben és a jövő évben. A községfej lesztésbo! folyó munkát a tsz 40 ezer forinttal támogatja. . — Bővítik a szederkényi takarmánygyártó üzemet. Eb­ben az évben vasvázas színe­ket építenek az alapanyagok tárolása céljából — Tizenkét, egyetemet vég­zett fiatal tölti gyakornoki évét Baranya termelőszövet­kezeteiben. A napokban újabb végzős kertészmérnökök ér­keznek a budapesti Kertészeti FőiskoláróL — Több mint 1000 hold újburgonyát termelnek ezen a tavaszon a tsz-ek. A jú­niusban kiszedésre kerülő ko­rai burgonyának több mint 60 százalékát előcsíráztatták s már el is vetették. — A mágocsi termelőszö­vetkezet keltetőjében eddig 44 ezer csirke látott napvilá­got. A jövő héten pulykato­jással rakják meg a gépeket, mintegy 70 ezret keltetnek saját telepük, valamint más termelőszövetkezetek részére. Az idén 15 ezer pecsenye­pulykát nevelnek, amelynek nagy részét Angliába expor­tálják. — Műanyagfóliával borított vasvázas új típusú hajtató­házak építését kezdték meg a termelőszövetkezetekben. A gyorsan összeszerelhető épít­ményekből 75 készül el ezen a tavaszon. A felsőszentmér- toni tsz-ben fekete fóliás haj­tatóház készül szamóca-ter­mesztésre. — A napokban 220 Diesel­rendszerű erőgépet és 40 db féldiesel (Hoffher) traktort értékesítettek a megye gépállo­másai a termelőszövetkezetek felé. A gépeket azok a ter­melőszövetkezetek vásárolták meg, amelyekben a traktorok eddig is dolgoztak. — Orfűi víkendházakra pályázatot hirdettek, amely­nek célja az volt, hogy 35 ezer forintért megépíthető le­gyen a hétvégi pihenőre al­kalmas épület. Az első díjat Hegybíró Miklós, a Baranya megyei Tervező Vállalat mér­nöke nyerte eL *

Next

/
Thumbnails
Contents